Tanügyi törvény: aggódnak a pedagógusok
A kormányhatározatok és módszertani leírások nagy mennyiségétől, a létszámhiánytól, a román többségű önkormányzatok finanszírozásra vonatkozó, a magyar tagozatokat hátrányosan érintő határozataitól tartanak leginkább a romániai magyar pedagógusok.
Erre Az új tanügyi törvény: reform és/vagy lehetőség? című, szombaton Kolozsváron tartott konferencián derült fény. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) megalakulásának 20. évfordulója alkalmából tartott rendezvényt a szervezet Kolozs megyei kórusa nyitotta meg, majd dr. Szíjártó István budapesti egyetemi docens, irodalomtörténész tartott előadást A magyarság szükség és érték címmel.
Féltik a szórványt
A szakmai vita nyitóelőadását Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója tartotta. A tanügyi törvény pozitívumait sorolva elsőként azt emelte ki, hogy a kerettanterv egységes, és nem száz különböző dokumentumból kell összegyűjteni. Az igazgató a pozitívumok közé sorolta a jogszabály anyanyelvi oktatásra vonatkozó passzusait is, illetve a tanulók teljesítményét felmérő új rendszert. Elmondta, a tankönyveket főállásban ezzel foglalkozó pedagógusoknak kellene írniuk ahhoz, hogy minőségiek legyenek.
Szőcs Ildikó arra is rámutatott, félelmei is vannak a jogszabály kapcsán, így attól tart, hogy a kormányhatározatok és módszertani leírások nagy mennyisége ellehetetleníti majd az oktatást. Hozzáfűzte, a vegyes tannyelvű iskolák esetében gondot jelenthet az, hogy a román többségű önkormányzatok nem fogják finanszírozni a magyar tagozatot. Arra is felhívta a többi pedagógus figyelmét, hogy a szórványban sok magyar gyereket inkább román iskolákba íratnak be szüleik, mert nem kapnak elegendő támogatást ahhoz, hogy a sokszor negyven kilométerre levő magyar iskola kollégiumába küldjék.
Kocsics Attila, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont igazgatója többek közt azt kifogásolta, hogy bár a nemzeti kisebbséghez tartozó diákok után több támogatás jár az iskoláknak, ez nem fedezi a pluszköltségeket. Gáll László, a gyulafehérvári Majláth Gusztáv Teológiai Gimnázium igazgatója a felekezeti iskolák aggodalmait osztotta meg a jelenlevőkkel, elsősorban a bonyolult finanszírozási rendszert kifogásolta, illetve azt, hogy az egyházaknak nincs beleszólásuk abba, hogy kit neveznek ki az iskolák igazgatójának.
Kötő: lesz idő felkészülni
A pedagógusok félelmei kapcsán Kötő József parlamenti képviselő elmondta, a törvény 2012-ben lép érvénybe, ezért az iskoláknak lesz alkalmuk felkészülni a változásokra. Mint mondta, a vezető tanácsok kialakításakor azokat a szülőket kell bevonni a munkába, akiket érdekel az iskola sorsa, így elkerülhető az esetleges konfliktus. Szerinte a törvény lényeges eleme, hogy a tantervet csak 75 százalékban kell a tanároknak teljesíteni, a fennmaradó 25 százalék rajtuk múlik. Hozzáfűzte, az önkormányzatokkal év elején kötik a szerződést az iskolák, és a kisebbségi oktatásnak járó pozitív diszkrimináció miatt nem kell magyar osztályok megszűnésétől tartani.
Továbbképző óvónőknek, tanítóknak és tanároknak
Az oktatói karrier szakmai fejlesztése – új kompetenciák a folyamatosan változó oktatás szereplői számára Hargita és Neamţ megyékben címmel nagyszabású oktatási projekt indult útjára. A képzéssorozat első részét egyszerre két állomáson, több száz óvónő, tanító és tanár részvételével rendezték meg a hétvégén: Székelyudvarhelyen az udvarhelyszéki és Keresztúr körzeti, Csíkszeredában a csíkszéki pedagógusok vettek részt a továbbképzőn.
„A pedagógusoknak fontos szerepe van a tanulók ösztönzésében és sikerében, ezért szükség van a modernebb, újabb képesség- és készségfejlesztő technikákra” – hangsúlyozta Ferencz S. Alpár, Hargita megye főtanfelügyelője, aki egyben a projekt menedzsere is. A hároméves futamidejű projektet európai uniós pénzekből finanszírozzák, és a két szomszédos megye tanfelügyelőségének partnerségében, illetve a brassói Transilvania Egyetem együttműködésével zajlik. „Azért Neamţ megye a partner, mert más fejlesztési régióból kellett társat találni a pályázathoz” – tudtuk meg Barok Eleonóra sajtófelelőstől.
Az akkreditált, kreditpontos képzésre novemberben iratkozhattak be mindkét megyéből az óvónők, tanítók és tanárok, Hargita megyében az 1300 helyre több mint 1900-an jelentkeztek. A kiválasztási kritériumok szerint a képzés résztvevőinek 10 százaléka pályakezdő, 10 százaléka nyugdíjhoz közeledő életkorú kellett hogy legyen. A röviden Compas 2010 néven futó projekt keretén belül négyfajta képzésre lehetett beiratkozni, ezek: IT-készségek fejlesztése, kompetenciaalapú kerettanterv készítése és alkalmazása, osztálymenedzsment – krízishelyzetek kezelése, illetve interaktív módszerek az iskolában. A tanfolyamok ingyenesek, sőt az útiköltséget is megtérítik.
Dénes Emese, Kiss Előd-Gergely, Krónika (Kolozsvár)