Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Bartha Ciupe Ernő
7 tétel
2006. október 25.
Bartha Ciupe Ernő szobrászművész évekkel ezelőtt Magyarfenesen vásárolt egy telket, ahol művésztelepet létesített szobrászok számára. Jelenleg hárman dolgoznak itt, akik szénából készítenek szobrokat. A legújabb alkotást, mely mintegy 4 méter magas és több mint 10 méter hosszú lesz, Kolozsváron a Mátyás lovas szobor mellett állítják ki november első felében. Bartha Ciupe Ernő a Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen végzett szobrászat szakon. A szénaszobrok mellett bronzszobrokkal is foglalkozik, amelyeket 2004-ben és 2006-ban Kolozsváron is kiállított. /Barazsuly Emil: Szénaszobrok Magyarfenesen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2007. január 13.
Kolozsváron a Korunk Galériában megnyílt Bartha C. Ernő bronzszobrainak kiállítása. A művész szénaszobrai Magyarfenesen megtekinthetők, ezeket korábban Olaszországban állította ki. Bartha C. Ernő elmondta, hogy gyerekkora óta foglalkoztatja a művészet, az élete azonban úgy alakult, hogy bekerült az üzleti életbe. Most azonban úgy érezte, itt az ideje a visszatérésnek. A távlati tervek között szerepel Kapolcson egy szoborpark létesítése Bartha C. Ernő munkáiból. /S. B. Á. : A szénától a bronzig. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2007. március 17.
A március 15-i megemlékezés Nagyszebenben Victor Vasarely op-art kiállításával kezdődött. A tárlatot a Petőfi parkban Bartha C. Ernő szénaszobor kiállítása követte. A Petőfi parkban a magyar nemzeti ünnep alkalmából emléktáblát helyeztek el. A Thália nagyteremben a szabadságharc emlékére összeállított műsort tekinthettek meg az érdeklődők. Méltó befejezésként a világhírű Győri Balett zárta a rendezvényt. /Petőfi-emléktáblát helyeztek el. Nagyszeben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2007. május 21.
Bartha Ciupe Ernő képzőművésznek a kolozsvári Farkas utcai templom kertjében felállított szénaszobor-kiállításával kezdődött el május 20-án Kolozsváron a VI. Pünkösdi Hangversenysorozat. Az egyhetes koncertsorozaton neves erdélyi és magyarországi művészek lépnek fel a Farkas utcai templomban. /Hangversenysorozat szénaszoborral. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./
2007. augusztus 20.
A nagyszebeni születésű Borsos Miklós szobrászra, grafikusra, költőre, íróra, tanárra emlékeztek az Ars Hungarica első napján Nagyszebenben, Európa kulturális fővárosában. Felavatták a művész szülőházára elhelyezett emléktáblát. Ezt követően a tanácstoronyban nyílt kiállítás a szobrászművész, grafikus munkáiból. Serfőző Levente a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke szerint történelmi pillanatoknak lehettek tanúi. Kassai Péter bemutatta a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítványt értékteremtő, értékmegőrző és közösségépítő munkáját. Délután Bartha Ciupe Ernő szénaszobor-kiállítását nyitották meg. /D. I. : Ars Hungarica Szebenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2008. március 20.
Könczey Elemér grafikus Fehéren-feketén és Bartha C. Ernő szobrász Arkhai című kiállításának megnyitójával kezdődött Kolozsvár bemutatkozása a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, március 18-án. Hatalmas szénaszobrok ütöttek tanyát a budapesti Millenáris Park különböző szegleteiben. A park tavából kiemelkedő monumentális Willendorfi Vénusz és a többi, esetenként hanghatásokkal kísért óriásalkotás /Bartha C. Ernő munkái/ egészen a hónap végéig megnézhető. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Széna, humor, Kolozsvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2012. augusztus 4.
Bartha Ernő szénaszobrai Londonban
A londoni nyári olimpiai játékokkal párhuzamosan szervezett kulturális olimpián a részvétel jogát pályázat útján nyerte el a kolozsvári szobrászművész. A Román Kulturális Intézet mintegy 130 pályamunka közül választotta ki a három nyertest, az egyik Bartha C. Ernő Nature in the City (Természet a városban) című projektje volt.
A művész három monumentális méretű szénaszobrát láthatják a brit fővárosban. A 11,5 méter hosszú Időspirál a Pleasure Gardenben, a 7,5 méter magas Felhőkarcoló, illetve a Madár című alkotás a Victoria Parkban került közönség elé. Az Időspirálnak úgy próbált olimpiai jelleget adni a művész, hogy a kapu formájú részbe mozgásérzékelőt szerelt, ami egy hangfelvételt indíthat el. A kapu alatt áthaladók egykori olimpiai közvetítésekből hallanak részleteket.
Mielőtt munkáit Londonba vitte volna, Bartha Ernő Magyarfenesen mutatta be azokat a médiának. Sajtótájékoztatón elmondta, hogy műveiben a szerves forma találkozik a szerves anyaggal. Kijelentette: nem bánja, hogy a mulandó világban az alkotásai is mulandók. Egyébként, ha vigyáznak rájuk, tíz vagy akár húsz évig is megőrzik formájukat. Londoni munkáinál arra is külön tekintettel kellett lennie, hogy milyen az ottani időjárás. Statikusoknak kellett kiszámítaniuk, milyen vázszerkezet szükséges, hogy a műveket ne döntse fel a szél, ellen tudjanak állni az atmoszférikus viszontagságoknak. Az is elvárás volt, hogy szénamintát küldjön a szobrok alapanyagából, hiszen a tűzvédelmi követelményeknek is meg kellett felelniük.
Bartha Ernő szénaszobrai különben már sokfelé feltűnést keltettek és elismerést szereztek alkotójuknak. Európai kulturális fővárosként Szeben is fogadta őket, és láthatták a budapestiek is a Millenáris Parkban a 2008-as tavaszi fesztiválon.
Népújság (Marosvásárhely)
A londoni nyári olimpiai játékokkal párhuzamosan szervezett kulturális olimpián a részvétel jogát pályázat útján nyerte el a kolozsvári szobrászművész. A Román Kulturális Intézet mintegy 130 pályamunka közül választotta ki a három nyertest, az egyik Bartha C. Ernő Nature in the City (Természet a városban) című projektje volt.
A művész három monumentális méretű szénaszobrát láthatják a brit fővárosban. A 11,5 méter hosszú Időspirál a Pleasure Gardenben, a 7,5 méter magas Felhőkarcoló, illetve a Madár című alkotás a Victoria Parkban került közönség elé. Az Időspirálnak úgy próbált olimpiai jelleget adni a művész, hogy a kapu formájú részbe mozgásérzékelőt szerelt, ami egy hangfelvételt indíthat el. A kapu alatt áthaladók egykori olimpiai közvetítésekből hallanak részleteket.
Mielőtt munkáit Londonba vitte volna, Bartha Ernő Magyarfenesen mutatta be azokat a médiának. Sajtótájékoztatón elmondta, hogy műveiben a szerves forma találkozik a szerves anyaggal. Kijelentette: nem bánja, hogy a mulandó világban az alkotásai is mulandók. Egyébként, ha vigyáznak rájuk, tíz vagy akár húsz évig is megőrzik formájukat. Londoni munkáinál arra is külön tekintettel kellett lennie, hogy milyen az ottani időjárás. Statikusoknak kellett kiszámítaniuk, milyen vázszerkezet szükséges, hogy a műveket ne döntse fel a szél, ellen tudjanak állni az atmoszférikus viszontagságoknak. Az is elvárás volt, hogy szénamintát küldjön a szobrok alapanyagából, hiszen a tűzvédelmi követelményeknek is meg kellett felelniük.
Bartha Ernő szénaszobrai különben már sokfelé feltűnést keltettek és elismerést szereztek alkotójuknak. Európai kulturális fővárosként Szeben is fogadta őket, és láthatták a budapestiek is a Millenáris Parkban a 2008-as tavaszi fesztiválon.
Népújság (Marosvásárhely)