"Márc. 1-jén vidám farsangosok járták be Gyergyóditró főutcáit. Délben, az orotvai tánccsoport bemutatkozása után Bardócz Ferenc polgármester, Sárpátki Ágnes, a Hargita Megyei Kulturális Központ szakirányítója és Bíró András, a helyi kultúrotthon igazgatója köszöntötte a seregszemle résztvevőit, a csíki és gyergyói települések 14 csoportját. /Bajna György: Farsangosok seregszemléje Gyergyóditróban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./"

"Közel tizenöt százalékkal csökkentik a kórházi ágyak számát Hargita megyében, közölték a Egészségügyi Minisztérium ellenőrző bizottságának tagjai ápr. 10-én tartott terepszemléjük után. Sorin Simion egészségügy-minisztériumi államtitkár és Cristian Celea, az Országos Egészségbiztosító Pénztár igazgatója úgy jelentette be a kórházi ágyak meglehetősen drasztikus csökkentését, mintha az átszervezés során Hargita megyével kivételt tettek volna. Verestóy Attila szenátor és Mircea Dusa prefektus szintén arról próbálta meggyőzni az egybegyűlteket, hogy az átszervezésnek lehetnének ennél sokkal rosszabb eredményei is. A kormánybiztos megrótta Bardocz Ferenc gyergyóditrói polgármestert, amiért a községében működő kihelyezett kórházrészleg bezárása ellen aláírásgyűjtést és tiltakozó tüntetést szervezett. A prefektus szerint a polgármesternek nem állt jogában tiltakozni. Az államtitkár közölte, hogy bármikor életbe ültethetik a radikálisabb megoldást is, ha a helyi közösségnek nem felelne meg ez az "enyhébb" lépés. A szaktárca és a biztosítópénztár képviselői közölték, hogy 323-mal csökkentik a kórházi ágyak számát, 2226-ról 1903-ra. A legnagyobb leépítés a csíkszeredai Megyei Kórházat érinti, itt 127 ágyat szüntetnek meg, Székelyudvarhelyen 61-gyel, Maroshévízen 30-cal, Gyergyószentmiklóson 18-cal lesz kevesebb a kórházi ágyak száma. A szentegyházi városi kórházat a megyei kórházhoz tartozó egészségügyi és szociális központtá alakítják át, ugyanez érvényes a székelykeresztúri intézményre is, azzal a különbséggel, hogy utóbbit a székelyudvarhelyi kórházhoz csatolják. A gyergyószentmiklósi kórház kihelyezett, Gyergyóditróban 25 ággyal működő részlegét egyelőre nem zárják be. /Rédai Attila Több száz kórházi ágyat ... = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Az idei Ditrói Falunapok legemelkedettebb pillanatai a Kossuth-park felavatása és a két székely kapu megáldása volt. A két kapufaragó, Rozsnyai János faragómester, illetve Petres Lajos nyug. zenetanár, valamint Bardócz Ferenc polgármester köszöntötte a Kossuth Lajos park névadására egybegyűlt ünneplőket. A nagytemplommal szemben a község önkormányzata állított kaput. A felirata: "Mikor nem lesz hon, csak világ, a magyaroknak akkor is lesz hazájuk, hiszen övék volt Kossuth Lajos". A bejárat fölött Kossuth Lajos képe látható. A park északnyugati bejáratánál a helyi közbirtokosság állíttatott székely kaput. Avatásakor Kovács Béla közbirtokossági elnök vágta el a szalagot. Készítője, Petres Lajos díszkapunak nevezi, mert minden oldala székely motívumokkal díszített. /Bajna György: Kossuth-park Gyergyóditróban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./"

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere függetlenként 52 százalékos szavazataránnyal győzte le a Ladányi Lászlót, az RMDSZ jelöltjét, aki 40,7 százalékot könyvelhetett el. A választások talán legfeszültebb légköre ebben a városban alakult ki Erdélyben világos volt, hogy az RMDSZ mindent elkövet Szász megbuktatásáért. Szász Jenő emlékeztetett, hogy nyolc évvel ezelőtt, mindössze huszonhét éves korában választották meg először. Sepsiszentgyörgyön 42,2 százalékos volt a választási részvételi arány. Albert Álmos, az RMDSZ polgármesterjelöltje a szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg, őt követi Rétyi Ödön (SZDP) 23,1 százalékkal. Kovásznán a több mint 5000 szavazó közül 1800-an Gazda Istvánra (RMDSZ), mintegy 1600-an pedig a független Zsuffa Leventére adták voksukat. Baróton a polgármester-választás második fordulójában Albert Dénes és Nagy István független jelöltek mérkőznek meg. Csíkszeredában Ráduly Róbert már az első fordulóban nyert, a szavazók 73,6 százaléka voksolt rá. Őt követi a függetlenként induló Tamás Sándor János 9 százalékkal. Csíkszeredán a tanácsban az RMDSZ 13 mandátumhoz, a liberálisok és a kormánypárt 2-2 mandátumhoz jutott, és bekerült további két magyar független is, akik nem indulhattak a Magyar Polgári Szövetség színeiben. A Gyergyóban induló független jelöltek, akik nem indulhattak az MPSZ színeiben, jó eredményeket tudhatnak magukénak. Csomafalván Barabás József polgármesterjelölt a szavazatok több mint 77,4 %-ával megnyerte a választást. Gyergyóditróban Bardócz Ferenc polgármesterjelölt a szavazatok 53,5%-ával újabb mandátumot szerzett. /Orosz Antal: Funar bukása. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 8./

Nehéz helyzetbe került Bardócz Ferenc, Gyergyóditró polgármestere azáltal, hogy ellenzi az általa vezetett nagyközségbe tervezett Székely Nagygyűlés megtartását. A független jelöltként mandátumot szerzett elöljáró március 15-én még a székelyudvarhelyi Székely Nagygyűlésen a szervezők elismerésében részesült. Bardóczot ezért most köpönyegforgatónak nevezik. Nem akar mindenáron Ditróban nagygyűlést szervezni, magyarázta Bardócz, hozzátette: autonómia-párti maradt. Az RMDSZ ma kiszorítósdit játszik, ezt sokan rossz szemmel nézik. Ditró polgármestereként nem mehet fejjel a falnak, mert őt az SZNT nem tudja, az RMDSZ pedig nem akarja megvédeni. Mindemellett ő az SZNT területi alelnöke is. /Bajna György: Bardócz Ferenc vállalja a következményeket. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezésében június 18-án mégis megtartják Gyergyóditróban a székely gyűlést. A szervezők szerint székely nemzetgyűlést kívánnak tartani az 1918. december 1-jei gyulafehérvári román nemzetgyűlés mintájára, azzal a céllal, hogy a résztvevők határozatban nyilvánítsák ki a székelység autonómia-igényét. Bardócz Ferenc ditrói polgármester korábban elzárkózott a rendezvénytől. Árus Zsolt, az SZNT gyergyószéki szervezetének elnöke elmondta, megbeszélést tartott a polgármesterrel és a helyi szervezőkkel. Biztosították a polgármestert arról, hogy a községben nem fog feszültséget okozni a nemzetgyűlés. Az SZNT a politikai szervezeteket összekötő híd próbál lenni. Ditróban arra tesznek kísérletet, hogy hidat építsen az RMDSZ és az MPSZ között, hiszen mindkét szervezet programjában szerepel az autonómia. /Bajna György: Lesz Ditróban székely gyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

Vergődik Bardócz Ferenc, Gyergyóditró független polgármestere az erkölcsi és a politikai kényszer között. Ő ugyanis ígéretet tett a következő székely népgyűlés megszervezésére, viszont az RMDSZ-többségű helyi tanács megfontoltságra buzdítja. A népakarat hívja össze a népgyűlést, mondta az egyik szervező. Székedi Ferenc, a lap munkatársa szerint viszont társadalmi manipulációról van szó. A politikai népakarat a választásokon érvényesül. A politikán túli vagy inneni népakarat a demokratikus országokban ezt követően lebomlik, széttöredezik. Egy székely település akkor tesz legtöbbet az autonómiáért, ha saját választott vezetősége él mindazokkal a közösségi és törvényes lehetőségekkel, amelyek az emberek a javát szolgálják. A szerepzavarokra vigyázni kell. /Székedi Ferenc: Az összehívott népakarat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Gyergyóditróban szervezi meg a második székely nagygyűlést a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A második nagygyűlés helyszíne azt követően vált bizonytalanná, hogy Gyergyóditró független polgármestere, az egyébként SZNT-tag Bardocz Ferenc nem támogatta a rendezvény megszervezését. Az elöljáró úgy nyilatkozott: azt szeretné, hogy a magyarságot képviselő szervezetek – az RMDSZ, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség – helyi vezetői és Ditró község önkormányzata előzetesen egyeztessenek a nagygyűlésről. A Bardocz Ferenc által sürgetett egyeztetés végül létrejött: tárgyalóasztalhoz ültek a gyergyóditrói székely nemzetgyűlés szervezésében érintett felek. A megbeszélésen az RMDSZ ditrói választmánya közölte: nem áll szándékában meggátolni a rendezvény megszervezését. „Most Ditróban arra teszünk kísérletet, hogy az alapoktól felfelé haladva építsünk hidat az RMDSZ és az MPSZ között abban a kérdésben, aminek a megvalósításához nagy szükség van az összefogásra. Ez pedig az autonómia” – nyilatkozta Árus Zsolt. Bardocz Ferenc nagy eredménynek tartotta, hogy az érintett felek személyes indulataikat félretéve tárgyaltak. /Székely Nagygyűlés Ditróban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Bardócz Ferenc gyergyóditrói polgármester a június 18-án, vasárnap megrendezendő Székely Nemzetgyűlés kapcsán kijelentette, ha polgármesterként nem is adhatja áldását a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a községben tervezett, az autonómia igényét kinyilatkoztató tömegrendezvényére, magánszemélyként egyetért annak megszervezésével. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek viszont nem engedélyezi a templom kertjének igénybevételét a nemzetgyűlés céljára. „Egyházunk igyekszik minden politikai kezdeményezéssel szemben a maga függetlenségét megőrizni. Krisztusi rendeltetésénél fogva küldetése van minden emberhez. Lélekmentő küldetését csak úgy tudja hathatósan betölteni, ha semmilyen csoportosulással nem kötelezi el magát. Ebből az következik, hogy politikai rendezvényeknek mi nem lehetünk házigazdái.... Kérésüket nem tudjuk teljesíteni, és nem engedélyezzük egyházi területen a politikai rendezvényt.” Árus Zsolt a GYSZT elnöke közölte: a Székely Nemzetgyűlést a gyergyóditrói futballpályán tartják meg. /Érseki válasz az SZNT-nek: „egyházi területen nem engedélyezzük”. = Erdély.ma, jún. 13./

A román belügyminisztérium két képviselője is részt vett azon az egyeztetésen, amelyiken a hét végi ditrói Székely Nemzetgyűlés engedélyezési kérését tárgyalták. A Krónika június 14-i számában Bardocz Ferenc ditrói polgármestert idézte, aki elmondta: a törvény szerint a tömeges gyülekezést egy olyan bizottságnak kell láttamoznia, melyben a polgármester, a jegyző, a helyi rendőrparancsnok, valamint a megyei rendőrség és a körzeti csendőrség megbízottja is részt vesz. E bizottság tanácskozásán jelentek meg a Belügyminisztérium képviselői. „Azt kérték, román nyelven is fogalmazzák meg a nagygyűlés engedélyezési kérvényét, és ezt a rendőrség és a csendőrség illetékeseihez is juttassák el” – jelentette ki a polgármester. Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke szerint arra kérték a belügyminisztériumi képviselők, hogy figyeljenek, ne legyen rendbontás a rendezvényen. Fazakas Szilárd, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke szerint „a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem tudott világos célokat megfogalmazni, nem leszünk társszervezői a rendezvénynek. Nem tiltjuk és nem támogatjuk a tagság és az RMDSZ-tisztségviselők részvételét az eseményen”. /Erdély.ma, jún. 15./

Az egykori agyagfalvi, illetve az 1918-as gyulafehérvári nemzetgyűlések mintájára június 18-án Gyergyóditróban Székely Nemzetgyűlésen kívánják hitelesíteni a székelyföldi magyarság autonómiaigényét. ,,A Székely Nemzeti Tanács tulajdonképpen szervező és meghívó. Felkérte a magyar közösséget, vegyen rész a nemzetgyűlésen. A határozatot a közösség hozza, ettől válik legitimmé” – szögezte le Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. Az SZNT az autonómiáért vívott harc során több utat próbált bejárni, az autonómiastatútum parlamenti beterjesztése, illetve a népszavazások kezdeményezése nem járt sikerrel, ezért választották most a közvetlen demokrácia eszközét, a nemzetgyűlést. Árus Zsolt, a szervező gyergyói széki tanács elnöke hangsúlyozta, az SZNT azt szeretné, ha az autonómia érdekében az összes magyar politikai erő együttműködne. Ezért meghívták az RMDSZ képviselőit, szenátorait, és levélben fordultak Markó Bélához is. Választ eddig nem kaptak. A kiszivárgott hírek szerint igyekeznek meggyőzni Bardócz Ferenc polgármestert, hogy gondjai adódhatnak, ha nem állítja le a rendezvényt – mondta el Árus Zsolt. /Farkas Réka: Közösségi akarattal a területi autonómiáért (Székely Nemzetgyűlés Gyergyóditróban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Románia csatlakozási feltételévé akarja tenni a székelyföldi kérdés rendezését, jelentette ki Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke annak kapcsán, hogy június 18-án Gyergyóditróban szervezik a Székely Nemzetgyűlést. A rendezvényre tízezer résztvevőt várnak. Árus Zsolt, a SZNT gyergyószéki területi elnöke szerint Bardócz Ferenc gyergyóditrói polgármestert arról próbálták meggyőzni belügyminisztériumi tisztségviselők, hogy a rendezvény engedélyezése törvénybe ütközik. /Domokos Péter: Tízezer személyt várnak a ditrói nagygyűlésre. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Megsokasodnak a téli ünnepek idején a magyarországi rendszámú gépkocsik a székelyföldi utakon. Karácsonyra jöttek haza azok, akik külföldön találták meg boldogulásukat. A visszatérés gondolatával a külföldi munkavállalók többsége nem számolta fel egykori otthonát. „Ha az üres házakat egymás mellé lehetne rakni, négy utcát tennének ki Gyergyóditróban” – mondta Bardocz Ferenc polgármester. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem munkatársai által készített felmérés megdöbbentő adatokat hozott a felszínre. 1992-ben a községben még 6800-an éltek, 2002-re a lakosok száma hatezer alá csökkent. Akkor 298 üres portát számláltak, most az üres házak száma elérte a 380-at. Mindez a község elöregedését és elszegényedését is maga után vonja. A felvázolt kép az egész medencére érvényes. Gyergyószentmiklós lakossága a népszámlálási adatok szerint 1982–1992 között kétezer fővel, 1992–2002 között pedig újabb ezer fővel apadt. Ennek is elsősorban az elvándorlás az oka. Gyergyóújfaluból körülbelül 400-an, Gyergyóalfaluból hozzávetőleg 300-an dolgoznak külföldön. Gyergyóremetére mintegy kétezren tértek haza az ünnepekre. /Jánossy Alíz: Hazatérnek az ünnepekre. Idegenben keresnek pénzt a Székelyföldről elszármazottak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

Gyergyóditróban a lakosok tüntettek a szienitbánya megnyitása ellen. A tüntetést a Zöld Erdélyért Egyesület szervezte, ott voltak a csíkszeredai Zöld Székelyföld Egyesület képviselői is. Ezután kezdődhetett a közmeghallgatás. Az egyik lakos megkérdezte Bardócz Ferenc ditrói polgármestert, hogy a tavalyi népszavazás jogos, vagy nem jogos? A polgármester kifejtette, a referendumot tiszteletben tartja. Ezután sokan kivonultak a közmeghallgatásról. /K-T. Gy. : Tüntettek, majd kivonultak a közmeghallgatásról. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 26. – 30. sz. /

Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor is érdekelt a szienitbányában, amelyet az olasz Gruppo Mineralli bányavállalat kíván megnyitni Gyergyóditróban – terjedt el a hír a községben. A cég a porcelán és csempe alapanyagául szolgáló ásványt termelné ki. A tavaly októberben szervezett népszavazáson a község lakosságának túlnyomó többsége elutasította a bánya tervét. Bardocz Ferenc polgármester kijelentette: Verestóy szenátor beruházna a községben, és akár a bányanyitás is érdekelné. „Elvileg bármilyen beruházásról szó lehet, ha a helyi közösség egyértelműen kifejezi támogató szándékát” – jelentette ki Verestóy. Hangsúlyozta: „semmilyen közösségi tulajdont vagy közösségi érdeket érintő beruházást nem óhajtok eszközölni, ha a helyiek nem akarják”. /Jánossy Alíz: Szienitbánya: Verestóy is érdekelt? = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

;;;?Nagy Pál a Magyar Kultúra Lovagja
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány nyilvánosságra hozta azoknak a személyiségeknek a nevét, akik civil szervezetek jelölése alapján 2011-ben Magyar Kultúra Lovagja elismerésben részesülnek.
Január 22-én a Corinthia Hotel Budapest dísztermében megrendezésre kerülő XV. Magyar Kultúra Napja Gálán 7 ország 36 személyisége veszi át a kultúra lovagja címet a magyar és egyetemes kulturális örökség ápolása, közkinccsé tétele, alkotó fejlesztése, a kultúrák nemzetközi együttműködésének elősegítése, valamint a kulturális tevékenység támogatása érdekében huzamos időn át kifejtett önzetlen tevékenységéért. A kitüntetettek közül ketten erdélyiek, a marosvásárhelyi Nagy Pál és a gyergyóditrói Bardócz Ferenc. Nagy Pál kitüntetését a Székely Színház Egyesület és az EMKE Maros megyei szervezete javasolta. Az alábbiakban az ajánlók méltató szövegéből idézünk.
"Nagy Pál, nagy idők nagy krónikása, a Székely Színház szellemiségét követni, folytatni szándékozó Székely Színház Egyesület tiszteletbeli tagja szoros kapcsolatot ápol a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházzal, annak művészeivel. Fáradhatatlan lendülettel és hittel tevékenykedik a magyarság ügyéért, a magyarságtudat erősítéséért.
Hiányt pótló könyvek szerkesztésével, írásával kisebbségi magyar létünk számtalan vetületét öleli fel, ezrekben tudatosítva, kik vagyunk, elődeink mit testáltak ránk, miket kell ápolnunk, továbbadnunk utódainknak.
Örökmozgó szellemi napszámosként könyvbemutatókat szervez, jeles magyar irodalmi és kultúrtörténeti évfordulókra hívja fel a figyelmet. Konferenciái, könyvbemutatói azt bizonyítják, hogy Nagy Pál a magyar irodalmat és kultúrát egységes egésznek látja és értelmezi, ezzel is erősítve szétszakított nemzetünkben az összetartozás érzését.
A kisebbségi létben a nemzettudat megőrzésének egyik fellegvára a színház. Mint a Sütő András Baráti Társaság elnöke konferenciákat, emlékutakat szervez Marosvásárhelyen élő színművészek közreműködésével, mintegy felmutatva a világnak, hogy a nagy színészelődök mértékadó szellemiségének vannak követői napjainkban is. Nagy Pál, mint igaz őrző a strázsán, olyan jól kipróbált, bevált és örök színházművészeti értékek mellett tanúskodik, amelyek a marosvásárhelyi hajdani Székely Színházat jellemezték, naggyá tették, és amelyek ma is mérceként állnak (vagy kellene álljanak) azok előtt, akik a színházművészettel szegődtek a nemzetszolgálat ügye mellé.
Szívesen és példaadó igényességgel, alázattal vállal közérdekű tevékenységet. Diákdolgozatokat javít és bírál, versenyeken zsűrizik, mint olyan ember, akinek fontos a közösségépítés, a nemzethez való hűség.
Helytállása példaadó!
A Székely Színház Egyesület, a Maros megyei EMKE és a magam nevében igaz meggyőződéssel ajánlom Nagy Pál irodalomtörténészt, színház- és irodalomkritikust, művelődési életünk meghatározó személyiségét a Magyar Kultúra Lovagja címre" – olvasható a Kilyén Ilka illetve dr. Ábrám Zoltán szignálta ajánlóban. Népújság (Marosvásárhely)

Fennállásának huszonöt évét ünnepelte a ditrói cserkészcsapat
Kétnapos rendezvényt szervezett a ditrói Lovag Takó János Cserkészcsapat. Ünnepeltek, hiszen 25 évvel ezelőtt indította el Bardócz Ferenc és Bardócz Erzsébet a cserkészmozgalmat. Próbázásra, fogadalomtételre és egy kiadvány bemutatására is sort kerítettek.
Kétnapos rendezvényt szervezett a ditrói Lovag Takó János Cserkészcsapat. Ünnepeltek, hiszen 25 évvel ezelőtt indította el Bardócz Ferenc és Bardócz Erzsébet a cserkészmozgalmat. Próbázásra, fogadalomtételre és egy kiadvány bemutatására is sort kerítettek.
Cserkésztábor előzte meg az eseményt, ahol készülhettek a szintet lépő kiscserkészek. A szombati próbázást követően a fogadalomtételre vasárnap a délelőtti szentmise után került sor.
Ditróban hagyománya van annak is, hogy a cserkész gyerekek szülei támogatják a csapatot, fontos számukra, hogy a cserkészmozgalom szellemében nőjenek fel csemetéik, így idén két szülő is barna nyakkendőt kapott, tiszteletbeli cserkésszé vált. A kitüntetett: Csibi Teréz és Bajkó Attila. Ahogyan Bardócz Erzsébet fogalmazott: ha a cserkészek kéréssel fordulnak hozzájuk, nem ismerik a nem szót, készségesen segítenek a jelenleg hatvan aktív cserkészt számláló ditrói csapatnak.
A ditrói csapat vezetésében többen is kiveszik részüket, Balázs Brigitta, Köllő Zsófia és az alapítók, a mindenkori csapatvezetők Bardócz Ferenc és Bardócz Erzsébet. A művelődési házban tartott ünnepségen ők szóltak a jelenlévőkhöz.
„Ifjúságnevelés és játék. Elköteleződés, munka, kikapcsolódás, szórakozás, barátságok. Önkénteskedés, szakmai tapasztalat, szociális érzékenység, tanulás, fejlődés, önfejlesztés, önismeret. Módszerek, céltudatosság, szabályok, rend, ritmus, csapatmunka. Amit adott nekem, s amit jelent a cserkészet, össze sem tudnám foglalni több sornyi kulcsszó felsorolásával sem” – mondta Balázs Brigitta csapatvezető, köszönetet mondva az alapítóknak. Bardócz Erzsébet, Zsóka néni és Bardócz Ferenc a kezdetekről szólt, a cserkészmozgalom 25 évét, a sokoldalúan ható, fejlesztő munkának eredményét foglalták össze. Mindketten kiemelték, örömmel tapasztalják, hogy 25 éve folyamatos a civil szervezet tevékenysége, és az egykori cserkészek gyerekei a mai fogadalomtevők. „Élőben létezünk, nem virtuálisan, így van, amiből meríteni a folytatáshoz” – hangzott el.
Az ünnepségre kiadványt is szerkesztettek, melyben a 25 évet 25 interjúban jelenítik meg, és az elmúlt negyedszázad cserkészei emlékeznek. Köllő Zsófia mutatta be a kiadványt, jelezve, céljuk között szerepel az is, hogy ily módon is nyomot hagyjanak a cserkészek. Mint mondta, a kiadvány elkészítésében nagy örömére szolgált, hogy a megszólítottak mind igennel válaszoltak a felkérésre.
Az ünnepségen a köszönetnek is helye volt, az évfordulóra készült kiadvánnyal ajándékozták meg a támogatókat, szülőket, egykori és aktív cserkészeket. Az újonnan létrehozott Ditrói Cserkészetért díjat Bardócz Erzsébet és Bardócz Ferenc kapta. Az ünnepséget bográcsozással, tortaevéssel zárták.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro