Napvilágot látott Vajdaszentivány monográfiája: Barta Zoltán Az idő sodrásában /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001/ című munkája. /Vajdaszentivány monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

A Bogáncs néptáncegyüttes tagjainak több nemzedékéről láthatók fényképek, videofelvételek a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium dísztermében megnyílt 20 éves a Bogáncs című kiállításon. A tárlatnyitón mutatták be a Bogáncs című lap 19–20. ünnepi számát, illetve a tánccsoport újonnan elkészült honlapját is. A Bogáncs című kiadvány 1990-ben jött létre kis példányszámban megjelenő tájékoztatóként, ismertette a kiadványt Tolna Éva tanárnő, a Bogáncs néptáncegyüttes és a lap megálmodója. A Bogáncs az életművem – fogalmazott Tolna Éva – a táncosok negyedik nemzedéke jelenti a negyedik kötetet. A www.bogancs.ro honlapot készítői, a Zurboló felnőtt-táncegyüttes két tagja: Barta Zoltán és Pásztor József valamennyi Bogáncsos találkozóhelyének szánják. /Fülöp Noémi: Újság és honlap örökíti meg a Bogáncs mindennapjait. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ vezetőtestületének tagja a vele készített interjúban rámutatott, nem vonható felelősségre a kommunista titkosszolgálat által behálózott diák, aki a jelentések elkészítésekor még nem töltötte be a 18. életévét. A CNSAS vizsgálatait gátolja, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ még mindig nem szolgáltatta át az egykori titkosszolgálat teljes archívumát, noha a kormány erre ígéretet tett. A CNSAS már korábban jelezte, hogy diákok is készítettek jelentéseket az egykori titkosszolgálat számára. /Barta Zoltán: Nem vonhatók felelősségre a kiskorú besúgók. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Az állampolgársági kérvényeket az Igazságügyi Minisztérium bírálja el. A román állampolgárság alaprendelkezéseit az 1991-ben elfogadott, majd 2003-ban módosított alkotmány, illetve az 1991/21-es törvény és utólagos módosításai szabályozzák. Az állampolgárság Romániában háromféleképpen szerezhető meg: születés, örökbefogadás, illetve kérelmezés útján. Házasságkötés révén nem lehet román állampolgárságot szerezni. Kérelmezhetik a román állampolgárságot, akik Romániában születtek, és az állampolgárság kérelmezésekor állandó lakhelyük az országban található, továbbá az is igényelheti, aki bár nem Romániában született, de legalább nyolc éve az országban lakik. Amennyiben a kérelmező román állampolgárral él házassági viszonyban, a nyolcéves időtartam ötre csökken. Annak, aki román állampolgárrá szeretne válni legkevesebb 18 évesnek kell lennie, és „viselkedésével kell bizonyítania hűségét a román állam iránt, nem támogathat közrend és nemzetbiztonság elleni kezdeményezéseket, valamint ki kell jelentenie, hogy a múltban sem vett részt hasonló tevékenységekben”. /Barta Zoltán: Az állampolgárság kérdésköre Romániában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

Románia konzulátust nyitna a szerbiai Timok-völgyben – jelentette be Traian Basescu államfő Borisz Tadics szerb államelnök romániai hivatalos látogatása alkalmából. A román államfő továbbá sürgette Tadicsot, hogy a kölcsönösség jegyében Szerbiában hivatalosan ismerjék el a román ortodox egyházat. Basescu emlékeztetett, Romániában a szerb ortodox egyház hivatalos elismertségnek örvend. Tadics arról biztosította tárgyalópartnerét, hogy Szerbiában intézményes szinten védik az ott élő román kisebbség jogait, ugyanakkor hasonló magatartást várnak el Bukarest részéről is. A tárgyalások során a román elnök kitért Koszovó helyzetére. Basescu úgy vélte, a terület státusát kizárólag a Belgrád-Pristina egyezmény keretében kellene megvitatni, és elutasította Koszovó függetlenedésének kérdését. /Barta Zoltán: Román konzulátust nyitnának a szerbiai Timok-völgyben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

Törvényellenesnek tartja Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) leköszönt igazgatója a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) július 24-i döntését, amely elrendelte a politikusdossziék nemzetbiztonsági okokból történt titkosításának feloldását. Szerinte a döntés nem a CSAT, hanem a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) és a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vegyes bizottságának hatáskörébe tartozik. Cristian Parvulescu politikai elemző, a Pro Demokrácia Egyesület elnöke úgy véli, hogy Timofte tulajdonképpen Traian Basescura utalt, és azt sejteti a nyilvánossággal, hogy az államfői hivatal totalitárius módon az állami intézmények, valamint a titkosszolgálatok fölé kerekedett. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor, a SRI működését felügyelő parlamenti bizottság tagja korábban elmondta, ő sem ért egyet az államfő politikusi dossziék titkosításának feloldását célzó utasításával. A politikus szerint ezután is maradnak titkosított dossziék a SRI leltárában. Különben a SRI igazgatói tisztségét 1997 és 2000 között betöltő Costin Georgescu is kételkedik abban, hogy a „megaátvilágítás” során szenzációs felfedezésekre bukkanna a CNSAS. Georgescu volt SRI-vezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a politikum mindig is megpróbálta befolyása alá vonni a titkosszolgálatot. Egyben elutasította azt az ellenzéki javaslatot, amely egybeolvasztaná a SRI-t a Külügyi Hírszerzéssel. – Radu Timofte, a SRI leköszönt elnöke megerősítette a központi sajtóban megjelent híreket, miszerint a titkosszolgálatok 1989 után is beszerveztek újságírókat. Habár Emil Constantinescu volt államfő hangsúlyozta: mandátuma idején ezt megtiltotta a SRI-nek, Timofte beismerte, a titkosszolgálatok nem szüntették be az újságírók behálózását. /Barta Zoltán: Blöff a politikusok átvilágítása? = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

A Krónika szerint a kormányátszervezés következtében Csutak István és Jakab István RMDSZ-es politikus veszíti el az integrációs, illetve a pénzügyi tárcánál betöltött államtitkári tisztségét. Csutak István megerősítette, hogy megszüntetik államtitkári tisztségét, hazaköltözik Csíkszeredába. Jakab István pénzügyminiszteri államtitkár közölte, hivatalosan még nem értesítették arról, hogy megszüntetnék tisztségét. Jakab István hatáskörébe ugyanis az EU-s pénzek menedzsmentje tartozik, államtitkártársa pedig az uniós pénzek kifizető egységéért felelős. /Barta Zoltán: Jakab István is távozni kényszerül? = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./

„Nem írtam alá együttműködési kötelezvényt, fedőnevem sem volt, és nem írtam jelentéseket a Szekuritáténak” – állította Frunda György RMDSZ-es szenátor, aki kilátásba helyezte, hogy bepereli rágalmazóit. Frundát szeptember 12-én saját kérésére hallgatta ki a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS): tudomására hozták, hogy öt olyan dosszié áll rendelkezésükre, amely a szenátort érinti. Frunda szerint ezek tartalmaznak egy olyan jelentést is, amelyben „ellenségesnek, sovinisztának és irredentának” minősítik őt. Frunda György szenátor elmondta, az öt iratcsomóból kettő hálózati dosszié. Az első hálózati dosszié a behálózására tett kísérletet tartalmazza, a második pedig az együttműködés megtagadására vonatkozik, az illető dokumentum azonban hiányzik az iratcsomóból. Frunda hangsúlyozta, hogy a róla szóló dossziékból részleteket vágtak ki, 1990 után pedig hasonlóképpen jártak el más szekusdossziék esetében is, a módosítások célja szerinte az érintett személyek becsületének aláásása lehetett. A politikus azt is elmondta, hogy 1987-ben európai utazásairól beszámolót kellett írnia a marosvásárhelyi ügyvédi kamara elnökének. Ez a beszámoló egy szekustiszt birtokába jutott, aki ezt jelentésként sorolta be. Frunda szerint utólag a Szekuritáté helyi vezetője kiegészítette a dossziét azzal, hogy a beszámolót író személy nem besúgó, és nem is akar az lenni. A szenátor meggyőződését fejezte ki, hogy a CNSAS nem fogja őt elmarasztalni. Az RMDSZ-es politikus törvénymódosítást javasolt, amely értelmében csak azokat a személyeket sorolják a volt titkosszolgálat együttműködői közé, akik saját kezdeményezésből, saját akaratukból jelentettek a Szekuritáténak. Frunda nem marasztalná el a jóhiszemű személyeket, akik nem tudhatták, hogy egy szekustisztnek szolgáltatnak információt. A honatya ugyanakkor ellenezte, hogy a szekusdossziék teljes tartalmát nyilvánosságra hozzák. Álláspontját azzal indokolta, hogy az érintett személyek magánéletét sérthetné, ha számukra kínos részletek derülnének ki a szekusdossziékból. Egyébként Markó Béla RMDSZ-elnök is tiltakozott amiatt, hogy szekusmúlttal gyanúsították meg. A szövetségi elnök hangsúlyozta: ő a volt titkosszolgálat üldözöttje volt, a Szekuritáté magánéletébe is beavatkozott. Markó felháborítónak tartja, hogy a besúgók közé sorolják, holott ő a „barikád túlsó oldalán harcolt”. Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke korábban felkérte Markót, hogy ne csupán a megfigyelési dossziéját hozza nyilvánosságra, hanem azokat a jelentéseket is, amelyeket magyarországi írókkal történt találkozóiról írt. Frunda György az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) székházába is ellátogatott. Elmondása szerint „informális” beszélgetést folytatott az ügyészekkel olyan parlamenti vitákról, amelyek honatyákat érintenek. A szenátus emberjogi bizottságának elnöke leszögezte: nem vallomástételre idézték be az ügyészségre. /Barta Zoltán: Két hálózati dosszié létezik az RMDSZ-es szenátorról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

A Mugur Ciuvica által vezetett Politikai Felderítések Csoportja (GIP) megállapította: az államfő hazudott, amikor azt állította, hogy nem működött együtt a Szekuritátéval. Ciuvica szerint a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) döntése – miszerint Traian Basescu nem működött együtt a volt titkosszolgálattal – alapjául a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) azon dokumentumai szolgáltak, amelyek az államfő dossziéjának megsemmisítéséről tettek bizonyságot. Az iratokból kiderül, hogy Basescu a Szekuritáté ügynöke volt 1972–1979 között. A Rendőri Kivizsgálási Csoport azt kérte Basescutól, hogy tegye közzé a szekus múltját igazoló iratokat, hiszen az államfő korábban megígérte: ha létezik Basescu-ügynökdosszié, nyilvánosságra hozza. Ciuvica elmarasztalta az SRI-t, mivel 2004-ben letagadta az ügynökdosszié megsemmisítéséről szóló jegyzőkönyv létét. /Megsemmisítették Basescu szekus dossziéját? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./ Mircea Dinescu átvilágítóbizottsági tag szerint nem rendelkeznek olyan iratokkal, amelyek arról tanúskodnának, hogy Basescut behálózta a volt titkosszolgálat. Dinescu kifejtette, Basescu neve valóban szerepel egy olyan listán, amely a Tengerészeti Akadémia tizenhat diákjának nevét tartalmazza, a többiekkel ellentétben azonban az államfőnek nem volt kódneve, és egyetlen olyan dokumentum sem létezik, amit aláírt volna. /Barta Zoltán: Megsemmisítették Basescu szekusdossziéját? = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

Október 25-én a kormány elfogadta a nemzetbiztonsági törvénycsomagot, amelyet a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) küldött jóváhagyásra. A kormányfő szerint a hírszerző szolgálatokat szigorú politikai, jogi és gazdasági felügyeletnek veti alá a parlament, a titkosszolgálatok pedig csakis az ügyészség jóváhagyásával és annak felügyeletével bonyolíthatják le vizsgálataikat. Kivételt képeznek azok az esetek, amelyek terrorista tevékenység vizsgálatára vonatkoznak. A kormány kizárta annak lehetőségét, hogy titkosügynökök épülhessenek be a parlamentbe, a politikai pártokba, a szakszervezetekbe, valamint a sajtóba. Radu Stroe kormányfőtitkár kifogásolta, hogy a kormányőrséget (SPP), valamint a telefonok lehallgatásával megbízott szolgálatot (STS) nem tekintették titkosszolgálatnak, így az említett intézményeket nem vonták belügyminisztériumi ellenőrzés alá. A közeljövőben a SPP és az STS működését külön törvények szabályozzák majd. /Barta Zoltán: A CSAT jóváhagyására vár a nemzetbiztonsági törvény. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

Anton Pandrea lett a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) új elnöke. A CSM január 11-i ülésén Traian Basescu államfő már a tisztújító voksolás előtt gratulált az ellenjelölt nélkül induló Anton Pandreának. Az államfő meggyőződését fejezte ki, hogy a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvénytervezetet elfogadja a parlament. Monica Macovei igazságügyi miniszter élesen bírálta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnököt, akit a törvénytervezet megtorpedózásával vádolt. Mint elmondta, a törvény megvitatásakor Tariceanu rendszeresen Markó Béla miniszterelnök-helyettes véleményét vette figyelembe, aki ellenezte a jogszabálytervezetet. /Barta Zoltán: CSM ülés: Basescu főszerepben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

A képviselőház február 20-án elfogadta az audiovizuális törvény módosítását, amelynek értelmében az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) hivatott felügyelni a választási kampány idején sugárzott kampányjellegű rádiós és televíziós műsorokat. A politikai vitákban a rádió- és televízió-csatornáknak egyenlő feltételeket kell biztosítaniuk minden jelöltnek a szabad véleménynyilvánításhoz. /Barta Zoltán: CNA: bővülő hatáskör. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elé járult február 27-én George Maior SRI-vezető, tájékoztatta a honatyákat a Petrom privatizációjának háttér-információiról és a székelyföldi autonómiatörekvésekkel kapcsolatos megfigyelésekről. A jelentéseket csak részben oldották föl a titkosítás alól, ezért még a bizottság sem kaphatott százszázalékos tájékoztatást az említett napirendi kérdésekről. A közvélemény elé tárható jelentésváltozatot a Petrom-privatizációról egy héten belül, a székelyföldi autonómia-konzultációról szólót pedig március 20-22-re készíti el a szolgálat. Verestóy Attila szenátor, a SRI-bizottság alelnöke elmondta, hogy a Székelyföld területi autonómiája kapcsán kiírt konzultációra vonatkozóan nem hozott meglepetéseket a szolgálati tájékoztató. „A szolgálat sem állapít meg mást, mint amit mi is nagyon jól tudunk, hogy konzultációt folytatnak egy olyan kérdésről, amelyre eleve egyértelmű a válasz. Voltaképpen tehát ennek a közvélemény-kutatásnak nincs tétje, ezért nem jelent és nem is jelenthet veszélyforrást az állam törvényes rendjére” – tette hozzá a szenátor. A bizottságban George Maior elmondta, hogy a szolgálat az elkövetkezőkben is figyelemmel kíséri a székelyföldi eseményeket. /G. G. : Még titkos a székelyföldi SRI-jelentés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor székelyföldi referendumról elmondta, a területi autonómia törvénymódosítás révén megoldható, ebben az esetben a hírszerző szolgálatok nem hivatottak felügyelni a folyamatot. Verestóy szerint a SRI eltúlozta saját fontosságát az ügyben. /Barta Zoltán: Megtűrt referendum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

Az Európai Unió vezetői március 8-9-én találkoznak Brüsszelben az Európa Tanács tavaszi ülésszakán, így Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kénytelenek két napot együtt tölteni. A román állam- és a kormányfő külön géppel utaztak Brüsszelbe, külön kísérettel rendelkeznek, és más-más személyekkel találkoznak. Az európai csúcstalálkozó résztvevői kifejtették: a gazdasági fellendülés dacára Európa gazdasága még mindig jóval az Egyesült Államok (USA) után kullog. /Európa az USA mögött kullog. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./ Románia a tárgyalásokon felveti a Nabucco-terv kivitelezéséről szóló kérdéseket is. A terv értelmében az országon keresztül vezetéket építenének, amelyen földgázt szállítanának a Kaszpi-tenger térségéből. /Barta Zoltán: Előtérben a Nabucco-terv. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

Külföldiek a hazai állampolgárokkal azonos feltételek mellett szerezhetnek tulajdonjogot épületek felett Romániában, földterülethez csak 2007. január 1-jétől, az ország európai uniós (EU) csatlakozása után juthatnak. A 2003-ban módosított román alkotmány szerint a külföldiek a román EU-csatlakozás nyomán vagy a kölcsönösségen alapuló nemzetközi szerződések feltételei között szerezhetnek földterületek feletti tulajdonjogot. Az EU tagállamainak állampolgárai, valamint a tagországokban bejegyzett jogi személyek, amelyek Romániában nem rendelkeznek lakhellyel, illetve székhellyel, 2012-től szerezhetnek tulajdonjogot építési telek felett. Mezőgazdasági földterületeket, valamint erdőket a külföldi állampolgárok csak 2014-től vehetnek tulajdonukba. Ez a korlátozás nem vonatkozik a független tevékenységet folytató termelőkre. Számos külföldi Romániában bejegyeztetett jogi személy előtt – amely így hazainak számított – elhárult az ingatlanszerzési tilalom. Ezt a kiskaput kihasználva külföldi állampolgárok elsősorban a Bánságban vásároltak jelentős méretű földterületeket 2007 előtt. /Barta Zoltán: Korlátozások még hét évig. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Könyvbemutató Abafája történetéről
A szászrégeni Humana Regun Egyesület szervezésében ma délután 6 órától könyvbemutató lesz a radnótfájai új református templom közösségi termében. A könyvbarátok megismerhetik Barta Zoltán helytörténész Abafája története című, nemrég megjelent kötetét. A szerzővel Nagy F. Atilla történelemtanár beszélget. Népújság (Marosvásárhely)

Monográfia Abafájáról
Aki nem ismeri múltját, gyermek marad
Szerdán délután Szászrégenben, a Radnótfáji negyedbeli új református templomban mutatták be Barta Zoltán történelemtanár, helytörténész Abafájáról írt monográfiáját. A ma már a városhoz tartozó település leírása tízévi kutatómunka eredménye, s amint a bemutatón elhangzott, a leírt adatok több mint 80%-a ebben a kötetben látott először napvilágot.
A rendezvény házigazdáinak nevében Menyei Ildikó, a Humana Regun művelődési egyesület elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, ezt követően Nagy Atilla helybéli történelemtanár, a szerző tanítványa vállalkozott arra, hogy bemutassa Barta Zoltánt és könyvét.
Nagy Atilla elmondta, egy könyv megjelenése ünnep, s ez akkor válik igazán bensőségessé, amikor olyan monográfiáról van szó, amelyben ismerős helyszínek, emberek jelennek meg. Barta Zoltán 1948-ban született Abafáján, a szászrégeni 2-es iskolába járt, 1969-ben a marosvásárhelyi pedagógiai iskolában történelem–földrajz karon diplomázott, majd elvégezte a Babes-Bolyai egyetem történelem-filozófia szakát. Egyetemi tanulmányait követően 1990-ig a vajdaszentiványi általános iskolában tanított. Nem véletlenül készült első monográfiája 2001-ben erről a településről, Az idő sodrásában címmel. Majd írt következő munkahelyének helyszínéről, Marosvásárhely Remeteszeg városrészéről, és előkészületben van iskolája (volt 8-as számú általános iskola, ma Al. I. Cuza) története is.
– Ha többen kutatjuk azt, hogy kik vagyunk, honnan jövünk, jobban megértjük egymást – mondta Nagy Atilla, majd a kötet néhány fejezetét ismertette. A monográfiából nem hiányzik Abafája természeti, földrajzi környezetének leírása, a helynevek eredetének elemzése, gazdag történeti leírás 1948-ig, a család- és ragadványnevek magyarázata, az egyházak és az iskolák, az udvarház és a kastély tartalmas krónikája is papírra került. Sőt, adatközlőktől első kézből tudhatunk meg második világháborús történeteket, s az abafáji labdarúgás története is helyet kapott az A4-es formátumú, 310 oldalas monográfiában, amelyet az Appendix könyvkiadó rendezett nyomda alá.
Nagy Atilla rövid bevezető után kérdésekkel árasztotta el a szerzőt, aki készségesen válaszolt. Elmondta, vajdaszentiványi tartózkodása alatt érdeklődött arról, hogy létezik-e helytörténeti leírás. Mindenki egy könyvről beszélt, ami soha nem került elő. Azért határozta el, hogy megírja a község monográfiáját. Ehhez hasonlóan, Abafájáról sem volt eddig ilyen jellegű leírás. Természetesen az is motiválta, hogy szülőfalujának történetét göngyölítette fel. "Ha nem tudod azokat a dolgokat, amelyek rég történtek, gyermek maradsz" – idézett egy lelkészt Barta Zoltán, s hozzátette, kutatásai során rájött, hogy ő sohasem nő fel, hiszen rengeteg mindent nem tudott meg s még sok nyitott kérdés maradt. Ez olyan értékmegőrző tevékenység, amelyet támogatni kell! – mondta, majd kérdésre kifejtette, kutatásának legnagyobb akadálya a pénzhiány volt, aztán a latin és német nyelv hiányos ismerete, de egyes levéltárosoktól is kitartóbban kellett kérni bizonyos dokumentumokat. S hogy mennyi munkával jár egy ilyen monográfia elkészítése? Tíz évig járt Barta Zoltán Kolozsvárra, az állami, az akadémiai levéltárba, a református egyházkerület gyűjtőlevéltárába, a marosvásárhelyi levéltárba, a Teleki Tékába, illetve a helyi református és katolikus egyházaknál. Szakértők is segítettek: Sebestyén Mihály, László Márton, Barabás Kiss Anna és dr. Pál Antal Sándor – akiknek külön megköszönte a hozzájárulást a szerző. S hogy milyen érdekességeket sikerült felszínre hozni? Adatok tükrében követhetjük Abafája népesedésének, etnikai összetételének alakulását, azt, hogy a többségben magyarlakta települést miként telepítették be a kommunista diktatúra idején mezőségiekkel és Görgény-völgyiekkel, akik először a mezőgazdaságban dolgoztak, majd az iparosodással a gyárakba kerültek, s a helyükbe miként szivárogtak be a cigányok, akik mára létszámban mindkét etnikumot meghaladták. Aztán olyan híres emberek kötődnek a helységhez, mint Báthory Zsigmond, Mikes Kelemen, akinek itt élt a féltestvére, József, akihez Rodostóról is írt levelet. Majd Bornemissza Pál királybíró és Szabó Sámuel, négy évtizedig szolgáló, egyházat erősítő lelkipásztor története is igen érdekes. Azt is megtudhatjuk, hogy Dsida Jenő is lakott Abafáján, igaz, nem írt valami elismerően az akkori településről.
Nemcsak helytörténeti különlegesség, hanem regionális sorstükör is, ahogy az évszázadok alatt alakult az egyházak sorsa. A katolikus templomot a reformátusok foglalták el, később törökök és tatárok rombolták le. A görög katolikusok az ortodoxok előtt, már a 18. század elején letelepedtek a környéken, s az 1848-as nemzeti mozgalom megjelenése előtt békésen megfértek a más felekezetűekkel. Az iskolák krónikája is beszédes. A dokumentumok először 1666-ban említik János (sz. m.: tanító) "mestert", 1694-ben pedig már telkekről is ír a krónika. 1830-ban épül a református felekezeti iskola, a román alma mater 1834-tól datálódik. S mind efölé vonalat húz az államosítás, amikor csak egy oktatási intézmény marad…, hogy milyen nyelven, nem nehéz kitalálni. S hogy milyen gazdagságot tett tönkre a kommunista rendszer, s az enyészetet még a rendszerváltás sem tudta megállítani – arról tanúskodik az abafáji Huszár Károly báró kastélyának részletes leírása, amelyből kiderül, nem csak belső pompája volt pazar. Udvarán ritka növényekből álló arborétum, ezenkívül lóversenypálya és csónakázó is volt az uradalomban.
Kétségtelen, értékmegőrző munkára vállalkozott Barta Zoltán, mert – ahogy elmondta – egyre kevesebben vannak azok az adatközlők, akik a már történelminek számító időkre emlékeznek. A rendszerváltást követő gyors leépülés pedig törli a múltat, amely az ilyen és az ehhez hasonló leírásokban, ismertetőkben megmentődik az utókornak.
(vajda) Népújság (Marosvásárhely)

Jogi kisokos
Romániai magyar fiataloknak
A múlt héten a Zanza kávézóban baráti találkozó hangulatában beszélgethettek az érdeklődők a kolozsvári székhelyű Jogaink Egyesület és a Kolozs Megyei Ügyvédi Kamara tagjaival, Silye Attilával és Kis Júliával, egy erdélyi magyar fiataloknak szánt kiadvány, a Jogi kisokos két társszerzőjével.
A Rotaract Club Téka házigazdái, Barta Zoltán elnök és Csatlós Orsolya közönségkapcsolati ügyvezető a kiadvány megszületésének hátteréről, a témaválasztásról, az egyesület online jogsegélyszolgálatáról kérdezték a szerzőket. A Stúdium Kiadó gondozásában mintegy háromezer példányszámban megjelent ismeretterjesztő ingyenes kiadvány megjelenését a Kolozs Megyei Tanács és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta. Kis Júlia a Babes–Bolyai Tudományegyetem Jogi Karán, Silye Attila a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett, mindketten a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán mesteriztek közösségi magánjogból.
A könyv társszerzői Kis Júlia, Takács Kató Kata, Bitai Tünde és Silye Attila. Amint a könyvbemutatón elhangzott, célközönségük az erdélyi magyar fiatalság, ugyanis a tapasztalat szerint egyre nagyobb szükség van a mindennapokban is az alapvető jogi ismeretekre. Ügyvédi tevékenységük folytán tapasztalták, hogy az emberek mennyire sebezhetők a legelemibb jogi ismeretek hiányában. Ebben a zsebkönyvben az alapvető jogi szabályokat próbálták közérthetően és tömören megfogalmazni.
Vannak élethelyzetek, amelyeket nem lehet elkerülni, mint például a rendőrrel való találkozás. A legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy hasonló helyzetben mi a szabályos eljárás – hangzott el a szerzők részéről, akik szerint a zsebkönyv segítségnyújtás is lehet a hatalmi visszaélések felismeréséhez.
Az egyesület jogsegélyszolgálata
Az estébe nyúló beszélgetés során a szakemberek kifejtették, hogy az összefoglaló jellegű kiadvány iránymutatóként is szolgálhat a hétköznapi életben. A terjedelmi korlátok miatt ezúttal a középiskolásokat leginkább foglalkoztató témákra koncentráltak, de amennyiben igény lesz rá, különböző témakörökben újabb ismeretterjesztő kiadványok szerkesztését is felvállalhatják. Természetesen ehhez anyagi erőforrásokra és munkatársakra is szükség volna, ugyanis mindannyian munkaidejük mellett szakítottak időt a zsebkönyv elkészítésére. A tizenkét fejezet közhasznú témái között megtalálhatók az alapjogok, az egészségvédelem, a család, az oktatás, a tulajdon, a szerződések, az öröklés, a munka és az önkéntesség, a szabálysértések, a büntetőjog, az internet és a szerzői jogok. A beszélgetés során elhangzott, hogy az ügyvédek és jogászok alkotta kolozsvári egyesület – melynek két jelen lévő alapító tagja ismertette a tevékenységüket – létrehozott egy weboldalt is www.jogaink.ro címen, ahol a jogi fórum és jogsegélyszolgálat keretében bárki jogi kérdéseket tehet fel, amelyekre szakemberektől hiteles és pontos választ kaphat. Mint hangsúlyozták, szeretnék Erdély-szerte minél több magyar fiatalhoz eljuttatni, ezért a kiadványt népszerűsítő meghívásoknak szívesen tesznek eleget. Amint megtudtuk, azok, akik megyeszékhelyünkön is szeretnének a középiskolásoknak szánt Jogi kisokos birtokába jutni, a bartazoltan1985@gmail.com e-mail címen, vagy a 0745-781-122-es telefonszámon érdeklődhetnek.
"A jegyellenőr nem igazoltathat…"
A valóban diákbarátnak mondható zsebkönyvből – mely a felnőttek számára is sok hasznos információt tartalmaz – a drogokkal kapcsolatos bűncselekményekkel és az elkövetésükért a romániai törvények szerint kiszabható büntetésekkel foglalkozó alfejezetből tallózva többek között az is kiderül, hogy "kábítószer termesztésével, feldolgozásával, tárolásával, továbbadásával kapcsolatos bűncselekményekért 2 évtől 12 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki, annak függvényében, hogy könnyű vagy kemény drogokról van szó." A Szabadnap szülőknek alfejezet felvilágosítást ad arról is, hogy a szülőnek évente jár egy szabadnap azért, hogy gyerekét szűrővizsgálatra vihesse. A Jegyesség alfejezetből tallózva felvilágosítást kaphatunk arról, hogy ha a jegyesség az egyik fél hibájából bomlik fel, a másik fél kártérítésre jogosult, amit egy éven belül kell igényelnie. Azokról a visszaélésekről is olvashatunk, amelyeket az utasnak kell tudnia, ha jegyellenőrrel találkozik. A jogi kézikönyv szerint a jegyellenőr csak az utazási dokumentumot, jegyet, bérletet ellenőrizheti, nem igazoltathat, mivel az nem tartozik a hatáskörébe, ezt csakis rendőr vagy csendőr teheti meg. Amennyiben jegy nélkül utazik valaki, az ellenőr nem szállíthatja le erőszakkal, nem fenyegetheti, nem tartóztathatja fel erőszakkal huzamosabb ideig, mert az előző bűncselekménynek, az utóbbi pedig szabadságkorlátozásnak minősül.
Szer Pálosy Piroska. Népújság (Marosvásárhely)

Országos szintű konferenciát szerveztek a magyar pedagógusoknak
Kevés lehetősége van az erdélyi magyar pedagógusoknak arra, hogy konferencián vegyenek részt, illetve kötetben jelentessenek meg szakdolgozatot, ezáltal is fejlesztve szakmai tudásukat. Ezt a hiányt hivatott betölteni az az országos neveléslélektani konferencia, amelyet a Maros Megyei Nevelési Tanácsadó- és Erőforrásközpont a Maroskeresztúri Általános Iskolával közösen szervezett a hétvégén.
A kultúra szerepe az oktatásban címmel szerveztek idén konferenciát a logisztikailag is jól felszerelt maroskeresztúri iskolában, amelyen délelőtt óvónők, tanítók, tanárok, pszichológusok és gyógypedagógusok mutatták be szakdolgozataikat igencsak aktuális témákban. Volt, aki a mai diákok olvasási szokásait mérte fel, más a sztereotípiák megjelenését és szerepét kutatta a filmekben, rajzfilmekben. A délután folyamán műhelymunkák zajlottak, amelyeken többek között Borsos Károly László államtitkári tanácsos arról beszélgetett a résztvevőkkel, hogy hogyan tükröződik az anyanyelvi kultúra a román oktatási rendszerben. Nagy Gabriella az oktatási minisztérium kisebbségi osztályának tanácsosa, Csibi Mónika pszichológus, Gagyi Béla földrajzszakos tanár, Barta Zoltán jogtanácsos, valamint Kiss Bora színművész workshopok keretében bizonyították azt, hogy a kultúrának milyen fontos szerep jut a gyerekek kulturális identitásának fejlesztésében.
„Az itthon maradás és a megmaradás csakis az identitásunk részét képező kultúrán keresztül lehetséges, ilyen például a valláshoz, nemzethez tartozás érzése, amelyek mind nagyon fontosak a személyiségfejlődésünk során” – foglalta össze a konferencia témáját Porkoláb Annamária, az erőforrásközpont igazgatója, az esemény szervezője. Kiemelte, fontos, hogy a magyar szülők ne teherként éljék meg a gyerekük anyanyelvi oktatását, hanem lehetőségként. „Azt veszem észre, hogy a magyar szülők nagy része próbálkozik, és egyre kevesebben íratják román osztályba gyereküket, csak azért, hogy megtanuljanak románul” – mondta a szervező, akitől azt is megtudtuk, mintegy 150 magyar pedagógust mozgatott meg a hétvégi rendezvény.
Hajnal Csilla Székelyhon.ro 

Hangmestereket búcsúztattak a Sapientián
Ünnepélyes keretek között elballagott Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tanuló első hangtechnikus évfolyam a hétvégén. A keresztféléves hangmester felnőttképzés 2016 februárja óta zajlik, hiánypótlóként Erdélyben. A hallgatók magyar nyelvű, akkreditált, tudatosan felépített tantervet követő képzésen sajátíthatták el a hangtechnikai eszközök és berendezések használatát, neves oktatóktól tanulhatták meg a digitális hangfelvételek készítését, keverését, hangfelvételi utómunkálatok elvégzését, koncert- és eseményhangosító berendezések üzembe helyezését, filmhang rögzítését.
A rendhagyó decemberi ballagás nemcsak időpont tekintetében tért el a hagyományos ballagásoktól, a Sapientia EMTE történetében még nem volt arra sem példa, hogy az intézmény keretében felnőttképzési programban végzett hallgatók mondjanak búcsút az egyetemnek. Szenkovics Dezső főtitkár a kar vezetősége nevében mondott köszönetet a képzés ötletgazdájának, Barta Zoltánnak, hogy felhívta az intézmény figyelmét eme piaci résre, valamint mert személyesen is részt vett mind a tanmenet, mind pedig a technikai igénylista összeállításában. Továbbá elhangzott a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány (PADOC) neve, amelynek szintén köszönettel tartozik az egyetem, mert hathatós támogatása által sikerült megteremteni a képzés műszaki feltételeit. Az első sikeresen végzett évfolyam pozitív tapasztalatára építve, a Sapientia EMTE Kolozsvári Kara 2017 februárjában ismét elindítja az immár akkreditált felnőttképzési programját. Szabadság (Kolozsvár)

Bemutatták Vajdaszentivány legújabb falukönyvét
Szombaton délelőtt ünnepé- lyes keretek között mutatták be a vajdaszentiványi Zichykastély udvarán a település legújabb falukönyvét Örökség címmel. A kötet szerzője ugyanaz a Barta Zoltán tanár, aki 2001-ben elkészítette Vajdaszentivány első falumonográfiáját (Az idő sodrásában). Az Örökséget, nagyszámú érdeklődő előtt, dr. László Márton történész, levéltáros méltatta.
Vajdaszentiványon a Zichy-kastély felújításának példája bizonyítja, hogy érdemes megadni a tiszteletet a múltnak. Az ünnepség kezdetére várva, megcsodálhattuk a közelmúltban felújított épületet, amely a bérlő Szentgyörgyi Anna marosvásárhelyi üzletasszony gondoskodását, törődését bizonyítja. A rendezvény résztvevőit első- nek a vajdaszentiványi tanintézet igazgatója, Nagy Erika köszöntötte, aki ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy elődeinktől kapott örökségünket, hagyományainkat, értékeinket nem elég őrizni, hanem ápolni is kell. „Jelzi ezt, hogy mennyire fontos a falu értelmiségé- nek, elöljáróinak a közösség megmaradásáért folytatott nevelő, alkotó- és szervezőmunkája. Úgy gondolom, hogy az épített, írott, énekelt és táncolt örökség fennmaradása csak közös munka eredménye lehet. Ne hagyjuk ezen értékeinket elveszni, elkopni az idő múlásával, mert ez nemzetünk fennmaradásának záloga” – figyelmeztette a jelenlévőket Nagy Erika. Ezt követően az iskola és a falu legfiatalabb néptánccsoportja lépett közönség elé Gerendi Tímea és Simon Szabolcs pedagógusok vezetésével. Dénes Csaba helyi református lelkipásztor rövid beszédében elmondta, hogy a történelem során mindig ugyanaz a Mindenható segítette népünket, ugyanahhoz az Istenhez fohászkodott Vajdaszentivány népe. „Hiszem azt, hogy ez a nép, ez a gyülekezet még évszázadokon keresztül fog imádkozni és dolgozni itt, Vajdaszentiványon, a 90. zsoltárt énekelve: Tebenned bíztunk elejétől fogva” – mondta a lelkipásztor, aki gratulált a könyv szerzőjének, majd áldását adta a rendezvényre. A megyei önkormányzatot Kozma Mónika, Péter Ferenc tanácselnök kabinetvezetője képviselte, aki elmondta, hogy a mindennapos nehézségek ellenére itthon kell maradnunk a gyökereinknél. „Gratulálok a vajdaszentiványiaknak, hogy ebben a színes etnikai környezetben mindig igyekeznek megvigyázni örökségünket, hagyományainkat. Gratulálok a falumonográfia szerzőjének, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy a kutató- munka egy olyan hosszadalmas tevékenységet igényel, amit nagy türelemmel, szeretettel és kitartással kell végezni ahhoz, hogy egy ilyen szép kiadványt mi, olvasók a kezünkben tarthassunk” – fejtette ki beszédében Kozma Mónika, aki a megyei RMDSZ Felső-Maros menti és gazdaságpolitikáért felelős alelnöki tisztségét is betölti. Dr. László Márton történész, levéltáros méltatásában impozáns műnek nevezte a 458 oldalas kötetet. „Elsősorban annak érdemes elolvasni a könyvet, akit érdekel a település története, de ugyanakkor a vajdaszentiványi családok története is, mert szerintem nem is él olyan család a településen, amely ne találná meg őseit, felmenőit a könyvben. De azoknak is ajánlom, akik szeretnek pikáns, vicces, izgalmas történeteket olvasni, és azoknak is, akik a matematikát, a számadatokat kedvelik, mert a vaskos mellékletben ez is bőven található” – mondta dr. László Márton, aki ezt követően ismertette a könyv fejezeteit. A jelenlévők azt is megtudhatták, hogy a Vajda előnevet 1451-től használja a település. A szerző ezzel kapcsolatban rengeteg adatot gyűjtött össze; véleménye szerint a település egykor az erdélyi vajda tartózkodási helye volt. Ezt bizonyítja az a tény, hogy Bethlen Domokos és Bethlen Elek alvajdáknak birtokai voltak Vajdaszentiványon. Humoros történetek hangzottak el a régi, hazugságra épülő kommunista rendszer idejéből, régi falusi lakodalmakról hallhattunk érdekességeket. A hagyományőrző tánccsoportról megtudhattuk, hogy 1962-ben alakult, de egy évvel később már díjjal tért haza egy megyei versenyről. A Krumpliszedés című tematikus tánccal nyertek első helyet, majd a következő évben aratótáncukért ré- szesültek elismerésben. Nagy Csaba nyugalmazott tanár román nyelven is részletesen bemutatta a falumonográfiát, majd ezt követően dr. Demeter Andor körorvos és Holland Ilona köszönték meg Barta Zoltán tanár úr fáradozását, lelkes munkáját. A szerző köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták munkájában, kiemelve felesége fontos szerepét, aki a könyv címének ötletadója volt, de magyartanárként nyelvi kérdésekben is sokat segített. A tanár úr kiemelte a helyi intézmények nyújtotta mindenkori segítséget, valamint Szentgyörgyi Anna hathatós támogatását. „Ez a könyv nem szentírás! Bármennyire is vaskos, befejezetlen. Egy helytörténeti tanulmányt sosem lehet befejezettnek tekinteni, rengeteg anyag vár még feldolgozásra. A kötet anyagának 98%-a levéltári forrásokra támaszkodik. Ennek kapcsán több szubjektív véleményt is megfogalmaztam. Ezekkel egyet lehet érteni, de természetesen lehetnek más vélemények is” – összegezte gondolatait Barta tanár úr. A szeretetvendégséggel záruló rendezvény szervezői, támogatói a Zichy-Horváth Egyesület, a Vajdaszentiványi Polgármesteri Hivatal és a vajdaszentiványi református egyházközség voltak. A falumonográfia a Garabontzia Kiadó gondozásában jelent meg.
Berekméri Edmond Népújság (Marosvásárhely)