Az RMDSZ felelősséget vállal mindazokért, akik meg akarják őrizni magyar kultúrájukat, nyelvüket, felvállalja mindazok ügyét, akik a magyar oktatás bevezetéséért küzdenek a Csángóföldön - hangsúlyozta Markó Béla a csángóföldi Klézsén tartott lakossági fórumon. A szövetségi elnök máj. 2-án, illetve 3-án, RMDSZ-küldöttség élén tett kétnapos körutat Bákó megyében, mely során felkereste a Klézsén, Külsőrekecsinben, illetve Pusztinán élő csángómagyar közösségeket. A körút első napján az RMDSZ küldöttsége Bákóban megbeszélést folytatott Viorel Hrebenciuckal, a Szociáldemokrata Párt alelnökével, Radu Catalin Mardare prefektussal, Ghiorghi Iorga megyei főtanfelügyelővel, illetve Livia Liliana Silisteanu tanfelügyelő-helyetessel. A megbeszélésen jelen volt még Bartha András, valamint Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetői is. A megbeszélést követően Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy megvannak a feltételei annak, hogy ősztől Pusztinán, illetve Klézsén fakultatív oktatást nyújtó magyar tannyelvű csoportok induljanak és megállapodtak abban is, hogy az erre vonatkozó oktatási tervet a megyei tanfelügyelőség jóváhagyás végett továbbítja az Oktatási Minisztériumnak. Markó Béla kiemelte azt, hogy a megbeszélés során a tanfelügyelőség képviselői elismerték a magyar oktatás bevezetését célzó kérések törvényességét és elfogadták a magyar tannyelvű csoportok létrehozására vonatkozó igény jogosságát is. Markó Béla ugyanakkor még elmondta, felkérték a hivatalos szerveket, ne zaklassák tovább a csángómagyarok szervezeteit, szüntessék meg a magyar gyerekek megfélemlítését az iskolákban. A körút másnapján az RMDSZ politikusai megtekintették a csángó-magyar oktatási program keretében működő klézsei magyar tanulmányi házat, majd a Szeret-Klézse Alapítvány székházában találkoztak a helyi lakossággal. A fórumon elhangzott, a magyar oktatás megteremtése mellett a csángómagyarok a földek és erdők visszaszolgáltatásában, szociális és gazdasági gondok megoldásában is kérik az RMDSZ támogatását. A szövetségi politikusok ígéretet tettek arra, hogy támogatni fogják a csángómagyar településeken működő kis- és középvállalkozásokat, valamint bejelentették: nagyarányú anyagi támogatást nyújtanak egy, a klézsei magyarság szellemi és tárgyi kulturáját bemutató falumúzeum létrehozásához is. Az RMDSZ politikusok megbeszélést folytattak a Moldovai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel. A kétnapos körút a Pusztinán tartott lakossági fórummal zárult. /RMDSZ-küldöttség Csángóföldön. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

Népes RMDSZ-küldöttség kereste fel Csángóföldet. Nem volt a küldöttség tagja az a két RMDSZ-tisztségviselő, aki felvállalta a csángómagyarok képviseletét, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő és Sógor Csaba szenátor. Előzőleg Bukarestben szemináriumot tartottak "a moldvai római katolikusok (csángók) kulturális önazonosságáról". Az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borbély László képviselő erélyes fellépésének eredményeképpen kaphatott szót ezeb a szemináriumon Demény Lajos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, valamint Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Vasile Dancu tájékoztatási miniszter kijelentette: a bukaresti konferenciára azért nem hívtak meg magyar történészeket, mert a Román Tudományos Akadémia sem kapott meghívót, amikor erről a kérdésről Budapesten vagy Csíkszeredában rendeztek szemináriumot. A romániai Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga, amely a közelmúltban az önálló csángó etnikum létét taglaló tanulmányt tett közzé, nyilatkozatban tiltakozott, hogy képviselőiktől a szervezők megtagadták a részvétel lehetőségét. Tiltakozott az alsóházban Szilágyi Zsolt képviselő is. Szerinte a tájékoztatási tárca által kiküldött meghívókhoz mellékelt dokumentum a magyar nyelv új meghatározásával szolgál: "hagyományos román nyelvjárás, bizonyos erdélyi tájegységekre jellemző fonetikai és lexikális sajátosságokkal". Szilágyi elmondta, több évtizede folyik a moldvai csángók asszimilációjára törekvő politika. Véleménye szerint az a szándék, hogy román eredetűnek mondják azt a közösséget, amely anyanyelve és kultúrája védelmét és ápolását kéri, csupán az ET vonatkozó ajánlása gyakorlatba ültetésének kikerülését fedi. /Sarány István: Párhuzamosságok csángó-ügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

A legitimitás a fő problémája annak a nemzetközinek szánt csángókonferenciának, amelyet Iasi-ban szerveznek július elején a csángók román eredetét bizonyítandó. Korábban Bukarestben ugyanezzel a céllal megrendezett konferencián a jelen levő román történészek maguk között "megbeszélték", hogy a csángók hamisítatlan dákivadékok. A Iasi-ba meghívott kevés magyar történész-nyelvész dilemmája ugyanakkor, hogy elfogadja-e a meghívást, ezzel legitimálva a konferenciát, vagy maradjon távol, és ezáltal hagyja érvényesülni a román verziót. Első esetben azt kockáztatja, hogy – amint az május 6-án Bukarestben Demény Lajossal, az egyetlen jelen levő magyar kutatóval történt – beléfojtják a szót, és rá hivatkoznak majd olyan ellenfélként, aki megkapta az esélyt nézetei kifejtésére. Ha nem fogadja el a meghívást, akkor pedig megtörténhet, hogy a román eredet szószólói úgy fogadtatják el egyoldalú következtetéseiket az Európa Tanáccsal, hogy végig egyetlen ellenvetés sem hangzik el. Tánczos Vilmos a kettő közül az utóbbi utat látta járhatóbbnak, és minden bizonnyal igaza volt. /Salamon Márton László: Csángók, svédek és bantu négerek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./ A szervezők csak szimbolikus magyar jelenlétre tartanak igényt. Csupán három magyar név szerepel a 66 fős listán, melyet a július 5–6-án Iasi-ban tartandó nemzetközi csángószeminárium meghívottjainak küldtek el. A névsorban külföldi meghívottak, tudományos kutatók, valamint romániai intézmények – így a parlament, az államelnöki hivatal és a kormány – meghívott képviselőinek a neve szerepel. A külföldiek sorában ott található a csángójelentést elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa finn képviselő asszony és Joao Ary portugál politikusé, aki az Európa Tanács kulturális bizottsága titkáraként járt korábban Csángóföldön. Ugyanebben a csoportban található meg Szabó T. Attila és Benkő Loránd neve. A kérdés kutatóinak 24-es listáján Tánczos Vilmos képviseli a magyar tudományosságot. Az utóbbi még a meghívó átvétele napján levélben válaszolt a szervezőknek. Tájékoztatta őket arról, hogy Szabó T. Attila évekkel ezelőtt elhunyt, és előrehaladott életkora miatt Benkő Loránd sem valószínű, hogy el tudna menni a rendezvényre. "Örömmel veszek részt az ebben a tárgykörben szervezett valamennyi konferencián, ha megfelelő fellépési lehetőséget biztosítanak a magyar tudományosságnak és a moldvai csángómagyar szervezeteknek képviselői is" – áll a Tánczos Vilmos levelében. A kolozsvári néprajzkutató hét magyar kutató, valamint a három csángószervezet négy vezetője nevét küldte vissza, és egyben fel is ajánlotta: közvetít a javasolt személyek felé. Az általa javasolt kutatók között ott van Demény Lajos, Pozsony Ferenc, Szilágyi N. Sándor, Benő Attila, valamint a budapesti Halász Péter is. Úgy tűnt, Bartha Andrást, a csángószövetség elnökét és Demény Lajos professzort elfogadnák, Kolozsvárról viszont csak egy kutatóra tartanak igényt, Budapestről pedig egyre sem. Mihai Baciu képviselő a Krónika kérdésére elmondta, ideiglenes jellegű a meghívottak listája. "Ezt a magyar részről közismert személyiségek névvel egészítjük ki" – fogalmazott a képviselő. Kérdésünkre, hogy a Tánczos Vilmos által kért személyiségek ott lesznek-e ezek között, Baciu így fogalmazott: "Tanácskoztam az önök itteni képviselőivel, és annak függvényében küldünk még meghívókat, hogy ők mit mondanak." A képviselő Borbély László ügyvezető alelnököt és Asztalos Ferenc képviselőt név szerint is említette. Borbély kérdésünkre elmondta, ismeri Tánczos listáját, és az RMDSZ azért harcol, hogy megfelelő magyar jelenléttel tartsák meg a szemináriumot. Amint korábban már megírtuk, tavaly májusban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, novemberben pedig a szervezet miniszteri bizottsága ajánlotta az anyanyelvi oktatás és misézés bevezetését a moldvai csángó falvakban. A miniszteri bizottság némiképp tompított a parlamenti közgyűlés ajánlásán. Míg a korábbi a csángókat a magyar nyelv archaikus változatát beszélő római katolikus népcsoportnak tekintette, az utóbbi kijelentette, nem illetékes nyilatkozni a csángók nyelvéről, eredetéről. Az ezt vizsgáló nemzetközi szeminárium megszervezését Gheorghi Prisacaru szenátor, az Európa tanácsi román delegáció vezetője még tavaly megígérte. Az első ilyen szemináriumot május 29-én a bukaresti parlament termében tartották. Az arra meghívott román kutatók azonban csak maguknak bizonygatták a csángók román eredetét, az Európa Tanács és a bukaresti nagykövetségek képviselői távol maradtak a rendezvényről. Az egynapos konferenciára az utolsó pillanatban belobbizott Demény Lajos professzor csupán három percben fejthette ki a magyar tudományosság álláspontját a témáról. /Gazda Árpád: Bajos meghívások. Újabb szeminárium a csángók eredetéről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

"A hét végén az Európa Tanács küldöttei Jászvásáron tartottak úgynevezett csángószemináriumot: "szakértői" vitát folytattak e népcsoport múltjáról. Az eseményt az ET szorgalmazta, ugyanis a szervezet miniszteri bizottsága tavaly novemberben az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvű misézés bevezetését kérte a csángó közösség számára. Négy magyar és tizenkét román szerző értekezett a csángókról. A kimerítő előadások miatt két nap alatt alig egy óra jutott vitára. A román szakértők vehemensen igyekeztek bizonyítani a csángók románságát. Ezekkel a "szakvéleményekkel" állították szembe a moldvai katolikusság több évszázados asszimilációját igazoló hiteles történelmi elemzéseket, illetve a csángók képviseloinek a jogsérelmekrol, valamint a román hatóságokkal és a római katolikus egyházzal folytatott harcról szóló eloadásait. /Mózes Edith: Eroszakkal is... ha jólesik. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./ A tanácskozáson Gheorghe Bejan, a Dumitru Martinas Egyesület elnöke kifejtette: az Európa Tanács bedőlt a magyar propagandának, amikor a csángóajánlásokat megfogalmazta, mert "a moldvai katolikusok románok, és mindig is azok voltak". A vendégeket olyan két katolikus faluba vitték helyszíni szemlére, amelyekben ma már valóban a román identitás, a román nyelv a meghatározó. E demonstráció azonban alighanem balul sült el. A színpadon a csángókat gyalázó csasztuskákat szavaltak, amikor a közösség apraja-nagyja túlfűtötten harsogta a "Noi suntem romani" (mi románok vagyunk) kezdetű dalt. /Gazda Árpád: Félresikerült demonstráció. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./ Sógor Csaba szenátor szerint a konferencián főördögnek Tánczos Vilmos néprajzkutatót kiáltották ki, akinek az előadását ízekre szedték a botcsinálta nyelvészek, etnográfusok és történészek. Könyvészeti forrásként a Dumitru Martinas féle művekből merítettek a román előadók, mire Tánczos elmondta, hogy azok írója egyszerű, magát románnak valló moldvai csángó volt, írásaiból nem lehet sokra következtetni. -Martinas szerint a csángók lél vagy rér szavára egy latin megfelelőjű kifejezést találtak, amely alátámasztja a csángók román eredetét. Erre Tánczos válaszként elmondta, hogy a szó a sógorsági viszonyt jelenti, és sehol máshol a román nyelvterületen nem fordul elő, csak a moldvai csángók körében, miközben a magyar nyelvterületen nagyon sokfelé megjelenik. A csángó szervezetek képviseletében előadást tarthatott Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Az előadásokat végighallgató Petru Gherghel jászvásári római katolikus püspök agresszíven vitatkozott Tánczos Vilmossal, aki szó szerint idézte a csángó megfélemlítetteket, akikről templomi szószéken jelentették ki, hogy nyelvük az ördögé. /K. L.: Szemet szúrt az olasz lobogó, hát meggyalázták. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 9./"

"Júl. 5-én és 6-án nemzetközi szemináriumot tartottak Iasi városában (Jászvásáron) A csángók eredete, nyelve és kutúrája címmel. Az elhangzott csaknem 40 előadásban és hozzászólásban a román és a magyar álláspont nem egyszer éles hangvételű konfrontációjára került sor. Első ízben történt meg, hogy Romániában tartott rangos nemzetközi tanácskozáson hallathatta szavát Duma András költő, a klézsei csángó-magyar szervezet elnöke, Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Társulat elnöke, hogy jelen lehetett Bartha András, a Moldvai Csángó-Magyar Szövetség elnöke, Bilibók Jenő és Istók Róbert. Eddig ők a romániai magyarellenes kampányban a támadás célpontjai voltak. A román előadók mindannyian a moldvai csángók román eredetéről és anyanyelvéről beszéltek. Tánczos Vilmos szavatos okfejtését a csángó-magyar nyelvről nagy idegességgel fogadták a román résztvevők, maga Petre Gherghel moldvai katolikus püspök is szokatlanul éles hangon akarta felelősségre vonni a csángó szakértő magyar docens előterjesztését. Különös felháborodás kísérte Sógor Csaba szenátor megjegyzéseit. Demény Lajos történész azért választotta a román történelmi forrásokban és szakirodalomban tükröződő csángó képet, mert a régebbi munkák szerzői távolról sem tagadták a moldvai csángók magyar származását, magyar anyanyelvét, hanem éppen ezt támasztották alá. Tytti Isohookana-Asunmaa asszonyt, az Európai Tanács csángó szakértőjét is néhányan a román felszólalók közül szokatlan hangvételű felelősségre-vonásban részesítették. A román külügyminisztériumi küldött, Anca Ilinoiu vádolta a finn szakértőt. Pozsony Ferenc körbeadta a román nyelven megjelent monográfiáját a moldvai csángókról. A román hozzászólók szerint a magyarok hatékony propagandát folytatnak. Az állítás nem fedi a valóságot. Jó példa erre, hogy a csángó-magyarság mindmáig klasszikus szakértőjének, Lükő Gábornak monográfiája csak nemrégen jelent meg Budapesten Pozsgai Péter és Heilig Balázs szakszerű gondozásában. A szerző kilencvenedik életéve ellenére sem érhette meg, hogy az ezelőtt több mint hatvan évvel első kiadásban nyomdafestéket látott A moldvai csángók című rendhagyó monográfiája eljusson az olvasók kezébe. Benda Kálmán kétkötetes forráskiadványa kiváló kezdeményezésnek bizonyult, és elismerést érdemel Tóth István György törekvése, hogy a Vatikáni Levéltár eddig kiadatlan forrásait közzé tegye és értékesítse. Halász Péter is több figyelemre méltó tanulmányt közölt. A résztvevőket kivitték Butea és Szabófalva községekbe. A szervezők kínosan vigyáztak arra, hogy a lakosoktól távol tartsák a megjelenteket. Rendőrségtől védve érkezhettek a templomokba és a hosszan tartó műsorra a művelődési házakba. A szabófalvi kultúrházban nagy betűkkel kitűzött "Noi suntem romani" (Mi románok vagyunk) jelszó elárulta a sanda szándékot. /Demény Lajos: Nemzetközi szeminárium a csángókról. Bukaresti magyar professzor a jászvásári eszmecseréről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./"

"A csángók eredete, kultúrája és nyelve témával szervezett nemzetközi konferenciát Jászvásáron júl. 5-7. között Románia parlamentje és a Román Tudományos Akadémia. A tizenkét román és csupán négy magyar szerző előadása annyira kitöltötte az időt, hogy két nap folyamán csak egy óra maradt vitára. Dan Botezatu iasi-i professzor a csángókra jellemző koponyaformák elemzésével, Stelian Dumistracel helybeli nyelvész a csángó neveket vizsgálva próbálta bizonyítani a népcsoport románságát. Több román előadó kifogásolta, hogy "a magyar tudományosság a moldvai római katolikusság egészét csángónak tekinti, annak dacára, hogy a katolikusok túlnyomó része románnak vallja magát, és megalázónak érzi a csángó megnevezést". Emil Dumea és Anton Despinescu teológiai tanárok ismertették azokat a dokumentumokat, amelyek a vatikáni irattárakban találhatóak és utalnak a csángó népcsoport románságára. Az 1992-ben végzett népszámláláskor 2062-en vallották csángónak magukat (közülük 388-an magyar anyanyelvűnek), az idei megszámláltatáskor már csak 1370 személy tartotta magát csángónak. A Szeret-Klézse Alapítvány elnöke, Duma András és Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke felsorolta mind a román állami hatóságok, mind a római katolikus egyház részéről őket ért jogsérelmeket, az állandó szélmalomharc szomorú következményeit. /Fodor György: A csángók eredete, kultúrája és nyelve. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 21./"

"Jogerős ítéletben utasította vissza a brassói táblabíróság azt a keresetet, melyben a Bákó megyei tanfelügyelőség a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége betiltását kérte. Több mint egyéves pereskedés után immár harmadfokon is elutasította a bíróság a Bákó megyei tanfelügyelőségnek a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ellen benyújtott keresetét. A tanfelügyelőség szerint a szövetség oktatási tevékenységet folytatott, ehhez pedig a tanfelügyelőség jóváhagyása szükséges. Ezt az igazságszolgáltatás valamennyi szintjén elutasították. Rozsnyai Sándor, a csángószervezet ügyvédje elmondta, a tárgyaláson amellett érvelt, hogy a csángószövetség tevékenysége semmiképpen nem minősíthető oktatási tevékenységnek. A bíróság elfogadta azt az érvelést. Legnyomósabb érve az volt, hogy míg a tanfelügyelőség a csángószövetség beszüntetését kéri, az Európa Tanács éppen a csángószervezetek támogatását ajánlja a román államnak. Bartha András, a csángószövetség elnöke leszögezte: "Mindig is tudtam, hogy nem ütközik törvénybe az, amit tettünk, és a pereskedés csupán a tanfelügyelőség túlbuzgóságának volt a következménye. Továbbra is az a célunk, hogy a magyar anyanyelv oktatását az állami iskolákban tegyük lehetővé a csángóknak." /Gazda Árpád: Folytathatja munkáját a csángószövetség. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./"

"Ápr. 11-én a moldvai csángók küldöttségével találkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A küldöttséget Bartha András, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetségének elnöke vezette. Jelen volt még Bilibók János és Hegyeli Attila, akik a klézsei, illetve a pusztinai iskolában tanítanak magyar nyelvet. A találkozón a 2003/2004- es tanévre vonatkozó újabb magyar nyelvű iskolai csoportok elindításának lehetőségeiről, a helyhatósági és országos választások Bákó megyei megszervezéséről, valamint a csángó gyerekek részére iskolán kívüli oktatási program támogatásról tárgyaltak. A találkozót követő sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta, körülbelül egy éve, hogy az RMDSZ vezetői Bákóba látogattak, ahol megbeszéléseket folytattak a csángó szövetséggel, amely nyomán szeptembertől két iskolában - Klézsén és Pusztinán - beindult az anyanyelvi oktatás. A román sajtó képviselőit nem igazán érdekelte a csángómagyarok helyzete, inkább a szövetségi elnöknek a szovátai privatizáció, illetve a Legfelsőbb Bíróság minapi döntéséről, az SZDP-nek a székelyföldi régióról kiadott nyilatkozatáról, az erdélyi református egyház körleveléről alkotott véleményére voltak kíváncsiak. Markó Béla kijelentette: a Legfelsőbb Bíróság döntése negatívan befolyásolja Románia külföldi megítélését, hiszen, ha egy évek óta lezárt privatizációt akarnak semmissé tenni. A találkozó végén Bartha András, a Csángómagyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta, hogy elégedett az RMDSZ-szel való együttműködéssel, és hogy bővíteni szeretnék a magyar nyelvű oktatást. Ilyenszerű igényt máris megfogalmaztak Frumoszán, Somoskán, Külsőrekecsényben, Lészpeden és Magyarfaluban is. Elmondta azt is, hogy a külsőrekecsényi pap az oktatási támogatást nemrég "júdáspénznek" nevezte a templomban. /Mózes Edith: Markó Béla a moldvai csángómagyarok képviselőivel találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./"

"Idén ősztől jelentősen bővül a magyar nyelv oktatása a csángóföldi településeken - közölte júl. 3-án Markó Béla RMDSZ-elnök, miután tárgyalásokat folytatott Bákóban a megye prefektusával és főtanfelügyelőjével. A találkozón jelen volt Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke, valamint Bartha András és Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyar Szövetség két vezetője is. Idén szeptemberben további hat településen kezdik meg a magyar nyelv oktatását az általános iskolákban, miután mintegy 140 szülő kérte gyermeke számára ezt a lehetőséget. Összesen hét új magyar tannyelvű csoport indul. /Hét csángó faluban lesz magyaróra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"

"Tavaly volt az áttörés, amikor Pusztinán és Klézsén intézményesített keretben is megindult a magyar nyelvoktatás, az elmúlt napokban ismét fordulóponthoz érkezett a moldvai csángómagyar iskolásgyerekek ügye. A bákói székhelyű Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által az utóbbi időben folytatott tájékoztató-meggyőző munka eredményeként más csángóföldi falvakban is több tucatnyi szülő fogalmazott meg hivatalos, közjegyző által hitelesített kérést, amelyben kifejezi óhaját: gyermeke tanulhassa a magyar nyelvet az iskolában. Júl. 3-án megbeszélés zajlott le a bákói megyeházán. A Bákóba érkezett RMDSZ-küldöttség tagjait, Markó Béla szövetségi elnököt, Szép Gyula művelődésügyi alelnököt, Márton Árpád képviselőt, valamint Szepessy Lászlót, a marosvásárhelyi Elnöki Hivatal vezetőjét a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének székhelyén Bartha András elnök és Bilibók Jenő alelnök tájékoztatták a kezdeményezés részleteiről, átfogó helyzetképet nyújtva egyúttal a csángómagyarok mindennapjairól is. Szó esett többek között a csángóföldi iskolákban és iskolán kívül magyar nyelvet oktatók javadalmazásáról, az Erdélyben vagy épp Bukarestben tanuló csángómagyar gyermekek bentlakásköltségeinek fedezéséről, a státustörvényből eredő, gyermekes családoknak szánt támogatás folyósításáról, valamint a csángómagyarok megélhetési lehetőségeiről (a férfiak közül sokan dolgoznak vendégmunkásként Magyarországon, illetve Olasz- és Spanyolországban, valamint Izraelben). Elhangzott, hogy egyes csángóföldi papok igyekeznek - lebeszélés vagy akár megfélemlítés révén - eltéríteni a magyaroktatásról a szülőket. Markó Béla szerint jó lenne, ha létrehoznák klézsei székhellyel az RMDSZ Bákó megyei szervezetét. A prefektúrai megbeszélésen az RMDSZ-küldöttség tagjai, valamint a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke és alelnöke mellett jelen volt Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke, Radu Catalin Mardare prefektus, illetve a Bákó megyei főtanfelügyelő, Gheorghi Iorga. A bő félórás találkozó sikeres volt, a vártnál könnyebben elvi megállapodás született további egy-egy, magyar nyelvet tanuló csoport ősszel történő indításáról Frumószán, Magyarfaluban, Külső-Rekecsinben, Lészpeden, Somoskán, valamint Pusztinán. Markó Béla elmondta, megegyezetek abban, hogy a más településen megfogalmazott kéréseket is jóváhagyják, így újabb csoportok alakulhatnak. Remélhető, hogy szeptemberre az eddigi 31 mellett még közel 140 csángó gyermek ismerkedhet majd szülőhelyén a magyar nyelvvel és kultúrával. Bilibók Jenő úgy látta, hogy meglepő könnyedséggel született meg a beleegyezés, eddig apró kifogásokat hoztak föl, amelyek miatt szerintük nem indulhatnak újabb csoportok. Bilibók Magyarországra indul, támogatást kér az Erdélyben tanuló csángómagyar gyermekek bentlakás-költségeinek térítéséhez. /(Szonda Szabolcs): Kedvező fejlemény a csángóföldi magyaroktatás ügyében: ősszel további csoportok indulhatnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"

"A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének bákói székhelyén, annak harminc év körüli vezetőit, Bartha Andrást és Bilibók Jenőt hallgatva érezhető, hogy a magyar nyelv oktatásának ügyében folytatott kitartó munkájuk során meg kellett találniuk az egyensúlyt, csángómagyar szülőkkel beszélgetve, az esetleges fenntartások, félelmek, illetve az identitásőrzést szolgáló kulturális jogok között. A Pusztinai Általános Iskola magyar anyanyelvű csoportjának kéthavonta megjelenő iskolai lapja, az Első Magyaróra idei május-júniusi számában így fogalmaz az egyik diák, Beta Agneza: "Biztos jövőre több gyerek lesz, amelyik magyarul fog tanulni az iskolában, és ennek nagyon örülök. Azt szeretném, hogy minden gyerek az iskolából tanuljon magyarul. (...) Általában a pusztinai emberek magyarul beszélnek, mert azt örökölték a szüleiktől.". Aztán több diák vélekedése: "Én a magyar nyelvet tudom tanulni.", "Én örökké megyek a magyarórára.", "Én szeretek járni a magyarórára."... /Szonda Szabolcs: A gyermeki óhaj és a politika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"

"Gazdasági tárgyú előadások hangzottak el a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke leszögezte, a Magyar Nemzeti Bank az euróra való mielőbbi áttérés híve. Tállai András fideszes politikus rossz időben hozott rossz döntésnek minősítette a Medgyessy-kabinet napokban bejelentett adóemelési szándékát. A hazai gazdasági helyzetet Ráduly Róbert parlamenti képviselő próbálta ecsetelni. Az amerikai kormányzat működő piacgazdaságként jellemezte a román gazdaságot, ez azzal függhet össze, hogy az amerikaiak sem értik, miként működhet az ország gazdasága olyan körülmények között, amikor a fekete gazdaság aránya 40 százalékos, amikor tovább élnek a veszteséges állami vállalatok, amikor a társadalombiztosításba épp az állami cégek azok, amelyek nem fizetik be a járulékokat.Elérkezett az idő ahhoz, hogy elkészüljön egy pontos felmérés arról, mi valósult meg az Európa Tanács csángó kultúrát védő ajánlásaiból, és a testület számadást kérjen Romániától, jelentette ki Komlóssy József, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának alelnöke jelentette ki a csángók helyzetéről szóló vitában. Kovács Péter nemzetközi jogász, a miskolci egyetem professzora elmondta, az Európa Tanácsnak nincsenek közvetlen eszközei arra, hogy betartassa az általa megszövegezett egyezményeket, de egy-egy ország gazdaságára is visszahat, ha az a kép alakul ki róla Strasbourgban, hogy sorozatosan figyelmen kívül hagyja az előírásokat.Komlóssy József elutasította Viorel Hrebenciuc álláspontját, miszerint rossz szolgálatot tettek azok, akik nemzetközi színtérre vitték a csángókérdést. A strasbourgi nyomás nélkül biztosan nem lehetett volna magyarórákat indítani a moldvai iskolákban. A csángó közösség jelenlegi helyzetéről Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke, és Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke beszélt. A többség és kisebbség közötti kapcsolatok egy szélsőséges példáját ismertette Tiiu Pohl asszony, az észtországi Tallinni Egyetem előadója. Az észtek és oroszok évszázados, konfliktusokkal teli közös történelmet tudnak a hátuk mögött - mondta Tiiu Pohl asszony. Az előadó szerint az észtek úgy tartják, népük évezredek óta lakik Észtország területén, míg az orosz anyanyelvű lakosság nagy része csak a második világháború után érkezett az ország különböző ipari vidékeire, ahol orosz többségű, az észtekkel "nem keveredő" kolóniákat hoztak létre. Az oroszok Észtország függetlenségének elnyerése után, 1991-ben többségi nemzetből nemzeti kisebbséggé váltak. Az észt kormány olyan törvényt hozott, amely ezen "bevándorlóknak" nem biztosított "automatikus" állampolgárságot, a robbanásig kiélezve ezzel az Észtország és Oroszország közötti konfliktust. "Az alig másfél milliós létszámú országban, amelyben félmillióan az orosz nyelvet beszélik, máig sem nyugodtak le teljesen" - állította Tiiu Pohl. Az észt kormányzat 2000-ben egy nagyszabású programot indított el, amely a tervek szerint 2007-ig tart. Ezen program célja az orosz kisebbség integrálása az észt társadalomba, biztosítva számukra a lehetőséget kultúrájuk és identitásuk megőrzésére. A programban megkísérlik "rávenni" az oroszokat az észt nyelv elsajátítására is. /Gazda Árpád, Rédai Attila: Nyolc óra munka, sok óra szórakozás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./"

"Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke nyílt levelében leszögezte, hogy több magyarországi szervezet, alapítvány és minisztérium "meg van győződve arról", hogy "kiemelten kezeli a határon túli magyarság kultúrájának támogatását, hagyományainak ápolását. A határon túli magyarok közül is megkülönböztetett figyelemben részesül a Romániában élő csángómagyarok közössége". Csakhogy a csángómagyarokat képviselő moldvai csángómagyar szervezetek alig részesülnek anyagi támogatásban, nem tudják fedezni működésüket, nem tudják fizetni számláikat, így vezetőik valóságos koldusokká váltak. Bartha 2000 júliusától elnök, ezalatt alig volt időszak, amikor időben ki tudta fizetni az MCSMSZ villany-, telefon-, közköltség-, adó- stb. számláit. Működésükhöz az RMDSZ biztosít havi 8 millió lejt. A magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál lévő 100 millió forintos keret csak kulturális programokra költhető, de így is az összeg 1/4 része ha eljut Moldvába. A többi alapítvány vagy támogatást nyújtó szervezet sokszor azért utasít el minket, mert úgymond a csángóknak ott van az NKÖM-ös keret, ami elég kell legyen. A csángó szervezetek nagyon nehéz helyzetben vannak. /Bartha András még MCSMSZ-elnök: A csángószövetség elnökének nyílt levele. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./"

"Lemondott tisztségéről Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A tisztséget a november végére kitűzött közgyűlésig helyettese, Bilibók Jenő tölti be. - Nem bírtam már azt a stresszt, amit a munkánkhoz szükséges anyagiak hiánya okozott - magyarázta lemondása okait Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének leköszönt elnöke. Bartha 2000 júliusától töltötte be a csángó szövetség elnöki tisztségét. Egyike volt azoknak a csángó fiataloknak, akik erdélyi vagy magyarországi tanulmányok után tértek vissza szülőföldjükre. Elnöki tevékenysége idején vásárolt bákói székházat a szövetség, és ebben az időben indult be a csángó oktatási program is. Különösen a bákói tömbházlakásban berendezett iroda működtetési költségeinek az előteremtése okozott állandó stresszes állapotot. "Minden hónap végén jöttek a számlák, és fogalmam sem volt, hogy miből fizethetem ki" - panaszolta a leköszönt elnök. Döntéséhez személyes okok is hozzájárultak. Úgy érezte, közgazdászi és informatikus diplomájával a többszörösét kereshetné annak a pénznek, amit a szövetség vezetőjeként kapott. "Nélkülem nem áll meg az élet, a társaim folytatják a munkát" - tette hozzá Bartha András. A csángó szövetség vezetését átmenetileg Bilibók Jenő alelnök vette át azzal a feltétellel, hogy munkájában Benke Pavel és Róka Szilvia is segíti. /Gazda Árpád: Stresszelő jogvédelem. Lemondott a csángó szövetség elnöke. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./"

"Óriási szerepe van a határon túli civil szervezeteknek a megmaradásban, ezért is folytat átgondolt támogatói tevékenységet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma" - ez a tárca álláspontja a határon túli magyarok kulturális életének támogatásáról. A határon túli szervezetek érdekegyeztető fórumaként működő Magyar Állandó Értekezlet kulturális szakértői bizottsága az NKÖM-nél tartotta meg ülését, amelyen szó esett a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatairól a kultúra területén. 2003-ban a kulturális tárca félmilliárd forinttal segítette a határon túli régiókat, ebből a csángómagyarok 100 millió forintot, mintegy 15,4 milliárd lejt kaptak. "A fentieken kívül a tárca alapított meseírói, prózaírói, költői és kritikai ösztöndíjat, amely egyben a határon túli magyar írók egzisztenciáját is segíti" - áll az ülésről kiadott közleményben. Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének leköszönt elnöke szerint a csángó érdekvédők alig jutnak támogatáshoz. A szövetségnek nincsenek alkalmazottai, így az elnök és alelnök fizetését az RMDSZ biztosítja. Az MCSMSZ működéséhez szintén az RMDSZ biztosít havi nyolcmilliót. A minisztériumi támogatás, a 100 millió forint csak kulturális programokra költhető el. Az MCSMSZ volt elnöke úgy véli, nem biztos, hogy az összeg egynegyede eljut Moldvába. /A támogatás negyede sem jut el a csángókhoz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./"

"Jövő márciusig Bilibók Jenő alelnök látja el az elnöki teendőket a moldvai csángószövetségnél, miután a szervezet nov. 30-án tartott közgyűlése elnapolta a vezetőválasztást. A tisztség Bartha András lemondásával üresedett meg. A szervezet működéséhez szükséges anyagiak hiánya, illetve az ebből fakadó állandó stressz miatt Bartha András októberben lemondott tisztségéről. Számos csángó képviselő azt javasolta, halasszák jövő tavaszra az új elnök kijelölését, mivel a szövetség alapszabálya olyannyira elavult, hogy a szervezet nem képes hatékonyan működni. A továbbiakban tizenegy tagúra bővítették a csángószövetség vezetőségét, amelybe újabb testületi tagokat választottak. A frissen létrehozott területek között található például a gazdasági, a külkapcsolatokért vagy az ifjúsági ügyekért felelős szekció; Bartha András exelnököt kommunikációs ügyekért felelő alelnökké választották. Az MCSMSZ közgyűlése a továbbiakban felhatalmazta az új összetételű vezetőséget, hogy márciusig dolgozza ki a csángószövetség alapszabályát, amely alapján majd megválasztják az új elnököt. /R. Sz.: Márciusban lesz elnöke a csángószövetségnek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 9./"

"A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének közgyűlése nov. 30-án Bákóban az elnöki teendők végzésével Bilibók Jenőt, a szervezet alelnökét bízta meg, ideiglenesen. Elmondta, hogy Bartha András elnök lemondásával a szövetség egyik pillérét veszítette el. Eddig Bartha adta a pénzügyi és jogi biztonságot, és mindenki végezte a dolgát a maga területén. Az MCSMSZ-nél soha nem dolgozott egy mérlegképes könyvelő, a pénzügyi dologban tanácstalanok voltak. Több ember kellett volna, ezért távozott Bartha és ezért fog távozni Bilibók is mandátuma lejárta után. Lelkes és lelkiismeretes a csapat, de komoly pénzügyi támogatás, optimális irodaműködési feltételek nélkül nincs jövője. Újabb fiatalokat kellene idehozni a munka végzésére, de ez azt jelenti, hogy életfeltételeket és anyagi biztonságot kell nekik biztosítani. Az Európai Bizottság Romániáról szóló országjelentése szerint a csángóság ügyében nagy előrelépés, javulás történt. Bilibók nem látja ezt az előrelépést. Egyelőre annyi történt, hogy sikerült elfogadtatni: Moldvában is léteznek magyarok. Hivatalosan már nem tagadják, hogy jogosak az itt élők oktatási kérelmei. Ehhez természetesen kellett az RMDSZ politikai támogatása is. /D. L.: Hiányos a csapat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 16./"

Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke március végétől, jelenlegi mandátuma lejártával nem vállal újabb mandátumot. A pusztinai tanár évek óta tölt be vezető tisztséget a Moldvai Csángómagyarok Szövetségében, de mint az interneten hozzáférhető Csángómagyar levelezési listán közölt leveléből kiderül, belefáradt ebbe a tevékenységbe, és bár nem akar elszakadni ettől a munkától, kevesebbet vállal belőle. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a lehetőségekhez képest jó helyen áll jelenleg, – írja Bilibók – vannak kézzelfogható sikerei. A megkezdett úton tovább kell haladni, de meg kell keresni a dolgok koordinátorát. Az alelnök a levelezési lista tagjainak javaslatait, észrevételeit is várja az új vezetőség megválasztásával kapcsolatban. Alig egy fél év leforgása alatt, Bartha András elnök után, Bilibók Jenő a második csángómagyar vezető, aki lemond illetve megválik tisztségétől. A Csángómagyarok Szövetsége igyekszik bővíteni tevékenységét, több helyi közművelődési intézményt létrehozni és működtetni, de a működtetéshez szükséges pénzalapok biztosítása mind nehezebb. /Újabb lemondás a Csángómagyar Szövetségben, febr. 5./

Konfliktust szült a csángó közösségben a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének a legutóbbi tisztújító közgyűlése. Egy hét múlva az elnökség hat pusztinai tagja (köztük Bartha András volt elnök, Bilibók Jenő volt megbízott elnök és Nyisztor Tinka egyházügyekkel megbízott elnökségi tag) írt alá egy nyilatkozatot, melyben kijelentették, hogy nem ismerik el a közgyűlés határozatait, és újabb közgyűlés összehívását kezdeményezik. Nyisztor Tinka foglalta össze a kifogásokat: „úgy kellett módosítani az alapszabályt, hogy Hegyeli Attilának is hely jusson a vezetőségben”. Hegyelit egyébként az oktatásért felelős elnökségi taggá választották. A kifogások között az is szerepelt, hogy a pusztinaiak gyér jelenléte miatt túlzottan Klézse-centrikus lett a szövetség, melynek amúgy Pusztina lenne a legerősebb bástyája. /Gazda Árpád: Csángók egymás ellen. Vitatják a csángószövetség közgyűlési határozatait. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

Megjelent dr. Nagy Lajos Elfelejtett rétyiek című új könyve, a mellékletként csatolt füzet címe: Pálinkatan az erdélyhoni minden valláson lévő falusi iskolák számára. Készítették Nagyborosnyai Bartha András és Felső-boldogasszonyfalvi Bíró Sándor rétyi ev. ref. hitszónokok. A könyvecske Kolozsvárott jelent meg a Tilsch János tulajdonában lévő nyomdában 1846-ban. /Sylvester Lajos: Pálinkatan és az Elfelejtett rétyiek (Dr. Nagy Lajos új könyve) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

A bákói Vasile Alecsandri Kultúrház nagytermében tartották június 14-én, vasárnap a Moldvai Csángómagyar Szövetség (MCSMSZ) tisztújító közgyűlését, amelyen 285 tag vett részt, így csak a második összehívás volt törvényes (az 1535 tag többsége nem jött el). Az ülésen Solomon Adrián elnök a 2008 novembere, az utolsó közgyűlés óta eltelt időszak megvalósításairól, nehézségeiről számolt be. Más jelölt hiányában az MCSMSZ régi-új elnökét 254 igen, 1 nem és 30 tartózkodás mellett választották meg a következő két évre. Továbbá a szervezet két új alelnöke Pógár László és Bartha András lett, gazdasági felelősnek Csillag Leventét, oktatási felelősnek Ferencz Évát választották, miután az addigi felelős, Hegyeli Attila nem vállalta a tisztség további betöltését. A leköszönő oktatási felelős ismertette az általa tíz évig vezetett program eredményeit, eszerint jelenleg 21 településen folyik délutáni magyar oktatás, 14 településen állami iskolába is bekerült ebben az időszakban a magyar nyelv főtantárgyként. Ugyanakkor jelenleg 75 tovább tanuló diák és három egyetemi hallgató az oktatási program által nyújtott ösztöndíj révén Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, illetve Kolozsváron folytatja tanulmányait. Kulturális felelősnek Farkas-Ferencz Endrét és Nyisztor Ilonát közösen választották meg, vallási felelős dr. Nyisztor Tinka lett, aki arra kéri a falvak képviselőit, hogy ne csak Pusztinán akarjanak magyarul imádkozni, magyar misét szervezni. /(fer-): Tisztújító közgyűlés a csángó szövetségben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

Brüsszelben lépnek fel a pusztinai hagyományápolók
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alenöke meghívására az Európai Parlament brüsszeli épületében lépnek fel a pusztinai Hagyományőrző Csoport tagjai.
Az esemény 2010. október 26-án fog zajlani a EP Antall József magyar miniszterelnökről elnevezett szárnyában azon a nyilvános meghallgatáson, melynek témája: A Csángók – Veszélyeztetett európai közösség, amelyen jelen lesz és felszólal Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, volt finnországi oktatási miniszter és Európa Tanács raportőr, Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke, és más meghívottak.
A meghallgatás után az 1956-os magyar szabadságharc 54. évfordulója alkalmával tartandó megemlékezésen vesznek részt, amely alkalommal beszédet mond Gyürk András, a Néppárti magyar delegáció vezetője, és Tőkés László, az EP alelnöke.
A meghallgatás és megemlékezés záróakkordjaként fellép a pusztinai Hagyományőrző Csoport és a csíkszeredai Heveder együttes.
Bartha András
pustiana.ro, Erdély.ma

A csángókról tartottak közmeghallgatást az EP-ben
Az Uniónak hatékony eszközöket kellene találnia az emberi jogokkal, azon belül a kisebbségekkel kapcsolatban fennálló problémák megoldására – hangoztatta Tőkés László a csángók helyzetéről tartott brüsszeli közmeghallgatáson. A népcsoport jelenlegi helyzetéről új jelentés készül, melyet februárban mutatnak be az EP-ben.
Megvédenék őket. Az EP-ben tartott közmeghallgatáson a moldvai csángó népcsoport is képviseltette magát
Az Európai Uniónak hatékony eszközöket kellene találnia az emberi jogokkal, azon belül a kisebbségekkel kapcsolatban fennálló problémák megoldására – hangoztatta Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke azon a kedd délutáni brüsszeli közmeghallgatáson, amelyen a moldvai csángók helyzetéről tájékozódtak az EP-képviselők.
Az erdélyi magyar politikus veszélyeztetett kisebbségnek nevezte a csángókat, akiknek – mint fogalmazott – „az elrománosítása az utóbbi húsz évben is folytatódott”. „Ha az erdőket és a medvéket védjük, akkor méltó, hogy ezt a jobb sorsra érdemes magyar nemzeti közösséget még inkább védelemben részesítsük” – fogalmazott Tőkés.
Unióban tehetetlen az EU?
Tőkés kifogásolta, hogy az Unióban élő kisebbségi közösségek problémáinak kezelésében az EU „szinte tehetetlen”, miközben a kívül élő csoportok ügyét határozottan képviseli. Példának hozta a felvidéki magyarság ügyét a szlovákiai államnyelvtörvény esetében, de említést tett a szerbiai románok, valamint a Timok-völgyi vlachok és a görögországi macedónok nehéz helyzetéről is. A kolozsvári egyetem ügyében húsz év alatt szintén csak apró lépéseket sikerült megtenni. „Jó, hogyha a média ingerküszöbének szintjére tudjuk juttatni ezeket a problémákat” – fogalmazott.
Több más EP-képviselő mellett részt vett és felszólalt a meghallgatáson Tytti Isohookana Asunmaa, aki az évtized elején az Európa Tanács jelentéstevője volt a csángók kérdésében. Tőkés úgy fogalmazott, hogy eddig a finn politikus érte el a legnagyobb eredményt a csángók védelmében. Mint mondta, fontos lenne, hogy az EU átvegye az Európa Tanács joganyagát az emberi jogi kérdésekben. Elmondta, hogy a csángók közül a korábbi 250 ezerrel szemben ma már csak mintegy 50 ezren beszélik a nyelvet, a nehéz gazdasági helyzet következtében pedig a fiatalság menekül a térségből. A csángókat többek között Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke, valamint Hegyeli Attila alelnök képviselte. Jelen volt Nyisztor Ilona alelnök, énekművész, aki csángó népdalokkal is megismertette a hallgatóságot.
Solomon Adrián saját életútjának bemutatásán keresztül érzékeltette azt az állami nyomást, amelynek következtében sok csángó elveszíti anyanyelvét. Mivel mind anyanyelvük, mind pedig vallásuk alapján a csángók különböznek a többségi román nemzettől, ezért sok szülő attól fél, hogy gyermeke egész életében hátrányos megkülönböztetésben fog részesülni, ha ragaszkodik anyanyelvéhez.
Hegyeli Attila oktatási alelnök, aki mintegy tíz éve vezeti az oktatási programot, elmondta: jelenleg 992 gyermek vesz részt ebben a programban, ebből félszázan nem az iskolák épületében, a hivatalos tanórák után, hanem magánlakásokban, közösségi házakban tanulhatnak heti három órában magyarul. Felméréseik szerint kellő támogatás biztosításával további 7500 magyarul tudó gyermek vehetne részt a magyar nyelv elsajátítását célzó programban.
Gál Kinga néppárti EP-képviselő, a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport elnöke az Európa Tanács ajánlásának fontosságát, annak pozitív hatásait hangsúlyozta. Victor Boştinaru román szocialista képviselő hozzászólásában leszögezte, hogy a problémát nem Brüsszelben, hanem Bukarestben kell megoldani, és feltette a kérdést: a csángómagyarok miért nem fordulnak az RMDSZ minisztereihez problémáikkal?
Újabb jelentés készül
A moldvai csángómagyarok helyzetéről egyébként újabb jelentést készít a Romániai Helsinki Bizottság (Apador CH) és a Pro Europa Liga. A két szervezet 2002-ben kiadott jelentését aktualizálja, melyben elítélték a helyi és állami hatóságokat, illetve a római katolikus egyház képviselőit a csángómagyar népcsoportra gyakorolt asszimilációs nyomás miatt. A dokumentum aktualizálása céljából október közepén Bákó megyébe látogatott a Pro Europa Liga egy küldöttsége, hogy a helyszínen győződjék meg a csángóföldi magyarok jelenlegi helyzetéről, a magyar nyelvű oktatás és misézés terén beállt változásokról.
A Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, Románia finnországi hajdani nagykövete, illetve az emberjogi szervezet két marosvásárhelyi munkatársa, Kacsó Judit-Andrea jogtanácsos és Szikszai Katalin néprajzkutató alkotta delegáció több településen találkozott a helyi hatóságok és civil szervezetek képviselőivel. A Bákó megyei tanfelügyelőségen és prefektúrán tárgyaltak az intézmények vezetőivel, majd háromnapos tartózkodásuk során Nagypatakra, Forrófalvára, Klézsére, Budára, Külsőrekecsinbe, Lujzikalagorba, Gajdárra és Pusztinára látogattak az MCSMSZ vezetőinek kíséretében.
A Pro Europa Liga képviselői az itt látottakat egy jelentésben foglalják öszsze. Smaranda Enache a Krónikának elmondta, a dokumentum készül, Gabriel Andreescuval közösen írják, és egyelőre nem tudnak részleteket elárulni róla. A dokumentumot jövő év februárjában mutatják be az EP frakcióközi ülésén, melyet az MCSMSZ 20 éves fennállása alkalmából szerveznek Sógor Csaba EP-képviselő kezdeményezésére.
Újabb impulzusra várnak
Bartha András, az MCSMSZ alelnöke a Pro Europa Liga képviselőinek látogatása kapcsán kiadott közleményében úgy fogalmaz, hogy több településen az elmúlt években pozitív változások történtek. Nagypatakon idén beindult az iskolai oktatás, sőt a polgármester jóvoltából saját kabinetben zajlanak a magyarórák. Klézsén ellenben gondok vannak, fogalmaz az alelnök, aki szerint mind az iskola, mind a helyhatóság képviselőinek változtatniuk kellene felfogásukon.
Lujzikalagorban szintén a helyi hatóságok ellenkezése miatt nem indulhatott be a magyarnyelv-oktatás az állami iskolában. Bartha András kifejti, azt remélik, hogy a most készülő jelentés „újabb impulzust ad a romániai hivataloknak, hogy jobban figyeljenek, segítsék a csángó kultúra megőrzését szorgalmazó nonprofit szervezeteket, támogassák nyelvmegőrző tevékenységüket”. Krónika (Kolozsvár)

Felmondott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének teljes vezetősége
A Moldvai Csángó Oktatási Programot a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) alapította, bővítette és működtette az elmúlt 11 évben oly módon, hogy 0-ról 25 falura növekedett a helyszínek száma, 0-ról 2200-ra növekedett az oktatott diákok száma, közben működtettük a magyarul továbbtanuló diákokat befogadó Csíkszeredai Csángó Bentlakást, illetve sikerült 7 településen saját Magyar Házat építeni, vásárolni. Mindezt nagyon nehéz körülmények közt értük el – közben sikerült a román hatalommal, többséggel is kialakítani egy olyan viszonyt, amely a működésünkhöz szükséges (nem szeretnek, de elviselnek bennünket, hagynak működni). Idáig 61 alkalmazottal működünk, kb. 140 millió Ft-os éves költségvetéssel, amelynek felét biztosította a magyar állam, a másik felét kis támogatóktól gyűjtjük össze (keresztszülő program, 1%, cégek adománya stb.)
Az MCSMSZ támogatási szerződése a Bethlen Gábor Alapítvánnyal 2012. január 1-gyel lejárt, a KIM Nemzetpolitikai Államtitkársága részére küldött támogatási kérelmünkre választ nem kaptunk. 2012-es működésünk ellehetetlenült, mert – amint arról Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár asszony is tájékoztatott – két magyarországi alapítvány Romániában egy újabb alapítványt szeretne létrehozni, a moldvai magyar oktatás ügyére szánt állami támogatást pedig az MCSMSZ helyett ez az új szervezet kapja a továbbiakban.
A két alapítvány, amely át szeretné venni a programot:
- Teleki László Alapítvány – Budapest (vezetője Diószegi László), Fidesz-közeli alapítvány
- A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány – AMMOA – Budapest (alapítója: Petrás Róbert) – ezt az alapítványt az MCSMSZ felkérésére hozták létre a magyarországi magántámogatók adományainak gyűjtésére – azóta azonban felbontottuk a velük kötött szerződést, mert visszatartották az MCSMSZ-nek szánt támogatásokat
A magyar kormány átfogó ellenőrzésnek vetette alá az MCSMSZ-t a közelmúltban, vizsgálat elvégzésére a Teleki László Alapítványt kérték fel, a vizsgálat kimutatta, hogy az elmúlt években az MCSMSZ-nél nem volt visszaélés, nem számoltunk el bizonyos tételeket több helyre, a kapott támogatásokat rendeltetésszerűen használtuk fel. Ugyanakkor több formai hiba is a felszínre került (analitikák hiánya a könyvelésben, záradékolás, forrás szerinti kimutatás a könyvelésben, éves leltározás elmulasztása stb.), ezeknek helyrehozatalát haladéktalanul elkezdtük és néhány hónap leforgása alatt teljesen kiküszöböltük (az átvilágításról készült jelentést és annak mellékleteit alább megtekinthetik). Az MCSMSZ vezetősége tárgyalásokat kezdeményezett a KIM-mel a kialakult helyzet megnyugtató rendezése érdekében, legfőbb kérésünk az volt, hogy az elért eredményeket óvjuk, ne kockáztassuk a nehezen kiharcolt előrelépéseket. Sajnos a tárgyalások nem hoztak eredményt, ugyanis az MCSMSZ vezetőségétől lehetetlent kért a két említett alapítvány és a KIM Nemzetpolitikai Államtitkársága: – az MCSMSZ elnöke február 2-án Budapesten írjon alá egy olyan dokumentumot, amely révén a fenti két magyarországi alapítvánnyal szövetkezve legyünk társalapítói az új alapítványnak – a két alapítvány 1000-1000 lejes (75.000 Ft) alapítói tőkéje mellé kerüljön apportként az új alapítványba az MCSMSZ teljes vagyona (száz millió forintos nagyságrend) – az 5 fős kuratóriumban az MCSMSZ-nek egy képviselője volna
Az MCSMSZ vezetőségének azonban a szabályzatok és a romániai törvények értelmében nem áll módjában ilyen horderejű kérdésekről egyedül döntést hozni, ehhez az évente egyszer összehívandó küldöttgyűlés határozata szükséges, amelynek megszervezése az alapszabály szerint legalább egy havi előkészületet igényel.
Az MCSMSZ vezetősége azonban a küldöttgyűlés előtt sem tudná egyik változatot sem képviselni, ugyanis: 1. Ha igent mondunk, akkor az MCSMSZ oktatási programját és szellemi valamint anyagi tőkéjét át kell adni egy olyan szervezetnek, amelyben többségben vannak azok a magyarországi személyek, akik nem ismerik Csángóföldet, a moldvai helyzetet. Továbbá ebben az esetben az volna az etikus, ha azoknak a támogatóknak a beleegyezését is megszereznénk, akik ezeknek az ingó és ingatlan vagyontárgyaknak a létrejöttéhez hozzájárultak (a vagyonnak mindössze 1-2%-a magyar kormánytámogatás, a maradék érték magántámogatóktól származik, több ezer kisebb vagy nagyobb támogatóról van szó). 2. Ha nemet mondunk, akkor az MCSMSZ nem kapja meg sem a magyar kormánytól, sem az AMMOA-tól a támogatást – így ellehetetlenül a moldvai magyar oktatás és az MCSMSZ működése. Ezért a vezetőség úgy döntött, hogy tisztségből és munkaviszonyból egyaránt felmondunk.
A mostani vezetők sok éven át legjobb tudásunk szerint szolgáltuk a moldvai magyarság ügyét, most azonban vállalhatatlan döntés elé lettünk állítva.
Tisztelettel köszönjük sok-sok barátunk és támogatónk segítségét, öröm volt Önökkel együtt dolgozni! Köszönjük az évek során az MCSMSZ kötelékében dolgozó tanároknak is a munkát, szép volt!
A Fennvaló előtti felelősséggel és mindenki iránti hálával és megbecsüléssel, akivel ebben az ügyben a bizalom, tisztelet és kölcsönösség alapján együttműködtünk,
– Solomon Adrian, MCSMSZ elnök – Hegyeli Attila, ügyvezető – Dr. Kató Gyula, alelnök – Pogár László, alelnök – Bartha András, informatikus, az MCSMSZ korábbi elnöke – Ferencz Éva, oktatási felelős – Csillag Levente, pénzügyi igazgató – Vajda Éva, irodavezető – Solomon Mária, szociális ügyek felelőse, a Legyen Ön is Keresztszülő program koordinátora – Nagy Anna, pénzügyi referens – Szakács Károly, gazdasági felelős és adminisztrátor – Ferencz Gabriella, továbbtanulókért felelős, kollégiumvezető
csango.ro
Erdély.ma

HONFOGLALÓSDI? Veszélyben lehet a csángómagyar oktatási program
A magyar kormány kivenné a tevékenységet az MCSMSZ kezéből: egy új alapítvány létrehozását tervezi, amely két magyarországi alapítványból és az MCSMSZ-ből állna. Ezt az MCSMSZ vezetősége nem bírta lenyelni.
A csángómagyar gyermekek számára magyar oktatási programot létrehozó és működtető Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vezetősége ma testületileg lemondott a civil szervezet éléről. Döntésüket egy közleményben a hivatalos honlapjukon közölték. (A lemondott vezetőség névsora: Solomon Adrian, MCSMSZ elnök Hegyeli Attila, ügyvezető Dr. Kató Gyula, alelnök Pogár László, alelnök Bartha András, informatikus, az MCSMSZ korábbi elnöke Ferencz Éva, oktatási felelős Csillag Levente, pénzügyi igazgató Vajda Éva, irodavezető Solomon Mária, szociális ügyek felelőse, a Legyen Ön is Keresztszülő program koordinátora Nagy Anna, pénzügyi referens Szakács Károly, gazdasági felelős és adminisztrátor Ferencz Gabriella, továbbtanulókért felelős, kollégiumvezető)
A döntés hátterében egy számukra tarthatatlan állapot húzódik meg: nem kapták meg a működésükhöz elengedhetetlen éves támogatást a magyar kormány részéről a Bethlen Gábor Alapon (BGA) keresztül. A 61 alkalmazottat foglalkoztató civil szervezet mintegy 140 millió forintos éves költségvetéssel működött, amelynek felét tavaly a magyar állam biztosította, ennek az összegnek az átutalása idén nem történt meg, a BGA és az MCSMSZ közötti támogatási szerződés január 1-jén lejárt.
A vezetőség döntéséhez az is hozzájárult, hogy két magyarországi alapítvány – a Diószegi László vezette budapesti Teleki László Alapítvány, illetve a Petrás Róbert által alapított, ugyancsak budapesti Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) – Romániában egy újabb alapítványt szeretne létrehozni, a moldvai magyar oktatás ügyére szánt állami támogatást pedig az MCSMSZ helyett a továbbiakban ez az új alapítvány kapná meg.
A magyar kormánynak erről a szándékáról Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár is tájékoztatta a MCSMSZ vezetőségét. A csángómagyar gyerekek magyar nyelvű taníttatásáért küzdő szövetség vezetői szerint a magyar kormány elfogadhatatlan választás elé állította őket, ugyanis azt kérte, hogy az MCSMSZ elnöke február 2-án Budapesten írjon alá egy olyan dokumentumot, amely révén két magyarországi alapítvánnyal szövetkezve legyenek társalapítói az új alapítványnak.
A dokumentum még azt is tartalmazta volna, hogy a két alapítvány 1000-1000 lejes, azaz 75 ezer forintos alapítói tőkéje mellé kerüljön apportként az új alapítványba az MCSMSZ teljes, száz millió forintos nagyságrendű vagyona. Ehhez képest az 5 fős kuratóriumban az MCSMSZ-nek csupán egy képviselője lett volna.
Az elnökség tagjai úgy érezték, akár igent, akár nemet mondanak erre az ajánlatra, lehetetlen helyzetbe kerülnek, ezért döntöttek amellett, hogy testületileg lemondanak. A kialakult helyzetről Solomon Adriánnal, az MCSMSZ távozó elnökével beszélgettünk.
Drasztikus döntést hozott a vezetőség. A történtek fényében hogyan látja ön a szövetség jövőjét?
A napokban meg fogjuk hirdetni a küldöttgyűlés dátumát, amelyre legkevesebb egy hónapon belül kerülhet sor. Remélem, hogy az újonnan megválasztott vezetőségnek lesz arra vonatkozóan ötlete, hogy miként vigye tovább az MCSMSZ tevékenységét. Abban is reménykedem, hogy annak a két magyarországi alapítványnak, akik létre akarták hozni az újabb alapítványt, van valamilyen elképzelésük a továbbiakról.
Lát ön arra lehetőséget, hogy a magyarországi alapítványok megfelelően fogják irányítani az önök által kiépített programot?
Ez az egyik oka annak, hogy a vezetőség testületileg felmondott: nem látjuk azt, hogy távirányítással, bárhonnan is irányítani lehetne ezt a programot. Eléggé kilátástalan a helyzet. Ha lenne ötletem, elképzelésem, akkor nem mondtam volna le, azonban az oktatási program és a szövetség olyan helyzetbe került, amelyből nem látunk kiutat.
A magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága és A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) tavaly júniusban megbízta a Teleki László Alapítványt, hogy folytasson teljes körű pénzügyi és szakmai ellenőrzést az Moldvai Csángómagyarok Szövetsége működésével kapcsolatosan. Az ellenőrzés a 2008-2010 évekre terjedt ki. Milyen alapon végeztetett ellenőrzést a magyar állam a MCSMSZ-ben, ha a támogatásnak csupán csak egy részét biztosította?
Az éves költségvetésnek a felét csak tavaly biztosította a magyar állam, azelőtt még kevesebbet kaptunk. Ahhoz, hogy tovább támogasson, a magyar kormány feltételként szabta meg az ellenőrzést, amivel egyet is értettünk, egy átvilágítás nem árt. Azonban nem a magyar kormány a legnagyobb probléma, hanem a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA), amelyet a magyarországi magántámogatók adományainak gyűjtésére 2005-2006-ban hoztunk létre.
A magyarországi támogatás nem érkezett meg. Ön szerint ennek van ahhoz köze, hogy a megrendelt ellenőrzés során a MCSMSZ működésében bizonyos rendellenességek kerültek felszínre mind pénzügyi, mind pedig szervezési vonatkozásban?
(Részlet a Teleki László Alapítvány által végzett ellenőrzés jelentéséből. A teljes körű, több év működését vizsgáló ellenőrzés során a következő hiányosságokat tárta fel a megbízott Teleki László Alapítvány: A Teleki László Alapítvány a következő problémákat észlelte a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 2008/2010 évi működése és gazdálkodása kapcsán:
– Az MCSMSZ nem rendelkezik a társadalmi szervezetek működésére vonatkozó megfelelő számviteli politikával. Hiányoznak a belső szabályzatok. Különösen fontos lenne a pénzkezelési szabályzat (utalványozási rend), és a bérkiegészítések kifizetésének szabályozása.
– Hiányzik a vagyonleltár (beruházások, vásárolt, támogatásként kapott eszközök).
– A könyvelési rendszer áttekinthetetlen, év közben nem teljes körű, ezért az MCSMSZ aktuális likviditási helyzete nem megállapítható.
– A bérkiegészítések kifizetése adózás nélkül történik. A bérkiegészítés (prémium) összege és annak megállapításának módja nem tisztázott.
– Nem készült a beruházásokat megalapozó pénzügyi terv.
– Nem érvénytelenítik a pályázatokhoz elszámolt bizonylatokat.
– Nem különítik el a könyvelésben a pályázati elszámolásokat.
– Nincs szabályozva a telefon és gépkocsi használat, nincs útnyilvántartás.
– Nincs nyilvántartva az egyes oktatási helyszínekre természetben kiszállított anyagok mennyisége (tűzifa).)
Azokat a hiányosságokat, rendellenességeket, amelyek az ellenőrzés során felmerültek, már pótoltuk, illetve rendbe hoztuk. Ezek a rendellenességek nem voltak olyan természetűek, amelyeket ne lehetett volna korrigálni. Nem azért merültek fel, mert rossz szándékkal vagy felelőtlenül járt volna el valaki, hanem azért, mert a mindennapi rohanás miatt belecsúsztak hibák a munkába. Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik.
Ön tehát azt mondaná, hogy az ellenőrzés eredménye és a támogatás visszatartása között nem létezik korreláció?
Az ellenőrzés eredménye késleltette a támogatás megküldését. Viszont az, hogy a minisztériumtól a MCSMSZ már nem kap támogatást, hanem az új szervezetnek adnák, egy olyan patthelyzetet hozott létre, amellyel nem tudunk mit kezdeni. Amúgy az elképzelés szerint a szövetségünk is részt vett volna ebben az új alapítványban, viszont csak egyötöd részben, így gyakorlatilag nem lettünk volna döntési pozícióban.
Mi az oka annak, hogy az önök tevékenységébe ennyire “belenyúlnak” a határon túlról? Van önöknek ezzel kapcsolatosan valamilyen feltételezésük?
Feltételezésünk van, azonban most erre nem szívesen térnék ki. Személyes problémákról van szó.
Ön szerint ezek a személyes problémák kiküszöbölhetőek egy új vezetőség felállításával az MCSMSZ élére?
Nagyon remélem, ez egy megoldás lehetne. Azonban ebben a pillanatban nem látom azt az új vezetői gárdát, aki ezt a munkát tisztességgel tudná végezni, mindennek ellenére hiszek a csodákban. Ha ezt a munkát egy új vezetőség nem tudja folytatni, akkor gyakorlatilag lát arra esélyt, hogy a csángómagyar gyerekek oktatási programja túlélje ezt a szervezeti válságot?
Azt sem látom, hogy ilyen feltételek mellett úgy tudjunk tovább dolgozni, hogy közben ne szoruljon el a gyomrunk. Nekünk is megvannak a határaink.
A lemondott vezetőség meddig szándékozik implikálódni a program továbbvitelében?
Nyilván nem hagyunk ott csapot-papot egyik napról a másikra. Amíg a küldöttgyűlés meg nem választja az új vezetőséget, addig végezzük a munkánkat. De ha a küldöttgyűlésen nem sikerül helyettünk vezetőséget választani, akkor megnézzük, hogy az alapszabályzat szerint mi az eljárás.
Létezik olyan lehetőség, hogy más forrásokból gazdálkodják ki a működéshez szükséges összeget úgy, hogy ne legyenek rászorulva a Magyarországról jövő támogatásokra?
Erre nem látunk lehetőséget.
Kérdezett:Kertész Melinda
Transindex.ro

Magyar tantárgyverseny Moldvában
Március 3-án ért véget a Mikes Kelemen országos Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny, immár IX. alkalommal megszervezett, Bákó megyei szakasza. Az eseménynek a bákói Domnița Maria I-VIII. osztályos iskola adott otthont, melynek igazgatónője, Deaconu Elisabeta Cecilia, igencsak nagy szeretetettel fogadja be minden évben a moldvai magyarság ezen megmérettetését.
Az eltelt kilenc év alatt sokan tiszteletüket tették ezen a rendezvényen, rangos és ismert javító-tanárok állították mérce alá az idénre már 24 moldvai csángó településről összesereglett 73 tanulót, akik négy kategóriában, korcsoportban mérték össze az iskolai, valamint az iskolán kívüli magyar órákon elsajátított tudásukat. Tiszteletre méltó, hogy a Bákó megyei főtanfelügyelő, Lazăr Florin, is tiszteletét tette ez alkalommal, váratlan betoppanása azonban nem riadalmat, a szokásos „lóti-futi” effektust, hanem inkább örömet váltott ki, mind a szervezőkből, mind Anghel Năstase roma kisebbségi tanfelügyelőből, aki a magyar oktatás érdekeit hivatalosan képviseli a Bákó megyei tanfelügyelőségen. Utóbbi ismételten hangot adott elismerésének, mellyel az oktatási programban dolgozó oktatók végzik mindennapi munkájukat.
Míg a gyerekek legjobb tudásuk szerint azon „törekedtek”, hogy a „legeszesebben” megoldják a tantárgyverseny tételeit, addig a moldvai magyar oktatásért dolgozó pedagógusok, jelenlegi munkáltatójukkal a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökével tárgyaltak. Burus Siklódi Botond elnök úr vezetésével, arról folyt a beszélgetés, hogyan tudnák az oktatási program átszervezésében felmerülő kérdéseket megelőzni, a már felmerült kérdések megválaszolásában ki tud segíteni. A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány is képviseltette magát ezen a találkozón, volt olyan kérdés, melyre az AMMOA képviseletében jelenlevő Petrás Robi már ismerte a megoldást, de ott volt Bartha András és Pogár Laci is, akik szintén megnyugtató válaszokat tudtak adni a tanárok felvetéseire.
A kiadós ebéd után mindenki türelmetlenül várta az eredményhirdetést, a zsűri pedig szorgosan és pontosan igyekezett, Borbáth Erzsébet nyugdíjazott igazgatónő felügyelete alatt, Márton Béla tanár úr és Szolláth Hunor közreműködésével, hogy a sokszor csak fél pontos különbségeket is a legigazságosabban értékelje. Mint az „nálunkfelé” történni szokott, az eredményhirdetés nem csak a gyerekeknek szerzett örömet, hanem felkészítő tanáraiknak is.
„Erőst örömesen” meséltek a javító-tanárok, a dolgozatokban észlelt vidámságokról, elmés megoldásokról, szívhez szóló fogalmazványokról. Mint amikor a „serény” ellentétét kellett fokozni, és a megoldást az „eszes” szerző, nemserény, nemserényebb és legnemserényebb formában vetette papírra. Kiemelten értékelte Borbáth Erzsébet pedagógus, a már csak a moldvai magyarság, mindennapi szókincsében élő szavak használatát, biztatva a gyerekeket, hogy az irodalmi magyar nyelv elsajátítása közben, ne feledjék el ezeket a régies szavakat, kifejezéseket.
erdon.ro

Szabó Zsolt: Szabófalvától Magyarfaluig. Csángó kiállítás és könyvbemutatók a Magyar Kultúra Napján
Sokszor emlegetjük Kányádi Sándor híres verssorát, a Szabófalvától San Franciscóig a világ minden tájára szétszóródott magyarság koordinátatengelyeként. Tavaly augusztusi számunkban Bartha András, a Pusztinai Magyar Házat működtető egyesület elnöke számolt be a Művelődés hasábjain az elért eredményekről, zenei és nyelvi táboraikról, hagyományos műveltségüket ápoló rendezvényeikről, a Kárpát-medence minden sarkából látogatóba érkezett vendégek fogadásáról. Az utóbbi években hagyományőrző csoportjukkal kétszer is sikerrel szerepeltek az Európai Parlamentben. A határon inneni és túli látogatásaikról, a 250 évvel ezelőtti madéfalvi veszedelem miatt elbújdosottak leszármazottainak rokonkereséseiről is olvashatunk négynyelvű honlapjukon (www.pusztina.ro).
Ehhez képest bizony elég ritkán hallunk-olvasunk a legnagyobb csángó településről, Szabófalváról. A Kriza János Néprajzi Társaság éppen kiemelten fontos szerepére való tekintettel a Magyar Kultúra Napjának ünnepi műsorában három csángó szerzőtől elsősorban csángóknak, de másoknak is szóló könyvet mutattak be, a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumból pedig ízelítőt hoztak – főleg régi fényképeket, dokumentumokat – a társaság Mikes utcai székházának előadótermébe, Kolozsvárra.
Az est házigazdájaként Jakab Albert Zsolt elnök hangsúlyozta, hogy a 25. életévébe lépett Kriza Társaság kezdetektől nagy figyelmet fordít a hagyományos kultúra tárgyi és szellemi emlékeinek összegyűjtésére, népszerűsítésére, közkinccsé tételére, ezzel is folytatva a híres elődök: Petrás Ince, Domokos Pál Péter, Faragó József, Jagamas János, Kallós Zoltán vagy a Moldvai csángó népművészet (1982) szerzői, dr. Kós Károly, Nagy Jenő és Szentimrei Judit korszakos munkásságát.
A kolozsvári egyetemi szintű néprajzi oktatás háttérintézményeként évkönyvekben, értesítőkben, több mint 120 kiadványban, fotóarchívumban és adatbázisban teszik hozzáférhetővé az eddigi kutatások eredményét. Nem kis büszkeséggel említette, hogy Nyisztor Tinkának a moldvai magyarok népi táplálkozásáról írott monográfiája társaságuk legfrissebb kiadványa.
Magdó János kolozsvári főkonzul üdvözlő szavaiban elmondta, hogy hétfalusi csángóként a személyes érintettség okán is természetesen odafigyel a csángók történelmére, néprajzára, mindennapi életük, szokásaik, hagyományaik kutatásával foglalkozó szakemberek könyveire. Hangsúlyozta, hogy a magyar nyelvhez és kultúrához ezer szállal kötődő moldvai csángóság sajátos helyzetét is figyelembe véve ez a kapcsolat még magától értetődőbb, természetes és szoros kell hogy legyen az eljövendőkben.
Három könyvet mutattak be és értékeltek az előadók, mindhárom szerzője moldvai csángó magyar, ketten ma is ott élnek, Szabófalván illetve Pusztinán. Sorrendben a kolozsvári egyetemi tanár, Tánczos Vilmos a szabófalvi Perka Mihálynak román nyelvű kötetét: Rãdãcini. Despre maghiarii din Moldova (ceangãii); Bereczki Ibolya, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója Nyisztor Tinka: Hétköznapok és ünnepnapok. A moldvai magyarok táplálkozásának etnográfiáját; Peti Lehel tudományos kutató pedig Iancu Laura: Vallás Magyarfaluban. Néprajzi vizsgálat című kötetét méltatta. A rendezvényen elhangzott előadásokból kettőnek kissé rövidített változatát lapszámunkban közöljük.
A Csángó hétköznapok című kiállítást Pozsony Ferenc akadémikus nyitotta meg, s hogy a jellegzetes csángó ízvilágot is megismerjük, Nyisztor Tinka saját készítésű galuskával kínálta a közönséget, ami leginkább a mi töltikénkre emlékeztetett.
Művelődés (Kolozsvár),