Konferenciát tartottak a fenntartható Székelyföldről
Az energiaárak liberalizálására a monopóliummal rendelkező vállalatoktól való függetlenedés lehet a válasz, a válságból való kilábalásra annak önerőből való kezelése a megoldás – hangzott el tegnap az I. Székelyföldi Fenntartható Építészeti Konferencián.
A rendezvényt a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara, Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy önkormányzata szervezte meg, fő témája pedig az alacsony költségvetésből, de több élőmunkával épülő, kis fenntartási költséggel, energiatakarékosan működő, tájba illeszkedő házak építése volt. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a konferencia megnyitóján elmondta, azt szeretnék, ha a szakemberek megfogalmaznák javaslataikat, amit az önkormányzatok gyakorlatba ültethetnek, vagy segíthetik a megvalósítást. A rendezvényen a téma magyarországi és romániai szaktekintélyei tartottak előadásokat.
A dombház nem barlang
Hegedűs Zsolt építészmérnök húsz éve tervez dombházakat, Magyarországon eddig több mint ötven valósult meg a tervei alapján. Mint a sepsiszentgyörgyi konferencián rámutatott, a föld alatti otthonnak északon és a forró égövön is nagy hagyománya van, de Magyarországon és Erdélyben is építenek földdel fedett pincéket, amelyeknek kellemes, állandó klímája van.
„Az a szemlélet, hogy a vályog és a föld a szegények építőanyaga, holott korszerű technológiával a földhöz meszet, cementet keverve olyan földtéglákat gyártanak, amelyek áradás esetén is szilárdak maradnak. A dombház nem egy barlang, hanem költség- és energiahatékony, lakható családi otthon” – ecsetelte Hegedűs Zsolt. A szakembertől ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy a földdel és növényzettel fedett, boltozatos, kupolás, fafödémes épületek hőszigetelő és hőtároló képessége is nagy.
Az építész továbbá felhívta a figyelmet, hogy a dombház építésének nem kellene sokkal költségesebb lennie, mint egy bármilyen más házénak, ám az építészek, ha meglátnak egy ilyen tervet, rögtön azt gondolják, hogy a megrendelőnek rengeteg pénze van, és ez megdobhatja a kiadásokat. „A dombházak építése kihívás az építőnek és a megrendelőnek is. Egy korszerű ház megépítéséhez egy zsák türelem kell, ehhez legalább három zsákkal” – jegyezte meg Hegedűs Zsolt.
Az autonóm kisrégió
Ertsey Attila, a Magyar Építészkamara alelnöke eközben arról értekezett, hogy az autonómia kiterjeszthető a házról a településre, a kistérségre is. Ertsey a fenntartható építészettel foglalkozik, többek között vályog- és szalmabálából készült házakat tervez, de településeknek, kistérségeknek fenntartható stratégiát is készít, amely több elemet magában foglal, az energia-önállóságtól az élelmiszer-önrendelkezésig. A konferencián a különböző vonatkozó fogalmakat tisztázta. Kiderült például, hogy egy épület egyszerre lehet öko, bio, passzív és autonóm, az ilyen jellegű építkezés célja a fenntartható életmód és a Föld megóvása.
Ertsey Attila szerint elsődleges szempont az erőforrás-használatban – tehát a tájhasználatban –, a víz- és energiagazdálkodásban a környezeti egyensúly megtartása. „A helyi energiarendszer elemei az egyedi bioszoláros fűtés, vagyis a fafűtés és a napenergiás melegvíz-készítés, a közintézményekben a közösségi bioszoláros fűtőmű és távhőellátás, a helyi elektromos hálózat, amely nap-, szélenergia- és biogázalapon működik, a mezőgazdasági gépek üzemanyag-ellátása helyi kisüzemben előállított biodízellel. Az ezekre fordított befektetés gyorsan megtérül, csökken az energiaimportfüggőség, és jótékony társadalmi-szociális következmények lesznek az erdőművelésben, a mezőgazdaságban, a helyi kis- és közepes vállalkozások fellendülésében” – ecsetelte a szakértő.
Házak intelligenciája
A konferencián Dezső János épületgépész mérnök az intelligens házakat ismertette, kitérve arra is, hogy az intelligens épületautomatizálás energiát takarít meg, és nagyobb komfortot biztosít. Molnár József, aki élő tervezői, energetikai tanúsítói, energetikai auditori jogosultsággal rendelkezik, gyakorlati tanácsokat adott arról, hogyan kell eljárni egy új létesítmény építésekor, melyek az egyes lehetőségek terhei és előnyei. A bukaresti Ramona és Daniel Barbu Mocănescu – akik megépítették a sokat mediatizált boşneagui szalmabálából készült házat – a passzív házat mutatták be, amely 90 százalékkal is csökkentheti az épület energiafogyasztását, ezt a nagyon jó hőszigeteléssel, hővisszanyerő berendezésekkel, megújuló energiák hasznosításával és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével lehet elérni.
(Zalánpatak lehet az első
A Kovászna megyei Zalánpataka lehet az első székelyföldi önellátó falu – fogalmazta meg az I. Székelyföldi Fenntartható Építészeti Konferencián Tamás Sándor. A Kovászna megyei tanács elnöke szerint a rendezvényen elhangzottakat gyakorlatba is lehet ültetni, ennek érdekében a Málnás községhez tartozó Zalánpatakán a fenntartható falu elnevezésű tervet lehetne megvalósítani.
„A kis, elzárt faluban alig százan laknak, a hegyvidéki település képe, tájba simulása idilli, olyan jellegzetes, hogy már önmagában ez is védendő érték. Megőrizte eredeti településszerkezetét, építészeti emlékeit, a közösség tagjai pedig hagyományos életmódjukat. Mindazokkal az adottságokkal rendelkezik, amelyeket most ki lehetne használni és itt kialakítani az első székelyföldi fenntartható, önellátó települést” – fogalmazta meg Tamás Sándor.
Amint arról beszámoltunk, Kasléder József málnási polgármester már rég tervezi, hogy ökufaluvá alakítja Zalánpatakát, kihasználva adottságait, az érintetlen tájat, a tiszta levegőt és ivóvizet. Mint ismeretes, több mint egy évtizede Zalánpatakán vásárolt ingatlant Károly herceg, aki a régi házat természetes építőanyagokat használva újította fel.)
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)