"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület két Szilágy megyei egyházmegyéje, valamint a zilahi három egyházközség szervezésében Zilahon november 22-én egyházi fórumot tartottak. A napirenden szerepelt: hálaadás a Kálvineum visszaadásáért, a zilahi Református Wesselényi Kollégium ügye, az egyházkerület és az RMDSZ viszonyának tisztázása a választások előtt, tájékoztatott Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. Kerekes Edit felolvasta Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Jakubinyi György római katolikus érsek, Szabó Árpád unitárius püspök és Kiss Béla lutheránus püspök-helyettesnek a szavazáson való megjelenésre buzdító, RMDSZ-támogató körlevelét, majd felkérte Tőkés László püspököt, hogy biztassa ő is a Szilágy megyei magyarságot az RMDSZ támogatására. Tőkés László kitérő választ adott. A Szabadságnak adott interjújában Tőkés László püspök elmondta: szó sincs arról, hogy arra szólította volna fel a Szilágy megyei magyarokat, hogy ne szavazzanak az érdekvédelmi képviseletre. "Amennyiben az RMDSZ nem áll ki egyértelműen az iskolai érdekeink mellett, akkor eljátssza érdekvédelmi minőségét. Mivel ez a kiállás nem történt meg, az RMDSZ Szilágy megyei szenátori listájára - ahol Seres Dénes szenátorjelölt és megyei elnök neve is ott szerepel - nem szavazunk. A fórumunkon viszont ott volt Vida Gyula Szilágy megyei képviselő is, akinek megmondtuk, hogy támogatjuk jelöltségét" - nyilatkozta a püspök. A Szabadság kérdésére Seres Dénes szenátor elmondta: Tőkés László a szenátornak a kollégium ügyében játszott szerepét egysíkúan elemezte a fórum részvevői előtt. Az iskolai ügyekben való kiállásának megkérdőjelezését pedig határozottan visszautasította. - Az egyházkerület tájékoztatási szolgálata közleményében kifejtette: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy két vezető tisztségviselőjük, felhatalmazás nélkül egyoldalú szavazásra szólított fel. Mint ismeretes, Balogh Barnabás, az egyházkerület lelkészi főjegyzője és Borzási Gyula, az egyházkerület lelkészértekezleti elnöke felhívásában arra ösztönözte lelkésztársait és a gyülekezet tagjait, hogy a választásokon "felelősen és magyarul szavazzanak a romániai magyar demokráciára". - A Királyhágó-melléki egyházkerület közleménye kitért arra is, hogy nyilvánosságra került azoknak a képviselő- és szenátorjelölteknek a neve, akik a Securitate archívumában fellelhető dokumentumok szerint együttműködtek a román kommunista rezsim hírhedt politikai rendőrségével. A közlemény szerint az egyházkerület meglepetéssel tapasztalta, hogy "a szekus listán olyan képviselőjelölt lelkipásztor is szerepel, akiről egyházkerületünk közgyűlésének jó bizonysága volt, ellenben nem szerepel egy olyan szenátorjelölt lelkipásztor, akiről nyilvánvaló, hogy együttműködött a román titkosszolgálattal". /Szabó Csaba: Tőkés László a szenátori listával kapcsolatosan tartózkodásra szólította fel a Szilágy megyei magyarokat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./ Erről a fórumról a Romániai Magyar Szóban olvasható: "Az ülést Szózattal, imával, igével kezdték, imával, Himnusszal zárták, a kettő között vádaskodások, személyre szóló támadások hangoztak el." - A Református Wesselényi Kollégium ügyében bejelentették, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nov. 17-19.-i közgyűlése határozattal feloszlatta a kollégium iskolaszékét, a kollégium ügyének rendezését Tolnay István előadótanácsos, Csűry István generális direktor, Máthé Edith jogtanácsos, Püsök Csaba zilahi lelkipásztor és Boros Árpád szilágyballai lelkipásztor összetételű bizottságra bízta. Az igazgatónőt, Seres Magdát felszólították, hogy 15 napon belül adja át az iskola irányítását Bara Lajos igazgatónak; felkérték az RMDSZ-t, hogy "határozottan járjon közben, a kollégium válságos helyzetét november 26-ig rendezzék." A püspök kijelentette: "ezzel az ultimátummal 24 vagy 48 órán belül (az RMDSZ) nyilatkoztassa ki, hogy teljes egészében támogatja az egyházkerület követeléseit". /Fejér László: Egyházi fórum Zilahon. Szózat és Himnusz között vádaskodások... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

Kopár sziklán havasi gyopár...
Régi álma valósult meg a zilahi magyar közösségnek: a történelmi hagyományokkal rendelkező Református Wesselényi Kollégium idén három új osztállyal indult neki a tanévnek. Az előkészítő és az első osztály mellett az újdonságot az ötödikesek jelentik, és egyben ők a folytonosság letéteményesei is, hiszen általuk megvalósulhat Zilahon az önálló magyar oktatás óvodától érettségiig, egy keresztyén szellemiségben és értékek szerint működő intézmény keretei között. Bár az egykori épületet mindmáig nem kapták vissza, és jelenleg egy régi bentlakás épületében működnek, igyekeznek megteremteni a több mint félezer diák számára megfelelő körülményeket. Ugyanakkor folyik az eljárás az ókollégium tulajdonjogának visszaszerzéséért, amelyet a református egyház kész peres útra is terelni, amennyiben nem marad más megoldás.
Idén már ötödik osztályt is sikerült indítani a zilahi Református Wesselényi Kollégiumban, a szilágysági magyar oktatás fellegvárában. Az iskola jelenlegi helyzetéről, a legközelebbi tervekről, valamint az intézménynek a zilahi magyar közösség életében betöltött szerepéről Bara Lajos matematikatanár, az intézmény aligazgatója tájékoztatta lapunkat.
– A zilahi Református Wesselényi Kollégium Erdély egyik legrégibb református oktatási intézménye, amely évszázadokon keresztül Szilágy megye egyetlen református középiskolájaként működött. Az 1991-ben újraindult kollégium törvényes jogutódja az 1948-ban államosított Wesselényi Kollégiumnak. Célja, hogy továbbvigye az ősi református iskola szellemiségét, folytatva a több mint 350 évre visszatekintő hagyományokat az iskolai nevelés terén. Az iskola ez utóbbi húsz évben a gyökerekhez való visszatalálás küzdelmét folytatta. Identitását keresve olyan értékekre talált, amelyekbe belekapaszkodhatott, amelyekből kinőhetett, s mustármagnyi léte ellenére fává erősödhetett, a szilágysági magyarság megtartatását szolgálva.
Az egyetlen olyan református kollégium vagyunk Erdélyben, amely máig sem kapta vissza az épületét. Az iskolát az állam az egyháztól vette el, következésképpen az egyház jogában áll annak visszaigénylése. A dokumentumcsomag, amely alátámasztja a jogviszonyt a református egyház és a református kollégium között, és ugyanakkor megfogalmazza az épület visszaigénylésére vonatkozó kérelmet, az országos visszaszolgáltatási bizottság asztalán áll. 2008 őszén kész volt a határozattervezet az épület visszaszolgáltatására, ám a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium körüli zűrzavaros helyzet leállította a folyamatot. Bízunk azonban abban, hogy ez a folyamat visszafordítható, és megoldódik, akár a bizottság döntésének végrehajtása, akár az egyház peres úton történő eljárása folytán.
Az újraindulás óta intézményünk egy volt bentlakásépületben működik, s mi ezen mostoha körülmények ellenére, gyakran erőnkön felül is próbáljuk biztosítani gyermekeink számára a lehető legjobb feltételeket. A régi épületben jelenleg is egy állami iskola működik, erős magyar tagozattal, de oda szeretnénk visszaköltözni.
– Milyen helyet foglal el a Wesselényi-kollégium a zilahi oktatásban?
– Ez Zilah egyetlen magyar nyelvű oktatási intézménye, amely biztosítja a magyar oktatást óvodától érettségiig, mostmár minden beiskolázási szinten. Mellette működik még két, magyar tagozattal is rendelkező középiskola és négy vegyes tannyelvű általános iskola. A református iskola a nemzet nélkülözhetetlen erődítménye volt a kezdetek óta. A zilahi kollégium mindig is a térség magyar nyelvű közösségének szellemi bástyája volt, és az ma is. Jelen pillanatban is Szilágyság különböző településeiről érkezik a diákjaink 60–70%-a. Hisszük, hogy a felekezeti iskolának meghatározó szerepe van és lesz a jövőben is, a zilahi társadalomra és a teljes szilágysági magyarságra nézve.
– Hány pedagógust foglalkoztatnak?
– Évente a diákok létszámának növekedésével arányosan nő az intézményünkhöz tartozó pedagógusok száma is. Jelenleg 31 magyar pedagógust számlál a tanári kar, tehát három tanügyi káderrel többet, mint tavaly. Két óvónő, öt tanítónő és huszonnégy tanár látja el a kollégium oktatási-nevelési feladatait.
– Milyen eredményeket tudnak felmutatni az elmúlt évekből?
– Néhány esztendővel ezelőtt még azzal a fenyegető veszéllyel nézett szembe az iskola, hogy elveszítheti jogi személyiségét azáltal, hogy a diákok létszáma a bűvös háromszázas határ alá csökken. Ma örvendetes helyzetben vagyunk, hiszen 533 diákot számlálhatunk. Köszönhető ez a létszám az időközben beindított esti tagozatnak, amely felkarolta Szilágyság azon magyarjait, akik valamilyen oknál fogva nem fejezhették be középiskolai tanulmányaikat, de köszönhető a beindított ovis csoportoknak, a teljes létszámmal működő nyolc középiskolai osztálynak, a második esélyes csoportoknak és nem utolsósorban a nagy létszámmal működő elemi osztályoknak, valamint természetesen az idén először induló ötödik osztálynak. Gyermekeinknek az adott körülmények ellenére is a legjobb tanulási feltételeket igyekszünk biztosítani. Tágas, kiválóan felszerelt tantermekben tanulhatnak.
– Hogyan sikerült elérni, hogy idén indulhasson 5. osztály?
– Lini István, az iskola volt diákja és tanára írta pedagógiai hitvallásában: „Abban a híres iskolában átéltem, hogy magának az iskolának kellett mindennap megküzdenie a létéért és fennmaradásáért.” A kisebbségi lét kiállást és küzdelmet követel. Így volt ez évszázadokkal ezelőtt is. Nem véletlen, hogy az 1646-ból ránk maradt, fémből készült pecsétnyomó egy kopár szikla oldalán megkapaszkodó havasi gyopárt ábrázol. Iskolánknak mindig is meg kellett küzdenie a létért. Ez ma sincs másként. Az ötödik osztály beindítása is egy hosszú és kitartó küzdelem következménye. Négy évvel ezelőtt sikerült ugyan megszereznie az iskolának az ARACIP engedélyt, amely lehetővé tette, hogy az intézmény kibővítse oktatási-nevelési tevékenységét az elemi és általános szintekre is, azaz jogot szerzett arra, hogy indítson első és ötödik osztályokat, de a beindítás még néhány évig váratott magára. A helyi tanács és akár a helyi magyarság köztudatában is időre volt szükség, hogy megérjen az a gondolat, amely elfogadhatóvá teszi egy zilahi magyar iskola megerősítésének fontosságát. Annál is inkább, mivel elemi és általános szinten Szilágysomlyón és Szilágycsehben is jó ideje működik már magyar iskola. A kérdésre válaszolva elmondhatom, hogy az ötödik osztály beindításának sikere az RMDSZ Szilágy megyei és zilahi magyar érdekképviseletének és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a szilágysági magyar református egyházmegyék között létrejött összefogás eredménye.
– Mit várnak ettől a fejleménytől?
– Az idén beindult osztályok egyféle biztosítékot jelentenek az iskola számára a jövőbeli osztályok beindításának folyamatossága tekintetében. Úgy gondolom, hogy ez egy visszafordíthatatlan folyamat, és már csak idő kérdése, hogy a még hiányzó negyedik, hatodik, hetedik és nyolcadik osztályok is megtalálják helyüket az immár működőképes zilahi magyar iskola közösségében.
– Mit jelent Zilah magyarsága számára, hogy a kollégiumban megvalósították a folytonosságot?
– Az ötödik osztály beindítása fontos láncszem volt az óvodától érettségiig történő zilahi magyar oktatás kiépítésének folytonosságában. Mindenképpen a nevelési-oktatási folyamat minőségi javulását szolgálja, és egy erős helyi magyar oktatási intézmény kiépítését eredményezi.
– Hány diákjuk van most összesen?
– A 2012–2013-as tanévben 533 diák lépte át az intézményünk küszöbét, ebből 34 óvodás, 94 elemista, 17 általános iskolás, 230 középiskolás a nappali tagozaton, 130 középiskolás az esti tagozaton, és 28 diák tanul a második esély oktatási formában – ez hátrányos helyzetű felnőtteknek szóló felzárkóztató program.
– Mit várnak az idei tanévtől?
– Megmaradni és fejlődni szeretnénk, és ez jelen pillanatban tervezést, folyamatos megújulást, elkötelezettséget és áldozatos munkát követel mindannyiunk részéről.
Nem titkolt célunk egy stabil oktatási rendszer kiépítése, amely keresztyén értékek mentén haladva, színvonalas magyar oktatást biztosíthat a szilágysági magyar közösség gyermekei számára, óvodától egyetemig.
S.B. Á.
Szabadság (Kolozsvár)

Túlszabályozás és hiányosságok között
Új, a 2011-es tanügyi törvénnyel összhangban lévő tanügyi szabályzat látott nemrég napvilágot. Az előírások hosszú sorának lehetséges következményeit vettük górcső alá.
Négy évvel az új tanügyi törvény után jelent meg az egyetem előtti oktatást szabályozó rendelet (Regulamentul de organizare şi funcþionare a unităþilor de învăþământ preuniversitar, azaz ROFUIP), ami egyaránt érvényes az állami, magán- és felekezeti oktatásra. A 80 oldalas, 271 cikkelyből álló dokumentum egyik legtöbbet vitatott előírása szerint a diáknak vagy a szülőnek, illetve gyámnak joga van megfellebbezni az írásbeli felmérő eredményét. A gyakorlati vagy szóbeli próbákra ez nem érvényes. Az oktatónak öt napon belül igazolnia kell a jegyet, ám ha ez sem kielégítő, kérvényezhető a dolgozat újrajavítása. Ezt két olyan tanárnak kell elvégeznie, aki nem tanít az érintett diák osztályában. A két újrajavítás átlaga adja a végleges eredményt, az elemi oktatás szintjén a minősítésről megegyeznek a pedagógusok. Ha az eredeti jegy és az újrajavítás nyomán elért eredmény közötti eltérés egy jegynél kisebb, a fellebbezést visszautasítják, ám ha legalább egy pont az eltérés, akkor jóváhagyják. Már az előző szabályzat is tartalmazta a szülő és a diák fellebbezési jogát, az új szabályzatban viszont módszertan is szerepel.
Kötelességek, tiltások
A szabályzat azt is előírja, hogy az oktatási intézményeknek kötelességük olyan szolgáltatásokat biztosítani, mint a pályaorientációs, valamint pszichológiai és szociális tanácsadás. Rendelkezik arról is, hogy az iskolások 75 százalékos engedményre jogosultak múzeum-, koncert-, színház-, opera- és mozibelépők vásárlásakor, és egyéb közintézmények által szervezett kulturális és sporteseményeken. A kötelező oktatásban résztvevők egész évben 50 százalékos engedményre jogosultak a közszállításban, a vasúti, tengeri és földalatti közlekedésben. Az oktatási intézmények kötelesek visszafizetni azon gyerekek utazási költségeit, akik az iskola 50 kilométeres körzetéből ingáznak. Félévenként nyolc oda-vissza utat kell elszámolnia az internátusban vagy kintlakásban élőknek.
A diákok bankhiteleket igényelhetnek tanulmányaik folytatása céljából. Az állam díjakat, ösztöndíjakat, táborhelyeket kínál a jó eredményt elérő tanulóknak, a szülőnek vagy gyámnak pedig kötelessége a gyermek kötelező oktatásban való részesítése. Ellenkező esetben a gyerek tizedik osztályos koráig a szülő 100 és 1000 lej közti összegre büntethető, vagy közmunkára kötelezhető. Az iskolaelhagyás mértéke Romániában elérte a 19 százalékot is, így az intézkedések érthetők, kérdés, hogy működőképesek lesznek-e. Egy törvénymódosító javaslat szerint az iskolakerülő gyerekek szüleitől meg kellene vonni a szociális segélyt. A javaslat értelmében – ami a 2001/416-os, a rászoruló családok minimális jövedelmét garantáló törvényt módosítaná – egyetlen félév alatt felhalmozott 100 hiányzás a szociális segély folyósításának felfüggesztéséhez vezetne.
A nagyobb biztonságot igyekszik szolgálni az új tanügyi szabályzat azon kitétele, amely kötelezővé teszi valamilyen megkülönböztető jegy – kitűző, kendő vagy egyenruha – viselését. Tanítási idő alatt nem lehet tüntetni az iskola területén, a tanintézet vezetőségének pedig jóvá kell hagynia a tanulók által alapított civil szervezeteket, különböző köröket. Az igazgatónak jogában áll kezdeményezni az iskolaújságok felfüggesztését vagy betiltását, ha azok tartalma ellentmond a belső szabályzatnak. A szülőknek kötelességük legalább havonta egyszer személyesen felvenni a kapcsolatot a tanítóval vagy az osztályfőnökkel, hogy nyomon követhessék gyermekük iskolai fejlődését. Aszülő vagy gyám rendszeres jelentkezését vezetni kell névvel, dátummal és aláírással.
Tilos a diákok testi fenyítése, a verbális, fizikai vagy érzelmi agresszió alkalmazása. Az oktatási intézmények alkalmazottainak illő öltözetben kell megjelenniük, és felelősségteljesen kell viselkedniük.
Törvény mentén
Az új előírások ugyan sok többletjogot biztosítanak a diákoknak, a tanulók képviselői mégsem elégedettek. Miért csak most jelent meg az új működési szabályzat? – kérdeztük Király András oktatási államtitkártól. „Hosszú időn keresztül készítették elő, számtalan észrevételt vettek figyelembe, végigtárgyalták a szülők, diákok képviselőivel, szakszervezetekkel és tanfelügyelőségekkel is, míg 2014 október-novemberében elkészült egy anyag. Ennek véglegesítése különböző, általam ismeretlen okok miatt húzódott, valószínűleg azért, mert közben kormányátalakítás és miniszterváltás volt, és úgy gondolták, hogy a rendeletet még a régi miniszter írja alá. Ennek következtében a sok huzavona ellenére is meglehetősen félkész állapotban van ez a szabályzat” – foglalta össze tapasztalatait az államtitkár. Szerinte azonban van mód a további változtatásokra, mert miniszteri rendelettel lépett érvénybe a szabályzat. „Egy iskola működését irányító szabályzatnak átfogónak kell lennie, miután több mint 8800 oktatási intézmény működik Romániában. A szabályzatnak olyannak kell lennie, hogy alkalmazni lehessen a legnagyobb bukaresti líceum, a kolozsvári Báthori vagy a világvégi iskola esetében is. Ez viszont egy túlszabályozott működési leírás, amely sokszor szó szerint idézi a tanügyi törvényt. A másik problémám: nehezen tudja eldönteni – mivel maga a tanügyi törvény sem dönti el –, hogy centralizál, vagy decentralizál. Nem veszi figyelembe a földrajzi elszigeteltséget sem” – vázolta Király András. Nem tisztázott azonban, hogy az oktatási intézmények, már az új előírások mentén kialakított belső szabályzat alapján kell kezdeniük a második félévet, vagy csak a következő tanév elejétől kell alkalmazniuk.
Az iskoláknak belső szabályzatot kell módosítaniuk az új szabályzat alkalmazása érdekében – veti fel Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes. „Az új szabályozás sokkal részletesebb, mint a régi, jóval világosabban fogalmaz, olyan tevékenységek szabályozását is tartalmazza, mint az iskolában működtethető különböző vakációs tevékenységek vagy mobiltelefonok használata az iskolában. – Az esetleges fellebbezések tekintetében pedig a tanárnak az is kötelessége, hogy megtanítsa a diákot önmagát helyesen értékelni. Egy idő után ezt megtanulja, és azt is, hogyan készüljön, hogy legközelebb jobb eredményt érjen el.”
Csak részben új tankönyvek
Folyamatosan érkeznek az oktatási intézményekbe az új tantervek alapján nyomtatott tankönyvek, ám sikerről így sem beszélhetünk, hisz végül csak az elsősök számára készült magyar nyelvű anyanyelvi kommunikáció és speciális román tankönyv. A másodikosok továbbra is régi tantervet követő kötetekből tanulhatnak. Matematikából várhatóan román könyv fordítása jut majd el a tanulókhoz. „A könyvek egy része megérkezett, másik része még várat magára. Elég nagy probléma ez, amit a tanítók többsége úgy igyekszik megoldani, hogy állandóan segédanyagokat gyártanak, fénymásolnak” – fejtette ki Bara Lajos, a zilahi Wesselényi Református Kollégium igazgatója.
Jó is, rossz is
Bara Lajos, a zilahi Wesselényi Református Kollégium igazgatója lát jót is, rosszat is az új szabályzatban. „Tapasztalatunk szerint az egyenruha a legjobb megkülönböztető jel. Próbálkoztunk mindenféle megoldással, jelvényekkel, de nem igazán működött. Januárban megérkeztek az egyenruháink, kötelező viselésüket már bele is foglaltuk a belső szabályzatunkba. A lányok választhattak: szarafánt szeretnének vagy szoknyát kis kabátkával. A lényeg, hogy mindegyiken szerepel az iskola logója. A fiúknak zakójuk és nadrágjuk van, az öt-hetedikeseknek és az elemistáknak pedig mellényük” – vázolta az egyenruhahelyzetet az intézményvezető.
A szabályzat az igazgató szerint is többnyire a gyerekek jogaira koncentrál, a kötelességekre kevésbé. A pedagógusokra több megszorítás is vár: „Majd ha konkrétan szembesülünk a fellebbezésekkel, akkor látjuk majd, hogy mit is jelent valójában.”
A bánffyhunyadi Vlădeasa Szaklíceumban a második tanév előtt még nem esett különösebben szó az új szabályzatról –tájékoztatott Mihály Ágnes. „Tudunk róla, de hogy a mindennapi oktatás során mit jelent majd, ezt mindenki csak találgatja egyelőre. Egy írásbeli dolgozatnak amúgy is kell hogy legyen javítókulcsa, ami alapján a diák egyetérthet vagy sem a jeggyel. Azt is találgatjuk, hogy ha fellebbezhetnek a jegy miatt, akkor az hogyan fog zajlani. Azzal fogom tölteni a fél napomat? Tanítunk vagy vitatkozunk? Szerintem egy csomó olyan dolgot írtak le szabályként, ami megfelel a mindennapi morális értékeknek, az ember amúgy is azok mentén él és tanít. Olyan rosszul áll az országban a tanügy, hogy teljesen nyilvánvaló dolgokat kell papírra vetni? Szent Lászlónak is azért kellett szigorú törvényeket hoznia, mert az országban rendetlenség uralkodott” – mondta a kalotaszegi történelemtanár.
Változó vallásoktatás, változatlan fejkvóta
Az alkotmánybíróság határozata értelmében jövő tanévtől nem azt kell kérvényezni, hogy a gyermek ne vegyen részt vallásoktatáson, hanem épp fordítva: azt kell jelezni, hogy igénylik a hittanórákat. Ellenkező esetben a gyermek nem vesz részt ezeken a tanórákon. „A jelenlegi megállapodások – főleg az ortodox patriarchával – úgy szólnak, hogy tiszteletben tartják az alkotmánybíróság döntését, de a vallás a törzsanyag része marad, mint például az anyanyelv, a matematika és egyéb tantárgyak, azaz nem válik opcionálissá. Ennek ellenére kérvényezni kell, hogy a gyerek vallásórát látogathasson” – tájékoztatott Király András oktatási államtitkár. A sokat kritizált fejkvótarendszer – amely az oktatási intézmények finanszírozását biztosítja – viszont változatlannak tűnik. A gyereklétszám csökken, ám ha az osztály továbbra is megmarad, az oktatókat fizetni kell. A problémát több megyei tanfelügyelőség jelezte, bár az eljárás a rendszer 2009-es bevezetése óta folyamatos vita tárgya. A zilahi Wesselényi Református Kollégium azon kevés iskolák egyike, amelyik kijön a keretből, ám a megmaradt összeget az állam visszaveszi, az nem fordítható fejlesztésre. „A tanügyi törvény szerint a minisztériumnak mindenütt biztosítania kell a megfelelő oktatási minőséget, függetlenül attól, hogy sok vagy kevés a gyerek, de meghatároz bizonyos sarokszámokat. A kisebbségi oktatás esetében a minisztérium dönti el, működhet-e osztály 12-es minimális létszám alatt. Itt vannak a mi nagy gondjaink, mert kevesebb gyerekkel is különálló osztályokat akarunk megtartani, ami szülő és oktató szempontjából teljesen jogos, de a jelenlegi fejkvóta mellett ez nagyon nehezen fenntartható. Amíg az oktatás működtetése költségvetési tétel, nem nagyon látom a változtatás lehetőségét.”
Dénes Ida
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

MAradt az esperes, marasztalják a püspököt
Rákosi Jenő eddigi esperest választották újra az Érmelléki Református Egyházmegye élére a szombaton tartott közgyűlésen. Az egyházközségek egyhangúan Csűry Istvánt jelölték püspöknek.
Szombat délelőtt 10 órakor kezdődött meg (és közel 15 óráig tartott) Bihardiószegen az Érmelléki Református Egyházmegye választói közgyűlése, melyen megújították az egyházmegye vezetői testületét, illetve összesítették az egyházközségek jelölő lapjait az őszi püspökválasztásra vonatkozóan. Az összejövetel elején Szabó Zsolt szalacsi lelkész tartott áhítatot, majd rátértek a választásra. A 37 gyülekezetből 4 nem vehetett részt az ügymenetben, mivel tartozása van. A 33 egyházközséget 55 szavazásra jogosult személy képviselte. Az esperesi tisztségre egyedüli jelölt volt (csakúgy, mint a tisztségek nagy részére), az azt eddig is betöltő Rákosi Jenő székelyhídi lelkész, aki újabb 6 évig vezeti az egyházmegyét.
Egyhangúan
A főgondnoki tisztségben a margittai dr. Kürti Lászlót (aki egészségi állapota megromlása miatt nem vállalta tovább) a székelyhídi Mészáros János váltotta. A főjegyzői tisztséget továbbra is Bara László diószegi lelkész tölti be. A további, két tucatnál is több tisztség nagy részében mAradtak az azokat eddig is betöltő személyek (listájuk megtekinthető lesz az egyházmegye internetes oldalán). A tisztújítások után a választói közgyűlés jelölő közgyűléssé alakult, amikor összesítették az egyházközségek jelölő lapjait az őszi püspökválasztásra vonatkozóan. Az eredmény: egyhangúan Csűry István jelenlegi püspököt jelölik, a főgondnoki tisztségbe pedig a zilahi Bara Lajost.
Rencz Csaba
erdon.ro

Újraválasztották tisztségébe Csűry István református püspököt
MTI - Újraválasztották pénteken tisztségébe Csűry Istvánt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspökét.
A Nagyváradon tartott pénteki egyházkerületi küldöttgyűlés 97 résztvevője közül 84-en szavaztak a püspökre - tájékoztatta az MTI-t Wagner Erik püspöki titkár.
A tisztségre Csűry István volt az egyedüli jelölt, ellenjelöltjei korábban sorra visszaléptek. Az egyházkerületi közgyűlés visszaválasztotta a lelkészi főjegyzői (püspökhelyettesi) tisztségbe Forró Lászlót, a főgondnoki tisztséget pedig Bara Lajos István tanár, a zilahi Református Wesselényi Kollégium igazgatója nyerte el.
Az újraválasztott Csűry István megköszönte a küldöttek bizalmát, és közölte, hogy csak az öt év múlva esedékes nyugdíjazásáig kívánja betölteni a tisztséget, ekkor visszavonul az egyházkerület éléről. maszol.ro

Megmutatták az erejüket
Egységben az erő – tartja a mondás, és épp ezt támasztotta alá a szombaton a nagyváradi várban megrendezett Református Egység Fesztivál, amely gyakorlatilag népünnepélyjelleget öltött. Több mint ötezer református gyűlt össze Váradon ez alkalomból, hogy hitközösséget vállaljon. A vendégek nem csak Erdély kölünböző egyházmegyéből, hanem a Kárpát-medence számos területéről érkeztek.
A rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye az úrvacsoraosztással egybekötött ünnepi istentisztelet volt, amelyen mintegy hatezer hívő vett részt a várudvaron és a fejedelmi palota belső udvarán felállított hatalmas sátrak árnyékában. Az egybegyűlteket Csűry István, a házigazda Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke köszöntötte, kifejezve reményét, hogy az eseménynek otthont adó váradi várhoz hasonlóan a református egyház és a magyar közösség is képes lesz ismételten megújulni.
Az ünnepi istentiszteleten Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök hirdetett igét, a fesztivál ószövetségi vétetésű jelmondata „Őrizd a várat!” (Náhum 2, 1) alapján. Mint rámutatott, 1660 augusztusában a nagyváradi várat feladni kényszerülő védőknek is annyira fontos volt Isten szava, hogy nemcsak a szabad elvonulást kérték a törököktől a megadás feltételéül, hanem azt is, hogy elszállíthassák a nyomdát, valamin a félig kinyomtatott Váradi Bibliát.
A szertartáson közreműködött többek közt Steinbach József dunántúli püspök, Csomós József tiszáninneni püspök, Halász Béla délvidéki püspök, Kató Béla erdélyi psüpök, Fekete Károly tiszántúli püspök, Csáti Szabó Lajos horvátországi püspök, Fazakas László felvidéki püspök, Adorjáni Dezső erdélyi evangélikus püspök, valamint Forró László főjegyző, a Református Egység Fesztivál főszervezője. Az alkalmi beszédek rendjén a rendezvényt, s az egybegyűlt közösségeket üdvözölte Bara Lajos István királyhágómelléki főgondnok, Victor Opaschi vallásügyi államtitkár, valamint Christoph Weber és Uel Marrs írországi, illetve svájci meghívottak.
Az énekek alkalmával szolgálatot tett a nagyváradi ifjúsági fúvószenekar, valamint a nagyváradi gyülekezetek egyesített énekkara is. Szavalattal közreműködött Meleg Vilmos presbiter, a Szigligeti Színház színművésze is, aki Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt című verséből adott elő rszéleteket. Az úrvacsoraosztást követően az istentisztelet aHimnusz közös eléneklésével zárult.
Az egységnap további rendezvényeivel gyermekektől a nagyszülőkig minden korosztály számára kínált érdekességeket. A legkisebbeket a helyi kézművesek, valamint az Arany Kapu Egyesület és a Zabhegyezők közreműködésével színes gyermekprogramokkal várták. A tizenéves korosztályt ifjúsági zenekarok, valamint a váradvelencei református gyülekezet színjátszó csoportja szórakoztatta a nyári színpadon.
A rendezvény két tematikus konferenciát is magában foglalt. A várudvaron szervezett nőszövetségi konferenciát a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanárképző ének szakának hallgatói nyitották meg egy rendhagyó koncerttel, amely a reformáció korában keletkezett művektől erdélyi szerzők művein át egészen dél-amerikai darabokig a kórusművek széles skáláját felvonultatta. A konferencia keretében Dr. Lukács Olga a reformáció nőnevelésre gyakorolt hatásáról tartott előadást, míg Békefy Lajos és Röhig Klaudia lelkipásztorok Magyar egység – Solus Christusban! Esélyek, buktatók, reményeink címmel értekeztek. Közreműködött Écsi Gyöngyi és a Nagyváradi Kántorkórus. A nőszövetségi rendezvény záróakkordjaként Aczél Dóra osztotta meg a súlyos betegségből való gyógyulással kapcsolatos tapasztalatait egy pódiumbeszélgetés keretében.
Az egységnap másik kiemelkedő konferenciája a Partium reformációjával foglalkozott, melynek keretében kilenc egyházmegye reformációja került bemutatásra. Ezzel párhuzamosan kiállítások és tematikus standok várták a szépszámú látogatót. Megtekinthető volt többek közt az Erdélyi Gyülekezet kopjafa-kiállítása, valamint a várban kialakított állandó református tárlat keretében Szenczi Kertész Ábrahám bibliát is kinyomtató nyomdagépének életnagyságú, rekonstruált változata.
A fesztivál két nagyszínpadi előadással zárult. A Guinness-rekorder, 34 nyelven éneklő, Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekesnő, Dévai Nagy Kamilla adott szívhez szóló koncertet, majd ezt követően Erkel Ferenc Bánk bán című operájának legemlékezetesebb dallamait, áriáit hallgathatta meg a közönség a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészeinek előadásában.
A Református Egység Fesztivál a XXVI. Festum Varadinum rendezvénysorozat részét képezte.
Sz. G. T. / Reggeli Újság (Nagyvárad)