Rendhagyó korzózás Kolozsváron a Korzó Egyesülettel
Egyedi történetei révén ismertetnék meg a várost a művészettörténészek
Három fiatal (Imecs-Magdó Eszter, Veress Boglárka és Gál Zsófia) azzal a céllal alapította meg idén a Korzó Egyesületet, hogy kulturális örökségünk értékeit feldolgozza és bemutassa, továbbá innovatív és interaktív módszereken alapuló programok szervezésével a legszélesebb közönség számára is elérhetővé tegye azokat.
Munkatársuk még Barazsuly Viktória, Cristina Pandrea és Újvári Dorottya, akik művészettörténész minőségükben tematikus sétákat tartanak az érdeklődőknek, hogy városunk olyan részleteit fedeztessék fel velük, amelyekre sietős életmódjukban nincs alkalmuk. Ezek a korzózások nem a száraz adatközlésben merülnek ki: olyan háttérinformációkkal, szórakoztató vagy rendkívüli történetekkel színezik, amelyeket kutatómunkával „bányásztak elő” a múlt rejtekéből. Szakmai tanácsadójuk Fodor János és Zágoni Bálint volt. Tegnap első sajtótájékoztatójukat tartották meg, elvezetve a sajtósokat egykori híres filmszínházakhoz.
ÖRDÖG I. BÉLA 
Szabadság (Kolozsvár)

Korzózás Kolozsváron, elődeink mulatozásainak helyszínein
A Korzo Egyesület legújabb tematikus városnéző sétájának résztvevői Kolozsvárnak azokat a helyeit járhatták be, azokat az épületeit nézhették meg szombaton, ahol a 19. században, a boldog békeidőkben mulattak elődeink.
„Acélabroncs, bricsesznadrág: a mulató város ükapáink korában” című valamint témájú városnéző séta a belvárosi úri kaszinó, a Polgári Társalkodó épülete elől indult, majd több helyszínt végigjárva a Sétatéren végződött. A Korzo Egyesület művészettörténész tagjainak célja (amint arról korábban is beszámoltunk), hogy a tematikus városnéző séták alkalmával a város épített örökségén túlmenően, annak személyes oldalával is foglalkozzon, megismertessék az arra kíváncsi turistákkal, de a helyi lakosokkal is a város egykori sajátos eseményeit, érdekességeit, élményekkel teli történeteit, így a sétákon résztvevők betekintést nyerhessenek Kolozsvár hangulatába is.
A szombati korzózás helyszínein nem csak a patinás, díszes épületek idézték fel a régi időket, hanem a városnéző séta témájának megfelelően felelevenített régi bálozási szokások is. A képzeletet régi felvételekkel, rajzokkal, történetekkel, újságbeszámolókkal is visszasegítették az elmúlt századokba a séta vezetői, Barazsuly Viktória és Újvári Dorottya. Induláskor pedig színes-rajzos Tánczrendet is osztottak a résztvevőknek, amelyen fel voltak tüntetve a kor legkedveltebb táncai. Számtalan érdekes adat és történet is elhangzott a séta során. Megtudhattuk például, hogy a Kolozsvári Casino már az 1840-es években, alig pár évvel a megalakulása után 35 folyóiratot járatott, az illemszabályok szerint a férfiak a nők jelenlé­tében csak engedéllyel gyújthattak rá és akkor is csak mértékkel dohányozhattak, a 19. században szinte mindent megpróbáltak szabályozni, így a viselkedést is (csak úgy nem lehetett ismeretlen személyhez odamenni és társalgást kezdeményezni, 16 éves koruktól vehettek részt bálban a lányok családdal vagy „gardedámmal”, az első bálozók fehér ruhát viseltek, a férfiaknak pedig akkor illett elfogadni a báli meghívót, ha tényleg tudtak táncolni), a New York szálló – Nyehó, ahogy az egykori kolozsváriak emlegették – minden értelemben a város közepének számított, és az Izraelita Nőegylet táncestélyén különleges műsorszámot találtak ki.
Szabadság (Kolozsvár)

„A zsoboki tábor menedék, kedvesség, szeretet”
VII. Aranka György Ifjúsági Anyanyelvi Tábor
„A nyelv nem lehet »egyszerű«, mert az ember nem »egyszerű«, aki beszéli.” – olvashatjuk Kosztolányi Dezső idézetét a hetedik zsoboki tábor programján.
Az első ízben egy teljes hétre szervezett táborban a Georgius Aranka Társaság fiatal csapata (Antal Orsolya, Barazsuly Viktória Adrienn, Ecsedy-Baumann Brigitta, Oláh Csilla, Tasnádi István, valamint jómagam, Széman Emese Rózsa), a Kosztolányi-idézet szellemében, ismét olyan programot igyekezett összeállítani, amelyben mindenki megtalálhatta az érdeklődésének megfelelő előadást, foglalkozást. Az előadók, (előadásaik sorrendjében) Péntek János akadémikus, nyelvészprofesszor (Kolozsvár), Kerekes Barnabás Kazinczy- és Lőrincze-díjas gimn. tanár, az Anyanyelvápolók Szövetségének (ASZ) alelnöke (Budapest), Wacha Imre Kazinczy- és Lőrincze-díjas főiskolai docens (Budapest), Demény Péter író, költő, szerkesztő, egyetemi oktató (Kolozsvár–Zilah), Széman Rózsa játszóházvezető, művelődésszervező (Szilágysomlyó–Kolozsvár), Bordi András Kazinczy-díjas rádióbemondó (Budapest), Sipos Gábor történész-levéltáros, egyetemi oktató (Kolozsvár), Juhász Judit, az ASZ elnöke (Budapest), Katona Szabó Erzsébet textilművész (Budapest), Szabó-Reznek Eszter doktorandusz (Kolozsvár), Albert Júlia színművész, egyetemi oktató (Kolozsvár), Szebeni Zsuzsa színháztörténész (Budapest), Tóth Orsolya operatőr, gyártásvezető, egyetemi oktató (Kolozsvár), valamint Sediánszky Nóra dramaturg, rendező, fordító (Budapest) a nyelvészettől a szép kiejtésen és színház-, valamint irodalomtörténeten keresztül a textilművészetig, animációs film készítéséig és drámajátékokig számos témát lefedtek. Munkánkat segítették az Anyanyelvápolók Szövetsége képviselői (Muszka Ágnes és Terjéki Tamás), valamint Kerekes Barnabás szakmai táborvezető.
Az együtt töltött egy hétről a 25 táborozó egyike, Nagy Izabella számol be.
Széman E. Rózsa
Július 13-án több tucat turista, lelkes kiránduló, jókedvű gyerek nyüzsgése honolt a kolozsvári állomás főbejárata előtt. A tömegben mindenki a saját kis csapatát, az ismerős arcokat kereste; így történt ez az erdélyi anyanyelvápoló fiatalokkal is, akik végül, a szervezőket megpillantva egy csoportba gyűltek. Hova indultunk? Az úti cél nem más volt, mint a Kalotaszeg szívében található Zsobok, ahol immár hetedik alkalommal rendezték meg az Aranka György Ifjúsági Anyanyelvi Tábort. Érkezésünk után Ősz Előd levéltáros, segédlelkész, a zsoboki templomban tartott áhítattal ünnepélyesen megnyitotta a tábort, majd Péntek János nyelvész, akadémikus Helyzetek és ideológiák a nyelvművelésben. Lőrincze Lajosra emlékezve című előadását hallgattuk meg. Idén is voltak első bálozók és visszatérő diákok, tehát, a csapat összerázódásának érdekében, az est hátralevő részét játékos ismerkedéssel töltöttük.
A zsoboki reggelek rendszerint szakmai előadásokkal indultak, ámde ezek nemcsak anyanyelvhez fűződő témákat vonultattak fel, több művészeti ágat is felkaroltak, mint például a textilművészet, színház.
Kedden Kerekes Barnabás a Te döntesz kérdéskörrel kapcsolatos gondolatait fejtette ki. Ezt Wacha Imre Nyelvzavar és nyelvértés, szót-értés. Babilon–Pünkösd című előadása követte. Az előadások sorát pedig Demény Péter Szeretem a Facebook-ot. Léleklájkolások című korszerű, a közösségi oldalak pozitív és negatív attribútumait latolgató fejtegetés zárta.
A következő napirendi pontként a kézműves foglalkozás volt feltüntetve. Kedvünk szerint gyöngyöt fűzhettünk, sőt még a tűnemezelés csínját-bínját is eltanultuk Széman Rózsa játszóházvezetőtől. Ha már Kalotaszegen tartózkodtunk, kihagyhatatlan volt a jellegzetes tisztaszoba és a népviselet megtekintése, melyet páran, nagy örömükre magukra is ölthettek. A tábor második napját Bordi András rádióbemondó meghitt, hangulatos gitárestje, és az általa vezetett drámajátékok zárták.
Nagy Izabella, XII. oszt. tanuló, Apáczai Csere János Elméleti Líceum
Szabadság (Kolozsvár)

Mátyás király „nyomában” korzóztunk a belvárosban
A mondást, miszerint „meghalt Mátyás, oda az igazság”, először egy 16. századi helyi vitás üggyel foglalkozó okirat hátoldalán találta meg egy történész a dési levéltárban.
Ez is bizonyítja, hogy az igazságos, okos, szegényeket megsegítő uralkodó alakja már a halála utáni évtizedekben kialakult, ami aztán a felvilágosodás korában sem változott – hangzott el azon a sétán, amelyet Barazsuly Viktória és Újvári Dorottya, a Korzo Egyesület fiatal művészettörténészei vezettek szombaton délután Kolozsvár belvárosában. A Mátyás-szülőháztól indulva a Főtéren és a Wolphard–Kakas-házon át az Újhelyi-házhoz kalauzolták az érdeklődőket, közben pedig megmutatták, milyen (ál)ruhákba „öltöztették” a városban Mátyást, avagy hogyan alakult reneszánsz királyunk kultusza az elmúlt ötszáz évben.
F. Zs.
Szabadság (Kolozsvár)

Okostelefonon a múlt: applikáció kastélyokról és kúriákról
Elkészült az Erdélyi kastélyok újjáélesztésének stratégiája
Az erdélyi kastélyok rehabilitációját és hasznosíthatóságát célzó stratégiák fontosságát hangsúlyozta a PONT Csoport gyalui Rákóczi–Bánffy-kastélynál szervezett sajtótájékoztatója, amely nemcsak a hamarosan lezáruló Kastély Erdélyben program megvalósításait ismertette, hanem az elmúlt héten zajlott Formula tábor munkájának eredményeit is részletezte.
Hosszútávú fejlesztési modelleket dolgoztak ki az épített örökség megőrzésére -
Többek között közgazdászoknak, szociológusoknak, antropológusoknak, építészeknek, régészeknek, művészettörténészeknek, dizájnereknek, urbanistáknak, kommunikációsoknak, tájépítészeknek, kertészeknek, biológusoknak, formatervezőknek, grafikusoknak, informatikusoknak, kulturális menedzsereknek, médiaművészeknek, mérnököknek és vállalkozóknak szólt a Formula táborban történő részvétel felhívása
Míg a Kastély Erdélyben 2016–2025-re érvényes stratégia bármely jövőbeni projekt alapját képezheti, addig a Formula tábor célzottan a gyalui kastély rehabilitációjára és életre keltésére összpontosított. De a szervezők a történelmi háttér megismerését sem hanyagolták, hiszen a várkastély történetéről a Korzó Egyesület művészettörténészeinek – Újvári Dorottya és Barazsuly Viktória – tematikus sétáján hallhattak bővebben a résztvevők. A szervezők elmondták: a kastélyokról szóló leírásokat és képeket mobiltelefonos alkalmazás segítségével adatbázisba gyűjtötték.
(dézsi)
Szabadság (Kolozsvár)

Művészet, Trianon, hadtörténet – kitalálták, hogyan mentenék meg a gyalui kastélyt
Gyalun áll egy kastély. Kissé kopott, üres és öreg, de a miénk – olyannyira, hogy egy maroknyi csapat életet is lehelne bele, és egész sor társába, ha pénz, paripa, fegyver volna hozzá. Az ifjú kastélymentők szombaton ismertették a terveket a helyszínen, a PONT Csoport Kastély Erdélyben – stratégiák és fejlesztési modellek projekt és a Formula tábor részeként.
A Rákóczi-Bánffy kastély árnyékában Farkas András stratégiai igazgató ismertette a Kastély Erdélyben projekt részeként összeállított kastélyismertető csomagot, amelyben 301 épület leírása található meg. A Kastély Erdélyben ennél továbbmegy: olyan civil kezdeményezés ez, hangzott el, amely hosszú távára tervez, a célja pedig a kastélyok felújítása és „munkába állítása” az Izland, Lichtenstein és Norvégia finanszírozta EGT Alap segítségével. Nemcsak pályázatokra számítanak, találtak már találtak svájci befektetőt is, akit érdekel erdélyi kastély – tudtuk meg a táborban.
Az ismertetőt követően szétnézhettünk a kastély udvarán is. Az épületbe sajnos nem lehetett belesni, illetve egy hatalmas ásott gödörtől is eltiltottak érdeklődő gyerekeket és újságírókat, de kárpótolt ezért a Korzó Egyesület művészettörténész-párosának, Újvári Dorottyának és Barazsuly Viktóriának gazdag és humoros kiselőadása.
A hat napos tábor célja az volt, hogy a különböző területeken tanulók és dolgozók együtt gondolkodjanak, ötleteikből megoldások szülessenek. A gyalui kastély sorsát öt csapatra bízták, akik közt biológustól művészettörténészig számos különböző szakmabéli erősítette az interdiszciplinaritás eszméjét. Voltak akik művészkastélyt álmodtak meg, odafigyelve a gyerekprogramokra, többnyelvűségre, de még a visszaúthoz szükséges taxira is.
Mások hadtörténeti kiállítást szeretnének ide, török kávézóval és pipázóval, fegyverkészítő műhellyel akár. Játszóteret, arborétumot, olvasó/chill termet, könyvtárat, kávézót akarnak a kastélyba, hogy előző tulajdonosai szellemei azt se tudják, merre járnak majd. Nem kevésbé merész ötlet a Trianon 100 Tudásközpont sem, amely a békeszerződés évszázados fordulóján hozná össze a kárpát-medencei nemzeteket és etnikumokat a kastély hűvös falai között/mellett, bevonva kutatókat, helybélieket, művészeket.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro

Közösségi támogatással menthetők a kastélyok
Erdélyi kastélyok – hidak közösségek és kultúrák közt címmel szervezett minikonferenciát a PONT csoport szerdán Kolozsváron a decemberben (hivatalosan 18-án) ünnepelt Kisebbségek napja apropójára. Néhány fontos következtetés: a műemléképületek fenntarthatóságának titka a jó üzleti terv és a helyi közösség bevonása, a közösséget pedig a gyerekeken keresztül lehet leginkább megmozgatni.
A K+ Központban megszervezett rendezvényen az erdélyi kastélyok és kúriák fenntarthatóságáról, jövőjéről, örökségvédelemről, a műemlékek népszerűsítéséről tartottak előadást a területen dolgozó szakemberek, Oláh-Gál Elvira pedig a történelmi családok XXI. századi szerepéről kérdezte a fugadi Bánffy-kastély egyik örökösét, Bánffy Farkast.
Kastélystratégia: bevonni a közösséget
Farkas András, a PONT Csoport társalapítója, a Kastély Erdélyben program stratégiai igazgatója hangsúlyozta: az általa vezetett projekt nemcsak védeni akarja az épített kulturális örökséget, hanem funkciót is adna az épületeknek. Farkas ismertette azt a keretdokumentumot, amelyben a kastélyok, kúriák rehabilitációjának stratégiai tervét dolgozták ki. A tervet szakemberekkel állították össze, a dokumentálódás folyamatában háromszáz kastélyról és kúriáról archiváltak adatokat, fotókat. Elmondta, közösségi és intézményi hálózatban gondolkodnak, csakis így kerülhetnek vissza ezek az épületek a gazdasági- és társadalmi körforgásba. A Kastély Erdélyben stratégiai terv a közösség igényeire akar válaszolni, hosszú távú célja, hogy az ügy közösségi támogatottságban részesüljön.
Hasonlóan vélekedik Raluca Bărbulescu a bukaresti Arché nonprofit szervezetet munkatársa is: a helyi közösségek nincsenek bevonva a kastélyok és udvarházak revitalizációjába. Ezen próbál változtatni az Arché egyesület több projekttel. 2008–2014 között végzett kutatások alapján létrehozták a Monumente uitateadatbázist, amely ma közösségi oldalként fejlődik tovább. Bărbulescu elmondta, hogy a vizsgálati minta nagy részét erdélyi kastélyok képezték, mivel itt találták a legtöbb létező, dokumentálható épített örökséget.
Az Arché oktatóprogramokkal is foglalkozik: idén nyári iskolát szerveztek, és interdiszciplináris műhelymunka keretében a gernyeszegi Teleki-kastély stratégiáját dolgozták ki. A kutatásról bővebb információk itt találhatóak.
Kontextusba helyezni a műemlékeket
A kolozsvári Korzo Egyesület jellemzően tematikus városi sétákat szervez, tapasztalataik azonban szélesebb körben is hasznosíthatóak. Az egyesület munkatársai, Barazsuly Viktória és Újvári Dorottya művészettörténészek elmondták, hogy a történelmi tényeket mindig valamilyen sztorival próbálják emlékezetessé tenni. Felelevenítették például az első kolozsvári mozik történetét, Mátyás király kolozsvári kultuszát, és a 19. századi szórakozási szokásokat, de városi sétát szerveztek például a Pokémon Go okostelefonos játékra alapozva is. Egy ilyen okostelefonos séta alkalmával mondta nekik az egyik fiatal résztvevő, hogy többet tanult, mint történelemórán – mesélte Barazsuly Viktória.
Hasonlóan vélekedik Raluca Bărbulescu a bukaresti Arché nonprofit szervezetet munkatársa is: a helyi közösségek nincsenek bevonva a kastélyok és udvarházak revitalizációjába. Ezen próbál változtatni az Arché egyesület több projekttel. 2008–2014 között végzett kutatások alapján létrehozták a Monumente uitateadatbázist, amely ma közösségi oldalként fejlődik tovább. Bărbulescu elmondta, hogy a vizsgálati minta nagy részét erdélyi kastélyok képezték, mivel itt találták a legtöbb létező, dokumentálható épített örökséget.
Az Arché oktatóprogramokkal is foglalkozik: idén nyári iskolát szerveztek, és interdiszciplináris műhelymunka keretében a gernyeszegi Teleki-kastély stratégiáját dolgozták ki. A kutatásról bővebb információk itt találhatóak.
Kontextusba helyezni a műemlékeket
A kolozsvári Korzo Egyesület jellemzően tematikus városi sétákat szervez, tapasztalataik azonban szélesebb körben is hasznosíthatóak. Az egyesület munkatársai, Barazsuly Viktória és Újvári Dorottya művészettörténészek elmondták, hogy a történelmi tényeket mindig valamilyen sztorival próbálják emlékezetessé tenni. Felelevenítették például az első kolozsvári mozik történetét, Mátyás király kolozsvári kultuszát, és a 19. századi szórakozási szokásokat, de városi sétát szerveztek például a Pokémon Go okostelefonos játékra alapozva is. Egy ilyen okostelefonos séta alkalmával mondta nekik az egyik fiatal résztvevő, hogy többet tanult, mint történelemórán – mesélte Barazsuly Viktória.
Veress Emőd jogász szintén a jó gazdasági terv fontosságát hangsúlyozta, kizárólag jogi megoldással ugyanis nem lehet segíteni az épületeket. Viszont felhívta a figyelmet arra, hogy kisebb kúriáknál megoldást jelenthet az időben megosztott tulajdon: 5-6 személy vagy család megegyezhet arról, hogy összedobják a pénzt a felújításra, majd különböző idősávokban használják az épületet. A különböző társulások mindenképp megoldást jelenthetnek, Romániában 2016-tól ismét lehetséges a közszféra és magánszektor társulása (PPP – parteneriat public-privat). „Nem ördögtől való dolog eladni” – tette még hozzá a jogász, arra utalva, hogy a tulajdonosnak sokszor nincs lehetősége az alapvető fenntartási munkálatok finanszírozására sem.
Bánffy Farkas szerint „nagyon sokszor probléma az, hogy egy-egy tulajdonos ragaszkodik a dolgokhoz, nem képes elengedni dolgokat, eladni dolgokat, bevonni másokat”. Több olyan épületről tud, amelyek az 1990-es évek elején még álltak, de mára már eltűntek, pedig csak bölcs tulajdonosi belátásra lett volna szükség.
Ugyanakkor bölcs belátásra van szükség a műemlékes szakemberek részéről is, a műemlékes és a gazdasági-tulajdonosi szempontot össze kell egyeztetni, hangsúlyozta Bánffy Farkas. Hozzátette: volt arra példa, hogy egy műemlékes elgondolás az egész épület funkcióját tönkretette volna egy apró rész megmentése érdekében.
Bánffy Farkas, aki 2007-ben költözött Magyarországról a fugadi Bánffy-kastélyba, arról is beszámolt, hogy vannak konfliktusai a helyi elöljárókkal Fugadon, de a közösséggel jó viszonyban van, az idősebbek tisztelettel emlékeznek a családra. Véleménye szerint az, hogy a birtokukra visszaköltöző nemesi leszármazottak milyen viszonyban vannak a helyiekkel, a kölcsönös tiszteleten múlik. Meg kell találni a megfelelő hangnemet, át kell gondolni a helyzetet az adott közösség szemszögéből is - mondta.
Tasi Annabella, Zsizsmann Erika maszol.ro

Erdélyi kastélyok – hidak közösségek és kultúrák között
A kisebbségek napja alkalmából Kolozsváron került megrendezésre a Pont Csoport és a Kastély Erdélyben program előadás-sorozata, amely az erdélyi kastélyok felmérésével, bemutatásával és rehabilitációjával foglalkozó kezdeményezéseket ismertette az érdeklődőkkel. A Kastély Erdélyben stratégia 2016 – 2025 –ös programfüzet és dokumentum ismertetésén túl az előadások a konferencia címéhez híven hidat teremtettek több, hasonló romániai kezdeményezés és ifjúsági szervezet között valamint élő párbeszédet nyitott a magyar és román műemlékvédelmi csoportok között.
Farkas András, a Pont Csoport társalapítója és a Kastély Erdélyben program stratégiai igazgatója (képünkön) kétnyelvű, román és magyar köszöntőjében röviden bemutatta a Kastély Erdélyben stratégiai terveit és jövőképét. A jelenleg 301 épületet tartalmazó háromnyelvű (magyar, román, angol) adatbázis Erdély, Partium és a Bánát minden területéről tartalmaz kúriákat és kastélyokat tartalmaz. A projektről tájékoztató füzetben részletes leírást talál az olvasó a nemzeti kulturális örökség területén 2014-2020-as Kulturális ágazati stratégia kulcsfogalmairól (kutatás, konzerválás, szakmai képzés, oktatás, revitalizáció). Az eddigi tevékenységek bemutatásán túl azonban részletesen bemutatásra került az általános jövőkép és célkitűzések, amely az erdélyi kastélyokat, nemcsak mint műemlékvédelmi emléket, de fejleszthető gazdasági, kulturális és közösségi egységeket is elemzi. Farkas András elmondta, hogy úgy kívánják hosszú távon az erdélyi kastélyokat revitalizálni, hogy hidat teremtsenek a román és magyar fél között és az okostelefonok korában interaktív módon közelebb hozzák a régi magyar nemesi kúriákat és kastélyokat a nagyközönséghez és gyerekekhez is.
A Kastély Erdélyben projekthez hasonló kezdeményezésként ismert a bukaresti Arché Egyesület által indított Monumente Uitate (Elfelejtett Emlékművek) és Újraélesztett Kastélyok című projekt, melyeket Raluca Bărbulescu mutatott be. A fiatal hallgatókat tömörítő csapat munkájának eredménye az a nagyszabású és állandóan bővülő adatbázis, amely immár 1300 kúriát és kastélyt tartalmaz Románia minden területéről. Ezek döntő többsége (több, mint 600) Erdély és a Bánát területéről származik. Az Arché Egyesület vezetője elmondta, hogy különösen a bánsági emlékművek állapota aggasztó, közel 300 épület szerepel az „eltűnt” vagy „teljesen romos” kategóriákban.  Az Újraélesztett Kastélyok programjukban számos nyári tábort és közösségi programot szerveztek Románia több településén is, amelynek célja nemcsak az épületek karbantartása, műemlékvédelmi állagfelmérése, de azok népszerűsítése és bemutatása a nagyközönség számára. A Teleki család tagjaival rendezett gernyeszegi kastély-találkozón a nagyközönség – románok és magyarok egyaránt – élő kapcsolatot és párbeszédet alakíthattak ki gróffal és megismerhették településük kastélyának történetét. Raluca Bărbulescu hangsúlyozta, hogy az ilyen programok élővé teszik az egykor romos épületekként álló emlékműveket és tudatosítják a helyi lakosságot településük kulturális gazdagságáról és a kastélyokban rejlő turisztikai potenciálról is.
Ezt követően került bemutatásra a Korzo Egyesület tevékenysége amelyet Barazsuly Viktória és Újvári Dorottya előadásából ismert meg a hallgatóság. A kolozsvári tematikus várostúrák szervezésével és a város történetét és épületeit interaktív módon bemutató kiadványairól ismert egyesület bemutatta az eddigi tematikus várostúráikat, a nemrég megjelent Kolozsvár 700 családi munkafüzetet és városismertető kiadványt, és kitértek az egyesület jövő évi terveire is, amelyek között szerepel egy új tematikus várostúra, amely Kolozsvár reformációhoz köthető emlékeit és történeteit fogja feleleveníteni a helyi lakosság és a turisták számára.
A konferencián felszólalt Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke és parlamenti képviselő-jelöltje is, aki az Örökségünk Őrei című projekt eddigi sikereit és eredményeit mutatta be. Az eredetileg Hunyad megyei szórványmagyarság diákságát megmozgató kezdeményezés ma már 8 erdélyi megyében, így Kolozs megyében is nagy sikerrel működik mintegy 2000 diák részvételével. Csak Kolozs megyében 21 iskola vett részt tavaly az akcióban, amelynek eredményeképp többnyelvű Wikipédia oldalak, eseménysorozatok, Facebook népszerűsítő honlapok jöttek létre számos kolozsvári épület számára. A program sikerét mutatja, hogy számos olyan történelmi épület került a fiatalok érdeklődési körébe, amelyről addig alig tudtak valamit. A programnak köszönhetően nemcsak rég elfeledett műemlékeinkről tudunk ma többet, de egy olyan fiatal generációt is sikerült nevelni, amely sokkal tudatosabb a mindennapjainkat meghatározó és minket naponta körülvevő épített örökség védelmét tekintve.
A négy nagyszerű kezdeményezés – Kastélyok Erdélyben, Monumente Uitate, Korzo Egyesület, Örökségünk Őrei – újra térképre helyezték Románia kúriáit és kastélyait, tudatosították a nagyközönség előtt azok kulturális jelentőségét valamint sikeresen revitalizáltak számos kastélyt. A sikertörténetek némelyikét – így a nagykárolyi kastélyt, a csíkszeredai Mikó várat, enyedszentkirályi kastélyt vagy a feléledő bonchidai Bánffy kastélyt – a K+Közösségi Térben bemutatott fotókiállítás is népszerűsíti. 
T. Szabó Csaba Szabadság (Kolozsvár)