Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Bartha Dániel
2 tétel
2011. július 6.
Színvonalas művészeti képzés a PKE-n
Akkora sikert aratott az a debreceni kiállítás, amelyen a Partiumi Keresztény Egyetem Képzőművészet Tanszékének két oktatója is részt vett, hogy a szervezők július végéig meghosszabbították a nyitva tartását” – jelentette be Ujvárossy László tanszékvezető, aki maga is a kiállítók között van.
A csoportos kiállítást a CEPEVIT elnevezésű, a MODEM-mel közös projekt keretében szervezték.
Idén egyébként a PKE Képzőművészet Tanszékének hatodik tervezőgrafikus nemzedéke is sikeresen megvédte államvizsgáját. Az alapképzésen huszonheten nyertek képesítést, akik a tervezőgrafika hagyományos műfajai – könyvgrafika, plakátművészet, arculattervezés, fotóművészet – mellett a webdizájn, az interaktív könyv és animáció terén végzett kísérletekben és az ehhez kapcsolódó elméleti kutatásokban is jeleskedtek. Ez volt az utolsó olyan év, amikor monitorizálták az államvizsgát, az akkreditáció után ugyanis még három évig más egyetemekről érkező tanárokat is meg kellett hívni, a 9 tagú bizottság egyharmada Temesvárról, Kolozsvárról vagy a Nagyváradi Egyetemről jött. Ősztől megszűnik ez a gyakorlat.
Örömteli hír, hogy több hallgató diplomamunkáját is szerződtették – mondta el Ujvárossy László. A könyvművészet területén, Kovács Klaudia munkája nyomán a nagyváradi Tóth Ágnes költőnőnek A néma erdő titka című mesejátékára született könyvterv. Bartha Dániel a kézdivásárhelyi Székely titok nevű pálinkafőzdének készített új, korszerű arculatot. Havlin Levente a PKE Képzőművészet Tanszékének felkérésére alkotott weboldalt, Deák Enikő az udvarhelyi Evolution9 esküvői fotószalon számára tervezett komplett dizájnt. Tóth Zoltán a nagyváradi SisiFashion divatcég brandjét alakította ki, Virág Magor pedig a sepsiszentgyörgyi Nagymama cukrászdának tervezett kereskedelmi reklámot. De voltak jól sikerült fikciók, rajzfilmek, vizuális művészeti kísérletek is, melyek a jövőben találhatnak gazdára, mint az András Bernadette Bruno Munari olasz formatervező, képzőművész hatására készített Wass Albert-mesekönyve, Ary Eszter saját verseit sok illusztrációval ellátó Tükörkép című könyvterve és Szabó Réka rendhagyó tipográfiával Madách Az ember tragédiája nyomán alkotott, képversszerű művészkönyve.
A hallgatók készítettek mozgóképes kísérleteket, rajzfilmeket is, melyek közül a legsikerültebbek Berényi Zsófia mozgatott fotogramjai, Zoltáni Levente, Sátha Dénes, Péterffy Hunor rajzfilmjei. Ezekből az alkotásokból nyáron Szentendrén mutatnak be egy válogatást. Krónika (Kolozsvár)
Akkora sikert aratott az a debreceni kiállítás, amelyen a Partiumi Keresztény Egyetem Képzőművészet Tanszékének két oktatója is részt vett, hogy a szervezők július végéig meghosszabbították a nyitva tartását” – jelentette be Ujvárossy László tanszékvezető, aki maga is a kiállítók között van.
A csoportos kiállítást a CEPEVIT elnevezésű, a MODEM-mel közös projekt keretében szervezték.
Idén egyébként a PKE Képzőművészet Tanszékének hatodik tervezőgrafikus nemzedéke is sikeresen megvédte államvizsgáját. Az alapképzésen huszonheten nyertek képesítést, akik a tervezőgrafika hagyományos műfajai – könyvgrafika, plakátművészet, arculattervezés, fotóművészet – mellett a webdizájn, az interaktív könyv és animáció terén végzett kísérletekben és az ehhez kapcsolódó elméleti kutatásokban is jeleskedtek. Ez volt az utolsó olyan év, amikor monitorizálták az államvizsgát, az akkreditáció után ugyanis még három évig más egyetemekről érkező tanárokat is meg kellett hívni, a 9 tagú bizottság egyharmada Temesvárról, Kolozsvárról vagy a Nagyváradi Egyetemről jött. Ősztől megszűnik ez a gyakorlat.
Örömteli hír, hogy több hallgató diplomamunkáját is szerződtették – mondta el Ujvárossy László. A könyvművészet területén, Kovács Klaudia munkája nyomán a nagyváradi Tóth Ágnes költőnőnek A néma erdő titka című mesejátékára született könyvterv. Bartha Dániel a kézdivásárhelyi Székely titok nevű pálinkafőzdének készített új, korszerű arculatot. Havlin Levente a PKE Képzőművészet Tanszékének felkérésére alkotott weboldalt, Deák Enikő az udvarhelyi Evolution9 esküvői fotószalon számára tervezett komplett dizájnt. Tóth Zoltán a nagyváradi SisiFashion divatcég brandjét alakította ki, Virág Magor pedig a sepsiszentgyörgyi Nagymama cukrászdának tervezett kereskedelmi reklámot. De voltak jól sikerült fikciók, rajzfilmek, vizuális művészeti kísérletek is, melyek a jövőben találhatnak gazdára, mint az András Bernadette Bruno Munari olasz formatervező, képzőművész hatására készített Wass Albert-mesekönyve, Ary Eszter saját verseit sok illusztrációval ellátó Tükörkép című könyvterve és Szabó Réka rendhagyó tipográfiával Madách Az ember tragédiája nyomán alkotott, képversszerű művészkönyve.
A hallgatók készítettek mozgóképes kísérleteket, rajzfilmeket is, melyek közül a legsikerültebbek Berényi Zsófia mozgatott fotogramjai, Zoltáni Levente, Sátha Dénes, Péterffy Hunor rajzfilmjei. Ezekből az alkotásokból nyáron Szentendrén mutatnak be egy válogatást. Krónika (Kolozsvár)
2016. január 13.
Chicagóban állítja ki reprezentatív alkotását Bartha József
Bartha József marosvásárhelyi képzőművész alkotása is bekerült abba a válogatásba, amelyet a kurátor a rendszerváltás utáni évtizedek képzőművészeti hatásaira gyűjtött össze. A világot látott tárlatot tavaly Svájcban állították ki, péntektől pedig Chicagóban lehet megtekinteni.
Romániai kortárs képzőművészek állítanak ki január 15-én Chicagóban a Gallery 400 nevű kiállítóteremben. A Few Were Happy with their Condition (Kevesen elégedettek a helyzetükkel) című tárlat anyagát a romániai születésű, Chicagóban nevelkedett és jelenleg Svájcban élő kurátor, Olga Ștefan állította össze, miután végigjárta Bukaresttől Nagyváradig, Jászvásártól Marosvásárhelyig a kortárs képzőművészeti tereket, és kiválasztotta a koncepciójának legmegfelelőbb alkotásokat.
A művészek – Dan Acostioaei, Irina Botea, Răzvan Botis, Claudiu Cobilanschi, Ștefan Constantinescu, Alexandra Croitoru, Cristina David, Bogdan Gîrbovan, Alex Mirutziu, Ciprian Mureșan, Vlad Nancă, Mircea Nicolae, Cristi Pogăcean, Ștefan Sava, Mona Vatamanu, Florin Tudor – között Bartha József is szerepel. A marosvásárhelyi képzőművész érdeklődésünkre elmondta: ez egy olyan vándorkiállítás, amelyet először a Zürich melletti Winterthur városkában állítottak ki, majd Drezdában, most pedig Chicagóban.
A kurátor a rendszerváltás után eltelt tíz-húsz év hatására volt kíváncsi, az ezt a témát legjobban megközelítő alkotásokat válogatta ki a romániai kortárs képzőművészeti felhozatalból. Ezek között van videó, fotográfia, installáció. Bartha József elmondta, a konceptuális alkotások onnan ismerhetők fel, hogy egy adott koncepcióra keresik meg a technikát, azt a formát, amelyik a legjobban tudja közvetíteni a meghatározott üzenetet, vagy felvetést. A kortárs művészet egy bizonyos réteghez szól. „Minden kortárs művészeti kiállítás úgy tud több emberhez szólni, ha olyan témákat vet fel, amelyek jelenkori társadalmi problémák, amelyek olyan embereket is érdekelnek, akik nem konkrétan a kortárs művészet nyelvezetével való mindennapos találkozást tartják fontosnak” – fogalmazott Bartha.
A hamarosan Chicagóban megnyíló tárlaton a marosvásárhelyi alkotóművész egy úgynevezett lightboxban prezentált alkotással vesz részt, amelynek címe: Retus, majdnem azonos. Ez tulajdonképpen két portré, az egyik 1968-ból, a másik 2012-ből. Az egyik Bartha Józsefet ábrázolja fehér ingben, pionírnyakkendővel, ez egy fekete-fehér, utólag színezett, retusált kép. A másik a fiát ábrázolja 8 évesen, akit szintén fehér ingben, pionírnyakkendőben fotózott le, fehér-fekete technikával és utólag színezett számítógépes retusálással. „A rólam készült fotó valamikor megsérült, eltépődött, de édesanyám megtalálta, és megragasztotta. Aztán a kisebbik fiam ráakadt, és kérdezte, hogy mi az. El kellett mondani a történetet, a pionírnyakkendőt meg azt, hogy miért piros a szám, mert fehér-fekete fotó volt” – osztotta meg velünk a történetet Bartha. Annyit mesélt kisfiának, Daninak erről, hogy beugrott: milyen érdekes lenne, ha csinálna egy közös fotográfiát, megpróbálva az ő 8 éves portréját összekapcsolni a saját gyerekkorával. Mit tud meg ebből a néző, aki nem ismeri ezt a történetet? – kérdeztük a képzőművésztől, aki elmondta: az alkotáson az áll, hogy 1968-ban József, 2012-ben Bartha Dániel, amiből már tud következtetni, és rájön a lényegre, nem kell a konkrét történetet ismernie. „Igazából ennek a spirituális, érzelmi befogadása a fontos” – mondta Bartha József.
Világjáró kiállítás
A Few Were Happy With Their Condition című kiállítás tavaly február 21. és április 5. között a svájci Winterthurban volt látogatható, idén január 15. és március 5. között az amerikai Chicago kulturális ajánlatában szerepel a Gallery 400-ban. A tárlat „a posztkommunista Románia mindennapjait dolgozza fel, a remények és csalódások korszakát, a végtelenségig elhúzódó átmenet időszakát, amelyben folyamatosan ütközik és egymást tükrözi a neoliberalizmus a kommunista stílusú korrupcióval” – írja ismertetőjében többek között a Chicagoevents.us programajánló portál.
Antal Erika. Székelyhon.ro
Bartha József marosvásárhelyi képzőművész alkotása is bekerült abba a válogatásba, amelyet a kurátor a rendszerváltás utáni évtizedek képzőművészeti hatásaira gyűjtött össze. A világot látott tárlatot tavaly Svájcban állították ki, péntektől pedig Chicagóban lehet megtekinteni.
Romániai kortárs képzőművészek állítanak ki január 15-én Chicagóban a Gallery 400 nevű kiállítóteremben. A Few Were Happy with their Condition (Kevesen elégedettek a helyzetükkel) című tárlat anyagát a romániai születésű, Chicagóban nevelkedett és jelenleg Svájcban élő kurátor, Olga Ștefan állította össze, miután végigjárta Bukaresttől Nagyváradig, Jászvásártól Marosvásárhelyig a kortárs képzőművészeti tereket, és kiválasztotta a koncepciójának legmegfelelőbb alkotásokat.
A művészek – Dan Acostioaei, Irina Botea, Răzvan Botis, Claudiu Cobilanschi, Ștefan Constantinescu, Alexandra Croitoru, Cristina David, Bogdan Gîrbovan, Alex Mirutziu, Ciprian Mureșan, Vlad Nancă, Mircea Nicolae, Cristi Pogăcean, Ștefan Sava, Mona Vatamanu, Florin Tudor – között Bartha József is szerepel. A marosvásárhelyi képzőművész érdeklődésünkre elmondta: ez egy olyan vándorkiállítás, amelyet először a Zürich melletti Winterthur városkában állítottak ki, majd Drezdában, most pedig Chicagóban.
A kurátor a rendszerváltás után eltelt tíz-húsz év hatására volt kíváncsi, az ezt a témát legjobban megközelítő alkotásokat válogatta ki a romániai kortárs képzőművészeti felhozatalból. Ezek között van videó, fotográfia, installáció. Bartha József elmondta, a konceptuális alkotások onnan ismerhetők fel, hogy egy adott koncepcióra keresik meg a technikát, azt a formát, amelyik a legjobban tudja közvetíteni a meghatározott üzenetet, vagy felvetést. A kortárs művészet egy bizonyos réteghez szól. „Minden kortárs művészeti kiállítás úgy tud több emberhez szólni, ha olyan témákat vet fel, amelyek jelenkori társadalmi problémák, amelyek olyan embereket is érdekelnek, akik nem konkrétan a kortárs művészet nyelvezetével való mindennapos találkozást tartják fontosnak” – fogalmazott Bartha.
A hamarosan Chicagóban megnyíló tárlaton a marosvásárhelyi alkotóművész egy úgynevezett lightboxban prezentált alkotással vesz részt, amelynek címe: Retus, majdnem azonos. Ez tulajdonképpen két portré, az egyik 1968-ból, a másik 2012-ből. Az egyik Bartha Józsefet ábrázolja fehér ingben, pionírnyakkendővel, ez egy fekete-fehér, utólag színezett, retusált kép. A másik a fiát ábrázolja 8 évesen, akit szintén fehér ingben, pionírnyakkendőben fotózott le, fehér-fekete technikával és utólag színezett számítógépes retusálással. „A rólam készült fotó valamikor megsérült, eltépődött, de édesanyám megtalálta, és megragasztotta. Aztán a kisebbik fiam ráakadt, és kérdezte, hogy mi az. El kellett mondani a történetet, a pionírnyakkendőt meg azt, hogy miért piros a szám, mert fehér-fekete fotó volt” – osztotta meg velünk a történetet Bartha. Annyit mesélt kisfiának, Daninak erről, hogy beugrott: milyen érdekes lenne, ha csinálna egy közös fotográfiát, megpróbálva az ő 8 éves portréját összekapcsolni a saját gyerekkorával. Mit tud meg ebből a néző, aki nem ismeri ezt a történetet? – kérdeztük a képzőművésztől, aki elmondta: az alkotáson az áll, hogy 1968-ban József, 2012-ben Bartha Dániel, amiből már tud következtetni, és rájön a lényegre, nem kell a konkrét történetet ismernie. „Igazából ennek a spirituális, érzelmi befogadása a fontos” – mondta Bartha József.
Világjáró kiállítás
A Few Were Happy With Their Condition című kiállítás tavaly február 21. és április 5. között a svájci Winterthurban volt látogatható, idén január 15. és március 5. között az amerikai Chicago kulturális ajánlatában szerepel a Gallery 400-ban. A tárlat „a posztkommunista Románia mindennapjait dolgozza fel, a remények és csalódások korszakát, a végtelenségig elhúzódó átmenet időszakát, amelyben folyamatosan ütközik és egymást tükrözi a neoliberalizmus a kommunista stílusú korrupcióval” – írja ismertetőjében többek között a Chicagoevents.us programajánló portál.
Antal Erika. Székelyhon.ro