"Horváth Arany Magyarózdon született Horváth István, a közismert író leányaként. Egy ideig a Színiakadémia hallgatója volt, de tanulmányait abba kellett hagynia, mert Panek Zoltánnal kötött házasságából 1957-ben megszületett lánya, Panek Katalin Arany színművésznő. 1963-tól szabadúszó újságíróként tevékenykedett. Harminc évig, nyugdíjba vonulásáig a Művelődésnél dolgozott szerkesztőként, rovatvezetőként, később főszerkesztő-helyettesként. 1997-ig az Erdélyi Gazda főszerkesztője, jelen pillanatban a Transsylvania című folyóirat (Az Amerikai Erdélyi Szövetség Negyedévi Tájékoztatója) európai főmunkatársa. Újságírói tevékenysége mellett tévéjátékot, életrajzi elbeszélést és riportkönyveket írt. Horváth Arany minden évben Kézdivásárhelyre "költözik" egy hónapra, fogalmazása szerint hazajön, mert a céhes várost tartja második otthonának. " Elmondta, hogy annak idején kolozsvári otthonukban rengeteg író fordult meg. Kós Károly arra figyelmeztette a fiatalabb írókat, hogy minden nap lépni kell: senki és semmi másért, csak a magyarságért. Sütő Andrást 14 évesen ismerte meg, ő meghatározója volt életének. Édesapám után ő volt az az ember, akiben annyi szeretetet, tisztaságot és jóságot talált, mint senki másban. - Köztudott, hogy édesapját a belügyesek gázolták el. Horváth Arany egészen az igazságügyi minisztériumig elment az ügyével. Az egyik szekustiszt - aki most Izraelben kiképzőtiszt - azt mondta: "Vigyázz, mert te is a kerék alá kerülsz." Horváth Arany hívő református. - A mai irodalomról elmondta: jelenleg sok magyar tollforgató számára nevetséges, ha azt mondja: nép-, nemzeti irodalom. A globalizált irodalomra az jellemző, hogy mindegy mit ír, milyen nyelven írja a szerző. Ugyanez a tünet megtalálható a színházi rendezők törekvéseiben is. Fő céljuk: értse meg a holland, a svéd, az angol. Az nem baj, ha a mieink nem értik. Véleménye szerint nem lehet egy nemzetrészt megtartani egy olyan irodalommal amely tartalmában érthetetlen. - Horváth Aranyt szoros kapcsolatok fűzik Csernátonhoz, az ottani múzeumhoz, emellett nagyon szereti Kézdivásárhelyet. /Bartos Lóránt: Emberközelben Horváth Arany. "Szeretem szeretni az embereket". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 10./"

"Okt. 5-én harmadszor szólalt meg a Bod Péter Tanítóképző /Kézdivásárhely/ épületében működő Babes-Bolyai Főiskola hallgatóinak a tanév kezdését hirdető csengő. A megnyitón jelen volt dr. Szamosközi István, a Tanítóképző Főiskola igazgatója, a kolozsvári tudományegyetem pszichológia - neveléstudományi szakának dékánja, Ördög Gyárfás Lajos, a megyei tanács képviselője, Török Sándor polgármester, Németh Csaba szenátor és természetesen a főiskola tanárai, ill. hallgatói. A 2001/2002-es tanévet Bajcsi Ildikó tanárnő, a főiskola tanulmányi igazgatóhelyettese nyitotta meg, mondván: "1999-ben egy álom vált valóra: itthon, a szülőföldünkön lehet tanulni. És íme, felnőttünk: öt évfolyammal indulunk az idén." Nappali tagozaton három, az összevont tagozaton két évfolyam, összesen 254 hallgató kezdi meg a tanévet, ebből 79-en első évesek. Az iskola fő profilja a tanítóképzés, de emellett angol szakon is tanul 123 hallgató. /Bartos Lóránt: Harmadszor szólt a csengő. Tanévnyitás a Főiskolán. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 11./"

"Az 1956-os magyarországi forradalom nem maradt meg a határok által megszabott területen. A Csernátonban élő, 81 éves Bulárka István egyike volt azoknak, akiknek bátorságuk volt hallatni a hangjukat. Bulárka István /sz. Alsócsernáton, 1920/ géplakatos lett. Négy évet húzott le orosz hadifogságban, és a romániai börtönök jó részét belülről is megismerte, azért mert 1956-ban szervezkedni próbált. Az 1956-os magyarországi forradalom Szentkatolnán érte. Hat és fél évet ült börtönben, jóllehet 23 évet kapott. Szentkatolnán ő volt az egyetlen ember, aki ki merte mondani, hogy egyetért a magyar néppel, és merte vállalni véleményét. Bulárka István 1958-ban kezdte meg a kálváriát. Három hónapig vallatták, majd 1958 áprilisában megtartották a tárgyalást. Halálra ítélték, de az otthon levő három gyerek miatt megkegyelmeztek, és "mindössze" 23 évet sóztak rá. Galacon 1958-tól 1960-ig volt, utána a Botosaniba Ott nagyon nehéz volt, mert nem adtak élelmiszert, állítólag nem tüntették fel őket az élelmezési listán. Sokan meghaltak, amíg - egy idő után - valamivel jobb ételt kaptak. 1962-ben Szamosújvárra vitték. 1964 nyarán hazaengedték családjához. Bulárka István vagyonát elkobozták, családjának bérelnie kellett a lakást, mely egykor saját tulajdonukat képezte. Munkahelyet a felesége nem kapott, mert veszélyes elemnek minősítették a családtagokat is. Így önerőből, kis földön gazdálkodva tartotta el a három gyereket, a falubeliektől nem sok segítséget kapott, hiszen mindenki félt attól, hogy egy politikai elítélt családjának segítő kezet nyújtson. A meghurcoltatások ellenére "magyarnak vallottam és vallom magamat, akármi történjen is" - mondta a 81 éves forradalmár. /Bartos Lóránt: 1956-os forradalmár emlékezik. Saját magát megláncolta. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 1./"

"Kézdivásárhelyen november 17-én került sor a szebeni Lucian Blaga egyetem tanévnyitójára. A Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ étkezdéjének termében mintegy 200 első és másodéves hallgató volt jelen. A jelenlevőket Gábor Rezső igazgató köszöntötte, üdvözölte az egyetem jelen levő tanárait. A tanévnyitót dr. Dorin Stoicescu egyetemi tanár, dr. Stoicescu Lucia lektor és dr. Gligor Ciontea prorektor, az Alma Mater Alapítvány igazgatója tisztelte meg jelenlétével. A 2000-2001-es tanévre 750-en iratkoztak be, mára mindössze 290 hallgató maradt. Az idén 165 elsőéves egyetemistát tartanak számon. Dr. Gligor Cionteahoz, az Alma Mater Alapítvány elnökéhez a jelenlevők több kérdést intéztek: miért nem kaptak tankönyveket, a tanárok miért nem tartanak órát, ill. mi történik azokkal az osztályokkal, melyeknek létszáma megcsappant. /Bartos Lóránt: 290 másodéves hallgató maradt. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 23./"

"Ezen a helyen, a város egész lakosságának szeme láttára bestiális módon megöltek egy embert. Aki nem volt sem jobb, sem rosszabb azoknál, akik tétlenül végignézték meglincselését. Emlékezetül, hogy ilyesmi soha többet ne ismétlődjön meg." – ez a szöveg lenne olvasható – román és magyar nyelven – azon az emléktáblán, melyet Agache Aurel kíván elhelyezni városunk főterén, egész pontosan ott, hol apját 1989-ben meglincselték. Agache Aurel beadványban arra kérte a polgármestert, hogy engedélyezzék egy emléktábla elhelyezését azon a helyen, hol apját, a post-mortem ezredessé előléptetett tisztet megölték. Agache azt is leírja: nincs ellenére, ha valaki egy másik plakettet kívánna tenni az apjáé mellé, ha az illető úgy véli, hogy az általa leírtak nem felelnek meg a valóságnak. Agache a felmerülő költségeket is állná. Török Sándor polgármester ezzel kapcsolatosan elmondta: Agache kérését a kézdivásárhelyi tanács városrendészeti bizottsága elé terjesztették és annak függvényében, hogy a bizottság döntést hoz ez ügyben, értesítik az Agache családot. /Bartos Lóránt: Döntés előtt a kézdivásárhelyi tanács. Agache-emlékplakett a főtéren? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 25./ Kézdivásárhely többszáz-éves történelmének számtalan eseményére, neves személyiségére szobrok, emléktáblák, utca-nevek, épületek emlékeztetnek. Most egy család tagjai egy olyan embernek akarnak emléktáblát állítani, aki a közelmúlt eseményei közül a legkegyetlenebb emlékeit idézi. Neve hallatán sokunknak még ma is elszorul a torka, mert e névhez a Securitaten töltött éj-szakák, megerőszakolt nők, ártatlanul elhurcolt emberek, halálba hajszolt áldozatok, törvénytelenül elkobzott értéktárgyak, külföldre menekült otthontalanok emléke tapad. Számolni kell azzal, hogy mire emlékszik Kézdivásárhely Agache Aurel post-mortem ezredes kapcsán. Ez az ember, amint mondják – üres kézzel érkezett, s amikor távozott, magával vitte számtalan magyar ember nyugalmát, álmait, vágyait, szabadságát. Kézdivásárhelyt erre emlékeztetné ennek az embernek az emléktáblája. És azokra, akik még ma is börtönben sínylődnek, vagy otthontalanul bujdosnak a nagy-világban. /Ferencz Éva: Egy emléktábla margójára. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 25./

"Kézdivásárhelyen a Boldog Özséb katolikus templomban készült a harangláb. A haranglábra 2000-ben kezdték meg a gyűjtést, akkor vásárolták meg a harangokat. Remélik, hogy szeptemberre elkészül, mondotta Ferenczi István plébános. /Bartos Lóránt: Új haranglábat készítenek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./"

"Dionisie Agache, a Kézdivásárhelyen 1989 decemberében meglincselt milicista fia megkapta az értesítést: pár hónapja igényelt magyar igazolványát az erre vonatkozó indokokat felsorakoztató levele nyomán mégis kibocsátják. A post mortem ezredessé előléptetett egykori gazdasági rendőr fia a nyújtódi plébánostól kért igazolást, mely szerint vegyes családból származik (anyja, Agache Ilona magyar nemzetiségű), és az igazolvány igényléséhez szükséges iratokat le is tette a kézdivásárhelyi irodában. /Bartos Lóránt: Agache magyar igazolványt kapott. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./"

"Nem lehet elárverezni Reiner Antal házát, mivel azt az Agache-per elítéltje egy másik családdal közösen birtokolja. Tamás Sándor képviselő az ügy kapcsán tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: ilyen esetben az eladás nem lehetséges, így a jegyzőkönyvet a család valószínűleg megtámadja. A képviselő tájékoztatása szerint az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete ehhez ügyvédet fogad, és honoráriumát is fizeti. Az Agache-ügy másik fejleménye, hogy a végrehajtón keresztül Héjja Dezső nyugdíjának egy részét a megyei nyugdíjpénztár novembertől visszatartja (a törvény a nyugdíj egyharmad részét engedélyezi), és Agachénak utalja át. Héjja Dezső ugyanakkora összeggel tartozik a meglincselt milicista fiának, mint a börtönben raboskodó Reiner Antal. Tamás Sándor képviselő elmondta, Héjjának és Reinernek gyűjtést kezdeményeznek. A napokban egy bankszámlát nyitnak, amelyre az adakozó szellemű polgárok pénzt ajándékozhatnak az Agache-ügy e két szereplőjének. /Bartos Lóránt: Nem adható el Reiner Antal háza. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./"

"A nov. 25-én a kézdivásárhelyi bíróságon Reiner Antal hagyatéki tárgyalását dec. 20-ra halasztották, mivel az érintett felek közül csak a felperes Agache-fiú jelent meg, Reiner Antal és ügyvédje távolmaradt. Az 1989-es forradalomkor meglincselt milicista fia 70 millió lejes kártérítést követel azoktól, akiket apja haláláért gyilkosság vádjával elítéltek és bebörtönöztek. A bebörtönzött Reiner Antalt nem hozták el. Reiner az ún. Agache-ügyben született ítélet szerint 52 millió lejjel tartozik Agachénak. A kirakatper szereplője ezt az összeget erkölcsi kártérítés és perköltség címén kellene hogy kifizesse az egykori őrnagy (post mortem ezredesi rangra emelték) családjának. A börtönben levő férfinak mindössze egy esztelneki ingatlantöredék van a nevén, de annak tulajdonhelyzete annyira zavaros, hogy hagyatéki tárgyalást kellett kezdeményezni. /Bartos Lóránt: Reinert senki sem képviselte. Halasztották a hagyatéki tárgyalást ügyében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./"

"Meglepő fordulat következett be az Agache kontra Reiner Antal ügyben: ügyvédi véleményezés szerint az eddigi két tárgyalás jogilag érvénytelen, mert az egyik érintett felet nem értesítették a vagyonrészét érintő tárgyalásról. Dec. 19-én volt a per újabb tárgyalása. Az 1989-es forradalomban Kézdivásárhelyen meglincselt milicista legnagyobb fia azért indított pert az apja halála miatt börtönben levő férfi ellen, hogy kézhez kapja az 1999-ben az Agache család számára megítélt erkölcsi és anyagi kártérítést. A per tárgya Reiner háza, mely egy vagyonközösség részét képezi, egy részében ugyanis a Vass házaspár él. Az eljárást azért indította Agache, hogy Reiner Antal nevére telekkönyvezzék a vagyon rá eső részét. Agache meg elkésett, a bíró csak Reinert tudta kihallgatni. A pert jan. 24-én folytatják. A következő tárgyalásig az örökösödési bizonyítványokat telekkönyveztetni kell, mivel az ingatlanban érdekelt Vass család néhány tagja már elhunyt. /Bartos Lóránt: Reiner Antal megtarthatja házát? = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"Két per folyik az Agache-ügyben. Elnapolták az Agache kontra Reiner per dec. 17-re kitűzött újabb tárgyalását, mivel a néhai milicista fiának aznap egy másik, ugyancsak az Agache-ügyhöz kapcsolódó tárgyaláson kell részt vennie. Ifj. Agache Luppinger Attila nyugalmazott főügyész és Fábián Károly ügyész ellen is pert kezdeményezett. Véleménye szerint a két közvádló akadályozta az Agache-ügy normális ütemben való előrehaladását. Ebben az ügyben Agache eddig minden tárgyalást elveszített, legutóbb a brassói táblabíróság utasította el keresetét. Dec. 17-én a Legfelsőbb Bíróság dönt abban a kérdésben, hogy visszaélt-e a két ügyész munkaköréből adódó hatalmával. Agache ezenkívül a román állam ellen is feljelentést tett a strasbourgi Emberjogi Bíróságnál az igazságszolgáltatás hiányosságai miatt. /Bartos Lóránt: Halasztást kért a milicista fia. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./"

"Újabb tárgyalást tartottak febr. 21-én a Reiner Antal versus Aurel Agache Dionisie polgári perben. Mint ismeretes, Agache azért indított eljárást a börtönből nemrég kiszabadult esztelneki lakhelyű férfi ellen, hogy be tudja hajtani az 1999-ben született végleges bírósági döntés nyomán neki megítélt 50 millió lejes kártérítést. Chiper Jenica ítélőbíró elfogadta az Agache által benyújtott iratcsomót, és arra kérte az 1989 decemberében Kézdivásárhely főterén meglincselt milicista fiát, hogy márc. 17-re, a következő tárgyalás időpontjára szakértővel értékeltesse fel az Reiner esztelneki házát. Ötvös Zoltán ügyvéd beadványt nyújtott be az ítélőbírónak, amely szerint Bugár Lenke (Reiner volt felesége) nem hajlandó kivonulni a vagyonközösségből, hanem külön telekkönyveztetni szeretné az ingatlan őt megillető részét. A tárgyalás után Agache és Reiner találkoztak a bíróság udvarán. Agache ajánlatot tett a feketehalmi börtönből szabadult férfinak: a B1 televízióadó Igazságmondó gép című műsorában hazugságvizsgáló gépre kötve tegyenek fel egymásnak tíz-tíz kérdést annak érdekében, hogy fény derüljön az igazságra. /Bartos Lóránt: Reiner Antal a tévében? = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./"

"Anyagi segítséget kíván nyújtani a Magyar Emberjogi Alapítvány (HHRF) az Agache-ügyben meghurcolt Héjja Dezsőnek és Reiner Antalnak. Az alapítvány nemrég felhívással fordult az Államokban élő magyarsághoz annak érdekében, hogy segítségükkel hamarabb összegyűlhessen az a pénzösszeg, melyet az Agache-ügyben 1999-ben elítélt öt személynek kellene kifizetnie a meglincselt őrnagy családjának. Reinek a börtönben kapott bőrbetegsége súlyosbodott kezelés hiányában, kórházba kell mennie. Az RMDSZ is gyűjt, eddig 45 millió lej gyűlt össze, a gyűjtés folytatódik. /Bartos Lóránt: Tűzifa Reinernek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./"

"Márc. 9-én Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeum ikerrendezvény színhelye volt: megnyitották a március 15-ei tárlatot, ugyanakkor Molnár Józsiás halálának századik évfordulójára emlékeztek. Dimény Attila, a múzeum vezetője köszöntötte a jelenlevőket, majd dr. Borcsa János irodalomkritikus megnyitotta a képzőművészeti tárlatot. A múzeumban Molnár Józsiás-emlékkiállítás nyílt, mellyel a kézdivásárhelyi országgyűlési képviselőre emlékeztek. Ebben az évben több rendezvényt szerveztek a száz éve elhunyt képviselő tiszteletére: Vetró András-plakettet helyeznek el a nevét viselő általános iskola falán, és visszakerül a Molnár Józsiás parkban levő kriptába az a mellszobor, melyet Neumann Ernő készített, és nemrég Vetró András szobrászművész restaurált. /Bartos Lóránt: Kettős tárlat. Molnár Józsiásra emlékeztek Kézdin. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./"

"Horia Grama prefektusnak le kellene mondania, vagy le kellene váltani - mondta a parlament alsóházának plénuma előtt Tamás Sándor képviselő. Tamás szerint a prefektus semmibe veszi a törvényeket, és teljesen a kormánypárt programja ellen dolgozik. "A prefektus és titkára hónapok óta a magánerdészetek létrehozása ellen harcol. Az érvényben levő törvények szerint engedélyezett a magánerdészeti hivatalok létesítése, és Romániában ez idáig 44-et jegyeztek be, melyek közbirtokosságok, magánszemélyek, egyházak és tanügyi intézmények erdőterületeit gondozzák. Mindezek ellenére a prefektus sorra megtámadta a helyi tanácsoknak a magánerdészetek létesítéséről szóló határozatait" - mondta Tamás Sándor. Hozzátette, több Kovászna megyei szenátor, képviselő és polgármester kérte már az illetékeseket, hogy figyelmeztessék a prefektust. Visszajelzés eddig csupán Ilie Sarbu mezőgazdasági minisztertől érkezett, aki szintén nem ért egyet a prefektus tevékenységével. /Bartos Lóránt: Panaszok a prefektusra. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./"

"Az Agache-ügy egyik Magyarországon tartózkodó szereplőjének, Paizs Ottó nyugdíjából a felperes Agache Aurel Dionisienak, a néhai milicista fiának bankszámlájára júliustól bizonyos összeget /nyugdíja egyharmadát/ utalják át. Eddig csak Héjja Dezső betegnyugdíjából érkezett havi rendszerességgel mintegy négyszázezer lej a Feketehalmon élő Agache család számlájára.Jún. 9-én ismét elhalasztották Agache Reiner Antal ellen kezdeményezett pere tárgyalását. Ifjabbik Agache perrel akarja behajtani Reiner "adósságát", mely egy májusi inflációs kiegészítés után 76 471 447 lejre rúg. Az esztelneki lakóhellyel rendelkező férfinak - a 2001-ben véglegesített bírósági döntés szerint - erkölcsi kártérítés és perköltség címen kellene kifizetnie a pénzt a Kézdivásárhely főterén 1989 decemberében meglincselt milicista családjának.A megyében élő ingatlanbecslő szakember különféle okokra hivatkozva visszautasították a bíróság felkérésé a ház felértékelésére, ezért a bíró úgy döntött, hogy egy brassói iroda munkatársához fordulnak. /Bartos Lóránt: Visszatartják Paizs Ottó nyugdíját. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./"

"Jún. 27-én ünnepelték meg Kézdivásárhelyen a főteret díszítő Gábor Áron szobor hatvanéves "születésnapját". Az ünnepséget a magyarországi Nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola Bajtársi Köre kezdeményezte, amely egyúttal román, magyar és angol nyelvű emléktáblát helyezett el a szobor talapzatán. Az emléktáblán a szobor létrejöttének körülményeit örökítették meg az utókor számára. A jelenlevőket Dimény Attila, a Céhtörténeti Múzeum vezetője köszöntötte, utána Ferencz Attila alpolgármester szólt a jelenlevőkhöz. "Míg más településeket a paprikájáról, a borvizéről, netán Drakuláról ismernek, a mi városunkat Gábor Áron "Lészen ágyú!" híres és sorsdöntő mondatáról ismerik a helybeli és az idelátogató magyarok. Napjainkban az ágyú nem fegyver, hanem a hit és a kitartás jelképévé lényegült át" - hangzott el Ferencz Attila beszédében. Incze László, nyugalmazott múzeumigazgató ismertette a szobor történetét. Az emléktáblát Csíki Iván nyugalmazott százados és Ferencz Attila alpolgármester leplezte le. A szobrot, melyet 1942-ben nagyvarjasi Oláh Sándor szobrászművész készített Nagyváradon a Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola megrendelésére, ezelőtt hatvan évvel leplezték le az iskola udvarán. Az iskola megszűnése után, 1945-ben az alkotást helyéről eltávolították, hosszas hányattatás után a céhes városba szállították. Itt 1971. szeptember 8-án helyezték közszemlére - a berecki ágyúöntő nevét viselő főtéren. /Bartos Lóránt: Emléktábla az ágyúöntőnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./"

"Reiner Antal, az Agache-ügy egyik elítéltje nemrég a per újratárgyalását kérte, miután az őt börtönbe juttató Várdó házaspár megváltoztatta 1991-ben tett és 1997-ben megerősített nyilatkozatát, mely szerint látták az esztelneki férfit Agache Aurel post mortem őrnagyi rangra emelt egykori milicista meglincselői között. Várdó Vilmos és neje, Gizella, az új nyilatkozatban határozottan cáfolta, hogy látták volna Reinert. Elmondásuk szerint akkor találkoztak vele először, amikor az - a börtönből szabadulva - meglátogatta őket. Az új megvilágításban Reiner Antal az ügy újratárgyalását kérte. Reinert előzetesen a rendőrség hallgatta ki, majd az esztelneki férfi jún. 16-án váratlanul idézést kapott Bukarestbe, a bíróságra, ahol a Kézdivásárhely főterén 1989 decemberében történt eseményekről kellett beszámolnia. Várdóékat ekkor nem idézték be. Reiner múlt hónap 24-ére kapta a következő idézést, akkor nem engedték szóhoz jutni sem, azzal fenyegették meg, hogy eltávolítják a teremből, a tárgyalás mindössze néhány percet tartott. A bíró közölte vele, hogy írásban értesítik. A bíróság még aznap ítéletet hirdetett az ügyben: a 609-es számot viselő büntetőjogi törvényszéki döntés kivonata szerint visszautasította Reiner per-újrafelvételi kérelmét. /Bartos Lóránt: Visszautasították Reiner kérelmét. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./"

"Trianon óta az első Árpád-szobrot avatták fel júl. 26-án a felső-háromszéki Altorja községben. A két és fél méter magas műkő szobrot a marosvásárhelyi Miholcsa József szobrászművész készítette az Apor Péter Művelődési Egyesület megbízásából. A szoborállítás terve az egyesület elnökétől, Bokor Béla alpolgármestertől származik, aki erre az alkalomra jeles közéleti és egyházi személyiségeket hívott meg. Az ünnepségen jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök, dr. Jeszenszky Géza volt amerikai nagykövet, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a nemrég alakult Magyar Polgári Szövetség elnöke. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke nem tudott részt venni az ünnepségen, helyette dr. Zétényi Zsolt és Borsos Géza, az MVSZ elnökségi tagjai jöttek el. Az ünnepségen több száz helybeli és felső-háromszéki vett részt az altorjai katolikus templom mellett, a jelenlevőket Bokor Béla üdvözölte. A szobrot az Antall-kormány külügyminisztere, Jeszenszky Géza és Tőkés László püspök leplezte le, ezután Jeszenszky mondott ünnepi beszédet, majd Tőkés László püspök szólt az egybegyűltekhez. Szász Jenő polgármester beszéde után az MVSZ elnökségi tagjai Rákóczi-emlékzászlót nyújtottak át Bokor Bélának. A közel háromórás ünnepség koszorúzással és a székely himnusz eléneklésével ért véget. /Bartos Lóránt: Trianon óta az első. Felavatták az Árpád-szobrot. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./ Alig pár nappal a kézdivásárhelyi Kossuth-szobor avatása után júl. 26-án Altorján gyűlt össze több száz fős tömeg együtt ünnepelni Erdély egyetlen Árpád-szobrának a felállítását. Luka Medárd torjai kisiskolás a Honfoglalás című film betétdalát adta elő. A szobor jobb és bal oldalán hét székely ruhás lovas jelent meg, majd a himnusz hangjai mellett felvonták a piros-fehér-zöld zászlót, az összmagyarság szimbólumát. Köszönetet mondtak Miholcsa József szobrászművésznek, akinek negyedik műalkotását avatták fel Torján. Bokor Béla elnök, az RMDSZ torjai szervezetének alelnöke kemény hangnemben ítélte el - szavait idézve - ,,a Markó-bandát, akik hitelüket veszítették, és megfosztották tiszteletbeli elnöki tisztségétől Temesvár hősét". Magyari Lajos költő, a Háromszék főmunkatársa Bokor Béla felkérésére verset írt a szoborállító torjaiaknak. Az Árpád című verset maga a költő olvasta fel.. Tőkés László püspök hangsúlyozta: ,,Nagy jelentősége van annak, hogy Trianon óta az első Árpád-szobrot avatjuk fel itt, Altorján. Illesse elismerés ezért a szoborállítókat. Jó helyen áll ez a szobor, hiszen valamikor nem messze, Brassóban a Cenk tetején állott a millenniumi emlékmű, az Árpád-szobor." Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Mozgalom elnöke szólt hangsúlyozta, hogy a megmaradás egyetlen biztosítéka a kulturális autonómia az erdélyi magyarság részére, valamint a területi autonómia a Székelyföldnek. A szoboravatás a székely himnusz közös eléneklésével ért véget. /Iochom István: Árpád-szobrot avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./"

"Aug. 29-ére halasztották az Agache-ügyet vizsgáló két ügyész elleni per első tárgyalását, mert az alperesek nem jelentek meg a brassói táblabíróság előtt. Fábián Károlyt és Luppinger Attilát a 89-ben meglincselt milicista fia állíttatta bíróság elé, aki azzal vádolja az ügyészeket, hogy késleltették apja perének lefolyását. Agache harmadjára próbál vizsgálatot indítani a két ügyész ellen, akik 1997-ig foglalkoztak az üggyel. A Kézdivásárhely főterén népharag áldozatává lett egykori milicista legnagyobb fia - saját bevallása szerint - annak eredményeként indított újra tárgyalást a két ügyész ellen, hogy a strasbourgi Emberjogi Bíróságon második alkalommal is panaszt nyújtott be a román állam ellen, a hivatalos szervek ezt követően kezdtek "komolyan" foglalkozni az üggyel. /Bartos Lóránt: Újra célkeresztben Luppinger és Fábián. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./"

"Az Agricultura Romaniei hetilap cikkírója a háromszéki román közösséget ért sérelemnek tekinti a kézdivásárhelyi burgonyakísérleti állomás területének visszaszolgáltatását. Török Sándor polgármester cáfolta a szaklapban megjelenteket, és kifejtette, a jogos tulajdonukat követelő gazdák minden bizonnyal hatékonyabban kísérletezhetnek majd az érintett földterületen.A cikk szó szerint idézte Horia Grama Kovászna megyei prefektus Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszternek írt levelét. A prefektus levelében kifejtette, hogy miért nem ért egyet az állomás területének 227 hektárra való csökkentésével. A kézdivásárhelyi kísérleti állomás Ceausescu rendeletével alakult meg. A földeket az akkori termelőszövetkezetektől verbuválták össze.Török Sándor, Kézdivásárhely polgármestere meglepődve olvasta az újságcikket: "Az utolsó talpalatnyi földdel kapcsolatosan megjegyezném, hogy ez a terület az utolsó rögig a háromszéki gazdák telekkönyvezett tulajdona, amit a román állam teljesen jogtalanul vett el, és amelyet a kilencvenes évek elején, valamint a 2000-ben megjelent törvények alapján próbál valamilyen formában visszaszolgáltatni. A cikkből számomra kiderül, hogy az írója szerint a földtörvény csak a Romániában élő románokra vonatkozik, a magyarokra nem. Mi nem kérünk egyebet, csak azt, amit a törvény minden egyes állampolgár számára biztosít." /Bartos Lóránt: "Az utolsó talpalatnyi román föld". = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./"

"Szept. 28-án Kálvin János nevét vette fel Kézdivásárhelyen a református egyházpalota, melyben üzlet, a helyi rádió, valamint a református kollégium bentlakása található. Pap Géza erdélyi református püspök tartott ünnepi istentiszteletet a városban levő, Erdély egyik legnagyobb, nemrég felújított református templomában. /Bartos Lóránt: Kálvin nevét viseli az egyházpalota. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./"

"Okt. 3-5-e között Kézdivásárhelyen tartották a Kézdivásárhelyi Családegyesület szervezésében az erdélyi családszervezetek második fórumát, melyen vajdasági és magyarországi szervezetek képviselői is részt vettek. Itt volt dr. Benkő Ágota, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke, Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke is. A rendezvény első napján a részt vevő szervezetek beszámolója hangzott el. A résztvevők a nagycsaládok nehéz életkörülményeire hívták fel a jelen levő politikusok figyelmét, továbbá az RMDSZ-t a programjában szereplő családpolitika betartására. Az RMDSZ vezetőségéhez címzett állásfoglalásában a közgyűlés szorgalmazza a személyi jövedelemadó egy százalékának célirányos felhasználására vonatkozó törvénytervezet elfogadását. Az utolsó napon Perkőre szervezett közös kirándulásra került sor. /Erdélyi családszervezetek második fóruma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./ Okt. 3-án Csíki Sándor, a Kárpát-medencei Családegyesület alelnöke vállalta a moderátor szerepét. A meghívottak többsége a magyarság lélekszámának csökkenése miatt aggodalmának adott hangot, okt. 4-én az előadók egy része - Tamás Sándor képviselő, Török Sándor polgármester - is erről beszélt. Németh Csaba szenátor az egyesületek, alapítványok működtetéséről tartott előadást. /Bartos Lóránt: Családszervezetek aggodalma, javaslata. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./"

"Kézdivásárhelyen üléseztek nov. 17-én a Magyar Polgári Szövetség felső-háromszéki képviselői. A tanácskozáson jelen levő Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke arra kérte a jelenlevőket, hogy minden egyes településen szervezzék meg a Magyar Polgári Köröket, amelyek az MPSZ kézdiszéki területi szervezetét alkotnák majd. Az MPSZ elnöke elmondta, 2004-ben valamennyi településen helyi és megyei tanácsos-, illetve polgármester-jelölteket kívánnak majd indítani, hozzáfűzve, hogy az országos választásokon nem akarnak részt venni. /Bartos Lóránt: MPSZ-ülés Kézdivásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./"

"Nov. 22-én Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Házban nyitották meg Róth Attila István nyugalmazott nyomdász és grafikus ex libris-kiállítását. Megnyitóbeszédet Salamon Ferenc tanár, a Vigadó igazgatója mondott. /Bartos Lóránt: Ex librisek kiállítása Kézdivásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./"

"Rövidesen távozik a kézdivásárhelyi Benedek Elek óvodából Kovács Tünde óvónő, miután másfél hónappal ezelőtt szigetelőszalaggal leragasztotta egy kislány száját. Az irritáció nyomai több napig látszottak a gyermek arcán, de az óvónőnek sikerült a kislány és családja ellen hangolnia a szülői közösséget. M. Z. édesapja szóban és írásban is panaszt tett az óvónő ellen, az intézmény igazgatónője, Tubák Klára munkagyűlést, Kovács Tünde szülői értekezletet hívott össze. A szülők egy csoportja nyíltan kimutatta ellenszenvét, minden nap megkeserítették a gyerek életét. "Te még mindig itt vagy? Olyan hülye vagy, mint anyád!" - hallgatta másfél hónapig az óvónő jelenlétében a kislány, míg végül múlt hét végétől nem is ment óvodába.Kovács Tünde időközben elhelyezését kérte az óvodából, december másodikától nem lesz az intézmény munkatársa. /Bartos Lóránt: Leragasztotta az óvónő a hangoskodó gyerek száját. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./"

"Immár tizenkettedik alkalommal halasztottak abban a perben, amelyet Agache Aurel Dionisie kezdeményezett Reiner Antal ellen. A per tárgya vagyonmegosztás, Agache így próbálja behajtani azt a pénzt, amelyet 2001-ben ítélt meg számára a bíróság erkölcsi és anyagi kártérítés címen. Az Agache családnak Reiner az inflációs kiigazítás után kb. 71 millió lejjel tartozik. Dec. 8-án a per összes szereplője jelen volt a kézdivásárhelyi bíróságon, viszont ismét halasztásra került sor, mivel az ingatlanszakértő nem értékelte fel a Reiner egyetlen vagyontárgyát képező esztelneki kis házat. A következő tárgyalásra jan. 19-én kerül sor. A Kézdivásárhely főterén 1989-ben meglincselt Agache Aurel milicista legnagyobb fia elmondta: csak a választások után szándékozik újságírókkal szóba állni az üggyel kapcsolatosan. /Bartos Lóránt: Agache-ügy: újabb halasztás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./"

Múlt év végéig összesen 20 427 felső-háromszéki polgár rendelkezett magyar igazolvánnyal. Felső-Háromszéken 2859 tanuló rendelkezik diákigazolvánnyal, eddig 300 pedagógusigazolványt és 11 oktatói kártyát osztottak ki. Kézdivásárhelyen csökkent a születések száma /2002-ben 528, 2003-ban 463/, közben 2002-ben 230-an, míg tavaly 231-en haltak meg a városban. /Bartos Lóránt: Fogy a székely a céhes városban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

Jól halad Berecken a Gábor Áron-emlékház udvarán létrejövő mikroturisztikai központ építése a magyarországi támogatóknak és a falubelieknek köszönhetően. A hódmezővásárhelyi önkormányzattól egymillió forintos támogatásban részesültek. A hódmezővásárhelyiek támogatásának fejében öt évig ingyen fogják elszállásolni az onnan érkező gyermekeket. A mikroturisztikai központ 40 fős csoportnak tudna férőhelyet biztosítani és szálláshelyeken kívül videotékával, könyvtárral, ebédlővel, tanácskozóval rendelkezne. /Bartos Lóránt: Turisztikai központ. = Krónika (Kolozsvár), jan.14./

Immár tizenharmadik alkalommal halasztottak abban a perben, amelyet Agache Aurel Dionisie kezdeményezett Reiner Antal ellen. A per tárgya vagyonmegosztás, Agache ugyanis így próbálja behajtani azt a pénzt, amelyet 2001-ben ítélt meg számára a bíróság erkölcsi és anyagi kártérítés címén. Az Agache családnak Reiner az inflációs kiigazítás után 71 millió lejjel tartozik. Január 19-én csak az ifjabb Agachét és Reiner volt feleségét képviselő Ötvös Zoltán ügyvéd volt jelen a tárgyaláson. Azért kellett újra halasztani, mert Valter Barbu ingatlanszakértő a tárgyalás napjáig nem értékelte fel a Reiner egyetlen vagyontárgyát képező esztelneki kis házat. /Bartos Lóránt: Megbüntetik a szakértőt. Agache-ügy: tizenharmadik halasztás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./