Versenyvizsga eredményeként a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ új művészeti igazgatója Kolcsár Béla lett, a gazdasági-adminisztratív igazgató pedig Barti Tihamér. Kolcsár Béla mérnök-közgazdász elmondta, hét éve a Figura Stúdió Színház alkalmazásában dolgozott, volt produkciós vezető, beszerzési irányító, színpadmester, részt vett különböző rendezvények, fesztiválok szervezésében is. /Gál Éva Emese: Felemelkedni a kultúra révén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Tizenegy országból 51 filmet vetítenek Gyergyószárhegyen az augusztus 11–13. között zajló II. Múúúvi Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon. A vetítések után ismert zenekarok és lemezlovasok szórakoztatnak. Selyem András fesztiváligazgató munkáját gazdasági igazgató is segíti Barti Tihamér személyében. A fesztivál művészeti igazgatója Balázs Áron. A megnyitón Kassay Péter, az Alkotóközpont igazgatója házigazdaként köszöntötte a megjelenteket. /Bajna György: Filmfesztivál filmszínház nélküli vidéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./

A Gyergyói-medence ifjúságának nagyobb szerephez juttatása, helyi ifjúsági központok kialakítása – ezzel a céllal pályázott a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács számítógépre és internet-hálózatra. A sikeres pályázatban 12 Gyergyói-medencei település vett részt: a települések mindegyikén márciustól kezdik el tevékenységüket az úgynevezett eMagyar pontok – mondta el Barti Tihamér, a GYTIET alelnöke, a program felügyelője. Az eMagyar pontok Gyergyó Háló néven kapcsolódnak majd össze. – A pályázatot kiíró Progress Alapítvány másfél évig ingyenesen szolgáltatja majd az internet-hozzáférést. /eMagyar pontok a Gyergyói-medencében. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), febr. 15. – 7. sz. /

Wohlfart Rudolf vezeti az elkövetkező három évben a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanácsot (GYTIET). A szervezet élére Dézsi Zoltán volt gyergyószentmiklósi polgármesterhez, az Állami Tartalékok Országos Gondnokságának (ANRS) jelenlegi vezetőjéhez közel álló személy került, hiszen az új elnök Dézsi fiának a barátja. Az alapszabály szerint a szervezet többi vezető tisztségviselőjét Wohlfart maga nevezheti ki; az új elnök eddig az ügyvezető alelnököt nevezte meg Virág József személyében, aki Dézsi Zoltán személyi tanácsadójának, Virág Zsoltnak az öccse. A tisztújító közgyűlésen vita alakult ki. A szervezet négy tagja rendellenességeket észlelt a közgyűlést előkészítő bizottság munkájában. Barti Tihamér, Eigel Tibor, Mik József és Nagy Zoltán többek közt nehezményezte, hogy a bizottság olyan alakulatok részvételét fogadta el a közgyűlésen szavazati joggal bíró szervezetekként, amelyek sem munkájukkal, sem jelenlétükkel nem segítették GYTIET-t, és nem tagjai ennek a szervezetnek. „A GYTIET 1997 óta működő szervezet, amelyben az elmúlt tíz évben a tagszervezetek cserélődtek. Voltak olyanok, amelyek visszaléptek, mások pedig megszűntek, és helyettük újak jelentkeztek” – magyarázta Melles Előd leköszönő elnök, aki 2004–2007 között töltötte be a tisztséget. Élénk vitát váltott ki az alapszabályzat is, ugyanis a magyar és román szövegezésű statútum jelentős eltéréseket tartalmazott. Melles elmondta, hogy az ülésen a kétféle változatot egységesítették. /Jánossy Alíz: Dézsi-barát az új elnök. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

Új ifjúsági ernyőszervezet alakult Gyergyóban a hét végén: a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács (GYTIT) újjászervezését célzó közgyűlésre azokat az önálló ifjúsági szervezeteket várták, amelyek a továbbiakban az RMDSZ-szel együttműködve kívánnak tevékenykedni. Az alapító ülésen 41 szervezet képviselői jelentek meg. Az alapszabály vitáján, illetve a vezetőségválasztáson csupán 25 szervezet képviselői vettek részt, ugyanis a Wohlfart Rudolf (a GYTIT elődje, a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács március végén szabálytalanul megválasztott elnöke) köré tömörülő ifjak még az ülés tényleges munkálatainak megkezdése előtt kivonultak a teremből. A fiatalok Barti Tihamért, a gyergyószentmiklósi művelődési központ gazdasági igazgatóját választották a GYTIT elnökének, ügyvezető alelnöknek pedig Magyari Levente történészt szavazták meg. /Újjászervezték a GYTIT-t. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

A Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács (GYTIT) vezetői sajtótájékoztatót tartottak Gyergyószentmiklóson, beszámolva az ernyőszervezet megújulása óta eltelt időszakról, vázolva a terveket. Barti Tihamér elnök tájékoztatása szerint a GYTIT tagszervezeteinek száma negyvenhétre gyarapodott. Segítséget nyújtottak két tagszervezet bejegyeztetésében, a pályázatíró képzés eredménye pedig az, hogy a tagszervezetek már képesek önállóan nyerő projektek készítésére. Az eddig szervezett tizenöt GYTIT-es rendezvény közül a legfontosabbakat Magyari Levente emelte ki: a Borszéki Ifjúsági Napokon kulturális programok szervezése, karácsonykor idősek megéneklése, ifjúsági estek, előadások. Az idei tervek között európai uniós pályázatíró képzés, autonómia-konferencia szerepel, valamint egy ifjúsági hetilap kiadása. /Balázs Katalin: Tevékeny fiatalok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 17./

Új elnököt választottak a gyergyószentmiklósi RMDSZ- szervezet élére Barti Tihamér, a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ igazgatója személyében, a július 17-i rendkívüli városi közgyűlésen. /Új gyergyói RMDSZ-elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Felháborítónak tartja Barti Tihamér, a gyergyószentmiklósi művelődési központ állásából felfüggesztett igazgatója a személye ellen irányuló polgármesteri intézkedéseket. Bartit Mezei János polgármester január 30-án függesztette fel tisztségéből azzal az indokkal, hogy a belső ellenőrzés során több rendellenességet észleltek az intézménynél. Barti Tihamér az intézkedés mögött politikai indítékot sejt, és úgy véli, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megválasztott elöljáró „mindenkit el akar mozdítani a helyéről, aki más nézeteket vall”. Barti jogi lépéseket fontolgat. /Jánossy Alíz: Politikai indítékot sejt az igazgató. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

Végleges bírósági döntés született arról, hogy a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ két vezetőjét, Kolcsár Béla művészeti igazgatót és Barti Tihamér gazdasági igazgatót eltávolítják tisztségéből. A döntés felháborította a hétvégére tervezett Gyilkostói Népművészeti Sokadalom Magyarországról érkezett fellépőit is: több mint százötvenen vonultak a Polgármesteri Hivatal elé, hogy kifejezzék sérelmüket a városvezetés előtt. A gyergyószentmiklósi Művelődési Központ körül irányítását Barti Tihamér és Kolcsár Béla látja el már négy és fél éve, az incidensek az új városvezetés beiktatása után kezdődtek Az ellentét politikai indíttatású, Mezei János polgármester a Magyar Polgári Párt országos alelnöke, Barti Tihamér pedig a helyi RMDSZ elnöke. Barti beperelte a városvezetést, majd megnyerte a pert, és újra elfoglalhatta az igazgatói széket. A polgármester újra beperelte a prefektúrát. Mezei János polgármester közölte, hogy megszületett a döntés az intézményvezetők leváltására, így hamarosan versenyvizsgát hirdetnek egy igazgatói munkakör betöltésére. A Népművészeti Sokadalom szereplői testületileg vonultak a Polgármesteri Hivatal elé, hogy tiltakozzanak az igazgatók leváltása ellen. /Hideg Bernadette: A kultúra húzza a rövidebbet. Politikai csatározás áldozata a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Nem törődik bele menesztésbe Gyergyószentmiklós Művelődési Központjának két igazgatója, Kolcsár Béla és Barti Tihamér megtámadta a menesztésüket jóváhagyó bírósági végzést. /Lázár Hajnal: Átpolitizálták a kultúrát? = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

Még várják a versenyvizsga hivatalos eredményeit az egyes Hargita megyei dekoncentrált intézmények igazgatói tisztségét megpályázó személyek, de a Hargita Népe úgy tudja, Barti Tihamér, Török Jenő, Sólyom Gizella, Máthé Emma, Vitos Zsuzsanna, Jaszenovics László és Bán Katalin sikeresen vizsgázott Bukarestben. „Gratuláltak már sokan, de én még nem tudok semmiről” – szabadkozik a Hargita Megyei Munkaügyi Igazgatóság vezetői székét múlt héten megpályázó Barti Tihamér. A HN információi szerint nem sikerült a vizsgája Karda Emesének, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának. A Megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Hivatal élén Duka Zoltánt Máthé Emma váltja, a munkaügyi igazgatóságnál Laslo Adriant Barti Tihamér. Vitos Zsuzsanna a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetője marad, és továbbra is Sólyom Gizella irányítja a Hargita Megyei Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Hivatalt. Nem változik Jaszenovics Lászlónak, a talajtani és agrokémiai hivatal igazgatójának beosztása sem, ahogy a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár élén is marad Bán Katalin. A tavasszal leváltott magyar intézményvezetőknek egykori tisztségébe való visszahelyezéséért folyamatosan lobbizott az RMDSZ, több tiltakozó megmozdulást is szervezett. A jelenlegi megyei főtanfelügyelőt, Anda-Elena Ianosit nem sikerült magyar főtanfelügyelőre cserélni, de Borboly Csaba ezt továbbra is egyik fő célkitűzésének tartja. (Forró-Erős Gyöngyi): Magyar igazgatók a dekoncentrált intézmények élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./ Tiltakozási kronológia 2008. december 22. Leteszi az esküt a Boc-kormány, ezt követően pedig elkezdődik a dekoncentrált intézmények addigi vezetőinek leváltása és politikai kritériumok alapján való helyettesítése. 2009. február 11. Lángoló lármafákkal tiltakoznak a magyar intézményvezetők leváltása ellen. 2009. április 22. A Boc-kormány elfogadja azt a rendelkezést, amely szerint a kormány hatáskörébe tartozó megyei és regionális intézmények vezetőit lecserélik. 2009. április–május: „Ebből az intézményből magyar vezetőt váltottak le” feliratú gyásztábla kerül a „lefejezett” dekoncentrált intézmények elé. 2009. május 4. 1247 darabba vágják össze a román kormány temetőjét ábrázoló bannert. Az óriásplakát szeletei közül 758 darab Brüsszel felé veszi az útját, 328 pedig a kormánykoalíciót alkotó pártok parlamenti képviselőinek az asztalán landol, 89-cel a megye magyar önkormányzati vezetőjét szólítják fel összefogásra a közös ügy érdekében. Emellett az Európai Unió 26 tagállamának romániai képviseletéhez is juttatnak egy-egy darab bannert és egy-egy petíciót, a maradék 19 darabot pedig a román kormány 18 minisztere és Emil Boc miniszterelnök kapja meg. 2009. május 18. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete az ideiglenesen kinevezett Hargita megyei főtanfelügyelő, Anda-Elena Ianosi visszahívását és Bondor István leváltott vezető kinevezését kéri a tanügyminisztertől. 2009. május 22. Több ezren tüntetnek Csíkszeredában a magyar intézményvezetők leváltása ellen. 2009. június 2. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete aláírásgyűjtésbe kezd, hogy nyomatékosítsa a tüntetésen elfogadott kiáltványt. 2009. június 3. Marosvásárhelyen tiltakozó nagygyűlést szervez az RMDSZ. 2009. július 10. Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkár megígéri, hogy a kisebbségi vegyes bizottság is foglalkozik majd a leváltások ügyével. 2009. október 1. A Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormánykoalícióból, és ezzel elkezdődik a kormányválság. 2009. október 13. Megbukik a Boc-kormány. /Mihály László: Tiltakozási kronológia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

Kizárják az RMDSZ-es tanácsosokat Gyergyószentmiklóson
Megvonja a mandátumot az RMDSZ vezetősége attól az öt gyergyószentmiklósi tanácsostól, akiknek a szövetségből való kizárását javasolta a helyi szervezet. A kérést legutóbbi ülésén hagyta jóvá a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) – erősítette meg értesüléseinket Barti Tihamér, az RMDSZ gyergyószentmiklósi szervezetének elnöke.
Mint arról beszámoltunk, Gáll Árpád, Kastal László, Len Emil, Suciu Gábor és Tinka Kálmán RMDSZ-színekben mandátumhoz jutott tanácsosok kizárását azt követően kezdeményezte a helyi szervezet, hogy a választmány döntése ellenére megszavazták a Magyar Polgári Párt (MPP) azon kezdeményezését, hogy az önkormányzat külföldi befektetőre bízza a városi távhőrendszer felújítását.
„Az RMDSZ álláspontja a távhőrendszer felújítására vonatkozóan egyértelmű volt az öt tanácsos számára, hiszen ezt megelőzően aláírásgyűjtést és lakossági fórumot szerveztünk, amelyeken kiderült, hogy a város lakossága a pályázati pénzek bevonásával történő rehabilitációt támogatná” – fejtette ki a Krónika kérdésére Barti Tihamér. Mint mondta, ennek ellenére az öt önkormányzati képviselő az MPP-s tanácsosokhoz hasonlóan megszavazta a kezdeményezést, ezért kezdeményezték a kizárásukat.
„Gáll József MPP-s tanácsos mandátumáról való lemondása is bennünket igazol” – mondta Barti, kifejtve, hogy a szövetség szabályzata értelmében az RMDSZ-tagság megvonásával a kizárt személyek a mandátumukat is elveszítik. Kifejtette, hogy a továbbiakban Bende Sándorra, az RMDSZ Hargita megyei szervezetének elnökére hárul a feladat, hogy a SZÁT döntését közölje a prefektúrával, illetve a helyi önkormányzattal. A mandátum megvonását a jegyzőnek kell a soron következő rendes tanácsülésen napirendre tűznie.
Az öt érintett közül Tinka Kálmán megerősítette lapunknak, hogy kézhez kapta a SZÁT fellebbezésük visszautasítására vonatkozó értesítését, azonban kifejtette: nem nyilatkozik, míg nem egyeztet kollégáival a kérdésben. Mint mondta, közösen, sajtótájékoztatón ismertetik majd álláspontjukat.
Jánossy Alíz. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Elrejtené jelöltjeit az RMDSZ
„Minden megyei szervezetnek már a nyáron tudnia kell, kiket indít a jövő évi parlamenti és helyi választásokon” – jelentette ki a hétvégén Gyergyószentmiklóson Kovács Péter. Az RMDSZ újonnan megválasztott főtitkára ugyanakkor leszögezte, hogy a jelöltek személyét nem kell nyilvánosságra hozni, hogy más pártok ne járathassák le ezeket az embereket. Kovács az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által alakítandó Erdélyi Magyar Néppártban rejlő veszélyekre is felhívta a figyelmet. Szerinte „Tőkés új játékszerének” egyetlen célja van: minél mélyebbre döngölni az RMDSZ-t.
A tagsággal való közvetlen kapcsolattartásra, a választásokra való felkészülésre hívta fel a tagság figyelmét Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a szövetség Gyergyó Területi Küldöttgyűlésén a hétvégén. „Minden megyei szervezetnek már a nyáron tudnia kell, kiket indít a jövő évi parlamenti és helyi választásokon” – szögezte le Kovács. A főtitkár ugyanakkor leszögezte, hogy a jelöltek személyét nem kell nyilvánosságra hozni, hogy más pártok ne járathassák le ezeket az embereket. Kovács az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által alakítandó Erdélyi Magyar Néppártban rejlő veszélyekre is felhívta a figyelmet. Szerinte „Tőkés új játékszerének” egyetlen célja van: minél mélyebbre döngölni az RMDSZ-t. „Két törpe egymás vállára állva sem éri el a legfelső ágat, hogy leszedhesse a gyümölcsöt” – érvelt Kovács arra apropózva, hogy a parlamenti választások során a bejutáshoz szükséges választási küszöböt az RMDSZ esélyeit gyengítő Magyar Polgári Párt, illetve az új, létesülő Tőkés-féle párt együttesen sem éri el.
Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a politikusoknak fontos szerepük van a közhangulat alakításában, nekik kell elmondaniuk az embereknek, hogy „az RMDSZ döntései mögött komoly érvek vannak”. Éppen ezért a területi szervezet tagjait arra buzdította, hogy közvetlen találkozókon hallgassák meg az emberek gondjait, véleményét. „Új fejezet kezdődött ugyanis az RMDSZ életében, és a szövetség célkitűzése, hogy visszatérjen az emberekhez” – szögezte le az újonnan megválasztott főtitkár.
Az ülésen Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök összefogásra szólította fel az egybegyűlteket. „Az RMDSZ-nek nem kell tartania a konkurenciától sem Csíkban, sem Gyergyóban, sem Székelyudvarhely térségében. Nincs szükség Csík–Gyergyó–Udvarhely-konfliktusra” – fogalmazta meg beszédében az RMDSZ-es politikus. A küldöttgyűlésén egyébként meghallgatták és elfogadták Bende Sándor területi elnök éves beszámolóját, SZKT-tagnak választották Mik József borszéki, Laczkó Albert Elemér gyergyóremetei, Gábor László gyergyószárhegyi polgármestereket, illetve Barti Tihamért, az RMDSZ gyergyószentmiklósi szervezetének elnökét.
Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

Új kultúrigazgató Gyergyószentmiklóson
Pál Levente a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ új igazgatója – adta hírül az Új Kelet helyi hetilap. Az újság szerint az igazgató három évre szóló menedzseri szerződést írt alá, amelynek értelmében két munkatársával közösen igyekeznek majd fellendíteni a gyergyói kulturális életet.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, Mezei János polgármester két évvel ezelőtt, 2009 júliusában menesztette a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ vezetőit. Kolcsár Béla művészeti vezető és Barti Tihamér gazdasági igazgató elbocsátását követően ideiglenes kinevezések történtek, de az intézménynek nem volt igazi irányítója. A legutóbbi versenyvizsgára is egyetlen személy jelentkezett. Az Új Kelet beszámolója szerint a 26 éves közgazdász már lelkesen dolgozik annak érdekében, hogy rendet tegyen az intézmény háza táján.
Elképzeléseit egy mottóval fogalmazta meg. „Közösség és kultúra a jövő záloga, ennek szellemében szeretnék dolgozni. Két fontosabb célkitűzésem van, az egyik az intézmény megerősítése, képének a javítása a lakosság szemében, a másik pedig a Gyergyói-medence kulturális életének rendszerbe szervezése” – árulta el a lap érdeklődésére az új igazgató. Új Magyar Szó (Bukarest)

Hargita Megye Tanácsa: kétharmados az RMDSZ
A megyei választási iroda hivatalos eredményei alapján a Hargita megyei tanácsosi listákra összesen 139 118 érvényes szavazat érkezett, ennek 61,45 százalékát (85 466 szavazatot) a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerezte meg. Így a bejutási küszöböt el nem ért pártok szavazatainak visszaosztásával együtt az RMDSZ jelöltlistájáról összesen 20-an nyertek megyei tanácsosi mandátumot, ez a mandátumok kétharmadát jelenti.
A megyei tanácselnöki tisztségre leadott 141 963 érvényes szavazat 64,91 százalékát, vagyis 92 155 voksot az RMDSZ jelöltje, Borboly Csaba nyerte el, így újabb négy évig vezeti Hargita Megye Tanácsát. A három magyar párt megyei tanácsosjelöltjeire összesen leadott 118 686 érvényes szavazat 75,02 százalékát az RMDSZ jelöltje, Borboly Csaba, 14,27 százalékát az MPP jelöltje, Salamon Zoltán, míg 10,69 százalékát az EMNP jelöltje, Sorbán Attila szerezte meg.
A megyei tanácsosi listákra leadott érvényes szavazatokból a Magyar Polgári Párt (MPP) 18 468-at, 13,27 százalékot, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 14 752-t, 10,6 százalékot, míg a Szociál-Liberális Unió (USL) 12 121-et, 8,71 százalékot szerzett meg. Így az MPP négy mandátummal, az EMNP és az USL pedig három-három mandátummal vesz részt a megyei tanácsban. A többi pártra leadott érvényes szavazatok száma nem érte el a megyei tanácsba való bejutáshoz szükséges határértéket. A megyei tanácselnökre leadott szavazatok 12,35 százalékát (17 533 szavazatot) 9,25 százalékát (13 142 szavazatot) az USL és 8,34 százalékát (11 842 szavazatot) az EMNP nyerte el.
Az eredmények alapján a megyei tanács összetétele várhatóan a következőképpen alakul:
RMDSZ-es tanácsosok: 1. Birtalan József 2. Bende Sándor 3. Pálffy Domokos 4. Becze István 5. Petres Sándor 6. Bíró Barna Botond 7. Ferencz-Salamon Alpár László 8. Sándor Barna 9. Burus-Siklódi Botond 10. Bege Károly 11. Ambrus Sándor 12. Szentes Antal 13. Tóásó László 14. Rafain Zoltán 15. Barti Tihamér 16. Incze Csongor 17. Rácz Árpád 18. Benyovszki Lajos 19. Csutak Mária Magdolna 20. Magyari Vencel MPP-s tanácsosok: 1. Salamon Zoltán 2. Thamó Csaba Zsolt Béla 3. Csillag Péter 4. Sebestyén Csaba-István EMNP-s tanácsosok: 1. Sorbán Attila 2. Orosz-Pál Levente 3. Danguly Ervin USL-s tanácsosok: 1. Proca Ioan 2. Marcu Raducu Ioan 3. Pop Adrian. Erdély.ma

Sikeres székelyföldi jelenlét Brüsszelben – Nyílt napok a Régiók Bizottságánál
A közelgő Európa-nap alkalmából az uniós intézmények Brüsszelben és Strasbourgban megnyitják kapuikat az érdeklődők előtt, idén az uniós nyílt napokat szombaton, május 4-én tartották meg Brüsszelben. Ez alkalommal el lehetett látogatni az európai régióknak helyet adó épületbe is.
A Régiók Bizottságánál Hargita és Kovászna megye egy-egy standdal képviselte Székelyföldet, a küldöttségek Fejér László Ödön, Kovászna megyei parlamenti képviselő és Barti Tihamér, Hargita megyei tanácsos részvételével mutatták be az érdeklődőknek a térség gazdasági és turisztikai potenciálját, természeti adottságait. Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője is felkereste szombaton a Régiók Bizottságánál a székelyföldi standokat.
„Székelyföld megismertetése, népszerűsítése szempontjából fontosnak tartom a két székely megyei önkormányzat jelenlétét a Régiók Bizottsága által megszervezett nyílt napokon. Az Európai Unió a nyitottságról, a kezdeményezőkészségről szól, meg kell ismertetnünk szülőföldünket, közösségünket, hogy a jövőről szóló törekvéseinkhez európai támogatást tudjunk szerezni. Nagy mértékben erről szól a mi munkánk is az Európai Parlamentben, és erről szól most Hargita Megye Tanácsának és Kovászna Megye Tanácsának brüsszeli jelenléte. Remélem, hogy a jövőben európai képviseleti tevékenységünk egyre sokrétűbb, tartalmasabb, sokszínűbb lesz, mert Székelyföldnek, Erdélynek, a romániai magyar közösségnek minden olyan európai rendezvényen jelen kell lennie, ahol törekvéseinknek támogatást tudunk szerezni” – értékelte a székelyföldi jelenlét súlyát az uniós nyílt napokon Winkler Gyula.
A székelyföldi standok kínálatát nagy érdeklődés övezte, az Európa minden részéről érkező látogatókat nemcsak a két megye turisztikai kínálata érdekelte, hanem a székely jellegzetességekre is kíváncsiak voltak, szívesen megkóstolták a gasztronómiai ínyencségeket, jól fogyott a házi kenyér, a sajt, a kolbász, amelyet köményes és áfonyapálinkával öblítettek le. A Hargita és Kovászna megyei tanács küldöttsége a helyszínen angol és francia nyelven tájékoztatta az érdeklődőket, de tartalmas és minőségi, a térséget bemutató, népszerűsítő szóróanyaggal is ellátták a látogatókat.
A szombati rendezvényen 41 régió és város mutatkozott be 34 standon, Romániából Hargita és Kovászna megye, valamint az Észak-Keleti Régió Fejlesztési Ügynöksége (Suceava, Bacau, Vaslui, Botosani, Neamt, Iasi megye) volt jelen Brüsszelben. Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője szombaton részt vett az EP-ben szervezett nyílt napon is, ahol „A Polgárok Európai Éve – hogyan tehetjük jobbá a Polgárok Európáját” című vitafórumon vett részt. Winkler Gyula EP-képviselő sajtóirodája
Erdély.ma

Történelmi jelentőségű esemény" – mondta Ervin atya az este, a szárhegyi Lázár-kastély Lovagtermében tartott Zenei Napok értékeléseként. Elmondta, végre újra összefogott a megyénkben az egyház és a politika! Báró Lipthay Antallal közel egy éve, a ferences kolostorban megálmodott összefogás elindult (jeleztem beszédemben: pár hete még a kiköltözés volt az egyedüli irány). Erdély történelmi múzeumát mindhárom örökös ág leszármazottjaival (Lipthay-Berczely-Vormair) széles közösségi összefogásban kell megépítsük!
Az I. Szárhegyi Zenei Napokon elhangzott: a műemlék örökösei, a patronátus és Hargita Megye Tanácsa egyaránt Székelyföld kulturális központjaként működtetnék a gyergyószárhegyi létesítményt.
Közel kétszáz érdeklődő felállva, vastapssal köszöntötte az I. Szárhegyi Zenei Napok augusztus 24-i nyitóestjén a gyergyószárhegyi gyökerű Ferencz Éva előadóművészt Szent István királynak ajánlott műsoráért. Az augusztus 24–25-i programon „Székelyföld kulturális központja” megerősítéséről beszéltek az 500 éves kastély jogi örökösei, és a műemlék épületben jelenleg működő, Hargita Megye Tanácsához tartozó intézménnyel szimbiózisban elképzelt jövőről küldtek építő jellegű üzeneteket.
gyergyószárhegyi Lázár-kastély örökösei és partnereik által létrehozott Pro Arte et Natura Alapítvány az I. Szárhegyi Zenei Napokat a szárhegyi Kájoni Akadémia Alapítvánnyal, Hargita Megye Tanácsával és a kastélyban működő megyei intézménnyel, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központtal közösen szervezte meg. A rendezvény Lovagteremben tartott nyitányán az est házigazdái, báró Lipthay Antal és felesége, Erzsébet asszony fogadta a vendégeket, a szárhegyi származású Ferencz Éva „Idvezlégy bódog Szent István királ” című előadóestje bevezetőjeként pedig a kastély jogörököseiként is kinyilvánították üzeneteiket a műemlék jövőjét illetően.
Erzsébet asszony bevezetőjében kiemelte Hargita Megye Tanácsa és a helyi tanács kiváló együttműködését a program létrejöttében. Gábor László, Gyergyószárhegy polgármestere üzenetében rávilágított, mit jelent a szárhegyieknek a Lázár-kastély. Mint fogalmazott: „a szárhegyiek gondoskodtak a kastélyról a tulajdonosok távollétében, mint ahogy mindannyian tudjuk, az egykori gazdatiszt leszármazottai, a Vormair család is szemmel tartotta. Hozzánk nőtt ez a kastély, életünk részévé vált”.
– Különleges öröm, hogy viszontláthatom Borboly Csaba megyeelnököt és Vormair István tulajdonostársamat – fogalmazott köszöntőjében báró Lipthay Antal. – Megtiszteltetés, hogy jelen lehetek a Lázárok egykori kastélyában, és együtt ünnepelhetünk. Számunkra fontos, mert nagy áldozatot hoztak a szárhegyiek, benne alkotóközpontot hoztak létre. Rajtunk múlik, hogyan tudjuk a szabadságunkat erősíteni – lehet, hogy az elnyert demokratikus erők nem elegendők, de alapot kínálnak arra, hogy együtt lépjünk nemzedékünkért, identitásunk megmaradásáért. Éppen ezért a Szárhegyi Zenei Napok az összefogás bizonyossága: fontos összefognunk, csak így tudjuk értékeinket megvédeni.
Lipthay Antal továbbá jelezte: ha a turizmusra gondolunk, akkor a kastély aktív szerepét csak támogatni szabad, kapuját nyitva kell tartani az érdeklődőknek, a látogatók számára a kastélyban, és mint fő látványosság állandó kiállítást kell létrehozni Erdély történelméről is.
– Most mi vagyunk itt, és bármilyen nehéz, a feladatot vállalnunk kell. A szárhegyi Lázárok leszármazottjainak nincs más tennivalójuk, mint a kultúrát, a közjót és a székely népet szolgálni – zárta beszédét a Lázár-kastély jogos örököse, külön megköszönve a támogatást Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettesnek és Borboly Csabának, Hargita Megye Tanácsa elnökének, hangsúlyozva, hogy az ő támogatásuk nélkül a program nem jöhetett volna létre.
Borboly Csaba megyeelnök, a megyei tanács kastélyban működő intézménye és az örökösök között megkötött bérleti szerződés körülményeire utalva, beszédében úgy fogalmazott: noha alig két hete még arról beszéltek, hogyan fogják darukkal a berendezést kivinni, szétbontani a központot, most az együttműködést ünneplik közösen. A megyeelnök megköszönte az együttműködést, rávilágítva, hogy a kastély és az intézmény sorsa immár nem „drámai”, hanem „lehetőségekkel teli”.
– Rajtunk múlik, hogy meg tudjuk-e olyan tartalommal tölteni, amiről a leszármazott, Lipthay Antal beszélt – és ezen sem Bukarestből, sem Budapestről, sem Brüsszelből nem kell senki segítsen minket, ez most rajtunk múlik, és erre kérek mindenkit, hogy dolgozzunk együtt, és ne csak tervezzünk, hanem haladjunk is – mondta.
Erzsébet asszony az elnök szavaira reagálva úgy fogalmazott: Borboly Csaba szavai erősítették azt a meggyőződését, hogy elnöki erőfeszítéseit siker koronázza, és a szárhegyi Lázár-kastély Székelyföld kulturális központja marad.
A szárhegyi gyökerű Ferencz Éva előadóművész vastapssal köszöntött előadását követően P. Ferencz Ervin Ferenc-rendi templomigazgató-rendházfőnök – a Kájoni Akadémia Alapítvány ügyintézője – az est összegzőjében kijelentette: „történelmi pillanat” a Szárhegyi Zenei Napok létrejötte. Ervin atya visszautalt a szervezői egyeztetések egyik pillanatára, amikor Borboly Csaba tanácselnök „élete egyik legnehezebb időszakában” a kastély jövőjéről tárgyalt a műemlék örököseivel, és megköszönte eme vállalását.
Erzsébet asszony a rendezvény végén a gyergyószárhegyi gazdasszonyok alapította Torzsások Egyesület együttműködését megköszönve Székely termék védjegyű helyi készítésű termékek kóstolójára invitálta a jelenlévőket.
A szombati rendezvény hallgatóságában jelen volt Vormair István, a Lázár-kastély társörököse, Barti Tihamér Hargita megyei tanácsos és – civilben – Kiss Attila országgyűlési képviselő, Hajdúböszörmény polgármestere.
Gyergyószárhegy, 2013. augusztus 24.

Párbeszéd és kiegyezés jegyében – Székelyföldi családok gyűltek össze a szárhegyi Tatárdombnál
A Böjte Csaba ferences szerzetes által meghirdetett párbeszéd és kiegyezés éve jegyében szervezték meg a Székelyföldi Családok Napját Gyergyószárhegyen, a Tatárdombnál szeptember 7-én, szombaton. Az egész napos kulturális programmal szolgáló rendezvényen felszólaló Böjte Csaba atya és Borboly Csaba megyeelnök egyaránt az erdélyi magyarok összefogásának időszerűségét hangsúlyozta.
A szikrázó napsütésnek is köszönhetően sikerrel zajlott le szombaton, a Gyergyószárhegy melletti Tatárdomb emlékműnél a Székelyföldi Családok Napja rendezvény, amelyen szép számban jelentek meg az érdeklődők.
A szervezők – a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, Gyergyószárhegy Község Polgármesteri Hivatala, Hargita Megye Tanácsa, valamint a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ – rendhagyó ünnepi istentisztelettel nyitották a programot, amely a csíkszeredai Role együttes élő zenés együttműködésével áthangolta a templomi rítus énekeit.
Prédikációjában Csaba testvér úgy fogalmazott: mind igazságtalanul, mind jogosan napjainkban mindenütt feszültség tombol, civakodnak, veszekednek az emberek. Jézus, valamint Szent László példáját felhozva arra biztatta a jelenlévőket, tegyék fel a kérdést önmagukban: hogyan állnak a „befogadással”, „integrálással”.
– Gyergyószárhegynek az egyik legnagyobb fia itt nőtt fel: elhoztuk Bethlen Gábor zászlóját. Négyszáz évvel ezelőtt egy ilyen őszi napon Kolozsváron Erdély fejedelmévé választották, polgárháborús világban került hatalomra, feszültség volt mindenütt, a Bethlenek és székelyek között is, a felekezetek között is. Bethlen Gábor nagysága az volt, hogy szóba tudott állni az emberekkel – mondotta az atya a kiegyezés és béke kulcsszavak történelmi fejlődést hozó példázataival.
Csaba testvér zárszavában azt kívánta: merjünk leülni egyeztetni mind a közéletben, mind magánéleti feszültségek kezeléséhez, „adja az Isten, hogy fejedelmünk zászlaja ebben az évben szemünk előtt, szívünk előtt lobogjon, és mi is a magunk zászlajára tudjuk felhímezni a feleségünk, a gyermekünk, szomszédunk, a plébánosunk, a polgármesterünk jelképeit.”
Borboly Csaba megyeelnök az atyától kapott útravaló kapcsán a maga számára levont tanulságot osztotta meg a jelenlévőkkel a megbékélés, a törődés, a szeretet és az úgynevezett pártoskodásnak a befejezésére biztatva. – Nincs szükség magyar–magyar harcra, bosszúállásra, nem hiszek abban, hogy vannak jó magyarok, meg vannak annál még jobb magyarok, és nekik meg kell vetniük a kevésbé magyarokat. Nem hiszek abban, hogy Erdélyben a magyarság jobb- vagy baloldali. Én abban hiszek, hogy mi itt ebben a térségben meg akarunk maradni, és talán éppen a beszédben hallott Bethlen Gábor-i vagy Deák Ferenc-i mód az, amivel gyarapodni tudunk – jelentette ki Borboly Csaba.
– Abban bízom, hogy egyre inkább rájövünk arra: Erdélyben nem magyar pártokat kellene erősíteni, hanem ezeket a pártokat valamilyen szempontból felszámolni, hiszen a latin „pars” szóból származó megjelölés csak „részt” jelent. Én nem hiszem, hogy közösségünk részeinek egymás ellen kell harcolniuk.
A megyeelnök kifejtette, hogy a cél az: a rendezvényen is jelen lévő gyermekek úgy nőjenek fel, hogy érdemes legyen nekik itthon maradniuk, ehhez pedig a jelentős összetartó erőt az egyház jelenti. Borboly Csaba szerint az egyházak együttműködésével kell a megbékélés útjára vinni a közéletben keletkező magyar–magyar feszültségeket.
– Fel kell fognunk végre, hogy nem mi vagyunk itt egymás ellenségei. Az ellenség kívül van. Le kell építenünk egypár hiedelmet, akadályt, falat, amiket – talán parancsra – mi magunk építettünk fel, és merjük azt mondani a vezetőinknek és az erősnek vélt embereknek, hogy legyen már egyszer elég – szögezte le a megyei elöljáró.
A Székelyföldi Családok Napján hagyományosan díjazták a térség nagycsaládosait. Idén az emléklapot és ajándékcsomagot a következő családok vették át: Gyergyószentmiklósról az ikreket váró, négygyerekes Vetési Antal Zoltán és Emese családja, Gyergyócsomafalváról a Bartalis Imre és Rozália, valamint hét gyerekük alkotta család, Alfaluból Baricz István és Irén hétgyerekes családja, Vaslábról a Mezei Attila és Sztoika Elena, illetve öt gyerekük alkotta család, továbbá Újfaluból Ferenczi Vilmos és Vilma meg öt gyerekük. Az ajándékcsomagokat a települések elöljárói és Barti Tihamér megyei tanácsos nyújtotta át.
Különdíjat adott át Sógor Csaba Európai Parlamenti képviselő is. A rendezvényen jelen volt Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Zsigmond Barna Pál, a program moderátora Danguly Ervin megyei tanácsos volt. Tisztségviselők és civilszervezetek a szentmisét követően hagyományosan koszorúzással tisztelegtek a Tatárdombon lévő emlékműnél.
A szintén hagyományos kenyérszelés szertartását Csaba testvér és Ervin atya végezték. A programban a Role-koncert mellett szerepelt lovas felvonulás, zenés műsorok, lovasíjász- és lovastorna-bemutató, gyerekfoglalkozások, továbbá szakelőadáson emlékeztek meg a Szárhegyen felnövekvő Bethlen Gáborról.
A Székelyföldi Családok Napja része a megyei tanács Családprogramja keretében megrendezett eseménysorozatnak.
Erdély.ma

Barti Tihamér lehet a megyei tanács alelnöke
A megyei tanács megüresedett alelnöki székét Barti Tihamér foglalhatja el, a Gyergyó Területi RMDSZ-ben megkapta az ehhez szükséges többségi támogatást – számolt be a keddi TKT után Bende Sándor területi elnök.
Megtudtuk, a titkos szavazást megelőzően pro és kontra érvek is elhangzottak Barti Tihamér jelölésével kapcsolatban. Ő volt ugyanis az egyetlen potenciális jelölt e tisztségre, lévén, hogy a többi gyergyói megyei tanácsos, Bende Sándor, Bege Károly és Magyari Vencel nem kívánt versenybe szállni az alelnöki helyért.
A Gyergyószentmiklósi RMDSZ – melynek egyébként Barti is tagja – nem támogatta a jelöltet, a korábban hozott választmányi döntés ellene szólt. Információink szerint az is felvetődött, hogy a lehetőséget más jelölt híján inkább Csík vagy Udvarhely térségének kellene átadni. Bende Sándor kérdésünkre cáfolta, hogy ugyanez a TKT-n is elhangzott volna, azt erősítette meg, hogy a jelölt a területi küldöttek többségének bizalmát nyerte el. Lévén, hogy a személyre szóló szavazás titkos, nem lehet tudni, ki hogyan voksolt.
Petres Sándor helyét viszont csak akkor foglalhatja el Barti, ha a gyergyóiak döntése – miután tudomásul veszi a Hargita Megyei Egyeztető Tanács és megyei tanács RMDSZ-frakciója – a megyei tanács rendes ülésén megkapja a többségi szavazatot.
Petres egyébként rövid ideig jelen volt a keddi ülésen, többek között kijelentve: „Azzal búcsúzok, hogy nem búcsúzok. Mindenkinek üzenem: számítsanak rám, de számoljanak vele: én úgy gondolom, vissza fogok jönni.”
Választási kiértékelő
A TKT napirendjén szerepelt az európai parlamenti választás kiértékelése is, mely először történt a sajtó nyilvánossága előtt. Laczkó-Albert Elemér kampányfőnök vetített képes előadásához egy mottót is választott: „Az eredmény csak a szótárban előzi meg a munkát”.
Swot-analízissel világított rá az eredményekre és hiányosságokra egyaránt. Az erősségek között szerepelt a csapatmunka, hitelesség, kézfogás az MPP-vel, melyről elmondta, hogy mennyit ér, azt mindenki maga tudja, de történt valami, amire alapozni lehet. A mozgóurnák jelentőségét is hangsúlyozta: „aki rá van szorulva, úgy várja a szavazóbizottságot, mint a papot”.
A gyengeségek sorában első volt a polgármesterek ígért, de csak részben beváltott segítségnyújtása, egyesek részéről szervezetlenség, meggyőződés hiánya, magánérdek miatt programtól való eltérés, valamint a demoralizáló magas célszám. Lehetőség van csapatképzésre, közösségépítésre és az MPP-vel való együttműködésre, ám veszély lehet, ha szétesik a csapat, ha elkényelmesednek a választók (hozzászokva, hogy autóval viszik választani), ha a román pártok elvonják a magyarokat a szavazóbizottságba. A veszélyek sorát zárta egy továbbított vélemény: rossz ez a koalíció a kormányban, eltávolítja az RMDSZ-től a tagságot.
Balázs Katalin. Székelyhon.ro

11. EU-tábor Marosfőn
Az Európai Unió 2020-as stratégiájához kapcsolódó, fiatalokat érintő kérdésekről és a pályázati lehetőségekről tartott előadást Szávics Petra, az Európai Alapok Minisztériumának államtitkára, valamint Farkas András, a PONT Csoport vezetője a marosfői EU-tábor harmadik napján, július 11-én.
Szávics Petra a fiatalokat érintő problémák közül mindenekelőtt az oktatás és foglalkoztatás területén létező uniós helyzetképet ismertette, továbbá bemutatta a Youth Employment Initiative programot, amely egyszerre érinti a munkanélküli fiatalokat, valamint a munkáltatókat is.
Farkas András két mobilitási programra, az Erasmusra és az Erasmus Pluszra hívta fel a résztvevők figyelmét, s arra bátorította a fiatalokat, hogy éljenek a kínálkozó lehetőségekkel.
Pénteken, július 11-én Frank Visser, az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének alelnöke, a YEPP ukrajnai munkacsoport vezetője, valamint Szenkovics Dezső, a Sapientia társult oktatója az ukrajnai válságról tájékoztatta az EU- tábor résztvevőit. Az előadás során megosztották benyomásaikat az Ukrajna és Oroszország között fennálló konfliktusról, de arról is szó esett, milyen pozitív és negatív következményekkel járhat mindez Románia számára.
A Kolozsvár 2015 Európa ifjúsági fővárosa című előadás zárta a 11. EU-tábor péntek délelőtti paneljét. A projektben rejlő lehetőségeket és kihívásokat ismertette Farkas András, a PONT Csoport képviselője, a fővárosi cím elnyerésének kezdeményezője, Jakab Adorján, a MIÉRT elnökhelyettese, valamint Száfta Szende és Borzás Sarolta, a kezdeményezőbizottság tagjai.
"Az ifjúsági főváros nem egy szűk csapattal megvalósítható projekt, több száz önkéntesnek ad lehetőséget a kibontakozásra, fejlődésre. Nem csak az ifjúsági fővárost, hanem a környékét is ismertetni kell az idelátogató fiatalokkal, bemutatva nekik Erdély jellegzetességeit és hagyományait" – hangoztatta Farkas András.
A MIÉRT önkormányzati csereprogramját ismertették péntek délután. A beszélgetésen felszólalt Takács Aranka vajdahunyadi, Geréd Imre kolozsvári és Berde Zoltán székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő.
Takács Aranka, a Magyar Ifjúsági Értekezlet Önkormányzati Kabinet vezetője kifejtette: "a MIÉRT önkormányzati csereprogram Erdély különböző városaiban tevékenykedő fiataloknak szól. A projekt célja megismerni más települések önkormányzatainak működését, mind határozatok, tervek, mind politikai lobbi szempontjából. A cél ugyanakkor egymás munkájának megkönnyítése tapasztalatcserével".
Takács elmondta, a kezdeményezés 2014 tavaszán indult, a programhoz 13 önkormányzati képviselő csatlakozott Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely és Vajdahunyad városaiból.
"Számos településen az RMDSZ-es tanácsosoknak szava és befolyása van, de vannak olyan városok is, ahol nincs erre lehetőség a politikai viszonyokból adódóan" – emelte ki Geréd Imre, aki a továbbiakban olyan tevékenységekről számolt be, amelyeket ugyancsak nemrégiben indítottak el, és amelyeket más települések önkormányzatai is előterjeszthetnek. Ilyen például a Fogadj örökbe egy zöldövezetet! vagy az Egy gyerek, egy fa kezdeményezés.
Eline Storeide, a Norvég Konzervatív Párt programfelelőse magyarul köszöntötte az egybegyűlteket, majd elmondta: "2007 óta vagyok tagja a Norvég Konzervatív Párt ifjúsági szervezetének. Számos kampányban vettem részt, azóta az önkéntesség az életem".
Az előadás elsősorban a norvég fiatalok politika iránti érdeklődéséről és politikai neveléséről szólt, amely különös hangsúlyt kapott az elmúlt évek választási kampányaiban. "A közös programok örömén túl az önkéntesség a kapcsolatépítés, illetve a szakmai fejlődés lehetőségét is magába foglalja" – összegzett Eline Storeide.
– A Magyar Ifjúsági Értekezlet Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőkkel szerződés formájában konkretizált, jól működő kapcsolatot alakított ki. Az együttműködésnek köszönhetően a MIÉRT minden évben öt fiatalnak biztosít gyakornoki lehetőséget Winkler Gyula EP-képviselő irodájában, Brüsszelben. Ezáltal újabb és újabb embereket vonunk be aktívan a szervezet életébe, lehetőséget adva nekik a tapasztalatszerzésre – emelte ki Jakab Adorján, a MIÉRT elnökhelyettese.
– A funkciómból eredően egyik fő célom, hogy segítsem az erdélyi magyar fiatalokat, ezért lehetőségeim szerint támogatom a gyakornokaimat a programok megszervezésében – hangsúlyozta Winkler Gyula, majd közös gulyásfőzésre invitálta a hallgatóságot.
A választási kampányok mozgósítási folyamatáról tartott előadást Novák Levente, az RMDSZ Elnöki Hivatalának tanácsosa, valamint Bíró Barna Botond, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke. A táborozók megtudhatták, mi az a mozgósítás, illetve, a mozgósításért felelős ember legalább annyira fontos, mint a kommunikációs felelős, hiszen jól átgondolt stratégiája révén nagymértékben hozzájárulhat a kampányok sikerességéhez.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselői, Winkler Gyula és Sógor Csaba július 12-én, szombaton délelőtt az EPP cselekvési program 2014: jövőt a fiataloknak! címmel tartottak előadást.
Ma már nemcsak kampányfogásokról van szó, amikor Brüsszelben az Európai Néppárt, de a többi politikai erő is a fiatalok gondjairól beszél, hiszen egyre inkább letisztult mindenkiben, hogy komoly társadalmi kihívásról van szó – indította előadását Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője szombaton a MIÉRT által szervezett EU- táborban. Vannak olyan európai országok, mint például Spanyolország, ahol minden második fiatal munkanélküli, Romániában kevéssel jobban állunk, a jelenlegi statisztikák szerint a huszonöt év alattiak közel egynegyede nem dolgozik, és fennáll a veszély, hogy ez a helyzet romlik, ismertette az EP- képviselő. Beszámolt arról, hogy a választás után konzultáció kezdődött a néppárti képviselők részvételével, és megalkottak egy dokumentumot, amely javaslatokat tartalmaz az Európai Bizottság prioritásaira, ezek között hangsúlyosan szerepelnek a fiatalokat érintő kérdések is, mint a munkahelyteremtés, a karrierindítás, de konkrét anyagi támogatások is.
Sógor Csaba azt emelte ki, hogy a közösségi boldogságot mérő skálán a világ országaiból Dánia a listavezető, majd következik Norvégia, Finnország és Hollandia. "A gazdasági versenyképességet mérő skálán ezek az országok szintén vezető helyen állnak. Ez azt jelenti, hogy a közösségi boldogság és egy ország versenyképessége szoros összefüggésben áll. Tehát a boldogság mögött fenntartható fejlődés kell legyen" – hangsúlyozta az EP-képviselő. Sógor Csaba kifejtette: a közösségi boldogságot többek között a társadalmi bizalom és összetartozás, az ország egészségügyi helyzete, a munkaerőpiac helyzete és a korrupció mértékének arányai alapján határozzák meg.
– Sepsiszentgyörgy az utóbbi években kilépett a szürke zónából, és újból felkerült a térképre – hangzott el az EU-tábor második délelőtti előadásán, szombaton. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Kádár Magor, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatója arról számolt be, hogyan sikerült mindezt megvalósítani, és mit is jelent a városmárkázás.
Antal Árpád szerint: "nagyon fontos, hogy érzelmileg kötődjünk a településekhez, mert racionálisan könnyű meghozni azt a döntést, hogy elköltözzünk. Városunknak nem lesz jövője, ha nem kötődünk hozzá, és a családalapítást sem itt képzeljük el".
Hargita megye két fiatal alelnöke, Incze Csongor és Barti Tihamér saját munkatapasztalataikat osztották meg a hallgatósággal.
Romániában a legfiatalabb megyei tanácsi vezetősége Hargita megyének van. "A munka teljes körű készenlétet igényel, és reggeltől késő estig tartó munkaidővel jár, emellett a tevékenységünk akkor válhat teljessé, ha egy szakmai csapatot gyűjtünk magunk köré"— részletezte Incze Csongor.
Barti Tihamér hozzátette: "Hargita megye tanácsában egy komoly fiatalítási folyamat figyelhető meg, ugyanakkor céljainkat a tapasztaltabb kollégákkal együttműködve tudjuk hatékonyan megvalósítani".
Nyelvi jogokról és többnyelvűségről tartott előadást szombaton, az EU-tábor záróelőadásán Markó Attila parlamenti képviselő, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője, Szilágyi István, a MaghiaRomânia blog szerkesztője, valamint Talpas Botond, az Igen, Tessék! mozgalom elnöke.
"Nem elég követelni a nyelvi jogainkat, azokkal élnünk is kell. De tudjuk-e vajon, hogy hol és hogyan használhatjuk ki a lehetőségeinket?" – indította az előadást Markó Attila, majd hozzátette, az általa képviselt szervezet a nyelvi jogok megismertetését, illetve monitorizálását vállalta fel. Az interaktív beszélgetésen elhangzott, hogy anyanyelvi tájékoztatáshoz a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a tanügyben, gazdaságban és a sajtóban egyaránt állampolgári joggal rendelkezünk. Markó Attila kiemelte: "a nyelvi jogok érvényesítésében az egyetlen járható út a párbeszédé".
A román–magyar dialógusok egyik legizgalmasabb példája a MaghiaRomânia blog, amelynek részéről BurePista, azaz Szilágyi István beszélt. Az oldalon megjelenő írások elsősorban a politika, a nacionalizmus, valamint a kisebbségekkel kapcsolatos témákat járják körül. Rendszeresen figyelik a román és magyar sajtóanyagokat, amelyekre megpróbálnak reagálni, válaszolni.
A továbbiakban Talpas Botond, az Igen, Tessék! mozgalom elnöke beszélt arról a példaértékű kezdeményezésről, amelyet már határainkon túl is eredményesen alkalmaznak. A többnyelvű szolgáltatásokat nyújtó intézmények, illetve gazdasági egységek kiemelését és megkülönböztetését célzó mozgalom ugyanis nem csupán Kolozsvárt nőtte ki, hanem már Hajdúszoboszlón, valamint Ukrajna Romániához közel eső területein is hasonló sikereket ér el.
Népújság (Marosvásárhely)

Megkondultak a harangok Gyergyószentmiklóson
„A harangok szorosan Isten népének életéhez kapcsolódnak” – mondta Keresztes Zoltán, a gyergyószentmiklósi Szent István-templom plébánosa az elmúlt vasárnapi ünnepi szentmisét megelőző harangszentelésen.
A város alszegi részében ezentúl három harang kondul, a Szent István király egyházközség híveinek eseményeit is jelezve.
Mezei János polgármester a harangok, a déli harangszó történelmi üzenetéről szólt. „Nincs még egy nép a Földön, amely közel hatszáz éven át büszkeséggel őrizheti diadalát, emlékeztetve a nagyvilágot egy olyan tekintélyes túlerővel szembeni győzelemre, mint mi, magyarok az 1456-os nándorfehérvári győzelemre. Amikor a Nap a látóhatár legmagasabb pontjára hág, a délnek nevezett napszakban a világ valamire való harangja ennek emlékére kondul bár egyet, a hajdani magyar győzelem előtt tisztelegve.
A magyarok győzelmét ellenségeik felett éppen akkor jelzik a harangok, amikor a Napnak a legnagyobb az ereje, és a sötétségnek a legkisebb a hatalma” – mondta a polgármester. Hozzáfűzte, hogy a felszentelt harang és torony „a Szent Istváni élni akarás, a megmaradási kényszer és a tudatos jövőépítés hármasságára figyelmeztet”.
Mint mondta, azt reméli, hogy az érces kongású harangszó képes lesz visszahívni a hitet önmagunk erejébe, a bátorságot szent céljainkért való küzdelmünkbe és a bölcsességet a hamis próféták felismerésébe. A polgármester azt kívánta, hogy a harang hangja ébressze fel a még alvó vagy éppen szunnyadó lelkeket, és buzdítsa őket a székelység feladatának beteljesítésére. „Hangja van a Szent István-templomnak” – hívta fel a figyelmet Barti Tihamér, a Hargita megyei tanács alelnöke, és örömét fejezte ki, hogy a Bucsin lakónegyedben is megkondultak a harangok.
Az alelnök történelmi jelentőségűnek vélte a harangszentelést, mely szerinte azt jelzi: hűek vagyunk a múlthoz, és a jövőbe is mutatunk. A harangok ünnepélyes megkondítására Tamás József püspököt, Mezei János polgármestert és Barti Tihamér megyei alelnököt kérték fel.
Baricz Tamás Imola , Krónika (Kolozsvár)

A romániai magyar pedagógusok első országos évnyitója Csíksomlyón
Háromnapos rendezvénysorozattal búcsúztatták a vakációt és töltődtek fel az új tanévre a romániai magyar pedagógusok Csíksomlyón. A szeptember 11–13-án a dévai Szent Ferenc Alapítvány, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és Hargita megye tanácsa közös szervezésében megtartott hiánypótló eseménysort hagyományteremtő céllal kezdeményezték.
A rendezvénysorozat szeptember 11-én, csütörtökön 19 órától a csíksomlyói kegytemplomban Böjte Csaba celebrálásával megtartott szentmisével kezdődött.
Pénteken délelőtt 10 órától minikonferencia kezdődött Hargita Megye Tanácsa volt tanulmányi központjában, amelyen oktatáson kívüli programokat szervező pedagógusok tartottak előadást. A konferencián elsőként Lászlófy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke köszöntötte a jelenlevőket, útravalóul Márton Áron püspök örök érvényű gondolatait idézte: „A leghatékonyabb nemzetalkotó és fenntartó erő maga a kultúra: a nemzet kultúrájában él.” A megnyitón a megyei tanács képviseletében Barti Tihamér alelnök mondott köszöntőt. Beszédében a pedagógusok nagyon fontos és hálás munkáját méltatta, amelyet csak hivatással lehet végezni, hiszen minden gyerekből a legjobbat igyekeznek kihozni. Hiánypótló kezdeményezésnek nevezte a mostani találkozót, hiszen mint mondta, az oktatóknak is fel kell töltődniük, meg kell kapniuk azt a megfoghatatlan valamit, amit tovább tudnak adni. Végül Hargita Megye Tanácsának alelnöke sok sikert és kitartást kívánt minden pedagógusnak a kezdődő tanévhez.
A minikonferencián előadást tartott Sándor Csaba Lajos Balánbányáról, aki néptáncra tanítja a gyerekeket több táncegyüttest is vezetve, köztük az Ördögbordát, amely közönségdíjat nyert a magyarországi Fölszállott a páva tehetségkutató 2012-es kiadásában, Haáz Sándor karnagy, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia létrehozója és vezetője, valamint Nagy Éva Vera és Czakó Gabriella iskolanővérek, akik a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkart vezetik.
Ezeket az iskolán kívüli, közösségformáló és –megtartó tevékenységet folytató pedagógusokat munkájukért Majláth Gusztáv-díjjal tüntette ki Hargita Megye Tanácsa. A tanárok munkáját és eredményeit Lukács Levente, a megyei tanács munkatársa mutatta be, a díjakat Ferencz Salamon Alpár megyei tanácsos, a megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke adta át.
Sándor Csaba Lajos elmondta, ő a közösségformálás útját a néptáncon keresztül találta meg, Haáz Sándor pedig annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a gyerek megtalálja azt a közösséget, amelyben jól érzi magát. Az iskolanővérek az erőszakmentes légkör létrehozásában, a jó erősítésében a gyermekben látják a hatékony nevelés útját, hangzott el az előadások alkalmával.
Széll Adél óvodai tanfelügyelő a pedagógus a tananyag átadásán kívüli nevelő munkájáról beszélt, arról a felelősségről, hogy példaképek kell legyenek a gyerekeknek, majd megköszönte a szervezőknek a hagyománypótló rendezvény kezdeményezését.
Utolsó előadóként Ferencz Levente alapítótag a Kalibáskő Erdei Iskola tevékenységét mutatta be, amelynek célja hatékonyabbá tenni a környezeti nevelést, és a gyakorlati tevékenységre fekteti a hangsúlyt. Végül zárszóként Böjte Csaba testvér a társadalmi munka fontosságát hangsúlyozta, amelynek során felkeltik a gyerekek érdeklődését, ez elengedhetetlen emberré válásukhoz. Minél több szabadidőközpont, a szervezetek közötti partnerségek létrehozására bíztatta a jelenlevőket, amelyekhez, mint mondta, meggyőződése, hogy támogatóra találnak a megyei tanács vezetőségében is. Országos tanévnyitó ünnepség
Szombaton délelőtt 11 órától a csíksomlyói kegytemplomban ünnepi szentmisével kezdődött a magyar iskolák országos tanévnyitó eseménye. Ezt követően Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke, megyei tanácsos a szakmai szolidaritás és az összefogás fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében, majd eredményekben gazdag, sikeres tanévet kívánt, akárcsak Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete. Nagy Éva, Király András, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium RMDSZ-es államtitkár kabinetjének vezetője köszöntött minden magyar tanintézetbe járó óvodást, iskolást és szüleiket, illetve azt hangsúlyozta, hogy legnagyobb kincsünk az anyanyelvünk. Dávid László, a csíkszeredai Sapientia EMTE rektora szintén az értékek megőrzésére hívta fel a figyelmet, Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja pedig az iskolai tapasztalatok egy életre szóló hatásáról beszélt.
Hargita Megye Tanácsa prioritásként kezeli az oktatás kérdését, az intézmény képviseletében Borboly Csaba elnök mondott ünnepi beszédet. Mint fogalmazott, a tanintézetek feladata megtanítani beszélni, tanulni és cselekedni a gyerekeket. És ha mindez a hit, a remény és a szeretet jegyében történik, itthon maradásra sarkallja gyerekeinket, hiszen jelenleg a legnagyobb problémánk nem a beolvadás, hanem az elvándorlás, mondta a megyeelnök.
- Az erdélyi magyar iskolai rendszer számára a piaci igényeknek megfelelő képzettség nyújtása az egyetlen módja annak, hogy ez a rendszer hosszútávon megmaradjon. A tudás piacképessége nem feltétlenül a megszerzett diploma szintjétől függ. Példa erre, hogy a Hargita megyei munkaügyi központnál egy tavaly meghirdetett portási állásra ketten is jelentkeztek, akik az európai tanulmányok karán szereztek felsőfokú diplomát, ugyanakkor a képzett szakmunkásokból hiány van. Különösen a szakoktatás területén évről évre fontosabbá válik a képzettség. A jövőben ez méginkább így lesz, elsősorban a számítástechnika fejlődése és az ezzel járó automatizáció terjedése miatt. Hozzá kell járulni a szakoktatás persztizsének növeléséhez, akár a jó példák hangsúlyozásával, már a családban megerősíteni a hagyományos mesterségek iránti megbecsülést. Ebben a folyamatban a pedagógusok meghatározó szerepe mellett a szülőkre is jelentős feladat hárul – mondta Borboly Csaba, majd kitartást és eredményes tevékenységet kívánt mindenkinek.
Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere a házigazda szerepében köszöntötte az egybegyűlteket, és gratulált a kezdeményezéshez, majd Ráduly Róbert Kálmán polgármester üzenetét is közvetítette. Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szintén elhozta kollégái jó kívánságait. Végül a fiatal, pályakezdő pedagógusokat Lászlófy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke köszöntötte, a nyugdíjba vonuló kollégákat pedig Ferencz Salamon Alpár megyei tanácsos. Az esemény ünnepi hangulatát diákok szavalatai, valamint a Codex régizene együttes kórusművei emelték. Közlemény
Erdély.ma

Veszélyben az egyetlen magyar óvoda Galócáson
A magyar elemi iskola létét is megkérdőjelezné a galócási óvoda megszűnte. Kevés a gyermek, a fejkvóta szerinti pénzelosztás miatt a béralap nem lesz elegendő. Egy pedagógusnak távoznia kell. A legkisebb közösség megszüntetése lenne indokolt, amely éppen a négy óvodással működő magyar csoport.
A bezárás veszélye áll fenn a galócási magyar óvoda esetén – terjedt el a hír egyszerre két forrásból is. Az egyik vészharangot a helyiek kongatták, felhívva a figyelmet a visszafordíthatatlanra, segítséget kérve, a másikat pedig az Iskolák veszélyben program életre hívói, összegző képet nyújtva a magyar oktatás helyzetéről, bemutatva azokat a tanintézeteket, amelyek léte veszélybe került.
A Közpolitikai Elemző Központ kezdeményezésére indított programból kiderül, 2006 óta folyamatosan csökken az erdélyi magyar gyermekek száma, 2010-ben először következett be az, hogy a magyar újszülöttek száma tízezer fő alá esett, az elmúlt években pedig további 15 százalékos csökkenést mértek.
Az iskolakveszelyben.ro honlapon közzétett információkat, mint olvasható, azért osztották meg, hogy a kritikus pontok ismeretében a tennivalókat közös gondolkodás eredményeként meghatározhassák a döntéshozók. A portálon „veszélyeztetett” címkével szerepel Galócás is. „Nagyobb veszély a magyar óvodai csoportot fenyegeti, amely már pár éve kritikus létszámmal és csak speciális engedéllyel működik, jelentős pozitív változásra pedig az elkövetkező években sem lehet számítani” – olvasható az óvodai, iskolai létszám változásairól közölt tanulmányban.
Galócáson a magyar elemisták oktatása összevont osztályban történik. Utánpótlásukat az egyetlen magyar óvodába járó gyerekek kellene biztosítsák. Az ő számuk összesen négy, de esély van arra, hogy eggyel növekedjen. Ez a legkisebb létszámú csoport a település tanügyi rendszerében, így amikor felvetődött, hogy a fejkvóta szerinti bérezés miatt egy pedagógusi állást meg kell szüntetni, erre mutatkozott a legnagyobb esély.
„Amennyiben a magyar óvodai csoport megszűnik, a kicsiket román csoportba kell írassák a szülők. Az alternatívát, hogy a hat kilométerre fekvő maroshévízi óvodába ingáztatják a gyerekeiket, a szülők aligha engedhetik meg maguknak. Még az ötödik osztályosoknak is hátrányos, hogy Maroshévízre járnak iskolába” – közölte a Székelyhonnal Isán Sándor, Galócás volt alpolgármestere, a helyi RMDSZ elnöke. A veszélyt ő is közelről látja, felesége, Isán Margit az összevont magyar egy-négyesek egyetlen tanítónője. A pedagógus belátja, hogy kevés a diák, kicsi a pénzalap, tudja, hogy a magyar óvodai csoport a legkisebb, így azt is elhiszi, hogy ez indokolná a döntést és nincs mögötte magyarellenesség. Szerinte mégis lehetne mód arra, hogy a magyar oktatás végveszélybe ne kerüljön: „egy napközi és két román nyelvű óvoda van Galócás községben. Ha ezek közül szűnne meg egy, mind a magyar, mind a román oktatás fennmaradhatna”.
A tanítónő ez ügyben már levelet írt Magyari Tivadarnak, az RMDSZ oktatásügyi főtitkárhelyettesének, segítséget kérve az óvoda megmentéséhez. Levele eljutott többek között Barti Tihamérhoz, aki galócási születésű és Hargita Megye Tanácsának alelnöke. A levél tartalmát ismerte, Isán Sándor már tájékoztatta a helyzetről. „Ha az óvodai magyar oktatás megszűnne, az maga után vonná az iskola megszűnését is” – nyilatkozta az alelnök. Meglátása szerint a szegény szülőknek egy lehetőségük maradna: román osztályba íratni gyereküket. Szerinte igaz ugyan, hogy így megtanulnának románul, ez nyereség lenne, de eltörpülne az óriási veszteség, az anyanyelvi oktatás hiánya mellett.
Tudni kell azt, hogy a négytagú óvodai csoport működése mostanig is speciális engedéllyel volt lehetséges. Ezt az iskola vezetősége kérheti, de csak a tanfelügyelőség és minisztérium adhatja meg. Mindezek mellett mindenkinek jól jöhet a segítsége, így Barti Tihamért is arról kérdeztük, mit tud ő tenni. „Az ügyben tárgyaltam a prefektussal is, feltártam a helyzetet, elmondtam, szerintem nem azt kell nézni, hogy szüntethető meg, hanem hogy miként menthető meg a magyar óvodai csoport. Jean Adrian Andrei prefektus egyetértett velem, ígérte, lehetőségek szerint a megmentés segítségére lesz. Bízom ebben, hiszen ő is galócási születésű” – nyilatkozta a megyei tanács alelnöke.
A galócási magyar óvodai csoportot rövid távon a következő tanévre kiadott speciális engedély tarthatja meg, amit a beiratkozások lejárta után kell igényelni. A magyar oktatást hosszú távon viszont csak a gyereklétszám növekedése mentheti meg. Jelenleg Galócás lakosságának 20,67 százalékát teszi ki az 514 magyar. Karácson Tibor, a galócási római katolikusok lelkipásztora is úgy vélekedik, ha az édesanyák nem fogadják el a gyermekáldást, akkor nincs kiút, megsemmisül a vallás, az iskola, a falu. Az iskola, az oktatás, a vallás nem azé, aki meghal érte, hanem azoké, akik élnek érte, és vállalják a nehézségek ellenére is a gyermeket, azaz a jövőt.
A jelen viszont arról szól, hogy van négy gyerek a magyar csoportban. Ősztől lehet, hogy öt lesz. Ez azon múlik, hogy a cigány édesanya kitart-e ígérete mellett, és magyar osztályba íratja-e jelenleg hároméves csemetéjét. A magyar pedagógusok reménykednek. Elvégre a gyermek csak magyarul tud, más nyelven nem.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro

Meggátolnák az anyanyelvi oktatást garantáló óvoda bezárását
A bezárás veszélye fenyegeti a gyergyószéki Galócás magyar óvodáját – hívták fel a figyelmet a helyiek, akárcsak az Iskolák veszélyben program életre hívói.
A Közpolitikai Elemzőközpont kezdeményezésére indított programban az anyanyelvi oktatás szempontjából veszélyeztetett helyszínként szerepel a gyergyószéki település is.
„Nagyobb veszély a magyar óvodai csoportot fenyegeti, amely már pár éve kritikus létszámmal és csak speciális engedéllyel működik, jelentős pozitív változásra pedig az elkövetkező években sem lehet számítani" – olvasható az óvodai, iskolai gyereklétszám csökkenésére figyelmeztető tanulmányban.
Galócáson a magyar elemisták oktatása összevont osztályban történik. Az utánpótlást az egyetlen magyar óvodába járó gyerekek biztosítják. Az ő számuk jelenleg négy, de esély van arra, hogy eggyel növekedjék. Ez a legkisebb létszámú csoport a település tanügyi rendszerében, így amikor felvetődött, hogy a fejkvóta szerinti bérezés miatt egy pedagógusi állást meg kell szüntetni, az óvónő állása került szóba.
„Amennyiben a magyar óvodai csoport megszűnik, a kicsiket román csoportba kell hogy írassák a szülők. Az alternatívát, hogy a hat kilométerre fekvő maroshévízi óvodába ingáztatják a gyerekeiket, aligha engedhetik meg maguknak. Még az ötödik osztályosoknak is hátrányos, hogy Maroshévízre járnak iskolába" – közölte Isán Sándor volt alpolgármester, az RMDSZ helyi elnöke.
A veszélyt közelről látja, hiszen felesége, Isán Margit az öszszevont elemi osztályok egyetlen tanítónője. A pedagógus belátja, hogy kevés a diák, kicsi a pénzalap, tudja, hogy a magyar óvodai csoport a legkisebb, így elhiszi, hogy ez indokolná a döntést, és nincs mögötte magyarellenesség. Szerinte mégis lehetne módot találni arra, hogy a magyar oktatás ne kerüljön végveszélybe. „Egy napközi és két román nyelvű óvoda van Galócás községben. Ha ezek közül szűnne meg egy, mind a magyar, mind a román oktatás fennmaradhatna" – mutatott rá.
A tanítónő az ügyben már levelet írt Magyari Tivadarnak, az RMDSZ oktatásügyi főtitkárhelyettesének, segítségét kérve az óvoda megmentéséhez. Levele többek között eljutott Barti Tihamérhoz, a Hargita megye önkormányzat galócási születésű alelnökéhez is. „Sajnos, ha az óvodai magyar oktatás megszűnne, az maga után vonná az iskola megszűnését is" – nyilatkozta az alelnök.
Meglátása szerint a szegény szülőknek egy lehetőségük maradna: román osztályba íratni gyereküket. A négytagú óvodai csoport működése eddig is speciális engedéllyel volt lehetséges. Ezt az iskola vezetősége kérheti, és a tanfelügyelőség, illetve minisztérium hagyhatja jóvá. „Az ügyben tárgyaltam a prefektussal is, feltártam a helyzetet, elmondtam, szerintem nem azt kell nézni, hogyan szüntethető meg, hanem, hogy miként menthető meg a magyar csoport. Andrei Jean-Adrian egyetértett velem, megígérte, hogy lehetősége szerint a megmentést támogatja. Bízom ebben, hisz ő is galócási születésű" – tette hozzá Barti Tihamér.
A galócási magyar óvodai csoportot rövid távon a következő tanévre kiadott speciális engedély tarthatja meg. A magyar oktatást azonban hosszú távon csak a gyereklétszám növekedése mentheti meg. Karácson Tibor plébános úgy véli, ha az édesanyák nem fogadják el a gyermekáldást, megsemmisül a vallás, az iskola, a falu. A településnek jelenleg 514 magyar nemzetiségű lakosa van, ez az összlakosság 20,67 százalékát teszi ki.
Balázs Katalin
Krónika (Kolozsvár)

„Összekapaszkodás” székelyekkel Budapesten
Székelyföldet is be kell kapcsolni a gazdasági vérkeringésbe, erre Magyarországnak is szüksége van. Időről időre újra kell építeni a népi diplomácia szálait – hangoztatta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Budapesten első alkalommal rendezett Székely fesztiválon.
A május 1–3. között a fővárosi Millenáris Parkban tartott rendezvénysorozaton kulturális programok, köztük táncház, bál és bábszínház, valamint gasztronómiai bemutatók és vásár fogadta az érdeklődőket. A gasztrokulturális majálison száz kiállító mintegy ezer termékét sorakoztatta fel.
A Székely fesztivál első napján Hargita megye, második nap Kovászna, harmadik nap pedig Maros megye és olyan magyarországi szervezetek mutatkoztak be, amelyek ápolják a székelyföldi hagyományokat. A Székely Szeretetszolgálat Alapítvány azzal a céllal álmodta meg a rendezvényt, hogy az anyaországban élők számára minden értékével együtt sikerüljön bemutatni a tömbmagyar régiót.
A szervezők szerint a három nap alatt a kilátogatók megcsodálhatták a székelyek kultúráját és gasztronómiáját, énekelhettek, táncolhatnak velük, megkóstolhatták ételeiket és italaikat, ugyanakkor megismerhették a székely asszony talpraesettségét, a székely ember virtusát, leleményességét, furfangos észjárását.
„Örvendek annak, hogy ezzel a szemlével újból lebonthattuk a határokat, hiszen mi közös Székelyföldben, közös székelyföldi jövőképben gondolkodunk. Lebonthattuk a távolságot is, mert bár igaz, hogy Ojtoz 777 kilométerre van Budapesttől, mégis itthon érezzük magunkat a fővárosban. Szándékosan nemcsak egy néprajzi értékekben gazdag, archaikumokat őrző Székelyföldet kívántunk az érdeklődő közönség szeme elé varázsolni, hanem meg akarjuk jeleníteni a jövő Székelyföldjét is” – hangsúlyozta a rendezvényen Tamás Sándor.
Kovászna Megye Tanácsának elnöke meggyőződésének adott hangot, miszerint a találkozó eléri kettős célját: megerősíti a székelyeket, az anyaországiakat pedig arra ösztönzi, hogy gyakrabban látogassanak a Székelyföldre.
Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke örömének adott hangot, hogy a hat éve elkezdett székelytermék-mozgalom odáig jutott, hogy most már Székely fesztivált tartanak Budapesten. „Remélem, a budapestiek úgy fogják tudni ápolni a székelyek által elültetett fenyőt, hogy az unokáink a fenyő hajtásaiból beerdősíthetik azokat a területeket, amelyek egykor Magyarország részét képezték" – utalt az elöljáró arra, hogy a rendezvény keretében hargitai vörösfenyő-csemetét ültettek a fesztiválnak otthont adó Millenáris Parkban.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, azért vállalta a rendezvény fővédnökségét, mert hiszi, hogy nemcsak a kultúra, a művészet vagy az oktatás kapcsolja össze a magyarokat, hanem nagyon fontos gazdasági csatornák is.
A tárcavezető hangsúlyozta: az a céljuk, hogy a Székelyföld bemutatkozhasson a fővárosnak, és azok a budapestiek, akik még nem jártak Székelyföldön, rácsodálkozhassanak arra, hogy ott milyen kincsek vannak, nemcsak gasztronómiai, hanem például kulturális vagy művészeti értelemben is. „Ez nemcsak majális, hanem egyfajta összekapaszkodás, amikor a Székelyföld megmutathatja magát” – jelentette ki a miniszter, aki szerint szükség van arra, hogy az anyaország a magyar közösségeken keresztül jelen legyen a határon túli településeken.
A fesztiválon elkészítették a magyarság összetartozásának térképét, kiváló alkalom nyílt a székely termékek és termelők megismerésére, levetítették a Székely Legendárium Likaskő című rajzfilmjét, emellett bemutatkozott a Székely Könyvtár, a Székely konyha és nagy érdeklődés övezte a különböző mesterségek kiállítását is. Tematikus és turisztikai virtuális séta keretében ismerkedhettek meg ugyanakkor az érdeklődők például a borvizekkel, népszokásokkal, népi hagyományokkal, a régió épített és természeti kincseivel.
Krónika (Kolozsvár)

Gyergyószék is bemutatkozott a Székely Fesztiválon
A budapesti Millenáris Parkban május 1–3. között kulturális programok, köztük táncház, bál és bábszínház, valamint gasztronómiai bemutatók és vásár fogadta az érdeklődőket. A gasztrokulturális majálison száz kiállító mintegy ezer termékét sorakoztatta fel.
A Székely Fesztiválon bemutatkozott Hargita, Kovászna, Maros megye, valamint olyan magyarországi szervezetek, amelyek ápolják a székelyföldi hagyományokat. A Székely Szeretetszolgálat Alapítvány azzal a céllal álmodta meg a rendezvényt, hogy az anyaországban élők számára minden értékével együtt sikerüljön bemutatni a tömbmagyar régiót.
A három nap alatt a kilátogatók megcsodálhatták a székelyek kultúráját és gasztronómiáját, énekelhettek, táncolhatnak velük, megkóstolhatták ételeiket és italaikat, ugyanakkor megismerhették a székely asszony talpraesettségét, a székely ember virtusát, leleményességét, furfangos észjárását. Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke elmondta, örül, hogy a hat éve elkezdett székelytermék-mozgalom odáig jutott, hogy most már Székely Fesztivált tartanak Budapesten. Az első alkalommal megszervezett budapesti Székely Fesztiválon több gyergyószéki, szentmiklósi is jelen volt. A Millenárisban kiemelt programnak számított a gyergyóiak közreműködésével készült töltött káposzta megkóstolása. „Ennyi ember egy sorban sohasem állt töltött káposztáért” – mondta Bajkó László.
Az önkormányzati képviselő elmondta, a Gyergyószentmiklós és környéke kikapcsolódási lehetőségeit bemutató turisztikai hívogató is az érdeklődők kezébe került, a stand hátterében a Gyilkos-tó látképe állt kedvcsinálóként. „A felhívásra tizenhét turisztikai egység jelentkezett, így az önkormányzat turisztikai irodájával közösen összegyűjtött szórólapokat, reklámanyagokat tudtunk a fesztiválra vinni, és mind egy szálig ki is szórtuk azokat. Nagyon lényegesnek tartom, hogy a fesztivált azoknak szervezték, akik érdeklődnek Székelyföld iránt. Sikeresnek véljük a részvételt, hiszen azok az információk, melyeket asztalra tettünk, értő emberek kezébe kerültek. Alig telt el pár nap, és már vannak visszajelzések, érdeklődnek a fesztiválon kapott szórólapok alapján a turisztikai egységek ajánlatai iránt” – közölte Bajkó László. Hozzátette: „Nagyon fontos a turisztikában gondolkodóknak az ilyen fesztiválokon, rendezvényeken való részvétel, az eredményt tekintve a szórólapok előállítására fordított anyagiak eltörpülnek, megéri a befektetés, hiszen ez a jövő. A közeljövőben egy kimutatást szeretnénk készíteni, felmérni a Székely Fesztiválon való szereplés hozadékát. Ugyanakkor a turisztikában érdekeltek szakirányú képzését, felvilágosítását is nagyon fontosnak tartom.”
A háromnapos rendezvény- és vásári forgatagban termelők és kézművesek egyaránt kínálták portékájukat eladásra, kóstolásra, székely termékek, helyi sajátosságok és népi kincsek, értékek kapcsán is hangzottak el előadások, beszélgetések. Többek között a gyergyószentmiklósi Székelyfalat, Páll Etelka gyapjúfestékesei, Gáll Erzsébet termékei, a tekerőpataki Bálint-sajtosok iránt is nagy érdeklődés mutatkozott.
A főszervezők elmondása szerint folytatás mindenképpen lesz. Remélhetőleg a Székely Fesztivál is hozzájárul ahhoz, hogy helyi szinten nagyobb együttműködésre sarkallja a különböző turisztikai szolgáltatókat, ötleteket ad a hathatós kínálati csomagok összeállításához.
Baricz Tamás Imola |
Székelyhon.ro

Székely Fesztivál Budapesten
Néptánc és nótaszó, óriás székely zászló, székely ruhás leányok és legények, 25 ezer töltött káposzta és Igazi Csíki Sör fogadta mindazokat, akik az elmúlt hétvégén a budapesti Millenáris Parkba látogattak az első alkalommal megszervezett Székely Fesztiválra.
A három nap alatt a látogatók megcsodálhatták a székelyek kultúráját és gasztronómiáját, énekelhettek és táncolhattak, megkóstolhatták a saját készítésű ételeket és italokat, megismerhették a székely asszony talpraesettségét, a székely férfi virtusát, leleményességét, furfangos észjárásával együtt – áll Kovászna Megye Tanácsa sajtóirodájának közleményében.
Pénteken a megnyitón igazi székely szimbólum talált táptalajra a Millenáris udvarán, hiszen hargitai fenyőcsemetét ültettek. Felcsendült a csíksomlyói déli harangszó is. Ezt követően a rendezvény védnökei köszöntötték az egybegyűlt népes közönséget. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke örömét fejezte ki azért, hogy ezzel a szemlével újból lebonthatták a határokat, hiszen közös Székelyföldben, közös székelyföldi jövőképben gondolkodnak. „Lebonthattuk a távolságot is, mert bár igaz, hogy Ojtoz 777 km-re van Budapesttől, mégis itthon érezzük magunkat a fővárosban.” Szándékosan nem csak egy néprajzi értékekben gazdag, archaikumokat őrző Székelyföldet kívántak az érdeklődő közönség szeme elé varázsolni, hanem meg akarták jeleníteni a jövő Székelyföldjét is – hangsúlyozta. „A kiállított anyag egy tükör, elsősorban bennünket szembesít a még meglevő értékeinkkel. Arra, hogy büszkék lehetünk aranykezű kézműveseinkre, évszázadokon át megmaradt népszokásainkra, egyszerű, de tájegységenkénti jellegzetességekkel bíró népviseletünkre, táncainkra, népi építészetünkre, hagyományos ételeinkre, szakrális építészeti emlékeinkre. Hiszem, hogy ez a találkozó, ez a vásár eléri kettős célját. Minket, székelyeket megerősít, az anyaországiakat pedig arra ösztönzi, hogy gyakrabban jöjjenek Székelyföldre” – zárta szavait az elnök.
Székelyföld hírnökei itt vannak Budapesten! – fogalmazott Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, aki örömének adott hangot, hogy a hat éve elkezdett Székely termék mozgalom odáig jutott, hogy most már Székely Fesztivált tartanak Budapesten. A fővédnök, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a rendezvény elsősorban azon Magyarországon élőknek szól, akik még nem jártak Erdélyben, Székelyföldön. Köszöntőjében elmondta, hogy szeretné, ha a nemzet fővárosában kapnának olyan ízelítőt, melynek köszönhetően a fesztivált követően késztetést éreznének ellátogatni Székelyföldre: „Célunk az volt, hogy Székelyföld megmutassa magát Budapestnek. Szükségünk van arra, hogy a szálak újjáépüljenek minden vonalon. Hiszem, hogy nemcsak a kultúra, a művészet, az oktatás kapcsol össze bennünket, hanem nagyon fontosak a gazdasági csatornák is. Magyarországnak, a magyar közösségnek szüksége van arra a gazdasági vérkeringésre, amelybe Székelyföldet is be kell kapcsolni. Azok a vállalkozók, akik ma itt vannak, olyanok, akik tőlünk 800 km-re hoznak létre értéket, állítanak elő gazdasági produktumot. Nekünk szükségünk van arra, hogy az a magyar vállalkozás, amely ott létrehoz egy terméket, szolgáltatást, az itt is meg tudjon jelenni, találjon olyan kapcsolódási pontot, amelyen keresztül mi is működünk és ők maguk is erősödni tudnak.”
A fesztiválon a kárpátaljai magyarok megsegítésére indítottak gyűjtést, elkészítették a magyarság összetartozásának térképét, amelyet elsőként a védnökök dedikáltak, majd az eseményen jelen levő Láng Zsolt II. kerületi polgármester és Péter Ferenc, Szováta város polgármestere is. A térképre a helyszínen lehetett licitálni.
Pénteken Hargita megye szolgáltatta a programokat. A Székely Fesztivál remek lehetőséget biztosított a Székely termékeknek és a termelőknek a bemutatkozásra, ugyanakkor a nap folyamán több ízben láthatták a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttest különböző tájegységek táncaival. A nap kiemelt vendége volt Sóvidék, majd a Székely Legendárium Likaskő című rajzfilmjét is bemutatták. A rendezvényről nem hiányozhatott az Igazi Csíki Sör és az Erdélyi Pálinka Lovagrend sem. Emellett bemutatkozott a Székely könyvtár, a Székely konyha, fotókiállítás nyílt a Hargita megyei településekről, és nagy érdeklődés övezte a mesterségbemutatókat is. Szombaton Háromszék volt a főszereplő. Tematikus és turisztikai – többek között a borvizeket, népszokásokat, népi hagyományokat, valamint Háromszék épített, természeti kincseit és értékeit bemutató – kiállítások vonzották az érdeklődőket. A programok között borvízkóstolás, fafaragás és pásztorfurulya-készítés is szerepelt. Emellett népi játékok, népzenei előadások, könyvbemutatók, bábszínház is színesítette a kínálatot. A talpalávalót háromszéki muzsikusok húzták, a táncos produkciót a Perkő Néptáncegyüttes szolgáltatta. Vasárnap Maros megye és olyan magyarországi szervezetek mutatkoztak be, amelyek ápolják a székelyföldi hagyományokat. A látogatók sokasága bizonyította, hogy a Székely Fesztivál ideális programlehetőség a hétvégére a család apraja és nagyja részére. Sokan a helyi finom ízeket keresték, érdeklődtek a székelyföldi programlehetőségekről, turisztikai ajánlatokról, gyógyfürdőzési kínálatokról. Azok, akik már megfordultak Székelyföldön, szívesen meséltek a gondos vendégszeretetről, a természeti csodákról, míg mások számára a fesztivál keltette fel az érdeklődést egy közeljövői látogatásra.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Először ballagtak el a mesterisek
A Sapientia EMTE csíkszeredai karainak 176 diákja búcsúzott szombaton az egyetemtől. Idén az alapfokú képzést elvégzettek mellett a mesteri szakos hallgatók elsőként végzett évfolyama is elballagott. A tanévzáró ünnepséget a Szakszervezetek Művelődési Házában tartották.
A korábbi évek hagyományaihoz híven Sapientia EMTE csíkszeredai végzősei ballagási szentmisén vettek részt pénteken a csíksomlyói kegytemplomban, ahová népviseletbe öltözve, gyalog vonultak ki. A szertartás végén csoportfotókat készítettek a templomkertben.
Az egyetem nemrég felújított épületéből az utolsó órát követően a Sapientia 176 végzős hallgatója talárban vonult át szombaton a Szakszervezetek Művelődési Házába, a 11. tanévzáró ünnepség hivatalos helyszínére. Idén először ballagtak a 2012-ben indult mesterképzések hallgatói a fenntartható biotechnológiák, a kommunikáció és közkapcsolatok, valamint a fordító és tolmács szakokról, együtt búcsúztak tanáraiktól, az iskolától és diáktársaiktól az alapképzés végzőseivel.
Szarka Gábor, Magyarország csíkszeredai konzulja ünnepi felszólalásában kihangsúlyozta, hogy érdemes volt pénzt és energiát belefektetni és létrehozni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, amellyel az erdélyi magyar közösség megtartása és megerősítése a cél. „A Sapientia több éve azt hirdeti, hogy lehet és érdemes a szülőföldön maradva magyar nyelven is tanulni, mert az anyanyelven tud az ember a leghatékonyabban új ismereteket szerezni” – mondta a konzul. Végül kiemelte: a magyar állam támogatására és segítségére a jövőben is lehet számítani.
Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja számokban kifejezve elmondta, az elmúlt 11 évben összesen 1652 hallgató szerzett a Sapientián diplomát. Beszédében kitért az egyetem épületének felújítása során felmerült nehézségekre is, amikor az oktatást kellett összehangolni a munkálatokkal. Hozzátette, hogy a következő tanévig kicserélik még a kollégiumi szobák bútorzatát és ajtaját, és felszerelik az elkészült laboratóriumokat, szemináriumi termeket is, azonban a homlokzat kialakítása a következő évekre marad.
„Olyan oktatónk van, aki minden évben emelte tanévzáró ünnepségünk fényét tartalmas beszédeivel. Hiányát észleltétek vendégeink között, ez az oktatónk a város polgármestere, aki jókívánságait közvetíti, és aki a ballagáson, jól ismert okok miatt, nem tud részt venni. Bízunk benne, hogy ártatlansága az igazságszolgáltatási eljárás során bizonyítást nyer. Szolidárisak vagyunk vele” – emelte ki Makó. A dékán ugyanakkor az egyetem elért sikereit is felsorolta, többek között kihangsúlyozta, az egyetem tudományos értékeket is termelt, végül tréfásan szólva a diákokhoz így szólt: „használjátok elméteket, mert nem árt neki!”
Kósa István, a Műszaki és Társadalomtudományok Kar dékánja a hallgatókhoz intézett búcsúztatójában a rájuk váró kihívásokról beszélt, hiszen helyt kell állniuk a jövőben a munkaerőpiacon, vagy a továbbtanulás során. „Ebben a gyorsan változó világban, aki képes az állandó alkalmazkodásra, az a nyertes” – ekképpen határozta meg a bölcsességet, azaz latinul a sapientiát Kósa. A tanévzárón Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke Borboly Csaba megyei tanácselnök üzenetét közvetítette. Végül a hallgatók búcsúbeszédét követően díjazták a legjobb eredményeket elért diákokat. Az ünnepségen a zenés hangulatról az egyetemistákból álló L.S.D – Load Sound Dealer együttese gondoskodott.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro

Készülnek az Ezer Székely Leány Napjára
A sajtónak is köszönhető, hogy a székelyek nem folklórfesztiválként tekintenek az Ezer Székely Leány Napjára, hanem közösségi ünnepként viszonyulnak a rendezvényhez – hangzott el a szombati Ezer Székely Leány Napjának előkészületeit taglaló szerdai sajtóeseményen.
„Az elmúlt egy évtized alatt jó értelemben vett tisztuláson ment át a rendezvény” – jelentette ki Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere, arra utalva, hogy egy ideje már a legtisztább értékrendek alapján sikerült megünnepelni a székely népviselet, néptánc és népzene csíksomlyói találkozóját. Szerinte a rendezvénynek azért van jelene és lesz jövője, mert múltja is van. Az ünnepi szentmisét ezúttal Böjte Csaba ferences szerzetes celebrálja a csíksomlyói kegytemplomban. Antal arra kérte a résztvevőket, hogy a tizenegy órától kezdődő szentmise után a csíksomlyói nyereg felé tartva egy szál virággal tisztelegjenek az első rendezvény szervezőjének, Domokos Pál Péternek a szobra előtt.
A szombati esemény költségei kapcsán elhangzott: a 90 ezer lejes büdzséből 70 ezret Csíkszereda Önkormányzata, 15 ezret Hargita Megye önkormányzata, 5 ezret pedig a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes biztosít. A környező települések önkormányzatai a helybéli csoportok ide- és hazaszállításával segítik a rendezvényt. A szervezők összesítése szerint a három székely megyéből szombaton huszonhét néptánccsoport vesz részt.
Füleki Zoltán megbízott alpolgármester számításai szerint negyven településen járt személyesen, és azt tapasztalta, hogy az idei eseményre több falu közössége úgy készül, hogy elnyerje a jövő évi tiszteletbeli házigazda szerepét. Ezt a címet hagyományosan az a település érdemli ki, amely a lakossági arányához viszonyítva a legnépesebb viseletbe öltözött csoporttal vesz részt az ünnepségen. Ezúttal Csíkdánfalvát illeti meg ez a megtiszteltetés; a felcsíki község feladata többek között az aranykapu építése, valamint az előkészületekben való részvétel és a színpadi műsor nyitása.
Füleki az autóval közlekedőket arra kérte, hogy szombaton délelőtt legyenek elnézők, ne dudáljanak rá a Csíkszeredában felvonuló lovas szekerekre. Egyúttal bejelentette, hogy a nyeregbe igyekvőket szombaton tíz órakor autóbuszokkal kiszállítják a Szabadság térről a somlyói kegytemplomig.
„Ez az egyetlen kulturális rendezvény, amelyet Hargita Megye Tanácsa társszervezőként támogat” – ezt mondta Barti Tihamér, a megyei önkormányzat alelnöke, érzékeltetve intézménye hozzáállását az Ezer Székely Leány Napjához. Hozzátette: minden más eseményt a megyei önkormányzat alintézményein, illetve kulturális intézményeken keresztül segítenek. A szerdai tájékoztatón jelen volt Both Norbert, Csíkdánfalva alpolgármestere is, aki bejelentette, magyarországi testvértelepülésükről, a Tevelből érkezők csoportjával vesznek részt az ünnepségen.
Székely ruhás leányok, legények
Az elmúlt évek során regisztrálták a székely ruhába öltözött résztvevőket, így tudni lehet, hányan jelentek meg székely népviseletben. Íme: 2008: 349 leány; 2009: 540 leány; 2010: 665 leány; 2011: 984 leány;2012: 1206 leány és 482 legény; 2013: 1727 leány és 869 legény; 2014: 2135 leány és 938 legény.
Kozán István
Székelyhon.ro

Párbeszéd a székelyföldi fejlesztéspolitikáról
A közelmúltban párbeszéd kezdődött a székelyföldi fejlesztéspolitikai tervezés témájában Hargita Megye Tanácsa és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet között. Ennek apropóján szerdán a Gyergyószentmiklósi Római Katolikus Főesperesi Hivatalban kerekasztal-megbeszélést tartottak, melyen a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke és több munkatársa, illetve a Gyergyói-medence polgármesterei vettek részt.
A találkozó egy helyi gazdaságfejlesztési kutatáshoz kapcsolódik, ugyanakkor alkalmat nyújt arra, hogy a térségben a fejlesztési elképzeléseket felmérje, egy csokorba szedve a feltárt információkat hasznosíthatóvá tegye. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke és Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke ismertette a program célját.
A gazdaságfejlesztési vizsgálat egy olyan hosszú távú kutatási program része, amely jól körülhatárolható kisebb térségek gazdasági és fejlesztési potenciáljának tervezés-orientált feltárására irányul a Kárpát-medencében. A program célja, hogy az egyes térségek helyi erőforrásainak és lehetőségeinek feltárásával, illetve a lehetséges és szükséges beavatkozási irányok kimunkálásával társadalmi-gazdasági alternatívát mutasson fel az ott élők számára, elősegítve ezzel a szülőföldön való megmaradást, boldogulást.
A kutatási program első állomásaként a Gyergyói-medence helyi gazdaságfejlesztési lehetőségeit tárják fel. A kutatás és feltárás sikerességének érdekében elsőként a helyi vezetők véleményére voltak kíváncsiak, a találkozón a polgármesterek a településük lehetőségeiről, értékeiről szóltak. Vállalkozói kedv, tudás, erdő, mezőgazdaság, egészséges rivalizálás, kultúra, magyarságtudat, népviselet, népdal, közbirtokosság, örmény közösség, természettel való együttélés, közösségi vállalkozások, emberek munkabírása, türelem, atitűd – sorolták az elöljárók a találkozó első felében, majd ezekre építve tovább tárgyaltak.
A programba bevont társintézmények, szervezetek munkatársai nyolcnapos helyszíni munkát végeznek a medencében, többek között találkoznak a helyi politikai, gazdasági és közösségi élet legfontosabb szereplőivel.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro