"Irodalmi gyűjtemény jelent meg a Temesvári Magyar Diákszervezet kiadásában. A diákírók, -költők verseit, prózai írásait tartalmazó kiadványt, a prOfun immár hatodik alkalommal jelent meg. A prOfun alig notesz-formájú kiadvány, a borító Péter Alpár munkája. Összesen hét diák: Csetre Borka, Andrássy J. Géri, Hadnagy Lóri, Kobi Brian, Péter Alpár, Fischer Botond, Eszteró M. Rose irodalmi alkotásait tartalmazza a kiadvány. Az ifjú szerzők egy része álnéven írt, és a beszélgetés ideje alatt sem vállalták munkáikat! A szervezők néhány temesvári felnőtt írót /Anavi Ádám, dr. Bárányi Ferenc és Illés Mihály/ hívtak meg estjükre. /Magyari Sára: Megjelent a prOfun hatodik kiadványa. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./"

" Május 11-én és 12-én Csíkszeredában Kárpát-medencei Családpolitikai Fórumot tartott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Lakner Zoltán, a magyar Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára beszélt a magyar kormány családvédelmi intézkedéseiről: a családtámogató rendszerről, anyagi támogatásokról, nevelési ellátásokról, gyermekgondozási támogatásokról, a munkaviszonyban álló szülők felkarolásáról, szociális rászorultságról, a gyermekek utáni adókedvezményről stb. Hajdu Gábor exminiszter a román törvények család- és szociálpolitikai vonatkozásait vázolta. Bárányi Ferenc doktornak kételyei vannak afelől, hogy a státustörvény hatályba lépésével csökkenni fog-e a kivándorlás- Az exminiszter szerint ijesztő az ifjúság vallás iránti érdektelensége. Varga László, az RMKDM tiszteletbeli elnöke a család mai kríziséről szólt, a család felbomlásának folyamata egyre erősödik, megfordíthatatlan tendenciát mutat. Magyar fiatalok az ezredfordulón címmel dr. Pintér György magyarországi minisztériumi előadó, a Caritas, otthoni gondozási lehetőségek a családban címmel pedig dr. Márton András, a gyulafehérvári Caritas szociális- egészségügyi felelőse tartott előadást. /Családpolitikai fórum Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./"

Temesváron az 1989-es fordulat után, amikor a magyarság szabadabban ápolhatta hagyományait, az Franyó Zoltán Irodalmi Kör lassan megszűnt. 2002. január elején megindult az újraszerveződés, amelynek mozgatói Anavi Ádám és Bárányi Ferenc  írószövetségi tagok voltak. febr. 1-jén a Magyar Házba várnak minden irodalombarátot, az újrainduló irodalmi körre.  /(Sz. I.): Újraindul a Franyó Zoltán Irodalmi Kör. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./

Jóváhagyta az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közti megállapodást a febr. 2-án Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A szövetségi képviselők név szerinti szavazással döntöttek a múlt hét elején aláírt megállapodás jóváhagyásáról. Az együttműködés mellett az SZKT 78 tagja, ellene 11 képviselő szavazott. Markó Béla szövetségi elnök politikai beszámolójában leszögezte: az RMDSZ-ben kétfajta koncepció vitázik egymással: a konfrontációs, illetve a kooperatív stratégiai elképzelések. Markó szerint csakis a kooperációs stratégiának köszönhetően születhetett meg a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatos román–magyar egyetértési nyilatkozat is. Az egyezmény létrejöttében döntő szerepe volt az RMDSZ közvetítésének. Markó úgy vélekedett: a protokollum közös, széles körben lebonyolított munka eredménye, amelyről mind a képviselő, illetve a szenátusi frakció, mind pedig a Területi Képviselők Konzultatív Tanácsának volt alkalma véleményt mondani, és nem maradt el az egyházi vezetőkkel való konzultáció sem. Az egyezmény szorosabb kötelezettségvállalást jelent mind a két párt részére. Tokay György úgy vélekedett: a protokollum jó politikai megoldás, amiben semmi olyasmi nem található, ami ellenkezne az RMDSZ programjával. Borbély Zsolt Attila szerint a mérce csak az lehet, hogy az egyezmény mennyivel visz közelebb az autonómiához. 1996-tól fogva az autonómia kérdése azonban teljesen lekerült az RMDSZ napirendjéről, holott továbbra ez kellett volna hogy legyen a fő üzenet — mondotta. Birtalan Ákos úgy értékelte: bár formailag jobb, mint az előző, lényegét tekintve ez az egyezmény sem múlja felül a tavalyit. A protokollum holmi "magunkra erőltetett béklyó", "szájkosár", egy évre szóló "bianko csekk" a kormánynak. Birtalan a megállapodás egyik legnagyobb hiányosságának azt tartja, hogy az nem szabályozza, mi is történik akkor, ha a kormánypárt nem tartja tiszteletben ígéreteit. Székely Ervin felszólalásában válaszolt Birtalannak, kifejtve: magától értetődik, hogy ha az egyik szerződő fél nem tartja be a szerződésben foglaltakat, az érvényét veszti. Vekov Károly Kolozs megyei képviselő is elismerte, hogy a megállapodásnak számtalan pozitív vonása van, a kulcskérdésekben azonban — egyházi ingatlanok, oktatás — a szöveg nem jobb a tavalyinál, pontatlan, pongyola, számonkérhetetlen — mondotta. Szilágyi Zsolt elsősorban azt kifogásolta, hogy az RMDSZ olyan párttal kötött együttműködést, amely üldözi a csángókat. Szerint ennek a protokollum-politikának a legnagyobb hátránya az, hogy az RMDSZ feladja saját külpolitikáját, azt üzenve Nyugatnak, hogy az erdélyi magyar kisebbség sorsa megnyugtatóan rendeződött. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés RMDSZ-frakció elnöke az együttműködési megállapodás pozitívumaként emelte ki a konkrét határidők megállapítását, a monitorizálás lehetőségét. Toró szerint is biankó csekkről van szó, és maga is osztja a külpolitikáról való lemondás miatti aggodalmakat. Kelemen Attila képviselő kiállt a protokollum mellett. Markó Béla igyekezett felvázolni a szerződés azon pontjait, amelyek összhangban vannak az RMDSZ autonómiatörekvéseivel, és határozottan visszautasította a biankó csekk vádját. Jóllehet a felszólalásra jelentkezők névsorának fele még hátra volt, a testület korábban úgy döntött: ez a vita nem ér meg többet egy óránál. Ezért Frunda György SZKT-elnök — akinek sajátos ülésvezetői stílusát e tanácskozás alkalmával is többen kifogásolták — szigorúan berekesztette a vitát kiváltva ezzel az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnökének, Katona Ádám tiltakozását is, aki a szavazás bojkottálására szólította fel mindazokat, akik méltánytalannak tartják az eljárást. - Az SZKT elhalasztotta a romániai magyar felsőfokú oktatás helyzetéről tervezett vitát. Szilágyi Zsolt felszólította Markó Bélát, fejtse ki álláspontját Verestóy Attila szenátor azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint ő maga nem fogja kiváltani a magyar igazolványt. A szövetségi elnök válasza elmaradt, Verestóy pedig azzal védekezett: csupán annyit mondott, személy szerint nincs rászorulva a státustörvény biztosította kedvezményekre, ezért nem tolakszik. Az SZKT által elfogadott állásfoglalás szerint erkölcsi kártérítés illeti meg a szekuritátéval való együttműködéssel vádolt, később ártatlannak bizonyult Bárányi Ferenc és Rákóczi Lajos volt képviselőket. /Székely Kriszta: Jóváhagyta az SZKT a megállapodást. Markóék cáfolták, hogy "biankó csekket" írtak volna alá. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Az RMDSZ a következő állásfoglalást adta ki: "Az SZKT megelégedéssel állapítja meg, hogy az RMDSZ megalakulásától következetes öntisztogatási törekvései őszintének és eredményesnek bizonyultak. Ennek egyenes eredménye, hogy az Átvilágító Bizottság Dr. Bárányi Ferenc (Temesvár), Aranyosi István (Brassó megye) és Rákóczi Lajos (Bihar megye) személyével kapcsolatban megfogalmazott, a volt politikai rendőrséggel való állítólagos együttműködésre utaló bejelentése alaptalannak bizonyult, amit a bíróságok állapítottak meg. Sajnálatunkat fejezzük ki a fentnevezettek alaptalan meghurcolásáért, és elvárjuk, hogy az Átvilágító Bizottság szolgáltasson erkölcsi elégtételt nekik". /Erkölcsi elégtételt! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./

Dr. Bárányi Ferenc író és Anavi Ádám költő kezdeményezésére, többéves szünet után február elsején újraindult Temesváron a Franyó Zoltán Irodalmi Kör. A korelnök - Temesvár friss díszpolgára - Anavi Ádám emlékezett vissza a proletkultos, cenzúrás időkre. A kommunista korszakban Ady Endre, majd később Franyó Zoltán néven működött irodalmi alkotókör Temesváron, az írószövetség védőszárnyai alatt. Ez a kör az 1989. utáni években szép csöndesen kimúlt. A tavasszal sorra kerülő Bánsági Magyar Napok keretében önálló műsorral jelentkeznek a temesvári tollforgatók. /(Pataki Zoltán): Irodalmi műhely újjászületése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Egy jó évtizeddel ezelőtt jelentős irodalmi élettel büszkélkedhetett Temesvár. Az 1989-es változások után a helyi irodalmi kör észrevétlen abbahagyta tevékenységét. Dr. Bárányi Ferenc többkötetes íróként magára vállalta, hogy megpróbálja feléleszteni a temesvári irodalmi életet. Összehívta a tollforgatókat, azonban érdeklődők alig voltak. Anavi Ádám, Fülöp Lídia, Bárányi Ferenc, Bárányi Ildikó, Eszteró István, Gulyás Ferenc, Matekovits György, Kiss Tünde, Illés Mihály, Kiss András, Gherasim Emil, Pálkovács István írásait a Temesvári Csiky Gergely Színház fiatal művészei olvasták fel. /Szekernyés Irén: Író-olvasó találkozó lehangoló tanulsággal. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

"Nov. 1-jén kezdődött az a kereszténydemokrata értekezlet, amely Románia tizenhárom éves magyar kereszténydemokráciáját elemezte. Dr. Bárányi Ferenc hangsúlyozta, hogy a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) önálló politikai szervezet, az RMDSZ platformja, amely saját programját követi, amelynek célkitűzései egybeesnek az össz-RMDSZ céljaival. Zsombori Vilmos, a Hargita megyei tanács elnöke a helyi önkormányzatok helyzetéről és pénzügyi lehetőségeiről értekezett, Riedl Rudolf, Szatmár megye alprefektusa pedig arról, hogy hogyan alkalmazhatja egy kereszténydemokrata politikus a szubszidiaritás elvét, ha tisztsége folytán a kormányzat hatalmi képviselője a megyében. /(mózes): Kereszténydemokrata értekezlet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./"

"Olvasói levélben Szabó Rozália elkeseredetten sorolta a tényeket. Az RMDSZ elnöke és tiszteletbeli elnöke pert folytat, ahelyett, hogy egyeztetnék nézetüket. A Marosvásárhelyre száműzött magyar orvosi egyetem ma már csak a látszat kedvéért fenntartó magyar részlegekkel rendelkezik. Egyesítik a városi és a megyei kórházat a magyar orvosok megkérdezése nélkül, hogy könnyebben kiszoríthassák azt a néhány magyar orvost is, akik még dolgoznak benne. És az RMDSZ, a romániai magyarság képviselője? Egyetértően bólogat. Még most sem veszi észre, hogy ő csak cégér az állam vezetőségében a külföld számára. Az RMDSZ megalakult 1990-ben, tehát a szeme előtt zajlik le 12 év minden eseménye. 1990 tavaszán a marosvásárhelyi program, halottaival és az amnesztia ellenére is bebörtönzött ártatlan áldozataival. 1992. dec. 6-án Funar a Mátyás szoborra fölszerelt egy feliratot. Az RMDSZ aláírásgyűjtésbe kezdett a tanügyi törvény megváltoztatása érdekében. 492380 írta alá, még románok is, de semmi eredmény. A Securitate elhíresztelte, hogy Tőkés László besúgó volt. 1995: Funar hirdeti, hogy a magyarok polgárháborút akarnak... 1995. márc. 30-án megszavazták, hogy a kormány bírálása bűntény. Újraszületett a cenzúra! Bárányi képviselőre ráfogják, hogy kettős ügynök volt. 1995. jún. 24-én a bálozó magyarnemegyei fiatalokat románok megtámadták. A hadseregben magyar katonákat bántalmaztak, sőt meg is öltek. 2002 februárjában végre felmentették Bárányi Ferencet, Rákóczi Lajost, Aranyosi Istvánt. Aranyosi elmondta, hogy a per folyamán az RMDSZ a kisujját sem mozdította értük, pedig képviselők, szenátorok voltak. Közben a román püspökség betelepedett Csíkszereda főterére. Azzal a hazugsággal, hogy az udvarhelyi fogyatékos gyermekek számára építenek iskolát, elfoglalják a csereháti területet, s mikor az épület annyira elkészül, titokban belopják a román apácákat. Törvényt hoztak arról, hogy magyar vidéken a jelzőtáblák kétnyelvűek lehetnek. Azóta folyik a kétnyelvű táblák leverése. 2001. nov. 5-én ellopták a gyimesbükki gyermekotthon teljes felszerelését. Az RMDSZ hallgatott. 2002. áprilisában a RomTelecom megszüntette Kovászna és Hargita megyékben a magyar nyelvű tudakozót. A tanügyben megengedték a történelem, földrajz magyar nyelven való tanítását, de hamar visszavonták. Újra elővették a Har-Kov jelentést a hazugságaival. Egy- egy helységben nagy nehezen megengedik magyar osztály indítását, más helyen megszüntetik a magyar iskolát. Ugyanakkor tiszta magyar faluban egyetlen román gyermekért román tagozatot indítanak. Kovács László magyar külügyminiszter a kapcsolatok javításáról, a kisebbségek sorsáról, újabb konzulátusok, határátkelők megnyitásáról, egyszóval időszerű kérdésekről beszélt. Mircea Geoana a határ légiesítéséről, Románia NATO-ba segítéséről (amit a magyar kormány már rég megígért), a magyarországi románok parlamenti képviseletéről, a Gojdu alapítvány rendezéséről beszélt. Egyszóval a két miniszter kétfelé beszélt. Romániának csak követelése van, kötelezettsége semmi. "Jó volna, ha a mi vezetőink végre ráébrednének a felelősségükre", jegyezte meg a levélíró. /Szabó Rozália, Kisgalambfalva: Lesz-e Romániából európai ország? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7., Postafiók rovat/ "

"Dr. Bárányi Ferenc önéletrajzi regényének /Égbenyúló kockakövek, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest/ második kiadása jelent meg - az elsőt az akkori hatalom nem engedte piacon megjelenni. Ebben a marosvásárhelyi egyetemista évek elevenednek meg. A regény széles méretű korrajza a múlt század ötvenes éveinek. /Ö. I. B.: Égbenyúló kockakövek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom karácsony előtt bővített országos választmányi gyűlést tartott Marosvásárhelyen, a székházában. A tiszteletbeli elnök, Varga László, Bárányi Ferenc politikai alelnök és Kelemen Kálmán elnök mellett jelen voltak az RMKDM képviselői, szenátorai, a választmány tagjai, helyi szervezetek képviselői Szatmárnémetiből, Csíkszeredából és más vidékekről. Döntöttek arról, hogy helységenként és szervezetenként hány küldött fog részt venni az RMDSZ kongresszusán. Úgy látják, hogy határozottabb elvi arcélt kell képviselniük az RMDSZ-ben, hiszen az erdélyi magyarság döntő többsége a keresztény értekrendnek a híve. /(mózes): Kongresszusra készül az RMKDM. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 27./"

"Jan. 17-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban a Kereszténység és közélet tanulmányi napok keretében A közjó a keresztény társadalomtanítás alapján címmel szemináriumot rendezett a Keresztelő Szent János Plébánia. Az ülésszakon kifejtették a katolikus egyház társadalomtanításának alapjait. Ennek keretén belül pedig az erdélyi valóság gyakorlati kérdéseit is megvitatták az egyház képviselői és az RMDSZ politikusai. Hozzászóltak erdélyi magyar politikusok: Markó Béla, dr. Bárányi Ferenc, Szabó Károly, Makkai Gergely, Puskás Bálint, Pete István, Kelemen Kálmán, a szemináriumot befogadó egyház részéről Csató Béla főesperes-plébános, teológusok, papok, magas egyházi méltóságok. Magyarországról Gyulai Endre szeged-csanádi megyéspüspök, f dr. Goják János szociálteológus, a Pécsi Hittudományi Főiskola professzora és Soós Károly teológus, budapesti kisebbségi szakértő volt jelen. Közjó és a nemzetiségi önrendelkezés című előadásában Soós Károly teológus a klasszikus keresztény tanítás három fontos alapelvét érintette: a perszonalitás (személyesség), a szubszidiaritás (a kisegítés elve) és a szolidaritás elvéről beszélt. A nemzeti önrendelkezésről II. János Pál pápa 1989. január 1-jei, béke világnapi üzenetéről hangsúlyosan szó esett. Az az ország, amelyik üldözi a kisebbségeit, megszeg minden alapvető társadalmi törvényt. II. János Pál írja: "Lélekben közel vagyok a szenvedő kisebbségi népekhez." /Lokodi Imre: Kereszténység és közélet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./ "

"Jan. 24-én tartotta első kongresszust tartott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) Marosvásárhelyen. Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke szerint a az RMKDM a továbbiakban minden olyan sértő intézkedés ellen fel fog lépni, amely a demokrácia létét veszélyezteti. Bárányi Ferenc politikai alelnök rámutatott: "Az RMDSZ-szel felhőtlen a viszony. Elfogadjuk a Reform Tömörülést is, de tiltakozunk minden egységbontó kísérlete ellen." Darvas Kozma László csíkszeredai alelnök kifejtette, a kereszténydemokraták nem hisznek a liberális demokráciában. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok a megmaradás és a gyarapodás lelki, szellemi, erkölcsi és anyagi feltételeiről beszélt. Kelemen Kálmán elnök azt javasolta, egy hónapon belül tartsák meg Budapesten az első magyar-román közös minisztertanácsot, ezt követően pedig Bukarestben is szervezzenek közös minisztertanácsot. Az ülésszakok váljanak rendszeressé a két fővárosban - hangsúlyozta Kelemen -, mindaddig, amíg "felépül Marosvásárhelyen a Kárpát-medencei kis Strasbourg, amely majd helyet ad a "Kárpát-medencétől a Fekete-tengerig" mikrorégiós államszövetség kormányzati tevékenységének lebonyolításához". /Antal Erika: "Felhőtlen viszony az RMDSZ-szel". = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./"

"Az RMDSZ legutóbbi, szatmárnémeti kongresszusát mindenki másként értékeli, politikai nézeteitől és szerepvállalásától függően - domborodott ki a Temes Megyei Területi Képviselők Tanácsának febr. 14i ülésén. Temesváron, a Putna utcai Közösségi Központban tartott megbeszélésen a kongresszusi résztvevők beszámolója váltotta ki vitát. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök és Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés platform elnöke úgy értékelte: Szatmárnémetiben nem sikerült "megnyitni" a szövetséget, az országos vezetőségnek fontosabb volt a diplomáciai siker, mint a belső demokrácia megvalósítása, a tiszteletbeli elnöki tisztség törlése pedig előreláthatatlan következményekkel jár. Szász Enikő azt nehezményezte, hogy bár az RMDSZ a romániai magyarság nevében beszél, nem kéri ki annak véleményét. Marossy Zoltán TKT-elnök és Bárányi Ferenc exminiszter, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke szerint viszont a román kormánynál csak kiegyezéssel, alkudozással érhetők el eredmények. Bárányi Ferenc kifejtette: Tőkés László volt tiszteletbeli elnök egyik politikai hibát a másik után követte el. Számon kérte Torótól, hogy Szatmárnémetiben miért nem vett részt az üléseken. Megpróbált mindent megtenni a szakadás elkerüléséért, adott magyarázatot Toró. Pozsár József lugosi alpolgármester és Szilágyi Géza újszentesi polgármester azt javasolta, hogy a megvalósításokra törekedjenek, a nézetkülönbségek ellenére összefogva keressék a magyarság mindennapi boldogulását elősegítő intézkedéseket, amivel mindenki egyetértett. /Pataky Lehel Zsolt: Kongresszusi utóhatások a Temes megyei TKT-n. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./"

"A május is a gyógyszertárak előtt kígyózó sorokkal kezdődött, néhány óra múlva elfogyott az ártámogatott vagy ingyenes gyógyszer noha a kormányzat ezen gyógyszerek krízisének a megoldását ígérte. A katonák, rendőrök, titkosszolgálatiak, ügyészek és bírák viszont hozzájutnak az igényelt gyógyszerekhez. A bukaresti székhelyű Védelmi, Közrendi, Nemzetbiztonsági és Igazságszolgáltatási Egészségbiztosító Pénztár (CASAOPSNAJ) az 1998/58-as kormányrendelet alapján az országos egészségbiztosító rendszerrel párhuzamosan működik. A CASAOPSNAJ létrehozásáról rendelkező, diszkriminatív 1998/58-as sürgősségi kormányrendeletet Bárányi Ferenc minisztersége idején szövegezték, azt azonban Bárányi nem volt hajlandó aláírni. Sokak szerint ez okozta a miniszter bukását is, a visszautasítás utáni napokban indult ugyanis a Bárányi besúgói nyilatkozatait nyilvánosság elé táró sajtókampány. A kormányrendeletet végül a Bárányit követő tárcavezető, Hajdú Gábor egykori egészségügyi miniszter írta alá. Dorin Oprescu, a CASAOPSNAJ elnök-vezérigazgatója elmondta: a belügy, a honvédelem alkalmazottai azért jutnak könnyedén hozzá az ingyenes és ártámogatott gyógyszerekhez, mert az általa vezetett intézménynek sikerül jól gazdálkodnia az amúgy szűkös költségvetésből. /Cseke Péter Tamás, Lázár Lehel: Ingyengyógyszer csak egyenruhásoknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./"

"A Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) márc. 30-án volt 13 éves, azonban közel két hónappal később tartották a sikeres születésnapi bulit. A rendezvényre a volt "temiszes" vezetők is meghívást kaptak. Sajnos, csak Toró T. Tibor, a szervezet alapító tagja és első elnöke tisztelte meg jelenlétével az eseményt. Bárányi Ferenc ex-miniszter is eleget tett a meghívásnak. A kerekasztal-beszélgetés témája a TEMISZ múltja és jövője volt. A TEMISZ soha nem volt az RMDSZ ifjúsági szervezete, ennek ellenére biztosítja az "utánpótlást". A legkiemelkedőbb példák: Toró T. Tibor, Fórika Éva és hamarosan Szövérdfi Szép Zoltán, aki hat éven át vezette a szervezetet, minden jel szerint Temes megyei RMDSZ- alelnök lesz. /László Árpád: 13 éves a TEMISZ. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./"

"Máj. 29-én Sepsiszentgyörgyön tartja évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-egyesület (EME) Orvosi Szakosztálya. A Pápai Páriz Ferenc-életműdíjjal az EME évente a magyar tudományos élet legnagyobb személyiségeit tünteti ki. Idén a rangos díjat temesvári kutató-orvosnak, dr. Sándor Istvánnak nyújtják át. A méltatást dr. Bárányi Ferenc mondja majd el, ebből idézett a lap.Dr. Sándor István, a Román Akadémia rendes tagja, az orvos-kutatók legnagyobbjai közé tartozik, de mint közéleti személyiség, publicista, színi- és filmkritikus is beírta nevét a történelembe. Több irodalmi mű, útleírás, riportkötet szerzője. Dr. Sándor István /sz. Nagyvárad, 1927. máj. 16./ az orvosi egyetemet 1951-ben végezte el Marosvásárhelyt, magyar nyelven. A marosvásárhelyi kórbonctani katedrán dolgozott és kutatott néhány évig. Embriológiai-teratológiai kutatásokba kezdett, és ehhez a szakterülethez hű maradt ötven éven át. Teratológia-laboratóriumot hozott létre Temesváron a semmiből. 246 tudományos értekezése jelent meg, 12 tudományos filmjét használják ma is a világ embriológusai. Európa nagy városaiban és a tengerentúlon is tartott előadásokat vagy jelentek meg cikkei, hét külföldi kiadvány társszerzője. Itthon megjelent négy nagymonográfiája. /Pápai Páriz Ferenc-díj dr. Sándor Istvánnak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./"

"Hasznos ez a tanácskozás, melynek egyik célja az is, hogy innen, erről a fórumról hangsúlyosan fölhívjuk a román kormány figyelmét nemcsak arra, hogy az RMDSZ hozzá kíván járulni a továbbiakban is az egészségügy problémáinak megoldásához, hanem arra is, hogy nagyon komoly gondok vannak az egészségügyben - szögezte le Markó Béla szövetségi elnök jún. 14-én Marosvásárhelyen az orvostalálkozón, melyet Az egészségügyi reform és a magyar orvosképzés aktuális kérdései címmel szervezett az RMDSZ. Daniela Bartos egészségügyi miniszter az utolsó pillanatban lemondta részvételét a fórumról, helyette George Pavelescu államtitkár érkezett. Az államtitkár a kórházi kezelésnek a járóbeteg ellátás irányában való elmozdítását emelte ki, ami többek között lehetővé teszi az ágyszámok mintegy 22 ezres nagyságrendű csökkentését, s ez egyéb intézkedésekkel összekapcsolva jelentős anyagi források felszabadulását eredményezi, mely összegeket az egészségügyi ellátás minőségének növelésére lehet fordítani. Dr. Göncz Kinga magyarországi politikai államtitkár a Magyarországon folyó átalakításokat ismertette.Dr. Bárányi Ferenc, volt RMDSZ-es egészségügyi miniszter kiemelte: beteg a román egészségügy, a biztosítási- meg a kamaratörvény három részre szakította az egészségügyi minisztériumot. Dr. Kalmár László, a Segítő jobb Alapítvány Kuratóriumának elnöke a román-magyar szakmai együttműködés lehetőségeit térképezte fel. Dr. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem prorektora A romániai magyar orvosképzés a MOGYE-n című előadásában leszögezte: az egyetemen volt, van, s kell legyen magyar nyelvű oktatás. A MOGYE- ről készült statisztika: míg 1989-ben csupán 19 diák tanult magyarul az egyetemen, addig a mostani, 54. évfolyamon az általános orvosin 109, a gyógyszerészetin 27, a fogászaton pedig 25 diák végzett. A jelentkezők és a bejutók arányát nézve az utóbbi öt-hat évben állandósult egy 115-120-as szám, mely alapul szolgálhat a beiskolázási számok bemérésére. Jelenleg az általános orvosi karon a diákok 44 százaléka tanul magyarul, a fogorvosin vannak olyan évfolyamok, ahol az arány 50 százalék feletti. Ami eredményként könyvelhető még el az a kétszériás magyar nyelvű oktatás lehetősége az általános orvosi karon, továbbá hogy az ősztől induló bábaképzésen is lesz a magyar nyelvű oktatás. Komoly gondok vannak viszont az oktatók körében: a magyar százalékarány nem éri el a 30-40-et. Mindössze 11 magyar professzor van, 14 magyar docens, 29 adjunktus, 37 tanársegéd és 25 preparátor. /(Bögözi Attila): Mitől madár az egészségügyi reform? RMDSZ-es orvosi találkozó Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./"

"Románia a balázsfalvi gyűlésen is, azután Párizsban is vallotta a nemzetiségek jogainak tiszteletben tartását, de csak addig tartott, amíg a jegyzőkönyveket aláírták. Az alkotmányában már nemzetállamról beszélt. Ez a kétarcúság jellemző tulajdonsága maradt napjainkig. 1989-ben a román nép nagy többsége megpróbálta levetni magáról ezt a kétarcú kényszerzubbonyt, de sajnos nem sikerült. Még három hónap sem telt el a nagy fogadkozások után, 1990. márciusában a Nagy-Románia Párt már képes volt felhasználni az ártatlan, tájékozatlan hodáki román lakosságot, akik a pópa szavában vakon bíztak, s lett belőle véres pogrom, s utána ártatlan magyar és cigány emberek évekig tartó bebörtönzése. 1992-ben Gh. Funar már bemutatkozik a nemzetközi bíróságon a Brassai Sámuel Líceum igazgatója elleni váddal. A bíróság az ügy kivizsgálása után megállapította, hogy nem az igazgató, Funar érdemelne 6 hónaptól 5 évig tartó börtönbüntetést. Ezt már nem voltak hajlandók tudomásul venni. 1993-ban Tőkés László Amerikában kimondja az igazságot, hogy itt etnikai tisztogatás folyik. Az eredmény nagy felhördülés, de eszükbe sem jut utánanézni az igazságnak. Ugyanakkor már 1994-ben szabadon engedik az 1990-ben 14-15 évre ítélt tömeggyilkosokat, de az ártatlanul elítélt magyarokat - akiket az amnesztia ellenére zártak le - a börtönben tartják. 1995-ben egy román olajfinomító medencéjéből szennyezett olaj a Berettyóba, onnan a Körösökbe, majd a Tiszába került. Magyarországi szakemberek azonnal jöttek segíteni, ami 40 millió forintjába került az országnak, nem is beszélve a halpusztulásról. Amíg a munka folyt, Románia ígérte a költségek visszafizetését, a baj elhárítása után azzal állt elő, hogy ilyen megállapodás nincs. 1997-ben 160 marosvásárhelyi becsületes román ember kérte a márciusi pogrom szervezőinek megnevezését, persze hiába. Ezért április elején kerekasztal-megbeszélést rendeztek és kimondták, hogy a főszervező Ciontea, a Vatra megteremtője volt, Iliescu támogatásával. Közben folyik Székelyudvarhelyen a csereháti építkezés a város félrevezetésével és becsapásával, amit mai napig sem tisztáztak. 2001-ben beindul a huzavona a státustörvénnyel kapcsolatban. Július végén Iliescu elszólja magát: "Ha életbe lép a státustörvény, Romániában legalább 7 000 000 magyar lesz". Tehát ezért indult el a hadjárat, aminek a jelenlegi magyar kormány tökéletesen bedőlt. 2001 novemberében a gyimesbükki gyermekotthont, amit a svédek szereltek fel a fogyatékos gyermekek számára, egyszerűen ellopták, bevitték Bákó megyébe. 2002 februárjában eldőlt Bárányi Ferenc, Rákóczi Lajos, Aranyosi István pere, kiket alaptalanul vádoltak azzal, hogy a Securitate besúgói voltak. Elmondták, hogy e per alatt az RMDSZ a kisujját sem mozdította értük, pedig képviselői voltak. 2002. március 20-án írta le az újság, hogy a görög katolikus bíboros 1990. március 19-én Iliescu elnöknél volt. Mondta neki, hogy avatkozzék be, de ő azt felelte, most még nem, majd csak a végén. 2002 októberében az ortodox pap szemet vetett a szatmári Lemák család házára. A bíróság visszaítélte a házat a gazdájának, október 15-én át is akarták adni, de a pópa összehívta a híveit, elzavarták a törvény embereit, Lemákékat csúfolták, bozgorozták, majd a városházára hívatták. A polgármester azzal állt elő, hogy az egyháznak nincs annyi pénze, hogy kifizesse, elégedjenek megy egy másik lakással, ami a város tulajdonában van. Szerencsétlen családnak bele kellett egyeznie, de valószínű, hogy abból nem fognak kimenni a lakók. Ehhez hasonló "hőstettre" készül most megint az ortodox egyház Székelykálban, melynek jogtalanul 40 hektárnyi területet ajándékozott a hatalom kolostor építésére. Mit keres az ortodox kolostor egy székely faluban? Hisz ott egyetlen híve sincs. Célja a falu és az egész vidék elrománosítása, a székely fiatalok kiszorítása. /Szabó Rozália,Kisgalambfalva: Még meddig? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, júl. 3./"

"A Temes megyei RMDSZ-TKT, a Civil Tanács, a helyi szervezetek elnökei és önkormányzati képviselők részvételével tartottak vitafórumot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról a Bánság székvárosában, Temesváron. Az RMDSZ-en belül és a választások után kell kérni az autonómiát - volt a hozzászólók majdnem egybehangzó véleménye. Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT KT tagja ismertetője után Marossy Zoltán megyei tanácsos kifejtette: egyetért a kezdeményezők célkitűzéseivel, de nem ért egyet azzal, hogy hat hónappal az önkormányzati választások előtt alakul meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. "A Temes megyei RMDSZ szervezetnek nem lehet más célja, mint a választásokon való jó szereplés, ennek a kezdeményezésnek pedig rövid távon pozitív hozadéka nem lesz". Ami az RMDSZ és az EMNT kapcsolatát illeti, úgy véli, az utóbbi jogi szempontból nem létezik, tehát a kapcsolatfelvétel sem lehetséges. Pozsár József lugosi alpolgármester és Langó Ferenc RMDSZ-elnök szerint sem megfelelő az EMNT létrehozásának időpontja. Hasonlóan vélekedett Albert Ferenc professzor is. Bárányi Ferenc volt parlamenti képviselő szerint az RMDSZ-en belül kell az autonómiát napirendre tűzni. Az EMNT álláspontját támogatta Fazakas Csaba lugosi református esperes és Mészáros Ildikó tanárnő. /Pataki Zoltán: EMNT - pro és kontra. Az RMDSZ-en belül, a választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./"

Ápr. 17-én Temesváron a jelöltállító küldöttgyűléssel Temes megyében befejeződött az RMDSZ előválasztási kampánya. A megyei tanácsosoknál a leadott titkos szavazatok alapján a sorrend: Marossy Zoltán mérnök, Szász Enikő színművésznő, dr. Bodó Barna egyetemi tanár, dr. Bárányi Ferenc orvos, Kaba Gábor, Zsombolya polgármestere, dr. Preitl István egyetemi tanár. A Temesvár városi jelöltek sorrendje: Halász Ferenc tanár (polgármesterjelölt is), Fórika Éva jogász, dr. Szabadai Zoltán egyetemi tanár, Somogyi Attila politológus. /Sipos János: Hívó szó a magyar közösséghez. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

Jún. 29-én összeült az RMDSZ Temes Megyei Választmánya – a Területi Képviselők Tanácsa (TKT) és a Civil Tanács –, hogy meghallgassa az elnökség kiértékelő beszámolóját a 2004. évi helyhatósági választási eredményekről. Az előterjesztést követően Halász Ferenc megyei elnök benyújtotta lemondását, és az elnökség többi tagja is visszaadta mandátumát. Az ok, a választásokon elszenvedett vereség: az RMDSZ-jelöltek nem jutottak be a megyei, valamint a Temesvár városi tanácsba. Egyes helyeken voltak eredmények, Zsombolyán, például, a négy évvel ezelőtti választáson leadott 900 szavazattal szemben most 1836-an szavaztak az RMDSZ-es Kaba Gábor polgármesterjelöltre, és a magyar tanácsosok száma 5-ről 9-re növekedett. Jó eredmény született Újszentesen, Igazfalván és Újváron is, ahol az elkövetkező négy évben szintén RMDSZ-es a község első embere. Dr. Albert Ferenc egyetemi tanár javasolta, hogy a mostani csapat vigye végig a megkezdett munkát, a tisztújítást halasszák a parlamenti választások utánra. Dr. Bárányi Ferenc ny. orvos, volt parlamenti képviselő leszögezte, háromszázötven év óta most történt meg először, hogy a magyarságnak nincs képviselője Temesvár város tanácsában. A megyei elnökség kitartott a lemondás mellett. Toró T. Tibor parlamenti képviselő – aki lemondott elnökségi tisztségéről – indítványozta, hogy az elnökség ügyvezető testületként folytassa a munkát a szeptemberre előrehozott tisztújító közgyűlésig. A javaslatot a választmány többségi szavazattal elfogadta. /Sipos János: Sorsdöntő időszak az RMDSZ temesi szervezete számára. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

Budapesten háromnapos európai néppárti rendezvényre került sor. Hans-Gert Pöttering, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke meghívására részt vett Kelemen Kálmán és dr. Bárányi Ferenc, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) elnöke, illetve politikai alelnöke is. Kelemen Kálmán elmondta, hogy Pöttering szorosabb kapcsolatot óhajt kiépíteni a nemrég megválasztott magyarországi, elsősorban kereszténydemokrata képviselőkkel. Kelemen Kálmán magánbeszélgetéseket folytatott Wilfried Martenssel, az EPP elnökével és beszámolt neki az itteni megosztási kísérletekről. Kelemen elmondta, hogy az erdélyi magyarság megosztásának zászlóvivői a Fidesz egyes politikusai. Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Antonio Constanzó főtanácsossal beszélgetett, aki az erdélyi magyarság megosztásáért az RMDSZ-t is hibáztatja. Szerinte az utóbbi időben olyan vélemény alakult ki Brüsszelben, hogy az RMDSZ túlzásba vitte az együttműködést a Szociáldemokrata Párttal. Azt ajánlotta, felül kellene vizsgálni az együttműködés módozatait. /Mózes Edith: Az EPP komolyabb szerepet szán az RMKDM-nek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

A múlt hét végén fórumot szervezett Sepsiszentgyörgyön a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke arról beszélt, hogy érdemes-e kereszténydemokrata képviselőnek/szenátornak lenni Romániában, Bárányi Ferenc pedig a parlamenti előválasztásokon megméretkezni óhajtókkal szembeni politikai elvárásokról szólt. /(mózes): Az RMKDM visszautasít minden megosztó szándékot. Kereszténydemokrata fórum Sepsiszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

A Temesvár határában elterülő Újszentest a Szentesről áttelepült református közösség alapította. A római katolikus templom építése 1976-ban a Sztancsafalváról ide települt magyar családok kezdeményezésére indult. A kommunista hatalom ugyanis templom emelését csak akkor engedélyezte, ha azt egy másiknak a lerombolása, pusztulása előzte meg. Így a sztancsafalviak – úgymond – magukkal hozhatták a templomukat. Okt. 3-án ünnepelték a templom felszentelésének 25. évfordulóját. Heinrich József, a közösség papja köszöntötte az egybegyűlteket. A búcsús szentmisén részt vett Toró T. Tibor parlamenti képviselő, dr. Bárányi Ferenc, a Kereszténydemokrata Párt országos alelnöke és Jecza Péter képzőművész, a templom belső díszítésének tervezője és kivitelezője is. Végül a Csíkszeredából érkezett Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai léptek fel. /Sipos Enikő: Negyedszázados jubileum Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./

A romániai magyarság politikai szerepvállalása is szóba került a Thesszaloníkiben az Ortodox Egyház és az Európa Parlament néppárti frakciója nyolcadik találkozóján – tájékoztatott dr. Bárányi Ferenc, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom politikai alelnöke. Bár két nagy világvallás (a muzulmán és a zsidó) papjai távol maradtak, a vallások közelítését célul tűző tárgyalások az azonos számú ortodox és katolikus püspökök csoportjai, valamint a politikusok között nem voltak eredménytelenek. A magyar kereszténydemokrata politikusok, Kelemen Kálmán és dr. Bárányi Ferenc tárgyalásokat folytattak Martens Wielfrid elnökkel, aki kifejtette, hogy a Néppárt Frakció helyesnek tartja az RMDSZ politikai irányát és fontosnak bekerülését a román parlamentbe. A másik politikus, Antonio Constanzo néppárti titkár bírálta az RMDSZ-t s annak kereszténydemokrata mozgalmát a posztkommunista kormánnyal kötött szövetsége miatt. /(Sz. I.): Figyelnek ránk az Európai Parlamentben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./

A Romániai Máltai Segélyszolgálat gazdaságilag legerősebb szervezete kétségkívül a temesvári (a második helyet a kisiratosi, a negyedik helyet pedig a nagyenyedi foglalja el), mutatott rá beszédében dr. Bárányi Ferenc, az országos vezetőség alelnöke a közgyűlésen. Dr. Bárányi Ildikó, a segélyszervezet temesvári filiájának vezetője számolt be tevékenységükről. Egy évvel ezelőtt reménytelennek látszott, hogy meg tudják tartani minden szolgáltatásukat, mert az állami támogatás összege jelentősen csökkent. A legnagyobb veszélyben az 50 idős, házhoz kötött személy gondozása forgott. Végül a Temes Megyei Munkaerő-gazdálkodási Ügynökség átvállalta a 9 szociális gondozó fizetésének 75 százalékát. Dr. Bárányi Ildikó beszámolt arról, hogy 200 nélkülöző család (900 személy) megkapja a rendszeres segélyt, az öregotthon 18 lakója, az 50 házi s a 30 nappali gondozott ellátásban részesül. /(Szekernyés): Sikerült a lehetetlen. = Nyugati Jelen (Arad), 2004. dec. 9./

A Máltai Segélyszolgálat temesvári vezetősége október 8-án az árvíz sújtotta Óteleken átadta a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége által küldött iskolakezdési pénzsegélyt, egymillió forintnak megfelelő értékben – tájékoztatott dr. Bárányi Ildikó elnök. A segélyt a temesvári Máltai Segélyszolgálat kipótolta az október elsejei jótékonysági koncerten összegyűlt 478 új lejjel és még annyival, hogy fejenként 135 új lejt adhassanak át a szülőknek. Dr. Bárányi Ferenc, a Máltai Segélyszolgálat romániai alelnöke, dr. Gállfi Gyula, a Máltai Segélyszolgálat Temes egyházmegyei vezetője, dr. Bárányi Ildikó, Paul Éva tanárnő, a szolgálat ifjúsági referense, valamint a helyi iskolát képviselő Talpai Adél igazgató osztotta ki a segélyeket. A máltaiak egy kis Mária-szobrot ajándékoztak az újjászülető Óteleki iskolának. /Célba ért a lovagrend pénzadománya. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

Temesvár szellemi életének kimagasló eseménye volt a Bánsági Írók Lexikonának ünnepélyes bemutatója. Alexandru Ruja irodalomkritikus, a lexikon tervének előkészítője több mint két esztendeje dolgozott népes csapattal. Írók, irodalomtörténészek, egyetemi tanárok, diákok bevonásával készült el a terjedelmes, 933 oldalnyi szöveget tartalmazó kötet, mely a Nyugati Egyetem filológiai tanszéke és a németországi Institut für Donauschwabische Geschichte und Landeskunde Tübingen közös kiadásában jelent meg az Editura Universitatii de Vest könyvkiadónál. Az első, román nyelvű kiadásban e vidék szellemi hagyományainak megfelelően a román írók mellett helyet kaptak a magyar, német, szerb, szlovák írók is, akik az elmúlt több mint ötszáz esztendő során maradandót alkottak e tájon. Így gyűlt össze az a valóságos kincsestár: A frissen megjelent lexikon német kiadása is készül, Horst Fassel német író és irodalomtörténész gondozásában. A lexikonban 41 magyar író nevével találkozik az olvasó Temesvári Pelbárttól a kortárs alkotókig. A gazdag névsorból néhány név: Anavi Ádám, Balogh Edgár, Bárányi Ferenc, Bárányi László Ildikó, Bodor Pál, Böszörményi Zoltán, Csiky Gergely, Endre Károly, Franyó Zoltán, Gozsdu Elek, Herczeg Ferenc, Kaffka Margit, Kós Károly, Mandics György, Ormós Zsigmond, Révai Miklós, Szabolcska Mihály, Szász János, Szombati Szabó István… A névsort bővíthető lenne, mert nem teljes, de ilyen rangos bemutatásban még nem volt része a magyar szerzőknek. A szerkesztő bizottságban Szekernyés János mellett (aki a legtöbb szócikk szerzője), Balázs Imre József és Pongrácz P. Mária vett részt. /Pongrácz P. Mária: “Kincstári” lexicon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./

Bárányi Ferenc, a kiváló orvos-aneszteziológus, ismeretterjesztő publicista és szépíró ismét föltűnt. Marosvásárhelyen az RMDSZ-vezetés orvosokkal való találkozásán beszélt. Egy ideig az egészségügyi miniszteri tisztséget töltötte be /1998-ban/. Azután róla, aki legodaadóbb híve volt közösségének, kiderítették, hogy „aláírt”. Besúgó volt. Azóta teljesen tisztázódott: Bárányi Ferenc természetesen nem volt besúgó. De akkor az RMDSZ nem védte meg őt. A miniszternek le kellett mondania. Az egyetlen ember, akire alkalmazták azt a bizonyos törvényt, ő volt. /Ágoston Hugó: B. F. redivivus. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./