Bioetanolt állítana elő Bihar megyében a magyarországi Duna Fejlesztési Cégcsoport, derült ki február 21-én a sajtótájékoztatón, melyet a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Szabó Ödön tartott a cégcsoport vezérigazgatójával, Érsek Tiborral és Bánki Erik magyar parlamenti képviselővel közösen. Szabó elmondta, a megyében bioüzemet létesítenek, amely felvásárolja majd a megye 30 ezer hektár területéről a kukoricát, gabonát, amiből előállítják a környezetkímélő üzemanyagot, a bioetanolt. A beruházás 70-80 millió euró, évi 300 ezer tonna kukoricának a feldolgozására képes. /Both Abigél: Hetvenmillió eurós beruházás Biharban? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Tőkés László: az önrendelkezés a megoldás
Többi közt a romániai pártpolitika helyzetről és a rokkantellátás magyarországi rendszeréről is beszéltek magyar európai parlamenti (EP-) képviselők hétfő este Strasbourgban, az EP plenáris ülésén, az egyperces felszólalások sorában.
A fideszes Bánki Erik arra emlékeztetett, hogy az EP 2010. május 5-én fogadta el nagy többséggel az Áder János és Tőkés László által kezdeményezett többpárti határozatot, amely a cianidos bányászati technológiák 2011 végéig történő betiltását szorgalmazta.
„Sajnos az Európai Bizottság a mai napig nem tett semmit annak érdekében hogy az EP-határozatot követően jogszabály szülessen, amely rendezné ezt a kérdést, és amely megtiltaná Európában ezt a rendkívül veszélyes bányászati üzemmódot" – állapította meg.
Figyelmeztetett arra, hogy Romániában a környezetvédelmi hatóság már kiadta a működési engedélyt egy ilyen üzemmódú, kisebb méretű felsőcsertési bányának, valamint hogy a szlovákiai Kremnicán szintén előkészítik egy bánya újranyitását. Szerinte ha el akarják kerülni a verespataki bányanyitásra irányuló újabb kezdeményezést, akkor az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének tennie kell valamit.
A szintén fideszes Gál Kinga az európai fiatalok magas munkanélküliségi arányának a problémájáról beszélt, és fontosnak nevezte, hogy minél több olyan kormányzati program szülessen, amely a fiatalok munkavállalási helyzetét javítja, valamint hogy olyan fórumok jöjjenek létre, ahol maguk a fiatalok juttathatják el véleményüket a döntéshozókhoz.
„Ezért örülök, hogy végre Magyarországon is elindult ez az Új Nemzedék program keretében" – mondta. Felhívta a képviselők figyelmét a tehetséggondozás fontosságára, valamint arra, hogy erről írásbeli nyilatkozatot kezdeményezett, amelyhez kérte az EP támogatását.
Tőkés László erdélyi néppárti EP-képviselő azt tette szóvá, hogy Romániában zaklatják, megfélemlítik pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt tagjait és támogatóit. Az ügyészség, a rendőrség behívatja, illetve munkahelyükön keresi fel őket azokban a megyékben, ahol aláírásukkal támogatták a párt létrehozását – mondta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy december 9-én Romániában választásokat tartanak. Szerinte azért támadják az EMNP-t, mert az a korrupció ellen van, illetve hangsúlyozottan támogatja a föderalizmust, az autonómiát, a kisebbségi jogokat.
Tőkés vizsgálatra kérte Viviane Reding igazságügyi EU-biztost és az EP-t annak érdekében, hogy a bukaresti kormányzat „ne sértse meg a jogállamiságot, a demokráciát, a választás szabadságát, a kisebbségi jogokat, a demokratikus pluralizmus értékeit".
Szintén Redinghez intézte szavait Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő, aki szerint a magyar kormány „továbbra sem hajlandó tiszteletben tartani az alapvető emberi és szociális jogokat". Visszautalt arra, hogy egy évvel ezelőtt jelentette be a magyar kormány a rokkantnyugdíjak jogosultsági szabályainak felülvizsgálatát.
„A korábban rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rendszeres szociális járadékban részesülők támogatását olyan juttatássá alakították át, amely csökkenthető, sőt megszüntethető. Ezzel a magyar kormány ismét visszamenőleges hatállyal vont meg olyan jogosultságot magyar állampolgárok egy csoportjától, amely szerzett jog volt" – jelentette ki Tabajdi, aki szerint ez a szociális Európa alapelveinek durva megsértése.
MTI
Erdély.ma

Brüsszel lépjen végre Verespatak ügyében!
Felszólítást intéztek az EB-hez magyar néppárti EP-képviselők
Bánki Erik, Tőkés László és Sógor Csaba magyar néppárti európai parlamenti képviselők levélben fordultak Janez Potocnik környezetvédelemért felelős uniós biztoshoz, amelyben a cianidos bányászat uniós betiltását és a biztos határozott fellépését sürgették a verespataki aranybánya megnyitásáról szóló román törvénytervezet kapcsán – derül ki az EP-képviselők tegnapi közleményéből. Victor Ponta miniszterelnök a tegnapi kormányülés előtt közölte: különbizottság alakul a parlamentben Verespatak-ügyben.
A néppárti   politikusok a biztoshoz címzett kemény hangvételű levelükben emlékeztettek: Áder János és Tőkés László indítványára az Európai Parlament 2010. május 5-i határozatában elsöprő többséggel szólította fel az Európai Bizottságot (EB) arra, hogy kezdeményezze a cianidos bányászati technológiák teljes körű tilalmát az Európai Unióban. A levélírók egyben mély csalódottságuknak adtak hangot, amiért a bizottság a mai napig nem tett semmit azért, hogy a határozatnak érvényt szerezzen, s ennek okairól tájékoztatást kértek Janez Potocniktól.
A levél emellett felidézi a parlamenti határozat azon felhívását is, miszerint a tagállamok a tilalom életbe lépéséig ne támogassanak olyan projekteket, amelyek a környezet és emberi egészség szempontjából rendkívül kockázatos cianidos technológiát alkalmazzák. A képviselők ennek kapcsán felhívták a biztos figyelmét a román kormány múlt héten elfogadott törvénytervezetére, amelynek értelmében a parlament elé kerül a verespataki kitermelés megindításának kérdése.
A magyar néppárti képviselők a levélben kifejezték súlyos aggodalmukat az esetleges bányanyitás és annak súlyos környezeti kockázatai miatt. A törvény elfogadásával és az engedélyezés felgyorsításával ugyanis valósággá válhat egy, a tiszai ciánszennyezésnél is nagyobb méretű természeti katasztrófa veszélye, amelynek során 250 millió tonna mérgező cianidos zagy zúdulhatna a térség országaiban élőkre és a közép-európai vízgyűjtő medencére. Az EP-képviselők ezért arra szólítják fel az uniós biztost, minden befolyását latba vetve határozottan lépjen fel, és gyakoroljon nyomást, hogy Románia betartsa az Európai Parlament határozatában foglaltakat, és ne adjon zöld lámpát a verespataki beruházásnak.
Boc: vonják vissza a törvénytervezetet
A verespataki bányaberuházásra vonatkozó törvénytervezet visszavonását  kéri Emil Boc, amelyet a Ponta-kormány múlt héten terjesztett a parlament elé elfogadás végett. Kolozsvár polgármestere szerint a jogszabály alkotmányellenes, mégpedig azért, mert egy magánvállalkozás tervét nyilvánították közhasznúnak, a törvény hatálya alá pedig csak az állami, illetve az önkormányzati intézmények tartoznak. Példaként a Rompetrol esetét hozza fel, az Alkotmánybíróság a verespatakihoz hasonló törvénytervezetet annak idején negatívan véleményezte. Mindaddig, amíg a tervezetet nem tűzték a parlamentben napirendre, a kezdeményező visszavonhatja azt – magyarázta az alkotmányjogász-polgármester.
Boc a szerda délelőtt megtartott sajtóértekezleten kérdésre válaszolva elmondta: egyetért a népszavazás ötletével, egy demokráciában a minél szélesebb körű konzultáció a természetes.
Bár a polgármester nem vett részt sem a vasárnapi, sem a keddi tüntetésen, felesége a Kolozsvár főterén összegyűlt több száz tiltakozóval együtt követelte: ne tegyék lehetővé a Roşia Montană Gold Corporation számára a verespataki aranybánya megnyitását.
Szabadság (Kolozsvár)

A verespataki bánya ellen szólaltak fel magyar EP-képviselők
A Verespatakon tervezett bánya ellen emelt szót hétfőn késő este az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén Bánki Erik Fideszes, Tabajdi Csaba MSZP-s, valamint Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő. Az úgynevezett egyperces felszólalások során Bánki Erik felhívta a figyelmet arra: a román kormány augusztus végén olyan törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amely lehetővé teszi 2016-tól a bánya megnyitását.
"Ezzel olyan környezeti kockázat keletkezik, amely nemcsak Románia, hanem a Kárpát-medence vízgyűjtő területét fenyegeti" – figyelmeztetett a képviselő. Szóvá tette, hogy az Európai Bizottság nem hajlandó végrehajtani az Európai Parlament azon 2010-es határozatát, amelynek értelmében már 2011 végére meg kellett volna találni a jogi megoldást a cianidos technológia európai betiltására, s Janez "Potocnik (környezetvédelmi EU-)biztos semmit nem tesz" az ügyben.
Tabajdi Csaba is úgy vélekedett: a román kormánydöntés nyomán valós a veszélye annak, hogy megindul a cianidos aranykitermelés Verespatakon. A technológiában rejlő veszély és a környezetszennyezés határokon átnyúló jellege miatt a legtöbb uniós tagállam betiltotta a cianidos aranybányászatot – figyelmeztetett.
"Érthetetlen, hogy a román kormány miért nem követeli meg a beruházótól a jóval biztonságosabb zárt cianidos technológia alkalmazását" – mondta a képviselő. Szerinte azt is meg kellene követelni, hogy a beruházó megfelelő környezetvédelmi felelősségbiztosítást kössön.
Sógor Csaba a vitában úgy fogalmazott, hogy a kormány ellentmondásosan viszonyul a kérdéshez. Elmondta, hogy Potocnik biztos jelezte, a brüsszeli bizottságnak nem áll szándékában uniós tilalom alá helyezni a cianidos technológiát, így az engedélyeztetés tagállami hatáskör.
"Ha a bizottság komolyan veszi az európai polgárok életminősége iránti felelősségét, akkor foglalkoznia kell a cianidos technológiával" – hangsúlyozta Sógor. (mti)
Transindex.ro

Az EP környezetvédelmi bizottsága elé kerül a verespataki bánya ügye
Az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi bizottsága elé viszi a cianidos bányászati technológia kérdését Bánki Erik Fideszes EP-képviselő – tudatta szerdán a képviselő irodája.
A bizottság a jövő héten meg is tartja az ezzel kapcsolatos első vitát, amelyben arra szeretne választ kapni az Európai Bizottság képviselőitől, hogy a brüsszeli testület miért nem kezdeményezte mindezidáig a cianidos bányászati technológia betiltását az egész Európai Unióban, noha az EP 2010 tavaszán határozatban szólította fel a bizottságot, hogy kezdeményezzen ilyen jogszabály-módosítási javaslatot.
„A széleskörű politikai és civil támogatottság ellenére azonban Janez Potocnik környezetvédelemért felelős uniós biztos mindezidáig nem tett eleget a határozatban foglaltaknak – kárhoztatja a késlekedésért a bizottság illetékes tagját közleményében Bánki.
A fideszes politikus úgy véli, hogy a román kormány törvényjavaslata, amely biztosítaná a verespataki aranybánya megnyitásának lehetőségét, újra „felerősítette a cianidos bányászat uniós tilalmáért küzdők hangját". Emlékeztetett arra, hogy szeptember elején Tőkés Lászlóval és Sógor Csaba romániai magyar néppárti képviselőkkel együtt levelet is írt Potocniknak, hogy megtudakolja, miért nem tesz eleget a bizottság az EP-határozatnak, majd személyesen is egyeztettek az ügyben a biztossal a múlt héten Strasbourgban. „Janez Potocnik elmagyarázta nekik, hogy 2010 óta kapcsolatban vannak a románokkal az ügy miatt, de mi nem tilthatjuk be a cianidot" – tudatta akkor az MTI-vel Joe Hennon, a környezetvédelmi biztos szóvivője, s rámutatott, hogy a biztos ellátja törvényes feladatát, az uniós jogot be fogja tartatni. Potocnik szerint a cianidos kitermelésnek van ugyan alternatívája, de a többi lehetőség még nagyobb kockázatokat hordoz.
Bánki szerint európai napirenden kell tartani a verespataki ügyet „hiszen a romániai belpolitikai színjáték ellenére továbbra is van esély, hogy a verespataki bányaberuházás megvalósul".
MTI
Erdély.ma