Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Bánkúti Ákos
2 tétel
2010. szeptember 4.
Belügyesek videózták a szentmisén résztvevőket a Bilibók-tetőn
A Gyimesi-szoros felett magasodó Bilibók-tetőn évekkel ezelőtt kialakított emlékhelyen a helybéliek minden év augusztusának utolsó szombatján szentmise keretében emlékeznek meg az orosz csapatok által megszállt magaslat 1944. szeptember 1-i visszafoglalásáról és az itt elesett áldozatokról. Az idén is mintegy kétszáz zarándok gyalogolt fel az 1200 méteres csúcsra, hogy méltó módon emlékezzen meg a hősi halottakról.
A megemlékezés ájtatos hangulatát sajnálatos módon beárnyékolta annak a két hatósági személynek a jelenléte, akik egyenruhában, fegyverrel az oldalukon minden álcázás nélkül végig filmezték a résztvevőket. Ugyanez a két egyenruhás a tavaly is filmezett a megemlékezésen, de akkor még civil öltözékben tették ugyanezt.
Amint azt akkor megírtuk, a helybeliek hasonló megfélemlítést voltak kénytelenek elviselni ez év március 15-én a gyimesbükki templomban tartott ünnepi szentmisén is. Ott civilruhás egyének szintén kamerával rögzítették az eseményeket, majd váratlanul nagy számban jelentek meg a plébánia udvarán, ahol aztán hosszabban ideig tartózkodtak, ezzel akadályozva a megemlékezők gyülekezését. Bánkuti Ákos. Erdély.ma
A Gyimesi-szoros felett magasodó Bilibók-tetőn évekkel ezelőtt kialakított emlékhelyen a helybéliek minden év augusztusának utolsó szombatján szentmise keretében emlékeznek meg az orosz csapatok által megszállt magaslat 1944. szeptember 1-i visszafoglalásáról és az itt elesett áldozatokról. Az idén is mintegy kétszáz zarándok gyalogolt fel az 1200 méteres csúcsra, hogy méltó módon emlékezzen meg a hősi halottakról.
A megemlékezés ájtatos hangulatát sajnálatos módon beárnyékolta annak a két hatósági személynek a jelenléte, akik egyenruhában, fegyverrel az oldalukon minden álcázás nélkül végig filmezték a résztvevőket. Ugyanez a két egyenruhás a tavaly is filmezett a megemlékezésen, de akkor még civil öltözékben tették ugyanezt.
Amint azt akkor megírtuk, a helybeliek hasonló megfélemlítést voltak kénytelenek elviselni ez év március 15-én a gyimesbükki templomban tartott ünnepi szentmisén is. Ott civilruhás egyének szintén kamerával rögzítették az eseményeket, majd váratlanul nagy számban jelentek meg a plébánia udvarán, ahol aztán hosszabban ideig tartózkodtak, ezzel akadályozva a megemlékezők gyülekezését. Bánkuti Ákos. Erdély.ma
2014. augusztus 28.
A kegyeletsértés nem hazafias tett
Kit zavarhatott a magyar nyelvű tábla Gyimesbükkön? A moldvai Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükk lakossága kegyelettel őrzi a történelmi Magyarország határán zajló háborús események áldozatainak kegyhelyeit.
Kivételékek azonban mindig vannak. Néhány napja egy tarhavasi magyar táblát meggyaláztak, felgyújtottak, tönkretettek. Itt készült Oláh-Gál Elvira beszámolója.
A mikrofon előtt előbb Bánkúti Ákos, a Budakeszi Kultúra Alapítvány képviselője idézte fel részletesen a 70 évvel ezelőtt történt eseményeket. Majd Dr. Pap István, a 32-es határvadász-emléktúra kezdeményezője elmondta, hogy többnyelvű táblán tüntették fel az elesettek nevét és haláluk körülményeit, most pedig két nap után megdöbbenéssel látják, hogy a magyar nyelvű tábla eltűnt. Deáky András, aki a gyimesi csángók között élte le életét, elmondta, hogy tudnak ezekről a sírokról és próbálják is azokat gondozni, a magyar tábla meggyalázásáról azonban mégis nehéz beszélnie. Deáky szerint a gyimesi csángókban kettős identitástudat van, és bár sokan közülük tökéletesen beszélik a magyar nyelvet, mégis román érzelműek. Ha ők románok, az rendben is van, legyenek románok, de tiszteljék azt, hogy mi magyarként akarunk élni a szülőföldünkön – jelentette ki Deáky.
Kossuth Rádió, Erdély.ma
Kit zavarhatott a magyar nyelvű tábla Gyimesbükkön? A moldvai Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükk lakossága kegyelettel őrzi a történelmi Magyarország határán zajló háborús események áldozatainak kegyhelyeit.
Kivételékek azonban mindig vannak. Néhány napja egy tarhavasi magyar táblát meggyaláztak, felgyújtottak, tönkretettek. Itt készült Oláh-Gál Elvira beszámolója.
A mikrofon előtt előbb Bánkúti Ákos, a Budakeszi Kultúra Alapítvány képviselője idézte fel részletesen a 70 évvel ezelőtt történt eseményeket. Majd Dr. Pap István, a 32-es határvadász-emléktúra kezdeményezője elmondta, hogy többnyelvű táblán tüntették fel az elesettek nevét és haláluk körülményeit, most pedig két nap után megdöbbenéssel látják, hogy a magyar nyelvű tábla eltűnt. Deáky András, aki a gyimesi csángók között élte le életét, elmondta, hogy tudnak ezekről a sírokról és próbálják is azokat gondozni, a magyar tábla meggyalázásáról azonban mégis nehéz beszélnie. Deáky szerint a gyimesi csángókban kettős identitástudat van, és bár sokan közülük tökéletesen beszélik a magyar nyelvet, mégis román érzelműek. Ha ők románok, az rendben is van, legyenek románok, de tiszteljék azt, hogy mi magyarként akarunk élni a szülőföldünkön – jelentette ki Deáky.
Kossuth Rádió, Erdély.ma