Rendkívüli esemény Sepsiszentgyörgyön – örülni is van okunk
Rendkívüli eseményre hívták fel a figyelmet a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki és megyeszékhelyi vezetői hétfő délelőtti sajtótájékoztatójukon: egy általuk gondosan előkészített és szerdán megnyíló időszakos történelmi kiállítás alkalmából ugyanis Sepsiszentgyörgy központjában ismét felvonják a magyar zászlót.
Nem csak gyászra és könnyes főhajtásra, hanem boldogságra okot adó események is voltak a magyar nemzet és ezen belül a székely nép történelmében. Ide sorolható a sepsiszentgyörgyi országzászló-talapzat 1942-ben történt leleplezése és a magyar zászló ünnepélyes felvonása is. Ezeknek a magasztos pillanatoknak egy időszakos történelmi kiállítás kereteiben való felidézése tehát számunkra egy örömteli alkalom kell legyen. Egyúttal pedig a nemzeti öntudat kútfője is, melyből a szülőföldünk megtartásáért és autonómiáért folytatott küzdelmünkhöz erőt, kitartást és bátorságot meríthetünk – világított rá a rendezvény hátterére Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke.
A rendezvény programját Nagy Gábor Levente, megyeszékhelyi MPP-elnök ismertette. Az emlékünnepség november 15-én 17 órakor kezdődik az Erzsébet park Mikó-kollégiummal szembeni sétányán. Politikai beszédek nem fognak ezen elhangzani, csupán József Álmos nyugalmazott tanár, helytörténész, e téma kutatója fogja az akkori eseményeket időrendben felidézni. Ezek után Gyenge Tímea, a Plugor Sándor Művészeti Líceum és Szabó Fruzsina, a Mikes Kelemen Elméleti Líceum diákjainak szavalata, illetve éneke, valamint a zászlófelvonás és Báncsa Gábor református lelkész áldása következik.
Végül a rendezvény ötletgazdája, ifjú Miklós András, az MPP megyeszékhelyen működő ifjúsági szervezetének vezetője idézte fel a 75 évvel ezelőtt történteket. Ennek során többek között megtudhattuk, hogy a korabeli újságok böngészése, valamint József Álmos helytörténésszel folytatott beszélgetései nyomán számára egyértelművé vált, hogy az 1940. augusztus 30-án meghozott II. bécsi döntést követően a Székelyföldre szeptemberben bevonuló magyar csapatokat a lakosság kitörő örömmel fogadta. Nem volt ez másképp Sepsiszentgyörgyön sem, hiszen 22 év kegyetlen elnyomás után a székelység újra szabadnak érezhette magát és fellélegezhetett.
Előkerültek tehát a féltve rejtegetett nemzeti színű szalagok, zászlók és kokárdák. A magyar vezetés által már 1928-ban elindított országzászló-mozgalom idáig begyűrűző hatásaként pedig itt is megfogalmazódott az országzászló-állítás igénye. Ennek kivitelezését késleltette ugyan az 1940. november 10-én bekövetkezett és tetemes anyagi kárt okozó földrengés, megakadályozni azonban nem tudta. A talapzat elkészítésére kiírt pályázatra érkezett elképzelések közül a bizottság Haáz Ferenc Rezső székelyudvarhelyi rajztanár és képzőművész tervét fogadta el, az építkezési munkálatokat Puskás István helyi kőfaragó mester irányította.
A 27 méter hosszú, középen 6 méter magas talapzat által tartott, 20 m magas zászlórúdra 1942. november 15-én ünnepélyes keretek között vonták fel a magyar lobogót. Bedő Zoltán / Székely Hírmondó; Erdély.ma