Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2011. augusztus 17.
EMI tábor: Keskeny Út ökumenikus fesztiválmisszió
Az EMI tábor és a Keskeny Út ökumenikus fesztiválmisszió annyira összetartoznak, hogy elképzelhetetlen EMI tábor Keskeny út sátor nélkül. Ebben az évben is ott voltunk Gyergyóban az egyik talán legfiatalabb résztvevőkből álló csapatunkkal.
A sátrat szerdán 13 órakor nyitottuk meg, majd rövidesen Bencze Zsuzsanna negyedéves unitárius teológiai hallgató tartott bemutatót a Protestáns Teológiai Intézetben való tevékenységekről illetve a teológusi életről. A napot élményszínházzal, gitárdélutánnal folytattuk, majd zsíros kenyér és tea mellett beszélgetéssel zártuk le.
Csütörtökön reggel a csend beszél programunk után egy áhítaton vehettünk részt melyet Bencze Zsuzsanna tartott. Ezt követte Imre István Zoltán előadása, Értékes vagy!? címmel. A délutáni időszakot kézműves foglalkozással, agyagozással, bogozással, rajzolással, és festéssel töltöttük. Ezt követően filmet néztünk Good Will Hunting, majd a filmről és a nap témáról beszélgettünk arról, hogy Értékesek vagyunk és hogy ez miben áll, kinek kinek a saját véleménye szerint.
Pénteken az áhítatot Bardócz Csaba ikafalvi lelkész tartotta, a Keskeny Út fesztiválmissziós csapat vezetője, aki megemlékezett egyik társunkról, Nap Katiról, aki már az Úr országában szolgál, és onnan figyeli mindennapi tevékenykedésünket. Előadást hallgathattunk, Teremtés és/vagy evolúció témában Bartos Károly interaktív előadásában. A délutáni időszakban gitáron csendültek fel ismertebb és ismeretlenebb dalok, majd témába illő film következett Megint 17. A film után az elmaradhatatlan zsíros kenyér és üdítő is szerepet kaptak a beszélgetés során.
A szombati nap előadása Terhesség vagy áldás címet viselte, a témát Szabó Erdős Erzsébet gyergyógyszentmiklósi pszichológus fejtette ki számunkra, egyrészt szakmai másrészt női szemszögből. Délutáni programunk élményszínház volt, a heti témával, Értékes vagy, majd filmnézés következett, Ikrek- Élet az anyaméhben címmel. Az ezt követő beszélgetés a testvérkapcsolatokról, a testvérek közötti viszonyról is szólt.
Vasárnap reggel szentmisén vettünk részt, melyet Böjte Csaba ferences rendi szerzetes tartott, a táborlakóknak. Egy kis pihenés után kézműves foglalkozás volt, újdonsággal a programban, gipszmaszkok is készültek, amíg az időjárás meg nem zavarta a tevékenységet, majd élményszínház és egy energia-levezető sátorzáró következett.
Köszönetet mondunk a Bethlen Gábor Alapnak, Nap Kati szeretteinek és az EMI tábor szervezőinek, akik támogatták munkánkat.
Vas Zsuzsanna. Erdély.ma
Az EMI tábor és a Keskeny Út ökumenikus fesztiválmisszió annyira összetartoznak, hogy elképzelhetetlen EMI tábor Keskeny út sátor nélkül. Ebben az évben is ott voltunk Gyergyóban az egyik talán legfiatalabb résztvevőkből álló csapatunkkal.
A sátrat szerdán 13 órakor nyitottuk meg, majd rövidesen Bencze Zsuzsanna negyedéves unitárius teológiai hallgató tartott bemutatót a Protestáns Teológiai Intézetben való tevékenységekről illetve a teológusi életről. A napot élményszínházzal, gitárdélutánnal folytattuk, majd zsíros kenyér és tea mellett beszélgetéssel zártuk le.
Csütörtökön reggel a csend beszél programunk után egy áhítaton vehettünk részt melyet Bencze Zsuzsanna tartott. Ezt követte Imre István Zoltán előadása, Értékes vagy!? címmel. A délutáni időszakot kézműves foglalkozással, agyagozással, bogozással, rajzolással, és festéssel töltöttük. Ezt követően filmet néztünk Good Will Hunting, majd a filmről és a nap témáról beszélgettünk arról, hogy Értékesek vagyunk és hogy ez miben áll, kinek kinek a saját véleménye szerint.
Pénteken az áhítatot Bardócz Csaba ikafalvi lelkész tartotta, a Keskeny Út fesztiválmissziós csapat vezetője, aki megemlékezett egyik társunkról, Nap Katiról, aki már az Úr országában szolgál, és onnan figyeli mindennapi tevékenykedésünket. Előadást hallgathattunk, Teremtés és/vagy evolúció témában Bartos Károly interaktív előadásában. A délutáni időszakban gitáron csendültek fel ismertebb és ismeretlenebb dalok, majd témába illő film következett Megint 17. A film után az elmaradhatatlan zsíros kenyér és üdítő is szerepet kaptak a beszélgetés során.
A szombati nap előadása Terhesség vagy áldás címet viselte, a témát Szabó Erdős Erzsébet gyergyógyszentmiklósi pszichológus fejtette ki számunkra, egyrészt szakmai másrészt női szemszögből. Délutáni programunk élményszínház volt, a heti témával, Értékes vagy, majd filmnézés következett, Ikrek- Élet az anyaméhben címmel. Az ezt követő beszélgetés a testvérkapcsolatokról, a testvérek közötti viszonyról is szólt.
Vasárnap reggel szentmisén vettünk részt, melyet Böjte Csaba ferences rendi szerzetes tartott, a táborlakóknak. Egy kis pihenés után kézműves foglalkozás volt, újdonsággal a programban, gipszmaszkok is készültek, amíg az időjárás meg nem zavarta a tevékenységet, majd élményszínház és egy energia-levezető sátorzáró következett.
Köszönetet mondunk a Bethlen Gábor Alapnak, Nap Kati szeretteinek és az EMI tábor szervezőinek, akik támogatták munkánkat.
Vas Zsuzsanna. Erdély.ma
2011. december 5.
Házhoz megy a Mikó Imre Terv
A Kézdiszéki EMNT személyre szabott tájékoztatási kampányt indított, személyesen keresik fel a kistérség vállalkozóit – tudtuk meg Bardócz Csaba elnöktől.
A kampány célja, hogy a Mikó Imre Terv vitairatát minél szélesebb körben ismertessék a vállalkozói körökben. A dokumentum készítői így fogalmaztak: a terv feladata „azoknak a gazdasági alapoknak a lerakása, amelyekre biztosan és fenntarthatóan épülhet a romániai magyarság jövője". E feladat megvalósításában kulcsfontosságú szerepet játszik a vállalkozói réteg alkotó hozzájárulása, éppen ezért a személyes találkozók során a vállalkozóknak lehetőségük nyílik a vitairat részletes elemzése mellett saját hozzászólásaikat, véleményüket megfogalmazni a vitairattal kapcsolatosan. A Mikó Imre Terv vitairatának nyomtatott változata a Kézdiszéki EMNT irodájában (a református egyházpalota épületének első emeletén) igényelhető, ugyanott lehet egyeztetni a konzultációk időpontját is személyesen, telefonon (0267 360 006) vagy e-mailben (kezdiszek@emnt.org). Kapcsolattartó Bardócz Csaba és Hollanda Enikő kézdiszéki szakértő.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A Kézdiszéki EMNT személyre szabott tájékoztatási kampányt indított, személyesen keresik fel a kistérség vállalkozóit – tudtuk meg Bardócz Csaba elnöktől.
A kampány célja, hogy a Mikó Imre Terv vitairatát minél szélesebb körben ismertessék a vállalkozói körökben. A dokumentum készítői így fogalmaztak: a terv feladata „azoknak a gazdasági alapoknak a lerakása, amelyekre biztosan és fenntarthatóan épülhet a romániai magyarság jövője". E feladat megvalósításában kulcsfontosságú szerepet játszik a vállalkozói réteg alkotó hozzájárulása, éppen ezért a személyes találkozók során a vállalkozóknak lehetőségük nyílik a vitairat részletes elemzése mellett saját hozzászólásaikat, véleményüket megfogalmazni a vitairattal kapcsolatosan. A Mikó Imre Terv vitairatának nyomtatott változata a Kézdiszéki EMNT irodájában (a református egyházpalota épületének első emeletén) igényelhető, ugyanott lehet egyeztetni a konzultációk időpontját is személyesen, telefonon (0267 360 006) vagy e-mailben (kezdiszek@emnt.org). Kapcsolattartó Bardócz Csaba és Hollanda Enikő kézdiszéki szakértő.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. december 12.
Programalkotás az EMNP-ben, tisztújítás az EMNT-ben
A megtalált út – Esélyt és szabadságot Erdélynek! – ez a címe az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) programjának, amelyet szombaton, Marosvásárhelyen fogadott el a három hónappal korábban bejegyzett alakulat fóruma. A program két alapértéke az önkormányzatiság és az Erdély-központúság. Az EMNP 2012 februárjában tartja alakuló kongresszusát. Közben Tőkés Lászlót újraválasztották az EMNT elnökévé. Ügyvezető elnökké Sándor Krisztinát választották. A tisztséget eddig betöltő Toró T. Tibor az EMNP megbízott elnökeként folytatja.
A húsz-huszonkét évvel ezelőtti RMDSZ-nagygyűlések hangulatát idézte fel az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szombati, egész napos rendezvénye. A Marosvásárhelyen összegyűlt küldöttek és meghívottak minden szavából a kezdeti lelkesedést lehetett érezni. Tőkés László, az EMNT újraválasztott elnöke és az új magyar párt védnöke meg is jegyezte, hogy úgy érzi magát, mint huszonkét esztendővel ezelőtt, hiszen belengi a termet az ügyszeretet szentsége.
Az EMNP országos programalkotó fórumaként meghirdetett rendezvény fontosságát a megjelent meghívottak listája is alátámasztotta. Köszöntő beszédében Répás Zsuzsanna, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a demokrácia-központokat működtető EMNT identitásformáló és közösségépítő szerepét méltányolta. Eddig ugyanis több mint 200 ezer határon túli magyar kapta meg anyaországa állampolgárságát.
Az EMNP-vel kapcsolatosan Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettes szólt videofelvételről az egybegyűltekhez. A Kárpát-medencei magyar közösségeknek etnikai alapú magyar pártok kellenek, vélekedett a politikus. „Ha ezt feladnánk, az tulajdonképpen az asszimiláció olajozását jelentené: először vegyes pártok születnének, majd csupán a többségi pártok magyar tagozatai maradnának” – mondta. Semjén fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az erdélyi magyarok az érdekeiket akkor tudják sikeresen képviselni, ha az etnikai alapú magyar politika jelen van a bukaresti parlamentben. „Ezt pedig minél szélesebb összefogással valósíthatják meg” – fűzte hozzá, majd arra figyelmeztette az egybegyűlteket, hogy az autonómia kérdése az erdélyi magyar politizálás egyik fundamentuma kell hogy legyen.
Eurotranszszilvanista párt
Az eurotranszszilvanizmust határozta meg a sajtónak nyilatkozó Szilágyi Zsolt a pártprogram középpontjaként. Az EMNP megbízott alelnöke kifejtette: ez alatt első sorban az erdélyiségre jellemző toleranciát, a többnyelvűséget és a kultúrák harmóniáját értette. Állítása szerint az új párt megjelenése mindenképpen dinamizálni fogja az erdélyi magyarságot. Az EMNP pozitívumként könyveli el, hogy míg a fiatalok nagy része kiábrándult a politikai osztályból és a politizálásból, egyre több ifjú érdeklődik és segédkezik a nemzeti tanácsnak és a néppártnak.
„Nálunk nincs helyük a régi rendszerben jeleskedőknek, mint ahogy az ügyeskedőknek, a korrupcióval gyanúsítottaknak vagy a politikából meggazdagodni vágyóknak sem” – szögezte le Toró T. Tibor. A megbízott elnök által bemutatott közvélemény-kutatási adatok szerint a nyáron, a néppárt bejegyzése előtt ennek már 25 százalékos támogatottsága volt a Székelyföldön.
Toró T. Tibor szerint a közvélemény-kutatás egy aggasztó adatot is felszínre hozott. Noha a megkérdezettek 80 százaléka úgy nyilatkozott, Erdélyben képzeli el a jövőjét, a megkérdezetteknek csak 50 százaléka mondta, hogy a gyermekei jövőjét is Erdélyben látja. A néppárt vezetője szerint ez azt jelenti, hitet, reményt és jövőképet kell adni az erdélyi magyar embereknek.
A szervezetépítés 2012 elején, a februári alakuló kongresszuson zárul le. „Addig felülről lefelé építkezünk, majd megfordul a helyzet” – magyarázta.
Együttműködés – csakis a közös ügyért
Mint várható volt, az RMDSZ, ha nem is túl sűrűn, de időnként afféle visszatérő motívumként szerepelt a felszólalók retorikájában. A legkeményebb bírálatot Tőkés László fogalmazta meg, amikor kijelentette, hogy egyre inkább úgy tűnik, hogy „a román érdekeket képviseli a magyarok között, ahelyett, hogy a magyar érdekeket képviselné a román politikában”.
Sajtóértekezletén utalt a szövetség demokrácia-deficitjére Szilágyi Zsolt is, rámutatva, hogy az RMDSZ-nek köze van az EMNP Hunyad megyei támogatóinak a pártbejegyzés utáni zaklatásához. Ugyanennél a fejezetnél maradva, Szilágyi nem szalasztotta el azon romániai magyar politikusok bírálatát, akik kizárólag egyéni vagy pártérdekeket nézve, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) alól próbálják kihúzni a talajt.
Mindemellett az Erdélyi Magyar Néppárt tudatában van annak, hogy a közös cél érdekében együtt kell hogy működjön a magyarság többi hazai képviselőivel. „Nem igaz, hogy ki akarnánk ütni az RMDSZ-t a parlamentből. Nem legyőzni akarunk valakit, hanem győzelemre vinni az erdélyiek ügyét, az erdélyi magyar autonómiák ügyét” – próbált rácáfolni a néppártot ért vádakra Toró T. Tibor. Elhangzott: az EMNP azt kezdeményezi, hogy az erdélyi magyarság számarányának megfelelően különítsenek el helyeket a román törvényhozásban a magyar pártoknak. Így a magyar pártok versenye nem járna azzal a veszéllyel, hogy a pártok egyike sem éri el a parlamenti küszöböt.
Kérdésünkre, hogy a továbbiakban miként fognak viszonyulni a jobboldal polarizálását szorgalmazó Magyar Polgári Párthoz, amelynek elnökével megromlott a kapcsolat, Toró elmondta, hogy a közös cél érdekében Szász Jenővel is hajlandók együttműködni. „A magyar ügyért, az autonómia ügyéért készek vagyunk szövetséget kötni az MPP-vel is” – szögezte le az új párt elnöke. A konstruktív viszonyt próbálja visszaállítani az EMNT a Székely Nemzeti Tanáccsal is. Erre utalt Tőkés nyilatkozata, aki dicséretesnek nevezte az európai polgári kezdeményezés keretein belül a Kárpát-medencei autonómiatörekvések előmozdításáért felmerült aláírásgyűjtés gondolatát.
Vass Levente – külön fejezet
Ha az RMDSZ felemlegetése szinte valamennyiszer az elmúlt két évtized kudarcaival vagy legalább is félsikereivel függött össze, a tanácsokozáson megjelent Vass Levente, a szövetség miniszteri tanácsosa üde színfoltnak bizonyult. A küldöttek érdeklődéssel hallgatták az RMDSZ és az EMNT közös marosvásárhelyi polgármester-jelöltjének felszólalását. Vass az összefogás szép példájaként jellemezte a jelöltségét, mely egy számon kérhető és valós kiutat mutató megoldás lehet a válság felé sodródó politikai diskurzusban.
„Nem vagyok politikus még, a civil világból jövök. Ennél fontosabb azonban, hogy a marosvásárhelyi magyarok közös polgármester jelöltjeként állok itt” – fogalmazott a 36 éves orvos, aki biztos abban, hogy egy év múlva ő lesz a város polgármestere. Vass az MPP-nek is üzent, amikor előre megköszönte az egyelőre késni látszó támogatását.
Az összefogásról szólva, Tőkés László leszögezte: „A magyar egység nem pártegység. A magyar egység célbeli egység. Az általunk kitűzött célok pedig egyszerűek: dolgoznunk kell, újra kell építenünk Erdélyt és meg építenünk Székelyföldet”.
A párt nem falja fel az EMNT-t
Szinte minden egyes jelenlévőt az EMNT és az EMNP jövőbeni viszonya is foglalkoztatta. „A párt léte nem jelenti a tanács megszűntét, hisz a két szervezet egymásra van utalva” – tisztázta a dolgokat Toró T. Tibor.
Tőkés László a magyarországi polgári körök-mozgalom és a Fidesz-KDNP kettős kapcsolatához hasonlította a két szervezet közötti együttműködést.
„Az EMNT egy széles karolású polgári mozgalom kereteit biztosítja, a kezdeményezésére létrehozott EMNP pedig egy olyan politikai eszköz, ami célba viszi az utasát” – fogalmazott a püspök-politikus.
Továbbra is Tőkés László az EMNT elnöke
Megerősítette elnöki minőségében Tőkés Lászlót az EMNT országos küldöttgyűlése. A lehetséges 195 szavazatból a szervezet eddigi vezetője 189-et kapott, a többi hat tartózkodott. Az ügyvezető elnök tisztségét ezentúl Sándor Krisztina fogja betölteni, a szervezet régióelnökei pedig Szabó László (Közép-Erdély), Bardócz Csaba (Székelyföld) valamint Nagy József Barna (Partium) lesznek. A szervezet munkáját egy öttagú alelnökség fogja segíteni.
Elnöki beszámolójában Tőkés László áttekintette azt a folyamatot, mely az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásához vezetett. Úgy vélte, ma újra olyan „ügyszeretettel átitatott szentség lebegi be a termet, mint 1989 decemberében, a nagy elhatározások idején”. Tőkés megemlítette, a magyarországi változásoknak döntő szerepe volt a mostani építő hangulat kialakulásában. „Magyarország újból anyaországgá változott” – fogalmazott Tőkés. Úgy vélte, az „eurotranszszilvanizmus” útján kell haladni előre. Mint részletezte, a fogalom az európai modernitás és az erdélyi értékek és hagyományok ötvözését fedi. Azt is megemlítette, az erdélyi magyarságnak stratégiai partnerséget kell ajánlania az erdélyi románság számára.
A beszámolók rendjén elhangzott, az EMNT által megszervezett demokrácia-központok 140 ezer személynek adtak tájékoztatást a magyar állampolgárság igénylése folyamatában, és több mint 70 ezer állampolgársági dosszié összeállításában segédkeztek.
Beszámoló hangzott el az EMNT által koordinált Mikó Imre-tervről, amely a 2012 és 2020 közötti időszak erdélyi magyar gazdasági fejlesztés terve. „Ha a terv elkészítését nem követi az intézményépítés, és nem jön létre az erdélyi magyar fejlesztési ügynökség, akkor hiába dolgoztunk” – jelentette ki Toró T. Tibor leköszönő ügyvezető elnök. Azzal kapcsolatban is reményét fejezte ki, hogy az EMNT hosszabb távon is elláthatja az állampolgársággal kapcsolatos tanácsadás feladatát.
Toró úgy vélte, EMNT-nek továbbra is civil politikai mozgalomként kell működnie, tevékenységét azonban össze kell hangolnia az Erdélyi Magyar Néppártéval. „Egymást erősítve kell tovább haladni, hiszen a mozgalom sem lehet eredményes a párt nélkül de a párt sem a mozgalom nélkül” - fogalmazott Toró.
A küldöttgyűlésen módosították a szervezet alapszabályát, és újjászervezték a szervezet vezető testületeit, mivel azokból meghatározó személyiségek távoztak az Erdélyi Magyar Néppártba.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
A megtalált út – Esélyt és szabadságot Erdélynek! – ez a címe az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) programjának, amelyet szombaton, Marosvásárhelyen fogadott el a három hónappal korábban bejegyzett alakulat fóruma. A program két alapértéke az önkormányzatiság és az Erdély-központúság. Az EMNP 2012 februárjában tartja alakuló kongresszusát. Közben Tőkés Lászlót újraválasztották az EMNT elnökévé. Ügyvezető elnökké Sándor Krisztinát választották. A tisztséget eddig betöltő Toró T. Tibor az EMNP megbízott elnökeként folytatja.
A húsz-huszonkét évvel ezelőtti RMDSZ-nagygyűlések hangulatát idézte fel az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szombati, egész napos rendezvénye. A Marosvásárhelyen összegyűlt küldöttek és meghívottak minden szavából a kezdeti lelkesedést lehetett érezni. Tőkés László, az EMNT újraválasztott elnöke és az új magyar párt védnöke meg is jegyezte, hogy úgy érzi magát, mint huszonkét esztendővel ezelőtt, hiszen belengi a termet az ügyszeretet szentsége.
Az EMNP országos programalkotó fórumaként meghirdetett rendezvény fontosságát a megjelent meghívottak listája is alátámasztotta. Köszöntő beszédében Répás Zsuzsanna, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a demokrácia-központokat működtető EMNT identitásformáló és közösségépítő szerepét méltányolta. Eddig ugyanis több mint 200 ezer határon túli magyar kapta meg anyaországa állampolgárságát.
Az EMNP-vel kapcsolatosan Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettes szólt videofelvételről az egybegyűltekhez. A Kárpát-medencei magyar közösségeknek etnikai alapú magyar pártok kellenek, vélekedett a politikus. „Ha ezt feladnánk, az tulajdonképpen az asszimiláció olajozását jelentené: először vegyes pártok születnének, majd csupán a többségi pártok magyar tagozatai maradnának” – mondta. Semjén fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az erdélyi magyarok az érdekeiket akkor tudják sikeresen képviselni, ha az etnikai alapú magyar politika jelen van a bukaresti parlamentben. „Ezt pedig minél szélesebb összefogással valósíthatják meg” – fűzte hozzá, majd arra figyelmeztette az egybegyűlteket, hogy az autonómia kérdése az erdélyi magyar politizálás egyik fundamentuma kell hogy legyen.
Eurotranszszilvanista párt
Az eurotranszszilvanizmust határozta meg a sajtónak nyilatkozó Szilágyi Zsolt a pártprogram középpontjaként. Az EMNP megbízott alelnöke kifejtette: ez alatt első sorban az erdélyiségre jellemző toleranciát, a többnyelvűséget és a kultúrák harmóniáját értette. Állítása szerint az új párt megjelenése mindenképpen dinamizálni fogja az erdélyi magyarságot. Az EMNP pozitívumként könyveli el, hogy míg a fiatalok nagy része kiábrándult a politikai osztályból és a politizálásból, egyre több ifjú érdeklődik és segédkezik a nemzeti tanácsnak és a néppártnak.
„Nálunk nincs helyük a régi rendszerben jeleskedőknek, mint ahogy az ügyeskedőknek, a korrupcióval gyanúsítottaknak vagy a politikából meggazdagodni vágyóknak sem” – szögezte le Toró T. Tibor. A megbízott elnök által bemutatott közvélemény-kutatási adatok szerint a nyáron, a néppárt bejegyzése előtt ennek már 25 százalékos támogatottsága volt a Székelyföldön.
Toró T. Tibor szerint a közvélemény-kutatás egy aggasztó adatot is felszínre hozott. Noha a megkérdezettek 80 százaléka úgy nyilatkozott, Erdélyben képzeli el a jövőjét, a megkérdezetteknek csak 50 százaléka mondta, hogy a gyermekei jövőjét is Erdélyben látja. A néppárt vezetője szerint ez azt jelenti, hitet, reményt és jövőképet kell adni az erdélyi magyar embereknek.
A szervezetépítés 2012 elején, a februári alakuló kongresszuson zárul le. „Addig felülről lefelé építkezünk, majd megfordul a helyzet” – magyarázta.
Együttműködés – csakis a közös ügyért
Mint várható volt, az RMDSZ, ha nem is túl sűrűn, de időnként afféle visszatérő motívumként szerepelt a felszólalók retorikájában. A legkeményebb bírálatot Tőkés László fogalmazta meg, amikor kijelentette, hogy egyre inkább úgy tűnik, hogy „a román érdekeket képviseli a magyarok között, ahelyett, hogy a magyar érdekeket képviselné a román politikában”.
Sajtóértekezletén utalt a szövetség demokrácia-deficitjére Szilágyi Zsolt is, rámutatva, hogy az RMDSZ-nek köze van az EMNP Hunyad megyei támogatóinak a pártbejegyzés utáni zaklatásához. Ugyanennél a fejezetnél maradva, Szilágyi nem szalasztotta el azon romániai magyar politikusok bírálatát, akik kizárólag egyéni vagy pártérdekeket nézve, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) alól próbálják kihúzni a talajt.
Mindemellett az Erdélyi Magyar Néppárt tudatában van annak, hogy a közös cél érdekében együtt kell hogy működjön a magyarság többi hazai képviselőivel. „Nem igaz, hogy ki akarnánk ütni az RMDSZ-t a parlamentből. Nem legyőzni akarunk valakit, hanem győzelemre vinni az erdélyiek ügyét, az erdélyi magyar autonómiák ügyét” – próbált rácáfolni a néppártot ért vádakra Toró T. Tibor. Elhangzott: az EMNP azt kezdeményezi, hogy az erdélyi magyarság számarányának megfelelően különítsenek el helyeket a román törvényhozásban a magyar pártoknak. Így a magyar pártok versenye nem járna azzal a veszéllyel, hogy a pártok egyike sem éri el a parlamenti küszöböt.
Kérdésünkre, hogy a továbbiakban miként fognak viszonyulni a jobboldal polarizálását szorgalmazó Magyar Polgári Párthoz, amelynek elnökével megromlott a kapcsolat, Toró elmondta, hogy a közös cél érdekében Szász Jenővel is hajlandók együttműködni. „A magyar ügyért, az autonómia ügyéért készek vagyunk szövetséget kötni az MPP-vel is” – szögezte le az új párt elnöke. A konstruktív viszonyt próbálja visszaállítani az EMNT a Székely Nemzeti Tanáccsal is. Erre utalt Tőkés nyilatkozata, aki dicséretesnek nevezte az európai polgári kezdeményezés keretein belül a Kárpát-medencei autonómiatörekvések előmozdításáért felmerült aláírásgyűjtés gondolatát.
Vass Levente – külön fejezet
Ha az RMDSZ felemlegetése szinte valamennyiszer az elmúlt két évtized kudarcaival vagy legalább is félsikereivel függött össze, a tanácsokozáson megjelent Vass Levente, a szövetség miniszteri tanácsosa üde színfoltnak bizonyult. A küldöttek érdeklődéssel hallgatták az RMDSZ és az EMNT közös marosvásárhelyi polgármester-jelöltjének felszólalását. Vass az összefogás szép példájaként jellemezte a jelöltségét, mely egy számon kérhető és valós kiutat mutató megoldás lehet a válság felé sodródó politikai diskurzusban.
„Nem vagyok politikus még, a civil világból jövök. Ennél fontosabb azonban, hogy a marosvásárhelyi magyarok közös polgármester jelöltjeként állok itt” – fogalmazott a 36 éves orvos, aki biztos abban, hogy egy év múlva ő lesz a város polgármestere. Vass az MPP-nek is üzent, amikor előre megköszönte az egyelőre késni látszó támogatását.
Az összefogásról szólva, Tőkés László leszögezte: „A magyar egység nem pártegység. A magyar egység célbeli egység. Az általunk kitűzött célok pedig egyszerűek: dolgoznunk kell, újra kell építenünk Erdélyt és meg építenünk Székelyföldet”.
A párt nem falja fel az EMNT-t
Szinte minden egyes jelenlévőt az EMNT és az EMNP jövőbeni viszonya is foglalkoztatta. „A párt léte nem jelenti a tanács megszűntét, hisz a két szervezet egymásra van utalva” – tisztázta a dolgokat Toró T. Tibor.
Tőkés László a magyarországi polgári körök-mozgalom és a Fidesz-KDNP kettős kapcsolatához hasonlította a két szervezet közötti együttműködést.
„Az EMNT egy széles karolású polgári mozgalom kereteit biztosítja, a kezdeményezésére létrehozott EMNP pedig egy olyan politikai eszköz, ami célba viszi az utasát” – fogalmazott a püspök-politikus.
Továbbra is Tőkés László az EMNT elnöke
Megerősítette elnöki minőségében Tőkés Lászlót az EMNT országos küldöttgyűlése. A lehetséges 195 szavazatból a szervezet eddigi vezetője 189-et kapott, a többi hat tartózkodott. Az ügyvezető elnök tisztségét ezentúl Sándor Krisztina fogja betölteni, a szervezet régióelnökei pedig Szabó László (Közép-Erdély), Bardócz Csaba (Székelyföld) valamint Nagy József Barna (Partium) lesznek. A szervezet munkáját egy öttagú alelnökség fogja segíteni.
Elnöki beszámolójában Tőkés László áttekintette azt a folyamatot, mely az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásához vezetett. Úgy vélte, ma újra olyan „ügyszeretettel átitatott szentség lebegi be a termet, mint 1989 decemberében, a nagy elhatározások idején”. Tőkés megemlítette, a magyarországi változásoknak döntő szerepe volt a mostani építő hangulat kialakulásában. „Magyarország újból anyaországgá változott” – fogalmazott Tőkés. Úgy vélte, az „eurotranszszilvanizmus” útján kell haladni előre. Mint részletezte, a fogalom az európai modernitás és az erdélyi értékek és hagyományok ötvözését fedi. Azt is megemlítette, az erdélyi magyarságnak stratégiai partnerséget kell ajánlania az erdélyi románság számára.
A beszámolók rendjén elhangzott, az EMNT által megszervezett demokrácia-központok 140 ezer személynek adtak tájékoztatást a magyar állampolgárság igénylése folyamatában, és több mint 70 ezer állampolgársági dosszié összeállításában segédkeztek.
Beszámoló hangzott el az EMNT által koordinált Mikó Imre-tervről, amely a 2012 és 2020 közötti időszak erdélyi magyar gazdasági fejlesztés terve. „Ha a terv elkészítését nem követi az intézményépítés, és nem jön létre az erdélyi magyar fejlesztési ügynökség, akkor hiába dolgoztunk” – jelentette ki Toró T. Tibor leköszönő ügyvezető elnök. Azzal kapcsolatban is reményét fejezte ki, hogy az EMNT hosszabb távon is elláthatja az állampolgársággal kapcsolatos tanácsadás feladatát.
Toró úgy vélte, EMNT-nek továbbra is civil politikai mozgalomként kell működnie, tevékenységét azonban össze kell hangolnia az Erdélyi Magyar Néppártéval. „Egymást erősítve kell tovább haladni, hiszen a mozgalom sem lehet eredményes a párt nélkül de a párt sem a mozgalom nélkül” - fogalmazott Toró.
A küldöttgyűlésen módosították a szervezet alapszabályát, és újjászervezték a szervezet vezető testületeit, mivel azokból meghatározó személyiségek távoztak az Erdélyi Magyar Néppártba.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
2012. január 5.
Stafétaváltás történt a partiumi EMNT elnökségi székében
A közel egy hónappal ezelőtt, Marosvásárhelyen lezajlott tisztújító közgyűlés után jelentősen változott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács regionális szervezeteinek elnöksége. A Tőkés László EP-alelnök által vezetett civil mozgalmár szervezet mindhárom – partiumi, belső-erdélyi, valamint székelyföldi – szervezetének élére új régióelnök került.
Csütörtökön, a nagyváradi Demokrácia Központban tartott sajtótájékoztató keretében Orbán Mihály hivatalosan is átruházta régióelnöki tisztségét Nagy József Barnára, aki emellett az EMNT Bihar megyei szervezetének is az ügyvezető elnöke. A volt régióelnök bevezetésképpen a marosvásárhelyi tisztújító közgyűlés fontosabb döntéseit idézte fel a sajtónak. Mint ismeretes, ekkor erősítették meg elnöki minőségében Tőkés Lászlót, illetve választották meg a szervezet ügyvezető elnökévé Sándor Krisztinát. Az EMNT régióelnökei Szabó László (Közép-Erdély), Bardócz Csaba (Székelyföld), valamint Nagy József Barna (Partium) lettek. Orbán Mihály elmondta: bár a tisztújítást megelőző jelölési procedúra során sokan támogatásukról biztosították, nem vállalt újabb régióelnöki tisztséget az EMNT keretében. „Teret kell engedni a fiataloknak is”, magyarázta a leköszönő régióelnök, ugyanakkor hozzáfűzte, hogy továbbra is mindenben támogatni fogja a szervezet ügyeit. Közgazdászként tagja az EMNT gazdasági bizottságának, így szerepet vállal a Mikó Imre Terv programjának kidolgozásában, véglegesítésében is. Továbbá megmarad a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Alapítvány alelnökének, mely kis- és középvállalkozások számára folyósít hitelt. Orbán Mihály végezetül annak a véleményének adott hangot, hogy „le kell osztani a terheket” és mivel egyre nő az EMNT, illetve az EMNP tagsága, van honnan új zászlóvivőket találni. Nagy József Barna elöljáróban elmondta, hogy szerencsésnek találja azt, hogy az EMNT vezetőségében egyházi emberek vannak, így közös értékrenden alapul az erdélyi magyarság megmaradása érdekében kifejtett munkájuk. A Partiumban egészen más problémák adottak a másik két erdélyi régióhoz képest, folytatta az új régióelnök. A határmentiség, illetve az, hogy évszázadokig egységes egészet alkotott a ma már országhatár által kettészelt terület, azt a fő feladatot állítja a magyar közösséget szolgálók elé, hogy minél nagyobb arányban éljenek a határon átnyúló együttműködési lehetőségekkel. Fontos az Érmellék és a Hegyköz tömbmagyarságának felkarolása is. Mindezek jegyében az EMNT partiumi szervezete több pályázatot is kidolgozott és igyekezete szerint minden pályázati lehetőséget megragad majd. További célkitűzés a civil öntudat erősítése, a különböző érdekcsoportok alóli függőség kiküszöbölése, a különböző autonómiatörekvések támogatása, a magyar anyanyelvű roma közösségek ügyének felkarolása is. Újságírói kérdésre válaszolva Nagy József Barna elmondta, konkrét terveik között szerepel a Kolozsvári Magyar Napok mintájára megvalósulandó Szent László Napok, illetve a vidék jellegzetes ízeit felsorakoztató Partium Ízei elnevezésű rendezvénysorozat megszervezése is. Végezetül elhangzott, hogy bár az EMNT mindenben támogatni fogja az Erdélyi Magyar Néppártot, de tevékenységét tekintve megmarad civil mozgalomnak, melyhez bárki bármikor csatlakozhat, aki egyetért annak törekvéseivel.
2012. január 5., Nagyvárad
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezetének sajtószolgálata
A közel egy hónappal ezelőtt, Marosvásárhelyen lezajlott tisztújító közgyűlés után jelentősen változott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács regionális szervezeteinek elnöksége. A Tőkés László EP-alelnök által vezetett civil mozgalmár szervezet mindhárom – partiumi, belső-erdélyi, valamint székelyföldi – szervezetének élére új régióelnök került.
Csütörtökön, a nagyváradi Demokrácia Központban tartott sajtótájékoztató keretében Orbán Mihály hivatalosan is átruházta régióelnöki tisztségét Nagy József Barnára, aki emellett az EMNT Bihar megyei szervezetének is az ügyvezető elnöke. A volt régióelnök bevezetésképpen a marosvásárhelyi tisztújító közgyűlés fontosabb döntéseit idézte fel a sajtónak. Mint ismeretes, ekkor erősítették meg elnöki minőségében Tőkés Lászlót, illetve választották meg a szervezet ügyvezető elnökévé Sándor Krisztinát. Az EMNT régióelnökei Szabó László (Közép-Erdély), Bardócz Csaba (Székelyföld), valamint Nagy József Barna (Partium) lettek. Orbán Mihály elmondta: bár a tisztújítást megelőző jelölési procedúra során sokan támogatásukról biztosították, nem vállalt újabb régióelnöki tisztséget az EMNT keretében. „Teret kell engedni a fiataloknak is”, magyarázta a leköszönő régióelnök, ugyanakkor hozzáfűzte, hogy továbbra is mindenben támogatni fogja a szervezet ügyeit. Közgazdászként tagja az EMNT gazdasági bizottságának, így szerepet vállal a Mikó Imre Terv programjának kidolgozásában, véglegesítésében is. Továbbá megmarad a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Alapítvány alelnökének, mely kis- és középvállalkozások számára folyósít hitelt. Orbán Mihály végezetül annak a véleményének adott hangot, hogy „le kell osztani a terheket” és mivel egyre nő az EMNT, illetve az EMNP tagsága, van honnan új zászlóvivőket találni. Nagy József Barna elöljáróban elmondta, hogy szerencsésnek találja azt, hogy az EMNT vezetőségében egyházi emberek vannak, így közös értékrenden alapul az erdélyi magyarság megmaradása érdekében kifejtett munkájuk. A Partiumban egészen más problémák adottak a másik két erdélyi régióhoz képest, folytatta az új régióelnök. A határmentiség, illetve az, hogy évszázadokig egységes egészet alkotott a ma már országhatár által kettészelt terület, azt a fő feladatot állítja a magyar közösséget szolgálók elé, hogy minél nagyobb arányban éljenek a határon átnyúló együttműködési lehetőségekkel. Fontos az Érmellék és a Hegyköz tömbmagyarságának felkarolása is. Mindezek jegyében az EMNT partiumi szervezete több pályázatot is kidolgozott és igyekezete szerint minden pályázati lehetőséget megragad majd. További célkitűzés a civil öntudat erősítése, a különböző érdekcsoportok alóli függőség kiküszöbölése, a különböző autonómiatörekvések támogatása, a magyar anyanyelvű roma közösségek ügyének felkarolása is. Újságírói kérdésre válaszolva Nagy József Barna elmondta, konkrét terveik között szerepel a Kolozsvári Magyar Napok mintájára megvalósulandó Szent László Napok, illetve a vidék jellegzetes ízeit felsorakoztató Partium Ízei elnevezésű rendezvénysorozat megszervezése is. Végezetül elhangzott, hogy bár az EMNT mindenben támogatni fogja az Erdélyi Magyar Néppártot, de tevékenységét tekintve megmarad civil mozgalomnak, melyhez bárki bármikor csatlakozhat, aki egyetért annak törekvéseivel.
2012. január 5., Nagyvárad
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezetének sajtószolgálata
2012. február 20.
Tanácskoztak az EMNT képviselői
Szombaton az EMNT székelyföldi képviselő testülete A civil mozgalom az erdélyi közéletben címmel tartott megbeszélést, majd azt követően sajtótájékoztatón számolt be az elmúlt év kulturális eseményeiről, terveiről.
A megbeszélésen jelen volt Bardócz Csaba, az EMNT székelyföldi régióelnöke, Nagy Pál udvarhelyszéki, Bákai Magdolna gyergyószéki, Tiboldi László csíkszéki, Toró Tamás Brassó megyei, Marián István erdővidéki és Szabó Tünde orbaiszéki elnök. A székelyföldi képviselő-testület azzal a céllal tanácskozott Sepsiszentgyörgyön, hogy összehangolja az országos rendezvényeket. „A civil események szervezése lesz a továbbiakban is a székelyföldi EMNT-szervezetek fő célkitűzése, illetve a hálózati bővítés is a prioritásaink között szerepel” – összegzett Bardócz Csaba székelyföldi régióelnök. Toró Tamás, a szórványt képviselő Brassó megyei elnök elmondta, 1940-ben volt utoljára a Brassói Magyar Napokhoz hasonló esemény Dél-Erdélyben, a nyolc napon át tartó huszonhét rendezvényt tízezren látogatták, és idén is megrendezik.
ontos a hagyományápolás, hogy megmutassuk értékeinket, jelentette ki Szabó Tünde orbaiszéki elnök, aki szerint szükséges, hogy „a fiataljaink ne kint keressék a boldogulást, hanem idehaza”. Ennek jegyében szervezték meg az elmúlt napokban a Hagyományok Udvara elnevezésű rendezvényüket Kisborosnyón, Barátoson, Zágonban, illetve Zabolán. Május 6-án a Székelyföldet összefogó rendezvényként tervezik megszervezni a Magyar Sport Napját Kézdivásárhelyen, április 11-én pedig székenként, külön ünneplik majd a Magyar Költészet Napját, mondta Bardócz Csaba. Székely Hírmondó
Erdély.ma
Szombaton az EMNT székelyföldi képviselő testülete A civil mozgalom az erdélyi közéletben címmel tartott megbeszélést, majd azt követően sajtótájékoztatón számolt be az elmúlt év kulturális eseményeiről, terveiről.
A megbeszélésen jelen volt Bardócz Csaba, az EMNT székelyföldi régióelnöke, Nagy Pál udvarhelyszéki, Bákai Magdolna gyergyószéki, Tiboldi László csíkszéki, Toró Tamás Brassó megyei, Marián István erdővidéki és Szabó Tünde orbaiszéki elnök. A székelyföldi képviselő-testület azzal a céllal tanácskozott Sepsiszentgyörgyön, hogy összehangolja az országos rendezvényeket. „A civil események szervezése lesz a továbbiakban is a székelyföldi EMNT-szervezetek fő célkitűzése, illetve a hálózati bővítés is a prioritásaink között szerepel” – összegzett Bardócz Csaba székelyföldi régióelnök. Toró Tamás, a szórványt képviselő Brassó megyei elnök elmondta, 1940-ben volt utoljára a Brassói Magyar Napokhoz hasonló esemény Dél-Erdélyben, a nyolc napon át tartó huszonhét rendezvényt tízezren látogatták, és idén is megrendezik.
ontos a hagyományápolás, hogy megmutassuk értékeinket, jelentette ki Szabó Tünde orbaiszéki elnök, aki szerint szükséges, hogy „a fiataljaink ne kint keressék a boldogulást, hanem idehaza”. Ennek jegyében szervezték meg az elmúlt napokban a Hagyományok Udvara elnevezésű rendezvényüket Kisborosnyón, Barátoson, Zágonban, illetve Zabolán. Május 6-án a Székelyföldet összefogó rendezvényként tervezik megszervezni a Magyar Sport Napját Kézdivásárhelyen, április 11-én pedig székenként, külön ünneplik majd a Magyar Költészet Napját, mondta Bardócz Csaba. Székely Hírmondó
Erdély.ma
2013. április 18.
16 Patak Egyesület
A 16 Patak Egyesületet (Asociația 16 Patak) 2011 májusában jegyezték be Hargita megyében. Az alapítók: Parászka Géza, az EMNT volt gyergyószéki elnöke, Bákai Magdolna, az EMNP Szilágy megyei szenátorjelöltje, az EMNT gyergyószéki elnöke, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár volt igazgatója illetve a gyergyói Demokrácia Központ irodavezetője, valamint Baróti Lajos, az EMNT gyergyószéki szervezetének alelnöke.
Az egyesületnek nincsen honlapja, a neten fellelhető egyetlen tevékenységük egy borzonti diáktábor. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től kapott adomány összege: 34 ezer euró
Összesen: 34 ezer euró
Kézdiszékért Egyesület
A Kézdiszékért Egyesületet (Asociația Kezdiszekert) 2011 júniusában alapította Bardócz Csaba, a kézdiszéki EMNT elnöke, Bardócz Tímea, valamint Balázs Szidónia. Székhelyük a kézdiszéki EMNT irodájában van.
Egyedüli, a Google által is indexelt tevékenységük egy szentkatolnai farsangi rendezvény, valamint a Magyar Festészet napja alkalmából rendezett kiállítás, ahol hivatásos és amatőr alkotók állítottak ki (az MFB Zrt.-hez ezzel a programmal pályáztak).
A Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től kapott adomány összege: 34 ezer euró
Összesen: 34 ezer euró
Mikó Imre Egyesület
A Mikó Imre Egyesületet (Asociația Miko Imre) 2011 októberében jegyezte be Nemes Előd, aki jelenleg az EMNP háromszéki szervezetének elnöke, egyben a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ irodavezetője, tanácselnök-jelölt, Jakabos Janka, az EMNT háromszéki elnöke valamint Fábián László EMNT-tag.
Az egyesület vezetősége jelenleg: Jakabos Janka elnök, Nemes Előd ügyvezető elnök, Fábián László alelnök, székhelye Sepsiszentgyörgyön, a Demokrácia Központ címén található. Tevékenységéről nem találtunk adatot.
A Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től kapott adomány összege: 34 ezer euró
Összesen: 34 ezer euró
Pro Partium Egyesület
A Pro Partium Egyesület (Asociația Pro Partium) 2011 szeptemberében lett megalapítva. Az alapítók: Török Sándor (az EMNT Bihar megyei szervezetének elnöke, a Néppárt nagyváradi tanácsosjelöltje), Nagy József Barna (az EMNT partiumi régióelnöke, egyben a nagyváradi Demokrácia Központ irodavezetője, képviselőjelölt) valamint Kiss Zoltán (az EMNT Bihar megyei szervezetének elnökségi tagja).
Az egyesületnek nem találtuk meg a honlapját, és a Google segítségével semmilyen, az egyesülethez köthető rendezvényt vagy tevékenységet nem találtunk. Megkeresésünkre Nagy József Barna elmondta, az egyesületnek sok rendezvénye volt, azonban egyetlen konkrét eseményt sem tudott mondani. Megígérte, e-mailben válaszol majd (ez nem történt meg).
A Szerencsejáték Zrt.-től kapott adomány összege: 170 ezer euró
A Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től kapott adomány összege: 51 ezer euró
Összesen: 221 ezer euró
Reconstructio Egyesület
A Reconstructio Egyesületet (Asociația Reconstructio) 2011 februárjában jegyezte be Csigi Levente (az EMNT Kolozs megyei szervezetének elnöke, a Kolozs megyei EMNP Gazdasági Ellenőrző Bizottságának tagja), Szász Péter (a kolozsvári Demokrácia Központ igazgatója, az EMNP Kolozs megyei szervezetének alelnöke, megyei tanácselnök-jelölt, szenátorjelölt), valamint Vadas László (az EMNP kolozsvári tanácsos-jelöltje).
A másik három civil szervezethez hasonlóan a Reconstructio Egyesületnek nincsen honlapja, ellenben a Kolozsvári Magyar Napokon a Kolozsvári Atlétikai Club képes történetét bemutató kiállítást szerveztek, az EMNT Kolozs megyei szervezetével közösen.
Szintén a Reconstructio Egyesület volt a társszervezője egy, az önkormányzati választásokról szóló panelbeszélgetésnek, illetve egy koszorúzásnak a Házsongárdi temetőben.
Érdekesség, hogy a Reconstructio Egyesület egyik alapítója az a Csigi Levente, aki a Carpathia Zrt. tulajdonosa, mely Budapest XXII. kerületének önkormányzatával van szerződéses viszonyban. Ez a kerület Németh Zsolt politikai hátországának számít.
Csigi az egyesület tevékenységét firtató kérdésünkre hosszú választ írt, mely itt elérhető. Többek között kiderül belőle, hogy egy Kincses Kolozsvár Kalendárium nevű kiadványt adtak ki 6 ezer példányban, szerveztek megemlékezést az 1568-as tordai országgyűlésről, volt egy Mátyás király visszatér című pályázatuk, valamint a Mátyás és a kolozsvári bíró bábelőadás a XIX. Mátyás-napok keretében.
A Bethlen Gábor Alaptól kapott támogatás összege: 18 ezer euró
A Szerencsejáték Zrt.-től kapott adomány összege: 271 ezer euró
Összesen: 289 ezer euró
Összegzés Mivel az EMNP közvetlen finanszírozását a törvény tiltja, az EMNT-EMNP projektet vélhetően közvetett csatornákon keresztül támogatja a magyar kormány: egyrészt az EMNT által működtetett Demokrácia Központ-hálózaton egy sor másodvonalbeli politikusnak biztosít megélhetést, másrészt (valószínűleg meghívásos) pályázatok révén nagyobb pénzösszegeket adományoz nekik.
Az állami tulajdonú vállalatok a másik nagy támogatói az EMNT-EMNP projektnek. A tavalyi választási évben összesen mintegy 1 millió euró támogatást kapott hat, EMNT-EMNP politikusok által alapított civil szervezet, melyek tevékenysége amúgy megítélésünk szerint nem indokolna ilyen összegű támogatásokat.
Ezen felül a Fidesszel, valamint az EMNT-EMNP projekttel is barátságos sajtótröszt 1,86 millió euró adományban részesült. Az általunk feltárt támogatások azonban minden valószínűség szerint csak egy részét képezik azoknak az összegeknek, melyek az EMNT-EMNP érdekcsoporthoz érkeznek. Ez a tényfeltáró anyag a Freedom House Romania Alapítvány által szervezett "Grants for Investigative Journalism" program keretein belül készült, az amerikai külügyminisztérium (U.S. Department of State) és Franciaország bukaresti nagykövetségének anyagi támogatásával. A cikk tartalmáért a szerző felel, és nem tükrözi feltétlenül az U.S. Department of State és Franciaország bukaresti nagykövetségének az álláspontját.
Această anchetă jurnalistică este derulată în cadrul programului "Grants for Investigative Journalism", organizat de Fundatia Freedom House Romania, cu sprijinul financiar al U.S Department of State și al Ambasadei Franței în România. Responsabilitatea pentru conținutul acestei publicații aparține autorului și nu reflectă neapărat punctul de vedere sau poziția U.S. Department of State și a Ambasadei Frantei in Romania.
A cikk az Atlatszo.hu-n is megjelent, illetve egy rövidebb, román nyelvre lefordított változatát az Adevărul napilap is publikálta.
A magyarországi közadatigénylésekben nagy segítségünkre volt az Atlatszo.hu oknyomozó portál.
Transindex.ro
2013. szeptember 12.
Kiállnak Tőkés mellett
Kiállnak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) széki elnökei Tőkés László mellett – Sánta Imre sepsiszéki elnök szavait jelenlétével nyomatékosította Szabó Tünde orbaiszéki, Bocz Zoltán erdővidéki, Zakariás Barna brassói és Bardócz Csaba székelyföldi régiós alelnök is.
Fontosnak tartották, hogy véleményüknek adjanak hangot az elnökük, Tőkés László ellen indított román össztűz kapcsán – hangsúlyozta Sánta Imre. Bár Tőkés nem szorul védelmükre, mégis úgy érezték, el kell határolódniuk attól a kórustól, amely immár több szólamban gyalázza őt, követeli érdemrendje visszavonását, főként hogy immár helyi vonatkozása is van mindennek, hisz csatlakozott a politikai tőkekovácsolás céljából egymást túllicitáló politikusokhoz a kézdi-orbaiszéki szenátor, a liberális Marius Obreja is.
Károsnak találják ezeket a megnyilvánulásokat, egyáltalán nem használnak a békés román–magyar együttélésének. „Az erdélyi magyarság számára Tőkés László az marad, aki volt, függetlenül attól, hogy visszavonják vagy sem az érdemrendet, emlékezetünkbe, történelmünkbe mélyen beivódott 1989-es és azelőtti kiállása. Mi továbbra is úgy értékeljük, Tőkés Lászlót megilleti ez az érdemrend, de ha el is veszik tőle, ő marad, aki volt: az erdélyi magyarság élő lelkiismerete” – fogalmazott Sánta Imre.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Kiállnak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) széki elnökei Tőkés László mellett – Sánta Imre sepsiszéki elnök szavait jelenlétével nyomatékosította Szabó Tünde orbaiszéki, Bocz Zoltán erdővidéki, Zakariás Barna brassói és Bardócz Csaba székelyföldi régiós alelnök is.
Fontosnak tartották, hogy véleményüknek adjanak hangot az elnökük, Tőkés László ellen indított román össztűz kapcsán – hangsúlyozta Sánta Imre. Bár Tőkés nem szorul védelmükre, mégis úgy érezték, el kell határolódniuk attól a kórustól, amely immár több szólamban gyalázza őt, követeli érdemrendje visszavonását, főként hogy immár helyi vonatkozása is van mindennek, hisz csatlakozott a politikai tőkekovácsolás céljából egymást túllicitáló politikusokhoz a kézdi-orbaiszéki szenátor, a liberális Marius Obreja is.
Károsnak találják ezeket a megnyilvánulásokat, egyáltalán nem használnak a békés román–magyar együttélésének. „Az erdélyi magyarság számára Tőkés László az marad, aki volt, függetlenül attól, hogy visszavonják vagy sem az érdemrendet, emlékezetünkbe, történelmünkbe mélyen beivódott 1989-es és azelőtti kiállása. Mi továbbra is úgy értékeljük, Tőkés Lászlót megilleti ez az érdemrend, de ha el is veszik tőle, ő marad, aki volt: az erdélyi magyarság élő lelkiismerete” – fogalmazott Sánta Imre.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2013. szeptember 15.
Elindultak a székelyföldi autonómiát népszerűsítő maratonfutók –
Elindult Marosvásárhelyről vasárnap az a két sportoló, aki a Maraton Székelyföldért elnevezésű, 12 napig tartó, 91 települést érintő futással akarja felhívni a figyelmet a székelyföldi autonómiaigényre.
Az akció főtámogatója, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szerdán közölte az MTVA Külhoni Magyar Sajtószolgálat honlapján, hogy Juhos Gábor székelyhídi (Sacueni) születésű magyarországi maratonfutó tizenkét nap alatt ötszáz kilométer, naponta egy maratoni táv (42,195 km) teljesítésére vállalkozik a Székelyföldön.
Az akcióhoz időközben Csató József erdélyi sportoló is csatlakozott: így közösen futják körbe a Székelyföldet. Az útvonalat úgy alakították ki, hogy mind a hét székely széket és a Székelyföld valamennyi nagyobb települését érintse – mondta az indulás előtt tartott sajtóértekezleten Bardócz Csaba, az EMNT székelyföldi régióelnöke.
Kifejtette: az akcióval a székelyföldi autonómia megvalósíthatóságába vetett hitet akarják erősíteni az emberekben, felmutatva számukra, hogy a cél érdekében megterhelést, áldozatot, munkát kell és érdemes vállalni.
„Ha valamit tehetek annak érdekében, hogy a székely nép elérje az önrendelkezési jogát, ami egy alapvető emberi jog, a sport nyelvén én ezt megpróbálom bevinni a köztudatba, mélyebben, mint ahogy ez eddig volt" – mondta az indulás előtt az MTI-nek Juhos Gábor.
Hozzátette: a maratoni futáshoz sem annyira versenyszellem, mint kitartás és akaraterő szükséges és erre van szükség az autonómiaküzdelemben is. Mint mondta: bárki csatlakozhat hozzájuk, de úgy is részt vehet az akcióban, hogy a kapu előtt figyeli a futók elhaladását és meglengeti a székely zászlót.
A gyergyóalfalui Csató József elmondta: segíteni szeretné Bardócz Csaba vállalkozását és valamiképpen kötelességének is érezte, hogy csatlakozzon hozzá.
„A hosszú távok elsősorban pszichésen nyomják meg az embert. Miután itt nem csak a sportteljesítményről van szó, ez többleterőt ad. Közösségi dolgokra nem nagyon figyelnek az emberek a hétköznapi gondok közepette. Az emberek figyelmét próbáljuk ezzel a közösség felé fordítani" – mondta Csató József.
A két futó indulás előtt facsemetét ültetett el a marosvásárhelyi unitárius templom kertjében és azt tervezik, hogy minden érintett településen elültetnek egy-egy fát. Terveik szerint – a csaknem száz székelyföldi település érintése után – szeptember 28-án érnek vissza Marosvásárhelyre. MTI
Erdély.ma
Elindult Marosvásárhelyről vasárnap az a két sportoló, aki a Maraton Székelyföldért elnevezésű, 12 napig tartó, 91 települést érintő futással akarja felhívni a figyelmet a székelyföldi autonómiaigényre.
Az akció főtámogatója, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szerdán közölte az MTVA Külhoni Magyar Sajtószolgálat honlapján, hogy Juhos Gábor székelyhídi (Sacueni) születésű magyarországi maratonfutó tizenkét nap alatt ötszáz kilométer, naponta egy maratoni táv (42,195 km) teljesítésére vállalkozik a Székelyföldön.
Az akcióhoz időközben Csató József erdélyi sportoló is csatlakozott: így közösen futják körbe a Székelyföldet. Az útvonalat úgy alakították ki, hogy mind a hét székely széket és a Székelyföld valamennyi nagyobb települését érintse – mondta az indulás előtt tartott sajtóértekezleten Bardócz Csaba, az EMNT székelyföldi régióelnöke.
Kifejtette: az akcióval a székelyföldi autonómia megvalósíthatóságába vetett hitet akarják erősíteni az emberekben, felmutatva számukra, hogy a cél érdekében megterhelést, áldozatot, munkát kell és érdemes vállalni.
„Ha valamit tehetek annak érdekében, hogy a székely nép elérje az önrendelkezési jogát, ami egy alapvető emberi jog, a sport nyelvén én ezt megpróbálom bevinni a köztudatba, mélyebben, mint ahogy ez eddig volt" – mondta az indulás előtt az MTI-nek Juhos Gábor.
Hozzátette: a maratoni futáshoz sem annyira versenyszellem, mint kitartás és akaraterő szükséges és erre van szükség az autonómiaküzdelemben is. Mint mondta: bárki csatlakozhat hozzájuk, de úgy is részt vehet az akcióban, hogy a kapu előtt figyeli a futók elhaladását és meglengeti a székely zászlót.
A gyergyóalfalui Csató József elmondta: segíteni szeretné Bardócz Csaba vállalkozását és valamiképpen kötelességének is érezte, hogy csatlakozzon hozzá.
„A hosszú távok elsősorban pszichésen nyomják meg az embert. Miután itt nem csak a sportteljesítményről van szó, ez többleterőt ad. Közösségi dolgokra nem nagyon figyelnek az emberek a hétköznapi gondok közepette. Az emberek figyelmét próbáljuk ezzel a közösség felé fordítani" – mondta Csató József.
A két futó indulás előtt facsemetét ültetett el a marosvásárhelyi unitárius templom kertjében és azt tervezik, hogy minden érintett településen elültetnek egy-egy fát. Terveik szerint – a csaknem száz székelyföldi település érintése után – szeptember 28-án érnek vissza Marosvásárhelyre. MTI
Erdély.ma
2013. október 14.
Tisztújítás, alapszabály-módosítás az EMNT Küldöttgyűlésén
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2013. október 12-én, szombaton Nagyváradon tartotta Országos Küldöttgyűlését, amelynek keretében az elnökség és a jelen lévő 129 küldött az elmúlt két év eredményeit összegezte, továbbá tisztújításra és az Alapszabály módosítására is sor került.
A küldöttgyűlés Herman M. János igei köszöntőjével vette kezdetét, majd Török Sándor házigazdai minőségében köszöntötte a küldötteket és a meghívottakat.
Az EMNT elnöke, Tőkés László a Nemzeti Tanácsok megalakulása óta eltelt elmúlt tíz év eredményeiről és kudarcairól szólva – a „külső elnyomás” és a „belső bomlasztás” körülményei között – a közös felelősség fontosságát hangsúlyozta. A tőle elvitatott Románia Csillaga érdemrend jelmondatát idézte: „hitben van a szabadulás”. Mint mondotta: „1989-ben ebben a hitben reméltünk és cselekedetünk, negyed század után azonban csőd lett a vége”.
A napokban Zilahon megjelent magyarellenes falragaszokra utalva az EMNT elnöke fölvetette a kérdést: „Ez jelentené a többségi román nemzet jövőképet és demokratikus ideáját? A csillagtalan vak gyűlölet lenne a szabadságeszmény alternatívája?”
A Kárpát-medencei magyarság helyzetének általános kiértékelője rendjén Tőkés László rámutatott azokra a negatív folyamatokra, amelyek Európa hallgatólagos hozzájárulásával a nemzet „leépüléséhez” vezetnek. Nincs időnk a halogatásra, stratégiaváltásra van szükség, és az EMNT jövőbeli szerepe ennek megvalósításában mutatkozik meg. A stratégia elemeit részletezve Tőkés László elmondta: nem erdélyi, felvidéki, kárpátaljai vagy délvidéki magyar ügy, hanem Kárpát-medencei ügy van, amelyet képviselni kell. Európa szintjén kisebbségi, és ezen belül pedig magyar kisebbségi stratégiára van szükség. Az EMNT elnöke teljes körű autonómia-rendszer kidolgozását, a jogsegélyszolgálat kiterjesztését, valamint a sok helyütt állampolitikai rangra emelkedett magyarellenesség tilalom alá helyezését szorgalmazta. Ugyanakkor megismételte a Tusnádfürdőn tett kijelentését, miszerint Magyarország, sőt Európa védhatalmi státuszt kellene vállaljon az erdélyi magyarok felett. Beszéde végén az európai parlamenti képviselő az erdélyi magyar összefogást sürgette, akár az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, akár más intézményi keretek között.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntő beszédében elmondta: küzdelmes és eseménydús évet tudhat maga mögött az erdélyi magyarság, gondoljunk csak a Székelyföldet kedvezőtlenül érintő regionalizációs tervekre, a verespataki bányaberuházásra, vagy a nemzeti szimbólumok szabad használata elleni törekvésekre. Az EMNT ebben a küzdelemben helyt tudott állani, mint amiképpen nagy a szerepet játszik abban, hogy az autonómia kérdése folyamatosan napirenden legyen a közvéleményben – vélekedett a helyettes államtitkár. Hozzátette: a magyar kormány támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit, de nem cselekedhet a külhoni magyarok helyett. Az erre irányuló stratégiákat a közösségeknek kell kidolgozniuk, ugyanakkor el kell oszlatni az autonómiával kapcsolatos félelmeket és tévhiteket – fogalmazott Répás Zsuzsanna.
„A mi nagy közös ügyünk a honosítás” – utalt Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja arra, hogy az EMNT demokrácia-központjai segítenek a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges dossziék összeállításában. Ez a hálózat sokat segített a magyar konzulátusoknak a könnyített honosításban, ezért köszönet illeti mindazokat, akik ebben a munkában részt vesznek – mondta a főkonzul. Hangsúlyozta: a honosításnak nincs határa, és a következő években is folytatódni fog, hiszen az eddigi adatok azt mutatják, hogy a kedvezményesen honosítottak száma nem érte el a lehetséges maximumot. Magdó új feladatként említette a magyarországi parlamenti választásokra történő regisztrációt, amelyben a konzulátusok segítenek, és ismét számítanak az EMNT segítségére, hiszen az erdélyi magyaroknak lehetőséget kell adni, hogy élhessenek szavazati jogukkal, hogy ezáltal véleményt nyilváníthassanak a jelenlegi magyar kormány teljesítményéről.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint az EMNT mögött két nehéz év áll, miután a legutóbbi Küldöttgyűlésen stratégiai jelentőségű döntéssel létrehozta a Néppártot abból a megfontolásból, hogy a civil politikai eszköztár nem elég gazdag így pártpolitikai eszközökkel kell dolgozni a kitűzött cél – az autonómia – eléréséért. Toró szerint a Néppárt felnőtt a feladathoz, hiszen két nehéz kampány és választás után is életben maradt, ebben pedig az EMNT-nek is nagy szerepe volt, például befogadta székházaiba a pártot.
A politika szempontjából 2012 háborús év volt, és a kampányokban a civil mozgalmak háttérbe szorulnak, a pártoknak jut a főszerep. Ámde 2013 az autonómia éve, és az EMNT bebizonyította, hogy képes építkezni, és egy sor hasznos eseményt rendezett ennek jegyében – mondta a Néppárt elnöke.
Toró elmondta, a 2014-magyarországi választások előtt a Néppárt és az EMNT szerepet vállal abban, hogy megkönnyítsék a magyar állampolgárságot szerzett erdélyiek részvételét. Az erdélyi magyarok számára újdonság a levélben szavazás, és a választásokat megelőző regisztráció, ezért a két szervezet segíteni fog – szögezte le. Azt is elmondta, hogy a Néppárt által a magyar közösség számára kedvező régiósítás érdekében indított aláírásgyűjtés folytatódni fog addig, ameddig a kellő számú ember megérti, hogy mi a tétje, hogy mi a különbség a fejlesztési, illetve a közigazgatási régió között. Ez egy alapos és hosszú folyamat, amelyben a Néppárt számít az EMNT segítségére is – tette hozzá Toró T. Tibor.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke az elmúlt két év tevékenységét értékelte beszámolójában. Röviden összefoglalta a szervezet elnökségének, választmányának és szakbizottságainak munkáját. Említést tett az erdélyi magyar közösség gazdaságfejlesztési tervéről, a Mikó Imre tervről, szólt az EMNT külkapcsolatairól, a területi szervezetekkel való kapcsolattartásról, az EMNT rendezvényeiről, valamint az Erdélyi Magyar Néppárttal való viszonyról is.
Nagy József Barna, Bardocz Csaba és Szabó László régióelnökök után Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Mátis Jenő és Szilágyi Ferenc alelnökök számoltak be eddigi munkájukról, majd Tiboldi László ismertette az EMNT-irodák honosításban vállalt tevékenységét.
Szili Katalin magyar országgyűlési képviselő, a Szociális Unió elnökének üzenetét Kerényi György főtanácsadó tolmácsolta.
***
A tisztújítás során a Küldöttgyűlés újabb kétéves elnöki mandátummal bízta meg Tőkés Lászlót, aki egyedüli jelölt volt az elnöki tisztségre. Megválasztása után Tőkés László Sándor Krisztinát javasolta az ügyvezető elnöki tisztségbe, a Küldöttgyűlés pedig szavazással jóváhagyta a jelölést.
A három régióelnöki tisztségbe a Küldöttgyűlés Nagy József Barnát (Partium), Gergely Balázst (Közép-Erdély) és Nagy Pált (Székelyföld) választotta.
Az Alapszabály egyik módosítása értelmében ötről háromra csökkent az EMNT alelnökeinek száma, a tisztségekbe Mátis Jenőt, Borbély Zsolt Attilát és Tiboldi Lászlót választották.
Az ülés végén a küldöttek zárónyilatkozatot fogadtak el.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
Nagyvárad
Nyugati Jelen (Arad)
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2013. október 12-én, szombaton Nagyváradon tartotta Országos Küldöttgyűlését, amelynek keretében az elnökség és a jelen lévő 129 küldött az elmúlt két év eredményeit összegezte, továbbá tisztújításra és az Alapszabály módosítására is sor került.
A küldöttgyűlés Herman M. János igei köszöntőjével vette kezdetét, majd Török Sándor házigazdai minőségében köszöntötte a küldötteket és a meghívottakat.
Az EMNT elnöke, Tőkés László a Nemzeti Tanácsok megalakulása óta eltelt elmúlt tíz év eredményeiről és kudarcairól szólva – a „külső elnyomás” és a „belső bomlasztás” körülményei között – a közös felelősség fontosságát hangsúlyozta. A tőle elvitatott Románia Csillaga érdemrend jelmondatát idézte: „hitben van a szabadulás”. Mint mondotta: „1989-ben ebben a hitben reméltünk és cselekedetünk, negyed század után azonban csőd lett a vége”.
A napokban Zilahon megjelent magyarellenes falragaszokra utalva az EMNT elnöke fölvetette a kérdést: „Ez jelentené a többségi román nemzet jövőképet és demokratikus ideáját? A csillagtalan vak gyűlölet lenne a szabadságeszmény alternatívája?”
A Kárpát-medencei magyarság helyzetének általános kiértékelője rendjén Tőkés László rámutatott azokra a negatív folyamatokra, amelyek Európa hallgatólagos hozzájárulásával a nemzet „leépüléséhez” vezetnek. Nincs időnk a halogatásra, stratégiaváltásra van szükség, és az EMNT jövőbeli szerepe ennek megvalósításában mutatkozik meg. A stratégia elemeit részletezve Tőkés László elmondta: nem erdélyi, felvidéki, kárpátaljai vagy délvidéki magyar ügy, hanem Kárpát-medencei ügy van, amelyet képviselni kell. Európa szintjén kisebbségi, és ezen belül pedig magyar kisebbségi stratégiára van szükség. Az EMNT elnöke teljes körű autonómia-rendszer kidolgozását, a jogsegélyszolgálat kiterjesztését, valamint a sok helyütt állampolitikai rangra emelkedett magyarellenesség tilalom alá helyezését szorgalmazta. Ugyanakkor megismételte a Tusnádfürdőn tett kijelentését, miszerint Magyarország, sőt Európa védhatalmi státuszt kellene vállaljon az erdélyi magyarok felett. Beszéde végén az európai parlamenti képviselő az erdélyi magyar összefogást sürgette, akár az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, akár más intézményi keretek között.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntő beszédében elmondta: küzdelmes és eseménydús évet tudhat maga mögött az erdélyi magyarság, gondoljunk csak a Székelyföldet kedvezőtlenül érintő regionalizációs tervekre, a verespataki bányaberuházásra, vagy a nemzeti szimbólumok szabad használata elleni törekvésekre. Az EMNT ebben a küzdelemben helyt tudott állani, mint amiképpen nagy a szerepet játszik abban, hogy az autonómia kérdése folyamatosan napirenden legyen a közvéleményben – vélekedett a helyettes államtitkár. Hozzátette: a magyar kormány támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit, de nem cselekedhet a külhoni magyarok helyett. Az erre irányuló stratégiákat a közösségeknek kell kidolgozniuk, ugyanakkor el kell oszlatni az autonómiával kapcsolatos félelmeket és tévhiteket – fogalmazott Répás Zsuzsanna.
„A mi nagy közös ügyünk a honosítás” – utalt Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja arra, hogy az EMNT demokrácia-központjai segítenek a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges dossziék összeállításában. Ez a hálózat sokat segített a magyar konzulátusoknak a könnyített honosításban, ezért köszönet illeti mindazokat, akik ebben a munkában részt vesznek – mondta a főkonzul. Hangsúlyozta: a honosításnak nincs határa, és a következő években is folytatódni fog, hiszen az eddigi adatok azt mutatják, hogy a kedvezményesen honosítottak száma nem érte el a lehetséges maximumot. Magdó új feladatként említette a magyarországi parlamenti választásokra történő regisztrációt, amelyben a konzulátusok segítenek, és ismét számítanak az EMNT segítségére, hiszen az erdélyi magyaroknak lehetőséget kell adni, hogy élhessenek szavazati jogukkal, hogy ezáltal véleményt nyilváníthassanak a jelenlegi magyar kormány teljesítményéről.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint az EMNT mögött két nehéz év áll, miután a legutóbbi Küldöttgyűlésen stratégiai jelentőségű döntéssel létrehozta a Néppártot abból a megfontolásból, hogy a civil politikai eszköztár nem elég gazdag így pártpolitikai eszközökkel kell dolgozni a kitűzött cél – az autonómia – eléréséért. Toró szerint a Néppárt felnőtt a feladathoz, hiszen két nehéz kampány és választás után is életben maradt, ebben pedig az EMNT-nek is nagy szerepe volt, például befogadta székházaiba a pártot.
A politika szempontjából 2012 háborús év volt, és a kampányokban a civil mozgalmak háttérbe szorulnak, a pártoknak jut a főszerep. Ámde 2013 az autonómia éve, és az EMNT bebizonyította, hogy képes építkezni, és egy sor hasznos eseményt rendezett ennek jegyében – mondta a Néppárt elnöke.
Toró elmondta, a 2014-magyarországi választások előtt a Néppárt és az EMNT szerepet vállal abban, hogy megkönnyítsék a magyar állampolgárságot szerzett erdélyiek részvételét. Az erdélyi magyarok számára újdonság a levélben szavazás, és a választásokat megelőző regisztráció, ezért a két szervezet segíteni fog – szögezte le. Azt is elmondta, hogy a Néppárt által a magyar közösség számára kedvező régiósítás érdekében indított aláírásgyűjtés folytatódni fog addig, ameddig a kellő számú ember megérti, hogy mi a tétje, hogy mi a különbség a fejlesztési, illetve a közigazgatási régió között. Ez egy alapos és hosszú folyamat, amelyben a Néppárt számít az EMNT segítségére is – tette hozzá Toró T. Tibor.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke az elmúlt két év tevékenységét értékelte beszámolójában. Röviden összefoglalta a szervezet elnökségének, választmányának és szakbizottságainak munkáját. Említést tett az erdélyi magyar közösség gazdaságfejlesztési tervéről, a Mikó Imre tervről, szólt az EMNT külkapcsolatairól, a területi szervezetekkel való kapcsolattartásról, az EMNT rendezvényeiről, valamint az Erdélyi Magyar Néppárttal való viszonyról is.
Nagy József Barna, Bardocz Csaba és Szabó László régióelnökök után Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Mátis Jenő és Szilágyi Ferenc alelnökök számoltak be eddigi munkájukról, majd Tiboldi László ismertette az EMNT-irodák honosításban vállalt tevékenységét.
Szili Katalin magyar országgyűlési képviselő, a Szociális Unió elnökének üzenetét Kerényi György főtanácsadó tolmácsolta.
***
A tisztújítás során a Küldöttgyűlés újabb kétéves elnöki mandátummal bízta meg Tőkés Lászlót, aki egyedüli jelölt volt az elnöki tisztségre. Megválasztása után Tőkés László Sándor Krisztinát javasolta az ügyvezető elnöki tisztségbe, a Küldöttgyűlés pedig szavazással jóváhagyta a jelölést.
A három régióelnöki tisztségbe a Küldöttgyűlés Nagy József Barnát (Partium), Gergely Balázst (Közép-Erdély) és Nagy Pált (Székelyföld) választotta.
Az Alapszabály egyik módosítása értelmében ötről háromra csökkent az EMNT alelnökeinek száma, a tisztségekbe Mátis Jenőt, Borbély Zsolt Attilát és Tiboldi Lászlót választották.
Az ülés végén a küldöttek zárónyilatkozatot fogadtak el.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
Nagyvárad
Nyugati Jelen (Arad)
2014. július 22.
Nosztalgia az alapítók gyűrűjében
Az 1990. július 21–29. között Átmenet a diktatúrából a demokráciába jelmondattal megszervezett első Bálványosi Nyári Szabadegyetem helyszínén, a bálványosi kemping területén 2009-ben állított életfa megkoszorúzásával vette kezdetét a jubiláló, 25. kiadásához érkezett tusványosi rendezvénysorozat nulladik napja.
A koszorúzáson áldást mondott Sánta Imre bikfalvi református lelkész és Gergely István (Tiszti), majd a megjelentek közösen elénekeltek a Himnuszt és a Székely himnuszt. Az emlékfa koszorúzását követően a negyedszázados bálványosi folyamat során írt történelem képei elevenedtek meg a Grand Hotel Bálványos teraszát zsúfolásig töltött közönség előtt: vetítésre került a 25. Tusványos című film.
Magas szintű politikai csúcstalálkozók helyszíne
Az 1997. július 21-étől Bálványosról Tusnádfürdőre költözött szabadegyetem az új évezred hajnalán bővült ki a diáktáborral – ami a múló évek során „önmagát ösztönözve” Erdély egyik leghangsúlyosabb, magyarságot megszólító fesztiváljává nőtte ki magát – emelték ki a képsorokban. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem gyökerei a kommunizmus éveibe nyúlnak vissza – ekkor a későbbi szervezők ugyan még csak álmodtak a demokrácia eljöveteléről, de már kikristályosodott az igény egy, a magyarokat összefogó, az őket érintő aktuálpolitikai témákat boncolgató előadások megszervezésére, a magyar-román párbeszéd elindításának fontosságára. A film felidézte az alapítók emlékeit, a fiatalok varázsolta felszabadult hangulatot és a szabadidős programokkal és szórakozási lehetőséggel járó látogatószám-emelkedést.
A szabadegyetem és diáktábor sokáig a magyar és román politikusok találkozójának helyszínéül is szolgált, hiszen a főelőadásokon a magyarországi és erdélyi magyar vezetők mellett felszólalt Emil Constantinescu egykori és Traian Băsescu jelenlegi román államfő is.
Betöltésre váró űr
Egy fél évszázados kommunizmus okozta hatalmas űr állt a háttérben, ami az erdélyi magyar értelmiségieket arra ösztönözte, hogy megalkossák a szabadegyetemet. David Campanale, a BBC világhíradójának tudósítója volt az, aki kívülállóként látott rá az akkori körülményekre – ismertette a hallgatósággal a Történelmet írtunk című, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítóinak jelenlétében lebonyolított előadás moderátora, Maksay Ágnes.
David Campanale a baráti hangulatú nosztalgiabeszélgetésen kérdéssel indította beszédét: mire gondoltunk akkor, 1989 decemberének végén? „Arra, hogy jó együtt lenni, együtt ünnepelni, ugyanakkor meghallgatni a különböző álláspontokat, vitafórumot szervezni, letenni a tolerancia alapköveit” – adta is meg a választ a BBC tudósítója, alapító.
Sántha Attila kézdivásárhelyi költő, a bálványosi rendezvény ötletgazdája úgy emlékezett vissza, hogy '89 december 27-ére virradóra „megváltották a világot”. „Egy tömbházlakásban beszélgettünk, ami odáig fejlődött, hogy megalakult a szabadegyetem ötlete. Úgy éreztük, megváltottuk a világot. Óriási energia volt bennünk, negyvenen azon gondolkodtunk, hogy megtaláljuk a módot magunk kifejezésére”.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke hozzátette, a helyszínválasztás Török Sándort dicséri, „aki lokálpatriótaként úgy vélekedett, a legjobb helyszín a szabadegyetemhez Bálványoson lenne”. „Én ugyan nem voltam jelen a kézdivásárhelyi megbeszélésen, de ott voltam '90 januárjában, amikor Partiumba látogattak a székelyek és beszélgettünk az elképzeléseikről” – idézte fel Toró T. Tibor. Szabó Miklós budapesti orvos, alapító humorosan jegyezte meg: akkor, a kommunizmus alkonyán még mindannyian laikusok voltak, olyan fiatalok, akik csak teoretikusai a szabadságnak. „Nem is igazán tudtuk, hogy mi a demokrácia” – fűzte hozzá.
Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke 1990 márciusának marosvásárhelyi eseményeiről is beszélt a publikumnak. „Erdélyt a kommunizmusban is a multikulturalitás jellemezte, együtt vártuk a diktatúra bukását. Azt sokan elfelejtik, hogy a magyaroroszágiak jöttek először segíteni a változást követően” – emelte ki. „1990 márciusában tehetetlenül figyeltük, ahogyan a Szekuritáté megmaradt erői erőszakkal konfliktust szítanak különböző nemzetiségek között. A történtek után az értelmiségiek kétségbeesetten keresték a partnereket arra, hogy megnyílhasson a román-magyar párbeszéd kapuja. Ez a szabadegyetem egy fantasztikus együttműködési lehetőséget nyújtott” – közölte.
Maksay Ágnes moderátor a visszaemlékezést egy kérdéssel zárta: Hogyan tovább, Tusványos? „Erre a kérdésre majd szombaton kapunk választ. Annyit elárulhatok, hogy a tervek között szerepel egy, a Tusványossal párhuzamos társadalomtudományi műhely létrehozása itt, Bálványoson” – adott ízelítőt a jövőt illető tervekből.
Makett- és alapkő-leleplezés
A nosztalgiatársalgás után a jelenlévők a szálloda közelében felépítendő amfiteátrumhoz járultak, ahol az alapítók leleplezték a „kultúra amfiteátrumának” méretarányos makettjét.
A helyszínen – amely a jövőben koncerteknek, színművészeti előadásoknak ad otthont – Felicia Filip operaénekes négy nyelven elénekelte Európa himnuszát, az Örömódát, majd Bardócz Csaba református és Andorkó Attila unitárius lelkészek megáldották az amfiteátrum alapkövét.
Az alapítók kézdivásárhelyi kiáltványa
Az 1989. december 31-én a Fiatal Angol Liberális-Demokraták, a Fidesz és a MADISZ Kézdivásárhelyi Szervezete képviselőinek – és egyben a Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítóinak – kézjegyével ellátott kiáltványban „Európa fiatal demokratái kifejezték közös eszméiket és törekvéseiket”. Ez képezte a mindössze hét hónappal később sorra került első bálványosi szabadegyetem alapgondolatát. A négy pontba szedett kiáltványban hangsúlyozzák, hogy „Európa még mindig megosztott. A kontinens egységesülését nem lehet a kelet-közép-európai régió nélkül elképzelni. Tegyünk meg mindent, hogy a vasfüggöny maradványait is felszámoljuk”. A második pontban „üdvözlik a kontinens kommunista rendszereinek felborulását, illetve a piacgazdaságon és parlamentáris demokrácián alapuló rendszerek kialakulását”. A harmadik pont hangsúlyozza, „hitet teszünk az emberi szabadságjogok megteremtése mellett. Követeljük a vallási, nemzetiségi kisebbségek közösségi jogainak feltétlen biztosítását”. A Székely Újságban is megjelent kiáltványból egyébként a kor cenzúrája kihúzta a közösségi jogokat. Az utolsó bekezdésben a szignálók „felkérik Nyugat nemzeteit, kormányait, politikai szervezeteit, hogy minden eszközzel járuljanak hozzá Kelet-Közép-Európa forradalmainak sikereihez, a békés és demokratikus átmenethez”.
Pinti Attila, Székelyhon.ro
Az 1990. július 21–29. között Átmenet a diktatúrából a demokráciába jelmondattal megszervezett első Bálványosi Nyári Szabadegyetem helyszínén, a bálványosi kemping területén 2009-ben állított életfa megkoszorúzásával vette kezdetét a jubiláló, 25. kiadásához érkezett tusványosi rendezvénysorozat nulladik napja.
A koszorúzáson áldást mondott Sánta Imre bikfalvi református lelkész és Gergely István (Tiszti), majd a megjelentek közösen elénekeltek a Himnuszt és a Székely himnuszt. Az emlékfa koszorúzását követően a negyedszázados bálványosi folyamat során írt történelem képei elevenedtek meg a Grand Hotel Bálványos teraszát zsúfolásig töltött közönség előtt: vetítésre került a 25. Tusványos című film.
Magas szintű politikai csúcstalálkozók helyszíne
Az 1997. július 21-étől Bálványosról Tusnádfürdőre költözött szabadegyetem az új évezred hajnalán bővült ki a diáktáborral – ami a múló évek során „önmagát ösztönözve” Erdély egyik leghangsúlyosabb, magyarságot megszólító fesztiváljává nőtte ki magát – emelték ki a képsorokban. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem gyökerei a kommunizmus éveibe nyúlnak vissza – ekkor a későbbi szervezők ugyan még csak álmodtak a demokrácia eljöveteléről, de már kikristályosodott az igény egy, a magyarokat összefogó, az őket érintő aktuálpolitikai témákat boncolgató előadások megszervezésére, a magyar-román párbeszéd elindításának fontosságára. A film felidézte az alapítók emlékeit, a fiatalok varázsolta felszabadult hangulatot és a szabadidős programokkal és szórakozási lehetőséggel járó látogatószám-emelkedést.
A szabadegyetem és diáktábor sokáig a magyar és román politikusok találkozójának helyszínéül is szolgált, hiszen a főelőadásokon a magyarországi és erdélyi magyar vezetők mellett felszólalt Emil Constantinescu egykori és Traian Băsescu jelenlegi román államfő is.
Betöltésre váró űr
Egy fél évszázados kommunizmus okozta hatalmas űr állt a háttérben, ami az erdélyi magyar értelmiségieket arra ösztönözte, hogy megalkossák a szabadegyetemet. David Campanale, a BBC világhíradójának tudósítója volt az, aki kívülállóként látott rá az akkori körülményekre – ismertette a hallgatósággal a Történelmet írtunk című, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítóinak jelenlétében lebonyolított előadás moderátora, Maksay Ágnes.
David Campanale a baráti hangulatú nosztalgiabeszélgetésen kérdéssel indította beszédét: mire gondoltunk akkor, 1989 decemberének végén? „Arra, hogy jó együtt lenni, együtt ünnepelni, ugyanakkor meghallgatni a különböző álláspontokat, vitafórumot szervezni, letenni a tolerancia alapköveit” – adta is meg a választ a BBC tudósítója, alapító.
Sántha Attila kézdivásárhelyi költő, a bálványosi rendezvény ötletgazdája úgy emlékezett vissza, hogy '89 december 27-ére virradóra „megváltották a világot”. „Egy tömbházlakásban beszélgettünk, ami odáig fejlődött, hogy megalakult a szabadegyetem ötlete. Úgy éreztük, megváltottuk a világot. Óriási energia volt bennünk, negyvenen azon gondolkodtunk, hogy megtaláljuk a módot magunk kifejezésére”.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke hozzátette, a helyszínválasztás Török Sándort dicséri, „aki lokálpatriótaként úgy vélekedett, a legjobb helyszín a szabadegyetemhez Bálványoson lenne”. „Én ugyan nem voltam jelen a kézdivásárhelyi megbeszélésen, de ott voltam '90 januárjában, amikor Partiumba látogattak a székelyek és beszélgettünk az elképzeléseikről” – idézte fel Toró T. Tibor. Szabó Miklós budapesti orvos, alapító humorosan jegyezte meg: akkor, a kommunizmus alkonyán még mindannyian laikusok voltak, olyan fiatalok, akik csak teoretikusai a szabadságnak. „Nem is igazán tudtuk, hogy mi a demokrácia” – fűzte hozzá.
Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke 1990 márciusának marosvásárhelyi eseményeiről is beszélt a publikumnak. „Erdélyt a kommunizmusban is a multikulturalitás jellemezte, együtt vártuk a diktatúra bukását. Azt sokan elfelejtik, hogy a magyaroroszágiak jöttek először segíteni a változást követően” – emelte ki. „1990 márciusában tehetetlenül figyeltük, ahogyan a Szekuritáté megmaradt erői erőszakkal konfliktust szítanak különböző nemzetiségek között. A történtek után az értelmiségiek kétségbeesetten keresték a partnereket arra, hogy megnyílhasson a román-magyar párbeszéd kapuja. Ez a szabadegyetem egy fantasztikus együttműködési lehetőséget nyújtott” – közölte.
Maksay Ágnes moderátor a visszaemlékezést egy kérdéssel zárta: Hogyan tovább, Tusványos? „Erre a kérdésre majd szombaton kapunk választ. Annyit elárulhatok, hogy a tervek között szerepel egy, a Tusványossal párhuzamos társadalomtudományi műhely létrehozása itt, Bálványoson” – adott ízelítőt a jövőt illető tervekből.
Makett- és alapkő-leleplezés
A nosztalgiatársalgás után a jelenlévők a szálloda közelében felépítendő amfiteátrumhoz járultak, ahol az alapítók leleplezték a „kultúra amfiteátrumának” méretarányos makettjét.
A helyszínen – amely a jövőben koncerteknek, színművészeti előadásoknak ad otthont – Felicia Filip operaénekes négy nyelven elénekelte Európa himnuszát, az Örömódát, majd Bardócz Csaba református és Andorkó Attila unitárius lelkészek megáldották az amfiteátrum alapkövét.
Az alapítók kézdivásárhelyi kiáltványa
Az 1989. december 31-én a Fiatal Angol Liberális-Demokraták, a Fidesz és a MADISZ Kézdivásárhelyi Szervezete képviselőinek – és egyben a Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítóinak – kézjegyével ellátott kiáltványban „Európa fiatal demokratái kifejezték közös eszméiket és törekvéseiket”. Ez képezte a mindössze hét hónappal később sorra került első bálványosi szabadegyetem alapgondolatát. A négy pontba szedett kiáltványban hangsúlyozzák, hogy „Európa még mindig megosztott. A kontinens egységesülését nem lehet a kelet-közép-európai régió nélkül elképzelni. Tegyünk meg mindent, hogy a vasfüggöny maradványait is felszámoljuk”. A második pontban „üdvözlik a kontinens kommunista rendszereinek felborulását, illetve a piacgazdaságon és parlamentáris demokrácián alapuló rendszerek kialakulását”. A harmadik pont hangsúlyozza, „hitet teszünk az emberi szabadságjogok megteremtése mellett. Követeljük a vallási, nemzetiségi kisebbségek közösségi jogainak feltétlen biztosítását”. A Székely Újságban is megjelent kiáltványból egyébként a kor cenzúrája kihúzta a közösségi jogokat. Az utolsó bekezdésben a szignálók „felkérik Nyugat nemzeteit, kormányait, politikai szervezeteit, hogy minden eszközzel járuljanak hozzá Kelet-Közép-Európa forradalmainak sikereihez, a békés és demokratikus átmenethez”.
Pinti Attila, Székelyhon.ro
2014. augusztus 1.
A Keskeny út tíz éve Tusványoson
A 25. tusványosi szabadegyetemen a Keskeny út misszió tízéves születésnapját ünnepelte. Az ökumenikus sátor a hiteles keresztény élet felvállalását, felmutatását kínálja a keresők és az egyházból, vallásból kiábrándult fesztiválozók számára.
A program mindig a ráhangoló nappal kezdődik, mert a szervezők fontosnak tartják az imádkozást a programért, a teljes fesztiválért.
Szerdán nyitányként Kádár János Zoltán teológiai hallgató kifejtette, hogy Isten timelinerén meghívás van közzétéve, amelyre mindannyian pozitív módon reagálhatunk, Bustya János lelkész-tanár pedig Fészbuk dzsénörésön címmel tartott igen jól dokumentált előadást. 16 órától élményszínház várta a jelentkezőket, érdekfeszítő volt az önmagukkal szembesülő szereplőket figyelni. Csütörtökön Andorkó Attila unitárius lelkész a gondolat teremtő és gátló erejéről beszélt, és felhívta a figyelmet a bűnök elengedésére. Példája egy félig telt pohárról szólt, melyet kinyújtott kézzel lehet tartani akár egy órán át, de több óra után iszonyatos súllyal nehezedik a fogvatartóra. Ehhez hasonló a lelkiismeretet fogva tartó bűn vagy negatív gondolat. Ruszka Sándor kézdivásárhelyi iskolalelkész arra tanított, miként nézzünk szembe félelmeinkkel, ami nem könnyű, de a szeretet segítségével lehetséges elűzni őket. Délután a kézműves-foglalkozások alatt személyes istentapasztalatokról, élményekről, hitről, önmagukról beszélgettek a fiatalok. Az esti film C. S. Lewis életének tragikus szerelmét követte végig, az Árnyékország a boldogság és a fájdalom viszonyára világított rá.
Pénteken a megszokott hangolót követően Ruszka Sándor az egyház fogalmát próbálta úgy megfogalmazni, hogy ne csupán egy adószedő és szolgálatokat nyújtó intézményt lássunk benne. A kerekasztal-beszélgetésen Kató Béla református püspök is részt vett, az unitárius egyházat Székely Kinga Réka képviselte, a moderálást Bardócz Csaba ikafalvi lelkész vállalta. Kiderült: nem az a kérdés, hogy van-e szükség egyházra, hanem az, hogy milyen egyházra van szükség? A püspök úr szerint „az egyház nem csak úgy, önmagától fejlődik, emberek élnek benne. Ha valaki hitelesen tud Istenről a másik embernek beszélni, és az Ő törvénye szerint cselekedni, ebből következhet az, hogy mások is követők lesznek. Az egyházban élni életforma, nem csak alkalomszerű találkozó.” Szombaton sátorbontás előtt Előttem az élet, és nem látok tőle semmit, avagy hogyan találjam meg a hivatásomat? címmel tartott érdekes előadást a Mărgulescu házaspár, kitartásra buzdítva: ha valami nem sikerül egyből, nem szabad feladni, az ezredikre biztosan összejön, mint Edisonnak az izzólámpa... A tizedik Keskeny út sajátos kezdeményezéssel bővült: baba-mama klubjában gyermekjátékok és önkéntesek várták a látogatókat.
A legizgalmasabb pillanatok mégis azok voltak, amikor közösen tapasztaltuk meg Isten nagyságát és erejét: ahogy hozzánk küldte a KGB-angyalokat, akik sörivás közben felhúzták a sátrat, ahogy délelőttönként kivétel nélkül megjelentek és beintették a 9-es dalt, a himnuszt... Sorolhatnám azokat a reggeli álmos pillanatokat, amikor az átázott, gumicsizmás, didergő társaság a fesztiválozókért és az eltűnt fiúért imádkozott, vagy a vagány jameléseket... Együtt éltük meg a bakikat is az agyongyötört, vízfoltos sátrunkban, az Isten házában.
RUSZKA MARGÓ, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A 25. tusványosi szabadegyetemen a Keskeny út misszió tízéves születésnapját ünnepelte. Az ökumenikus sátor a hiteles keresztény élet felvállalását, felmutatását kínálja a keresők és az egyházból, vallásból kiábrándult fesztiválozók számára.
A program mindig a ráhangoló nappal kezdődik, mert a szervezők fontosnak tartják az imádkozást a programért, a teljes fesztiválért.
Szerdán nyitányként Kádár János Zoltán teológiai hallgató kifejtette, hogy Isten timelinerén meghívás van közzétéve, amelyre mindannyian pozitív módon reagálhatunk, Bustya János lelkész-tanár pedig Fészbuk dzsénörésön címmel tartott igen jól dokumentált előadást. 16 órától élményszínház várta a jelentkezőket, érdekfeszítő volt az önmagukkal szembesülő szereplőket figyelni. Csütörtökön Andorkó Attila unitárius lelkész a gondolat teremtő és gátló erejéről beszélt, és felhívta a figyelmet a bűnök elengedésére. Példája egy félig telt pohárról szólt, melyet kinyújtott kézzel lehet tartani akár egy órán át, de több óra után iszonyatos súllyal nehezedik a fogvatartóra. Ehhez hasonló a lelkiismeretet fogva tartó bűn vagy negatív gondolat. Ruszka Sándor kézdivásárhelyi iskolalelkész arra tanított, miként nézzünk szembe félelmeinkkel, ami nem könnyű, de a szeretet segítségével lehetséges elűzni őket. Délután a kézműves-foglalkozások alatt személyes istentapasztalatokról, élményekről, hitről, önmagukról beszélgettek a fiatalok. Az esti film C. S. Lewis életének tragikus szerelmét követte végig, az Árnyékország a boldogság és a fájdalom viszonyára világított rá.
Pénteken a megszokott hangolót követően Ruszka Sándor az egyház fogalmát próbálta úgy megfogalmazni, hogy ne csupán egy adószedő és szolgálatokat nyújtó intézményt lássunk benne. A kerekasztal-beszélgetésen Kató Béla református püspök is részt vett, az unitárius egyházat Székely Kinga Réka képviselte, a moderálást Bardócz Csaba ikafalvi lelkész vállalta. Kiderült: nem az a kérdés, hogy van-e szükség egyházra, hanem az, hogy milyen egyházra van szükség? A püspök úr szerint „az egyház nem csak úgy, önmagától fejlődik, emberek élnek benne. Ha valaki hitelesen tud Istenről a másik embernek beszélni, és az Ő törvénye szerint cselekedni, ebből következhet az, hogy mások is követők lesznek. Az egyházban élni életforma, nem csak alkalomszerű találkozó.” Szombaton sátorbontás előtt Előttem az élet, és nem látok tőle semmit, avagy hogyan találjam meg a hivatásomat? címmel tartott érdekes előadást a Mărgulescu házaspár, kitartásra buzdítva: ha valami nem sikerül egyből, nem szabad feladni, az ezredikre biztosan összejön, mint Edisonnak az izzólámpa... A tizedik Keskeny út sajátos kezdeményezéssel bővült: baba-mama klubjában gyermekjátékok és önkéntesek várták a látogatókat.
A legizgalmasabb pillanatok mégis azok voltak, amikor közösen tapasztaltuk meg Isten nagyságát és erejét: ahogy hozzánk küldte a KGB-angyalokat, akik sörivás közben felhúzták a sátrat, ahogy délelőttönként kivétel nélkül megjelentek és beintették a 9-es dalt, a himnuszt... Sorolhatnám azokat a reggeli álmos pillanatokat, amikor az átázott, gumicsizmás, didergő társaság a fesztiválozókért és az eltűnt fiúért imádkozott, vagy a vagány jameléseket... Együtt éltük meg a bakikat is az agyongyötört, vízfoltos sátrunkban, az Isten házában.
RUSZKA MARGÓ, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. augusztus 7.
Mi, hol, mikor?
10. EMI-tábor
Gyergyószentmiklós közelében, Borzonton a Dorka Panzió és kemping területén zajló tábor mai programja: az Előadósátorban 10 órától Raffay Ernő történész, Vona Gábor, a Jobbik elnöke, Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője, Borbély Zsolt Attila közíró, politológus, Délvidéki S. Attila történész (Délvidék), Fehér István tanár (Felvidék), Kovács Miklós, az Ungvári Megyei Tanács képviselője (Kárpátalja) tart előadást; 16 órától Berecz András mesél. A Keskeny út-sátorban 11 órától hangoló és áhítat, Bardócz Csaba lelkipásztor előadása a párkapcsolatok témakörben, Maldives-foglalkozás, filmnézés és beszélgetés. A Művész-sátorban 10–18 óráig Irodalmi sarok, portrékészítés, rajzoktatás, kiállítás, 13 órától Gyöngyösi János a Székely kártya készítéséről beszél, filmvetítés, nemezelés, felolvasó-délután, népdaltanítás és gitárest. A Bor-házban 18 órától borkóstoló, meghívott: Kertész Zoltán (Etyek). A Csép Sándor-sátorban 10 órától kézműves-foglalkozások, filmvetítés, 13 órától Makkai Béla történész, Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke, Serfőző Levente, a nagyszebeni Híd Egyesület elnöke, Vetési László, az erdélyi Diaszpóra Alapítvány elnöke, Bardócz Csaba, az Adj, király, katonát csoportos vetélkedő szervezője, Murányi Levente 1956-os elítélt, politikus, országgyűlési képviselő előadásai. Párhuzamosan naponta sport-, hagyományőrző és gyermekprogramok zajlanak a táborban. A kisszínpadon 18 órától TransylMania- és The Blast-koncert, a színpadon 20 órától az Attila Fiai Társulat: Kalapács József, Rudán Joe és Varga Miklós, Nagy Feró és a Beatrice lép fel. Holnap: az Előadósátorban 10 órától Borbély Imre politikai elemző, Gergely István (Tiszti), a Csibész Alapítvány elnöke, Kincses Előd ügyvéd, Szabó László unitárius lelkész, Kis Júlia ügyvéd, Lakó Péterfi Tünde civil nyelvjogi aktivista, Landman Gábor nyelvjogi aktivista, Vincze Gábor történész, Kőszegi Zoltán dabasi polgármester, Szilágyi Zsolt, az EMN alelnökének előadása. A Keskeny út-sátorban 11 órától a hangoló és áhítat után Simon Kinga Katalin szociálpszichopedagógus és pszichoterapeuta tart előadást a boldogító emberi kapcsolatokról; gitárdélután és filmnézés, este beszélgetés. A Művész-sátorban 10–18 óráig Irodalmi sarok, portrékészítés, kiállítás, Ősz Zoltán festőművész előadása, felolvasó-délután, népdaltanítás és gitárest. A Bor-házban 18 órától borkóstoló, meghívott: Miklós Csaba (Mór). A Csép Sándor-sátorban 10 órától kézműves-foglalkozások; 12 órától előadást tart Szabó-Györke Zsombor, az Igen, tessék! mozgalom tájékoztatási felelőse, Mihály István, a sepsiszentgyörgyi EMI elnöke, Opra Zsófia Szende, a CIVEK programvezetője, Biszak István székelykevei helytörténész, Rancz Károly, a pancsovai Petőfi Sándor Kulturális Egyesület elnöke, László Gergely Pál, a bukovinai székelyek történetének kutatója, Kali István, a marosvásárhelyi Regeneráció Egyesület elnöke, Simon Emőke projektvezető, Karácsony Lehel humánerőforrás-felelős, Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírója; 17 órától filmvetítés: Egyetlenem (rendező: Csép Sándor). A kisszínpadon 16 órától interaktív gyermekműsor Miklós Gyurival; 18 órától Black Roses Band-, majd Bagossy Brothers Company-koncert. A színpadon 20 órától a Hot Jazz Band, később a P. Mobil zenél.
Könyvbemutató A zabolai gróf Mikes- kastélyban pénteken 17 órától dr. Fejér Tamás bemutatja dr. Süli Attila hadtörténész Erdélyi arisztokrata sors a „csudák évében”. A gróf Mikes család tagjainak szerepe az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban című kötetét. Zenél a sepsibükszádi fúvószenekar. Házigazda: a gróf Mikes – Roy Chowdhury család.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
10. EMI-tábor
Gyergyószentmiklós közelében, Borzonton a Dorka Panzió és kemping területén zajló tábor mai programja: az Előadósátorban 10 órától Raffay Ernő történész, Vona Gábor, a Jobbik elnöke, Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője, Borbély Zsolt Attila közíró, politológus, Délvidéki S. Attila történész (Délvidék), Fehér István tanár (Felvidék), Kovács Miklós, az Ungvári Megyei Tanács képviselője (Kárpátalja) tart előadást; 16 órától Berecz András mesél. A Keskeny út-sátorban 11 órától hangoló és áhítat, Bardócz Csaba lelkipásztor előadása a párkapcsolatok témakörben, Maldives-foglalkozás, filmnézés és beszélgetés. A Művész-sátorban 10–18 óráig Irodalmi sarok, portrékészítés, rajzoktatás, kiállítás, 13 órától Gyöngyösi János a Székely kártya készítéséről beszél, filmvetítés, nemezelés, felolvasó-délután, népdaltanítás és gitárest. A Bor-házban 18 órától borkóstoló, meghívott: Kertész Zoltán (Etyek). A Csép Sándor-sátorban 10 órától kézműves-foglalkozások, filmvetítés, 13 órától Makkai Béla történész, Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke, Serfőző Levente, a nagyszebeni Híd Egyesület elnöke, Vetési László, az erdélyi Diaszpóra Alapítvány elnöke, Bardócz Csaba, az Adj, király, katonát csoportos vetélkedő szervezője, Murányi Levente 1956-os elítélt, politikus, országgyűlési képviselő előadásai. Párhuzamosan naponta sport-, hagyományőrző és gyermekprogramok zajlanak a táborban. A kisszínpadon 18 órától TransylMania- és The Blast-koncert, a színpadon 20 órától az Attila Fiai Társulat: Kalapács József, Rudán Joe és Varga Miklós, Nagy Feró és a Beatrice lép fel. Holnap: az Előadósátorban 10 órától Borbély Imre politikai elemző, Gergely István (Tiszti), a Csibész Alapítvány elnöke, Kincses Előd ügyvéd, Szabó László unitárius lelkész, Kis Júlia ügyvéd, Lakó Péterfi Tünde civil nyelvjogi aktivista, Landman Gábor nyelvjogi aktivista, Vincze Gábor történész, Kőszegi Zoltán dabasi polgármester, Szilágyi Zsolt, az EMN alelnökének előadása. A Keskeny út-sátorban 11 órától a hangoló és áhítat után Simon Kinga Katalin szociálpszichopedagógus és pszichoterapeuta tart előadást a boldogító emberi kapcsolatokról; gitárdélután és filmnézés, este beszélgetés. A Művész-sátorban 10–18 óráig Irodalmi sarok, portrékészítés, kiállítás, Ősz Zoltán festőművész előadása, felolvasó-délután, népdaltanítás és gitárest. A Bor-házban 18 órától borkóstoló, meghívott: Miklós Csaba (Mór). A Csép Sándor-sátorban 10 órától kézműves-foglalkozások; 12 órától előadást tart Szabó-Györke Zsombor, az Igen, tessék! mozgalom tájékoztatási felelőse, Mihály István, a sepsiszentgyörgyi EMI elnöke, Opra Zsófia Szende, a CIVEK programvezetője, Biszak István székelykevei helytörténész, Rancz Károly, a pancsovai Petőfi Sándor Kulturális Egyesület elnöke, László Gergely Pál, a bukovinai székelyek történetének kutatója, Kali István, a marosvásárhelyi Regeneráció Egyesület elnöke, Simon Emőke projektvezető, Karácsony Lehel humánerőforrás-felelős, Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírója; 17 órától filmvetítés: Egyetlenem (rendező: Csép Sándor). A kisszínpadon 16 órától interaktív gyermekműsor Miklós Gyurival; 18 órától Black Roses Band-, majd Bagossy Brothers Company-koncert. A színpadon 20 órától a Hot Jazz Band, később a P. Mobil zenél.
Könyvbemutató A zabolai gróf Mikes- kastélyban pénteken 17 órától dr. Fejér Tamás bemutatja dr. Süli Attila hadtörténész Erdélyi arisztokrata sors a „csudák évében”. A gróf Mikes család tagjainak szerepe az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban című kötetét. Zenél a sepsibükszádi fúvószenekar. Házigazda: a gróf Mikes – Roy Chowdhury család.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. január 14.
Magyarhermányban számvetéskor
Évek fordulóján nagy a kísértése a leltárkészítésnek. Magyarhermány, a régió egyik legfélreesőbb települése szellemi és gazdasági vezetői szerint nem zárt rossz esztendőt, annak dacára, hogy életüket nagyobb kárt okozó esőzés is keserítette. Járhatóvá vált az odavezető út, s remélhető, hogy idén is bővül az infrastruktúra; összefogott az iskola és falu közösségét mozgató egyesület, és ennek hamarosan kézzelfogható eredménye is lesz, a református templomban pedig hosszú hallgatás után újból megszólalt az orgona.
Kátyúk nélkül
Bibarcfalva után letérve a kisbaconi útra, csökkentenünk kell a sebességet: a jó néhány éve húzott vékony aszfaltcsík rég megadta magát, az egyre szélesedő és mélyülő gödröket pedig nehéz kerülgetni. Változik a kép, amint Benedek Elek falujának utolsó házait elhagyjuk. Simon András polgármestertől tudjuk, a nemrég befejezett beruházást kétmillió lejjel támogatta a vidékfejlesztési ügynökség, így most percek alatt meg lehet tenni Magyarhermányig a bő három kilométeres utat. A községvezető szerint sikerének titka, hogy a júniusi esőzéseket követően idejében lépett, dokumentálta az áradás okozta károkat, javaslatokat tett, miként lehetne megakadályozni, hogy az elkövetkezendőkben hasonló megtörténjen, végül pedig nem hagyta magát egyszerű magyarázatokkal elutasítani, lerázni. „Fényképeket készítettem, bizottságot hívtam össze, megjártam a prefektúrát, erőltettem, hogy a kárt segítsenek megtéríteni. Aztán egyszer megjelent a Hivatalos Közlönyben, hogy a megyéből egyedül csak mi kaptunk pénzt. A közel 1,7 millió lejből jutott a hidak és átereszek megjavítására és a támfalak megerősítésére is, így most komolyabb esőzés után is nagyobb biztonságban érezhetik magukat a hermányiak” – mondotta nem kevés megelégedéssel Simon András.
A polgármester azt tervezi, az elkövetkezendőkben a sáncokat alakítják ki, és aszfaltoznak a falu között is. Magyarhermányt is érinti az erdei utak uniós alapból történő aszfaltozása, a nagybaconi részen Súgóban és Peleskében, Kisbaconban a Kisfenyősnél, Szárazajtán az Aranyoson és Hermányban a Feketében készül el 5,6 kilométeren az aszfaltszőnyeg. „Erre célirányosan kapunk pénzt, azaz nem költhető másra – például vízvezetésre – csakis erre. Ezt nagyon nehezen értik meg az emberek” – fejtegette a polgármester.
Tanulj, gyűjts, vásárolj!
A Máthé János Általános Iskola életében újdonság, hogy végre nem csak az udvaron, hűvösebb időben pedig az osztálytermekben tarthatják meg a testnevelés órákat. Évekkel ezelőtt, még Bardocz Csaba polgármestersége idején vásárolták meg az iskola szomszédos területén álló, romos épületet, s fogtak neki a sportterem építésének. A munka lassan ment, mert külön forrásuk nem volt, csak a megspórolt pénzükből gazdálkodhattak. Nem lett nagy, mindössze nyolcvan négyzetméteres, egyelőre hiányzik a bordásfal, s a kisebb felszerelések is, de mégis sikernek érzik az építkezés befejezését. A sportterem megépítése intézményvezetői szemmel számít megvalósításnak, a Hámor Sport- és Kulturális Egyesülettel való együttműködés pedig a pedagógus számára fontos. A jó tanulást, illetve iskolán kívüli tevékenységet díjazó Virgonc tallér program magyarhermányi meghonosítója Komporály Sándor vállalkozó volt. Mint mondja, a Marosvásárhelyi Rádiót hallgatva figyelt fel a bétai kezdeményezésre, s azon nyomban megkereste őket, hogy felhasználhatja-e tapasztalatukat. Úgy vélte, ily módon jobban megszólíthatják, tanulásra ösztönözhetik a gyermekeket, és hatással lehetne a közösségi szellem erősödésére is. Igencsak fontos elem lehetne a magyarhermányi magyarság erejének megtartása szempontjából is: a faluban felnövők nagyobb valószínűséggel térnének haza tanulmányaik elvégzését követően. A példaként szolgáló Béta, Dobó és Vágás fiataljait tömörítő Három Hegy Ifjúsági Egyesület vezetője, Gál Barna szerint, a program tanulságainak, illetve hatásának felméréséhez legalább négy-öt év tapasztalatára lesz szükség, de úgy véli, mindenképpen hasznos a részvevők számára. Tavaly az elemistákat szólították meg, akik igencsak lelkesen fogadták, hogy kézzelfogható tétje is lesz tanulásuknak. A kezdeményezés sikeres volt, némileg meglepően nem a drága ajándékokra, hanem a kis „kincsekre”, a színes ceruzákra és radírokra volt igencsak nagy „kereslet”. A kezdeményezésnek híre ment a környéken, s a székelyderzsiek és székelymuzsnaiak is érdeklődtek a Virgonc tallér iránt. A gyermekek büszkén mesélik más vidékről származó társaiknak, milyen tétje van jó iskolai előmenetelüknek.
A Máthé János Általános Iskola igazgatónője, Dimény Mónika szerint is remek ötlet volt a Virgonc tallér magyarhermányi bevezetése: amióta az évnyitón bejelentették a programot, valósággal felpezsdült az iskolai élet. „A gyermekek fantáziáját nagyon megmozgatta a nyereményalap, többen azt tervezgetik, hogy a húsvéti bárány vagy éppen a jövő karácsonyi disznó az általuk megkeresettből kerül ki. A jobb tanulók számára nem gond, hogy egy-egy feleléskor begyűjtsék a kilencesért és tízesért járó két-három tallért, de a gyengébbek is láthatóan igyekeznek, s nem kevés erőfeszítésükbe kerül, hogy ne csak hatosra, hetesre tudjanak, hanem nyolcasra, s bár egy tallért szerezzenek. Pecsétekkel láttuk el a tánckör, a kézműveskör és fúvószenekar vezetőit, a hegedűoktatót, a vallásórát tartó lelkészt is, hogy a diákjaik, a foglalkozásokon részt vevők jelenlétét igazolják. Ezekért szintén tallér jár. A félév végéig még van néhány hét, de azt hiszem, sok ajándékot kell beszereznünk, hogy minden tallért elkölthetővé tegyünk” – mondotta Dimény Mónika.
Tevékeny reformátusok
A református közösség mozgalmas heteken van túl. Advent harmadik vasárnapján a liturgiát követően a baróti Kájoni Consort régizene-együttes lépett fel. A gyermekek a karácsonyi ünnepekre való rákészülésként jó cselekedetekből „készítették el” – önzetlen, szívből jövő gesztusaik egy-egy szalmaszálat értek – a Jézuska jászolát, majd szenteste kis műsorukkal léptek fel. Másodnapon délelőtt az istentisztelet előtt a hegedűórákra járók léptek fel, délután pedig a kultúrházban színdarabot mutattak be. Karácsonyra immár ötödik esztendeje tanulnak be darabot a fiatalok, a mostani, az Angyalok és démonok közt című, egy válságot átélő házaspár kapcsolatáról szól, de jól tetten érhető benne az Úristen megváltó ereje – sikere is volt az előadásnak. Harmadnapon az időseket köszöntötték, tiszteletükre szavalatok hangzottak el, dalok csendültek fel, és ismét megtelt a templom. Karácsony negyednapja hivatalosan nem ünnep, de a fúvósok fellépésének köszönhetően kis ünnepélyesség jutott arra is.
A reformátusok az óévet éjféli áhítattal és közösségünk két himnuszának eléneklésével, végezetül Dimény Zoltán presbiter rövid, a templomtoronyban előadott trombitajátékával zárták – tudtuk meg Fancsal Zsolt Gerő lelkipásztortól.
Megújult az orgona
A reformáció ünnepén, úrvacsoraosztáskor több év kényszerű némaság után szólalt meg újra a református templom orgonája. A 171 esztendős hangszer felújítását jó kezekre bízták: a Budapesti Zeneakadémián 1994-ben végzett újtusnádi Bors László az elmúlt húsz esztendőben számos, kihívással teli munkát végzett el négytagú csapatával. Kezük munkáját dicséri többek közt a csíkszépvízi Szent László-templom 1324 sípra, 24 regiszterváltozatra és 27 sípsorra bővült orgonája, az elmúlt fél esztendőben pedig Brassóban, Parajdon és Csíkszenttamáson dolgoztak. A rövid mélyoktávos, hatregiszteres, mechanikus, barokk faragással gazdagon díszített orgonát Magyarhermányi Barabás Sámuel készítette 1843-ban. Első javítását a brassói Nagy József végezte az 1890-es években. Az első világháború közepén, 1916-ban az ón-ólom ötvözetből készült homlokzati sípjait be kellett szolgáltatni, helyettük újat – azt is rossz minőségű csatornalemezből – csak 1941-ben kapott. A tavaly elvégzett teljes körű felújítással új homlokzati sípok készültek, motorral látták el, kitakarították, és a sípok új bőrözést kaptak. – Az igazi kihívást az jelentette, hogy esztétikailag és hangzását is az eredetihez minél közelebbi állapotába állítsuk vissza. Úgy érzem, sikerült a feladattal megbirkóznunk. Külön élvezetet jelentett, hogy ilyen szépen megmaradt hangszeren dolgozhattunk – kiváló állapotban, szúmentesen maradt meg a szélláda is –, a felújítást követően pedig hangja is kivételessé vált. Remélem, sokáig szolgálja még a magyarhermányiakat – mondotta az újtusnádi szakember.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Évek fordulóján nagy a kísértése a leltárkészítésnek. Magyarhermány, a régió egyik legfélreesőbb települése szellemi és gazdasági vezetői szerint nem zárt rossz esztendőt, annak dacára, hogy életüket nagyobb kárt okozó esőzés is keserítette. Járhatóvá vált az odavezető út, s remélhető, hogy idén is bővül az infrastruktúra; összefogott az iskola és falu közösségét mozgató egyesület, és ennek hamarosan kézzelfogható eredménye is lesz, a református templomban pedig hosszú hallgatás után újból megszólalt az orgona.
Kátyúk nélkül
Bibarcfalva után letérve a kisbaconi útra, csökkentenünk kell a sebességet: a jó néhány éve húzott vékony aszfaltcsík rég megadta magát, az egyre szélesedő és mélyülő gödröket pedig nehéz kerülgetni. Változik a kép, amint Benedek Elek falujának utolsó házait elhagyjuk. Simon András polgármestertől tudjuk, a nemrég befejezett beruházást kétmillió lejjel támogatta a vidékfejlesztési ügynökség, így most percek alatt meg lehet tenni Magyarhermányig a bő három kilométeres utat. A községvezető szerint sikerének titka, hogy a júniusi esőzéseket követően idejében lépett, dokumentálta az áradás okozta károkat, javaslatokat tett, miként lehetne megakadályozni, hogy az elkövetkezendőkben hasonló megtörténjen, végül pedig nem hagyta magát egyszerű magyarázatokkal elutasítani, lerázni. „Fényképeket készítettem, bizottságot hívtam össze, megjártam a prefektúrát, erőltettem, hogy a kárt segítsenek megtéríteni. Aztán egyszer megjelent a Hivatalos Közlönyben, hogy a megyéből egyedül csak mi kaptunk pénzt. A közel 1,7 millió lejből jutott a hidak és átereszek megjavítására és a támfalak megerősítésére is, így most komolyabb esőzés után is nagyobb biztonságban érezhetik magukat a hermányiak” – mondotta nem kevés megelégedéssel Simon András.
A polgármester azt tervezi, az elkövetkezendőkben a sáncokat alakítják ki, és aszfaltoznak a falu között is. Magyarhermányt is érinti az erdei utak uniós alapból történő aszfaltozása, a nagybaconi részen Súgóban és Peleskében, Kisbaconban a Kisfenyősnél, Szárazajtán az Aranyoson és Hermányban a Feketében készül el 5,6 kilométeren az aszfaltszőnyeg. „Erre célirányosan kapunk pénzt, azaz nem költhető másra – például vízvezetésre – csakis erre. Ezt nagyon nehezen értik meg az emberek” – fejtegette a polgármester.
Tanulj, gyűjts, vásárolj!
A Máthé János Általános Iskola életében újdonság, hogy végre nem csak az udvaron, hűvösebb időben pedig az osztálytermekben tarthatják meg a testnevelés órákat. Évekkel ezelőtt, még Bardocz Csaba polgármestersége idején vásárolták meg az iskola szomszédos területén álló, romos épületet, s fogtak neki a sportterem építésének. A munka lassan ment, mert külön forrásuk nem volt, csak a megspórolt pénzükből gazdálkodhattak. Nem lett nagy, mindössze nyolcvan négyzetméteres, egyelőre hiányzik a bordásfal, s a kisebb felszerelések is, de mégis sikernek érzik az építkezés befejezését. A sportterem megépítése intézményvezetői szemmel számít megvalósításnak, a Hámor Sport- és Kulturális Egyesülettel való együttműködés pedig a pedagógus számára fontos. A jó tanulást, illetve iskolán kívüli tevékenységet díjazó Virgonc tallér program magyarhermányi meghonosítója Komporály Sándor vállalkozó volt. Mint mondja, a Marosvásárhelyi Rádiót hallgatva figyelt fel a bétai kezdeményezésre, s azon nyomban megkereste őket, hogy felhasználhatja-e tapasztalatukat. Úgy vélte, ily módon jobban megszólíthatják, tanulásra ösztönözhetik a gyermekeket, és hatással lehetne a közösségi szellem erősödésére is. Igencsak fontos elem lehetne a magyarhermányi magyarság erejének megtartása szempontjából is: a faluban felnövők nagyobb valószínűséggel térnének haza tanulmányaik elvégzését követően. A példaként szolgáló Béta, Dobó és Vágás fiataljait tömörítő Három Hegy Ifjúsági Egyesület vezetője, Gál Barna szerint, a program tanulságainak, illetve hatásának felméréséhez legalább négy-öt év tapasztalatára lesz szükség, de úgy véli, mindenképpen hasznos a részvevők számára. Tavaly az elemistákat szólították meg, akik igencsak lelkesen fogadták, hogy kézzelfogható tétje is lesz tanulásuknak. A kezdeményezés sikeres volt, némileg meglepően nem a drága ajándékokra, hanem a kis „kincsekre”, a színes ceruzákra és radírokra volt igencsak nagy „kereslet”. A kezdeményezésnek híre ment a környéken, s a székelyderzsiek és székelymuzsnaiak is érdeklődtek a Virgonc tallér iránt. A gyermekek büszkén mesélik más vidékről származó társaiknak, milyen tétje van jó iskolai előmenetelüknek.
A Máthé János Általános Iskola igazgatónője, Dimény Mónika szerint is remek ötlet volt a Virgonc tallér magyarhermányi bevezetése: amióta az évnyitón bejelentették a programot, valósággal felpezsdült az iskolai élet. „A gyermekek fantáziáját nagyon megmozgatta a nyereményalap, többen azt tervezgetik, hogy a húsvéti bárány vagy éppen a jövő karácsonyi disznó az általuk megkeresettből kerül ki. A jobb tanulók számára nem gond, hogy egy-egy feleléskor begyűjtsék a kilencesért és tízesért járó két-három tallért, de a gyengébbek is láthatóan igyekeznek, s nem kevés erőfeszítésükbe kerül, hogy ne csak hatosra, hetesre tudjanak, hanem nyolcasra, s bár egy tallért szerezzenek. Pecsétekkel láttuk el a tánckör, a kézműveskör és fúvószenekar vezetőit, a hegedűoktatót, a vallásórát tartó lelkészt is, hogy a diákjaik, a foglalkozásokon részt vevők jelenlétét igazolják. Ezekért szintén tallér jár. A félév végéig még van néhány hét, de azt hiszem, sok ajándékot kell beszereznünk, hogy minden tallért elkölthetővé tegyünk” – mondotta Dimény Mónika.
Tevékeny reformátusok
A református közösség mozgalmas heteken van túl. Advent harmadik vasárnapján a liturgiát követően a baróti Kájoni Consort régizene-együttes lépett fel. A gyermekek a karácsonyi ünnepekre való rákészülésként jó cselekedetekből „készítették el” – önzetlen, szívből jövő gesztusaik egy-egy szalmaszálat értek – a Jézuska jászolát, majd szenteste kis műsorukkal léptek fel. Másodnapon délelőtt az istentisztelet előtt a hegedűórákra járók léptek fel, délután pedig a kultúrházban színdarabot mutattak be. Karácsonyra immár ötödik esztendeje tanulnak be darabot a fiatalok, a mostani, az Angyalok és démonok közt című, egy válságot átélő házaspár kapcsolatáról szól, de jól tetten érhető benne az Úristen megváltó ereje – sikere is volt az előadásnak. Harmadnapon az időseket köszöntötték, tiszteletükre szavalatok hangzottak el, dalok csendültek fel, és ismét megtelt a templom. Karácsony negyednapja hivatalosan nem ünnep, de a fúvósok fellépésének köszönhetően kis ünnepélyesség jutott arra is.
A reformátusok az óévet éjféli áhítattal és közösségünk két himnuszának eléneklésével, végezetül Dimény Zoltán presbiter rövid, a templomtoronyban előadott trombitajátékával zárták – tudtuk meg Fancsal Zsolt Gerő lelkipásztortól.
Megújult az orgona
A reformáció ünnepén, úrvacsoraosztáskor több év kényszerű némaság után szólalt meg újra a református templom orgonája. A 171 esztendős hangszer felújítását jó kezekre bízták: a Budapesti Zeneakadémián 1994-ben végzett újtusnádi Bors László az elmúlt húsz esztendőben számos, kihívással teli munkát végzett el négytagú csapatával. Kezük munkáját dicséri többek közt a csíkszépvízi Szent László-templom 1324 sípra, 24 regiszterváltozatra és 27 sípsorra bővült orgonája, az elmúlt fél esztendőben pedig Brassóban, Parajdon és Csíkszenttamáson dolgoztak. A rövid mélyoktávos, hatregiszteres, mechanikus, barokk faragással gazdagon díszített orgonát Magyarhermányi Barabás Sámuel készítette 1843-ban. Első javítását a brassói Nagy József végezte az 1890-es években. Az első világháború közepén, 1916-ban az ón-ólom ötvözetből készült homlokzati sípjait be kellett szolgáltatni, helyettük újat – azt is rossz minőségű csatornalemezből – csak 1941-ben kapott. A tavaly elvégzett teljes körű felújítással új homlokzati sípok készültek, motorral látták el, kitakarították, és a sípok új bőrözést kaptak. – Az igazi kihívást az jelentette, hogy esztétikailag és hangzását is az eredetihez minél közelebbi állapotába állítsuk vissza. Úgy érzem, sikerült a feladattal megbirkóznunk. Külön élvezetet jelentett, hogy ilyen szépen megmaradt hangszeren dolgozhattunk – kiváló állapotban, szúmentesen maradt meg a szélláda is –, a felújítást követően pedig hangja is kivételessé vált. Remélem, sokáig szolgálja még a magyarhermányiakat – mondotta az újtusnádi szakember.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. február 4.
Nem kötelező a vallásóra
Az iskolák baját gyűjtheti meg a döntés
Az alkotmánybíróság január 27-én úgy döntött, a jövő tanévtől egyetlen tanuló sem kötelezhető arra, hogy részt vegyen az iskolai vallásórákon. Eddig a szülő kérhette, hogy gyereke ne járjon be az órákra, most fordítva lesz: kérni kell, ha azt akarják, hogy a diákok tanuljanak hitről, bibliai eseményekről.
Szaktanfelügyelőt, katolikus hitoktatót, plébánost és református lelkipásztort kerestünk meg, hogy fejtsék ki véleményüket az üggyel kapcsolatban.
– Egyelőre még semmi gyakorlati előrelépés nem történt ebben az ügyben, tudniillik még érvényes a régi kerettanterv, amely egyértelműen előírja, hogy a diákok órarendjében egy vallásórának kell szerepelnie. Az alkotmánybíróság döntését követően még külön módszertant kell kidolgozni erre vonatkozóan – mondta megkeresésünkre Bokor Attila, a magyar vonal speciális, roma- és vallásügyi szaktanfelügyelője.
Szerinte az új döntés egy sor szervezési problémát vet fel az iskolák esetében, hiszen nem lehet a vallásórákat mindig az utolsó helyre tenni, hogy aki nem jár, hazamehessen, viszont ha egyéb tanórák közé iktatják, akkor megoldást kell találni arra, hogy milyen elfoglaltságot adjanak a vallásoktatást nem igénylő diákoknak.
– Azt javasolom, hogy mielőtt a szülők meghoznák a döntésüket, olvassanak utána, mit is tanítanak a vallásórákon a 7–8. osztályosoknak vagy a középiskolásoknak, hiszen többnyire személyiségfejlesztő tevékenységek szerepelnek a programban, nem kimondottan bibliai ismeretek átadása vagy dogmatikai kérdések felvetése. A kollégák a vallási és világi nézet kialakítására törekszenek, egy sor olyan témát beszélnek meg, ami szerintem nagyon fontos, és akár az osztályfőnöki órákon is fel lehetne vetni – véli Bokor Attila, hozzátéve, a programok teljesen nyilvánosak. A szaktanfelügyelő elmondta: eddig nagyon kevés háromszéki szülő kérte azt, hogy gyereke ne járjon vallásórára.
Biszak Zsuzsa, a Turóczi Mózes Általános Iskola katolikus hitoktatója úgy véli, ez a döntés elsősorban a nagyvárosokban tanító kollégákat érintheti kellemetlenül, mivel a kisebb közösségekben az emberek ragaszkodnak a valláshoz, tudják, hogy a gyerekek rosszat nem tanulnak hittanórán. Azt is biztosítani kellene, hogy ha csak egy gyerek is szeretne vallásórára járni, akkor legyen arra lehetősége.
Berecz István gelencei plébános is úgy gondolja, falun és általában Székelyföldön nagy változást nem fog okozni ez a rendelkezés, ám elvi szinten nem ért vele egyet, mivel nem tartja helyesnek, hogy a vallásórákat úgynevezett lyukasórákra lehessen váltani, mert a gyerekek hajlamosak arra, hogy ezt válasszák, a szülők egy része meg kímélni szeretné csemetéjét a „terheléstől”.
Bardócz Csaba ikafalvi református lelkész reméli, a magyar szülők érdemben fogják kezelni a választás lehetőségét, és felelősségteljesen döntenek, mert a kisebbségi létben a vallásoktatás többet jelent, a megmaradás egyik záloga is. Erdély földjén a hit mindig is összekapcsolódott a nyelvvel, éppen ezért a szórványvidékeken ez a rendelkezés még súlyosabb következményekkel járhat, mint a tömbmagyarság esetében – állapította meg.
Lévai Barna, Jancsó Katalin
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Az iskolák baját gyűjtheti meg a döntés
Az alkotmánybíróság január 27-én úgy döntött, a jövő tanévtől egyetlen tanuló sem kötelezhető arra, hogy részt vegyen az iskolai vallásórákon. Eddig a szülő kérhette, hogy gyereke ne járjon be az órákra, most fordítva lesz: kérni kell, ha azt akarják, hogy a diákok tanuljanak hitről, bibliai eseményekről.
Szaktanfelügyelőt, katolikus hitoktatót, plébánost és református lelkipásztort kerestünk meg, hogy fejtsék ki véleményüket az üggyel kapcsolatban.
– Egyelőre még semmi gyakorlati előrelépés nem történt ebben az ügyben, tudniillik még érvényes a régi kerettanterv, amely egyértelműen előírja, hogy a diákok órarendjében egy vallásórának kell szerepelnie. Az alkotmánybíróság döntését követően még külön módszertant kell kidolgozni erre vonatkozóan – mondta megkeresésünkre Bokor Attila, a magyar vonal speciális, roma- és vallásügyi szaktanfelügyelője.
Szerinte az új döntés egy sor szervezési problémát vet fel az iskolák esetében, hiszen nem lehet a vallásórákat mindig az utolsó helyre tenni, hogy aki nem jár, hazamehessen, viszont ha egyéb tanórák közé iktatják, akkor megoldást kell találni arra, hogy milyen elfoglaltságot adjanak a vallásoktatást nem igénylő diákoknak.
– Azt javasolom, hogy mielőtt a szülők meghoznák a döntésüket, olvassanak utána, mit is tanítanak a vallásórákon a 7–8. osztályosoknak vagy a középiskolásoknak, hiszen többnyire személyiségfejlesztő tevékenységek szerepelnek a programban, nem kimondottan bibliai ismeretek átadása vagy dogmatikai kérdések felvetése. A kollégák a vallási és világi nézet kialakítására törekszenek, egy sor olyan témát beszélnek meg, ami szerintem nagyon fontos, és akár az osztályfőnöki órákon is fel lehetne vetni – véli Bokor Attila, hozzátéve, a programok teljesen nyilvánosak. A szaktanfelügyelő elmondta: eddig nagyon kevés háromszéki szülő kérte azt, hogy gyereke ne járjon vallásórára.
Biszak Zsuzsa, a Turóczi Mózes Általános Iskola katolikus hitoktatója úgy véli, ez a döntés elsősorban a nagyvárosokban tanító kollégákat érintheti kellemetlenül, mivel a kisebb közösségekben az emberek ragaszkodnak a valláshoz, tudják, hogy a gyerekek rosszat nem tanulnak hittanórán. Azt is biztosítani kellene, hogy ha csak egy gyerek is szeretne vallásórára járni, akkor legyen arra lehetősége.
Berecz István gelencei plébános is úgy gondolja, falun és általában Székelyföldön nagy változást nem fog okozni ez a rendelkezés, ám elvi szinten nem ért vele egyet, mivel nem tartja helyesnek, hogy a vallásórákat úgynevezett lyukasórákra lehessen váltani, mert a gyerekek hajlamosak arra, hogy ezt válasszák, a szülők egy része meg kímélni szeretné csemetéjét a „terheléstől”.
Bardócz Csaba ikafalvi református lelkész reméli, a magyar szülők érdemben fogják kezelni a választás lehetőségét, és felelősségteljesen döntenek, mert a kisebbségi létben a vallásoktatás többet jelent, a megmaradás egyik záloga is. Erdély földjén a hit mindig is összekapcsolódott a nyelvvel, éppen ezért a szórványvidékeken ez a rendelkezés még súlyosabb következményekkel járhat, mint a tömbmagyarság esetében – állapította meg.
Lévai Barna, Jancsó Katalin
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2015. május 19.
Egyház a sátorban
Tízéves a Keskeny Út fesztiválmissziós csoport
A Keskeny Út nevű ökumenikus csoport 2005-ben arra vállalkozott, hogy missziós munkát végez Erdélyben, különböző ifjúsági fesztiválokon. Tagjai az ország minden részéről becserkészett egyetemisták, valamint papok és lelkészek. A missziós munka elindulásának 10. évfordulóján Bardócz Csaba és Ruszka Sándor református lelkészekkel beszélgettünk.
A csoport célja történelmi egyházaink (katolikus, református, unitárius és evangélikus egyház) valódi értékeinek képviselete a diákok, egyetemisták, fiatalok által látogatott fesztiválokon. A krisztusi megváltás és szabadítás üzenetét hirdetik a fiatalok nyelvén, nyitott elfogadással a betérő fiatalok értékeire, különös hangsúlyt fektetve a személyes, lelkigondozói beszélgetésekre.
íz évvel ezelőtt a kolozsvári Református Teológián látták vendégül a Közös Pont Ifjúsági Missziót, amely hasonló tevékenységet folytat Magyarországon, előadásuk hatására született meg az ötlet a missziós munka elkezdésére Erdélyben. Hamarosan összeállt egy csapat, amelynek egy része korábban is végzett hasonló tevékenységet a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) keretében, nemsokára Tusványoson felállították az első Keskeny Út-sátrat, és elindult a missziós munka az önkéntesek, a magyarországi tapasztalatcserék és az egyházak összefogásának köszönhetően.
Újfajta párbeszéd
– Miért pont Keskeny Út?
– A magyarországi Közös pontosok azért kapták nevüket, mert nekik az a céljuk, hogy a fesztiválozókkal megtaláljanak egy közös pontot a keresztyének és a fiatalok értékeiben. Nálunk, Erdélyben más a helyzet, és azt gondoltam, bátran kimondhatjuk, hogy mit szeretnénk: a mi célunk ugyanis az, hogy azokat az értékeket képviseljük, amelyeket a Szentírásban keskeny útnak neveznek, tehát mi tudatosan felvállaljuk hitünket, az egyházakat, amelyeket képviselünk, és ezt próbáljuk a fesztiválokon megjeleníteni, közvetlen módon – meséli Bardócz Csaba.
Ruszka Sándor még teológusként került kapcsolatba a missziós csapattal. Elmondása szerint nem volt nehéz összehangolódni, hiszen akkor éppen tagja volt egy zenekarnak, amely abban az évben a Tusványos színpadán is fellépett megzenésített verseivel, a Keskeny Út programjain való részvételt pedig azonnal elvállalta, mert abszolút pozitívumnak tart minden olyan aktivitást, amely kicsit is eltér a hagyományos egyházi megszólítási módtól.
– Úgy gondolom, a tradicionális egyházi módszerek már nem elégségesek a fiatalok megszólítására, folyamatosan újabb kommunikációs csatornákat kell keresni, én pedig híve vagyok az alternatív tevékenységeknek, nem véletlenül dolgozom fiatalokkal ma is – fejtette ki Ruszka.
Nem csak Tusványoson
Mindannyiuk számára kellemes meglepetést okozott a kezdeti nagyszámú érdeklődés, hiszen már az első évtől kezdve a Tusványoson napi 50–60 látogató vett részt a programokon.
– Nem csak azok látogatták a sátrat, akik amúgy is egyházközeli életmódot folytattak, hanem kerültek érdeklődők, akik az egyházi, a keresztyén élet megismerését keresték – magyarázta Ruszka, aki azóta már lelkészként, családos emberként, két kisgyerekkel sátorozva rendszeres munkatársa, előadója lett a Keskeny Út-sátornak.
Mivel fesztiválmissziós csoportként határozták meg magukat, a szóba jöhető helyszínként Tusványos mellett a Félsziget fesztivál és az EMI-tábor kínálta magát. Adminisztratív szempontból a Félsziget bizonyult a legnehezebbnek, nehéz volt a Keskeny Út működését besorolni. Eleinte a Civil Faluban kaptak helyet, ahol nem sikerült minden programot lebonyolítani, később a sátortáborban volt a stabil helyszínük.
– Amellett, hogy a mező közepén nehéz akár egy hirdetőtáblát is elhelyezni, a fesztiválozókat is sokkal nehezebben sikerült megszólítani. A Láthatatlan színház programunk sikeresnek bizonyult, egyébként valódi marketingfogásokat vetettünk be a figyelem felkeltésére. Egy hirdetőtáblára kiírtuk, hogy drogról itt!, a -ról ragot azonban alig láthatóan tüntettük fel. Mondanom sem kell, hogy megnőtt a sátorba betérők száma, ami számunkra elég volt ahhoz, hogy szóba elegyedjünk az érdeklődőkkel – emlékszik vissza Csaba.
Sátánizmus és rockzene
Konkrét statisztikája nincs a Keskeny Út működésének, de már az első évben A sátánizmus és a rockzene című előadás több mint száz érdeklődőt vonzott. Több fesztiválon is előfordult az, hogy amikor más helyszíneken kevésbé népszerű programok zajlottak, a Keskeny Út zsúfolásig telt résztvevőkkel.
– Számunkra nem prioritás látogatottsági rekordokat megdönteni, sokkal fontosabb egy adott téma kivesézése, az érdeklődők figyelmének felkeltése. A Bonus Pastor Alapítvány tagjai például, akik az alkoholizmusból való kigyógyulásról készültek előadást tartani, a második mondatuk után nem folytathatták beszédüket, a közönség ugyanis rögtön kérdésekkel bombázta őket. A lényeg tehát nem az, hogy előadóink elmondják azt a szöveget, amellyel készültek, hanem az, hogy a résztvevők érdeklődését felkeltsék, a sokszor tabunak tartott témákat nyíltan megbeszéljék, és ezeken keresztül hirdessék a keresztyén értékeket – összegezte Csaba.
A közönség fesztiválon azonban nem mindig hajlandó egy áhítatot, egy előadást csendben végighallgatni, egy ilyen esetre emlékszik vissza Ruszka Sándor:
Keresztelnek is, ha kell!
– Egyik alkalommal a hitről készültem előadást tartani, amikor azonban kezdődött volna az áhítat, begyűlt egy tizenöt fős, félmeztelen, zajos csapat, sörrel a kezükben, hangoskodtak, zavarták az előadást, ami egy lelkész számára ismeretlen helyzet, hiszen a templomban senki nem szól vissza, a fiúk azonban már a harmadik mondatomnál kötekedni kezdtek. Odáig fajult a dolog, hogy egy adott ponton teljesen el kellett felejtsem, amivel készültem, és válaszolnom kellett a fiúk viselkedésére. A végére aztán rendkívül érdekes beszélgetés alakult ki, nagyon sok kérdéssel. Akkor értettem meg, hogy ezeknek a fiúknak igazából nagyon sérült az egyházzal való kapcsolatuk, ami indulásból negatív viszonyulást eredményezett az előadás iránt. A legérdekesebb a történetben az, hogy ez a csapat azóta a Keskeny Út stabil gyülekezetévé vált, minden évben rendszeres látogatói a programjainknak, sőt, egyikük – a fesztiválmisszió életében először – meg is keresztelkedett Tusványoson.
Az előadásokra jellemző, hogy általában nem hagyományos, teológiai vonatkozásúak, hanem az életből vett témákat vetnek fel, például a stresszről, a párkapcsolatokról, a félelemről, az internetről, amelyek egzisztenciálisan érintik az embereket. Azzal pedig, hogy az előadók keresztyén emberek, akaratuk ellenére is egy olyan értékrendet képviselnek, amelyet a Keskeny Út missziója is hirdet.
Tusványoson és az EMI-táborban idén is találkozhatunk a Keskeny Út missziós csoporttal, a szervezők reményei szerint, amíg fesztiválok vannak Erdélyben, addig az ők munkájuk sem ér véget.
Berszán Réka
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Tízéves a Keskeny Út fesztiválmissziós csoport
A Keskeny Út nevű ökumenikus csoport 2005-ben arra vállalkozott, hogy missziós munkát végez Erdélyben, különböző ifjúsági fesztiválokon. Tagjai az ország minden részéről becserkészett egyetemisták, valamint papok és lelkészek. A missziós munka elindulásának 10. évfordulóján Bardócz Csaba és Ruszka Sándor református lelkészekkel beszélgettünk.
A csoport célja történelmi egyházaink (katolikus, református, unitárius és evangélikus egyház) valódi értékeinek képviselete a diákok, egyetemisták, fiatalok által látogatott fesztiválokon. A krisztusi megváltás és szabadítás üzenetét hirdetik a fiatalok nyelvén, nyitott elfogadással a betérő fiatalok értékeire, különös hangsúlyt fektetve a személyes, lelkigondozói beszélgetésekre.
íz évvel ezelőtt a kolozsvári Református Teológián látták vendégül a Közös Pont Ifjúsági Missziót, amely hasonló tevékenységet folytat Magyarországon, előadásuk hatására született meg az ötlet a missziós munka elkezdésére Erdélyben. Hamarosan összeállt egy csapat, amelynek egy része korábban is végzett hasonló tevékenységet a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) keretében, nemsokára Tusványoson felállították az első Keskeny Út-sátrat, és elindult a missziós munka az önkéntesek, a magyarországi tapasztalatcserék és az egyházak összefogásának köszönhetően.
Újfajta párbeszéd
– Miért pont Keskeny Út?
– A magyarországi Közös pontosok azért kapták nevüket, mert nekik az a céljuk, hogy a fesztiválozókkal megtaláljanak egy közös pontot a keresztyének és a fiatalok értékeiben. Nálunk, Erdélyben más a helyzet, és azt gondoltam, bátran kimondhatjuk, hogy mit szeretnénk: a mi célunk ugyanis az, hogy azokat az értékeket képviseljük, amelyeket a Szentírásban keskeny útnak neveznek, tehát mi tudatosan felvállaljuk hitünket, az egyházakat, amelyeket képviselünk, és ezt próbáljuk a fesztiválokon megjeleníteni, közvetlen módon – meséli Bardócz Csaba.
Ruszka Sándor még teológusként került kapcsolatba a missziós csapattal. Elmondása szerint nem volt nehéz összehangolódni, hiszen akkor éppen tagja volt egy zenekarnak, amely abban az évben a Tusványos színpadán is fellépett megzenésített verseivel, a Keskeny Út programjain való részvételt pedig azonnal elvállalta, mert abszolút pozitívumnak tart minden olyan aktivitást, amely kicsit is eltér a hagyományos egyházi megszólítási módtól.
– Úgy gondolom, a tradicionális egyházi módszerek már nem elégségesek a fiatalok megszólítására, folyamatosan újabb kommunikációs csatornákat kell keresni, én pedig híve vagyok az alternatív tevékenységeknek, nem véletlenül dolgozom fiatalokkal ma is – fejtette ki Ruszka.
Nem csak Tusványoson
Mindannyiuk számára kellemes meglepetést okozott a kezdeti nagyszámú érdeklődés, hiszen már az első évtől kezdve a Tusványoson napi 50–60 látogató vett részt a programokon.
– Nem csak azok látogatták a sátrat, akik amúgy is egyházközeli életmódot folytattak, hanem kerültek érdeklődők, akik az egyházi, a keresztyén élet megismerését keresték – magyarázta Ruszka, aki azóta már lelkészként, családos emberként, két kisgyerekkel sátorozva rendszeres munkatársa, előadója lett a Keskeny Út-sátornak.
Mivel fesztiválmissziós csoportként határozták meg magukat, a szóba jöhető helyszínként Tusványos mellett a Félsziget fesztivál és az EMI-tábor kínálta magát. Adminisztratív szempontból a Félsziget bizonyult a legnehezebbnek, nehéz volt a Keskeny Út működését besorolni. Eleinte a Civil Faluban kaptak helyet, ahol nem sikerült minden programot lebonyolítani, később a sátortáborban volt a stabil helyszínük.
– Amellett, hogy a mező közepén nehéz akár egy hirdetőtáblát is elhelyezni, a fesztiválozókat is sokkal nehezebben sikerült megszólítani. A Láthatatlan színház programunk sikeresnek bizonyult, egyébként valódi marketingfogásokat vetettünk be a figyelem felkeltésére. Egy hirdetőtáblára kiírtuk, hogy drogról itt!, a -ról ragot azonban alig láthatóan tüntettük fel. Mondanom sem kell, hogy megnőtt a sátorba betérők száma, ami számunkra elég volt ahhoz, hogy szóba elegyedjünk az érdeklődőkkel – emlékszik vissza Csaba.
Sátánizmus és rockzene
Konkrét statisztikája nincs a Keskeny Út működésének, de már az első évben A sátánizmus és a rockzene című előadás több mint száz érdeklődőt vonzott. Több fesztiválon is előfordult az, hogy amikor más helyszíneken kevésbé népszerű programok zajlottak, a Keskeny Út zsúfolásig telt résztvevőkkel.
– Számunkra nem prioritás látogatottsági rekordokat megdönteni, sokkal fontosabb egy adott téma kivesézése, az érdeklődők figyelmének felkeltése. A Bonus Pastor Alapítvány tagjai például, akik az alkoholizmusból való kigyógyulásról készültek előadást tartani, a második mondatuk után nem folytathatták beszédüket, a közönség ugyanis rögtön kérdésekkel bombázta őket. A lényeg tehát nem az, hogy előadóink elmondják azt a szöveget, amellyel készültek, hanem az, hogy a résztvevők érdeklődését felkeltsék, a sokszor tabunak tartott témákat nyíltan megbeszéljék, és ezeken keresztül hirdessék a keresztyén értékeket – összegezte Csaba.
A közönség fesztiválon azonban nem mindig hajlandó egy áhítatot, egy előadást csendben végighallgatni, egy ilyen esetre emlékszik vissza Ruszka Sándor:
Keresztelnek is, ha kell!
– Egyik alkalommal a hitről készültem előadást tartani, amikor azonban kezdődött volna az áhítat, begyűlt egy tizenöt fős, félmeztelen, zajos csapat, sörrel a kezükben, hangoskodtak, zavarták az előadást, ami egy lelkész számára ismeretlen helyzet, hiszen a templomban senki nem szól vissza, a fiúk azonban már a harmadik mondatomnál kötekedni kezdtek. Odáig fajult a dolog, hogy egy adott ponton teljesen el kellett felejtsem, amivel készültem, és válaszolnom kellett a fiúk viselkedésére. A végére aztán rendkívül érdekes beszélgetés alakult ki, nagyon sok kérdéssel. Akkor értettem meg, hogy ezeknek a fiúknak igazából nagyon sérült az egyházzal való kapcsolatuk, ami indulásból negatív viszonyulást eredményezett az előadás iránt. A legérdekesebb a történetben az, hogy ez a csapat azóta a Keskeny Út stabil gyülekezetévé vált, minden évben rendszeres látogatói a programjainknak, sőt, egyikük – a fesztiválmisszió életében először – meg is keresztelkedett Tusványoson.
Az előadásokra jellemző, hogy általában nem hagyományos, teológiai vonatkozásúak, hanem az életből vett témákat vetnek fel, például a stresszről, a párkapcsolatokról, a félelemről, az internetről, amelyek egzisztenciálisan érintik az embereket. Azzal pedig, hogy az előadók keresztyén emberek, akaratuk ellenére is egy olyan értékrendet képviselnek, amelyet a Keskeny Út missziója is hirdet.
Tusványoson és az EMI-táborban idén is találkozhatunk a Keskeny Út missziós csoporttal, a szervezők reményei szerint, amíg fesztiválok vannak Erdélyben, addig az ők munkájuk sem ér véget.
Berszán Réka
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2015. július 31.
Keskeny úton át Istenhez: másképp szólnak a fiatalokhoz
Meg lehet mutatni a fiataloknak az Isten felé vezető utat, ha megfelelőképpen szólunk hozzájuk – ez az egyik irányelve a Keskeny út ökumenikus fesztiválmissziós csoportnak, amely idén tizenegyedik alkalommal várta a fiatalokat Tusványoson. Az évek során tartottak már keresztelőt is, idén pedig egy fiatal pár jegyezte el egymást a Keskeny út sátrában.
A misszió a magyarországi KözösPont Ifjúsági Misszió program mintájára jött létre. A csoport tagjait egyetemisták, papok és lelkészek alkotják. „A név onnan jön, hogy a széles úton, ami a fiatalok esetében a bulizást, csajozást, hülyéskedést foglalja magában, mi megpróbáljuk a keskeny utat képviselni abban a hitben, hogy van érdeklődő eziránt is. A tizenegy éves jelenlét azt igazolja, hogy tényleg van érdeklődés” – mutatott rá Bardócz Csaba ikafalvi református lelkész, a missziós csoport egyik alapítója.
A lelkész szerint mindenki keres, ugyanakkor nagyon erős a mai világban a „nehogy lemaradjak” életérzés is. „Ott kell legyen a buliban, ott kell legyen Tusványoson, mert ha nem, úgy érzi, valamiről lemarad. És közben keres. Mi erre a keresésre próbáljuk azt a választ adni, hogy kipróbálhat sok utat, de amit keres, az végül is az Isten. És azt nemcsak abban a formában lehet megtalálni, ahogyan mi ezt kínáljuk az egyházak által – mondom ezt lelkészként” – magyarázta Bardócz Csaba. Elmondta, nagyon sok fiatal jár vissza a sátrukhoz évről évre. Sokan azzal érkeznek, hogy utálják a papokat, az egyházat. Éppen ezért az egyház meg kell mutassa azt az arcát is, hogy tud más lenni, és az egyháztagság nemcsak annyit jelent, hogy valaki befizeti az egyházfenntartó járulékot, mutatott rá.
Pénzt osztottak
A csoport azért jár vissza évről évre a Bálványosi Nyári Szabadegyetemre és Diáktáborba, hogy megmutassák a résztvevőknek, hogy lehet és jó Istennel élni. Idén még „fesztiválosabbra vették a figurát”. Isten szeret téged feliratú, saját karszalagot is készítettek, ezt osztogatták a sátrukhoz odalátogatóknak abból a meggondolásból, hogy aki ezt viseli, egyfajta értékrendet képvisel, ugyanakkor maga is hirdeti az igét. Szórólapokat osztogattak, ingyen zsíros kenyérrel kínálták a fesztiválozókat. A rendezvény ideje alatt két alkalommal pedig – sokak meglepetésére – pénzt kínáltak a fesztiválozóknak. Egyik csoporttag kiült az út szélére, és kalapból kínálta az arra járóknak a pénzt. „Ilyet még nem láttak, ezzel is kicsit rá akartunk cáfolni arra, hogy az egyház nemcsak kérni akar, hanem adni is, ez a szerepe. De úgy tud adni, ha neki is van. Hogy a tusványosozók jó emberek, azon is látszott, hogy első nap tíz lejjel indult és ötven lejnél több fordult meg benne, mert nagyon sok olyan ember volt, aki odament és azt mondta, ez egy jó kezdeményezés, érti, tetszik neki, és a kalapba pénzt tett” – mesélte a lelkész.
A pap is ember
A sátor programjában élményszínház, gitárest, és délelőttönként áhítat is szerepelt, a kicsiknek gyereksarkot működtettek. Az első években egy-egy közismert lelkészt hívtak meg áhítatot tartani. „Igazat mondott, szépen mondta, dogmatikailag tökéletes volt, de a fiatalokhoz nem mindig jutott el az üzenet, mert ide egyfajta közvetlenség kell. Tudom, hogy az idősebb generáció ezt nem szívesen hallja, de például adott esetben szlengben kell beszélni. Az ifjúság lassan olyan nyelvet beszél, hogy az értelmiségi ember nem is érti, ha nem olyan közegben dolgozik. Ha megfelelőképpen beszélünk hozzájuk, akkor azt mondják, hű, ez a pap pont olyan dolgokat él át, amilyeneket én, és hogy a pap is ember” – részletezte az alapító. Elmondta, noha szolgált börtönben is, és azt hitte, az a legnehezebb, a Keskeny út előadóinak sincs mindig könnyű dolguk. Van, hogy a közönség kétpercenként beszól, kérdez, provokál. Így történt négy éve is, amikor „kigyúrt” fiatalok ültek be az egyik előadásra, akik utóbb be is vallották, hogy azért mentek, hogy provokálják az előadót és a Keskeny út tagjait. Arra számítottak, hogy kirakják őket az előadásról. Az előadó azonban készséggel válaszolt a provokatív kérdésekre. A Marosvásárhelyről érkező csoport másnap és harmadnap is ellátogatott a sátorba. Tusványos utolsó napján aztán az egyikük azzal állt elő, hogy meg akar keresztelkedni. „Gondoltam, hülyéskednek, mert mindig azt csinálják. Aztán láttam, hogy tényleg komoly a dolog. Mondtam, meg tudjuk keresztelni, de anyakönyvezni is kell, és én vagyok itt az egyedüli gyakorló lelkész, így reformátusnak tudom megkeresztelni. Mondta, azt pont jó lesz, mert ő is azt akarta. A szokásos papi kellékek nem voltak nálam, mert ki gondolná, hogy épp Tusványoson kerül sor ilyesmire. Elvonultam, mondtam, addig énekeljenek. Mikor jöttem viszsza, úgy énekeltek, hogy zengett minden. A tömeg egyre gyűlt, szállt az ének, és hallatszott, hogy szívből szól” – emlékezett vissza a különös keresztelőre Bardócz. Kíváncsi volt, hogy vissza fog-e járni a csapat ezután is. Nagy örömére visszajárnak, sőt az utóbbi két évben ők húzták fel a misszió sátrát. Egyik alkalommal, amikor egyikük csúnya kifejezést használt, a csoport másik tagja nyakon vágta, és azt mondta: „mi itt templomot építünk, hogy beszélsz?”
Különleges eljegyzés
Az idei sátorépítéskor a csoport tagjai célozgattak arra, hogy a következő esemény egy esküvő lesz. „Mondtam nekik, egyrészt ahhoz menyasszony is kell, ugyanakkor kell egy polgári anyakönyvi kivonat, mi csak azután tudunk ilyen szolgálatot végezni. Eljegyzést azt tudunk, mert akkor ugye két embernek az elhatározásához kérjük az Isten áldását. Mondták, hogy jó. Aztán pénteken, ahogy különféle virágokkal érkeztek a sátorhoz, láttam, hogy bizony ez komolyra fordul. Eszükbe jutott, hogy jó lenne ezt itt megejteni, mert ők ehhez kötődnek. És megvolt az eljegyzés, gyűrűt húztak. Szép dolog, hogy fel merték vállalni ennyi ember előtt ezt” – ecsetelte a lelkész. A résztvevők a fiatal párnak pénzt is gyűjtöttek egy kalapban. Ők az ajándékot a Keskeny útnak adományozták, a misszió tagjai pedig úgy gondolták, hogy továbbadják. Így a második pénzosztós akciót ennek az összegnek a segítségével bonyolították le: 113 lejt és 1500 forintot osztottak szét a kalapból. Végül valaki a kalapot is elvitte.
„Sokan kérdezik, hogy érdemes-e ezt csinálni, van-e eredménye, mert a felnőttek mindig számszerű eredményeket akarnak. Számunkra elégtétel, hogy sokan eljönnek, délelőtt is más, délután is más közönségünk van. Van egy stabil gyülekezetünk Tusványoson, akik évről évre visszajárnak. A lényeg, hogy másképp, de meg kell szólítani a fiatalokat” – összegzett Bardócz Csaba.
Péter Beáta
Krónika (Kolozsvár)
Meg lehet mutatni a fiataloknak az Isten felé vezető utat, ha megfelelőképpen szólunk hozzájuk – ez az egyik irányelve a Keskeny út ökumenikus fesztiválmissziós csoportnak, amely idén tizenegyedik alkalommal várta a fiatalokat Tusványoson. Az évek során tartottak már keresztelőt is, idén pedig egy fiatal pár jegyezte el egymást a Keskeny út sátrában.
A misszió a magyarországi KözösPont Ifjúsági Misszió program mintájára jött létre. A csoport tagjait egyetemisták, papok és lelkészek alkotják. „A név onnan jön, hogy a széles úton, ami a fiatalok esetében a bulizást, csajozást, hülyéskedést foglalja magában, mi megpróbáljuk a keskeny utat képviselni abban a hitben, hogy van érdeklődő eziránt is. A tizenegy éves jelenlét azt igazolja, hogy tényleg van érdeklődés” – mutatott rá Bardócz Csaba ikafalvi református lelkész, a missziós csoport egyik alapítója.
A lelkész szerint mindenki keres, ugyanakkor nagyon erős a mai világban a „nehogy lemaradjak” életérzés is. „Ott kell legyen a buliban, ott kell legyen Tusványoson, mert ha nem, úgy érzi, valamiről lemarad. És közben keres. Mi erre a keresésre próbáljuk azt a választ adni, hogy kipróbálhat sok utat, de amit keres, az végül is az Isten. És azt nemcsak abban a formában lehet megtalálni, ahogyan mi ezt kínáljuk az egyházak által – mondom ezt lelkészként” – magyarázta Bardócz Csaba. Elmondta, nagyon sok fiatal jár vissza a sátrukhoz évről évre. Sokan azzal érkeznek, hogy utálják a papokat, az egyházat. Éppen ezért az egyház meg kell mutassa azt az arcát is, hogy tud más lenni, és az egyháztagság nemcsak annyit jelent, hogy valaki befizeti az egyházfenntartó járulékot, mutatott rá.
Pénzt osztottak
A csoport azért jár vissza évről évre a Bálványosi Nyári Szabadegyetemre és Diáktáborba, hogy megmutassák a résztvevőknek, hogy lehet és jó Istennel élni. Idén még „fesztiválosabbra vették a figurát”. Isten szeret téged feliratú, saját karszalagot is készítettek, ezt osztogatták a sátrukhoz odalátogatóknak abból a meggondolásból, hogy aki ezt viseli, egyfajta értékrendet képvisel, ugyanakkor maga is hirdeti az igét. Szórólapokat osztogattak, ingyen zsíros kenyérrel kínálták a fesztiválozókat. A rendezvény ideje alatt két alkalommal pedig – sokak meglepetésére – pénzt kínáltak a fesztiválozóknak. Egyik csoporttag kiült az út szélére, és kalapból kínálta az arra járóknak a pénzt. „Ilyet még nem láttak, ezzel is kicsit rá akartunk cáfolni arra, hogy az egyház nemcsak kérni akar, hanem adni is, ez a szerepe. De úgy tud adni, ha neki is van. Hogy a tusványosozók jó emberek, azon is látszott, hogy első nap tíz lejjel indult és ötven lejnél több fordult meg benne, mert nagyon sok olyan ember volt, aki odament és azt mondta, ez egy jó kezdeményezés, érti, tetszik neki, és a kalapba pénzt tett” – mesélte a lelkész.
A pap is ember
A sátor programjában élményszínház, gitárest, és délelőttönként áhítat is szerepelt, a kicsiknek gyereksarkot működtettek. Az első években egy-egy közismert lelkészt hívtak meg áhítatot tartani. „Igazat mondott, szépen mondta, dogmatikailag tökéletes volt, de a fiatalokhoz nem mindig jutott el az üzenet, mert ide egyfajta közvetlenség kell. Tudom, hogy az idősebb generáció ezt nem szívesen hallja, de például adott esetben szlengben kell beszélni. Az ifjúság lassan olyan nyelvet beszél, hogy az értelmiségi ember nem is érti, ha nem olyan közegben dolgozik. Ha megfelelőképpen beszélünk hozzájuk, akkor azt mondják, hű, ez a pap pont olyan dolgokat él át, amilyeneket én, és hogy a pap is ember” – részletezte az alapító. Elmondta, noha szolgált börtönben is, és azt hitte, az a legnehezebb, a Keskeny út előadóinak sincs mindig könnyű dolguk. Van, hogy a közönség kétpercenként beszól, kérdez, provokál. Így történt négy éve is, amikor „kigyúrt” fiatalok ültek be az egyik előadásra, akik utóbb be is vallották, hogy azért mentek, hogy provokálják az előadót és a Keskeny út tagjait. Arra számítottak, hogy kirakják őket az előadásról. Az előadó azonban készséggel válaszolt a provokatív kérdésekre. A Marosvásárhelyről érkező csoport másnap és harmadnap is ellátogatott a sátorba. Tusványos utolsó napján aztán az egyikük azzal állt elő, hogy meg akar keresztelkedni. „Gondoltam, hülyéskednek, mert mindig azt csinálják. Aztán láttam, hogy tényleg komoly a dolog. Mondtam, meg tudjuk keresztelni, de anyakönyvezni is kell, és én vagyok itt az egyedüli gyakorló lelkész, így reformátusnak tudom megkeresztelni. Mondta, azt pont jó lesz, mert ő is azt akarta. A szokásos papi kellékek nem voltak nálam, mert ki gondolná, hogy épp Tusványoson kerül sor ilyesmire. Elvonultam, mondtam, addig énekeljenek. Mikor jöttem viszsza, úgy énekeltek, hogy zengett minden. A tömeg egyre gyűlt, szállt az ének, és hallatszott, hogy szívből szól” – emlékezett vissza a különös keresztelőre Bardócz. Kíváncsi volt, hogy vissza fog-e járni a csapat ezután is. Nagy örömére visszajárnak, sőt az utóbbi két évben ők húzták fel a misszió sátrát. Egyik alkalommal, amikor egyikük csúnya kifejezést használt, a csoport másik tagja nyakon vágta, és azt mondta: „mi itt templomot építünk, hogy beszélsz?”
Különleges eljegyzés
Az idei sátorépítéskor a csoport tagjai célozgattak arra, hogy a következő esemény egy esküvő lesz. „Mondtam nekik, egyrészt ahhoz menyasszony is kell, ugyanakkor kell egy polgári anyakönyvi kivonat, mi csak azután tudunk ilyen szolgálatot végezni. Eljegyzést azt tudunk, mert akkor ugye két embernek az elhatározásához kérjük az Isten áldását. Mondták, hogy jó. Aztán pénteken, ahogy különféle virágokkal érkeztek a sátorhoz, láttam, hogy bizony ez komolyra fordul. Eszükbe jutott, hogy jó lenne ezt itt megejteni, mert ők ehhez kötődnek. És megvolt az eljegyzés, gyűrűt húztak. Szép dolog, hogy fel merték vállalni ennyi ember előtt ezt” – ecsetelte a lelkész. A résztvevők a fiatal párnak pénzt is gyűjtöttek egy kalapban. Ők az ajándékot a Keskeny útnak adományozták, a misszió tagjai pedig úgy gondolták, hogy továbbadják. Így a második pénzosztós akciót ennek az összegnek a segítségével bonyolították le: 113 lejt és 1500 forintot osztottak szét a kalapból. Végül valaki a kalapot is elvitte.
„Sokan kérdezik, hogy érdemes-e ezt csinálni, van-e eredménye, mert a felnőttek mindig számszerű eredményeket akarnak. Számunkra elégtétel, hogy sokan eljönnek, délelőtt is más, délután is más közönségünk van. Van egy stabil gyülekezetünk Tusványoson, akik évről évre visszajárnak. A lényeg, hogy másképp, de meg kell szólítani a fiatalokat” – összegzett Bardócz Csaba.
Péter Beáta
Krónika (Kolozsvár)
2016. március 22.
Teaest Ikafalván
Családi estek, ifjúsági napok, élményszínházas alkalmak és teaestek megszervezését tűzte ki célként az Ikafalvi Református Egyházközség a Csillagösvény Egyesülettel karöltve. Első rendezvényük telt házzal zajlott. A teaestek sorát március 17-én Jancsó Katalin szociológus nyitotta meg, aki az 1848-as magyar forradalomban és szabadságharcban szerepet vállaló hős nőket, illetve elfelejtett hősöket mutatott be a zsúfolásig telt imateremben.
Az esten a népes ikafalvi hallgatóság mellett a mikóújfalusi nőszövetség is jelen volt, ők Bálint Csongor lelkipásztor vezetésével érkeztek. Bardócz Csaba helybeli lelkipásztor igei bevezetőjében arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, soha ne tévesszék szem elől, hogy Istenünk velük volt, van és lesz mindenben, amit tesznek. Az estet szeretetvendégség zárta, amelyet az Ikafalvi Nőszövetség készített elő. A következő teaestre március 29-én kerül sor, amikor Ráduly Attila, a Zöld Nap Egyesület elnöke tolmácsolásában életmód-tanácsokat hallgathatnak meg az érdeklődők.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Családi estek, ifjúsági napok, élményszínházas alkalmak és teaestek megszervezését tűzte ki célként az Ikafalvi Református Egyházközség a Csillagösvény Egyesülettel karöltve. Első rendezvényük telt házzal zajlott. A teaestek sorát március 17-én Jancsó Katalin szociológus nyitotta meg, aki az 1848-as magyar forradalomban és szabadságharcban szerepet vállaló hős nőket, illetve elfelejtett hősöket mutatott be a zsúfolásig telt imateremben.
Az esten a népes ikafalvi hallgatóság mellett a mikóújfalusi nőszövetség is jelen volt, ők Bálint Csongor lelkipásztor vezetésével érkeztek. Bardócz Csaba helybeli lelkipásztor igei bevezetőjében arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, soha ne tévesszék szem elől, hogy Istenünk velük volt, van és lesz mindenben, amit tesznek. Az estet szeretetvendégség zárta, amelyet az Ikafalvi Nőszövetség készített elő. A következő teaestre március 29-én kerül sor, amikor Ráduly Attila, a Zöld Nap Egyesület elnöke tolmácsolásában életmód-tanácsokat hallgathatnak meg az érdeklődők.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. augusztus 5.
CSAKIS Kézdivásárhelyen
A CSAKIS (Családban Keresztényként Istennel) fesztivált első alkalommal szervezik meg Kézdivásárhelyen augusztus 11–14. között. A rendezvény helyszíne a sportcsarnok és környéke. A szervezőcsapat múlt héten ismertette a programot.
Bardócz Csaba ikafalvi református lelkész, főszervező elmondta: céljuk olyan rendezvényt szervezni, amely kimondottan keresztény, és a családoknak szól. Az esemény Erdély-szerte újdonságnak számít, ismereteik szerint hasonló fesztivált eddig nem szervezett senki. Az a cél – hangsúlyozta –, hogy a tábor hétvégéje alatt a távolabbról érkezők egy kirándulással összekötve Kézdivásárhelyen pihenjenek és feltöltődjenek lelkileg. Több olyan meghívottjuk is lesz, aki szaktekintélynek számít, de az előadásokkal párhuzamosan gyermekfoglalkozásokat és esti koncerteket is tartanak. Csütörtökön, a nyitónapon a Kovászna Belvárosi Ifjúsági Zenekar, pénteken a magyarországi Kármel együttes, szombaton a Reménység együttes és az erdélyi származású magyarországi Csiszér László énekes lép színpadra.
Ráduly Attila, a Zöld Nap Egyesület elnöke arról beszélt, hogy ők a pénteki program egy részét, a gyermekmegőrzést vállalták, a kicsik számára zöld neveléssel kapcsolatos foglalkozásokat, vetélkedőket szerveznek. Ilyés Dalma recepciós közölte: a fesztiválon való részvétel ingyenes, de bejelentkezéshez kötött. Kocsis Zoltán helyszínfelelős, a sportiroda vezetője beszámolt a szállás- és sportolási lehetőségekről: a sportszállodában negyvenkilenc személyt tudnak elszállásolni, a sportcsarnokban különálló terekben gyermekfoglalkozásoknak, sportolásnak, előadásoknak, koncereteknek is helyet biztosítanak, a kinti játszóterek és mozgásparkok is a résztvevők rendelkezésére állnak. Raff Andrea, a gyermekprogramok felelőse azokat a rendezvényeket ismertette, amelyeket ő és csapata szervez a fesztivál ideje alatt. Albu Levente A házasság művészete programot mutatja be a fesztiválon. Raff Róbert református szórványlelkész, a rendezvény ötletgazdája azt hangsúlyozta, hogy a hasonló fesztiválok általában egynaposak, a CSAKIS viszont háromnapos, jövőre újra megszervezik, és nagyon odafigyeltek a fesztivál reklámozására. Csoma Attila önkéntes arra buzdította a fiatalokat, hogy vegyenek részt minél nagyobb számban a rendezvényen. Bardócz Csaba azt is közölte, hogy a fesztiválon jelen lesz Komlósi Piroska Budapesti családterapeuta, klinikai szakpszichológus, ismert szaktekintély.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A CSAKIS (Családban Keresztényként Istennel) fesztivált első alkalommal szervezik meg Kézdivásárhelyen augusztus 11–14. között. A rendezvény helyszíne a sportcsarnok és környéke. A szervezőcsapat múlt héten ismertette a programot.
Bardócz Csaba ikafalvi református lelkész, főszervező elmondta: céljuk olyan rendezvényt szervezni, amely kimondottan keresztény, és a családoknak szól. Az esemény Erdély-szerte újdonságnak számít, ismereteik szerint hasonló fesztivált eddig nem szervezett senki. Az a cél – hangsúlyozta –, hogy a tábor hétvégéje alatt a távolabbról érkezők egy kirándulással összekötve Kézdivásárhelyen pihenjenek és feltöltődjenek lelkileg. Több olyan meghívottjuk is lesz, aki szaktekintélynek számít, de az előadásokkal párhuzamosan gyermekfoglalkozásokat és esti koncerteket is tartanak. Csütörtökön, a nyitónapon a Kovászna Belvárosi Ifjúsági Zenekar, pénteken a magyarországi Kármel együttes, szombaton a Reménység együttes és az erdélyi származású magyarországi Csiszér László énekes lép színpadra.
Ráduly Attila, a Zöld Nap Egyesület elnöke arról beszélt, hogy ők a pénteki program egy részét, a gyermekmegőrzést vállalták, a kicsik számára zöld neveléssel kapcsolatos foglalkozásokat, vetélkedőket szerveznek. Ilyés Dalma recepciós közölte: a fesztiválon való részvétel ingyenes, de bejelentkezéshez kötött. Kocsis Zoltán helyszínfelelős, a sportiroda vezetője beszámolt a szállás- és sportolási lehetőségekről: a sportszállodában negyvenkilenc személyt tudnak elszállásolni, a sportcsarnokban különálló terekben gyermekfoglalkozásoknak, sportolásnak, előadásoknak, koncereteknek is helyet biztosítanak, a kinti játszóterek és mozgásparkok is a résztvevők rendelkezésére állnak. Raff Andrea, a gyermekprogramok felelőse azokat a rendezvényeket ismertette, amelyeket ő és csapata szervez a fesztivál ideje alatt. Albu Levente A házasság művészete programot mutatja be a fesztiválon. Raff Róbert református szórványlelkész, a rendezvény ötletgazdája azt hangsúlyozta, hogy a hasonló fesztiválok általában egynaposak, a CSAKIS viszont háromnapos, jövőre újra megszervezik, és nagyon odafigyeltek a fesztivál reklámozására. Csoma Attila önkéntes arra buzdította a fiatalokat, hogy vegyenek részt minél nagyobb számban a rendezvényen. Bardócz Csaba azt is közölte, hogy a fesztiválon jelen lesz Komlósi Piroska Budapesti családterapeuta, klinikai szakpszichológus, ismert szaktekintély.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. augusztus 16.
Egymás erősítésére éljünk
CSAládban Keresztényként IStennel
Augusztus 11-e és 13-a között rendezték meg Kézdivásárhelyen a CSAKIS Családos Keresztény Fesztivált. A három nap alatt mintegy hétszázan regisztráltak a sportcsarnokban és annak környékén lebonyolított – tudomásunk szerint a maga nemében magyar nyelvterületen egyedülálló – programra, ahol nemcsak a szülők, hanem a gyermekek is kikapcsolódhattak.
A Manna Egyesület és a Kézdivásárhelyi önkormányzat által tető alá hozott családos fesztivál csütörtök esti megnyitóján Beder Imre helybeli református lelkész, illetve dr. Kerekes László római katolikus plébános adta áldását a jelen levő családokra, ezt követően a Kovászna Belvárosi Ifjúsági Zenekar keresztény dalokkal teremtett imádságos hangulatot.
Pénteken délelőtt dr. Komlósi Piroska családterapeuta, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a Budapesti Bethesda Gyermekkórház vezető pszichológusa a családi élet áldásai kapcsán tartott előadást a szülőknek, a gyerekek ez idő alatt négy korcsoportban, gyermek- és ifjúsági munkások által vezetett foglalkozásokon vehettek részt.
– A családi élet keretet és lehetőséget ad arra, hogy szeretetben és egymás erősítésére, épülésére, örömére éljünk. A keresztény ember, ha hitben tud élni, és naponta „újratöltődik” az általa megélt krisztusi szeretettel, akkor talán a lelke nem fárad el, és a családi élet nehézségeit, kríziseit – a buktatókat, betegségeket – könnyebben tudja kezelni, mederben tartani – mondta el lapunknak a fesztivál fő előadója.
A délelőtti előadások után páros és csoportbeszélgetésekre is lehetőséget adtak, a délután folyamán a felnőttek mentálhigiénés beszélgetéseken, műhelymunkákon vehettek részt, ahol többek között a családi élet ciklusai, a szerető kommunikáció, a feleségek, anyák, illetve a kamaszkorúakat nevelő családok nehézségei kerültek terítékre. A lazítás és tartalmas szórakozás sem mAradt ki a programból: a szervezők cserkészfoglalkozásokkal, „zöld” játékokkal, családos vetélkedőkkel, kézművessarokkal, de sportolási lehetőséggel és táncoktatással is készültek.
– Olyan szakembereket, családokat hívtunk meg, akik már megtalálták a kiutat egy-egy nehéz helyzetből, és beszéltek is erről. Hiszem, hogy ennek a hatására továbbléphetnek a gondokkal küzdők – mondta el érdeklődésünkre Bardócz Csaba ikafalvi református lelkipásztor, a rendezvény főszervezője, aki szerint az idei a fesztivál megalapozó kiadása volt, épp ezért túl sok résztvevőre nem is számítottak.
Azzal számolnak, hogy akik most jól érezték magukat, továbbviszik a hírt, a következő programra is eljönnek, és másokat is magukkal hoznak. Raff Róbert berecki református missziós lelkipásztor, a Manna Egyesület titkára kiemelte, az Istent dicsőítő koncertekre is olyan előadókat választottak, akik példás családi életet élnek.
Péntek este a magyarországi Pécelről érkezett Kármel együttes, szombaton Balogh Zoltán kézdi-orbai református esperes és Farkas Alajos katolikus segédlelkész elbocsátó áldása után a Reménység együttes, majd Csiszér László, Magyarország egyik legelismertebb dicsőítésvezetője és zenekara lépett színpadra.
Kertész Tibor
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
CSAládban Keresztényként IStennel
Augusztus 11-e és 13-a között rendezték meg Kézdivásárhelyen a CSAKIS Családos Keresztény Fesztivált. A három nap alatt mintegy hétszázan regisztráltak a sportcsarnokban és annak környékén lebonyolított – tudomásunk szerint a maga nemében magyar nyelvterületen egyedülálló – programra, ahol nemcsak a szülők, hanem a gyermekek is kikapcsolódhattak.
A Manna Egyesület és a Kézdivásárhelyi önkormányzat által tető alá hozott családos fesztivál csütörtök esti megnyitóján Beder Imre helybeli református lelkész, illetve dr. Kerekes László római katolikus plébános adta áldását a jelen levő családokra, ezt követően a Kovászna Belvárosi Ifjúsági Zenekar keresztény dalokkal teremtett imádságos hangulatot.
Pénteken délelőtt dr. Komlósi Piroska családterapeuta, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a Budapesti Bethesda Gyermekkórház vezető pszichológusa a családi élet áldásai kapcsán tartott előadást a szülőknek, a gyerekek ez idő alatt négy korcsoportban, gyermek- és ifjúsági munkások által vezetett foglalkozásokon vehettek részt.
– A családi élet keretet és lehetőséget ad arra, hogy szeretetben és egymás erősítésére, épülésére, örömére éljünk. A keresztény ember, ha hitben tud élni, és naponta „újratöltődik” az általa megélt krisztusi szeretettel, akkor talán a lelke nem fárad el, és a családi élet nehézségeit, kríziseit – a buktatókat, betegségeket – könnyebben tudja kezelni, mederben tartani – mondta el lapunknak a fesztivál fő előadója.
A délelőtti előadások után páros és csoportbeszélgetésekre is lehetőséget adtak, a délután folyamán a felnőttek mentálhigiénés beszélgetéseken, műhelymunkákon vehettek részt, ahol többek között a családi élet ciklusai, a szerető kommunikáció, a feleségek, anyák, illetve a kamaszkorúakat nevelő családok nehézségei kerültek terítékre. A lazítás és tartalmas szórakozás sem mAradt ki a programból: a szervezők cserkészfoglalkozásokkal, „zöld” játékokkal, családos vetélkedőkkel, kézművessarokkal, de sportolási lehetőséggel és táncoktatással is készültek.
– Olyan szakembereket, családokat hívtunk meg, akik már megtalálták a kiutat egy-egy nehéz helyzetből, és beszéltek is erről. Hiszem, hogy ennek a hatására továbbléphetnek a gondokkal küzdők – mondta el érdeklődésünkre Bardócz Csaba ikafalvi református lelkipásztor, a rendezvény főszervezője, aki szerint az idei a fesztivál megalapozó kiadása volt, épp ezért túl sok résztvevőre nem is számítottak.
Azzal számolnak, hogy akik most jól érezték magukat, továbbviszik a hírt, a következő programra is eljönnek, és másokat is magukkal hoznak. Raff Róbert berecki református missziós lelkipásztor, a Manna Egyesület titkára kiemelte, az Istent dicsőítő koncertekre is olyan előadókat választottak, akik példás családi életet élnek.
Péntek este a magyarországi Pécelről érkezett Kármel együttes, szombaton Balogh Zoltán kézdi-orbai református esperes és Farkas Alajos katolikus segédlelkész elbocsátó áldása után a Reménység együttes, majd Csiszér László, Magyarország egyik legelismertebb dicsőítésvezetője és zenekara lépett színpadra.
Kertész Tibor
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. augusztus 17.
Tíz éve vezetjük Keskeny útra az EMI-táborozókat
A gyergyószentmiklósi EMI-tábor augusztus 10-én nyílt meg. Első nap Bardócz Csaba ikafalvi református lelkipásztor Szerelem, szerelem, szerelem, szerelem, enyém vagy? – címmel a házasság fontosságáról, a házasság előtti vagy azon kívüli élet csapdáiról, a párkeresés és találás módjáról, a kapcsolat tudatos építéséről tartott nagy lelkigondozói tapasztalatra valló előadást. Utána élményszínház nyitotta meg kapuit, ahonnan kilépve valamelyik lelki gondozást végző missziós taggal beszélhetett érzéseiről az érdeklődő. Mindezzel párhuzamosan a programokon résztvevő szülők gyermekeire külön foglalkozás várt: festegetés, rajzolás, játszás és mesélés.
Csütörtökön a programok áhítattal kezdődtek, jómagam a naini ifjú megrázó, figyelmeztető, de boldog kimenetelű történetével vezettem fel a napi témát. Barta Éva szakpszichológus két szabadult személlyel érkezett a Református Mentőmissziótól, akik megrázó nyíltsággal és mélységgel mondták el alkohol-, szer- és játékfüggőségük élményét, és írták le a szabadulás útját és lehetőségét, egyéni megélésük alapján.
Harmadik nap igei felvezetőt tartottam Zákeus történetének kibontásával, majd Helyem a nagyvilágban címmel adtam elő. A délutáni élményszínház a kútba esés dramatizált történetével gondolkoztatta el a részvevőket.
A szombati napon az elmélkedés Szent Lukács evangéliumának versei alapján az Isten, a felebarát és a szeretet hármas kötődését bontotta ki. Kászoni Szilárd nagysolymosi lelkipásztor a migránskérdés aktuális témáját járta körül a népéért, keresztyénségéért féltőn aggódó hitben járó ember szemszögéből, a délutáni élményszínház az imádság ösvényére vezette el a részvevőt. Áldással távozott mindenki.
Szász Tibor András felsősófalvi lelkész
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
A gyergyószentmiklósi EMI-tábor augusztus 10-én nyílt meg. Első nap Bardócz Csaba ikafalvi református lelkipásztor Szerelem, szerelem, szerelem, szerelem, enyém vagy? – címmel a házasság fontosságáról, a házasság előtti vagy azon kívüli élet csapdáiról, a párkeresés és találás módjáról, a kapcsolat tudatos építéséről tartott nagy lelkigondozói tapasztalatra valló előadást. Utána élményszínház nyitotta meg kapuit, ahonnan kilépve valamelyik lelki gondozást végző missziós taggal beszélhetett érzéseiről az érdeklődő. Mindezzel párhuzamosan a programokon résztvevő szülők gyermekeire külön foglalkozás várt: festegetés, rajzolás, játszás és mesélés.
Csütörtökön a programok áhítattal kezdődtek, jómagam a naini ifjú megrázó, figyelmeztető, de boldog kimenetelű történetével vezettem fel a napi témát. Barta Éva szakpszichológus két szabadult személlyel érkezett a Református Mentőmissziótól, akik megrázó nyíltsággal és mélységgel mondták el alkohol-, szer- és játékfüggőségük élményét, és írták le a szabadulás útját és lehetőségét, egyéni megélésük alapján.
Harmadik nap igei felvezetőt tartottam Zákeus történetének kibontásával, majd Helyem a nagyvilágban címmel adtam elő. A délutáni élményszínház a kútba esés dramatizált történetével gondolkoztatta el a részvevőket.
A szombati napon az elmélkedés Szent Lukács evangéliumának versei alapján az Isten, a felebarát és a szeretet hármas kötődését bontotta ki. Kászoni Szilárd nagysolymosi lelkipásztor a migránskérdés aktuális témáját járta körül a népéért, keresztyénségéért féltőn aggódó hitben járó ember szemszögéből, a délutáni élményszínház az imádság ösvényére vezette el a részvevőt. Áldással távozott mindenki.
Szász Tibor András felsősófalvi lelkész
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. október 18.
Faluházat avattak (Ikafalvi Közművelődési Napok)
Múlt hétvégén a Bardócz lelkész házaspár, Csaba és Tímea Ikafalvi Közművelődési Napokra keresztelt ünnepségsorozatot szervezett a közigazgatásilag Csernáton községhez tartozó kis település művelődési otthonában. A sokszínű program minden korosztályt megszólított.
Bardócz Tímea tiszteletes asszony és Nagyoláh Ilona ny. tanítónő beszámolója szerint a rendezvénysorozat pénteken diakóniai foglalkozással kezdődött. Aznap fogyatékkal élők kis csoportja érkezett a faluba szüleikkel, kísérőikkel együtt, és néhány órára az imaterem meseszobává alakult. A megnyitó és a köszöntés után gyertyaöntést tanultak a kicsik, míg szüleik, kísérőik Olcsvári Tünde szakember előadásán vettek részt, építő jellegű beszélgetést folytattak a fogyatékkal élők helyzetéről, eddigi tapasztalataikról, kérdéseket tettek fel és hasznos tanácsokat kaptak.
Délután óvodások és kisiskolások vették birtokukba az imatermet. Tovább folytatódott a mesebeli hangulat Demeter Évával. A gyerekek nagy átéléssel, lelkesedéssel hallgatták a Hamupipőke és a Méhkirálynő meséjét, nézték a mesekunyhó szép, színes képeit. Este a nagyterem zsúfolásig telt fiatalokkal és felnőttekkel. Az egybegyűlteket Bardócz Csaba lelkipásztor, Bölöni Dávid polgármester és Mágori István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ munkatársa köszöntötte. Az előadás Rejtő-koktél volt a javából. A színpadon sziporkáztak a poénok, a közönség kitűnően szórakozott.
A szombat délelőtt a fiataloké volt. A kézdivásárhelyi Pap Eszter tartott táncos foglalkozást, majd egy dicsőítő tánckoreográfiát tanított be. Este Fákó Alpár néptáncoktató csapata, a csernátoni Pántlika néptáncegyüttes ropta a táncot, ezt a Folker együttes népzenekoncertje követte. Lenyűgöző, ritkaságszámba menő előadás az ikafalvi színpadon, különböző tájegységekről származó népzene a legjavából. Tiszta forrásból fakadó tiszta muzsikát, dalt játszottak népi hangszerek kíséretével. A koncertet követő bálban az Elegance Band zenélt.
Vasárnap hálaadó istentiszteletre gyűlt össze a falu apraja-nagyja és az innen elszármazottak. Bardócz Csaba igehirdetésében arról beszélt, hogy a minket segítő Isten másokon segítő keresztyéneket szeretne munkába állítani. Az újonnan kialakított ravatalozóház megtekintése után az ünneplők a csernátoni önkormányzat által felépített faluházat tekinthették meg, majd az eső miatt az épületbe vonultak. Ott Bölöni Dávid és Nagyoláh Ilona köszöntötte az egybegyűlteket. Az rendezvénysorozat díszebéddel zárult, ahol a résztvevők az ikafalvi nőszövetség házi süteményeit kóstolhatták meg.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Múlt hétvégén a Bardócz lelkész házaspár, Csaba és Tímea Ikafalvi Közművelődési Napokra keresztelt ünnepségsorozatot szervezett a közigazgatásilag Csernáton községhez tartozó kis település művelődési otthonában. A sokszínű program minden korosztályt megszólított.
Bardócz Tímea tiszteletes asszony és Nagyoláh Ilona ny. tanítónő beszámolója szerint a rendezvénysorozat pénteken diakóniai foglalkozással kezdődött. Aznap fogyatékkal élők kis csoportja érkezett a faluba szüleikkel, kísérőikkel együtt, és néhány órára az imaterem meseszobává alakult. A megnyitó és a köszöntés után gyertyaöntést tanultak a kicsik, míg szüleik, kísérőik Olcsvári Tünde szakember előadásán vettek részt, építő jellegű beszélgetést folytattak a fogyatékkal élők helyzetéről, eddigi tapasztalataikról, kérdéseket tettek fel és hasznos tanácsokat kaptak.
Délután óvodások és kisiskolások vették birtokukba az imatermet. Tovább folytatódott a mesebeli hangulat Demeter Évával. A gyerekek nagy átéléssel, lelkesedéssel hallgatták a Hamupipőke és a Méhkirálynő meséjét, nézték a mesekunyhó szép, színes képeit. Este a nagyterem zsúfolásig telt fiatalokkal és felnőttekkel. Az egybegyűlteket Bardócz Csaba lelkipásztor, Bölöni Dávid polgármester és Mágori István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ munkatársa köszöntötte. Az előadás Rejtő-koktél volt a javából. A színpadon sziporkáztak a poénok, a közönség kitűnően szórakozott.
A szombat délelőtt a fiataloké volt. A kézdivásárhelyi Pap Eszter tartott táncos foglalkozást, majd egy dicsőítő tánckoreográfiát tanított be. Este Fákó Alpár néptáncoktató csapata, a csernátoni Pántlika néptáncegyüttes ropta a táncot, ezt a Folker együttes népzenekoncertje követte. Lenyűgöző, ritkaságszámba menő előadás az ikafalvi színpadon, különböző tájegységekről származó népzene a legjavából. Tiszta forrásból fakadó tiszta muzsikát, dalt játszottak népi hangszerek kíséretével. A koncertet követő bálban az Elegance Band zenélt.
Vasárnap hálaadó istentiszteletre gyűlt össze a falu apraja-nagyja és az innen elszármazottak. Bardócz Csaba igehirdetésében arról beszélt, hogy a minket segítő Isten másokon segítő keresztyéneket szeretne munkába állítani. Az újonnan kialakított ravatalozóház megtekintése után az ünneplők a csernátoni önkormányzat által felépített faluházat tekinthették meg, majd az eső miatt az épületbe vonultak. Ott Bölöni Dávid és Nagyoláh Ilona köszöntötte az egybegyűlteket. Az rendezvénysorozat díszebéddel zárult, ahol a résztvevők az ikafalvi nőszövetség házi süteményeit kóstolhatták meg.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. november 8.
Ikafalvi Közművelődési Napok
Sikeres rendezvényt tudnak maguk mögött
Országunk térképén van egy szív alakú terület: Székelyföld a neve, Ikafalva egy kis csücske ennek. Kis falunkban a csupaszív lelkészházaspár háromnapos ünnepségsorozatot tervezett, amelynek neve: Ikafalvi Közművelődési Napok. Sokatmondó a cím: falu, közösség, kultúra; a sokszínű program minden korosztályt megszólított, kellemes, hasznos időtöltést ígért a művelődési otthonba betérőknek.
Diakóniai foglalkozással kezdődött az első, pénteki nap: fogyatékkal élő társaink csoportja érkezett hozzánk szüleikkel, kísérőikkel, munkatársakkal. Néhány órára az imaterem meseszobává alakult: köszöntés után gyertyaöntést tanultak a mesehősök, míg szüleik, kísérőik Olcsvári Tünde szakember előadásán vettek részt, építő jellegű beszélgetést folytattak a fogyatékkal élők helyzetéről, eddigi tapasztalataikról, kérdéseket tettek fel, és hasznos tanácsokat kaptak a munkához.
Délután öt órakor a kicsik: óvodások, kisiskolások vették birtokukba a termet, tovább folytatódott a varázslatos hangulat Demeter Évával, a gyerekek nagy átéléssel, lelkesedéssel hallgatták Hamupipőke és a Méhkirálynő történetét, nézték a mesekunyhó szép színes képeit. Az előadó magával ragadó mesélésével elkápráztatta a közönséget. Volt játék, próbatétel, taps, nevetés, friss levegő, mozgás, minden, ami kell, és megtapasztalhattuk, hogy a jónak győznie kell a gonosz felett.
Este nyolc órakor a nagy terem befogadóképességének határát elérve telt meg fiatalokkal, felnőttekkel. Az egybegyűlteket Bardócz Csaba lelkipásztor, Bölöni Dávid polgármester és Mágori István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ munkatársa köszöntötte. Az előadás Rejtő-koktél volt a javából, a színpadon sziporkáztak a bohózatok, a közönség kitűnően szórakozott, fergeteges tapssal fejeződött be a produkció.
A szombat délelőtt a fiataloké volt, Pap Eszter tartott táncos foglalkozást, úgynevezett Hunbát, majd egy dicsőítő tánc koreográfiáját tanította meg.
Este hat órakor Fákó Alpár néptáncoktató csapata, a csernátoni Pántlika Néptáncegyüttes ropta a táncot. Magával ragadó, fergeteges, színes forgatag volt: legényes, páros tánc váltakozott pergő ütemben, énekkel, kurjantásokkal fűszerezve.
Ezt követően a Folker együttes népzene-népdalkoncertje következett, lenyűgöző, ritkaságszámba menő előadás volt az ikafalvi színpadon. Különböző tájegységekről származó népzene a népdalkincsünk legjavából – tiszta forrásból fakadó tiszta muzsikát, dalt hallgathattunk, népi hangszerek kíséretével. A koncertet követő bálban az Elegance band zenélt.
Vasárnap tizenegy órakor hálaadó istentiszteletre gyűlt össze a falu népe és a faluból elszármazottak. Bardócz Csaba helybéli lelkipásztor igehirdetésében arról beszélt, hogy a minket segítő Isten másokon segítő keresztyéneket szeretne munkába állítani.
Az újonnan kialakított ravatalozóház megtekintése után az ünneplők serege a csernátoni önkormányzat által felépített faluházat vehette szemügyre, ahol Bölöni Dávid polgármester és Nagyoláh Ilona nyugdíjas tanítónő köszöntötte az egybegyűlteket.
A rendezvénysorozat a helyi művelődési otthonban díszebéddel zárult, ahol megkóstolhatták az ikafalvi nőszövetség házi süteményeit.
Nagyoláh Ilona, Bardócz Tímea
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Sikeres rendezvényt tudnak maguk mögött
Országunk térképén van egy szív alakú terület: Székelyföld a neve, Ikafalva egy kis csücske ennek. Kis falunkban a csupaszív lelkészházaspár háromnapos ünnepségsorozatot tervezett, amelynek neve: Ikafalvi Közművelődési Napok. Sokatmondó a cím: falu, közösség, kultúra; a sokszínű program minden korosztályt megszólított, kellemes, hasznos időtöltést ígért a művelődési otthonba betérőknek.
Diakóniai foglalkozással kezdődött az első, pénteki nap: fogyatékkal élő társaink csoportja érkezett hozzánk szüleikkel, kísérőikkel, munkatársakkal. Néhány órára az imaterem meseszobává alakult: köszöntés után gyertyaöntést tanultak a mesehősök, míg szüleik, kísérőik Olcsvári Tünde szakember előadásán vettek részt, építő jellegű beszélgetést folytattak a fogyatékkal élők helyzetéről, eddigi tapasztalataikról, kérdéseket tettek fel, és hasznos tanácsokat kaptak a munkához.
Délután öt órakor a kicsik: óvodások, kisiskolások vették birtokukba a termet, tovább folytatódott a varázslatos hangulat Demeter Évával, a gyerekek nagy átéléssel, lelkesedéssel hallgatták Hamupipőke és a Méhkirálynő történetét, nézték a mesekunyhó szép színes képeit. Az előadó magával ragadó mesélésével elkápráztatta a közönséget. Volt játék, próbatétel, taps, nevetés, friss levegő, mozgás, minden, ami kell, és megtapasztalhattuk, hogy a jónak győznie kell a gonosz felett.
Este nyolc órakor a nagy terem befogadóképességének határát elérve telt meg fiatalokkal, felnőttekkel. Az egybegyűlteket Bardócz Csaba lelkipásztor, Bölöni Dávid polgármester és Mágori István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ munkatársa köszöntötte. Az előadás Rejtő-koktél volt a javából, a színpadon sziporkáztak a bohózatok, a közönség kitűnően szórakozott, fergeteges tapssal fejeződött be a produkció.
A szombat délelőtt a fiataloké volt, Pap Eszter tartott táncos foglalkozást, úgynevezett Hunbát, majd egy dicsőítő tánc koreográfiáját tanította meg.
Este hat órakor Fákó Alpár néptáncoktató csapata, a csernátoni Pántlika Néptáncegyüttes ropta a táncot. Magával ragadó, fergeteges, színes forgatag volt: legényes, páros tánc váltakozott pergő ütemben, énekkel, kurjantásokkal fűszerezve.
Ezt követően a Folker együttes népzene-népdalkoncertje következett, lenyűgöző, ritkaságszámba menő előadás volt az ikafalvi színpadon. Különböző tájegységekről származó népzene a népdalkincsünk legjavából – tiszta forrásból fakadó tiszta muzsikát, dalt hallgathattunk, népi hangszerek kíséretével. A koncertet követő bálban az Elegance band zenélt.
Vasárnap tizenegy órakor hálaadó istentiszteletre gyűlt össze a falu népe és a faluból elszármazottak. Bardócz Csaba helybéli lelkipásztor igehirdetésében arról beszélt, hogy a minket segítő Isten másokon segítő keresztyéneket szeretne munkába állítani.
Az újonnan kialakított ravatalozóház megtekintése után az ünneplők serege a csernátoni önkormányzat által felépített faluházat vehette szemügyre, ahol Bölöni Dávid polgármester és Nagyoláh Ilona nyugdíjas tanítónő köszöntötte az egybegyűlteket.
A rendezvénysorozat a helyi művelődési otthonban díszebéddel zárult, ahol megkóstolhatták az ikafalvi nőszövetség házi süteményeit.
Nagyoláh Ilona, Bardócz Tímea
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. július 24.
Tusványos: szellemi műhelymunka és szórakozás
Létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen
Az elmúlt héten 28. alkalommal rendezték meg a Bálványoson indult, időközben Tusnádfürdőre költöztetett nyári szabadegyetemet és diáktábort. Működését ezúttal is vita és párbeszéd, tapasztalatcsere és ismeretáramlás, régi barátságok elmélyülése és újak születése, buli és jókedv fémjelezte.
Minden reggel hétágra sütött a nap, ezért az Olt parti fák árnyékába húzódva próbáltuk az esedékes programok sokasága közül kiválasztani a számunkra megfelelőt. Mire sikerült, már indulhattunk is a helyszín felé, ahol nagy meglepetésünkre nem csak fülledt meleg, hanem számos, zömében fiatal érdeklődő fogadott. Örvendetes továbbá, hogy a hallgatóság túlnyomó részét végig ők alkották, legalábbis azokon a beszélgetéseken, ahol volt szerencsénk megfordulni. Legjobb igyekezetünk ellenére sem juthattunk el ugyanis mindenhova, hiszen 26 sátor több száz rendezvénye között lehetett válogatni, melyek a politikától a nemzetépítésen, a mezőgazdaságon és turizmuson át a kultúráig és sportig számtalan témakörrel foglalkoztak. Ugyanakkor szép számban láthattunk kisgyermekes családokat, akik számára közös tevékenységeket is szerveztek az idei tábor megálmodói.
Drága portékák, hajnalig tartó bulik
A késő délutáni órák a táplálkozás és pihenés időszakai voltak, majd az est közeledtével valóságos népvándorlás indult a tábor irányába, mely következtében 20 óra magasságában már hatalmas tömeg tolongott a koncerteknek otthont adó focipályán. Így viszont csak hosszas sorban állás után lehetett a hőség következtében fellépő folyadékhiányt pótolni, a portékájukat túlzottan magas árakon kínáló kereskedők valamelyikénél. De nem csak a jéghideg sörre szomjaztak a fiatalok, hanem a jó zenére és táncra is. Olyannyira, hogy ebbéli igényüket két egymás után fellépő zenekar sem tudta csillapítani, ezért a buli hajnalig folytatódott. Azonban nem mindenkinek, mert akadt, aki a túlzott alkoholfogyasztás bódító hatására valamelyik bokor tövében, vagy az út szélén tért nyugovóra.
Istenhez a keskeny úton
Örömmel fedeztük fel, hogy a tábor területén nem csak politikai, gazdasági kulturális és más világi témákat feszegetnek, hanem a Keskeny Út sátorban a lelki szükségletek kielégítésének is teret biztosítottak. Az itt zajló programok vezetőjével, Bardócz Csaba ikafalvi református lelkipásztorral folytatott beszélgetésünk során kiderült, hogy erre bőven van igény, amint ezt a 13 alkalommal itt végzett szolgálatának ideje alatt volt lehetősége megállapítani. Sőt, amint ezt a hallgatóságnak az utóbbi 3 évben a sátor méretének megnövekedésében is tetten érhető megnégyszereződése is mutatja, folyamatosan bővül az Istenhez valamilyen formában közeledni kívánók köre. Elmondása szerint ugyanis szép számmal vannak olyan fiatalok, akik a hagyományos egyházi kereteket nem veszik igénybe, mert azokat túl merevnek tartják, azonban egy fesztiválos áhítatnak nevezett, közvetlen és kötetlen beszélgetés során szívesen ráhangolódnak Isten igéjére.
Túlszervezettség és nyereségvágy
A Tusnádra ez alkalomból immár ötödször visszatérő Juhos Gábor maratoni futó úgy vélekedett, hogy a tábori élet a feltöltődésre és kikapcsolódásra egyaránt jó alkalmat kínál, ezért kár lenne kihagyni. Nehezményezte viszont az idén megtapasztalt és a gumibotos rendfenntartók fokozott jelenlétében is tetten ért túlszervezettséget, valamint az árakban megnyilvánult fokozott nyereségvágyat. A tapasztalt hiányosságok ellenére azonban ennek a tábornak a létjogosultságát egy pillanatig sem kérdőjelezte meg, hiszen egy magyar–magyar találkozóvá nőtte ki magát, ahol az elszakított területek szellemi és politikai vezetői nyilvános, vagy szűk körű eszmecserét folytathatnak egymással. Ugyanakkor több síkon biztosítja a tájékozódás és fejlődés lehetőségét az érdeklődőknek.
Találkozások lehetősége
A négy napon át tartó szabadegyetemi tevékenység hivatalos része Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének hagyományos szombat délelőtti előadásával ért véget. A nemzet miniszterelnökének beszéde iránti töretlen érdeklődést, pedig a Székelyföld különböző szegleteiből összeverődött, helyenként székely és magyar zászlókat lengető többezres tömeg jelenléte igazolta félreérhetetlenül.
Összegzésként tiszta lelkiismerettel állíthatjuk, hogy az ismeretszerzésen, tájékozódáson, kikapcsolódáson és szórakozáson túl a tábori élet egyik nagy hozadéka a magyarországi és erdélyi magyar tisztségviselőkkel, döntéshozókkal, illetve vezető beosztású hivatalnokokkal történő találkozások és kötetlen beszélgetések lehetősége volt. Ezek ugyanis mindkét félnek alkalmat kínáltak a másik véleményének megismerésére, az előre mutató párbeszédre, valamint a felmerült gondok megoldásának közös keresésére. Éppen ezért sajnálatos, hogy román részről csak néhány értelmiségi tett eleget a szervezők meghívásának.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen
Az elmúlt héten 28. alkalommal rendezték meg a Bálványoson indult, időközben Tusnádfürdőre költöztetett nyári szabadegyetemet és diáktábort. Működését ezúttal is vita és párbeszéd, tapasztalatcsere és ismeretáramlás, régi barátságok elmélyülése és újak születése, buli és jókedv fémjelezte.
Minden reggel hétágra sütött a nap, ezért az Olt parti fák árnyékába húzódva próbáltuk az esedékes programok sokasága közül kiválasztani a számunkra megfelelőt. Mire sikerült, már indulhattunk is a helyszín felé, ahol nagy meglepetésünkre nem csak fülledt meleg, hanem számos, zömében fiatal érdeklődő fogadott. Örvendetes továbbá, hogy a hallgatóság túlnyomó részét végig ők alkották, legalábbis azokon a beszélgetéseken, ahol volt szerencsénk megfordulni. Legjobb igyekezetünk ellenére sem juthattunk el ugyanis mindenhova, hiszen 26 sátor több száz rendezvénye között lehetett válogatni, melyek a politikától a nemzetépítésen, a mezőgazdaságon és turizmuson át a kultúráig és sportig számtalan témakörrel foglalkoztak. Ugyanakkor szép számban láthattunk kisgyermekes családokat, akik számára közös tevékenységeket is szerveztek az idei tábor megálmodói.
Drága portékák, hajnalig tartó bulik
A késő délutáni órák a táplálkozás és pihenés időszakai voltak, majd az est közeledtével valóságos népvándorlás indult a tábor irányába, mely következtében 20 óra magasságában már hatalmas tömeg tolongott a koncerteknek otthont adó focipályán. Így viszont csak hosszas sorban állás után lehetett a hőség következtében fellépő folyadékhiányt pótolni, a portékájukat túlzottan magas árakon kínáló kereskedők valamelyikénél. De nem csak a jéghideg sörre szomjaztak a fiatalok, hanem a jó zenére és táncra is. Olyannyira, hogy ebbéli igényüket két egymás után fellépő zenekar sem tudta csillapítani, ezért a buli hajnalig folytatódott. Azonban nem mindenkinek, mert akadt, aki a túlzott alkoholfogyasztás bódító hatására valamelyik bokor tövében, vagy az út szélén tért nyugovóra.
Istenhez a keskeny úton
Örömmel fedeztük fel, hogy a tábor területén nem csak politikai, gazdasági kulturális és más világi témákat feszegetnek, hanem a Keskeny Út sátorban a lelki szükségletek kielégítésének is teret biztosítottak. Az itt zajló programok vezetőjével, Bardócz Csaba ikafalvi református lelkipásztorral folytatott beszélgetésünk során kiderült, hogy erre bőven van igény, amint ezt a 13 alkalommal itt végzett szolgálatának ideje alatt volt lehetősége megállapítani. Sőt, amint ezt a hallgatóságnak az utóbbi 3 évben a sátor méretének megnövekedésében is tetten érhető megnégyszereződése is mutatja, folyamatosan bővül az Istenhez valamilyen formában közeledni kívánók köre. Elmondása szerint ugyanis szép számmal vannak olyan fiatalok, akik a hagyományos egyházi kereteket nem veszik igénybe, mert azokat túl merevnek tartják, azonban egy fesztiválos áhítatnak nevezett, közvetlen és kötetlen beszélgetés során szívesen ráhangolódnak Isten igéjére.
Túlszervezettség és nyereségvágy
A Tusnádra ez alkalomból immár ötödször visszatérő Juhos Gábor maratoni futó úgy vélekedett, hogy a tábori élet a feltöltődésre és kikapcsolódásra egyaránt jó alkalmat kínál, ezért kár lenne kihagyni. Nehezményezte viszont az idén megtapasztalt és a gumibotos rendfenntartók fokozott jelenlétében is tetten ért túlszervezettséget, valamint az árakban megnyilvánult fokozott nyereségvágyat. A tapasztalt hiányosságok ellenére azonban ennek a tábornak a létjogosultságát egy pillanatig sem kérdőjelezte meg, hiszen egy magyar–magyar találkozóvá nőtte ki magát, ahol az elszakított területek szellemi és politikai vezetői nyilvános, vagy szűk körű eszmecserét folytathatnak egymással. Ugyanakkor több síkon biztosítja a tájékozódás és fejlődés lehetőségét az érdeklődőknek.
Találkozások lehetősége
A négy napon át tartó szabadegyetemi tevékenység hivatalos része Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének hagyományos szombat délelőtti előadásával ért véget. A nemzet miniszterelnökének beszéde iránti töretlen érdeklődést, pedig a Székelyföld különböző szegleteiből összeverődött, helyenként székely és magyar zászlókat lengető többezres tömeg jelenléte igazolta félreérhetetlenül.
Összegzésként tiszta lelkiismerettel állíthatjuk, hogy az ismeretszerzésen, tájékozódáson, kikapcsolódáson és szórakozáson túl a tábori élet egyik nagy hozadéka a magyarországi és erdélyi magyar tisztségviselőkkel, döntéshozókkal, illetve vezető beosztású hivatalnokokkal történő találkozások és kötetlen beszélgetések lehetősége volt. Ezek ugyanis mindkét félnek alkalmat kínáltak a másik véleményének megismerésére, az előre mutató párbeszédre, valamint a felmerült gondok megoldásának közös keresésére. Éppen ezért sajnálatos, hogy román részről csak néhány értelmiségi tett eleget a szervezők meghívásának.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. július 26.
Isten legyen a legbiztosabb pont!
2017-ben is változatos programok várták a Keskeny út sátorban az érdeklődőket. Minden nap szentmisével kezdődött, ahol Bilibók Géza, Tódor Attila, Puskás Attila és László Rezső szolgáltak. Július 19-én, szerdán tíz órától A Biblia és reformáció című kiállítás megnyitójára került sor, melyet a reformáció 500. évfordulójának alkalmából állított össze a Magyar Biblia Társulat. A megnyitót egy fesztiválos áhítat követte. Bardócz Csaba, az ikafalvi református gyülekezet lelkésze kötetlen prédikációjában felhívta a figyelmet arra, hogy Isten feltétel nélkül szeret minden embert, valamint, hogy az igaz hit felbecsülhetetlen értékkel bír. Délben Blága Botond és Enikő nagycsaládos házaspár Ásó, kapa, nagyharang, vagy már az anyakönyvvezető közbe kell lépjen?- szerintünk családban élni jó című előadásának lehettünk részesei. A házaspár megtéréstörténetét, bizonyságtételét hallgathattuk meg, emellett, jelenlegi életvitelükről is beszámoltak. Az előadásokkal párhuzamosan párhuzamosan, gyerekfoglalkozások folytak a sátor mellett, azon szülők gyerekei részére, akik a Keskeny utas programon szerettek volna részt venni. A különböző játékok kipróbálása mellett a gyerekek arcfestésben is részesülhettek.
A délután – minden egyes nap – a népszerű Láthatatlan színházé volt, ami lelki támaszt nyújtott a fesztiválozóknak, illetve elgondolkodtató kérdésekkel szembesítette őket. A napot gitáresttel zártuk. Éneklés és beszélgetés mellett, tea és zsíros kenyér várta az arra járókat.
A Tusványos második napjától az áhítatot megelőzően keresztény meditáción vehettek részt az érdeklődők, ami lehetőséget nyújtott arra, hogy a betérők elcsendesedjenek a fesztiválos pörgés közepette és magukba nézzenek a zajos mindennapok futószalagszerű egymásutánjában. Az utána következő délelőtti fesztiválos áhítatot Incze Zsolt György esperes tartotta.
Áhítat után az Önismeret függőség? „Képzelj egy tükröt; gondold, hogy belenézel; hidd el, amit látsz.” (Fodor Ákos) című előadást hallgathattak meg az érdeklődők, melyet Homa Ildikó, kolozsvári pszichológus, szociális testvér tartott. Az előadó kihangsúlyozta az önismeret és az önértékelés fontosságát, de óvva intett attól, hogy önismeret függőségbe essünk. Utat mutatott arra, hogy – hitünket tekintve – mások megismerésére, csak a helyes önértékelés tükrében leszünk képesek.
Csütörtökön a fesztiválos áhítatot Márton Edit tartotta, akinek főként imádsága érintette meg a betérőket. Ruszka Sándor „…ember vagyok és szeretlek, minek is bántottalak?” című előadásában az emberközi kapcsolatokról, azok fontosságáról osztotta meg gondolatait. A nagyon sok saját példával kiszínezett előadásban a kézdivásárhelyi lelkipásztor arról szólt, hogy a párkapcsolatban ne a másik felet akarjuk megváltoztatni, mert az nem fog menni. Az egyetlen akit – esetleg – meg tudunk változtatni az mi vagyunk. A válság pillanatában nem a miért kérdésén, hogy miért csinálom én ezt, vagy azt kell gondolkodni, hanem azon, hogy kiért, mert ez könnyebben elvezet a jó megoldásokhoz. A lelkész azt is megemlítette, hogy ne restelljünk segítséget kérni, amíg még lehet. Az előadás ideje alatt a gyerekeket a különböző játékok, valamint az arcfestés foglalta le.
A pénteki napot Marosán Csaba színművész Luther Asztalánál című formabontó előadása zárta. A színművész egy egyszemélyes előadás keretein belül osztotta meg Luther doktor gondolatait népes hallgatóságával.
Az idei év utolsó Tusványosi napján az Orbán Viktor miniszterelnök előadását megelőzően a Keskeny utas csapat református tagjai az Erdélyi Református Egyházkerület által készítetett több száz „Református magyar vagyok, amíg élek az maradok”, illetve „Isten kegyelméből református” feliratú kalapot osztottunk ki a tűző napon ülő hallgatóságnak. A melegre való tekintettel pillanatok alatt elfogytak a kalapok, és nagyon sokan hálájukat fejezték ki, hogy a reformáció 500. évfordulója alkalmából ilyen hasznos ajándéktárgyat kaptak emlékbe, amit azonnal ki is tudtak használni. Mivel a nemzet miniszterelnöke és előadó társai mind reformátusok, ezért a főszínpadra is eljuttatunk egy-egy kalapot a kiemelt előadóknak.
A Keskeny út sátor programja a Bonus Pastor Alapítvány meghívottaival várta szombati vendégeit. Kozma Ferenc, a Bonus Pastor önkéntese moderálta a Balló Géza, Dénes Margit, Kovács Tibor, Kovács Tivadar, Márk János bemutatkozását. Mindegyik meghívott a saját „szabadulása” történetét mesélte el. Öröm volt hallgatni, hogy van szabadulás az alkohol, drog, vagy egyéb szenvedélyek rabságából, amihez az Alapítvány több lehetőséget kínál, úgy mint a kilenc hónapos hosszú terápia Magyarózdon, vagy a kéthetes rövidterápia az ország több településén, több időpontban, illetve a támogató csoportok, amik szintén több településen, heti rendszerességgel zajlanak. Jó volt hallani azt, hogy most már több olyan ember is van, aki a támogató csoport alkalmain való részvételnek köszönhetően megszabadult a káros szenvedélyeitől. A bemutatót követően bezárt a Keskeny út sátor, ami a Tusványoson immár biztos pontnak számít, hiszen ez volt a tizenharmadik alkalom, amikor részt vettünk Erdély legnagyobb fesztiválján, és egy ideje a több tucat programsátor közül a miénk a legrégebb óta folyamatosan, ugyanazon név alatt futó programsátor.
A Keskeny út önkénteseinek ezzel eljött a pihenés ideje, – néhány napig, mert a legtöbben más táborokban tovább dolgoznak. Igazi fesztiválmissziósként a fesztiválon bent lakni és az éjjeli párhuzamos bulik közepette pihenni, majd nappal több, mint tizenkét órát szolgálni embert próbáló feladat. A betérők, a visszatérők, a több éve folyamatosan a Keskeny útra járók hűsége viszont erőt ad a fáradtság és más emberi tényezők leküzdésére. Köszönjük a jó Istennek, hogy ebben az évben is eszközei lehettünk ezen a nem szokványos területen is.
Nagy Csenge, Bardócz Csaba / Erdély.ma
2017-ben is változatos programok várták a Keskeny út sátorban az érdeklődőket. Minden nap szentmisével kezdődött, ahol Bilibók Géza, Tódor Attila, Puskás Attila és László Rezső szolgáltak. Július 19-én, szerdán tíz órától A Biblia és reformáció című kiállítás megnyitójára került sor, melyet a reformáció 500. évfordulójának alkalmából állított össze a Magyar Biblia Társulat. A megnyitót egy fesztiválos áhítat követte. Bardócz Csaba, az ikafalvi református gyülekezet lelkésze kötetlen prédikációjában felhívta a figyelmet arra, hogy Isten feltétel nélkül szeret minden embert, valamint, hogy az igaz hit felbecsülhetetlen értékkel bír. Délben Blága Botond és Enikő nagycsaládos házaspár Ásó, kapa, nagyharang, vagy már az anyakönyvvezető közbe kell lépjen?- szerintünk családban élni jó című előadásának lehettünk részesei. A házaspár megtéréstörténetét, bizonyságtételét hallgathattuk meg, emellett, jelenlegi életvitelükről is beszámoltak. Az előadásokkal párhuzamosan párhuzamosan, gyerekfoglalkozások folytak a sátor mellett, azon szülők gyerekei részére, akik a Keskeny utas programon szerettek volna részt venni. A különböző játékok kipróbálása mellett a gyerekek arcfestésben is részesülhettek.
A délután – minden egyes nap – a népszerű Láthatatlan színházé volt, ami lelki támaszt nyújtott a fesztiválozóknak, illetve elgondolkodtató kérdésekkel szembesítette őket. A napot gitáresttel zártuk. Éneklés és beszélgetés mellett, tea és zsíros kenyér várta az arra járókat.
A Tusványos második napjától az áhítatot megelőzően keresztény meditáción vehettek részt az érdeklődők, ami lehetőséget nyújtott arra, hogy a betérők elcsendesedjenek a fesztiválos pörgés közepette és magukba nézzenek a zajos mindennapok futószalagszerű egymásutánjában. Az utána következő délelőtti fesztiválos áhítatot Incze Zsolt György esperes tartotta.
Áhítat után az Önismeret függőség? „Képzelj egy tükröt; gondold, hogy belenézel; hidd el, amit látsz.” (Fodor Ákos) című előadást hallgathattak meg az érdeklődők, melyet Homa Ildikó, kolozsvári pszichológus, szociális testvér tartott. Az előadó kihangsúlyozta az önismeret és az önértékelés fontosságát, de óvva intett attól, hogy önismeret függőségbe essünk. Utat mutatott arra, hogy – hitünket tekintve – mások megismerésére, csak a helyes önértékelés tükrében leszünk képesek.
Csütörtökön a fesztiválos áhítatot Márton Edit tartotta, akinek főként imádsága érintette meg a betérőket. Ruszka Sándor „…ember vagyok és szeretlek, minek is bántottalak?” című előadásában az emberközi kapcsolatokról, azok fontosságáról osztotta meg gondolatait. A nagyon sok saját példával kiszínezett előadásban a kézdivásárhelyi lelkipásztor arról szólt, hogy a párkapcsolatban ne a másik felet akarjuk megváltoztatni, mert az nem fog menni. Az egyetlen akit – esetleg – meg tudunk változtatni az mi vagyunk. A válság pillanatában nem a miért kérdésén, hogy miért csinálom én ezt, vagy azt kell gondolkodni, hanem azon, hogy kiért, mert ez könnyebben elvezet a jó megoldásokhoz. A lelkész azt is megemlítette, hogy ne restelljünk segítséget kérni, amíg még lehet. Az előadás ideje alatt a gyerekeket a különböző játékok, valamint az arcfestés foglalta le.
A pénteki napot Marosán Csaba színművész Luther Asztalánál című formabontó előadása zárta. A színművész egy egyszemélyes előadás keretein belül osztotta meg Luther doktor gondolatait népes hallgatóságával.
Az idei év utolsó Tusványosi napján az Orbán Viktor miniszterelnök előadását megelőzően a Keskeny utas csapat református tagjai az Erdélyi Református Egyházkerület által készítetett több száz „Református magyar vagyok, amíg élek az maradok”, illetve „Isten kegyelméből református” feliratú kalapot osztottunk ki a tűző napon ülő hallgatóságnak. A melegre való tekintettel pillanatok alatt elfogytak a kalapok, és nagyon sokan hálájukat fejezték ki, hogy a reformáció 500. évfordulója alkalmából ilyen hasznos ajándéktárgyat kaptak emlékbe, amit azonnal ki is tudtak használni. Mivel a nemzet miniszterelnöke és előadó társai mind reformátusok, ezért a főszínpadra is eljuttatunk egy-egy kalapot a kiemelt előadóknak.
A Keskeny út sátor programja a Bonus Pastor Alapítvány meghívottaival várta szombati vendégeit. Kozma Ferenc, a Bonus Pastor önkéntese moderálta a Balló Géza, Dénes Margit, Kovács Tibor, Kovács Tivadar, Márk János bemutatkozását. Mindegyik meghívott a saját „szabadulása” történetét mesélte el. Öröm volt hallgatni, hogy van szabadulás az alkohol, drog, vagy egyéb szenvedélyek rabságából, amihez az Alapítvány több lehetőséget kínál, úgy mint a kilenc hónapos hosszú terápia Magyarózdon, vagy a kéthetes rövidterápia az ország több településén, több időpontban, illetve a támogató csoportok, amik szintén több településen, heti rendszerességgel zajlanak. Jó volt hallani azt, hogy most már több olyan ember is van, aki a támogató csoport alkalmain való részvételnek köszönhetően megszabadult a káros szenvedélyeitől. A bemutatót követően bezárt a Keskeny út sátor, ami a Tusványoson immár biztos pontnak számít, hiszen ez volt a tizenharmadik alkalom, amikor részt vettünk Erdély legnagyobb fesztiválján, és egy ideje a több tucat programsátor közül a miénk a legrégebb óta folyamatosan, ugyanazon név alatt futó programsátor.
A Keskeny út önkénteseinek ezzel eljött a pihenés ideje, – néhány napig, mert a legtöbben más táborokban tovább dolgoznak. Igazi fesztiválmissziósként a fesztiválon bent lakni és az éjjeli párhuzamos bulik közepette pihenni, majd nappal több, mint tizenkét órát szolgálni embert próbáló feladat. A betérők, a visszatérők, a több éve folyamatosan a Keskeny útra járók hűsége viszont erőt ad a fáradtság és más emberi tényezők leküzdésére. Köszönjük a jó Istennek, hogy ebben az évben is eszközei lehettünk ezen a nem szokványos területen is.
Nagy Csenge, Bardócz Csaba / Erdély.ma
2017. augusztus 7.
Sikert a kemény munka terem
A türelemben, a fegyelemben és az engedelmességben való megerősödés végett gyűltek össze a Hun tábor résztvevői július 27. és augusztus 2-a között a sepsibesenyői Művelődési Otthon udvarán. A tábor nyolcadik kiadásának a mottója: Tegyél meg mindent a siker érdekében volt. A Hun tábor nem egy kényeztető tábor, a mai gyermekeknek a bizony nem könnyű a cserkésztáborok mintájára élni, lakni, őrséget állni. Ahhoz, hogy a tábori feladatokat sikeresen és eredményesen megoldják jól összehangolt erőbeosztásra és kitartásra volt szűkségük a mai hunoknak a MIT által is szervezett Adj, király, katonát vetélkedő jutalomtáborában.
Az első napon a kagánok megválasztása után a törzsek felosztása következett. Idén Csongor, István és Zoltán népe verték fel táborukat az udvar három különböző szegletében, ezt követően minden hun elkészítette a saját jelképes lovát, amit a tábor egész ideje alatt éjjel-nappal, esőben és kánikulában is törzsenként felvigyázniuk kellett.
A csapatokat összerázandó, az koncentrációt és az önbizalmat fejlesztendő a törzsek íjászaton, illetve a hun tábori focin vettek részt. Ez a labdajáték abban különbözik a klasszikus futballtól, hogy itt egyszerre két labdával folyik a játék, így sokkal jobban kell figyelni mindenre.
Szombaton a Recsenyédi testvérek voltak a vendégeink Kálnokról, akik fergeteges lovas íjász bemutatót tartottak. Öröm látni azt, hogy Hanna, Attila és Hunor személyében ilyen magas szinten képzett úgynevezett sólyom íjászai vannak, akik álló helyzetből, mozgásból állócélpontra, és mozgásból mozgó célpontra egyaránt szétforgácsolják a céltáblákat.
Vasárnap a zabolai Both házaspár, László és Katalin, valamint két táncos lábú fiatal lány volt a tábor vendége, akik különféle táncokra tanították a tábor résztvevőit. Örömünkre szolgált az az megállapítás, hogy évről évre javul, fejlődik a táborozók ritmusérzéke, és a tánchoz való hozzáállása. A táborozók rengeteg feladat elvégzése közepette a gyakorlatban is megtapasztalhatták, hogy ahhoz, hogy eredményes, jól végzett munkát végezzenek, ahhoz odaadó munka szükséges. Ezzel a hozzáállással foghattak neki az agyagedény, törzsi nyaklánc készítésének, a nemezelésnek, de a számháború, métázás, zsákba futás vagy egyéb kihívásoknak is. Az oda adó munkának és a laza hozzáállásnak is megvolt az eredménye és mindenki megtapasztalhatta saját maga, hogy melyik megközelítési mód vezeti el őt az óhajtott célba.
A tábor utolsó előtti napján, kedden a Zöld Nap Egyesület volt a vendégünk. Ráduly Attila, Derzsi Katalin, valamint Isa, Haykuhi és Ayse önkéntesek voltak a tábor vendégei, akik egy rövid spanyol, örmény és török kultúr bemutatkozó után szórakoztató és fejlesztő játékokkal örvendeztették meg a tábor lakóit.
A tábor utolsó napján nehezére esett a búcsúzkodás, több szülő megjegyezte, hogy nem tudják mi történt, de a gyerekek nem akarnak haza indulni. Ez úttal is egyértelművé vált, hogy a nehezebb körülmények sokkal jobban megedzik és összekovácsolják a táborozókat és az a kapcsolat, ami kialakult, az az élmény, amit együtt éltek át az közelebb viszi egymáshoz egy életre a hun táborban részt vevő lelkeket.
A Csillagösvény Egyesület, az Ikafalvi Egyházközség, és a Magyar Ifjúsági Tanács által közösen szervezett tábort Kovászna Megye Tanácsa, a Communitas Alapítvány és a Bethlen Gábor Alap támogatta.
Bardócz Csaba lelkipásztor / Erdély.ma
A türelemben, a fegyelemben és az engedelmességben való megerősödés végett gyűltek össze a Hun tábor résztvevői július 27. és augusztus 2-a között a sepsibesenyői Művelődési Otthon udvarán. A tábor nyolcadik kiadásának a mottója: Tegyél meg mindent a siker érdekében volt. A Hun tábor nem egy kényeztető tábor, a mai gyermekeknek a bizony nem könnyű a cserkésztáborok mintájára élni, lakni, őrséget állni. Ahhoz, hogy a tábori feladatokat sikeresen és eredményesen megoldják jól összehangolt erőbeosztásra és kitartásra volt szűkségük a mai hunoknak a MIT által is szervezett Adj, király, katonát vetélkedő jutalomtáborában.
Az első napon a kagánok megválasztása után a törzsek felosztása következett. Idén Csongor, István és Zoltán népe verték fel táborukat az udvar három különböző szegletében, ezt követően minden hun elkészítette a saját jelképes lovát, amit a tábor egész ideje alatt éjjel-nappal, esőben és kánikulában is törzsenként felvigyázniuk kellett.
A csapatokat összerázandó, az koncentrációt és az önbizalmat fejlesztendő a törzsek íjászaton, illetve a hun tábori focin vettek részt. Ez a labdajáték abban különbözik a klasszikus futballtól, hogy itt egyszerre két labdával folyik a játék, így sokkal jobban kell figyelni mindenre.
Szombaton a Recsenyédi testvérek voltak a vendégeink Kálnokról, akik fergeteges lovas íjász bemutatót tartottak. Öröm látni azt, hogy Hanna, Attila és Hunor személyében ilyen magas szinten képzett úgynevezett sólyom íjászai vannak, akik álló helyzetből, mozgásból állócélpontra, és mozgásból mozgó célpontra egyaránt szétforgácsolják a céltáblákat.
Vasárnap a zabolai Both házaspár, László és Katalin, valamint két táncos lábú fiatal lány volt a tábor vendége, akik különféle táncokra tanították a tábor résztvevőit. Örömünkre szolgált az az megállapítás, hogy évről évre javul, fejlődik a táborozók ritmusérzéke, és a tánchoz való hozzáállása. A táborozók rengeteg feladat elvégzése közepette a gyakorlatban is megtapasztalhatták, hogy ahhoz, hogy eredményes, jól végzett munkát végezzenek, ahhoz odaadó munka szükséges. Ezzel a hozzáállással foghattak neki az agyagedény, törzsi nyaklánc készítésének, a nemezelésnek, de a számháború, métázás, zsákba futás vagy egyéb kihívásoknak is. Az oda adó munkának és a laza hozzáállásnak is megvolt az eredménye és mindenki megtapasztalhatta saját maga, hogy melyik megközelítési mód vezeti el őt az óhajtott célba.
A tábor utolsó előtti napján, kedden a Zöld Nap Egyesület volt a vendégünk. Ráduly Attila, Derzsi Katalin, valamint Isa, Haykuhi és Ayse önkéntesek voltak a tábor vendégei, akik egy rövid spanyol, örmény és török kultúr bemutatkozó után szórakoztató és fejlesztő játékokkal örvendeztették meg a tábor lakóit.
A tábor utolsó napján nehezére esett a búcsúzkodás, több szülő megjegyezte, hogy nem tudják mi történt, de a gyerekek nem akarnak haza indulni. Ez úttal is egyértelművé vált, hogy a nehezebb körülmények sokkal jobban megedzik és összekovácsolják a táborozókat és az a kapcsolat, ami kialakult, az az élmény, amit együtt éltek át az közelebb viszi egymáshoz egy életre a hun táborban részt vevő lelkeket.
A Csillagösvény Egyesület, az Ikafalvi Egyházközség, és a Magyar Ifjúsági Tanács által közösen szervezett tábort Kovászna Megye Tanácsa, a Communitas Alapítvány és a Bethlen Gábor Alap támogatta.
Bardócz Csaba lelkipásztor / Erdély.ma
2017. augusztus 12.
Sikert a kemény munka terem
A türelemben, a fegyelemben és az engedelmességben való megerősödés érdekében gyűltek össze a Hun tábor résztvevői július 27. és augusztus 2. között a sepsibesenyői művelődési otthon udvarán. A tábor nyolcadik kiadásának a mottója a Tegyél meg mindent a siker érdekében volt. A Hun tábor nem kényeztető tábor, a mai gyermekeknek bizony nem könnyű a cserkésztáborok mintájára élni, lakni, őrséget állni. Ahhoz, hogy a tábori feladatokat sikeresen és eredményesen megoldják jól összehangolt erőbeosztásra és kitartásra volt szükségük a mai hunoknak a MIT által is szervezett Adj, király, katonát vetélkedő jutalomtáborában.
Az első napon a kagánok megválasztása után a törzsek felosztása következett. Idén Csongor, István és Zoltán népe verték fel táborukat az udvar három különböző szegletében, ezt követően minden hun elkészítette a saját jelképes lovát, amit a tábor egész ideje alatt éjjel-nappal, esőben és kánikulában is törzsenként őrizniük kellett. A törzsek íjászaton, illetve a hun tábori focin vettek részt, amely abban különbözik a klasszikus futballtól, hogy itt egyszerre két labdával folyik a játék.
A Recsenyédi testvérek is a tábor vendégei voltak Kálnokról, akik fergeteges lovasíjász bemutatót tartottak. Öröm látni, hogy Hanna, Attila és Hunor személyében ilyen magas szinten képzett úgynevezett sólyomíjászok vannak, akik álló helyzetből, mozgásból állócélpontra, és mozgásból mozgó célpontra egyaránt szétforgácsolják a céltáblákat. Az is különleges élmény, ahogy az íjászok, mint a kentaur szinte eggyé olvadnak lovukkal, és egy „emberként” hajtják végre a különlegesebbnél különlegesebb feladatokat.
A kibírhatatlan hőséget a besenyői tó hűs vize enyhítette, ide jártak a hunok nap mint nap magukat lehűteni. A zabolai Both házaspár, László és Katalin, valamint két táncoslábú fiatal lány szintén a tábor vendégei voltak, és különféle táncokra tanították a tábor résztvevőit. Örömünkre szolgált az a megállapítás, hogy évről évre javul, fejlődik a táborozók ritmusérzéke, és a tánchoz való hozzáállása.
A táborozók a rengeteg feladat elvégzése közepette a gyakorlatban is megtapasztalhatták, hogy ahhoz, hogy eredményes, jól végzett munkát végezzenek, ahhoz odaadás szükséges. Ezzel a hozzáállással foghattak neki az agyagedény, törzsi nyaklánc készítésének, a nemezelésnek, de a számháború, métázás, zsákba futás vagy egyéb kihívásoknak is.
A tábor utolsó előtti napján a Zöld Nap Egyesület munkatársai, Ráduly Attila, Derzsi Katalin, valamint Isa, Haykuhi, és Ayse önkéntesek voltak a tábor vendégei. Ők egy rövid spanyol, örmény és török bemutatkozó után szórakoztató és fejlesztő játékokkal örvendeztették meg a tábor lakóit.
A tábor utolsó napján mindenkinek nehezére esett a búcsúzkodás, több szülő megjegyezte, hogy nem tudják mi történt, de a gyerekek nem akarnak haza indulni. Ezúttal is egyértelművé vált, hogy a nehezebb körülmények sokkal jobban megedzik és összekovácsolják a táborozókat és, az a kapcsolat, ami kialakult, az az élmény, amit együtt éltek át az közelebb viszi egymáshoz egy életre a Hun táborban részt vevő lelkeket.
Bardócz Csaba lelkipásztor / Szabadság (Kolozsvár)
A türelemben, a fegyelemben és az engedelmességben való megerősödés érdekében gyűltek össze a Hun tábor résztvevői július 27. és augusztus 2. között a sepsibesenyői művelődési otthon udvarán. A tábor nyolcadik kiadásának a mottója a Tegyél meg mindent a siker érdekében volt. A Hun tábor nem kényeztető tábor, a mai gyermekeknek bizony nem könnyű a cserkésztáborok mintájára élni, lakni, őrséget állni. Ahhoz, hogy a tábori feladatokat sikeresen és eredményesen megoldják jól összehangolt erőbeosztásra és kitartásra volt szükségük a mai hunoknak a MIT által is szervezett Adj, király, katonát vetélkedő jutalomtáborában.
Az első napon a kagánok megválasztása után a törzsek felosztása következett. Idén Csongor, István és Zoltán népe verték fel táborukat az udvar három különböző szegletében, ezt követően minden hun elkészítette a saját jelképes lovát, amit a tábor egész ideje alatt éjjel-nappal, esőben és kánikulában is törzsenként őrizniük kellett. A törzsek íjászaton, illetve a hun tábori focin vettek részt, amely abban különbözik a klasszikus futballtól, hogy itt egyszerre két labdával folyik a játék.
A Recsenyédi testvérek is a tábor vendégei voltak Kálnokról, akik fergeteges lovasíjász bemutatót tartottak. Öröm látni, hogy Hanna, Attila és Hunor személyében ilyen magas szinten képzett úgynevezett sólyomíjászok vannak, akik álló helyzetből, mozgásból állócélpontra, és mozgásból mozgó célpontra egyaránt szétforgácsolják a céltáblákat. Az is különleges élmény, ahogy az íjászok, mint a kentaur szinte eggyé olvadnak lovukkal, és egy „emberként” hajtják végre a különlegesebbnél különlegesebb feladatokat.
A kibírhatatlan hőséget a besenyői tó hűs vize enyhítette, ide jártak a hunok nap mint nap magukat lehűteni. A zabolai Both házaspár, László és Katalin, valamint két táncoslábú fiatal lány szintén a tábor vendégei voltak, és különféle táncokra tanították a tábor résztvevőit. Örömünkre szolgált az a megállapítás, hogy évről évre javul, fejlődik a táborozók ritmusérzéke, és a tánchoz való hozzáállása.
A táborozók a rengeteg feladat elvégzése közepette a gyakorlatban is megtapasztalhatták, hogy ahhoz, hogy eredményes, jól végzett munkát végezzenek, ahhoz odaadás szükséges. Ezzel a hozzáállással foghattak neki az agyagedény, törzsi nyaklánc készítésének, a nemezelésnek, de a számháború, métázás, zsákba futás vagy egyéb kihívásoknak is.
A tábor utolsó előtti napján a Zöld Nap Egyesület munkatársai, Ráduly Attila, Derzsi Katalin, valamint Isa, Haykuhi, és Ayse önkéntesek voltak a tábor vendégei. Ők egy rövid spanyol, örmény és török bemutatkozó után szórakoztató és fejlesztő játékokkal örvendeztették meg a tábor lakóit.
A tábor utolsó napján mindenkinek nehezére esett a búcsúzkodás, több szülő megjegyezte, hogy nem tudják mi történt, de a gyerekek nem akarnak haza indulni. Ezúttal is egyértelművé vált, hogy a nehezebb körülmények sokkal jobban megedzik és összekovácsolják a táborozókat és, az a kapcsolat, ami kialakult, az az élmény, amit együtt éltek át az közelebb viszi egymáshoz egy életre a Hun táborban részt vevő lelkeket.
Bardócz Csaba lelkipásztor / Szabadság (Kolozsvár)
2017. szeptember 1.
Írjuk meg mi, magyarok a mai 95 tételt
Májusban indult a ReforMaraton 500 szervezése. Az volt a terv, hogy októberben 500 óra alatt 500 protestáns templomhoz, közösséghez visszük el Luther Márton 95 tételét. Azóta sok javaslat érkezett, valóságos mozgalom indult.
Az egyik ilyen javaslatot megfontolva úgy döntöttünk, hogy a ReforMaraton 500 előtt, közben írjuk meg mi, magyarok a mai 95 tételünket! Akinek van javaslata arra nézve, mit kellene reformálni, visszaalakítani az egyházunkon, hogy az még inkább hasonlítson arra az egyházra, amely az első pünkösdkor megalakult, kérjük, hogy javaslatait a ReforMaraton 500 közösségnek küldje el a Facebookon. A ReforMaraton 500 végén, október 21-e után a javaslatokat rendszerezzük és a közösség oldalán nyilvánosságra hozzuk. Felhívjuk a figyelmet: még lehetőség van arra, hogy bármilyen magyar protestáns közösség, amely a Kárpát-medencében él, csatlakozzon a rendezvényhez. Minden csatalakozó közösséghez, templomhoz BÁRHOL a Kárpát-medencében elvisszük a Luther Márton által írt, magyarra fordított 95 tételt, és együtt kiszögezzük vagy kiragasztjuk látható helyre, így az 500. évfordulón várhatóan 500 intézmény falán fog függeni az egykori tételsor. Abban bízunk, hogy ezeket újraolvasva újabb személyes, közösségi megújuláshoz járulnak hozzá az 500 éves gondolatok. Jelentkezni szeptember 10-ig lehet a következő űrlapot kitöltve:https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdpfE75tR_PP5Sb8nvQ7c3KF1Vsa-YRGVNgMBWMdZHi1hiEtg/viewform?c=0&w=1.
Bardócz Csaba lelkipásztor, szervező / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Májusban indult a ReforMaraton 500 szervezése. Az volt a terv, hogy októberben 500 óra alatt 500 protestáns templomhoz, közösséghez visszük el Luther Márton 95 tételét. Azóta sok javaslat érkezett, valóságos mozgalom indult.
Az egyik ilyen javaslatot megfontolva úgy döntöttünk, hogy a ReforMaraton 500 előtt, közben írjuk meg mi, magyarok a mai 95 tételünket! Akinek van javaslata arra nézve, mit kellene reformálni, visszaalakítani az egyházunkon, hogy az még inkább hasonlítson arra az egyházra, amely az első pünkösdkor megalakult, kérjük, hogy javaslatait a ReforMaraton 500 közösségnek küldje el a Facebookon. A ReforMaraton 500 végén, október 21-e után a javaslatokat rendszerezzük és a közösség oldalán nyilvánosságra hozzuk. Felhívjuk a figyelmet: még lehetőség van arra, hogy bármilyen magyar protestáns közösség, amely a Kárpát-medencében él, csatlakozzon a rendezvényhez. Minden csatalakozó közösséghez, templomhoz BÁRHOL a Kárpát-medencében elvisszük a Luther Márton által írt, magyarra fordított 95 tételt, és együtt kiszögezzük vagy kiragasztjuk látható helyre, így az 500. évfordulón várhatóan 500 intézmény falán fog függeni az egykori tételsor. Abban bízunk, hogy ezeket újraolvasva újabb személyes, közösségi megújuláshoz járulnak hozzá az 500 éves gondolatok. Jelentkezni szeptember 10-ig lehet a következő űrlapot kitöltve:https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdpfE75tR_PP5Sb8nvQ7c3KF1Vsa-YRGVNgMBWMdZHi1hiEtg/viewform?c=0&w=1.
Bardócz Csaba lelkipásztor, szervező / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. szeptember 11.
Saját 95 pontot állít össze az Erdélyi Református Egyházkerület
Nem várt érdeklődést váltott ki az Erdélyi Református Egyházkerület felhívása, hogy 500 évvel a reformáció után fogalmazza meg a magyar közösség a saját 95 pontját arra nézve, mit hogyan változtatna meg a jelenlegi egyházon, hogy az még inkább hasonlítson arra az egyházra, ami az első pünkösdkor megalakult – számolt be a Krónika érdeklődésére Bardócz Csaba lelkipásztor, a kezdeményezés szervezője.
Mint részletezte, az ötlet a ReforMaraton 500 elnevezésű rendezvényhez kapcsolódik, ami arról szól, hogy 500 óra alatt Luther 95 tételének magyar változatát – amely nemcsak a protestáns egyházak, hanem a katolikus egyház életében is jelentős változásokat hozott – Wittenbergből elviszik minél több Kárpát-medencei közösséghez. Megtudtuk, a felhívásra eddig 17 javaslat érkezett, de sokan jelezték, hogy dolgoznak a saját tételeiken, pedig nem is olyan régóta tették azt közzé. „Miközben végigjárjuk a Kárpát-medencét, felhívjuk a figyelmet kezdeményezésünkre, hiszen október 21-e a határidő, mert ekkor ér véget a ReforMaraton is, arra számítunk, hogy addigra mindenki, akinek van gondolata, azt papírra veti” – magyarázta Bardócz Csaba. Kérdésünkre elmondta, az eddig beérkezett 17 javaslat közül több a lelkiség megerősítését tűzi ki célul.
Szintén többen javasolták, hogy újra kellene gondolni az egyház zenéit és egy kicsit a mai kor emberének ízlésvilágához közelíteni. „Ne a régi ízlésvilághoz ragaszkodjunk, hiszen a mai gyerekek, fiatalok, de már a középkorúak is teljesen más zenei kultúrán nőttek fel, amikor templomba mennek, vagy egyházi eseményen vesznek részt, az ottani zene ne legyen távoli a számukra” – foglalta össze a javaslatot tevők érvelését Bardócz Csaba. Elárulta ugyanakkor, nem is hitte volna, hogy azonnal ekkora érdeklődést vált ki a felhívásuk, inkább arra számított, hogy a ReforMaraton során elvégzett népszerűsítő munka után érkeznek majd be a javaslatok. Egy egyetemista például megkérdezte, hogy van-e bármilyen jellegű korlátozás, írhat-e ő egymaga több javaslatot.
„Semmilyen korlátozást nem vezettünk be, mert nem az a cél, hogy minél hamarabb összegyűljön a 95 tétel, és hamar lezárjuk.
Az azonos vagy hasonló tartalmú javaslatokat majd összefésüljük, és azok egy pontot alkotnak a 95 közül. A lényeg, hogy mindenki úgy érezze, hogy az, amit ő javasolt az célba ért, de szükség van a szerkesztésre is, hogy ugyanaz a javaslat ne szerepeljen többször is” – magyarázta Bardócz Csaba.
Hozzáfűzte: abban bíznak, azon is elgondolkodnak az emberek, hogy Luther eredeti 95 pontjából hány valósult meg, és hány megvalósítása várat még magára, ez újabb ötleteket adhat számukra. Rámutatott egyúttal: Luther 95 pontja óta eltelt 500 év alatt sok minden változott, új kihívásokra kell megtalálni a választ.
Kiss Előd-Gergely / Krónika (Kolozsvár)
Nem várt érdeklődést váltott ki az Erdélyi Református Egyházkerület felhívása, hogy 500 évvel a reformáció után fogalmazza meg a magyar közösség a saját 95 pontját arra nézve, mit hogyan változtatna meg a jelenlegi egyházon, hogy az még inkább hasonlítson arra az egyházra, ami az első pünkösdkor megalakult – számolt be a Krónika érdeklődésére Bardócz Csaba lelkipásztor, a kezdeményezés szervezője.
Mint részletezte, az ötlet a ReforMaraton 500 elnevezésű rendezvényhez kapcsolódik, ami arról szól, hogy 500 óra alatt Luther 95 tételének magyar változatát – amely nemcsak a protestáns egyházak, hanem a katolikus egyház életében is jelentős változásokat hozott – Wittenbergből elviszik minél több Kárpát-medencei közösséghez. Megtudtuk, a felhívásra eddig 17 javaslat érkezett, de sokan jelezték, hogy dolgoznak a saját tételeiken, pedig nem is olyan régóta tették azt közzé. „Miközben végigjárjuk a Kárpát-medencét, felhívjuk a figyelmet kezdeményezésünkre, hiszen október 21-e a határidő, mert ekkor ér véget a ReforMaraton is, arra számítunk, hogy addigra mindenki, akinek van gondolata, azt papírra veti” – magyarázta Bardócz Csaba. Kérdésünkre elmondta, az eddig beérkezett 17 javaslat közül több a lelkiség megerősítését tűzi ki célul.
Szintén többen javasolták, hogy újra kellene gondolni az egyház zenéit és egy kicsit a mai kor emberének ízlésvilágához közelíteni. „Ne a régi ízlésvilághoz ragaszkodjunk, hiszen a mai gyerekek, fiatalok, de már a középkorúak is teljesen más zenei kultúrán nőttek fel, amikor templomba mennek, vagy egyházi eseményen vesznek részt, az ottani zene ne legyen távoli a számukra” – foglalta össze a javaslatot tevők érvelését Bardócz Csaba. Elárulta ugyanakkor, nem is hitte volna, hogy azonnal ekkora érdeklődést vált ki a felhívásuk, inkább arra számított, hogy a ReforMaraton során elvégzett népszerűsítő munka után érkeznek majd be a javaslatok. Egy egyetemista például megkérdezte, hogy van-e bármilyen jellegű korlátozás, írhat-e ő egymaga több javaslatot.
„Semmilyen korlátozást nem vezettünk be, mert nem az a cél, hogy minél hamarabb összegyűljön a 95 tétel, és hamar lezárjuk.
Az azonos vagy hasonló tartalmú javaslatokat majd összefésüljük, és azok egy pontot alkotnak a 95 közül. A lényeg, hogy mindenki úgy érezze, hogy az, amit ő javasolt az célba ért, de szükség van a szerkesztésre is, hogy ugyanaz a javaslat ne szerepeljen többször is” – magyarázta Bardócz Csaba.
Hozzáfűzte: abban bíznak, azon is elgondolkodnak az emberek, hogy Luther eredeti 95 pontjából hány valósult meg, és hány megvalósítása várat még magára, ez újabb ötleteket adhat számukra. Rámutatott egyúttal: Luther 95 pontja óta eltelt 500 év alatt sok minden változott, új kihívásokra kell megtalálni a választ.
Kiss Előd-Gergely / Krónika (Kolozsvár)