Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Băsescu, Mircea
10 tétel
2009. április 7.
Crin Antonescu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt elnöke után most Mircea Geoana, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője támadta Basescu államfőt családja gyanúsnak vélt ingatlanügyletei miatt. Mircea Geoana arra kérte a Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA), hogy hivatalból indítson vizsgálatot az elnök testvére, Mircea Basescu és az államfő lánya, Ioana Basescu ellen. Az államfő testvére állami intézménnyel társult, amelyben az intézmény biztosította a telket. Mircea Geoana arra is kíváncsi, honnan volt az államfő idősebbik leányának egymillió eurója arra, hogy luxuslakást vásároljon. /Basescu családját támadja Geoana. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./
2010. december 9.
Bűnözők és cinkosaik
Civil szervezetek nemrégiben feltérképezték a romániai alvilágot, az egyes klánok befolyási övezeteit, amelyek az ország minden részében fellelhetők.
Egy idő óta szinte naponta érkeznek a hírek véres utcai leszámolásokról, lövöldözésekről, rablásokról, ami arra utal: a rendőrség képtelen úrrá lenni az egyre szervezettebbé és agresszívebbé váló alvilág fölött. A különféle klánok pedig eközben lassan felosztják maguk között az országot, behálózva a rendfenntartókat is.
Bukaresti bandák
Sok esetben a bűnözők a rendfenntartók, befolyásos üzletemberek, politikusok támogatásával építik ki és tartják kezükben birodalmukat. Mindez olykor óhatatlanul botrányhoz vezet, ami néha egy-egy magas rangú tisztségviselő székébe kerülhet, ami azonban kevés az alvilág megfékezéséhez.
A bűnbandák elsősorban a fővárosban szaporodtak el. A leghírhedtebb klánok közé tartozott Fane Spoitoru bandája, amelynek hatalma a bandavezér letartóztatása után meggyengült. Így feltörhetett a Ion és Vasile Balint testvérpár által vezetett csoport, valamint a Cămătaru- klán.
Utóbbi vezetője, Nuţu Cămătaru, akit 2004-ben tartóztattak le, nemrégiben éjfekete lovon, hívei által felröppentett fehér galambok kíséretében hagyta el a börtönt, sőt – amolyan romániai specialitásként – az államtól 3200 eurós kártérítést kapott, miután a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság helyt adott panaszának, miszerint az igazságszolgáltatás képtelenül elnyújtotta perét, amely 1996–2004 között tartott.
Cămătaruék letartóztatását kihasználva, Bukarestben a Ştoacă-csoport rátette a kezét az 5. kerületre. Tagjai főleg heroincsempészettel foglalkoznak, zsarolásból, prostituáltak futtatásából, „védelmi díjból” és uzsorakölcsönökből élnek meg.
A Geamănu-testvérek bandája tavaly híresült el, amikor ellopta Gigi Becali autóját, amelyet a „piperai földbirtokos” gorillái szereztek vissza, ugyancsak törvényszegő módon.
A bukaresti Militari és Crângaşi negyedben garázdálkodó csoportok fő megélhetési forrását a sírokra kivetett kényszeradók és a kölcsönbehajtások jelentik. A 6. kerületben nemrégiben még az egykori profi birkózó, Eugen Preda volt az úr. Ők hajtották végre a Ciorogârlán elkövetett, mindeddig legnagyobb romániai fegyverlopást. Tavaly év végén viszont a bandát a bűnüldözők – kevés sikerük egyikeként – nagyrészt felszámolták.
A főváros keleti részét Sile Pietroi, azaz Vasile Fierbântu tartja hatalmában. A klán illegális fogva tartásaival, zsarolásaival tette magát félelmetessé, olyannyira, hogy a Pantelimon negyedet kézben tartó Duduianu-klán is meghátrálni látszik előtte.
Erdély alvilága
A bűnbandák Erdélyben is viszonylag zavartalanul működhetnek. Nagyszeben lakosságát a Blaga-csoport tartja rettegésben: tagjai prostituáltak kihasználásával és embercsempészéssel foglalkoznak.
A szervezett bűnözés elleni ügyészek állítása szerint a városban sikerült ártalmatlanná tenni az aranykereskedelemre szakosodott Râcean-bandát, amelynek idén februárban több tagját is letartóztatták. A Lenis-banda számláját két év alatt több mint száz bűncselekmény – rablás, zsarolás, csalás, magánterület megsértése, súlyos bántalmazás, gyilkossági kísérlet – terhelte már, amikor tavaly végre sikerült ártalmatlanná tenni.
Gyulafehérváron Claudiu Mircea Sibişean és Adrian Bălan klánjai garázdálkodnak: előbbi szeméremsértések, fogva tartások, gyilkossági kísérletek sorozatával, utóbbi utcai verekedésekkel, nyilvános botrányokkal hívta fel magára a figyelmet.
Arad jó ideig az önmagát Ştefan cel Marénak, illetve Vlad Ţepesnek nevező Uţu Rohozeanu bandájáé volt, amely része a nyugati országrész legnagyobb szervezett bűnhálózatának. Legnagyobb vetélytársa a temesvári Claudiu Baderca csoportja, amelynek sikerült részben rátennie a kezét a Bánság egyik legnagyobb tervező intézetére, az Iprotimre. A bandavezér ugyanis tavaly negyedmillió eurót kölcsönzött az olasz állampolgárságú Pietro Manitónak, aki az intézmény 340 ezer részvényével garantálta a hitelt. Ezzel a bandavezér a részvénycsomag 40 százalékának tulajdonába jutott.
Temesváron alakította ki a törvény embereinek nem kevés cinkosságával ingatlan-maffiáját Ionelaş Cârpaci, aki emberek százait kényszerítette lakásaik elhagyására. Így a polgármesteri hivatal, a rendőrség és az igazságszolgáltatás néhány képviselőjének támogatásával számos villát kaparintott meg a város történelmi negyedében.
Dévát több mint egy évtizedig tartotta rettegésben Spuma és Bibanu bandája, amely a dák aranykarperecek ellopásában is részes volt – az egykori forradalmár, Dan Iosif cselekvő közreműködésével. A bandavezérek idén tavasszal kerültek rendőrkézre, 5-5 évi börtönre ítélték őket, a volt dévai rendőrparancsnokkal, Ioan Daviddal együtt.
Klánok a déli és keleti országrészben
A déli országrészt vadnyugataként tartják számon Craiovát, ahol a rivális bandák rendszerint az utcákon csapnak össze, fehér és lőfegyvereket egyaránt használva. A városban a Gigiók, a Para- és az Enriko-klán vetekszik egymással a hatalomért. Dolj megye székhelyének alvilága legutóbb a hírhedt bandavezér, Caiac meggyilkolásával hívta fel magára a figyelmet.
Târgoviştéban a Ghenosu-csoport egyik maffiózója rendőrre támadt, aki kómába esett, és mindmáig nem épült fel. Piteşti-ben hét alvilági banda is működik. A Titoaşcă-csoport egyik vezére, Alexandru Ion, a maneleénekes, Adi Minune barátja. A volt birkózó, Dan Cârciumaru kemény ökléről híresült el, akárcsak az egykor testőrként tevékenykedő Căldaru testvérpár.
Slatinán Bercea Mondialu, alias Anghel Sandu az úr. Ő jó kapcsolatot ápol Traian Băsescu államfő testvérével, Mircea Băsescuval, aki a bandavezér unokájának keresztapja.
A moldvai Iaşi-ban két egykori ifjúsági szabadfogású birkózó Európa-bajnok, volt olimpikon, Costel és Gheorghe Corduneanu épített ki maffiahálózatot, amely a Tănase-csoporttal osztozik a városon.
Neamţ megyében nemrégiben az uzsorakamattal foglalkozó Gheorghe Mărarut tette hidegre hét golyóval a „konkurencia”. Az incidens támogatójuk, az uzsorakamat védelmében fellépő megyei rendőrfőnök, Aurelian Şoric székébe került.
A felsoroltak csak a legfontosabb bűnbandák, és csupán a jéghegy csúcsát jelentik. A jéghegy pedig terebélyesedik, és ha a rendfenntartók, az illetékesek továbbra is a jelenlegihez hasonló közönnyel viszonyulnak, olykor pedig még cinkosságot is vállalnak a szervezett bűnözéssel, akkor félő, hogy hamarosan az ország egész területe „eljegesedik”.
Bogdán Tibor, Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. július 26.
Lenácizták Băsescu4
Családja és volt pártja is védelmébe vette tegnap Traian Băsescu államfőt, akit egy nappal korábban Dmitrij Rogozin, Oroszország NATO-nál akkreditált nagykövete azzal vádolt, hogy neonáci elveket vall és terjeszt.
A moszkvai diplomata a 93 halálos áldozatot követelő norvégiai tömeggyilkosság kapcsán a fasizmus eszméinek európai térhódítására hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor elítélte Traian Băsescu azon nyilatkozatát, amely szerint a román államfő Ion Antonescu marsall helyében 1941-ben szintén a Pruton túlra vezényelte volna a román hadsereget.
„Ha a NATO és az Európai Unió berkein belül a legmagasabb közjogi méltóságok is ilyen fasiszta kijelentéseket tesznek, nincs amiért felháborodni, ha egyes állampolgárok ezt hadüzenetként értékelik” – utalt a diplomata a norvég Anders Behring Breivikre, aki beismerte, ő robbantott pénteken az oslói kormányzati negyedben és a fővárostól nyugatra, egy nyári táborban nyolcvannál is több embert végzett ki lőfegyverrel.
Băsescu szavait Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök és Alexander Lukasevics, az orosz külügyminisztérium szóvivője is hevesen kritizálták.
Ezzel szemben Mircea Băsescu a család nevében elutasította az államfőt ért vádakat, és felszólította Dmitrij Rogozint, hogy tanulmányozza a történelmet mielőtt nyilatkozna, hiszen nem akárkiről, egy uniós ország fejéről beszél. „Én nem politizálok, de minden román állampolgárhoz hasonlóan osztom az államfő álláspontját. Ion Antonescu marsall azért adta ki 1941-ben a támadási parancsot, mert vissza kellett szerezzniük azokat a területeket, amelyeket az oroszok egy évvel azelőtt elvettek” – fogalmazott az államfő Konstancán élő testvére.
Sever Voinescu, a Demokrata Liberális Párt szóvivője szerint fenntartásokkal kell kezelni az orosz NATO-nagykövet nyilatkozatát, ugyanis Rogozin excentrikus diplomata hírében áll, aki volt politikusként még nem tanulta meg a nemzetközi diplomácia kommunikációs etikettjét és ezért gyakran sokkoló hangnemben fogalmaz. „Nyilvánvaló provokációval állunk szemben, ugyanis napjaink Európájában csak szomorú és marginális tényezőként vannak jelen a neonáci eszmék” – mondta el Voinescu.
Az államfőhöz rendkívül közelálló PDL-s politikus hozzátette: véleménye szerint a bolsevizmus sokkal nagyobb fenyegetést jelent a demokráciára nézve, mint a nemzeti szocializmus. „Ugyanakkor szeretném hinni, hogy mindkét politikai irányzat fölött eljárt az idő, és soha nem térnek vissza kormányalkotó tényezőként valamelyik európai országban” – fogalmazott Sever Voinescu.
Traian Băsescu azzal „vívta ki” az oroszok felháborodását, hogy a B1 kereskedelmi televíziónak adott június végi interjújában azt hangoztatta, Ion Antonescu marsallhoz hasonlóan ő is parancsot adott volna a román katonáknak a Pruton való átkelésre, hiszen „szövetségesünk (a náci Németország – szerk. megj.) és területi követeléseink ezt kérték”.
Az államfő hazaárulással vádolta az 1948-ban trónjáról lemondó Mihály királyt. Leszögezte: „egy tengerészkapitány és egy államfő sose hagyja cserben az övéit”. A moszkvai reakciót látva az államfő utóbb rendkívüli sajtónyilatkozatban tért vissza a témára, hangsúlyozva, hogy nem érti az oroszok felháborodását, hiszen a kelet-európai térségeket érdekövezetekre osztó Molotov–Ribbentrop-paktumot a moszkvai törvényhozás is elítélte, és „a Szovjetunió már amúgy sem létezik”.
M. Á. Zs. Új Magyar Szó (Bukarest)
2014. június 20.
Őrizetben az államfő testvére
Tegnap délután a korrupcióellenes ügyészség őrizetbe vette Traian Băsescu államfő öccsét, akit befolyással való üzérkedéssel gyanúsítanak. Az ügyészek Mircea Băsescu letartóztatását kérték, tegnap 24 órás fogva tartásáról rendelkezett a bíróság. A korrupciós ügy miatt Traian Băsescu lemondását követelte Victor Ponta miniszterelnök, az államfő azonban kijelentette, nincs köze öccse ügyéhez, és bízik az igazságszolgáltatásban.
Mircea Băsescu a májusban nyolc év és kilenc hónapra emberölési kísérlet miatt elítélt Sandu Anghel – ismert alvilági személy – családjával került szorosabb kapcsolatba, miután négy évvel ezelőtt megkeresztelte Anghel egyik unokáját. A most nyilvánosságra került, rejtett kamerás felvételen Anghel fia és Mircea Băsescu arról beszélgetnek, hogy ez utóbbi megkapta-e azt a 350 ezer eurót, amelyet Anghel fia azért adott volna neki, hogy az államfő közbenjárásával enyhébb büntetést próbáljon „elintézni” az akkor még előzetes letartóztatásban levő Anghelnek. A felvételen két összeg, 350 ezer euró és 250 ezer euró is elhangzik, Mircea Băsescu viszont azt mondta, hogy csak az egyikről volt tudomása, az is egy tartozásnak a rendezése, és nem kenőpénzről volt szó. Szerinte a félreértés abból adódik, hogy a szavakat kiollózták a beszélgetés egészéből. Victor Ponta szerint az államfőnek le kellene mondania, hogy ne vetüljön a gyanú árnyéka az igazságszolgáltatásra, és bebizonyítsa, hogy Romániában valóban függetlenül végezhetik feladatukat a bírák és az ügyészek. Traian Băsescu azonban határozottan cáfolta, hogy ő bármit is tett volna Sandu Anghel érdekében, és mint mondta, ezt bizonyítja a májusi bírósági ítélet. Felszólította az üggyel foglalkozó bírákat és ügyészeket: ha tudomásuk van arról, hogy ő nyomást gyakorolt volna rájuk, akkor azonnal hozzák nyilvánosságra. Băsescu kifejtette: már tavaly óta tud testvérétől erről az ügyről, mert öccsét megzsarolta Anghel családja, ezért azt javasolta neki, tegyen feljelentést az ügyészségen, amit meg is tett. Leszögezte: egyelőre csak az öccse változatát ismeri, de majd az igazságszolgáltatás változatában fog igazán hinni. Jelezte, nem kívánja sem megvédeni, sem elítélni testvérét, mert számára mindenekelőtt az igazságszolgáltatás függetlensége a legfontosabb. Ugyanakkor megrótta öccsét amiatt, hogy nem válogatta meg alaposan környezetét. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. június 23.
Traian Basescu nem mond le
Utolsó napig ki akarja tölteni mandátumát Traian Basescu államelnök, nem kíván lemondani államelnöki tisztségéről azt követően, hogy családját korrupciógyanú érte – erről maga Basescu beszélt hétfőn.
Basescu ismét elhatárolódott az előzetes letartóztatásban lévő testvére, Mircea Basescu korrupciós ügyétől, akit befolyással való üzérkedéssel és 250 ezer euró kenőpénz elfogadásával gyanúsítanak. Elmondta: nem tudott semmit testvére ügyleteiről, és nyomatékosította, a titkosszolgálatok sem értesítették arról, hogy testvére egy kétes üzletekből meggazdagodott alvilági család tagjaival került közeli kapcsolatba.
Hétfőn kiderült, hogy a legfőbb ügyészség az államfő veje, Basescu nagyobbik lányának férje, Radu Pricop ügyvéd ellen is bűnvádi eljárást indított, egy másik korrupciós ügyben. MTI. Erdély.ma
2014. június 26.
Traian Basescu durván beolvasott a parlamentnek
A parlament is a Bercea klánnal barátkozik – mondta ma délelőtti nyilatkozatában Traian Basescu államfő, aki annak kapcsán fejtette ki véleményét, hogy a tegnap a parlament elfogadta az államfő lemondását követelő nyilatkozatot.
Traian basescu hozzátette, úgy tűnik a parlament teljes támogatását élvezi a Berce klán és az igazságszolgáltatás döntését megelőzve mondanak ítéletet valaki fölött.
Véleménye szerint, rendkívül súlyos a parlament lépése, amely az igazságszolgáltatás megfélemlítésére törekszik. Döntésüket a Bercea Mondial által rendelkezésükre bocsátott filmfelvételek alapján hozták meg – jelentette ki Traian Basescu.
Mint ismert a parlament azt követően kérte Traian Basescu lemondását, hogy testvéréről, Mircea Băsescuról kiderült: kapcsolatba került a Bercea Mondialként ismert craiovai bűnözői klánvezér szervezetével, sőt egy rögzített beszélgetés tanúsága szerint legalább 250 ezer eurót kapott azért, hogy közben járjon az emberölési kísérlettel gyanúsított Bercea Mondial bírósági ítéletének enyhítése érdekében.
marosvsarhelyiradio.ro. Erdély.ma
2014. július 7.
Belföldi hírek
Băsescu tárgyal Brüsszelben
Elutazott tegnap az Európa Tanács (ET) rendkívüli csúcstalálkozójára Traian Băsescu államfő. Az összejövetelen a 28 tagállam vezetői vesznek részt, a napirenden az ukrajnai helyzet megvitatása, Jean-Claude Juncker újonnan megválasztott ET-elnökkel való találkozás és az új külügyi biztos megválasztása szerepel.
Az államfő azt szeretné, hogy erre a tisztségre a keleti államok jelöltjét válasszák meg, másik célja pedig az, hogy Románia megőrizze a mezőgazdasági biztos tisztségét az unión belül. Bár ez a kérdés nincs napirenden, Băsescu kijelentette, hogy erre a feladatra újra Dacian Cioloşt javasolja, és meggyőződése, hogy sikerrel jár, ha a kormányfővel közösen lép fel. Hozzátette: nem mondhatom Junckernek, hogy Ponta nem végezte el a dolgát. Victor Ponta korábban szóvá tette, hogy az államfő ismét megbízatás nélkül indul Brüsszelbe, Băsescu azonban úgy véli, hogy erre nincs szükség, az elnök eleve az országot képviseli. A testvérével kapcsolatos kérdésre válaszolva – a korrupcióval vádolt Mircea Băsescu letartóztatását tegnap ismét meghosszabbították – elmondta: nem sikerült találkoznia vele, de rendkívül sajnálja a történteket. Nehéz helyzetben vagyok, mégiscsak a testvérem, de senki sem áll a törvények fölött – nyilatkozta. Távozása előtt az államfő az Országos Audiovizuális Tanács elnöknőjét és Victor Ponta apósát, Ilie Sârbu SZDP-s politikust is megtámadta, dühödt tiltakozást váltva ki az érintettekből.
A Timok-völgyi románokkal is találkozik Ponta
Kétnapos hivatalos látogatást tesz Szerbiában Victor Ponta kormányfő Aleksandar Vucic szerb kormányfő meghívására. Főként a gazdasági együttműködést elősegítő tervekről folytatnak megbeszéléseket, de más területeken, például a belügyi, környezetvédelmi, idegenforgalmi kérdésekben is keresik a közös pontokat. A találkozó hivatalos napirendjén szerepel annak megvitatása, hogy Románia milyen konkrét segítséget tud nyújtani Szerbiának az Európai Unióhoz való csatlakozása érdekében, és terítékre kerül a miniszterek közötti párbeszéd megerősítése, a Duna-stratégia keretében való együttműködés, illetve a szerbiai román kisebbség helyzete is – tájékoztatott tegnapi közleményében a kormány. Ugyancsak megvitatják a keleti szomszédság helyzetét, illetve a Nyugat-Balkánon az utóbbi időszakban bekövetkezett eseményeket. Victor Ponta Tomislav Nikolići szerb elnökkel és a román közösség képviselőivel is találkozik a Timok völgyében.
Egy adóemelés várható
Lemondott az ingatlan- és gépkocsiadók tervezett emeléséről tegnapi ülésén a kormány. A pénzügyminisztérium honlapján múlt szombaton közzétett és pár óra múlva Victor Ponta utasítására visszavont javaslatot – amely jelentős adóemeléshez vezetett volna – egyelőre elvetették, a kiszivárgott hírek szerint csak a nem lakáscélú ingatlanokért fogják megfejni a tulajdonosokat, akiknek az ingatlan értékének két százalékáig terjedő összeget kell majd befizetniük adóként.
Új kőolajlelőhely a Fekete-tengeren
Új kőolajlelőhelyet fedeztek fel a Fekete-tenger alatt, kis mélységben, amelynek kitermelését 3–4 éven belül meg lehet kezdeni mintegy 100 millió euró beruházással – jelentette be tegnap a romániai OMV-Petrom, az osztrák OMV csoport leányvállalata. A közlemény szerint a próbafúrások során az ókori görög kikötőjéről ismert Istria térségében, a parttól 60 kilométernyire, 2,1 kilométeres mélységben találtak olajat; a tenger mélysége a térségben 50 méter körüli. Az új lelőhelyről – az első becslések alapján – szondánként 1500–2000 hordó olajat lehet majd kitermelni. Az OMV Petrom 2013-ban 78 ezer hordó olajat termelt ki naponta Romániában, ennek 18 százalékát teszik ki a tenger alól felszínre hozott szénhidrogének. Az olajtársaság szakértői szerint jó esély van arra, hogy a Fekete-tenger kontinentális talapzatában további kőolajlelőhelyeket fedezzenek fel. Két éve az OMV Petrom az ExxonMobillal közösen végzett próbafúrások során jelentős földgáztartalékot is felfedezett a Fekete-tengeren. Később erről azt közölték: Románia jelenlegi fogyasztásának csaknem felére elegendő földgázt lehet kitermelni a Fekete-tenger talapzatában felfedezett mélytengeri lelőhelyről.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. július 14.
A polip
A korrupció polipja – ez az imaginárius szörnyeteg – behálózza Abszurdisztánt. Csak a péntek reggeli hírekből: letartóztatták a korrupcióellenes ügyészség iaşi-i ügyészét csúszópénz elfogadása miatt, előzetesbe került a sloboziai vérközpont igazgatónője, mivel a vérátömlesztéshez elengedhetetlenül szükséges vér is alkuk céltáblájává vált, aki nem fizetett 50 vagy 100 lejt, nem kapott vért, betegek haltak meg a műtőasztalon.
Letartóztatták az egyik teleormani árvaház vezetőjét, azzal vádolják, hogy csúszópénzt kértek az örökbefogadásokért, egy boldog család 1000 euróért juthatott gyermekhez, az ügyek nyolc esztendeje folynak… Hetek óta folyik a kenőpénz elfogadásával vádolt Mircea Băsescu ügye is, előtérbe kerültek ismét a korrupcióval vádolt tévémogul zűrös ügyletei, s Voiculescu ellen szaporodnak a vádak! De mindez eltörpül a legújabb botrány mellett: a Korrupcióellenes Ügyészség három minisztérium 2001 és 2013 között kötött, több mint gyanús szerződéseit vizsgálja. A korrupció polipja tehát elérte a hatalom legfelső köreit is, az elnök családját, a leggazdagabb üzletembereket és a kormányt. De lássuk, miről van szó ez utóbbi esetben. Négy szerződésről, melyekkel körülbelül egymilliárd lejjel károsították meg az államot. A történet 2001-ben, a Năstase-kormány idején kezdődik, de átnyúlik a Boc- és a Ponta-kabinet idejére is. A mába! Az oktatási minisztérium az iskolák informatikai berendezéseinek korszerűsítésére kötött még 2001-ben egy szerződést. Nyilván, csúszópénzekért juthattak a cégek az üzlethez, később az ügy az informatikai minisztérium hatáskörébe került, s folytatódott Daniel Funeriu és Valeriu Vreme oktatásügyi, illetve kommunikációért felelős miniszter idején is, érintve a kabinet főtitkárságát is. Még megdöbbentőbb a belügyminisztérium umbuldája. Ioan Rus minisztersége idején, 2001-ben a határok biztonságosabbá tételének érdekében kezdett tárgyalásokat a tárca különféle cégekkel, 40, illetve 60 ezer euróért kaphatták meg a szerződéseket az érintett vállalkozások, de tejeltek 5–10 százalékot a megkötött szerződések után is a megítélt összegből. Ez az ügy is átnyúlik a mába. 650 millió euróról van szó, az összeg jelentékeny része köztisztviselők zsebébe vándorolt. A Korrupcióellenes Ügyészség munkatársai kezdeményezik tizenegy volt és jelenlegi miniszter őrizetbe vételét. Ha tagjai a parlamentnek, kiadatásukról a képviselőház és a szenátus dönthet, ha nem tagjai, akkor Traian Băsescu államfő. Az 1989 utáni huszonöt év legnagyobb korrupciós ügyéről van szó. Mindez cáfolja szegény Radu Vasile – a costeşti-i csata hőse – megállapítását, aki még 1999-ben, a bányászvillongások idején jelentette ki: Romániában már mindent elloptak, nincs, mit ellopni. Kiderült: van, és az is, hogy a száz sebből vérző polip levághatatlan karjai elérték a hatalom legfelső köreit is.
Bogdán László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. augusztus 13.
Hírsaláta
SZEMET SZÚRT A LOBOGÓ. A csíkkozmási iskolára kifüggesztett székely zászlót is kifogásolja a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Dan Tănasă. Hargita megye prefektusi hivatala átiratban kérte, távolítsák el az intézmény homlokzatáról az arany-kék zászlót.
A Boga Alajos Általános Iskola vezetőségét ugyanakkor figyelmeztették, az iskolai névtábla nem felel meg a vonatkozó kormányhatározat előírásainak, mely szerint a magyar nyelvű feliratot külön táblán, a román nyelvű alatt kell elhelyezni. A székely lobogó eltávolítását a Marosvásárhelyi Ítélőtábla 2012. évi 269. számú ítéletére hivatkozva – amely szerint Hargita megye zászlajának kifüggesztése törvénytelen – kéri a prefektusi hivatal. (Székelyhon)
LEZÁRULÓ KORRUPCIÓS ÜGYEK. A Rompetrol és Nagy Zsolt volt kommunikációs miniszter privatizációs, illetve Monica Iacob Ridzi volt ifjúsági miniszter korrupciós ügyét is lezárhatja év végéig a bíróság – közölte az Erdély FM. A Rompetrol-ügy legismertebb vádlottja Dinu Patriciu üzletember, ellene 2006-ban indított eljárást az ügyészség, és azzal vádolják, hogy a Rompetrol kőolajtársaság ügyintézőjeként 1999 és 2001 között 85 millió dollárt sikkasztott. A privatizációs ügyben többek között Codruţ Sereş volt gazdasági minisztert és Nagy Zsoltot azzal vádolják, hogy különböző érdekcsoportokat részesítettek előnyben a Román Posta és a Romtelecom távközlési vállalat vagy a Romaero privatizációjának meghirdetésekor. Monica Iacob Ridzit azzal vádolja az ügyészség, hogy a tárca büdzséjéből 650 ezer eurót pártfinanszírozásra fordított.
ELŐZETESBEN MARAD AZ ÁLLAMFŐ TESTVÉRE. Visszautasította a Konstanca megyei törvényszék Mircea Băsescu ügyvédei kérését, így továbbra is előzetes letartóztatásban várja az ítélethirdetést. Az államfő öccse ellen július közepén emeltek vádat befolyással való üzérkedés gyanújával. A vádhatóság szerint egy hírhedt bűnszövetkezet vezetője, Sandu Anghel családjától fogadott el negyedmillió euró kenőpénzt, hogy közbenjárjon a bíróságon Anghel szabadon engedéséért, enyhébb büntetés kieszközléséért. Anghelt májusban gyilkossági kísérletért ítélték el csaknem kilenc év szabadságvesztésre. (Agerpres)
HOLLANDIÁT VÁLASZTJÁK. Megkétszereződött Hollandiában a román bevándorlók száma 2014 első fél évében a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A Maszol szerint idén összesen 2300 román állampolgár költözött a nyugat-európai államba. Hollandiában az idei év első fél évében a bevándorlók száma 8600 fővel nőtt, elérte a 76 ezret.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. február 2.
Lefizették Traian Băsescut?
Traian Băsescu akkori államfőhöz került annak az összegnek a fele, amelyet az elnök öccse, Mircea követelt a Bercea Mondial néven ismert maffiózótól, Sandu Angheltől annak érdekében, hogy enyhébb ítéletért járjon közben az ellene zajló perben az illetékes bíráknál – ezt állította az időközben elítélt Anghel pénteken egy bírósági meghallgatáson.
Anghel azt mondta: amikor évekkel ezelőtt fiát, Florint garázdaság miatt őrizetbe vették, ő felkereste Mircea Băsescut, aki húszezer euró fejében közbenjárt az illetékes bíróságon, így a fiút szabadlábra helyezték, majd csupán nyolc hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Ezzel Mircea Băsescu kivívta a bizalmát.
Amikor aztán 2011-ben őt vádolták meg emberölési kísérlettel – egy mulatozás során megkéselte társát –, Marian Căpăţână, Mircea Băsescu üzlettársa felkereste a feleségét, és közölte: az államfő öccse azt üzeni, hogy ha fizetnek neki, kiviszi a férjét a börtönből.
A család mindent eladott, és két részletben 600 ezer eurót fizetett Căpăţânának, akit azóta befolyással üzérkedésben való bűnrészességgel vádoltak meg.
Ezt követően az Olt megyei törvényszék hat ízben helyezte szabadlábra, de a craiovai táblabíróság ugyanennyiszer megsemmisítette az erről szóló döntést. Ez Anghel szerint azért történt, mert Traian Băsescu több pénzt akart azért, hogy közbenjárjon az érdekében. Ezt állítólag a craiovai ítélőtábla egyik bírája közölte a feleségével.
Anghel azt állította: Mircea Băsescu akkor azt mondta a feleségének, hogy a neki adott összeg felét, 300 ezer eurót továbbadta fivérének, Traian Băsescunak. Szerinte ugyanis Mircea Băsescu nem rendelkezett akkora befolyással, hogy ő járjon közben az érintett bíráknál – ezt csupán Traian Băsescu tehette meg.
Az ügy azt követően került nyilvánosságra, hogy Anghelt jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélték, ezért családja visszakérte a lánya násznagyául felkért Mircea Băsescutól a pénzt, aki viszont csak az összeg kevesebb mint felét adta vissza, majd feljelentette Angheléket zsarolás miatt. Băsescut tavaly nyáron letartóztatták, és megvádolták befolyással üzérkedéssel. Néhány hete aztán a vizsgálati fogságot házi őrizetre változtatták.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)