A Fiatal Írók Szövetsége és a Szépirodalmi Figyelő folyóirat február 10-én közös díjkiosztó estet rendezett Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A FISZ 28 éven aluli alkotóknak kiírt 2004. évi irodalmi pályázatának első díjasai – a három közül két kategóriában – határon túli magyar fiatalok. Vers kategóriában az öt díjazott közül első díjas lett a 24 éves zentai Kollár Árpád, prózában a hat díjazott közül ketten kaptak első díjat, két csíkszeredai fiatalember: a 27 éves Szőcs Attila és a 24 éves Burus János Botond. A FISZ önálló kötetekben adja ki a díjazottak pályaműveit. Szőcs Attila közgazdász, oktató a Sapientia Egyetem csíkszeredai gazdasági karán és PhD hallgató a Corvinus Egyetem marketing szakán. Szőcs Attila fest és fotózik is. Első önálló festészeti kiállítása januárban volt, Csíkszeredában. Burus János Botond a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakos hallgatója A 2002 óta kéthavonta megjelenő Szépirodalmi Figyelő folyóirat 2004. évi – és egyben első alkalommal kitüntetett – díjazottjai Szőcs Géza költő és Bánki Éva prózaíró. A Szépirodalmi Figyelő irodalmi, kritikai, szemléző folyóirat. Félszáznál több lapot szemléznek, nemcsak a magyarországiakat, hanem valamennyi, magyar nyelven rendszeresen megjelenő irodalmi folyóiratot. A kiadvány interneten a www.szepirodalmifigyelo.hu honlapon érhető el. /Guther M. Ilona: Irodalmi díjakat osztottak Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Novellárium címmel új sorozatot indít a magyarországi Magvető Kiadó, amelyben kortárs magyar írók kisprózáit adja közre. A Novellárium sorozat négy könyvvel rajtol, köztük két erdélyi szerző, Vida Gábor Nem szabad és nem királyi és Nagy Koppány Zsolt Nagyapám tudott repülni, valamint Bánki Éva Magyar Dekameron és Erdős Virág Eurüdiké című köteteivel. /Novellárium erdélyi szerzőkkel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

Új sorozatot indít a Magvető Kiadó a kortárs magyar kispróza bemutatására. A Novellárium első négy kötetében Bánki Éva, Erdős Virág, valamint az erdélyi Nagy Koppány Zsolt és Vida Gábor írásai látnak napvilágot. Vida Gábor kisprózakötete Nem szabad és nem királyi címmel már elhagyta a nyomdát. A Kisjenőn született, a Látó prózaszerkesztőjeként is ismert író – aki a Magvető szerzője is – novelláinak hősei erdélyi emberek, akik saját körülményeik, saját történetük foglyai. A marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő Nagy Koppány Zsolt Nagyapám tudott repülni novelláskötete tematikáját és stílusát tekintve is újszerű a kiadó szerint. /Magvető erdélyiek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Látó: lapszámbemutató a falu jegyében
Legújabb, májusi lapszámát mutatta be a marosvásárhelyi G-kávézóban a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége. A szerzők ez alkalommal, szerkesztői felkérésre a falu témáját járták körbe, saját falusi élményeikről, a faluhoz kötődő kapcsolataikról, emlékeikről írtak.
Az összegyűlteket Kovács András Ferenc főszerkesztő köszöntötte, aki elmondta, a jól sikerült lapszámokat ezentúl bemutatják a közönségnek, beszélgetést szerveznek, olyan kötetlen irodalmi esteket, ahol a szerzők felolvasnak írásaikból, ahol az olvasók is elmondhatják észrevételeiket. A most megjelent tematikus Látót Vida Gábor szerkesztette, a téma ötlete is tőle származik, igaz, már vagy öt éve érlelődik, hogy a Berlin-, Velence-, Bukarest-Látók után jó lenne egy falu-Látót is készíteni. Az ötlet tetszett a szerzőknek, annyira, hogy helyszűke miatt több írás is kimaradt a lapból, azok a következő, a júniusi, júliusi számokban jelennek majd meg.
Szabó Róbert Csaba saját gyerekkori élményéről beszélve elmondta, olyan helyszín volt a falu, ahonnan jött, amit nem hogy nem akar kitörölni az emlékeiből, de folyamatosan abból táplálkozik. Láng Zsolt azt mesélte el, hogy 23 évesen találkozott először a faluval, és azóta is otthona. „Hogy mi a falu, azt nem tudom megmondani. Az, ahol mindenki köszön mindenkinek? Vagy ahol mindenki ismer mindenkit? Ahol mindenki mezőgazdaságból él?” – sorolta a kérdéseket, majd arra a következtetésre jutott, hogy jó ott lenni a közösségben, hogy a közösség élményét egy faluban lehet megélni a legjobban. László Noémi versét Kovács András Ferenc olvasta fel, majd vallott saját falu-élményeiről. Több falu is van, amely meghatározó volt az életében: Marossárpatak, ahonnan az édesapja származott. Aztán a Szászrégennel egybenőtt Abafája vagy Bözöd, Szentábrahám, Siménfalva, Szatmár környékéről Kiskolcs, Daróc. Más-más valamennyi, különféle hangulattal, szokásrenddel, ízekkel, tájakkal, emberekkel. Gálfalvi György, a Látó volt főszerkesztője a faluról, mint „világ széléről” beszélt, ahol állandóan kapaszkodni kell, nehogy „beleessünk a semmibe”.
A Látó májusi tematikus számában Varga László Edgár, Bánki Éva, Vajda Noémi Anna, László Noémi, Markó Béla, György Péter, Tóth Krisztina, Halász Margit, Lövétei Lázár László, Varga Illés, Hajdú Farkas-Zoltán, Fekete Vince, Magyary Ágnes, Márton Evelin, Szabó Róbert Csaba, Váradi Nagy Pál, Selyem Zsuzsa, Felleg József, Láng Zsolt, Virginás Andrea, Vermesser Levente írása olvasható.
Antal Erika
Székelyhon.ro