Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2004. április 19.
Ápr. 16-án a Bernády Házban titkos szavazással véglegesítették az RMDSZ-jelöltek listáját Marosvásárhely Városi Tanácsába. A szavazás eredménye: 1. Benedek István, 2. Csegzi Sándor, 3. Törzsök Sándor, 4. Dávid Csaba, 5. Dáné Károly, 6. Kirsch Attila, 7. Bárczi Győző, 8. Bálint István, 9. Nemes Pál, 10. Molnár Gábor, 11. Mózes Levente, 12. Fekete Attila, 13. Kolozsváry Zoltán. Dr. Kelemen Atilla megyei elnök, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje kijelentette, lehet magyar polgármestere Marosvásárhelynek. Kelemen Atilla közölte, nem tárgyal a Polgári Szövetséggel. Mi az a Polgári Szövetség? – kérdezte. Hozzátette: „amikor például a Vártemplomban kétes eredetű politikusok megvádolnak, azt tartom a legméltóbbnak, ha nem válaszolok, hanem megyek a magam útján és teszem a dolgom”. /Mózes Edith: Rangsoroló közgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./
2004. június 19.
Jún. 18-án üléseztek először Marosvásárhelyen az újonnan megválasztott városi tanácsosok. A marosvásárhelyi önkormányzati közgyűlés 23 taggal rendelkezik, ebből 12 RMDSZ-tag, a kormányzó PSD három, a Nagy-Románia Párt három, a Nemzeti Liberális Párt két, a Román Nemzeti Egységpárt két mandátumot szerzett, és egy független jelölt is bejutott. Az ülést rangidős elnökként Kolozsvári Zoltán mérnök vezette, aki negyedik alkalommal jutott be a testületbe. Dorin Florea polgármester kijelentette: ragaszkodik eredeti elképzeléseihez. Az RMDSZ-frakció nevében Kolozsvári Zoltán figyelmeztette a polgármestert: a tanácsosok különböző csoportokat képviselnek, melyeknek nem azonosak a prioritásaik. Megválasztották az alpolgármestereket: Csegzi Sándort /az elmúlt négy évben is az volt/ és Bárczi Győző Istvánt, aki eddig jogtanácsosként dolgozott. /Győzött a papírforma: Két magyar alpolgármestere van Marosvásárhelynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
2004. június 23.
Újabb négy évig lesz a Szatmár megyei tanács elnöke Szabó István. Az RMDSZ jelöltjét a 33 tanácsosból 22-en támogatták az alakuló ülésen. A Szatmár megyei önkormányzatba az RMDSZ-nek 13, a kormánypártnak 10, a Nemzeti Liberális Pártnak 7, a Demokrata Pártnak pedig 3 képviselőt sikerült bejuttatnia. Marosvásárhelyen két magyar alpolgármesteri tisztséget szerzett meg az RMDSZ. Csegzi Sándorról már megválasztása előtt tudni lehetett, hogy komoly esélyei vannak a tisztség elnyerésére, viszont Bárczi Győző városi alpolgármesteri funkciója meglepetésként hatott mindenki számára. /Erdei Róbert, Szucher Ervin: Az „ismeretlen” Bárczi. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./
2004. július 3.
A helyhatósági választások utáni első ülését júl. 1-jén Nyárádszentmártonban tartotta az RMDSZ Maros megyei Önkormányzati Tanácsa. Az ülésen dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének az elnöke jelezte, hogy a megyében az RMDSZ-nek 37 polgármestere, 48 alpolgármestere, 15 megyei és 459 helyi tanácsosa van. Lokodi Edit-Emőke, a megyei tanács nemrégiben megválasztott elnöke hangsúlyozta, a legsürgősebb, amit rendezni kell, az utaké. Azt szeretné elérni, hogy a művelődési intézményeket vegye át a város, Marosvásárhely, ne a megye költségvetéséből kelljen finanszírozni a működésüket. A Hargita megyeiek tapasztalatára alapozva Maros megyében is be szeretnék indítani az idős személyek otthoni ellátását jelentő szolgáltatást. Az önkormányzati tanács ezután új elnökséget választott, miután az eddigi elnök Virág György visszavonult. A testület vezetőjévé egyöntetűen Lokodi Edit-Emőkét választották, az alelnök Péter Ferenc maradt. A titkár Bárczi Győző (marosvásárhelyi alpolgármester) lett. /A Maros megyei Önkormányzati Tanács alakuló ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
2004. szeptember 28.
A marosvásárhelyi romák képviselőivel megszervezett találkozót követően, Dorin Florea polgármester kijelentette: a polgármesteri hivatal tulajdonát képező lakásokból mihamarabb ki kell költöztetni a roma családokat. – Az alpolgármesterek – Csegzi Sándor és Bárczi Győző – a helyhatósági választások után közel négy hónappal sem kapták meg a feladatok elosztására vonatkozó polgármesteri rendeletet. A Népújság érdeklődésére Dorin Florea elmondta: elvárja, hogy az elképzeléseit tartalmazó programokat támogassák az alpolgármesterek és az őket kijelölő pártok, azaz az RMDSZ. „Akkor jelölöm ki a feladatköreiket, amikor politikai szempontból állást foglalnak, párbeszédbe kezdenek velem.” Florea kifogásolta, hogy az alpolgármesterek sokat kirándulnak: Budapestről Kecskemétre, Szegedre. – Dorin Florea nem hajlandó tudomásul venni, hogy az ő hatásköre a helyi tanács helyhatósági politikájának meghatározása. /Antalfi Imola: Polgármesteri ötletek "romaügyben". Alpolgármesterek vakvágányon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./
2005. március 9.
2004 szeptemberében a Restitúciós Bizottság visszaszolgáltatta a református egyháznak a Bolyai Farkas Líceum épületét, a katolikus egyháznak a marosvásárhelyi Unirea Líceumot és a Művészetit. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester megtámadta a döntést, a táblabíróság a Bolyai és az Unirea visszaszolgáltatását törvénytelennek hirdette ki. Dr. Benedek István, a városi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője kijelentette: „a polgármester alattomosan járt el, nem nyújthatott be a testület nevében fellebbezést, a véleményünket nem kérte ki”. Bárczi Győző alpolgármester elmondta, ő tudott az ügyről, és a február 7-i táblabírósági döntés után átadta Borbély László területrendezési miniszternek a táblabíróság indoklását, és támogatását kérte az ügyben.. Borbély László pedig azt mondta, hogy tudott az ügyről, ezért megkereste a marosvásárhelyi alpolgármestereket, nézzék meg, mi a valós helyzet. A Restitúciós Bizottság fellebbezett az ítélet ellen. Markó Attila kisebbségügyi államtitkár átiratot küldött az igazságügy-minisztériumnak, amelyben felhívja a figyelmet, hogy fennáll a gyanú, miszerint a marosvásárhelyi bíró részrehajlóan döntött. /(mózes): Borbély László a visszaszolgáltatott líceumok ügyéről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./
2006. november 28.
Az ördög művének nevezte az RMDSZ által kezdeményezett székelyföldi önkormányzati társulást Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere. Kijelentette, hogy amennyiben a város magyar többségű önkormányzata megszavazza a gazdasági társuláshoz való csatlakozást, ő egyszerűen nem vesz tudomást a döntésről, és nem hajtja végre. Florea szerint a Székelyföld újjáélesztése olyan, mintha valaki Sarmizegetusán és környékén kikiáltaná az újraalakult Daciát. Vásárhely polgármestere a Demokrata Párt megyei elnökeként a közeljövőben körlevelet fog írni a régió összes elöljárójának. Ebben elmagyarázná a vidéki polgármestereknek, miként lehet társulási szerződés aláírása nélkül is uniós támogatáshoz jutni. A polgármesteri hivatal által rendezett hét végi integrációs fórummal kapcsolatosan Marosvásárhely két alpolgármestere, Csegzi Sándor és Bárczi Győző elmondta, hogy Dorin Florea őket nem vonta be a szervezésbe. A szervezéssel kapcsolatosan az önkormányzati képviselők véleményét sem kérte ki a város polgármestere. Az európai integrációról szóló fórum George Pruteanu, Aurelian Pavelescu, Mircea Chelaru és más politikai és egyházi méltóságok magyarellenes felszólalásaiba torkollott. /Szucher Ervin: Florea: ördögi társulás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./
2006. december 14.
Két magyar alprefektust – Dézsi Zoltánt (Hargita) és Burkhárdt Árpádot (Maros) – mentett fel tisztségéből december 13-án a kormány. Dézsi helyét ideiglenesen Ladányi László, Székelyudvarhely korábbi alpolgármestere tölti be a versenyvizsga kiírásáig. Dézsi Zoltánnak más, fontosabb beosztást szán az RMDSZ, a leköszönő alprefektus várhatóan a Kis- és Középválalkozások Ügynökségének alelnöki tisztségét tölti majd be, amelyet a Konzervatív Párt (PC) kormányból való kilépése következtében kapott meg a Szövetség. Burkhárdt Árpád nyugdíjba vonul, helyettese Bárczi Győző István, Marosvásárhely jelenlegi alpolgármestere lesz, a versenyvizsga kiírásáig. /Menesztettek két magyar alprefektust. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ A kormány december 13-i ülésén elfogadta Ladányi László Zsolt alprefektusi kinevezését, aki Dézsi Zoltán visszalépése után tölti be ezt a tisztséget. Dézsi Zoltán nyugdíjba vonul. A 36 éves Ladányi László 2004-től Székelyudvarhely alpolgármestere. A Romániai Magyar Jogászok Egyesületének elnöke, illetve 2000-től az udvarhelyi RMDSZ elnöke. /Máthé László Ferenc: Ladányi László Zsolt alispán lett. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 14./
2006. december 19.
December 18-án beiktatták Maros megye új alprefektusát, Bárczi Győzőt, aki eddig Marosvásárhely alpolgármestere volt. Bárczi Győző ideiglenes kinevezést kapott, a tisztség végleges betöltésére versenyvizsgát szerveznek. Bárczi Győző a nyugdíjba vonuló Burkhardt Árpádot váltja fel tisztségében. Burkhardt Árpád kijelentette, hogy visszatér műépítészi szakmájához. /Antalfi Imola: Beiktatták tisztségébe az új alprefektust. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./
2006. december 19.
Tizenhat év után a kormány nyugdíjaztatta Burkhárd Árpád Maros megyei alprefektust. A kormánytisztviselő csak utólag szerezhetett tudomást a nagy változásról, mert az RMDSZ elfelejtette értesíteni erről. A megüresedett alprefektusi szék frissen kinevezett új gazdáját, Bárczy Győzőt is, mint nyilatkozatából kitűnik, csak utólag értesítette az RMDSZ vezetősége. Burkhárd tizenhat éven keresztül meghatározó egyénisége volt a Maros megyei politikai közéletnek, csak ült ott, mintha ott sem lenne. /Fazakas K. Csaba: Semmi hűhó semmiért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 19./
2007. január 3.
A Maros megyei prefektúrán működő földosztó bizottság álláspontjának köszönhetően a több mint 55 ezer hektár erdőből a Bánffy, Bethlen, Kemény, Éltető és Farkas, illetve más történelmi magyar családoknak, illetve társulásoknak alig ezer hektárt sikerült visszaszerezniük a Szászrégentől Maroshévízig terjedő Görgényi- és Kelemen-havasokon birtokolt egykori erdeikből. Bárczi Győző Maros megyei alprefektussá való decemberi kinevezése ismét felvillantotta a reményt az érintett családok azon leszármazottaiban, akik eddig szélmalomharcot vívtak erdeik visszaszerzéséért. Burkhardt Árpád eddigi alprefektus egy fél évszázaddal ezelőtt hatályon kívül helyezett törvényre hivatkozva következetesen elutasított minden olyan kérést, amely a tetemes birtokokkal rendelkező történelmi magyar családok leszármazottjaitól érkezett. Burkhardt álláspontja az RMDSZ vezetőinek haragját is kiváltotta, a szemére vetették, hogy kulcspozícióba kinevezett magyar tisztségviselőként jobban oda kellett volna figyelnie a magyarságot érintő kérdésekre. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei alelnöke már árnyaltabban fogalmazott. Úgy értékelte, az RMDSZ helyi vezetői többnyire elégedettek Burkhardt Árpád másfél évtizedes alprefektusi tevékenységével, viszont „bizonyos ügyek” intézésében több rugalmasságot vártak volna tőle. Az új marosvásárhelyi alpolgármester, Bárczi Győző legfontosabb teendőjeként a restitúció felgyorsítását jelölte meg. Bárczi megígérte, hogy mielőbb utánanéz az 1945-ben a román hatalom által ellenségként kikiáltott magyar és német származású nagybirtokosok restitúciós igényeinek. Az 1945-ben napvilágot látott CASBI-néven elhíresült törvény a nép ellenségévé nyilvánította a korábban a németek oldalán harcoló, majd menekülésre kényszerülő kisebbségeket, ingatlan javaik kezelését pedig az Ellenség Javait Felügyelő és Igazgató Pénztárra (CASBI) bízta. Két évvel később, az 1947. január 9-én megjelenő Hivatalos Közlöny húsz oldalon mintegy kétezer olyan – többnyire magyar és német nemzetiségű – személy nevét tartalmazza, akiket felmentettek az 1945/91-es, CASBI-törvény következményei alól. A közlöny következő, január 10-i 8-as számában mintegy 1500 vállalat és kisiparos neve jelent meg, akiknek az állam szintén visszajuttatta az ügykezelésre átvett javait. /Szucher Ervin: A szélmalomharc vége? = Krónika (Kolozsvár), jan. 3./
2007. január 26.
Bakos Levente személyében új alpolgármestert választott január 25-i ülésén Marosvásárhely tanácsa. Bárczi Győző volt alpolgármester ideiglenesen a nyugdíjba vonult Burkhardt Árpád alprefektus helyét foglalta el, új posztját versenyvizsgával is meg szeretné erősíteni. Bakost a városi tanács RMDSZ frakciója javasolta a tisztség betöltésére. /Új alpolgármester Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
2007. február 2.
Ladányi László Zoltánt nevezte ki Hargita megye, Bárczi Győző Istvánt pedig Maros megye alprefektusává legutóbbi ülésén a kormány. A két köztisztviselő versenyvizsga alapján nyerte el a tisztséget. /Belföldi hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2007. március 19.
Markó Béla szövetségi elnök szerint hibázott Marosvásárhelyen a március 15-i ünnepséget szervező városi RMDSZ-szervezet azzal, hogy a postaréti megemlékezésen nem olvasták fel Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő üzenetét. Borbély László ügyvezető alelnök, a marosvásárhelyi ünnepség résztvevője, elmondta: várták a nagykövetség képviselőjét, aki felolvasta volna a Gyurcsány-üzenetet. „Ellenben senki sem jött… Remélem, Gyurcsány úr nem haragszik meg ezért” – mondta Borbély. Bárczi Győző Maros megyei alprefektus elmondta: azért olvasta fel kizárólag Tariceanu levelét, mert nem szerette volna, ha – a korábbi évekhez hasonlóan – kifütyülik Gyurcsány üzenetét. /Kulcsár Andrea: „Gyurcsány levelének helye lett volna”. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2008. március 17.
Marosvásárhelyen március 15-én mintegy hatezren gyűltek össze az RMDSZ központi rendezvényére. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „gazdag nemzet a magyar: szabadságszeretetből annyi van nekünk, hogy szívesen adunk másnak is belőle, aki esetleg rabságban is jól érzi magát. Mi a rabságot sohasem szerettük, és ezután sem fogjuk. Nemcsak a saját rabságunkat nem tűrjük, hanem a másokét sem, románokét, szerbekét, albánokét, senkiét. ” Borbély László minisztert az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként mutatta be Nagy István színművész. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök üzenetét Bárczi Győző Maros megyei alprefektus tolmácsolta. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üzenetét Terényi János bukaresti magyar nagykövet olvasta fel. Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Párt a történelmi magyar egyházakkal közösen a Petőfi-szobornál tartotta ünnepi rendezvényét. A szobornál megjelentek és koszorúztak az RMDSZ politikusai is, Borbély László miniszter, Lokodi Edit, a megyei önkormányzat elnöke, Csegzi Sándor alpolgármester, valamint Benedek István, a városi önkormányzati képviselőtestület RMDSZ-es frakciójának elnöke. Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje megbeszélésre hívta meg az MPP marosvásárhelyi vezetőit. Az MPP elfogadta a meghívást, de csak március 28-a, a megyei szervezet megalakulása után tartja kivitelezhetőnek. Szatmárnémetiben a Petőfi szobornál kezdődött a megemlékezés, ahol Ilyés Gyula polgármester mondott ünnepi beszédet, majd a rendezvény a színházban folytatódott, ahol Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök köszöntője után, Egyed Ákos történész, akadémikus beszélt 1848–49 mához szóló üzenetéről. Székelyudvarhelyen is két helyszínen ünnepeltek a helybéliek. Az RMDSZ a Digitál 3 Stúdióban emlékezett meg március 15-re. A polgármesteri hivatal által szervezett ünnepségre a Márton Áron téren került sor, ahol a Hagyományőrző Székely Huszárezred bevonulása és a történelmi egyházak áldása után Szájer József európai parlamenti képviselő, az ünnepi rendezvény díszvendége mondott beszédet. /Egy ünnep, két helyszín. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
2009. január 6.
Elkezdték a prefektusi tisztségek elosztását a kormánypártok. Elhárítják a jogi akadályt a törvény módosításával, amit Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnök helyeselne. A jelenleg érvényben lévő jogszabály szerint a prefektusi, illetve alprefektusi tisztségeket politikától és párttól független személyek tölthetik be, a két kormánypárt, a demokrata-liberális (PD-L) és a szociáldemokrata (PSD) alakulat már korábban megállapodott abban, hogy közülük az adja a prefektust, amelyiknek soraiból a tavalyi helyhatósági választásokon a megyei tanács elnöke kikerült, a másik párt pedig a két alprefektust. Eszerint a három magyar prefektusnak, valamint a tizenhárom magyar alprefektusnak rövidesen meg kell válnia állásától. Ladányi László Zsolt, Hargita megye alprefektusa nem hallott a kormánypárti osztozkodásról. Bárczi Győző Maros megyei alprefektus nem tudja, hogy Maros megyére vonatkozóan hogyan osztotta meg a két párt a funkciókat. Az RMDSZ ezekben a napokban megyénként figyelemmel követi, helyükön maradnak-e a közintézmények magyar vezetői, s tiltakozni fog, ha bárkit is leváltanak, akinek amúgy a munkájában nincs kifogásolnivaló – mondta Kelemen Hunor ügyvezető elnök. Kelemen szerint az RMDSZ nem riadna vissza a polgári engedetlenségi akcióktól sem. A magyar intézményvezetők így is alulreprezentáltak az országban, még a székely megyékben is. A hírek szerint Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője államtitkár-helyettesként dolgozhat majd tovább az említett intézménynél. /Visszaszámlálhatnak a magyar prefektusok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./
2009. január 26.
A prefektusok leváltását célzó döntést hozott legutóbbi ülésén a Boc-kabinet, ezzel megteremtette a lehetőségét annak, hogy politikai alapon leválthassanak prefektusokat. A két kormánypárt között Erdély-szerte zajlanak a tárgyalások a prefektusi és alprefektusi tisztségek elosztásáról. Az RMDSZ székelyföldi szervezetei tiltakozó akciókat helyeznek kilátásba, ha a kormány leváltja a magyar tisztségviselőket. A két kormánypárt közötti egyezség értelmében Kovászna megyében a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöli a prefektust, míg a Demokrata-Liberális Párt (PDL) a két alprefektust adja, leváltják az RMDSZ-es György Ervin prefektust. Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke elmondta, minden magyar intézményvezetőt meg kell tartani, és a magyar prefektushoz is ragaszkodnak. Kovászna megyében 30 közintézményből 12 élén áll az RMDSZ által támogatott magyar igazgató, míg 18-at román nemzetiségű vezet. Maros megyében az RMDSZ javaslatára 2007-ben alprefektussá kinevezett Bárczi Győző teljes bizonytalanságban él. Bárczi reméli, hogy az RMDSZ kiáll mellette. Távozni kényszerül Tódor Albert RMDSZ-es Bihar megyi alprefektus is. Beszterce-Naszód megyében is leváltják az RMDSZ által tisztségbe helyezett Szilágyi János jelenlegi prefektust. /Prefektuscsere Erdély-szerte. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./
2009. március 13.
Március 12-én kormányhatározattal felmentették tisztségükből Bárczi Győző és Pora Zamfira Maros megyei alprefektusokat. Újságírói kérdésre Bárczi Győző kijelentette, nem szándékozik a közigazgatási bíróságon megtámadni a kormányhatározatot, mivel kormányfelügyelői tisztséget ajánlottak fel neki. /(mózes): Valentin Precup és Cristian Tuca a két új alprefektus. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./
2009. március 14.
Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke Marius Pascannak, Maros megye prefektusának írt nyílt levelében leszögezte, sajnálattal veszik tudomásul, hogy egy politikai döntés nyomán leváltották Bárczi Győzőt alprefektusi tisztségéből. A megfelelő politikai közhangulat érdekében indokolt lett volna megőrizni a magyar nemzetiségűek képviseletét is biztosító Bárczi Győzőt a prefektúra intézményében. Két évtizeden át biztosítva volt a magyarság képviselete, ezúttal „az olcsó politikai játszma győzte le Maros megyében a békés együttélés és alkotó munka ésszerűségét. /Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke: Nyílt levél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./
2009. október 5.
Október 3-i ülésén a kormány 23 szociáldemokrata alprefektust menesztett és 16 új alprefektust nevezett ki. Maros megyében a határozat nyomán Bárczi Győzőt visszahelyezték alprefektusi tisztségébe. /(mózes): Bárczi Győző ismét alprefektus. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./
2009. október 6.
Három magyar alprefektus került vissza tisztségébe, miután a demokrata-liberális párt nagyszabású takarítást végzett a kormányapparátusban. Maros megyében az egyik megüresedett alprefektusi tisztséget Bárczi Győző István töltheti be ismét. Temes megyében Marossy Zoltán György, Brassó megyében pedig Benedek Káplár Gábor kapta az egyik alprefektusi posztot. /Magyar alprefektusokat neveztek ki. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2009. október 14.
Tíz-tizenöt megyei közintézmény élére a saját szakembereit szeretné kinevezni a marosvásárhelyi RMDSZ. Benedek István, a szövetség városi szervezetének elnöke szerint a politikusokban „kellene annyi jóérzés legyen”, hogy a Maros megyei intézmények egy részének élére magyar szakembereket nevezzenek ki, mivel a lakosság több mint 40 százaléka magyar ajkú. Benedek István hozzátette: megbeszéléseket kezdeményezett ez ügyben a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi vezetőjével, Dorin Florea polgármesterrel, ugyanis sok intézmény működése kifogásolható, mióta menesztették onnan az RMDSZ javaslatára korábban kinevezetteket. A Krónika kérdésére Dorin Florea kijelentette: „A kinevezésekkor mindig a szakmai hozzáértést helyeztem előtérbe, ezért is értettem egyet azzal, hogy Bárczi Győző ismét alprefektusi tisztséget töltsön be, mert úgy vélem, a magyarságnak is kell képviselője legyen a megyevezetésben. Viszont azt is látnunk kell, hogy az ország számára rendkívül nehéz időszakban az RMDSZ egyszer sem mondta ki határozottan, hogy támogatja a jelenlegi kormányt. ” /Máthé Éva: Magyar vezetőket követelnek Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./
2010. január 5.
Visszaszereznék a prefektusi tisztségeket
Pontosan egy évvel ezelőtt a Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Demokrata-Liberális Pártból (PDL) álló koalíció számos magyar intézményvezetőt távolított el tisztségéből. Az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt között a közelmúltban kötött kormányzati megállapodás révén ma már biztos, hogy a szövetség öt prefektusi és tíz alprefektusi tisztséghez jut. Markó Béla szövetségi elnök tegnap a Krónikának megerősítette: Kovászna, Hargita, Hunyad és Szilágy megyében a szövetség kormánybiztosjelöltje kapja meg a tisztséget.
Az ötödik RMDSZ-es prefektusjelölt várhatóan a Kárpátokon túl – az Evenimentul Zilei napilap értesülései szerint Vaslui megyében – kaphat kinevezést. A prefektusjelöltekre az RMDSZ-szervezetek tesznek javaslatot, a kormány új területi képviselőit és helyetteseiket várhatóan az Emil Boc vezette kabinet holnapi ülésén nevezik ki. A „befutó” megyékkel kapcsolatos titkolózás oka az, hogy a PDL területi vezetői között szép számban akadnak, akik hevesen ellenzik, hogy az RMDSZ megkapjon bizonyos tisztségeket.
Még ezen a héten magyar prefektusa lesz Kovászna megyének – jelentette ki a Krónika megkeresésére Tamás Sándor. A háromszéki önkormányzat és a megyei RMDSZ elnöke elmondta, a területi szervezet egyöntetűen György Ervint javasolta a tisztség betöltésére, hiszen 2004–2008 között a kormányhivatal élén tevékenykedett, az elmúlt évben pedig alprefektusként dolgozott, így tapasztalata szavatolja, hogy megfelelően irányítja majd a hivatalt.
Tamás Sándor elmondta, elsődleges szempont, hogy a prefektus működjék együtt az önkormányzatokkal, ne gátolja, hanem segítse azok munkájukat. Az országos megegyezés alapján Kovászna megyében az RMDSZ javasolja a prefektust, míg a két alprefektusi tisztség a Demokrata-Liberális Pártot (PDL) illeti meg. Az RMDSZ Kovászna megyei elnöke kifejtette, a következő hetekben több állami intézmény élére újra magyar igazgatók kerülhetnek.
Egy évvel korábban a 37 háromszéki decentralizált intézményből húszat román, tizenhetet magyar igazgató vezetett, a PDL–PSD alkotta nagykoalíció osztozkodása után mindössze három hivatal élén maradt magyar vezető. „Az RMDSZ politikai tárgyalásainak egyik fontos eleme a dél-tiroli minta bevezetése, vagyis hogy az állami intézmények vezetésében is érvényesüljön az etnikai arányosság elve” – mondta Tamás Sándor. A Kovászna megyei RMDSZ ugyanakkor összeállította olyan fiatal szakemberek névsorát, akik államtitkári, vagy országos intézményvezetői tisztséget tölthetnek be.
Hargita megyében Ladányi László Zsolt jelenlegi alprefektust jelölte a kormánybiztosi tisztség betöltésére az RMDSZ megyei egyeztető tanácsa – mondta el a Krónikának Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke. A jogász végzettségű Ladányi 2007 februárjától tölti be az alprefektusi tisztséget, korábban Székelyudvarhely alpolgármestereként dolgozott. A szerdán tartandó kormányülésen döntés is születik az ügyben, azelőtt pedig a tanácselnök megfogalmazása szerint nem szeretnének előre inni a medve bőrére.
„A megye számára komoly eredmény lenne, ha magyar prefektust neveznének ki. Az itteni emberek is ezt szeretnék, mi pedig ezért dolgozunk” – tette hozzá a tanácselnök. Az RMDSZ-es alprefektusjelölt kilétéről egyelőre nem kívánt nyilatkozni, azonban Borboly Csaba elmondta: a PDL-vel kötött egyezség szerint, ahol az egyik párt javasol prefektust, ott a másik szervezet kapja meg az alprefektusi tisztséget.
Az RMDSZ elnöke, Markó Béla a Krónikának azt nyilatkozta: Maros megyében egészen biztos, hogy nem lesz magyar nemzetiségű kormánybiztos, ott csak az alprefektusi tisztségre pályáznak. Köztudott, hogy eddig Bárczi Győző volt Marius Paşcan prefektus helyettese. Hogy továbbra is ő marad-e a tisztségben, vagy más személy tölti majd be ezt a funkciót, az a megyei szervezeten múlik – mondta Markó. Lapzártáig nem sikerült elérnünk a megyei szervezet vezetőjét, Kelemen Atillát, de a korábbi nyilatkozatok alapján elképzelhető, hogy Maros megye mindkét alprefektusi tisztségét az RMDSZ kapja.
Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott: a PDL-vel folytatott tárgyalások nyomán a szövetség megszerezheti a prefektusi tisztséget – erre pillanatnyilag 80 százalékos esélyt lát –, ha ez nem sikerül, elfogadnák az alprefektusi tisztséget is. A szövetség Szilágy megyei szervezete Végh Sándort jelöli, aki egy évvel ezelőtt kellett lemondjon az alprefektusi tisztségről.
Az RMDSZ Hunyad megyei szervezete is eséllyel pályázik a prefektusi vagy alprefektusi tisztség valamelyikére. Megtudtuk: a napokban több név is felmerült, a kormánybiztosi tisztségre azonban azt a Dézsi Attilát fogják javasolni, akit a PDL az elmúlt év januárjában távolított el az alprefektusi székből.
Információink szerint a Szatmár megyei RMDSZ csak alprefektusi pozíciót kap a kormánytól, a kormánybiztosi széket a PDL megtartja magának. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete tegnap kora délután tartotta egyeztető ülését, és döntött, kit javasol a megyei kormánybiztos-helyettesi pozíció betöltésére. Többszöri próbálkozásunkra sem sikerült megtudni sem a megyei, sem pedig a városi vezetéstől, kit látnának szívesen a partiumi megye alprefektusi székében.
Az illetékesek a hírzárlatot azzal magyarázták, hogy a nevekről még egyeztetnek. „A legmegfelelőbb embert szeretnénk a legjobb pozícióba helyezni. Szerencsére van kikből válogatni, mert több értékes ember is van a megyében” – hangzott el tegnap a megyei RMDSZ sajtóirodájában. Egyébként a partiumi megyében korábban már volt magyar kormánybiztos, ugyanis 1996 és 2000 között Ridl Rudolf töltötte be ezt a tisztséget, aki 2001 és 2008 között, nyugdíjazásáig alprefektusként dolgozott. A kormánybiztos-helyettesi tisztséget 2008 áprilisa és augusztusa között Pataki Csaba töltötte be, akit 2008 szeptemberétől tavaly márciusig Gáti István váltott.
Folynak a tárgyalások egy alprefektusi tisztségről Bihar megyében is – tudtuk meg Szabó Ödöntől, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnökétől. A szervezetnek már van jelöltje, de az ügyvezető a végső döntés meghozataláig titokban kívánja tartani annak kilétét. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
Pontosan egy évvel ezelőtt a Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Demokrata-Liberális Pártból (PDL) álló koalíció számos magyar intézményvezetőt távolított el tisztségéből. Az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt között a közelmúltban kötött kormányzati megállapodás révén ma már biztos, hogy a szövetség öt prefektusi és tíz alprefektusi tisztséghez jut. Markó Béla szövetségi elnök tegnap a Krónikának megerősítette: Kovászna, Hargita, Hunyad és Szilágy megyében a szövetség kormánybiztosjelöltje kapja meg a tisztséget.
Az ötödik RMDSZ-es prefektusjelölt várhatóan a Kárpátokon túl – az Evenimentul Zilei napilap értesülései szerint Vaslui megyében – kaphat kinevezést. A prefektusjelöltekre az RMDSZ-szervezetek tesznek javaslatot, a kormány új területi képviselőit és helyetteseiket várhatóan az Emil Boc vezette kabinet holnapi ülésén nevezik ki. A „befutó” megyékkel kapcsolatos titkolózás oka az, hogy a PDL területi vezetői között szép számban akadnak, akik hevesen ellenzik, hogy az RMDSZ megkapjon bizonyos tisztségeket.
Még ezen a héten magyar prefektusa lesz Kovászna megyének – jelentette ki a Krónika megkeresésére Tamás Sándor. A háromszéki önkormányzat és a megyei RMDSZ elnöke elmondta, a területi szervezet egyöntetűen György Ervint javasolta a tisztség betöltésére, hiszen 2004–2008 között a kormányhivatal élén tevékenykedett, az elmúlt évben pedig alprefektusként dolgozott, így tapasztalata szavatolja, hogy megfelelően irányítja majd a hivatalt.
Tamás Sándor elmondta, elsődleges szempont, hogy a prefektus működjék együtt az önkormányzatokkal, ne gátolja, hanem segítse azok munkájukat. Az országos megegyezés alapján Kovászna megyében az RMDSZ javasolja a prefektust, míg a két alprefektusi tisztség a Demokrata-Liberális Pártot (PDL) illeti meg. Az RMDSZ Kovászna megyei elnöke kifejtette, a következő hetekben több állami intézmény élére újra magyar igazgatók kerülhetnek.
Egy évvel korábban a 37 háromszéki decentralizált intézményből húszat román, tizenhetet magyar igazgató vezetett, a PDL–PSD alkotta nagykoalíció osztozkodása után mindössze három hivatal élén maradt magyar vezető. „Az RMDSZ politikai tárgyalásainak egyik fontos eleme a dél-tiroli minta bevezetése, vagyis hogy az állami intézmények vezetésében is érvényesüljön az etnikai arányosság elve” – mondta Tamás Sándor. A Kovászna megyei RMDSZ ugyanakkor összeállította olyan fiatal szakemberek névsorát, akik államtitkári, vagy országos intézményvezetői tisztséget tölthetnek be.
Hargita megyében Ladányi László Zsolt jelenlegi alprefektust jelölte a kormánybiztosi tisztség betöltésére az RMDSZ megyei egyeztető tanácsa – mondta el a Krónikának Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke. A jogász végzettségű Ladányi 2007 februárjától tölti be az alprefektusi tisztséget, korábban Székelyudvarhely alpolgármestereként dolgozott. A szerdán tartandó kormányülésen döntés is születik az ügyben, azelőtt pedig a tanácselnök megfogalmazása szerint nem szeretnének előre inni a medve bőrére.
„A megye számára komoly eredmény lenne, ha magyar prefektust neveznének ki. Az itteni emberek is ezt szeretnék, mi pedig ezért dolgozunk” – tette hozzá a tanácselnök. Az RMDSZ-es alprefektusjelölt kilétéről egyelőre nem kívánt nyilatkozni, azonban Borboly Csaba elmondta: a PDL-vel kötött egyezség szerint, ahol az egyik párt javasol prefektust, ott a másik szervezet kapja meg az alprefektusi tisztséget.
Az RMDSZ elnöke, Markó Béla a Krónikának azt nyilatkozta: Maros megyében egészen biztos, hogy nem lesz magyar nemzetiségű kormánybiztos, ott csak az alprefektusi tisztségre pályáznak. Köztudott, hogy eddig Bárczi Győző volt Marius Paşcan prefektus helyettese. Hogy továbbra is ő marad-e a tisztségben, vagy más személy tölti majd be ezt a funkciót, az a megyei szervezeten múlik – mondta Markó. Lapzártáig nem sikerült elérnünk a megyei szervezet vezetőjét, Kelemen Atillát, de a korábbi nyilatkozatok alapján elképzelhető, hogy Maros megye mindkét alprefektusi tisztségét az RMDSZ kapja.
Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott: a PDL-vel folytatott tárgyalások nyomán a szövetség megszerezheti a prefektusi tisztséget – erre pillanatnyilag 80 százalékos esélyt lát –, ha ez nem sikerül, elfogadnák az alprefektusi tisztséget is. A szövetség Szilágy megyei szervezete Végh Sándort jelöli, aki egy évvel ezelőtt kellett lemondjon az alprefektusi tisztségről.
Az RMDSZ Hunyad megyei szervezete is eséllyel pályázik a prefektusi vagy alprefektusi tisztség valamelyikére. Megtudtuk: a napokban több név is felmerült, a kormánybiztosi tisztségre azonban azt a Dézsi Attilát fogják javasolni, akit a PDL az elmúlt év januárjában távolított el az alprefektusi székből.
Információink szerint a Szatmár megyei RMDSZ csak alprefektusi pozíciót kap a kormánytól, a kormánybiztosi széket a PDL megtartja magának. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete tegnap kora délután tartotta egyeztető ülését, és döntött, kit javasol a megyei kormánybiztos-helyettesi pozíció betöltésére. Többszöri próbálkozásunkra sem sikerült megtudni sem a megyei, sem pedig a városi vezetéstől, kit látnának szívesen a partiumi megye alprefektusi székében.
Az illetékesek a hírzárlatot azzal magyarázták, hogy a nevekről még egyeztetnek. „A legmegfelelőbb embert szeretnénk a legjobb pozícióba helyezni. Szerencsére van kikből válogatni, mert több értékes ember is van a megyében” – hangzott el tegnap a megyei RMDSZ sajtóirodájában. Egyébként a partiumi megyében korábban már volt magyar kormánybiztos, ugyanis 1996 és 2000 között Ridl Rudolf töltötte be ezt a tisztséget, aki 2001 és 2008 között, nyugdíjazásáig alprefektusként dolgozott. A kormánybiztos-helyettesi tisztséget 2008 áprilisa és augusztusa között Pataki Csaba töltötte be, akit 2008 szeptemberétől tavaly márciusig Gáti István váltott.
Folynak a tárgyalások egy alprefektusi tisztségről Bihar megyében is – tudtuk meg Szabó Ödöntől, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnökétől. A szervezetnek már van jelöltje, de az ügyvezető a végső döntés meghozataláig titokban kívánja tartani annak kilétét. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. február 17.
Megvalósult kétnyelvűség marosvásárhelyi közintézményekben
Sorra kerülnek ki a magyar feliratok a marosvásárhelyi közintézményekre: az őrző-védő szolgálat után a megyei kórház és a prefektúra is kihelyezte az új „cégért”. Vannak azonban, akik nem tettek eleget a felszólításnak.
Húsz év után először került magyar nyelvű felirat a Maros megyei prefektúra épületére. A kétnyelvűsítést évekkel ezelőtt Bárczi Győző korábbi és jelenlegi alprefektus kezdeményezte, ám kísérlete eddig alprefektus kollégája ellenkezésébe ütközött.
„A magyar nyelvű tábla kifüggesztését Marius Paşcan prefektus is támogatta. Igaz, a felirat már évekkel ezelőtt kikerülhetett volna az épület három bejárata fölé, merthogy Ciprian Dobre egykori kormánymegbízottnak sem volt semmi ellenvetése. Akkoriban viszont Zamfira Pora alprefektus akadályozta meg, félremagyarázva a helyhatósági törvényt” – részletezte a Krónikának Bárczi. Pora, akit a Boc-kormány távolított el tisztségéből, az idők során számos magyar jellegű kezdeményezést akadályozott meg vagy próbált gátolni.
A földosztó bizottságban például ő volt azoknak a hangadója, akik a törvényekkel és kormányrendeletekkel dacolva vétózták meg a Maros menti erdők visszaszolgáltatását a nemesi családok leszármazottainak. Bárczi Győzőnek Zamfira Pora hiányában sem volt azonban könnyű keresztülvinnie akaratát: a hivatal alkalmazottai előbb csak az egyik homlokzatra kerülő felirat dokumentációját készítették elő.
Ezzel egyidőben az utóbbi napokban több, a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó intézmény homlokzatára is felkerült a magyar nyelvű felirat. Elsőnek a Kossuth (Călăraşilor) utcában működő megyei őrző-védő szolgálat vezetősége lépett, majd a megyei kórház következett. Ezzel szemben ígéretük ellenére sem cseréltek „cégért” a lakosság-nyilvántartási hivatal és a sürgősségi kórház illetékesei. Amint arról beszámoltunk, a Krónika ezelőtt egy hónappal fordult az ügyben Lokodi Edit Emőke megyei önkormányzati elnökhöz, aki azonnal utasította Dombi Károlyt és Florin Gomotîrceanut a táblák kicserélésére.
Mindketten egy hetet kaptak a kérdés megoldására, amire szavukat is adták. A tanácselnök januárban elmondta, hogy már több ízben küldött átiratot a 2001/215-ös közigazgatási törvényt megszegő intézményvezetőknek, azonban valamennyien hajthatatlanok maradtak. Kérdésünkre, hogy egy hónap után mi történik azokkal a vezetőkkel, akik négyszeresen túlszárnyalták az egyhetes ultimátumot, Lokodi Edit Emőke tegnap elmondta, ha lassan is, de jó irányba halad az ügy.
„A sürgősségi kórház igazgatója, Florin Gomotîrceanu a napokban teteti ki a táblákat, a lakosság-nyilvántartási hivatalban viszont nem tudom, mi a helyzet, ugyanis a napokban igazgatóváltás történt” – mondta Lokodi Edit Emőke, remélve, hogy hamarosan sikerül lezárni ezt a kérdést.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
Sorra kerülnek ki a magyar feliratok a marosvásárhelyi közintézményekre: az őrző-védő szolgálat után a megyei kórház és a prefektúra is kihelyezte az új „cégért”. Vannak azonban, akik nem tettek eleget a felszólításnak.
Húsz év után először került magyar nyelvű felirat a Maros megyei prefektúra épületére. A kétnyelvűsítést évekkel ezelőtt Bárczi Győző korábbi és jelenlegi alprefektus kezdeményezte, ám kísérlete eddig alprefektus kollégája ellenkezésébe ütközött.
„A magyar nyelvű tábla kifüggesztését Marius Paşcan prefektus is támogatta. Igaz, a felirat már évekkel ezelőtt kikerülhetett volna az épület három bejárata fölé, merthogy Ciprian Dobre egykori kormánymegbízottnak sem volt semmi ellenvetése. Akkoriban viszont Zamfira Pora alprefektus akadályozta meg, félremagyarázva a helyhatósági törvényt” – részletezte a Krónikának Bárczi. Pora, akit a Boc-kormány távolított el tisztségéből, az idők során számos magyar jellegű kezdeményezést akadályozott meg vagy próbált gátolni.
A földosztó bizottságban például ő volt azoknak a hangadója, akik a törvényekkel és kormányrendeletekkel dacolva vétózták meg a Maros menti erdők visszaszolgáltatását a nemesi családok leszármazottainak. Bárczi Győzőnek Zamfira Pora hiányában sem volt azonban könnyű keresztülvinnie akaratát: a hivatal alkalmazottai előbb csak az egyik homlokzatra kerülő felirat dokumentációját készítették elő.
Ezzel egyidőben az utóbbi napokban több, a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó intézmény homlokzatára is felkerült a magyar nyelvű felirat. Elsőnek a Kossuth (Călăraşilor) utcában működő megyei őrző-védő szolgálat vezetősége lépett, majd a megyei kórház következett. Ezzel szemben ígéretük ellenére sem cseréltek „cégért” a lakosság-nyilvántartási hivatal és a sürgősségi kórház illetékesei. Amint arról beszámoltunk, a Krónika ezelőtt egy hónappal fordult az ügyben Lokodi Edit Emőke megyei önkormányzati elnökhöz, aki azonnal utasította Dombi Károlyt és Florin Gomotîrceanut a táblák kicserélésére.
Mindketten egy hetet kaptak a kérdés megoldására, amire szavukat is adták. A tanácselnök januárban elmondta, hogy már több ízben küldött átiratot a 2001/215-ös közigazgatási törvényt megszegő intézményvezetőknek, azonban valamennyien hajthatatlanok maradtak. Kérdésünkre, hogy egy hónap után mi történik azokkal a vezetőkkel, akik négyszeresen túlszárnyalták az egyhetes ultimátumot, Lokodi Edit Emőke tegnap elmondta, ha lassan is, de jó irányba halad az ügy.
„A sürgősségi kórház igazgatója, Florin Gomotîrceanu a napokban teteti ki a táblákat, a lakosság-nyilvántartási hivatalban viszont nem tudom, mi a helyzet, ugyanis a napokban igazgatóváltás történt” – mondta Lokodi Edit Emőke, remélve, hogy hamarosan sikerül lezárni ezt a kérdést.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. március 2.
Összevonnák a községeket Maros megyében
A községek összevonásának ötletével rukkolt elő Marius Paşcan Maros megyei prefektus, aki szerint a saját apparátusuk eltartására is képtelen településeket életképes önkormányzatokhoz kellene csatolni. A kormánybiztos viszont tisztában van azzal, hogy a törvények lehetetlenné teszik a központosítást. Éppen ezért Paşcan hamarosan törvénymódosítást kezdeményez, amelynek elfogadásával ki lehetne iktatni a helyi referendumok megszervezését.
Vitatott kezdeményezés. Munteanu adatokkal érvelt az összevonás mellett
Fotó: A szerző felvételeA prefektus és munkatársai számadatokkal támasztották alá, hogy Maros megyében több olyan önkormányzat is létezik, amely még önmagát sem képes eltartani. Ez nem is csoda – derült ki Mircea Munteanu kabinetfőnök által ismertetett statisztikai adatokból –, több olyan község is létezik, amelyek munkaképes lakosságának java nem az adott településen dolgozik és adózik. Egy másik gondot a vállalkozók akut hiánya jelenti.
Mindenkit az állam fizet
Az öt mezőségi falut és tanyát magában foglaló Kozmatelkén például egyetlen személy dolgozik magáncégnél, a többi munkavállaló az állami szektorban helyezkedett el. A község munkakönyvvel alkalmazott lakóinak csaknem 37,5 százaléka a helyi önkormányzat alkalmazottja. „Így nem lehet gyarapítani a helyi költségvetést. Ha a községből szinte mindenki a községházán vagy az iskolában dolgozik, akkor elképzelhető, hány magánvállalkozó van. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy az is éppen kakast vagy tökmagot árul. Ha meg nincsenek beruházók, akkor nincs is, miből duzzadjon a helyi költségvetés” – vázolta fel a kozmatelki állapotokat Munteanu. Nem sokkal rózsásabb a helyzet Székelyberében sem, ahol a lakók 26,32 százaléka dolgozik a községházán.
A visszás helyzet pedig odavezetett, hogy a szűkösködő települések évek óta egy helyben topognak, és nem képesek fejlődni, mivel az önrész előteremtése nélkül uniós alapokra vagy kormánypénzekre sem képesek pályázni. „Az elmúlt évben voltak olyan önkormányzatok, amelyek egyetlen lejt sem költöttek fejlesztésre, mert egyszerűen nem volt miből. Mi több, októbertől, novembertől már az alkalmazottak fizetésére sem futotta” – részletezte Munteanu. Negatív példaként említette meg a Segesvár közelében fekvő Héjjasfalvát, ahol 2009-ben a helyi költségvetésből mindössze a községháza egyetlen termét sikerült rendbe tenni.
„Én megértem, hogy mindenki a decentralizáció mellett kardoskodik, azonban ilyen körülmények között bizonyos települések soha az életben nem fognak felzárkózni a 21. század követelményeihez” – jelentette ki Marius Paşcan, aki szerint az egyetlen megoldás a községek adminisztratív összevonása volna. Lapunk kérdésére a prefektus azonban beismerte: a jelenlegi törvénykezés nem segíti tervei megvalósítását.
„Mind a leváláshoz, mind az egyesítéshez elengedhetetlen feltétel a referendum megszervezése. A nép meg nem lenne hajlandó az összeolvasztást támogatni. Sem az a község, amely elveszítené önállóságát, sem az a település, amelynek a nyakára sóznának egy szegényebb községet” – értékelte Paşcan. A patthelyzet feloldására Maros megye prefektusa csakis a törvényhozó testület beavatkozását tartja megfelelőnek. Szerinte az nem lehet hosszú távú megoldás, hogy minden évben a szegény települések költségvetését a megyei vagy a központi hatóságok egészítsék ki.
Van más megoldás
Bárczi Győző alprefektus szerint azonban a kérdés ennél sokkal összetettebb. Paşcan helyettese elismerte, hogy a megyében valóban léteznek olyan önkormányzatok, amelyek még a saját működési költségüket sem képesek előteremteni, erre azonban Bárczi szerint semmiként nem a felszámolásuk és egybeolvasztásuk lenne a megoldás, hanem a támogatásuk.
„A megoldást nem a prefektúrának kell megtalálnia, hanem a törvényhozó testületnek. Tényleg vannak olyan községházák, amelyek részben a polgármesterek hibájából, részben a hátrányos földrajzi adottságokból egyetlen befektetőt sem voltak képesek odavonzani. Persze az még nem mentség, hogy egy község nem fekszik a főút mentén, a kistérségi társulások keretében még lenne alkalma pályázni” – vélekedett Bárczi.
Marius Paşcan elképzelése ellen foglalt állást Kerekes Károly Maros megyei RMDSZ-es képviselő is, aki szerint egy efféle, újracentralizáló elképzelés veszélyes lehet, annál is inkább, mivel a népszavazás kiiktatásával a helyi közösség döntéshozó joga sérül.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
A községek összevonásának ötletével rukkolt elő Marius Paşcan Maros megyei prefektus, aki szerint a saját apparátusuk eltartására is képtelen településeket életképes önkormányzatokhoz kellene csatolni. A kormánybiztos viszont tisztában van azzal, hogy a törvények lehetetlenné teszik a központosítást. Éppen ezért Paşcan hamarosan törvénymódosítást kezdeményez, amelynek elfogadásával ki lehetne iktatni a helyi referendumok megszervezését.
Vitatott kezdeményezés. Munteanu adatokkal érvelt az összevonás mellett
Fotó: A szerző felvételeA prefektus és munkatársai számadatokkal támasztották alá, hogy Maros megyében több olyan önkormányzat is létezik, amely még önmagát sem képes eltartani. Ez nem is csoda – derült ki Mircea Munteanu kabinetfőnök által ismertetett statisztikai adatokból –, több olyan község is létezik, amelyek munkaképes lakosságának java nem az adott településen dolgozik és adózik. Egy másik gondot a vállalkozók akut hiánya jelenti.
Mindenkit az állam fizet
Az öt mezőségi falut és tanyát magában foglaló Kozmatelkén például egyetlen személy dolgozik magáncégnél, a többi munkavállaló az állami szektorban helyezkedett el. A község munkakönyvvel alkalmazott lakóinak csaknem 37,5 százaléka a helyi önkormányzat alkalmazottja. „Így nem lehet gyarapítani a helyi költségvetést. Ha a községből szinte mindenki a községházán vagy az iskolában dolgozik, akkor elképzelhető, hány magánvállalkozó van. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy az is éppen kakast vagy tökmagot árul. Ha meg nincsenek beruházók, akkor nincs is, miből duzzadjon a helyi költségvetés” – vázolta fel a kozmatelki állapotokat Munteanu. Nem sokkal rózsásabb a helyzet Székelyberében sem, ahol a lakók 26,32 százaléka dolgozik a községházán.
A visszás helyzet pedig odavezetett, hogy a szűkösködő települések évek óta egy helyben topognak, és nem képesek fejlődni, mivel az önrész előteremtése nélkül uniós alapokra vagy kormánypénzekre sem képesek pályázni. „Az elmúlt évben voltak olyan önkormányzatok, amelyek egyetlen lejt sem költöttek fejlesztésre, mert egyszerűen nem volt miből. Mi több, októbertől, novembertől már az alkalmazottak fizetésére sem futotta” – részletezte Munteanu. Negatív példaként említette meg a Segesvár közelében fekvő Héjjasfalvát, ahol 2009-ben a helyi költségvetésből mindössze a községháza egyetlen termét sikerült rendbe tenni.
„Én megértem, hogy mindenki a decentralizáció mellett kardoskodik, azonban ilyen körülmények között bizonyos települések soha az életben nem fognak felzárkózni a 21. század követelményeihez” – jelentette ki Marius Paşcan, aki szerint az egyetlen megoldás a községek adminisztratív összevonása volna. Lapunk kérdésére a prefektus azonban beismerte: a jelenlegi törvénykezés nem segíti tervei megvalósítását.
„Mind a leváláshoz, mind az egyesítéshez elengedhetetlen feltétel a referendum megszervezése. A nép meg nem lenne hajlandó az összeolvasztást támogatni. Sem az a község, amely elveszítené önállóságát, sem az a település, amelynek a nyakára sóznának egy szegényebb községet” – értékelte Paşcan. A patthelyzet feloldására Maros megye prefektusa csakis a törvényhozó testület beavatkozását tartja megfelelőnek. Szerinte az nem lehet hosszú távú megoldás, hogy minden évben a szegény települések költségvetését a megyei vagy a központi hatóságok egészítsék ki.
Van más megoldás
Bárczi Győző alprefektus szerint azonban a kérdés ennél sokkal összetettebb. Paşcan helyettese elismerte, hogy a megyében valóban léteznek olyan önkormányzatok, amelyek még a saját működési költségüket sem képesek előteremteni, erre azonban Bárczi szerint semmiként nem a felszámolásuk és egybeolvasztásuk lenne a megoldás, hanem a támogatásuk.
„A megoldást nem a prefektúrának kell megtalálnia, hanem a törvényhozó testületnek. Tényleg vannak olyan községházák, amelyek részben a polgármesterek hibájából, részben a hátrányos földrajzi adottságokból egyetlen befektetőt sem voltak képesek odavonzani. Persze az még nem mentség, hogy egy község nem fekszik a főút mentén, a kistérségi társulások keretében még lenne alkalma pályázni” – vélekedett Bárczi.
Marius Paşcan elképzelése ellen foglalt állást Kerekes Károly Maros megyei RMDSZ-es képviselő is, aki szerint egy efféle, újracentralizáló elképzelés veszélyes lehet, annál is inkább, mivel a népszavazás kiiktatásával a helyi közösség döntéshozó joga sérül.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. március 16.
Megemlékezés a Székely vértanúk emlékművénél
Jó érzés magyarnak lenni, különösen ilyenkor, március 15-én, amikor Kossuth Lajosék, Petőfi Sándorék végtelen szabadságszeretetére gondolunk. Olyan hatalmas, olyan végtelen szabadságot akartak ők itt Európának ezen a részén, hogy abból jutott volna bőven minden nemzetnek, és ha megvalósul az ő álmuk, senki sem lett volna híjával a szabadságnak errefelé – mondta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke a marosvásárhelyi Postaréten, ahol többezres tömeg gyűlt össze emlékezni és ünnepelni.
Markó szerint jó érzés magyarnak lenni ezen a napon még Romániában is, ahol embernek lenni sem könnyű sokszor, nemhogy magyarnak, nem könnyű nyugdíjasnak, álláskereső fiatalnak sem lenni.
A gyertyás, könyves tüntetéstől kezdve zajlott a marosvásárhelyi magyarok szabadságharca
Rámutatott, nem könnyű visszagondolni a múltra, nem az 1848 óta eltelt százhatvankét esztendőre, hanem arra, ami húsz évvel ezelőtt történt Vásárhelyen. Az is szabadságharc volt, 1990. február 10-től, a gyertyás, könyves tüntetéstől kezdve zajlott a marosvásárhelyi magyarok szabadságharca, amely március 20-án tetőzött. "Ha akkor otthon maradnak a marosvásárhelyi és környékbeli magyarok, Ernyétől Szovátáig, és ha nem állnak mellénk a cigányok, ma szétvert, megalázott közösség lennénk. Így pedig azóta is itt vagyunk, magyarok vagyunk, számos jogunkat kivívtuk, és amit eddig nem sikerült, azt ezután ki fogjuk vívni" – hangsúlyozta, figyelmeztetve, hogy "nekünk ma erre a szabadságharcra is emlékeznünk kell". Köszönetet mondott a húsz évvel ezelőtti magyaroknak, a cigányoknak és azoknak a románoknak is, akik minden nacionalista nyomás ellenére megértették a magyarok követeléseit.
Köszönetet mondott ugyanakkor "a húsz évvel ezelőtti szabadságharc áldozatainak, halottainak, sebesültjeinek", Sütő Andrásnak és a többieknek. Mint mondta, "békés küzdelem volt ez a részünkről, és végig az maradt volna, ha a régi rend haszonélvezői ránk nem uszítják a félrevezetett, botokkal felfegyverzett falusi románokat, akik nem tudták, hogy az ő szabadságuk attól nem lesz kevesebb, ha a magyarok is szabadon használhatják anyanyelvüket".
Minket Petőfi Sándor szelleme vezérel
– jelentette ki a továbbiakban, aki világszabadságot akart, harcolt minden zsarnokság ellen, és minden nép szabadságát egyként megbecsülte. "Mi is megbecsüljük azokat, akikkel együtt élünk, a jó ügy érdekében összefogunk velük, együtt kormányzunk, amikor szükség van ránk, tudásunkat, képességeinket megmozdítjuk az ország, a megye, a város, legszebb szülőföldünk, Erdély érdekében, de nem tűrjük, hogy valaki is ismét száműzni próbálja a magyar nyelvet a nyilvános életből. Nem elég az sem, ami van, tovább kell mennünk előre a magyar nyelvhasználat kiterjesztésében, a magyar iskolarendszer bővítésében, a különböző autonó-miaformák megteremtésében.
Valahogy úgy kellene cselekednünk, hogy az utódoknak is legyen, amire büszkén visszanézniük. Például arra, hogy nem hagyjuk annyiban a múltat, és feltárjuk, ami történt".
Az igazságot ki kell deríteni!
Felhívta a figyelmet, hogy százhatvanegy éve nem tudjuk, mi lett Petőfi Sándorral, de azt sem tudjuk igazán, hogy húsz évvel ezelőtt itt Marosvásárhelyen mi történt, kik szervezték a pogromot, kik tervezték el és szervezték meg a magyarellenes megtorlást, kik bujtogattak, kik a felelősök azért, ami történt? Az igazságot ki kell deríteni! "Kérjük, hogy az 1990. március 19–20-ával kapcsolatos dokumentumokat is tegyék hozzáférhetővé, szüntessék meg a titkosságukat. Jogunk van tudni, hogy kik a bűnösök. Érdeke ez minden becsületes embernek, magyarnak, románnak egyaránt, mert ha tudjuk, mi történt, el tudjuk kerülni, hogy valaha ismét megtörténhessen. Nekünk Petőfi Sándorék álma szerint szabad, egyenlő, testvéri életet kell teremtenünk itt, Erdélyben, itt, Romániában. Más szóval: igazi demokráciát. Ma ünnep van, szép piros-fehér-zöld ünnep, örüljünk neki, tanuljunk a múltból, és legyünk egy pillanatig büszkék arra, hogy magyarok vagyunk, és arra is, hogy marosvásárhelyiek vagyunk" – hangsúlyozta Markó Béla.
Közös történelmi múlt, közös európai jövő
Emil Boc miniszterelnök üzenetét Bárczi Győző alprefektus tolmácsolta, aki a kormány nevében köszöntötte a romániai magyar közösséget. Március 15-ét a magyar nemzet fontos ünnepének, az 1848-as forradalom kiemelkedő pillanatának nevezte, kiemelve, hogy "a románok és magyarok közösen hittek akkor is a szabadság, egyenlőség és demokrácia eszményében, ugyanakkor azok a legitim törekvések, amelyek ezekhez az eszményekhez fűződtek, mára a nagy európai család polgáraiként a közös jövő építéséhez vezettek". Rámutatott, hogy "Románia és Magyarország, valamint az itt élő románok és magyarok közötti kapcsolatok az elmúlt években jelentősen fejlődtek, s mára már baráti, együttműködésen és kölcsönös tiszteleten alapuló viszonnyá váltak", megköszönve ezt a romániai magyar közösségnek, amely a románokkal együtt jelentősen hozzájárult ennek a viszonynak a kialakításához". Ugyanakkor hangsúlyozta az RMDSZ szerepét, amely "komoly kormányzati partnerré vált", s köszöntötte a Magyar Köztársaságot is, "hisz közös a történelmi múltunk, de közös az európai jövőnk is".
A magyarság bebizonyította, hogy képes küzdeni a szabadságért
Traian Basescu államfő levelében, amelyet Marius Pascan prefektus olvasott fel, március 15-ét, a világ magyarságának ünnepét ugyanolyan felemelő pillanatnak nevezte, "akárcsak Románia nemzeti ünnepe minden román számára", hiszen "ezen a napon egyrészt az 1848-as európai forradalmi hullám részeként a magyar szabadságharc eseményeit idézzük fel, másrészt a magyarok, románok és más európai nemzetek törekvéseit a modernizációra és a nemzeti felemelkedésre. Mint mondta, "a történelem során a magyarság bebizonyította, hogy képes küzdeni a szabadságért. Megtette ezt 1956-ban is, amikor Közép- és Kelet-Európának irányt mutatva szembefordult a kommunista rendszerrel, és megtette ezt 1989 decemberében is azáltal, hogy részt vett Romániában a kommunista diktatúra megdöntésében".
Kiemelte: jelenleg Románia és Magyarország is ugyanannak az európai családnak a tagja, amelyben közös cél az állam modernizációja és jóléte, végül "minden romániai magyarnak örömet és jólétet kívánt, s azt, hogy bízzanak egy jobb európai jövőben".
1848 hagyatéka határokat átívelve köti össze a magyarság tagjait
Bajnai Gordon magyar kormányfő üzenetében úgy fogalmazott, hogy bármenyire távol élnek a hazától, bármilyen régen is szakadtak el az anyaországtól, 1848. március 15. emléke és hagyatéka határokat átívelve köti össze a magyarság tagjait. Egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk megtartása ezért fontos része összetartozásunk kifejezésének. Az 1848-as forradalomra és szabadságharcra való emlékezés lehetőség arra, hogy minden magyar próbálja megkeresni és megadni saját válaszait identitásának legalapvetőbb kérdéseire, függetlenül attól, hogy Magyarországon vagy a világ más pontján ünnepel.
Le a kalappal, marosvásárhelyiek!
Immár hagyományosan köszöntötte Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke az egybegyűlteket, hangsúlyozva, hogy a világon mindenhol – vidámabban vagy könnyesebben –, de ünnepel a magyarság. Magyar egyenességünket, szókimondásunkat, a követeléseink egyszerű, de lényegre törő megfogalmazását tudja a magyarság hozzáadni a kormányzáshoz, hogy ne csak mi, magyarok, de az ország minden lakója: románok, magyarok, németek, és mind a 18 nemzetiség úgy érezze, hogy egy demokratikusabb, jobb országban él.
Kossuth Lajost emlegette, aki az amerikai szenátusban is felszólalt, a Capitoliumban a világ demokratái között áll a szobra, és felkérte a prefektust, tegyen meg mindent, hogy Marosvásárhelyen ismét legyen Kossuth utca. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Maros megyében 78 településen zajlottak megemlékezések, de arra is, ami húsz évvel ezelőtt, 1990 márciusában történt Marosvásárhelyen, és azt mondta, soha nem szabad elfeledni az események áldozatait, "az újkori hősöket".. "Tudjuk, hogy az erdélyi magyar ember egy kicsit nagyobb keresztet hordoz, de biztonsággal mondhatjuk, hogy ezt a keresztet hordozni fogjuk itt, Erdélyországban, Maros megyében és Marosvásárhelyen is" – zárta szavait Kelemen Atilla arra kérve Füzes Oszkár nagykövetet, hogy a magyarországi politikai csatározásokat ne szivárogtassák be Erdélybe.
Az ünnepi megemlékezés a székely himnusszal kezdődött, a magyar himnusz eléneklésével és koszorúzással zárult. Fellépett Györffy András és Sebestyén Aba, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésze, Madaras Ildikó, a Marosvásárhelyi Filharmónia énekese, műsorvezető Nagy István színművész volt.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
Jó érzés magyarnak lenni, különösen ilyenkor, március 15-én, amikor Kossuth Lajosék, Petőfi Sándorék végtelen szabadságszeretetére gondolunk. Olyan hatalmas, olyan végtelen szabadságot akartak ők itt Európának ezen a részén, hogy abból jutott volna bőven minden nemzetnek, és ha megvalósul az ő álmuk, senki sem lett volna híjával a szabadságnak errefelé – mondta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke a marosvásárhelyi Postaréten, ahol többezres tömeg gyűlt össze emlékezni és ünnepelni.
Markó szerint jó érzés magyarnak lenni ezen a napon még Romániában is, ahol embernek lenni sem könnyű sokszor, nemhogy magyarnak, nem könnyű nyugdíjasnak, álláskereső fiatalnak sem lenni.
A gyertyás, könyves tüntetéstől kezdve zajlott a marosvásárhelyi magyarok szabadságharca
Rámutatott, nem könnyű visszagondolni a múltra, nem az 1848 óta eltelt százhatvankét esztendőre, hanem arra, ami húsz évvel ezelőtt történt Vásárhelyen. Az is szabadságharc volt, 1990. február 10-től, a gyertyás, könyves tüntetéstől kezdve zajlott a marosvásárhelyi magyarok szabadságharca, amely március 20-án tetőzött. "Ha akkor otthon maradnak a marosvásárhelyi és környékbeli magyarok, Ernyétől Szovátáig, és ha nem állnak mellénk a cigányok, ma szétvert, megalázott közösség lennénk. Így pedig azóta is itt vagyunk, magyarok vagyunk, számos jogunkat kivívtuk, és amit eddig nem sikerült, azt ezután ki fogjuk vívni" – hangsúlyozta, figyelmeztetve, hogy "nekünk ma erre a szabadságharcra is emlékeznünk kell". Köszönetet mondott a húsz évvel ezelőtti magyaroknak, a cigányoknak és azoknak a románoknak is, akik minden nacionalista nyomás ellenére megértették a magyarok követeléseit.
Köszönetet mondott ugyanakkor "a húsz évvel ezelőtti szabadságharc áldozatainak, halottainak, sebesültjeinek", Sütő Andrásnak és a többieknek. Mint mondta, "békés küzdelem volt ez a részünkről, és végig az maradt volna, ha a régi rend haszonélvezői ránk nem uszítják a félrevezetett, botokkal felfegyverzett falusi románokat, akik nem tudták, hogy az ő szabadságuk attól nem lesz kevesebb, ha a magyarok is szabadon használhatják anyanyelvüket".
Minket Petőfi Sándor szelleme vezérel
– jelentette ki a továbbiakban, aki világszabadságot akart, harcolt minden zsarnokság ellen, és minden nép szabadságát egyként megbecsülte. "Mi is megbecsüljük azokat, akikkel együtt élünk, a jó ügy érdekében összefogunk velük, együtt kormányzunk, amikor szükség van ránk, tudásunkat, képességeinket megmozdítjuk az ország, a megye, a város, legszebb szülőföldünk, Erdély érdekében, de nem tűrjük, hogy valaki is ismét száműzni próbálja a magyar nyelvet a nyilvános életből. Nem elég az sem, ami van, tovább kell mennünk előre a magyar nyelvhasználat kiterjesztésében, a magyar iskolarendszer bővítésében, a különböző autonó-miaformák megteremtésében.
Valahogy úgy kellene cselekednünk, hogy az utódoknak is legyen, amire büszkén visszanézniük. Például arra, hogy nem hagyjuk annyiban a múltat, és feltárjuk, ami történt".
Az igazságot ki kell deríteni!
Felhívta a figyelmet, hogy százhatvanegy éve nem tudjuk, mi lett Petőfi Sándorral, de azt sem tudjuk igazán, hogy húsz évvel ezelőtt itt Marosvásárhelyen mi történt, kik szervezték a pogromot, kik tervezték el és szervezték meg a magyarellenes megtorlást, kik bujtogattak, kik a felelősök azért, ami történt? Az igazságot ki kell deríteni! "Kérjük, hogy az 1990. március 19–20-ával kapcsolatos dokumentumokat is tegyék hozzáférhetővé, szüntessék meg a titkosságukat. Jogunk van tudni, hogy kik a bűnösök. Érdeke ez minden becsületes embernek, magyarnak, románnak egyaránt, mert ha tudjuk, mi történt, el tudjuk kerülni, hogy valaha ismét megtörténhessen. Nekünk Petőfi Sándorék álma szerint szabad, egyenlő, testvéri életet kell teremtenünk itt, Erdélyben, itt, Romániában. Más szóval: igazi demokráciát. Ma ünnep van, szép piros-fehér-zöld ünnep, örüljünk neki, tanuljunk a múltból, és legyünk egy pillanatig büszkék arra, hogy magyarok vagyunk, és arra is, hogy marosvásárhelyiek vagyunk" – hangsúlyozta Markó Béla.
Közös történelmi múlt, közös európai jövő
Emil Boc miniszterelnök üzenetét Bárczi Győző alprefektus tolmácsolta, aki a kormány nevében köszöntötte a romániai magyar közösséget. Március 15-ét a magyar nemzet fontos ünnepének, az 1848-as forradalom kiemelkedő pillanatának nevezte, kiemelve, hogy "a románok és magyarok közösen hittek akkor is a szabadság, egyenlőség és demokrácia eszményében, ugyanakkor azok a legitim törekvések, amelyek ezekhez az eszményekhez fűződtek, mára a nagy európai család polgáraiként a közös jövő építéséhez vezettek". Rámutatott, hogy "Románia és Magyarország, valamint az itt élő románok és magyarok közötti kapcsolatok az elmúlt években jelentősen fejlődtek, s mára már baráti, együttműködésen és kölcsönös tiszteleten alapuló viszonnyá váltak", megköszönve ezt a romániai magyar közösségnek, amely a románokkal együtt jelentősen hozzájárult ennek a viszonynak a kialakításához". Ugyanakkor hangsúlyozta az RMDSZ szerepét, amely "komoly kormányzati partnerré vált", s köszöntötte a Magyar Köztársaságot is, "hisz közös a történelmi múltunk, de közös az európai jövőnk is".
A magyarság bebizonyította, hogy képes küzdeni a szabadságért
Traian Basescu államfő levelében, amelyet Marius Pascan prefektus olvasott fel, március 15-ét, a világ magyarságának ünnepét ugyanolyan felemelő pillanatnak nevezte, "akárcsak Románia nemzeti ünnepe minden román számára", hiszen "ezen a napon egyrészt az 1848-as európai forradalmi hullám részeként a magyar szabadságharc eseményeit idézzük fel, másrészt a magyarok, románok és más európai nemzetek törekvéseit a modernizációra és a nemzeti felemelkedésre. Mint mondta, "a történelem során a magyarság bebizonyította, hogy képes küzdeni a szabadságért. Megtette ezt 1956-ban is, amikor Közép- és Kelet-Európának irányt mutatva szembefordult a kommunista rendszerrel, és megtette ezt 1989 decemberében is azáltal, hogy részt vett Romániában a kommunista diktatúra megdöntésében".
Kiemelte: jelenleg Románia és Magyarország is ugyanannak az európai családnak a tagja, amelyben közös cél az állam modernizációja és jóléte, végül "minden romániai magyarnak örömet és jólétet kívánt, s azt, hogy bízzanak egy jobb európai jövőben".
1848 hagyatéka határokat átívelve köti össze a magyarság tagjait
Bajnai Gordon magyar kormányfő üzenetében úgy fogalmazott, hogy bármenyire távol élnek a hazától, bármilyen régen is szakadtak el az anyaországtól, 1848. március 15. emléke és hagyatéka határokat átívelve köti össze a magyarság tagjait. Egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk megtartása ezért fontos része összetartozásunk kifejezésének. Az 1848-as forradalomra és szabadságharcra való emlékezés lehetőség arra, hogy minden magyar próbálja megkeresni és megadni saját válaszait identitásának legalapvetőbb kérdéseire, függetlenül attól, hogy Magyarországon vagy a világ más pontján ünnepel.
Le a kalappal, marosvásárhelyiek!
Immár hagyományosan köszöntötte Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke az egybegyűlteket, hangsúlyozva, hogy a világon mindenhol – vidámabban vagy könnyesebben –, de ünnepel a magyarság. Magyar egyenességünket, szókimondásunkat, a követeléseink egyszerű, de lényegre törő megfogalmazását tudja a magyarság hozzáadni a kormányzáshoz, hogy ne csak mi, magyarok, de az ország minden lakója: románok, magyarok, németek, és mind a 18 nemzetiség úgy érezze, hogy egy demokratikusabb, jobb országban él.
Kossuth Lajost emlegette, aki az amerikai szenátusban is felszólalt, a Capitoliumban a világ demokratái között áll a szobra, és felkérte a prefektust, tegyen meg mindent, hogy Marosvásárhelyen ismét legyen Kossuth utca. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Maros megyében 78 településen zajlottak megemlékezések, de arra is, ami húsz évvel ezelőtt, 1990 márciusában történt Marosvásárhelyen, és azt mondta, soha nem szabad elfeledni az események áldozatait, "az újkori hősöket".. "Tudjuk, hogy az erdélyi magyar ember egy kicsit nagyobb keresztet hordoz, de biztonsággal mondhatjuk, hogy ezt a keresztet hordozni fogjuk itt, Erdélyországban, Maros megyében és Marosvásárhelyen is" – zárta szavait Kelemen Atilla arra kérve Füzes Oszkár nagykövetet, hogy a magyarországi politikai csatározásokat ne szivárogtassák be Erdélybe.
Az ünnepi megemlékezés a székely himnusszal kezdődött, a magyar himnusz eléneklésével és koszorúzással zárult. Fellépett Györffy András és Sebestyén Aba, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésze, Madaras Ildikó, a Marosvásárhelyi Filharmónia énekese, műsorvezető Nagy István színművész volt.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
2010. március 17.
Megvalósult kétnyelvűség marosvásárhelyi közintézményekben
Sorra kerülnek ki a magyar feliratok a marosvásárhelyi közintézményekre: az őrző-védő szolgálat után a megyei kórház és a prefektúra is kihelyezte az új „cégért”. Vannak azonban, akik nem tettek eleget a felszólításnak.
Húsz év után először került magyar nyelvű felirat a Maros megyei prefektúra épületére. A kétnyelvűsítést évekkel ezelőtt Bárczi Győző korábbi és jelenlegi alprefektus kezdeményezte, ám kísérlete eddig alprefektus kollégája ellenkezésébe ütközött.
„A magyar nyelvű tábla kifüggesztését Marius Paşcan prefektus is támogatta. Igaz, a felirat már évekkel ezelőtt kikerülhetett volna az épület három bejárata fölé, merthogy Ciprian Dobre egykori kormánymegbízottnak sem volt semmi ellenvetése. Akkoriban viszont Zamfira Pora alprefektus akadályozta meg, félremagyarázva a helyhatósági törvényt” – részletezte a Krónikának Bárczi. Pora, akit a Boc-kormány távolított el tisztségéből, az idők során számos magyar jellegű kezdeményezést akadályozott meg vagy próbált gátolni.
A földosztó bizottságban például ő volt azoknak a hangadója, akik a törvényekkel és kormányrendeletekkel dacolva vétózták meg a Maros menti erdők visszaszolgáltatását a nemesi családok leszármazottainak. Bárczi Győzőnek Zamfira Pora hiányában sem volt azonban könnyű keresztülvinnie akaratát: a hivatal alkalmazottai előbb csak az egyik homlokzatra kerülő felirat dokumentációját készítették elő.
Ezzel egyidőben az utóbbi napokban több, a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó intézmény homlokzatára is felkerült a magyar nyelvű felirat. Elsőnek a Kossuth (Călăraşilor) utcában működő megyei őrző-védő szolgálat vezetősége lépett, majd a megyei kórház következett. Ezzel szemben ígéretük ellenére sem cseréltek „cégért” a lakosság-nyilvántartási hivatal és a sürgősségi kórház illetékesei. Amint arról beszámoltunk, a Krónika ezelőtt egy hónappal fordult az ügyben Lokodi Edit Emőke megyei önkormányzati elnökhöz, aki azonnal utasította Dombi Károlyt és Florin Gomotîrceanut a táblák kicserélésére.
Mindketten egy hetet kaptak a kérdés megoldására, amire szavukat is adták. A tanácselnök januárban elmondta, hogy már több ízben küldött átiratot a 2001/215-ös közigazgatási törvényt megszegő intézményvezetőknek, azonban valamennyien hajthatatlanok maradtak. Kérdésünkre, hogy egy hónap után mi történik azokkal a vezetőkkel, akik négyszeresen túlszárnyalták az egyhetes ultimátumot, Lokodi Edit Emőke tegnap elmondta, ha lassan is, de jó irányba halad az ügy.
„A sürgősségi kórház igazgatója, Florin Gomotîrceanu a napokban teteti ki a táblákat, a lakosság-nyilvántartási hivatalban viszont nem tudom, mi a helyzet, ugyanis a napokban igazgatóváltás történt” – mondta Lokodi Edit Emőke, remélve, hogy hamarosan sikerül lezárni ezt a kérdést.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
Sorra kerülnek ki a magyar feliratok a marosvásárhelyi közintézményekre: az őrző-védő szolgálat után a megyei kórház és a prefektúra is kihelyezte az új „cégért”. Vannak azonban, akik nem tettek eleget a felszólításnak.
Húsz év után először került magyar nyelvű felirat a Maros megyei prefektúra épületére. A kétnyelvűsítést évekkel ezelőtt Bárczi Győző korábbi és jelenlegi alprefektus kezdeményezte, ám kísérlete eddig alprefektus kollégája ellenkezésébe ütközött.
„A magyar nyelvű tábla kifüggesztését Marius Paşcan prefektus is támogatta. Igaz, a felirat már évekkel ezelőtt kikerülhetett volna az épület három bejárata fölé, merthogy Ciprian Dobre egykori kormánymegbízottnak sem volt semmi ellenvetése. Akkoriban viszont Zamfira Pora alprefektus akadályozta meg, félremagyarázva a helyhatósági törvényt” – részletezte a Krónikának Bárczi. Pora, akit a Boc-kormány távolított el tisztségéből, az idők során számos magyar jellegű kezdeményezést akadályozott meg vagy próbált gátolni.
A földosztó bizottságban például ő volt azoknak a hangadója, akik a törvényekkel és kormányrendeletekkel dacolva vétózták meg a Maros menti erdők visszaszolgáltatását a nemesi családok leszármazottainak. Bárczi Győzőnek Zamfira Pora hiányában sem volt azonban könnyű keresztülvinnie akaratát: a hivatal alkalmazottai előbb csak az egyik homlokzatra kerülő felirat dokumentációját készítették elő.
Ezzel egyidőben az utóbbi napokban több, a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó intézmény homlokzatára is felkerült a magyar nyelvű felirat. Elsőnek a Kossuth (Călăraşilor) utcában működő megyei őrző-védő szolgálat vezetősége lépett, majd a megyei kórház következett. Ezzel szemben ígéretük ellenére sem cseréltek „cégért” a lakosság-nyilvántartási hivatal és a sürgősségi kórház illetékesei. Amint arról beszámoltunk, a Krónika ezelőtt egy hónappal fordult az ügyben Lokodi Edit Emőke megyei önkormányzati elnökhöz, aki azonnal utasította Dombi Károlyt és Florin Gomotîrceanut a táblák kicserélésére.
Mindketten egy hetet kaptak a kérdés megoldására, amire szavukat is adták. A tanácselnök januárban elmondta, hogy már több ízben küldött átiratot a 2001/215-ös közigazgatási törvényt megszegő intézményvezetőknek, azonban valamennyien hajthatatlanok maradtak. Kérdésünkre, hogy egy hónap után mi történik azokkal a vezetőkkel, akik négyszeresen túlszárnyalták az egyhetes ultimátumot, Lokodi Edit Emőke tegnap elmondta, ha lassan is, de jó irányba halad az ügy.
„A sürgősségi kórház igazgatója, Florin Gomotîrceanu a napokban teteti ki a táblákat, a lakosság-nyilvántartási hivatalban viszont nem tudom, mi a helyzet, ugyanis a napokban igazgatóváltás történt” – mondta Lokodi Edit Emőke, remélve, hogy hamarosan sikerül lezárni ezt a kérdést.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. június 7.
Vámosok, ha találkoznak...
Magyarország, Szlovákia és Románia 20 településéről érkezett vendégek találkoztak a hét végén Vámosgálfalván. Bár sok száz kilométer választja el őket egymástól, mégis egy "családot" alkotnak, mivel mindenik a település nevében, ott a Vámos tag. Mára e kötelék baráti kapcsolattá nőtte ki magát, így évente találkozik "vámos a vámossal". Idén első ízben került sor a találkozóra Magyarország határain kívül.
Nem lehetett nem észrevenni szombaton Vámosgálfalván, hogy ünneplőbe öltözött a falu: a legkisebbektől a botjaikra támaszkodó idősekig mindenki kíváncsian várta a kapuban, hogy a magyarországi Vám- és Pénzügyőrség fúvószenekarának kíséretében felvonuljanak a főutcán a 20, Vámos nevű település képviselői Keszeg István vámosgálfalvi polgármesterrel és Balog Elemér alpolgármesterrel az élen, akik oroszlánrészt vállaltak a Vámos Települések IV. Nemzetközi Találkozójának a megszervezésében. A két elöljáró kitűzte maga elé ezt a célt és fáradságot nem ismerő munkájuknak, valamint egy közel 30 ezer eurós európai uniós pályázat révén meg is valósították. A magyarországi Vámos települések 2007-ben szövetséget hoztak létre (amelyhez egy évvel később Vámosgálfalva is csatlakozott) a lakók közötti kapcsolatok kialakítása, a települések hagyományainak egymással való megismertetése, valamint az önkormányzatok közötti kölcsönös segítségnyújtási lehetőségek kiaknázása végett. A szövetségnek jelenleg 3 román, 11 magyar és 6 szlovák tagja van.
"Szétszórtan is, de egymásra találunk"
A felvonulók végcélja a Szász Hordója étterem és panzió udvara volt, ahol kis sátrakban berendezett "kézművesműhelyekben" a hagyományos mesterségek csínját-bínját leshették el a vendégek, a korabeli ruhákba öltözött "íjászok" pedig csalogatták az arra járókat, próbálják ki, megy-e nekik a célba lövés.
A sátrak szomszédságában a Vám- és Pénzügyőrség Fúvószenekarának kíséretében a himnusz eléneklésével vette kezdetét a rendezvény hivatalos megnyitója. – "Szétszórtan is, de egymásra találunk" – egy álmatlan éjszakán jutott eszembe az esemény jelszava – hangzott el Keszeg István polgármester beszédében, aki a "Vámos család" tagjaihoz szólva örömmel nyugtázta: – Évente találkozunk, megéljük az összetartozás élményét és mindenhol, ahová megyünk, testvérként fogadnak – hangsúlyozta, majd átnyújtotta a vándorbotot Hám Lászlónak, a Vámos Települések Szövetsége elnökének, aki majd ama település polgármesterének juttatja, amely a jövő évi találkozónak fog otthont adni. Ezt követően a díszvendégek vették át a szót: Dorel Fronea, a Romániai Országos Vámhatóság igazgató-helyettese, dr. Nagy János altábornagy, a magyarországi Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka, Hám László, a Vámos Települések Szövetségének elnöke, Szabó Árpád, a Maros megyei Tanács alelnöke, valamint Bárczi Győző, Maros megye alispánja szólt elismerően a háromnapos rendezvényről.
Vámosok két keréken
A beszédek közepette berobogott az udvarra a magyarországi Vám- és Pénzügyőrség sportegyesületének, valamint a vámos települések képviselőiből álló 30 fős kerékpáros csapat. Ők szombat reggel 6 órakor indultak Vámosudvarhelyről és még aznap továbbtekertek Vámosláz felé.
20 vámos, 20 fenyőfa
– Őseinktől úgy tanultuk, hogy ha van rá lehetőséged, hagyjál valamit hátra – mondotta Keszeg István polgármester a vámosgálfalvi református templom kertjében, ahol a hét végi nemzetközi vámostalálkozó tiszteletére kopjafát állítottak és szenteltek fel református és ortodox istentisztelet közepette. A kopjafán ott áll felvésve a 20 vámos település neve, valamint a "Szétszórtan is, de egymásra találunk" jelszó. A kopjafa mellett fennmarad ugyanakkor az a 20 facsemete is, amelyet a vámos települések polgármesterei ültettek el a templomkertben.
Délután a kultúra kapott főszerepet: a Szász Hordója panzió udvarán felállított színpadon a vendégtelepülések művészei mellett fellépett a vámosgálfalvi Magvető Kórus, a Frisskarézó Néptánccsoport, a dicső- szentmártoni Kökényes Néptáncegyüttes, a helyi Fogarasi Sámuel Általános Iskola óvodás csoportja pedig dalokkal tarkított játékos műsorral szórakoztatta a több mint 500 fős közönséget, miközben a finom bográcsgyulyást elfogyasztották.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)
Magyarország, Szlovákia és Románia 20 településéről érkezett vendégek találkoztak a hét végén Vámosgálfalván. Bár sok száz kilométer választja el őket egymástól, mégis egy "családot" alkotnak, mivel mindenik a település nevében, ott a Vámos tag. Mára e kötelék baráti kapcsolattá nőtte ki magát, így évente találkozik "vámos a vámossal". Idén első ízben került sor a találkozóra Magyarország határain kívül.
Nem lehetett nem észrevenni szombaton Vámosgálfalván, hogy ünneplőbe öltözött a falu: a legkisebbektől a botjaikra támaszkodó idősekig mindenki kíváncsian várta a kapuban, hogy a magyarországi Vám- és Pénzügyőrség fúvószenekarának kíséretében felvonuljanak a főutcán a 20, Vámos nevű település képviselői Keszeg István vámosgálfalvi polgármesterrel és Balog Elemér alpolgármesterrel az élen, akik oroszlánrészt vállaltak a Vámos Települések IV. Nemzetközi Találkozójának a megszervezésében. A két elöljáró kitűzte maga elé ezt a célt és fáradságot nem ismerő munkájuknak, valamint egy közel 30 ezer eurós európai uniós pályázat révén meg is valósították. A magyarországi Vámos települések 2007-ben szövetséget hoztak létre (amelyhez egy évvel később Vámosgálfalva is csatlakozott) a lakók közötti kapcsolatok kialakítása, a települések hagyományainak egymással való megismertetése, valamint az önkormányzatok közötti kölcsönös segítségnyújtási lehetőségek kiaknázása végett. A szövetségnek jelenleg 3 román, 11 magyar és 6 szlovák tagja van.
"Szétszórtan is, de egymásra találunk"
A felvonulók végcélja a Szász Hordója étterem és panzió udvara volt, ahol kis sátrakban berendezett "kézművesműhelyekben" a hagyományos mesterségek csínját-bínját leshették el a vendégek, a korabeli ruhákba öltözött "íjászok" pedig csalogatták az arra járókat, próbálják ki, megy-e nekik a célba lövés.
A sátrak szomszédságában a Vám- és Pénzügyőrség Fúvószenekarának kíséretében a himnusz eléneklésével vette kezdetét a rendezvény hivatalos megnyitója. – "Szétszórtan is, de egymásra találunk" – egy álmatlan éjszakán jutott eszembe az esemény jelszava – hangzott el Keszeg István polgármester beszédében, aki a "Vámos család" tagjaihoz szólva örömmel nyugtázta: – Évente találkozunk, megéljük az összetartozás élményét és mindenhol, ahová megyünk, testvérként fogadnak – hangsúlyozta, majd átnyújtotta a vándorbotot Hám Lászlónak, a Vámos Települések Szövetsége elnökének, aki majd ama település polgármesterének juttatja, amely a jövő évi találkozónak fog otthont adni. Ezt követően a díszvendégek vették át a szót: Dorel Fronea, a Romániai Országos Vámhatóság igazgató-helyettese, dr. Nagy János altábornagy, a magyarországi Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka, Hám László, a Vámos Települések Szövetségének elnöke, Szabó Árpád, a Maros megyei Tanács alelnöke, valamint Bárczi Győző, Maros megye alispánja szólt elismerően a háromnapos rendezvényről.
Vámosok két keréken
A beszédek közepette berobogott az udvarra a magyarországi Vám- és Pénzügyőrség sportegyesületének, valamint a vámos települések képviselőiből álló 30 fős kerékpáros csapat. Ők szombat reggel 6 órakor indultak Vámosudvarhelyről és még aznap továbbtekertek Vámosláz felé.
20 vámos, 20 fenyőfa
– Őseinktől úgy tanultuk, hogy ha van rá lehetőséged, hagyjál valamit hátra – mondotta Keszeg István polgármester a vámosgálfalvi református templom kertjében, ahol a hét végi nemzetközi vámostalálkozó tiszteletére kopjafát állítottak és szenteltek fel református és ortodox istentisztelet közepette. A kopjafán ott áll felvésve a 20 vámos település neve, valamint a "Szétszórtan is, de egymásra találunk" jelszó. A kopjafa mellett fennmarad ugyanakkor az a 20 facsemete is, amelyet a vámos települések polgármesterei ültettek el a templomkertben.
Délután a kultúra kapott főszerepet: a Szász Hordója panzió udvarán felállított színpadon a vendégtelepülések művészei mellett fellépett a vámosgálfalvi Magvető Kórus, a Frisskarézó Néptánccsoport, a dicső- szentmártoni Kökényes Néptáncegyüttes, a helyi Fogarasi Sámuel Általános Iskola óvodás csoportja pedig dalokkal tarkított játékos műsorral szórakoztatta a több mint 500 fős közönséget, miközben a finom bográcsgyulyást elfogyasztották.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)
2010. augusztus 30.
Precedensértékű lehet a román ügyészségi döntés!
Nem indítanak bűnvádi eljárást Romániában azon önkormányzati képviselők ellen, akik az erdélyi Makfalva polgármesteri hivatalának homlokzatára kitűzték a székely zászlót – olvasható egy román ügyészségi határozatban, amely megállapítja, hogy a lobogó “egy történelmi közösség” jelképe.
Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) makfalvi önkormányzati frakciója tavaly decemberben határozott úgy, hogy kitűzi a Maros megyei település polgármesteri hivatalának homlokzatára a kék alapon félholdat és egy csillagot ábrázoló székely zászlót. Az önkormányzati képviselők ellen feljelentést tett a rendőrségen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott Zsigmond Vencel polgármester. Ennek nyomán hat MPP-s önkormányzati képviselő ellen indítottak vizsgálatot, amelynek lezárásaként a segesvári bíróság keretében működő ügyészség úgy határozott: nem indítanak bűnvádi eljárást, mert a román kulturális minisztérium tájékoztatása szerint egy történelmi közösség jelképéről van szó, és a lobogó nem sorolható a fasiszta, a rasszista vagy az idegengyűlölő szimbólumok közé, amelyek használatát a 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet tiltja.
Márton Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács marosszéki szervezetének titkára hétfőn az MTI-nek elmondta: reméli, hogy az ügyészségi határozat eloszlatja a félelmeket a többi székelyföldi önkormányzat vezetőiben, akik eddig ódzkodtak kitűzni a zászlót a román törvények különféle értelmezésének lehetőségeitől tartva.
A jogi vita során a Maros megyei kormánybiztosi hivatal májusban felszólította a makfalvi önkormányzatot a zászló eltávolítására. A Krónika című napilap tudósítása szerint tette ezt annak ellenére, hogy a romániai törvények nem tiltják a székely zászló kitűzését a helyhatósági épületekre. Bárczi Győző Maros megyei alprefektus ennek kapcsán akkor úgy nyilatkozott, hogy “nem feltétlenül engedélyezi a törvény azt, amit nem tilt”.
Kerekes Károly, az RMDSZ parlamenti képviselője az MTI-nek elmondta: fontos előrelépésnek tekinti az ügyészi állásfoglalást a nemzetiségi szimbólumok szabad használatáért folytatott küzdelemben. Úgy véli, hogy az önkormányzatoknak használniuk kell a székely zászlót, a román törvények nem írnak elő szankciót a nemzetiségi jelképek használata esetén. erdon.ro
Nem indítanak bűnvádi eljárást Romániában azon önkormányzati képviselők ellen, akik az erdélyi Makfalva polgármesteri hivatalának homlokzatára kitűzték a székely zászlót – olvasható egy román ügyészségi határozatban, amely megállapítja, hogy a lobogó “egy történelmi közösség” jelképe.
Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) makfalvi önkormányzati frakciója tavaly decemberben határozott úgy, hogy kitűzi a Maros megyei település polgármesteri hivatalának homlokzatára a kék alapon félholdat és egy csillagot ábrázoló székely zászlót. Az önkormányzati képviselők ellen feljelentést tett a rendőrségen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott Zsigmond Vencel polgármester. Ennek nyomán hat MPP-s önkormányzati képviselő ellen indítottak vizsgálatot, amelynek lezárásaként a segesvári bíróság keretében működő ügyészség úgy határozott: nem indítanak bűnvádi eljárást, mert a román kulturális minisztérium tájékoztatása szerint egy történelmi közösség jelképéről van szó, és a lobogó nem sorolható a fasiszta, a rasszista vagy az idegengyűlölő szimbólumok közé, amelyek használatát a 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet tiltja.
Márton Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács marosszéki szervezetének titkára hétfőn az MTI-nek elmondta: reméli, hogy az ügyészségi határozat eloszlatja a félelmeket a többi székelyföldi önkormányzat vezetőiben, akik eddig ódzkodtak kitűzni a zászlót a román törvények különféle értelmezésének lehetőségeitől tartva.
A jogi vita során a Maros megyei kormánybiztosi hivatal májusban felszólította a makfalvi önkormányzatot a zászló eltávolítására. A Krónika című napilap tudósítása szerint tette ezt annak ellenére, hogy a romániai törvények nem tiltják a székely zászló kitűzését a helyhatósági épületekre. Bárczi Győző Maros megyei alprefektus ennek kapcsán akkor úgy nyilatkozott, hogy “nem feltétlenül engedélyezi a törvény azt, amit nem tilt”.
Kerekes Károly, az RMDSZ parlamenti képviselője az MTI-nek elmondta: fontos előrelépésnek tekinti az ügyészi állásfoglalást a nemzetiségi szimbólumok szabad használatáért folytatott küzdelemben. Úgy véli, hogy az önkormányzatoknak használniuk kell a székely zászlót, a román törvények nem írnak elő szankciót a nemzetiségi jelképek használata esetén. erdon.ro
2010. szeptember 1.
A régiósítás titkos dimenziói
Jó román hazafinak lenni egy jó román pártban igencsak dicséretes dolog lehet. Jó román hazafinak lenni az RMDSZ-ben már kevésbé jár annyi érdemmel.
Nem elég szegény szövetségnek, hogy gyakran illetik a megalkuvás vádjával, most úgy tűnik, hogy egy vidéki aktivistája személyében még egy jó román hazafi is kikerült soraiból. Zsigmond Vencel makfalvi polgármester feljelentést tett MPP-s önkormányzati képviselő-kollégái ellen, mert azok úgy döntöttek, hogy a községházára kiteszik a székely zászlót. Mit ad Isten, a feljelentést a segesvári bíróság mellett működő ügyészség visszautasította, mondván: nem indítanak bűnvádi eljárást, mert a kulturális minisztérium tájékoztatása szerint egy történelmi közösség jelképéről van szó, és a lobogó nem sorolható a fasiszta, a rasszista vagy az idegengyűlölő szimbólumok közé, amelyek használatát a 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet tiltja.
Ínyencek üljenek az első sorba, végül is az elmúlt 20 esztendőben kevés ennél tanulságosabb történet volt a szimbólumos–hazaárulós–magyarközösségmegosztós erőtérben. Az echte erdélyi magyar hülyeség térképéről az MPP és a segesvári ügyészség Makfalvát visszahódította a civilizációnak. Nem semmi!
Ez az a helyzet, amikor a RMDSZ a taktikai visszavonulás fegyverét választhatja, és legfeljebb lesütött szemekkel vicsoríthat a makfalvi polgármesterre, aki e lépése után akár az RMDSZ Nagy-Románia platformját is megalapíthatja, meglepődni senki nem fog. Az is valószínű, hogy Zsigmond Vencelen alaposan el is verik a port az RMDSZ-ben, pedig ha visszaforgatjuk a történet kerekét, kiderül, hogy egy-két RMDSZ-aktivistának volt még az emeletes marhaság kategóriába sorolható mondata. Bárczy Győző Maros megyei alprefektus például azt nyilatkozta a zászló kitűzésének jogszerűségéről, hogy „nem feltétlenül engedélyezi a törvény azt, amit nem tilt”. Bárczy a maga során a zászlós história kapcsán egész provokátori összeesküvést fedezett fel korábban, hiszen megállapítása szerint az MPP-s tanácsosok csak olyan településeken forszírozták a székely zászló kifüggesztését, ahol RMDSZ-es a polgármester, ami ugye provokáció. De nem is csak provokáció, hanem egyenesen szabotázs és rebellió.
Ha már a román törvény betűje szerint rendezzük a magyar szimbólumok dolgát, akkor lenne itt még valami. Igaz, heraldikailag mai napig vitatott, hogy a kék alapon aranyszínű hold és csillag milyen mértékben székely szimbólum, de lépjünk túl ezen, végül is, ha székely emberek egymással való politikai csatározásainak tárgya, akkor így is, úgy is megette a fene.
Hanem ugyanez a zászló Hargita megye zászlója is, ami körül ismét csak vannak kérdések. Nem másért, de a megye mint közigazgatási egység szimbóluma a jog jelenlegi állása szerint a megyecímer. A megyezászló momentán csak arra jó, hogy ugyancsak szimbólumértékű népünnepélyeken el lehessen mondani, hogy kitűzték a megyezászló rangra emelt székely zászlót. Persze jó kérdés, hogy egy román közigazgatási egységen messze túlmutató közösség történelmi szimbólumának megyezászlói rangra való emelése tulajdonképpen milyen művelet is? Emelés, vagy silányítás? Lényegtelen, jól mutat, és kész.
Mellesleg, vajon a Maros megyei alprefektus tudja, hogy a Maros megyei Makfalván nem csupán a székely zászlót, de egyben Hargita megye zászlaját is kitűzték? Ami már nem is provokáció, sőt több mint rebellió… ez egyenesen regionalizáció…
De vajon mikor jön a mesebeli erdész, és kerget haza mindenkit a grundról, válság van… komoly dolgokkal kellene foglalkozni… legalább azoknak, akik ezért kapják a közpénzt.
Orbán Ferenc. Hargita Népe (Csíkszereda)
Jó román hazafinak lenni egy jó román pártban igencsak dicséretes dolog lehet. Jó román hazafinak lenni az RMDSZ-ben már kevésbé jár annyi érdemmel.
Nem elég szegény szövetségnek, hogy gyakran illetik a megalkuvás vádjával, most úgy tűnik, hogy egy vidéki aktivistája személyében még egy jó román hazafi is kikerült soraiból. Zsigmond Vencel makfalvi polgármester feljelentést tett MPP-s önkormányzati képviselő-kollégái ellen, mert azok úgy döntöttek, hogy a községházára kiteszik a székely zászlót. Mit ad Isten, a feljelentést a segesvári bíróság mellett működő ügyészség visszautasította, mondván: nem indítanak bűnvádi eljárást, mert a kulturális minisztérium tájékoztatása szerint egy történelmi közösség jelképéről van szó, és a lobogó nem sorolható a fasiszta, a rasszista vagy az idegengyűlölő szimbólumok közé, amelyek használatát a 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet tiltja.
Ínyencek üljenek az első sorba, végül is az elmúlt 20 esztendőben kevés ennél tanulságosabb történet volt a szimbólumos–hazaárulós–magyarközösségmegosztós erőtérben. Az echte erdélyi magyar hülyeség térképéről az MPP és a segesvári ügyészség Makfalvát visszahódította a civilizációnak. Nem semmi!
Ez az a helyzet, amikor a RMDSZ a taktikai visszavonulás fegyverét választhatja, és legfeljebb lesütött szemekkel vicsoríthat a makfalvi polgármesterre, aki e lépése után akár az RMDSZ Nagy-Románia platformját is megalapíthatja, meglepődni senki nem fog. Az is valószínű, hogy Zsigmond Vencelen alaposan el is verik a port az RMDSZ-ben, pedig ha visszaforgatjuk a történet kerekét, kiderül, hogy egy-két RMDSZ-aktivistának volt még az emeletes marhaság kategóriába sorolható mondata. Bárczy Győző Maros megyei alprefektus például azt nyilatkozta a zászló kitűzésének jogszerűségéről, hogy „nem feltétlenül engedélyezi a törvény azt, amit nem tilt”. Bárczy a maga során a zászlós história kapcsán egész provokátori összeesküvést fedezett fel korábban, hiszen megállapítása szerint az MPP-s tanácsosok csak olyan településeken forszírozták a székely zászló kifüggesztését, ahol RMDSZ-es a polgármester, ami ugye provokáció. De nem is csak provokáció, hanem egyenesen szabotázs és rebellió.
Ha már a román törvény betűje szerint rendezzük a magyar szimbólumok dolgát, akkor lenne itt még valami. Igaz, heraldikailag mai napig vitatott, hogy a kék alapon aranyszínű hold és csillag milyen mértékben székely szimbólum, de lépjünk túl ezen, végül is, ha székely emberek egymással való politikai csatározásainak tárgya, akkor így is, úgy is megette a fene.
Hanem ugyanez a zászló Hargita megye zászlója is, ami körül ismét csak vannak kérdések. Nem másért, de a megye mint közigazgatási egység szimbóluma a jog jelenlegi állása szerint a megyecímer. A megyezászló momentán csak arra jó, hogy ugyancsak szimbólumértékű népünnepélyeken el lehessen mondani, hogy kitűzték a megyezászló rangra emelt székely zászlót. Persze jó kérdés, hogy egy román közigazgatási egységen messze túlmutató közösség történelmi szimbólumának megyezászlói rangra való emelése tulajdonképpen milyen művelet is? Emelés, vagy silányítás? Lényegtelen, jól mutat, és kész.
Mellesleg, vajon a Maros megyei alprefektus tudja, hogy a Maros megyei Makfalván nem csupán a székely zászlót, de egyben Hargita megye zászlaját is kitűzték? Ami már nem is provokáció, sőt több mint rebellió… ez egyenesen regionalizáció…
De vajon mikor jön a mesebeli erdész, és kerget haza mindenkit a grundról, válság van… komoly dolgokkal kellene foglalkozni… legalább azoknak, akik ezért kapják a közpénzt.
Orbán Ferenc. Hargita Népe (Csíkszereda)