Pécskán 655-en mulattak a Székely Szüreti Bálban
Szombaton a 20 óra után Pécskára zúduló felhőszakadás sem vette el a jókedvét a III. Székely Szüreti Bál résztvevőinek. Bár a csapadék befolyt a piaccsarnok mögött felállított két nagyméretű sátorba is, a bálozók tovább táncoltak. Rövid időn belül a szervezők, Balta Tajcs Tünde és Borsos Endre megoldották a problémát, és hivatalosan megnyitották a bált, amely Pécska egyik legnagyobb eseményévé nőtte ki magát.
Felcsendült a székely himnusz, Balta Tajcs Tünde elénekelte a „Te bujdosó székely” című népdalt. Az éjszaka során Borsos Endre is előadott több ismert nótát, de ne vágjunk a dolgok elébe.
Táncos felvonulás
A program valójában már 15 órakor elkezdődött. A székely népviseletbe öltözött pécskai fiatalok és a battonyai Szivárvány Néptánc és Hagyományőrző Egyesület táncosai elmondtak egy imát a katolikus templomban, majd a kisperegi Roulette zenekar kíséretében, szekereken járták végig a város főbb utcáit. Öt útkereszteződésben meg is álltak, táncoltak, a velük tartó szervezők pedig friss sóspereccel és borral kínálták az összegyűlt környékbelieket.
Az esti megnyitó után a pécskai származású Nagy Zsuzsanna vezette Szivárvány előadása következett, majd a pécskai Búzavirág néptánc-együttes négy táncosa adott elő egy verbunkost.
Mindkét produkciót vastapssal jutalmazta a közönség és visszahívta a táncosokat, hogy megismételjék azokat. Ezt követően a táncosok felszolgálták a 655 résztvevőnek a Lipták Marika néni és csapata által elkészített finom pörköltet. Vacsora után újra a kisperegi Roulette zenekar volt felelős a jó hangulatért és hamar megtelt a táncparkett.
Két sztárvendég, több tucatnyi nyeremény
23 órakor érkezett meg az este első sztárvendége, a pécskaiak által már ismert Kaczor Feri, akit a szintén közkedvelt énekes, Csocsesz követett. Felváltva szórakoztatták a bálozókat, 3 óra körül közös dallal, többszörös visszahívás után tudtak csak elbúcsúzni.
Eközben a szervezők frissen sült sóspereccel kedveskedtek a bálozóknak.
Hajnali 4 előtt került sor a tombolasorsolásra. Mivel szinte egész este sor volt a jegyárusító asztal előtt, mindenki izgatottan figyelte a húzást.
Több tucatnyi nyeremény talált gazdára, a fődíj, egy 81 centiméter átmérőjű televízió, Sztojka Szidóniához került.
Az első bálozók 5 óra körül indultak haza, az utolsó vendégek napkeltére hagyták el a sátrakat. A főszervezők, Balta Tajcs Tünde és Borsos Endre elmondták: a pécskai székely és magyar résztvevők mellett többen érkeztek a környékbeli településekről: Tornyáról, Kisperegről, Aradról, Nagyiratosról, Nagyvarjasról, Majlátfalváról és Szapáryligetről, de a bál átlépte az országhatárokat és vendégeket köszönthettek Battonyáról, Mezőkovácsházáról, Hódmezővásárhelyről, Kecelről és Budapestről is.
Ezúttal köszönetet is mondtak Pécska Város Polgármesteri Hivatalának és a helyi tanácsnak, Antal Péter polgármesternek és Miodrag Stanoiov alpolgármesternek, a nagyvonalú támogatásért, amely nélkül nem jöhetett volna létre ez a szép esemény.
Sinka Pál, Nyugati Jelen (Arad)

Teltházas Anyák Napi Magyar Nótagála Pécskán
Regionálisan ismert és eseménnyé nőtte ki magát a szombaton második alkalommal megrendezett pécskai Anyák Napi Magyar Nótagála, hiszen a nagy számú pécskai néző és az Arad megye magyarlakta településeiről érkezettek mellett újszentesi és resicabányai nótakedvelők is jelen voltak, nem beszélve a magyarországi vendégekről.
A tavalyi színvonal hatására, olyannyira megnőtt az érdeklődés a gála iránt, hogy a szervezőknek pótszékeket kellett betenniük minden szabad helyre.
Az idei kiadást már a nemrégiben alakult Pécskai Kissebségi Hagyományőrző Egyesület szervezte, annak elnöke, Balta Tajcs Tünde, az est egyik fő szervezője köszöntött minden jelenlévőt, majd üdvözölte az önkormányzat képviselőit, a kisiratosi, nagyiratosi, battonyai, záhonyi elöljárókat, az ukrajnai Csap küldöttségét, a pécskai magyar egyházak, a helybeli és környékbeli civil szervezetek képviselőit.
Ezt követően felkérte Antal Péter polgármestert, hogy nyissa meg az ünnepi műsort. A városvezető köszöntött minden édesanyát, nagyanyát, dédanyát, majd felköszöntötte a születésnapját ünneplő Szép Olgát, illetve oklevelet nyújtott át a tavasszal aranylakodalmukat ünneplő id. Lénárt Istvánnak és Rozáliának.
A nagyszabású program keretében Dócs Péter, Kalina Enikő, Szabó Sándor, Kádár Zsuzsa, Fejős Jenő, Tarnai Kiss László, Madarász Katalin, Fekete Zoltán, Szabó Lajos és Farkas Rozika szórakoztatta ismert nótákkal a több mint 300 nézőt.
Bár első alkalommal léptek színpadra ebben a felállásban, az Aranykalász néptánccsoport táncosainak mozgásán látható volt az évekre visszanyúló tapasztalat, előadásukat a közönség vastapssal jutalmazta.
Annak ellenére, hogy a műsor a tervezettnél hosszabbra nyúlt, a nézők kitartottak, és a finálén közösen énekeltek a színpadon felvonuló valamennyi művésszel.
Az eseményt rögzítette a Temesvári Rádió csapata is, a felvételből a közeljövőben lehet majd hallani a magyar nyelvű műsorokban.
Sinka Pál
Nyugati Jelen (Arad)

Nagy sikert aratott a Március hangjai program
Közös előadással ünnepeltek a pécskai magyarok
Amint azt rövid hírben közöltük, a Battonyai Városi Művelődési Központ és Könyvtár, a pécskai Búzavirág Egyesület és Néptánccsoport, valamint a helybeli Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület vasárnap18 órától a városi Doru Ioan Petescu Művelődési Házban Március hangjai címmel közös, ünnepi műsort adott elő az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére.
A Művelődési Ház nagytermét megtöltő közönséget, köztük Antal Péter polgármestert, Faragó Péter parlamenti képviselőt és Bölöni György megyei tanácsost Engi Márta Ildikó, a Búzavirág Egyesület elnöke, valamint Balta Tajcs Tűnde, a Hagyományőrző Egyesület elnöke köszöntötte.
A Himnusz felcsendülését követően, a Juhász Kálmán által betanított citerás gyermekek műsora vezette fel az előadást, majd a Bojtocska gyermekjátékainak, utánuk a Kisboglárka játékainak, majd a Búzavirág magyarbődi táncának tapsolt a közönség.
Jogállam nélkül nincs szabadság
Ünnepi beszédében Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök, parlamenti képviselő kifejtette: közel 3 évtizeddel a rendszerváltás után, még mindig a szabadságjogokért, magáért a jogállamiságért kell utcára vonulni szerte az országban. Ahol nincs jogállam, ott nincs szabadság. Nem szabad az olyan ország, ahol a bűnszervezetek mindenféle hatalom fölött állnak. Nem lehet szabad az olyan ország, ahol félreállítják azt, aki dolgozik, aki tenni akar a közösségéért. Nem lehet szabad az olyan ország, ahol börtönbüntetés fenyegeti azokat, akik kitűzik a magyar vagy a székely zászlót. Magyar összefogás nélkül a romániai magyarság hangja pusztába kiáltott szó lenne. Ahogy az 1848-as hősöknek, úgy nekünk is szükségünk van az összefogásra, a közös erőre, hogy államalkotó nemzetként, jogunk legyen az ország ügyeibe való beleszólásra. Akkor is, ha az érvényben lévő Alkotmány első paragrafusa bennünket, magyarokat és a többi nemzeti kisebbséget figyelmen kívül hagy. Az elmúlt évek során Romániában elismerték, hogy március 15. fontos az itteni magyarság számára, ezért azt kérjük, ismerjék el hivatalos ünnepként. Az RMDSZ hivatalosan is benyújtotta a törvényjavaslatot, miszerint március 15-ét ismerjék el az itteni magyarság hivatalos ünnepévé, ami számukra legyen munkaszüneti nap. Mi, magyarok olyan kevesen vagyunk, hogy nem engedhetjük meg magunknak az ellenségeskedést. Ahogy az 1848-as forradalmárok hittek a magyarság jogaiban, úgy nekünk is hinnünk kell bennük, ahogyan ők, mi is szabadságra vágyunk. Azaz korlátozásoktól, fenyegetettségtől mentes életre. Ahogyan ők tették, nekünk is bíznunk kell abban, kitartással, türelemmel, összefogással megvalósíthatjuk céljainkat. Isten minket úgy segéljen!
A szabadságharc megjelenítése
A továbbiakban a Hagyományőrző Egyesület tagjai jeleneteket adtak elő az 1848. március 15-én a Pilvax Kávéházban, az egyetemeken, illetve a nyomdában lezajlott eseményekről, de gyermekek által bemutatott harci előkészületeknek is tapsolhattak. A Búzavirág kalotaszegi tánca után falusi jelenetet mutattak be a vérbe fojtott szabadságharc üldözött katonáinak a sorsáról. Utána az Itt megkondult az óra címmel, az aradi színházban nagy sikerrel bemutatott dalos, táncos, március 15-e művészi megjelenítésének tapsolhattak a Kisboglárka, a Nagyboglárka és a Búzavirág tánccsoportok előadásában. Engi Márta megszólaltatta Reményik Sándor Magyar gyerek című költeményét, majd Balta Tajcs Tündével közösen köszönetet mondtak a töretlen támogatásért Pécska Város Tanácsának, név szerint Antal Péter polgármesternek és Eugenia Petének, a Művelődési Ház igazgatójának a felkészülés biztosításáért. Ugyancsak megköszönték a Battonyai Városi Művelődési Központ és Könyvtár közreműködését, dr. Rimainé Roczkó Zsuzsanna jóvoltából, valamint Juhász Kálmán közreműködését a citeraoktatásban.
A műsorban fellépett összes résztvevő előtt, a két civilszervezet vezetője mondott köszönetet a sok tapsért, majd Isten áldja nemzetünk, Isten áldja ünnepünk jeligével, vastaps közepette zárult a pécskai, nagyszabású március 15-i ünnepség.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

A Hargita Nemzeti Népi Együttes sikere Pécskán
Székely–magyar hagyományok, magas színvonalon
Amint azt előzetesen meghirdettük, szombaton a pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület első alkalommal szervezte meg a Hagyományőrző Székely és Magyar Bált. A program 16 órakor a piactéren felállított jókora sátorban, nt. Tóbiás Tibor György, a pécskai református híveket is képviselő kisperegi lelkipásztor lélekemelő imájával, áldásával indult. Ezt követően 5 felékesített társzekéren a Hargita Nemzeti Népi Együttes, a pécskai Búzavirág néptáncegyüttes és a battonyai Szivárvány néptánccsoport, a kisperegi Roulette zenekar kíséretével bejárták Pécska magyar részének az utcáit, ahol hívogattak az esti hagyományőrző magyar bálra. 20 órakor visszaértek a piactéri sátorhoz, ahol a szervezők pálinkával fogadták a hagyományőrző toborzókat, illetve a gyülekező vendégeket.
21 órakor Antal Péter polgármester és Balta Tajcs Tünde, a szervező egyesület elnöke köszöntötték a vendégeket. A polgármester köszöntőjét követően megnyitottnak nyilvánított hagyományőrző rendezvényen Balta Tajcs Tünde kihangsúlyozta: „A hagyomány mély kút, az emberi élet forrása. Az ember csak e kút vizével töltekezve lehet azzá, amivé lennie kell. Hagyomány az, ami él a múltból, kapcsolódik a jelenhez, és folyamatosan bővül a jelennek múlttá válásával. Bátran kijelentem: hiszek a jövőben és a múltban is, hogy a történelem, a hagyomány és a remény köteléke nem bomlik fel, hanem fenntartja az embert. Mi, a pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület alapító tagjai, ugyanolyan fontos dolognak tartjuk hagyományainknak, értékeinknek a megőrzését, mint amilyen fontos dolog, hogy rendszeresen alszunk, étkezünk, szeretünk és lélegzünk! Mert a hagyomány felsőbbrendű tekintély, amelynek nem azért engedelmeskedünk, mert számunkra hasznosat parancsol, hanem azért, mert parancsol!”
Ezt követően, közösen elmondtak egy imát, majd felszolgálták a Lipták Mária és öttagú szorgalmas csapata által főzött ízletes pörköltet, utána elfogyasztották a hagyományos, helyszínen sült kürtőskalácsot is.
22 órától Táncoljatok!, címmel az egybegyűlt 350-nél több vendégnek 70 perces, ünnepi előadást tartott a 24 tagú Hargita Nemzeti Népi Együttes. Előadásukban elmondták, eltáncolták mindazt, amit a hagyományos székely–magyar néptáncokról tudni kell. Ezzel teljesült is a szervezők óhaja, hiszen a székely és a magyar hagyományok magas színvonalú bemutatását célozták meg. A többször visszatapsolt, nagy sikerű előadást követően reggel 7 óráig húzta számukra a talpalávalót a kisperegi Roulette zenekar. A rendezvény sikeréért, a szervezők, a pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület vezetősége ezúttal is köszönetet mond a támogatásért Pécska Város Polgármesteri Hivatalának és Tanácsának, továbbá mindazoknak, akik a munkájukkal hozzájárultak nemzeti hagyományainknak a megismeréséhez, továbbadásához, éltetéséhez.
Balta János / Nyugati Jelen (Arad)

Pécskán tánccal és műsorral emlékeztek a mártírokra
Nagy számú pécskai vett részt vasárnap délután a helybeli Búzavirág Néptáncegyüttes és Egyesület és a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület (PKHE) közös emlékműsorán, hogy leróják tiszteletüket az 1848–49-es és az 1956-os forradalom hősei előtt.
Balta-Tajcs Tünde PKHE-elnök felvezetője után Pécska és testvérvárosa, Battonya polgármesterei köszöntötték az egybegyűlteket.
Marjai János battonyai polgármester örömét fejezte ki, hogy jelen lehet, és emlékeztette a közönséget az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történéseire.
A szabadság iránti vágy nem ismer országhatárokat, így Pécskán Szoboszlay Aladár plébános egy közös román–magyar államot képzelt el, amiért társaival együtt kivégezték. Mindezek azt bizonyítják, hogy a hősök sokkal közelebb állnak hozzánk, mint azt elsőre gondolnánk. Ezért sem szabad hagyni az emléküket elveszni – idézte fel Antal Péter pécskai polgármester az 1956-os forradalom utáni megtorlást.
A több mint kétórás emlékműsoron felléptek a Búzavirág Néptáncegyüttes csoportjai: a Bojtocska, a Kisboglárka, a Nagyboglárka és a Búzavirág, a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület Maros citerazenekara Juhász Kálmán vezetésével, a battonyai dr. Rimayné Roczkó Zsuzsanna által betanított Pécska–Battonya színjátszókör tagjai pedig prózai részekkel egészítették ki az estét.
A fellépések közötti szünetben Faragó Péter képviselő is üdvözölte a résztvevőket, kiemelve hogy 27 éve nem lehetett volna elképzelni, hogy pécskaiak és battonyaiak együtt ünnepeljék a hősök emlékét. Az aktuálpolitikai helyzetre utalva hozzátette: sok tennivalója van még a romániai magyar közösségnek azért, hogy 50, 100, vagy akár 200 év múlva is megmaradjon és ünnepelhessen.
Rajta kívül az RMDSZ képviseletében jelen volt Bölöni György megyei tanácsos és Bartok András helyi tanácsos, az önkormányzat részéről pedig Miodrag Stanoiov alpolgármester is.
A műsor végén Engi Márta, a Búzavirág Egyesület elnöke köszönetet mondott a fellépőknek, a támogatóknak és a nézőknek, majd mindenkit meghívott a november első hétvégéjén megtartandó néptánctalálkozóra, amelyet már 15. alkalommal rendeznek meg Pécskán. Sinka Pál / Nyugati Jelen (Arad)

Nagy siker volt az I. Pécskai Nemzetközi Magyarnóta-verseny
Színvonalas és sikeres eseményre került sor szombaton a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület (PKHE) szervezésében a helyi Doru Ioan Petescu Művelődési Házban.
Az I. Pécskai Nemzetközi Magyarnóta-verseny 11 órakor kezdődött, az Arad, Temes, Kolozs, Hargita megyékből, illetve Magyaroszágról és Ausztriából érkezett 26 versenyző az elődöntőben egy-egy hallgatóval és csárdással próbálta lenyűgözni a Palojtay Érsek Ágnes énektanár, Koós Éva és dr. Buta Árpád énekesek, Fall Ilona művésznő, rádiós műsorvezető és Szép Sándor, PKHE alapító tag alkotta zsűrit.
A döntőbe került 14 énekes egy-egy hallgatót, andalgót és csárdást adott elő az egyre népesebb közönség előtt.
Az egész napos versenyhez és a gálához Miskolci Balogh Zoltán és cigányzenekara szolgáltatta a kíséretet fáradhatatlanul, a műsorvezető a pécskai közönség által már ismert Pölös János volt.
A díjátadóra már majdnem megtelt a pécskai művelődési ház, de sokan voltak kíváncsiak az azt követő gálaműsorra is, amelyen a nyertesek és a zsűri több tagja lépett fel.
A versenyt a legidősebb résztvevő, a 77 éves Vitéz Kenéz Lajos nyerte, aki Gyuláról érkezett. A mezőny színvonalát bizonyítja, hogy három II. díjat: Kiss Attila Andor (17 éves, Cegléd), Mohácsi József (53, Debrecen), Kristó Lajos (43, Balatonlelle) és két III. díjat: Fülöp Zoltán (42, Ditró), Petróczki Csaba (49, Mezőtúr) adtak át.
A Debreceni Magyarnóta Egyesület, Fejős Jenő kecskeméti nótaénekes, műsorszervező, illetve az Álmos Király Televízió különdíjakat ajánlottak fel Szabó Rita (Áporka, 40), Bakonyi László (Sümeg, 45) és Bajkó Kinga (Kolozsvár, 49) részére, ugyanakkor meghívták őket rendezvényeikre, kiemelve az utánpótlás fontosságát a magyarnóta továbbadásában.
A pécskai, kisperegi, aradi, nagyiratosi, majláthfalvi és magyaroszági nézők vastapssal hálálták meg a sok esetben hosszú utat megtett versenyzőknek a fellépésüket.
A gála végén Balta Tajcs Tünde PKHE-elnök köszönetet mondott a szinte egész nap jelen lévő Antal Péter polgármesternek és a helyi tanácsnak a támogatásért.
Kiemelte Kádár Zsuzsa záhonyi népdalénekes, műsorszervező folyamatos segítségét a szervezésben, de köszönetet mondott az Egyesület oszlopos tagjainak, támogatóinak és mindenkinek, aki hozzájárult az I. Pécskai Nemzetközi Magyarnóta-verseny sikeréhez.
– Egyesületünk alapító tagjainak célja, hogy Pécska nótavárossá váljon. Az alap megvan, hiszen mindenki ismeri „A pécskai cigánysoron” című nótát és úgy érzem, a közönség támogatásával jó úton haladunk – mondta el lapunknak az elnöknő.
Az egész napos program a fellépők közös énekével, majd a Pécskai Ipartestület székházában elfogyasztott közös vacsorával zárult. Sinka Pál / Nyugati Jelen (Arad)