"László György azt hitte, hogy az úgynevezett változással ebben a zónában megszűnt a házkutatási látogatások sora. Őt 51-szer tiszteltek meg a lelkes érdeklődők. S Magyarországon ez év február 15-én Barna Tibor etnográfus, politológus lakását rohanták le a karhatalmisták Elkobozták festékeit, rajzszerszámait s őt magát "beinvitálták" a "központba" eszmecserére, sőt, kellő "bánásmódban" részesítették. Barna Tibor ugyanis készített egy plakátot a jelenlegi magyar miniszterelnök tiszteletére, s tüntetésre vitte. /László György: Visszatérőben a karhatalmi idők. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./"

Nov. 14-én Borosjenőn Pávai Gyula rendezésében az aradi Kölcsey Színpad fiataljai szavaltak, majd előadták Karinthy Frigyes Az emberke tragédiája című művét. Ezután Barna Tibor helyi RMDSZ-elnök bemutatta Király András képviselő-, valamint Bölöni György szenátorjelöltet. Király András dicséretesnek ítélte a borosjenői magyarságnak a helyhatósági választások alkalmával tanúsított összefogását, melynek eredményeként városi tanácsost küldhetett az önkormányzatba. Szó esett a hagyományos borosjenői Horváth Béla-szavalóverseny népszerűségéről is. Borosjenőn az anyanyelvű elemi beindítása még várat magára, a fakultatív magyar nyelvű oktatás Szotír Gábor jóvoltából már zökkenőmentes. /(Balta): Borosjenőn továbbra is együtt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

Vérző, több esetben súlyosan sérült emberekkel teltek meg Budapesten a fogdák a kormányellenes tüntetések folyamán, miután a rendőrség példátlan brutalitással, sokszor súlyos sérüléseket okozva lépett föl nemcsak az utcai harcokban résztvevők, hanem békés polgárok ellen is. A lefogottakat egybehangzó beszámolók szerint a börtönökben is megalázták és bántalmazták, és sokukat előzetes letartóztatásba helyezték anélkül, hogy kivizsgálták volna ügyüket. Egyre többen megtorlásról beszélnek. A kegyetlenkedéseket az Országgyűlés emberjogi bizottsága is vizsgálja. Körülbelül kétszáz embert fogtak le a rendőrök. Közülük nagyon sokan ártatlanul kerültek a fogdákba, ráadásul összeverve, esetenként súlyos sérülésekkel. Egyikük Barna Tibor, szeptember 20-án hajnalban hazafelé tartott, beszédbe elegyedett négy-öt fiatallal, amikor egy mellékutcából rendőrosztag tört elő. A fiatalember társaival együtt menekülni kezdett az ütésre emelt gumibottal rájuk rontó rendőrök elől. Egy kapualjba húzódtak, a rendőrök beérték őket, és válogatás nélkül verték a fiatalokat, köztük lányokat, majd megbilincselték és folyamatos ütlegelés mellett egy közeli épület udvarára vitték őket. Itt letérdeltették őket a fallal szemben, s így kellett maradniuk körülbelül másfél óra hosszat. Később a Víg utcai rendőrkapitányságra vitték őket, ahol ismét letérdeltették a foglyokat. A politológus és etnográfus végzettségű, jelenleg katolikus hittanári diplomája előtt álló fiatalembert csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal vádolják. Barna Tibor kiszabadulása után a Kossuth téren arról számolt be, hogy a lefogottakat többször megverték. A fiatalember ügyvédjén keresztül büntetőfeljelentést tett a rendőrök ellen. A negyvenöt esztendős rendezvényszervező, Z. László szeptember 20-án hazaindult a Kossuth térről. Az egyik mellékutcából rohamrendőrök rontottak ki. Z. László hátranézett, látta, hogy néhány lépésre vannak az egyenruhások. Ösztönszerűen futni kezdett, de utolérték, elgáncsolták, és a hátára, valamint a kezére ugrottak. Azonnal érezte, hogy eltört a keze, mondta is a rohamrendőröknek, akik válaszul ráordítottak: „Dögölj meg!” Hátrabilincselték és törött kezénél fogva fölemelték, úgy vitték az egyik mellékutcáig. Eközben pokoli fájdalmai voltak. Amikor megpróbálta feléjük fordítani a fejét, beleütöttek az arcába.     Z. Lászlót rabszállító autóval a XIV. kerületi rendőrkapitányságra vitték, ahol már több fogoly is állt az udvaron a falnál. A férfi könyöke, csuklója sokszorosára duzzadt. Mentőt hívtak, kórházba szállították. A vizsgálat során kiderült, hogy a csuklója több helyen eltörött, a könyöke pedig kificamodott és deformálódott. Sínbe tették, az intenzív osztályra vitték, majd a rendőrök odabilincselték a bal karját a kórházi ágyhoz.     Másnap megoperálták, négy és fél óra hosszat tartott a beavatkozás. A műtét után ismét az ágyhoz bilincselték. A nővér kérte a Z. Lászlót őrző rendőrt, vegye le a bilincset, hogy megmosdathassa a férfit. Az őr gorombán megtagadta ezt, sőt hozzátette, hogy ha az utcán meglátja Z. Lászlót, agyonveri. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője elmondta, garázdaság vagy hivatalos személy elleni erőszak esetében példátlan gyakorlat, hogy a lefogottak kilencven százalékát bárminemű bizonyíték és az egyes esetek külön-külön történő kivizsgálása nélkül harminc nap előzetesbe helyezik. A másodfokú határozatok igazolták a jogvédők álláspontját, és sok embert a tárgyalásra szabadlábra helyeztek. A rendőrség nem tervez belső vizsgálatot annak feltárására, milyen törvénysértéseket és túlkapásokat követtek el a rendőrök intézkedéseik közben. Ékes Ilona, az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának fideszes tagja hivatalból több büntetés-végrehajtási intézetben járt, hogy a helyszínen tájékozódjék a fogva tartottak állapotáról, letartóztatásuk körülményeiről. Ékes Ilona találkozott olyan fogva tartottakkal, akiknek súlyos sérüléseik vannak. A bizottság tagjához folyamatosan érkeznek a hírek, amelyek némelyike kínzásokról szól. A képviselő asszony találkozott olyan lánnyal, akinek betört a feje, egy másik lányt pedig vesén rúgták. Ékes Ilona szerint a tüntetések folyamán lefogottaknak csak mintegy húsz százaléka lehet olyan személy, akit kellő alappal gyanúsítanak bármivel is. A képviselő asszony úgy véli, nem az igazságszolgáltatás, hanem a megfélemlítés volt a cél. /Ágoston Balázs: Ismét piros volt a vér a pesti utcán. Megtorlás és megfélemlítés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./

A szórványmagyarság helyzetére jellemző kilátástalansággal szembesülnek mindazok, akik diaszpórában próbálnak meg tevékenykedni a magyar közösség érdekében. Barna Tibor borosjenői RMDSZ-elnök is szembesül nap mint nap a szórványlét problémáival. 2000-ben felkérték, hogy vállalja el a borosjenői RMDSZ-szervezet elnöki tisztségét. Borosjenőben a legnagyobb gond a helyi magyarság arányszámának apadása. Barna Tibor munkálkodásának köszönhetően működik a fakultatív magyar nyelvű oktatás, 40 gyermek jár a nyelvoktatásra. A fiatalok által közkedvelt Horváth Béla-szavalóversenyen a közösség apraja-nagyja rendszeresen megjelenik. Az idei tanévre tervezték a magyar tannyelvű elemi osztályok elindítását, de a szülők többsége visszalépett, nem indulhatott be az osztály. Központi fontosságúak a bálok (farsangi, szüreti, Katalin-bál), amelyeknek összetartó hatásuk van a közösség tagjai számára. /Helyzetállapot a szórványban. Bemutatkozik Barna Tibor borosjenői RMDSZ-elnök. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./