Poloskák a bírák irodáiban?
Egyre több jel utal arra a romániai bírák és ügyészek szerint, hogy a hazai titkosszolgálatok átfogó megfigyelés alatt tartják az igazságszolgáltatásban dolgozók munkáját.
Gabriela Baltag, a Romániai Bírák Szövetségének (AMR) elnöke a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) hétfői ülését követően úgy nyilatkozott: rendkívül súlyos következményekkel járhat, ha beigazolódik a gyanú, miszerint bizonyos hírszerző szolgálatok jelentést készítenek a bíróságok tevékenységéről.
„Az elmúlt időszakban egyre többször felmerül a bírák és ügyészek megfigyelésének kérdése, márpedig ez természetellenes, hiszen a rosszindulat és a korrupció vélelmén alapszik. Miközben a belföldi hírszerző szolgálat (SRI) többször is kihangsúlyozza a korrupcióellenes küzdelem terén kifejtett tevékenységét, meg kell mondanom, hogy a jelenség felszámolásában semmiképpen sem a titkosszolgálatnak van szerepe, hanem kizárólag a bírósági határozatoknak" – jelentette ki Gabriela Baltag.
A Neamţ megyei törvényszék bírája elmondta, a CSM-nek vizsgálatot kell indítania azoknak az információknak a leellenőrzésére, miszerint a titkosszolgálatok nem csak a tárgyalások során kísérik figyelemmel a bírák és ügyészek tevékenységét. A szakmai szervezet vezetője elmondta: nincsenek bizonyítékai arra vonatkozóan, hogy lehallgató készülékeket vagy egyéb technikai berendezéseket helyeztek volna el a bírák irodáiban. Belső, az igazságügyi rendszer dolgozóitól származó értesülései szerint azonban alapos a gyanú, hogy bizonyos hírszerző szolgálatok leiratot készítettek bírák között lefolytatott beszélgetésekből.
A bírák sejtése mögött egyébként nem összeesküvés-elmélet lapul, aggodalmuk a SRI egyik magas rangú vezetőjének korábbi elszólásán alapul. Dumitru Dumbravă tábornok, a titkosszolgálat jogi osztályának vezetője egy áprilisban adott interjúban kijelentette: az igazságszolgáltatás „taktikai műveleti terület" a SRI számára, amely valamennyi bírósági per kimenetelét végigköveti a jogerős ítélet kihirdetéséig.
A CSM júniusban úgy ítélte meg, hogy a hírszerző tiszt nyilatkozata nem sértette az igazságszolgáltatás függetlenségét, a bírák és ügyészek érdekvédelmét ellátó három szakmai szervezet azonban követelte a SRI által az ügyben az igazságszolgáltatási tanács rendelkezésére bocsátott információkat. A kért dokumentumok bizalmas jellegére hivatkozva a bírói tanács megtagadta a titkosszolgálati jelentés közzétételét, hétfői ülésén pedig a testület elutasította a Dumbravă „felmentéséről" hozott határozatának visszavonására vonatkozó kérést is.
Romániai újságírószervezetek és az ActiveWatch Médiafigyelő Ügynökség már évekkel ezelőtt azzal vádolta a titkosszolgálatokat, hogy lehallgatják a sajtó munkatársait, sőt titkos ügynökeiket a szerkesztőségekbe is beépítették.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Egy újságíró szerint visszaéltek az igazságügy egykori titkosszolgálatának dossziéival
Az igazságügy-minisztérium alárendeltségébe tartozó egykori titkosszolgálat archívumát valakik lemásolták, és a dossziékat zsarolásra használhatják – állítja Dan Andronic újságíró.
Az igazságügyi tárca alárendeltségében működő egykori titkosszolgálat, a Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálat (SIPA) archívumában történt állítólagos lopásokra vonatkozó minisztériumi jelentés, illetve maga az archívum titkosságának feloldását szorgalmazták igazságügyi vezetők és politikusok azt követően, hogy az Evenimentul Zilei című bukaresti napilap állítása szerint a szolgálat archívumának egy részét lemásolták, illetve ellopták, és megtörténhet, hogy zsarolásra használták őket.
Cristina Tarcea, a legfelsőbb bíróság elnöke kedden leszögezte: az archívum titkosságát fel kell oldani, hogy eloszlassák a 15 éve meglévő gyanút. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) egyik tagja, Gabriela Baltag javaslatot tett arra, hogy hivatalos tájékoztatást kérjenek a SIPA archívumának helyzetéről. Dana Gârbovan, a Romániai Bírák Országos Egyesületének elnöke keményen fogalmazott: a SIPA-t az igazságügyi tárca „katonai titkosszolgálatának" nevezte, amelyben hemzsegtek a szekusok, és amelyen keresztül bírákat és ügyészeket zsaroltak. Hétfőn este Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva leszögezte: ha Tudorel Toader igazságügy-miniszter korrekt és jóhiszemű ember, akkor nyilvánosságra hozza a dossziélopás ügyében készült jelentést, ellenkező esetben közel nullára csökken az iránta érzett bizalma. A pártelnök kijelentette: tudomása van arról, hogy 2007-ben jelentés készült az incidensről, és első körben ezt a dokumentumot kellene nyilvánosságra hozni, ugyanakkor annak a lehetőségét is fölvetette, hogy idővel a teljes archívum tartalmát tárják a nyilvánosság elé.
„Az, hogy valakik zsarolásra használhatták fel ezeket az információkat, arra, hogy befolyásolják az igazságszolgáltatásban születő ítéleteket, a legocsmányabb dolgok közé tartozik, amelyek az elmúlt években Romániában történtek" – mondta Dragnea, hozzátéve, ezeket a dossziékat használhatták fel az utóbbi években a jelenlegi kormánypártok politikusai és sajtója szerint törvénytelenül összefonódott ügyészségi és titkosszolgálati szervek.
„Ha Romániában még ma is felhasználják ezeket az információkat az igazságszolgáltatás befolyásolására, és nem csak az igazságszolgáltatáséra, akkor sohasem gyógyulunk ki" – jelentette ki Dragnea, megoldást szorgalmazva a helyzetre. Az Evenimentul Zilei cikke szerint a SIPA archívumát – amelynek terjedelme 10 000 és 21 000 dosszié között lehet, köztük 3000 olyan, amely a bírákra vagy az ügyészekre vonatkozik – lemásolták, sőt egyes dokumentumokat elloptak, illetve megsemmisítettek.
A szolgálatot még 1991-ben alapították, kezdetben az Országos Börtönparancsnokság alárendeltségében működött, ám 1997-ben Valeriu Stoica akkori igazságügy-miniszter az igazságügyi tárca alárendeltségébe helyezte, hogy a bírák és ügyészek védelmét is ellássa. 2004-ben átnevezték Védelmi és Korrupcióellenes Főosztállyá, ekkoriban olyan információk jelentek meg, amely szerint a börtönökben többször is megsértették az emberi jogokat, és megpróbálták befolyásolni az igazságszolgáltatást. 2007-ben végül felszámolták. Az archívum sorsa azóta is bizonytalan, egyes információk szerint a börtönökben született jelentésektől a bírák és ügyészek korrupciós ügyeiig minden megtalálható benne. Egyes állítások szerint a 2001 előtti dokumentumokat elégették.
Dan Andronic, az Evenimetul Zilei újságírója szerint az archívumról akkor készültek másolatok, amikor Monica Macovei akkori igazságügy-miniszter megbízásából egy bizottság, amelynek Cristi Danileţ bíró és Paul Dumitru korrupcióellenes ügyész is tagja volt, leltárt készített róla. Macovei és Danileţ cáfolta az állításokat, utóbbi pedig feljelentést tett a legfőbb ügyészségen, amely átadta az ügyet a szervezett bűnözés elleni ügyészségnek (DIICOT), mivel államtitok is sérülhetett.
Tudorel Toader igazságügy-miniszter hétfőn közölte, az archívumot jelenleg az Országos Börtönparancsnokság felügyeli, arról pedig nincs tudomása, hogy valakik lemásolták volna. „Ha valaki valóban lemásolta, akkor felelnie kell" – mondta a tárcavezető. Adrian Ţuţuianu, a hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság elnöke közölte: azt a tájékoztatást kapta, hogy a SRI-nek nem volt köze az archívumhoz.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)