Mamutagyaron találták meg Ukrajna első térképét?
Az ukrán tudósok szerint egy mamutagyaron találták meg Ukrajna első térképét. Legalábbis ez olvasható a 8. osztályos Ukrajna természeti földrajza címet viselő tankönyvben. A hivatalos történelemhamisítás nem csak ukrán jelenség.
Ukrajna
Ukrajnában a tankönyvkészítők messzire nyúlnak vissza az ország eredetét illetően. A legújabb tudományos állítás szerint, az ország legrégebbi térképe az őskorból származik. Egyes feltételezések szerint az első ilyen térképrészletet egy mamutagyarra vésték fel. Az Ukrajna természeti földrajza címet viselő tankönyv 30. oldalán tudományos tényként állítják, hogy az első ukrán térkép az őskorból származik. Stábunk kíváncsi volt arra, hogy a 18 éves ukrán államiság hogyan köthető össze a mamutokkal, így hát elmélyedtünk egy kicsit a történelemben. Elsőként az ungvári Szvit Tankönyvkiadó igazgatóját, a könyv fordítóját, Varga Bélát kérdeztük, mi a véleménye a mamuttérképről.
- Vannak még kriminálisabb dolgok is. Jelent meg például tavaly olyan egyetemi tankönyv Ukrajnában, amely azt állította, hogy az első ukránok kb. egymillió évvel ezelőtt a mai Kárpátalja területén telepedtek meg, mégpedig Királyháza nagyközség környékén – mesélte.
Mivel a tankönyveket szöveghűen kell lefordítani, a magyar diákok is ezt a tudást kénytelenek magukba szívni az iskolákban. A könyvekre tehát felkerül a Copyright felirat, vagyis a fordítás hűen tükrözi az eredeti művet.
- Minél fiatalabb egy ország történelme, annál délibábosabb. Én úgy gondolom, hogy az ukrán népnek, az ukrán nemzetnek nincs szüksége arra, hogy óriási butaságokkal kinevettesse magát. Van olyan komoly történelme, amire igenis büszke lehet akármelyik ukrán ember. Nincs szükség, elefántagyarra, mamutagyarra, és a cromagnoni ukrán ősemberre – jelentette ki Maha László történész Tiszasalamonról.
A könyv nyilvánvalóan nem a kárpátaljai magyarság ellen irányul, de a helyiek rég hozzászoktak már a történelmi pontatlanságokhoz. Amikor a régió Csehszlovákiához tartozott, akkor a történészek azt bizonygatták, hogy az mindig is az Cseh-Morva birodalom része volt, amikor Szovjetunió lett, akkor újraegyesülést emlegettek a nagy orosz honnal. Nincs ez másként most sem.
- Ismerem a legtöbb tankönyvet, és bocsánat a kifejezésért, de ekkora baromsággal még nem találkoztam. Én történész vagyok, és tudom, hogy ez nem létezik. Hülyeség, amit ők a 30. oldalon állítanak. Viszont azok, akik nem szakosak, és ezt kell tanítaniuk, automatikusan elhiszik, és a tanulóknak ezt adják elő az órán. A tanulók pedig azt jegyzik meg, hogy Ukrajna volt, és már mamutagyaron is térkép volt róla – vélekedett Lefkó János földrajz- és történelemtanár.
A nyolcadikos földrajztankönyv ferdítése nem az első eset. Az ukrán őselméletek már a kilencvenes években megszülettek, amikor az ország keresni kezdte történelmét. Akkoriban az ötödik osztályos tanulóknak az ukrán ősember egy napjáról kellett dolgozatot fogalmazniuk. Ahogy a mondás tartja, a történelmet mindig a győztesek írják. Kérdés azonban, hogy nyolcadikos diákok mennyire fogják komolyan venni a tankönyveiket, ha az ekkora történelmi pontatlanságokat tartalmaz.
Románia
Mit keres Brigitte Bardot és a Magánélet című film plakátja vagy Elvis Presley fotója a tizenegyedikes történelemkönyv lapjain Romániában? Milyen történelmi összefüggésekre utalnak a Versace-reklámban szereplő topmodellek? Romániában nem könnyű megérteni az – időszámítást mindig saját mandátumukhoz igazító – oktatási miniszterek reformjait. A történelemtanárok szerint itt minden korosztály másképp tanulja a történelmet. Romániában nem tréfából mondják: hogy sosem lehet tudni, mit hoz a múlt.
- A fontos történelmi eseményeket két év alatt meg kell tanítani… Azt mondom, hogy nagyon sok olyan lecke van, amelynek semmi értelme a történelemkönyvben – vélekedett Hajdu Zoltán történelemtanár, Marosvásárhelyről.
Vannak azonban stabil pontok a román történelemoktatásban. Ilyen például a dákó-római kontinuitásra alapuló nemzeti eredetelmélet. Eszerint a románok az őshonos dákok és a provinciát az ókorban megszálló rómaiak leszármazottai, akik folyamatosan a Dunától északra éltek, miközben a vándor népek jöttek-mentek a térségben. A nyolcadikosok tankönyve kijelenti: áltudományos, rosszindulatú elmélet az, amely olyan balkáni pásztortörzsek leszármazottainak tekinti a románokat, akik csak a magyar honfoglalás után jelentek meg a Kárpátok körül. A tizenkettedikeseket már megpróbálják meggyőzni a románság Erdély feletti történelmi jogáról.
- Meg kell tanítani a kontinuitás elméletét alátámasztva. Meg kell tanítani a vándorlás elméletét alátámasztásokkal, és végül arra a közös nevezőre kell jutni a gyerekekkel, hogy igenis a kontinuitás elmélete az, ami igaz. Viszont ez szerintem már egy előrelépés, hogy a tankönyvekben megjelenik mind a kettő – tette hozzá Hajdú Zoltán.
A román történelemoktatás másik sarokpontja az, hogy a román nép eleve kereszténynek született. Ennek az igazságtartalmát nem is érdemes vitatni egy olyan országban, ahol az ortodox egyház nyomásának engedve három éve törölték az iskolai tananyagból a fajok eredetére, a természetes kiválasztódásra vonatkozó darwini elméletet.
Szlovákia
Közhelyszerűen hangzik, de igaz: az a pohár, ami a magyaroknak félig tele van, nem biztos, hogy a szlovákoknak félig üres. A szlovákról tükörfordításban megjelentetett magyar történelemkönyvek ugyanis zömmel úgy emlegetik Szlovákiát, mintha az több évszázada önálló országként létezne.
- Biztos, hogy nem jutottunk el odáig, hogy a tankönyvszerzők tudását kétségbe vontuk volna. De a diákok is felismerték, hogy itt valami csúsztatás van – jelentette ki Elek József, tankönyvíró, a Selye János Gimnázium történelemtanára.
Így fordulhat elő, hogy például az egyik tankönyv a Szlovákiában egykoron élt neandervölgyi emberekről ír, vagy az aranylázról, valamint Szlovákia benépesítéséről, III. Károly idejében, az 1300-as évek első felében.
Egy fotó pedig egy nézőnk juttatta el szerkesztőségünkbe. A plakát egy kiállításra hívta fel a kassai járókelők figyelmét – a szöveg értelmében a tárlat címe: Forradalmi évek Szlovákiában 1848-49-ben.
Van ilyen is!
Duna Televízió. Forrás: erdély.ma

Kire számíthatunk?
A csoda tulajdonképpen az lett volna, ha az Európai Bizottság elfogadja az RMDSZ polgári kezdeményezését. Lám, nem tette, ugyanarra a sorsra ítélte, mint az EMNP és az SZNT hasonló témakörben megfogalmazott indítványát.
Immár sokadszor bizonyosodik be: Brüsszelre nem számíthatunk a jogaink érvényesítéséért vívott harcban. Teljesen mindegy, hogy hatalmon vagy ellenzékben, a legnagyobb pártcsalád, az Európai Néppárt tagjaként vagy kívülről próbálja egy-egy szervezet, alakulat felhívni a figyelmet a rendezetlen kérdésekre, süket fülekre találnak. Hiába szövetkeztek az Európa-szerte élő kisebbségek, teljesen fölösleges volt a három erdélyi magyar szervezet különböző megfogalmazása.
A Néppárt és az EMNT az őshonos kisebbségek, az SZNT a nemzeti sajátosságokkal rendelkező régiók védelmére nyújtott be kezdeményezést, az RMDSZ kisebbségvédelmi jogszabálycsomagot állított össze, amely nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasol intézkedéseket az EU-nak. Mindahányat ugyanazzal a magyarázattal söpörte le az Európai Bizottság: nem tartozik hatáskörükbe. Ezek után már csak az lenne igazán abszurd, ha helyt adnának a kóbor kutyák védelmében hozzájuk forduló Brigitte Bardot és Pamela Anderson kérésének, és eljárást indítanának Románia ellen, mert nem védi kellőképpen az utcán garázdálkodó ebeket.
Sejteni lehetett, s most ismét egyértelművé vált, Európára nem számíthatunk sem az autonómiaharcban, sem a megmaradásunkat szavatoló lépések érvényesítésében, de még az erőszakos beolvasztásunknak kedvező régióátszervezés megakadályozásában sem. Más utat, más eszközöket kell választani. Erőteljesen kellene felmutatni az erdélyi, a székelyföldi magyarság akaratát, elszántságát, ám a legnagyobb és önmagát egyetlen hiteles képviseletnek tituláló RMDSZ ismét nem győzi aprózni lépteit. A szeptemberi tüntetéstől visszalépett, a székelyek nagy menetelését talán támogatja, ám a mozgósításkor derül majd ki, hogy tettekre is hajlandó-e. A meghirdetett aláírásgyűjtés, a népszavazások kezdeményezése késlekedik, hétről hétre fogynak, lágyulnak a kérdések, megtörténhet, mire végre hajlandóak megmozdulni, már csak arról kell nyilatkoznia a népnek: akarja-e, hogy minden úgy maradjon, mint eddig.
Felülkerekedni látszik ismét az RMDSZ örökké kompromisszumkész marosvásárhelyi szárnya, vágynak, igyekeznek a kormányba, hatalomba, s hogy recseg-ropog a koalíció, erre esélyt is látnak. Sok jel mutatja, hogy tárgyalnak, intézkednek a háttérben. Dörgölőznek Victor Pontáékhoz s félő, néhány bársonyszékért, kedvezményért, sehova sem vezető kis intézkedésért megint fel(el-)adják az ügyet. Bár ne így lenne... Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)