Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Barabás Márton
2 tétel
2008. július 10.
Sepsiszentgyörgyön a Gyárfás Jenő Képtárban együttes kiállításon mutatták be Barabás Márton, a festőművész nagypapa és ifjabb Barabás Márton Kossuth-díjas képzőművész munkáit. A háború óta nem volt Barabás Márton-kiállítás, mondta el ifjabb Barabás Márton, az ő ötlete volt a tárlat. Az idősebb Barabás kiállított anyaga főleg erdélyi vonatkozású, tájképekből, életképekből áll. Az ifjabb Barabás absztrakt ábráit a geometrikus formák uralják, legtöbb képen zongoraalkatrészek vannak lemeztelenítve. /Illyés Judit: Barabások a palettán. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
2017. november 13.
Templomot építeni a reménység jele
A 21. század elején templomot építeni a reménység jele, a kezdeményezők nagy hitét és buzgóságát jelzi – mutatott rá Jakubinyi György érsek hétfő délután Csíkszentkirály új kápolnájának szentelési ünnepén.
Több százan gyűltek össze hétfőn csíkszentkirály újonnan elkészült kápolnájánál, hogy részt vehessenek annak felszentelési ünnepségén. Miután az egyházi elöljáróságok megnyitották az istenháza ajtóit, bevonult a tömeg, majd elsőként Csató Béla helyi plébános ismertette röviden a kápolnaépítés előzményeit. Mint a jelenlevők megtudhatták, ahhoz hogy a plébános kápolnaépítés mellett döntött, hozzájárult Bangha Béla jezsuita atya Világhódító kereszténység című könyve, illetve Ferenc pápa kijelentése is, miszerint a templomok hatósugara 500 méter.
Így a plébániatemplomtól nagyobb távolságra lévő Poklondfalva falurészen 2014-ben telket vásárolt a plébános, 2015-ben hozzáláttak Hadnagy Judit marosvásárhelyi építész tervének kivitelezéséhez, 2016-ban felépült az épület, 2017-ben pedig a szakrális teret „hívták életre – foglalta össze a plébános. Azt is elmondta a lelkipásztor, hogy az építő cég az Impex Aurora Kft., a szentélytervezetet Jakab Gyula geológus gyergyószentmiklósi műhelye vitelezte ki, az oltárkép-kompozíció Barabás Márton festőművész alkotása. A keresztút elkészítését Szabó Ottó képzőművész vállalta, míg a harangok Lázár Imre székelyudvarhelyi műhelyében készültek – Benedek Ferenc, Székely Ernő és még egy neve elhallgatását kérő csíkszentkirályi jóvoltából.
Csató Béla kiemelte továbbá, hogy a magyar szentek, boldogok és vértanúk tiszteletére szentelték fel az istenházát, amely esetében „nem a magyar etnikumot jelző szó az erkölcsi kategória, hanem a szent, a hűséges, Krisztus melletti tanúságtétel, az Istenben beteljesülő emberi élet”. A lelkipásztor beszédét követően megáldották a keresztutat, a harangokat, majd az orgonát.
Az ünnepi szentmise szentbeszédében Jakubinyi György érsek rámutatott, a 21. század elején itt Székelyföldön is templomot építeni, a ti nagy hiteteket és lelkipásztorotok buzgóságát jelzi. Akkor, amikor egész Európa kezd elkereszténytelenedni, nem születnek gyermekek, mások veszik át a helyünket, csak Németországban évenként 150 katolikus templomot zárnak be, akkor templomot építeni, valóban a reménység jele.
A szentbeszédet követően elhangzott a mindenszentek litánia, s miután helyére illesztették az ereklyét is tartalmazó oltárkövet, az érsek krizmával megkente az oltárt, illetve a templom falait. A szentelési szertartás alatt sötét volt még a templomban, azt követően felkapcsolták a fényforrásokat, így fényárban úszó templombelsőben folytatódott az ünnepi szentmise. Kömény Kamilla / Székelyhon.ro
A 21. század elején templomot építeni a reménység jele, a kezdeményezők nagy hitét és buzgóságát jelzi – mutatott rá Jakubinyi György érsek hétfő délután Csíkszentkirály új kápolnájának szentelési ünnepén.
Több százan gyűltek össze hétfőn csíkszentkirály újonnan elkészült kápolnájánál, hogy részt vehessenek annak felszentelési ünnepségén. Miután az egyházi elöljáróságok megnyitották az istenháza ajtóit, bevonult a tömeg, majd elsőként Csató Béla helyi plébános ismertette röviden a kápolnaépítés előzményeit. Mint a jelenlevők megtudhatták, ahhoz hogy a plébános kápolnaépítés mellett döntött, hozzájárult Bangha Béla jezsuita atya Világhódító kereszténység című könyve, illetve Ferenc pápa kijelentése is, miszerint a templomok hatósugara 500 méter.
Így a plébániatemplomtól nagyobb távolságra lévő Poklondfalva falurészen 2014-ben telket vásárolt a plébános, 2015-ben hozzáláttak Hadnagy Judit marosvásárhelyi építész tervének kivitelezéséhez, 2016-ban felépült az épület, 2017-ben pedig a szakrális teret „hívták életre – foglalta össze a plébános. Azt is elmondta a lelkipásztor, hogy az építő cég az Impex Aurora Kft., a szentélytervezetet Jakab Gyula geológus gyergyószentmiklósi műhelye vitelezte ki, az oltárkép-kompozíció Barabás Márton festőművész alkotása. A keresztút elkészítését Szabó Ottó képzőművész vállalta, míg a harangok Lázár Imre székelyudvarhelyi műhelyében készültek – Benedek Ferenc, Székely Ernő és még egy neve elhallgatását kérő csíkszentkirályi jóvoltából.
Csató Béla kiemelte továbbá, hogy a magyar szentek, boldogok és vértanúk tiszteletére szentelték fel az istenházát, amely esetében „nem a magyar etnikumot jelző szó az erkölcsi kategória, hanem a szent, a hűséges, Krisztus melletti tanúságtétel, az Istenben beteljesülő emberi élet”. A lelkipásztor beszédét követően megáldották a keresztutat, a harangokat, majd az orgonát.
Az ünnepi szentmise szentbeszédében Jakubinyi György érsek rámutatott, a 21. század elején itt Székelyföldön is templomot építeni, a ti nagy hiteteket és lelkipásztorotok buzgóságát jelzi. Akkor, amikor egész Európa kezd elkereszténytelenedni, nem születnek gyermekek, mások veszik át a helyünket, csak Németországban évenként 150 katolikus templomot zárnak be, akkor templomot építeni, valóban a reménység jele.
A szentbeszédet követően elhangzott a mindenszentek litánia, s miután helyére illesztették az ereklyét is tartalmazó oltárkövet, az érsek krizmával megkente az oltárt, illetve a templom falait. A szentelési szertartás alatt sötét volt még a templomban, azt követően felkapcsolták a fényforrásokat, így fényárban úszó templombelsőben folytatódott az ünnepi szentmise. Kömény Kamilla / Székelyhon.ro