Keveset ér a háromszéki krumpli, ezért sok gazda inkább más terménnyel kezd foglalkozni. Az idei krumplitermés valamivel több mint felét sikerült eddig betakarítani, nyilatkozta Barabás Géza, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A terményt csak rendkívül nyomott áron lehet értékesíteni, mert a boltokban megjelent az olcsó, külföldről behozott krumpli. Az eddig krumplitermesztéssel foglalkozó háromszéki gazdák mintegy 40 százaléka már a tavalyi sikertelen év után más terményt ültetett, ezért idén a tavalyihoz képest 5 ezer hektárral kevesebb területen, összesen 14 700 hektáron termesztettek pityókát. /Keveset ér a háromszéki krumpli. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

A magyar intézményvezetők leváltása a megyei mezőgazdasági igazgatóságot is elérte. Barabás Géza négy év után távozik a posztról, helyét Dan Damian veszi át. A leváltott igazgató úgy látja, a tucatnyi támogatási programot lebonyolító, szakfelügyeletet ellátó intézmény vezetését csakis a szakmában ismert, tapasztalt szakemberre lehetne bízni, márpedig utódja nem erről ismert Háromszéken. /Ferencz Csaba: Főnökcsere a mezőgazdasági igazgatóságon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

Falutalálkozóra gyűltek össze a homoródkarácsonyfalviak
Aki csak tízévente, a falutalálkozóra érkezett szülőfalujába, alaposan rácsodálkozhatott szombaton Karácsonyfalvára. Értékes a külcsín, jövőbe mutató a belbecs. A helytörténetet a fotókiállítások, a történelmi múltat a ’48-asok új emlékműve idézi fel, a falufüzetek 3. kötetéből a hagyományos népi orvoslás helyi ismeretei köszönnek vissza.
Homoródkarácsonyfalva restaurált unitárius templomának környékén már az ökumenikus istentisztelet előtt szívmelengető találkozások hangoltak az ünnepre. A helybéli, Magyarzsákodon szolgáló Balázs Sándor unitárius lelkész közös örömeikről beszélt. Csiby László római katolikus lelkész, aki papi életének majd’ két évtizedét töltötte a helyi közösségben, Csíkszentdomokosról érkezve szólt a gyülekezethez.
A templom kerítőfalán kívül több százan állták körül a Béla Albert által faragott kopjás emlékjelet. A harmadik falutalálkozón egy perc csenddel adóztak azoknak, akik már nem lehetnek jelen a fenyves és szelídgesztenyés alján fekvő szülőhelyen. Ahol kézzelfogható a jövő – világlott ki Cseke Miklós polgármester beszédéből. Ahol kitapintható a múlt megbecsülése – érezhettük meg a Homoród menti Hannover huszárok nevében Béla Albert rímeiből. Azok a gyermekek, akik tíz éve mezei táborba jártak, most otthon élő fiatal felnőttekként becsülik meg a falubeli létet, és az egyetemistákkal énekelnek-táncolnak. Édesapja által az olasz frontról hozott verset tolmácsolt Barabás Józsi bácsi. Kelemen Delinke és Benedek Ágnes a szülőhelyszeretetről szavalt.
A közbirtokosság régóta tervezte az emlékműállítást – mondta el Orbán Csaba mérnök. Arról pedig, hogy a két Homoród mentén milyen események zajlottak 1848–49-ben, Mihály János, az NSKI kutatási referense beszélt. Benedek Mihály unitárius lelkész és Tamás Huba plébános kért áldást az emlékműre, és imádkoztak, hogy az ősök jósága, hűsége, bátorsága lehessen a mindenkoriak értéke. A himnuszt és a koszorúzást kísérő katonadalokat a rezesbanda fújta.
A Dungó Kulturális Egyesület (DKE), a közbirtokosság és a két egyházközség szervezte falutalálkozó másik csúcspontja a tárlatokon volt: Barabás Géza Elődeinktől örökölt című, házakat, embereket bemutató fotókiállításán ki-ki saját emlékeit osztotta meg, hasonlóképpen a Múltidéző régi fotográfiák láttán is. Aki pedig fellapozza dr. Pap Nóra, a Pécsi Tudományegyetem munkatársának Ezt nagyon tartották édesanyámék, nagyanyámék című könyvét, betekinthet a népi orvoslás tárházába. A bált a helyi fiatalok műsora nyitotta meg, és vasárnap mindkét templomban énekelt a DKE kórusa.
Molnár Melinda
Székelyhon.ro