Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Baranyi András
2 tétel
2010. július 15.
Hatvannyolcmillió euró a magyar-román-szlovák-ukrán projektekre
Mintegy 14 millió euróra pályázhatnak a civil szervezetek önkormányzatok az összesen 68 millió euró értékű Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program második pályázati fordulójában - mondta el Baranyi András, a program közös szakmai titkárságának igazgatója egy promóciós rendezvényén csütörtökön Tiszabecsen.
A Brüsszel által finanszírozott, 2007 és 2013 között zajló kezdeményezés az unió külső határai menti együttműködések erősítését szolgálja. A projekt teljes költségvetése eléri a 68 millió eurót: erre az összegre például turizmus- és gazdaságfejlesztés, környezetvédelemi beruházások, rendkívüli helyzetekre való felkészülés, infrastruktúra-fejlesztés címén lehet pályázni - közölte az igazgató az MTI-vel.
A tavaly lebonyolított első pályázati fordulóban 47 projektet nyilvánítottak nyertesnek, összesen mintegy 14 millió euró értékben - ismertette Baranyi András. A szerződéskötési folyamat már elkezdődött: az ukrajnai Huszton már aláírták az első három támogatási szerződést.
A második pályázati felhívásban további közel 14 millió euró áll rendelkezésre - tette hozzá a titkársági igazgató. Mint mondta, a profitorientált szervezetek nem, ellenben civil szervezetek, önkormányzatok, államigazgatási szervek számára nyitva állnak a pályázati lehetőségek. Emellett a kamarák közvetítésével - áttételesen - a gazdasági szféra érdekeit is szolgálja a program.
A koordinátor kiemelte: a pályázat minimális, 5 százalékos önerőt igényel, s a megszokottól eltérően nem utófinanszírozású. Az első év költségvetésének nyolcvan százalékát előlegként fizetik ki a kedvezményezetteknek. A tervek szerint a még fel nem használt pályázható összeg várhatóan még két hasonló felhívásra lesz elegendő 2013-ig.
Baranyi András elmondta: az ENPI-program beharangozására szervezték meg a Romániából induló, Ukrajna és Magyarország érintésével Szlovákiában végződő tiszai evezős túrát. A csütörtöki magyar-ukrán határátkelés rendhagyó volt, mivel a vízen keresztül jöttek át Magyarországra a túrázók, ez a lehetőség öt évvel ezelőtt szűnt meg a határon. A program segítségével megvalósítanak többek közt egy határfejlesztési projektet is, amelynek keretében ukrán oldalon létesítenek egy szezonális vízi határátkelőt a turisták számára.
A beruházás - a kedvezményezettektől függően - egy-két éven belül, jó esetben már jövő nyáron is megvalósulhat - fűzte hozzá Baranyi András. Emellett hasonló projektek kezdődhetnek a szlovák-magyar viszonylatban, kiépül a záhonyi átkelőnél egy közös kapcsolattartási pont, de szó van a beregsurány-asztélyi határátkelő fejlesztéséről is. MTI
Mintegy 14 millió euróra pályázhatnak a civil szervezetek önkormányzatok az összesen 68 millió euró értékű Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program második pályázati fordulójában - mondta el Baranyi András, a program közös szakmai titkárságának igazgatója egy promóciós rendezvényén csütörtökön Tiszabecsen.
A Brüsszel által finanszírozott, 2007 és 2013 között zajló kezdeményezés az unió külső határai menti együttműködések erősítését szolgálja. A projekt teljes költségvetése eléri a 68 millió eurót: erre az összegre például turizmus- és gazdaságfejlesztés, környezetvédelemi beruházások, rendkívüli helyzetekre való felkészülés, infrastruktúra-fejlesztés címén lehet pályázni - közölte az igazgató az MTI-vel.
A tavaly lebonyolított első pályázati fordulóban 47 projektet nyilvánítottak nyertesnek, összesen mintegy 14 millió euró értékben - ismertette Baranyi András. A szerződéskötési folyamat már elkezdődött: az ukrajnai Huszton már aláírták az első három támogatási szerződést.
A második pályázati felhívásban további közel 14 millió euró áll rendelkezésre - tette hozzá a titkársági igazgató. Mint mondta, a profitorientált szervezetek nem, ellenben civil szervezetek, önkormányzatok, államigazgatási szervek számára nyitva állnak a pályázati lehetőségek. Emellett a kamarák közvetítésével - áttételesen - a gazdasági szféra érdekeit is szolgálja a program.
A koordinátor kiemelte: a pályázat minimális, 5 százalékos önerőt igényel, s a megszokottól eltérően nem utófinanszírozású. Az első év költségvetésének nyolcvan százalékát előlegként fizetik ki a kedvezményezetteknek. A tervek szerint a még fel nem használt pályázható összeg várhatóan még két hasonló felhívásra lesz elegendő 2013-ig.
Baranyi András elmondta: az ENPI-program beharangozására szervezték meg a Romániából induló, Ukrajna és Magyarország érintésével Szlovákiában végződő tiszai evezős túrát. A csütörtöki magyar-ukrán határátkelés rendhagyó volt, mivel a vízen keresztül jöttek át Magyarországra a túrázók, ez a lehetőség öt évvel ezelőtt szűnt meg a határon. A program segítségével megvalósítanak többek közt egy határfejlesztési projektet is, amelynek keretében ukrán oldalon létesítenek egy szezonális vízi határátkelőt a turisták számára.
A beruházás - a kedvezményezettektől függően - egy-két éven belül, jó esetben már jövő nyáron is megvalósulhat - fűzte hozzá Baranyi András. Emellett hasonló projektek kezdődhetnek a szlovák-magyar viszonylatban, kiépül a záhonyi átkelőnél egy közös kapcsolattartási pont, de szó van a beregsurány-asztélyi határátkelő fejlesztéséről is. MTI
2011. április 7.
A Bethlen Gábor Alap támogatja a határon túli magyarokat
A Kárpát-medencében tevékenykedő magyar térségfejlesztési szakemberek legutóbb a kárpátaljai Antalócon találkoztak, ahol Ulicsák Szilárd miniszteri biztos a magyar állam támogatásáról biztosította a hét országból érkezett részvevőket. Arról is beszámolt, hogy hamarosan megkezdi működését az új nemzetpolitikai elképzeléseknek megfelelően létrehozott, a határon túli szervezetek működését segítő Bethlen Gábor Alap.
Kárpátalján igencsak szükség van fejlesztésre. Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára elmondta, az a céljuk, hogy minél több térségfejlesztési szakembert vonjanak be a közös munkába, hálózati együttműködésbe. Nyolcvan-száz érdeklődő szervezetről tudnak eddig.
A gazdasági szakemberek szerint nem szabad hagyni, hogy egy-egy régió jelentősen elmaradjon, mert az magával rántja a többit is. Baranyi András, a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENPI CBC program igazgatója elmondta, a fejlesztésekre az Európai Unió is biztosít forrásokat.
Oláh Gyárfás, Alcsútdoboz polgármestere testvér települési kapcsolatokat szeretne kiépíteni Kárpátalján. Elsősorban kulturális, sport és gazdasági együttműködésre gondolnak.
Az új Bethlen Gábor Alapon keresztül a határon túl működő magyar vállalkozókat és civil szervezeteket a magyar állam anyagilag is támogatni fogja. Ulicsák Szilárd elmondta, az oktatásnak kiemelt szerepe lesz. Mint mondta, korábban több minisztériumon, szervezeten át folyósították a támogatásokat, a rendszer átláthatatlan volt. A Bethlen Gábor Alap jelenti az egységesített, átlátható rendszert. Kossuth Rádió
Erdély.ma
A Kárpát-medencében tevékenykedő magyar térségfejlesztési szakemberek legutóbb a kárpátaljai Antalócon találkoztak, ahol Ulicsák Szilárd miniszteri biztos a magyar állam támogatásáról biztosította a hét országból érkezett részvevőket. Arról is beszámolt, hogy hamarosan megkezdi működését az új nemzetpolitikai elképzeléseknek megfelelően létrehozott, a határon túli szervezetek működését segítő Bethlen Gábor Alap.
Kárpátalján igencsak szükség van fejlesztésre. Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára elmondta, az a céljuk, hogy minél több térségfejlesztési szakembert vonjanak be a közös munkába, hálózati együttműködésbe. Nyolcvan-száz érdeklődő szervezetről tudnak eddig.
A gazdasági szakemberek szerint nem szabad hagyni, hogy egy-egy régió jelentősen elmaradjon, mert az magával rántja a többit is. Baranyi András, a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENPI CBC program igazgatója elmondta, a fejlesztésekre az Európai Unió is biztosít forrásokat.
Oláh Gyárfás, Alcsútdoboz polgármestere testvér települési kapcsolatokat szeretne kiépíteni Kárpátalján. Elsősorban kulturális, sport és gazdasági együttműködésre gondolnak.
Az új Bethlen Gábor Alapon keresztül a határon túl működő magyar vállalkozókat és civil szervezeteket a magyar állam anyagilag is támogatni fogja. Ulicsák Szilárd elmondta, az oktatásnak kiemelt szerepe lesz. Mint mondta, korábban több minisztériumon, szervezeten át folyósították a támogatásokat, a rendszer átláthatatlan volt. A Bethlen Gábor Alap jelenti az egységesített, átlátható rendszert. Kossuth Rádió
Erdély.ma