Szeptemberben megvolt a tanévnyitó Gyulafehérváron, a Hittudományi Főiskolán Hajdu Gyula rektor hivatalosan megnyitotta a tanévet. Itt működik a katolikus líceum, a Szemináriumi líceum 226 diákkal és a főiskolán 117 kispap tanul. Az 1993/94-es tanévben közülük az első évre 26, másodévre 27, harmadévre 18, negyedévre 33, ötödévre 9 és hatodévre 4 hallgató iratkozott be. /Balla Árpád diakónus: Ami az Úr szemében kedves. Tanévnyitó Gyulafehérváron. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 14./

Tisztújítást tartott februárban az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ Orvosi Szakosztálya. A szakosztály élére a februári választások eredményeképpen dr. Pap Zoltán professzor, a marosvásárhelyi 2. Számú Gyermekklinika vezető orvosa került. A két alelnök: dr. László József professzor és dr. Balla Árpád székelyudvarhelyi főorvos. Titkár: Benedek István egyetemi tanársegéd. Dr. Pap Zoltán elnök elmondta, hogy idén Csíkszeredában tartják éves tudományos összejövetelüket máj. 27-29-e között. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

Máj. 4-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tartotta meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ közgyűlését. Benkő Samu elnök méltatta a hat évvel ezelőtt ugyanebben a teremben újraindított egyesület tevékenységét. A közgyűlésen tartotta meg ünnepi millecentenáriumi előadását dr. Jakó Zsigmond történész, az MTA és az EME tiszteletbeli tagja. Emlékeztetett arra, hogy száz éve a milleniumot csak Magyarországon ünnepelték, ma viszont az egész világ visszhangzik az 1100-as évfordulótól: olyan magyarok révén, akik fölött országhatárok léptek át, vagy akiket a történelem szétszórt a szélrózsa minden irányába. Nemzetünk egyharmada él olyan ellenséges, beolvasztásra vagy elűzésre berendezkedett környezetben, amellyel szemben csak egy új nemzettudat kialakításával állhatunk helyt, hangsúlyozta. A tét ugyanaz, mint Géza fejedelem idején: magmaradásunk. Sok félrevezetett népben él velünk kapcsolatban a hunokról, avarokról vagy más ázsiai lovas népekről kialakított negatív séma. Azonban Magyarország teljesítményét elfogulatlanul csupán a kárpát-medencei valósággal lehet mérni. A különféle autonómiákban élő népcsoportok is hozzájárultak a történelmi építő munkához, a fő mozgató erőt vitathatatlanul a magyar államiság léte és a római egyházhoz való kapcsolódás jelentette. Felekezeti iskolarendszerünk egy évezreden keresztül fejtette ki áldásos tevékenységét, nem csoda, ha kitartóan ragaszkodunk hozzá. A magyar állam katonai ellenállásának köszönhető, hogy a XIV. század végén a román fejedelemségek még nem kerültek török fennhatóság alá. Jó lenne azokkal közösen ünnepelni, akikkel közösen éltük át ezt az időszakot, erre azonban jelenleg nincs remény. A mi mostani feladatunk főként lelki önbecsülésünk és büszkeségek feltámasztása, mert ez a bennünket ért legrombolóbb válság, melynek köszönhetően Európa legpesszimistább nemzetévé váltunk. Ismét egy megváltozott Európába kell, megváltozott szellemben, bekerülnünk, fogalmazott Jakó professzor. - Az előadást követően megvitatták az EME jelentéseit, elfogadták költségvetését. A választmány lejárt megbízatású tagjai helyébe újakat választottak. Ezek: Péntek János, Kovács András, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Bors József és Gyenge Csaba. Végül új tiszteletbeli tagokat választottak Csűrös István, Nagy Jenő és Jeney Dezső személyében. Jelen volt Szőcs Ferenc, bukaresti magyar nagykövet is. /Ördög I. Béla: Megtartotta ünnepi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

"Jún. 5-én tartotta meg közgyűlését Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Benkő Samu elnöki beszámolójában kifejtette: az erdélyi magyarság érdeke - kettős kötöttségéből fakadóan - nemcsak az össznemzeti értékek megőrzése, hanem az is, hogy ne maradjon el az anyaország fejlettségi szintjétől. "Transzszilvanizmusunkat nem kívánjuk letagadni, de ezt a magyar közösség szerves alkotóelemeként fogjuk fel" - mondotta az elnök, utalva egyes, az utóbbi időben hallható és a magyar nyelv többközpontúságára célzó véleményekre. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület mindig a kolozsvári egyetemmel szoros együttműködésben járult hozzá a tudományos eredmények eléréséhez. Most, hogy a magyar egyetem visszaállítása késlekedik, felerősödött az egyesület újjászerveződésének igénye. Az EME elkobzott ingatlanjainak visszaszerzésében csak a romániai politikai közszereplőkre és a magyarországi diplomáciára számíthat. Az utánpótlás kérdésében fájó pont a magyarországi ösztöndíjrendszer gyakorlata, amely eddig valójában "agyelszívást" jelentett. Az új támogatási rendszer, az Apáczai Alapítvány, ezt igyekszik ellensúlyozni. Az erdélyi magyar tudományt sokáig az egyszemélyes kutatóműhelyek jellemezték. Az EME külön erkölcsi elismerésben részesíti azokat, akik a kilátástalan időkben sem hagytak fel a tudományos munkával, megpróbál egyedül segíteni a tudományos könyvkiadáson. Egyed Ákos azt javasolta: az EME vándorgyűléseit úgy tegyék sikeresebbekké, hogy azokat ne korlátozzák egy szakmára. Péter Mihály szerint szorosabbá kell fűzni a szálakat a Magyar Tudományos Akadémiával, amelynek már most 13 külső tagja van Erdélyből. A közgyűlés által elfogadott új választmányi tagok: Pál-Antal Sándor, Péntek János, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán és Bors József. Tiszteletbeli tagokká választották Fodor András és Szávai János Zoltán professzorokat. Átnyújtották az okleveleket a tavalyi tiszteletbeli tagoknak: Balássy Andrásnak, Feyné Vincze Máriának, Farkas Lászlónak és Pálfalvi Attilának. /Ördög I. Béla: EME-közgyűlés. Célunk az össznemzeti, valamint saját értékeink megőrzése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./"

"A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Glatz Ferenc két székelyudvarhelyi szaktekintélyt arról értesített, hogy az Akadémia köztestületi tagjává választották őket. Dr. Balla Árpád gyermekgyógyász főorvos, az orvostudományok doktora a magnéziumkutatásban elért eredményeiért, dr. Márton Gyárfás nyugalmazott egyetemi tanár pedig a geodéziában és fotogrammetriában kifejtett tudományos munkásságáért kapta a magas szakmai elismerést. /Magas szakmai elismerés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 6./"

"Márc. 30-án rendezték meg Székelyudvarhelyen a Családorvosi Továbbképző Konferenciát, 200-nál több résztvevő volt jelen Bihar, Szatmár, Maros, Kovászna és Hargita megyékből. Dr. Balla Árpád gyerekgyógyász főorvos az egyik szervező testület, a Pápai Páriz Alapítvány részéről üdvözölte az egybegyűlteket, majd vázolta az alapítvány célkitűzéseit. Ezek között szerepel a Pápai Páriz-díj létrehozása kiváló erdélyi magyar orvosok számára. /Bálint Rozália Orvoskonferencia Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./"

"Ápr. 19-21-e között Zilah és Szilágysomlyó volt az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya XI. tudományos vándorülésszakának a színhelye. Dr. Széman Péter, a szervezőbizottság elnöke szerint azért került sor Szilágysomlyón a záróülésre, mert a város ebben az évben ünnepli dokumentumban említett létezése 750. évfordulóját. Prof dr. Feszt György egyetemi tanár, a szakosztály és egyben az ülésszak elnöke mondta el, hogy az elmúlt évtized tudományos vándorülésein mintegy 1100 dolgozat hangzott el. A XI. ülésszaknak háromszáznál több résztvevője volt, és az előterjesztett 177-ből 85 szakdolgozatot vitattak meg. A zilahi ülésszakon a családorvoslás előtérbe került, bár aktuális témákként a szív- és érszűkületi megbetegedések, sőt orvos- és gyógyszertörténeti kérdések szintén jelen voltak. A hazai orvosok és gyógyszerészek mellett Magyarországról, Németországból és az USA-ból is érkeztek meghívottak. A székelyudvarhelyi dr. Balla Árpád alapította Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díját, oklevelet és emlékérmet tavaly első ízben ítélték oda. A díjat dr. Horváth Endre, marosvásárhelyi belgyógyászprofesszor kapta. Díjazták dr. Obál Ferenc szegedi nyugalmazott orvosprofesszort, aki 1945-1953 között a marosvásárhelyi főiskolán a kórélettani és a gyógyszertani tanszék megszervezője és vezetője volt. - Az ülésszak idején dr. Feszt György, Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke és Kiss András alelnök sajtótájékoztatót is tartottak. A helyi román média megismerhette a hazai magyar nyelvű tudományosságot ápoló tevékenységet, az EME 1859 óta, a múlt rendszerben megszakított és 1990-től újrakezdett szaktudományos tevékenységét. /Fejér László: Orvostudományi és gyógyszerészeti ülésszak. A családorvoslás az új század kihívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ A sajtótájékoztatón Kis András történészkutató, az egyesület alelnöke röviden vázolta az előzményeket. Az 1859-ben alapított Erdélyi Múzeum Egyesületnek nem ez az első Szilágyságban tartott vándorgyűlése. 1907-ben Zilahon tartották az évi vándorgyűlést, de akkor még nem mutattak be orvostudományi dolgozatot, és 1996-ban Szilágysomlyón tartották az EME vándorgyűlést - ez utóbbin már öt orvostudományi szakmunkát olvastak fel. 1990-től vált rendszeressé az orvostudományi és gyógyszerészeti szakosztály külön ülésszaka. Az EME mintegy 3.000 tagja jelenleg öt szakosztályban fejti ki tevékenységét: filozófiai, nyelvészeti és történelmi; orvostudományi és gyógyszerészeti; természettudományi és matematikai; jogi, közgazdasági és társadalomtudományi, illetve a technikai tudományok szakosztályában. Dr. Feszt György, nyugalmazott orvosprofesszor, a szakosztály elnöke, elmondta, hogy az évi vándorgyűlések fő célja az orvostudomány jelenlegi állásának megfelelő dolgozatok bemutatása. /XI. Orvostudományi és Gyógyszerészeti Vándorgyűlés. = Szilágyság (Zilah), ápr. 27./"

"Szept. 16-án dr. Jakubinyi György érsek ünnepi szentmise felszentelte Parajd új római katolikus templomát. /(Bajna György): Templomszentelés Parajdon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./ A falu kincsét, a sókristály választotta formának Szekeres Gerő mérnök is a templom tervének készítésekor. Az előző templomot vizes helyre építették. A sóbánya vezetése gépekkel segített. Jakubinyi György érsek hangsúlyozta, hogy idén már 15 templomot szentelt. /Balla Árpád: Csoda Parajdon. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 30./"

"A KEL /Katolikus Egyetemi Lelkészség/ 1993-ban katolikus egyetemisták kezdeményezésére jött létre, Kolozsváron tevékenykednek. Vezetőik Balla Árpád lelkész és Hegedűs Enikő pasztorál asszisztens - Budapesten végzett művészettörténész. A csoport tagjai számára, érdeklődési kör szerint, éneklési, kirándulási, közös imádkozási lehetőségeket teremt, előadásokat, diáktalálkozókat szervez. Ezeken kívül segíti a szociálisan rászoruló diákokat, lakáshoz juttatják őket és ugyanakkor idős embereket támogatnak és látogatnak meg. Több mint 300 tagjuk van, de szívesen látnak diákokat is. Támogatóik a Főegyházmegye, Szent Mihály-plébánia, a Caritas, a plébániák, ahol kihirdetik a híveknek a KEL programjait és az éppen szükséges segítségnyújtást. /Lukács Éva: Mi a KEL? A falunapok szervezésében segítenének. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

"Félévenként más-más egyetemi központban tartják az Országos Katolikus Egyetemista Találkozót /OKET/, melyet most Brassóban rendeztek meg. A téma - szeptember 11-re való tekintettel - a béke volt. Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Temesvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Bukarest egyetemeiről jöttek fiatalok. Tamás József segédpüspök a remény hangján szólt az egyetemistákhoz a szentmise prédikációjában. /Balla Árpád: Kovászként hassanak. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 2./ "

"Ünnepi hangulatban adták át az elmúlt hét végén a hagyományos polgármesteri díszokleveleket Székelyudvarhelyen. A kitüntettek között volt dr. Márton Gyárfás, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, dr. Balla Árpád főorvos, dr. Gyöngyössy János ny. főorvos, Lőrincz György író, Tankó Albert oktató, népművész, dr. Kaizer László zeneszerző, Geréb Attila református lelkipásztor, dr.Toró Tibor akadémikus és dr. Veress László, az Illyés Alapítvány igazgatója. /Székelyudvarhelyi díszoklevelek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./ "

Márc. 1–3-a között az Egri Fiatalokkal a Régióért Alapítvány meghívására a Kolozsvári Egyetemi Lelkészség (KEL) 14 tagja látogatott Egerbe, Balla Árpád egyetemi lelkész vezetésével. A látogatás során a két régió fiataljai jobban megismerkedtek egymással, kicserélték tapasztalataikat. /Egerben a KEL. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 10./

"Szept. 22-én évnyitó ünnepélyt tartott a Római Katolikus Szent Mihály Nőszövetség Kolozsváron, a Szentegyház utcai székházában. Jelen volt dr. Czirják Árpád, pápai prelátus, gróf Mikes Borbála, a nőszövetség tiszteletbeli elnöke, Szilágyi Júlia igazgató és Balla Árpád egyetemi lelkész is. Az ünnepséget a Jakabffy Tamás vezette Schola Gregoriana Monostoriensis gregorián kórus nyitotta meg. Schuller Hajnal, a Szent Gábor Ifjúsági Fórum igazgatója üdvözölte a Katolikus Ifjúsági Fórum tagjait. Az Ifjúsági Fórum könyvgyűjtési akciót szervez a kárpátaljai magyar fiatalok megsegítésére, valamint keresztény ifjúsági vitafórumokat határon túli keresztény értelmiségi fiatalokkal együtt. /Vasvári Szabó Márta: Évnyitó a Római Katolikus Szent Mihály Nőszövetségnél. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"

"Okt. 26-án Székelyudvarhelyen tartotta (a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány támogatásával) tudományos ülésszakkal egybekötött évi közgyűlését a Keresztény Orvosok Szövetsége. A közgyűlés, illetve az ülésszak közel 80 résztvevője (köztük anyaországi előadók) figyelmének középpontjában ez alkalommal a család állt. Dr. Makó Imre budapesti professzor Konfliktusok megelőzése és kezelése áldozatos szeretettel címmel tartott előadást, dr. Feszt György marosvásárhelyi professzor pedig a szenvedélybetegségeknek a családra gyakorolt hatásáról értekezett. Dr. Balla Árpád székelyudvarhelyi főorvos Hargita megye 1970-2000-es demográfiai adatait ismertette. Nagy érdeklődés övezte Csató Béla marosvásárhelyi főesperes és Gede Ildikó székelyudvarhelyi református lelkész családi vonatkozású előadásait is. /A családra figyelve. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./"

"A Keresztény Orvosok Szövetsége közelmúltban tartott tudományos ülésszakán dr. Balla Árpád gyermekgyógyász főorvos Hargita megye 1970 és 2000 közötti demográfiai adatairól tartott előadást. A megye lakosságának 84,6%-a magyar, 14%-a román, 1,2%-a roma, 0,1%-a német. A megyében 1970-ben a hatvan éven felüliek száma az összlakosság számához viszonyítva 15% volt, 2000-ben pedig 18,8%. 1970-ben a megyében 6311 újszülött jött világra és 2931 személy hunyt el. 2000-ben csak 3440-en születtek, és 3561 személyt temettek, tehát az elhalálozások száma meghaladta a születésekét. 1970-től a megye lakossága 19.941 személlyel csökkent, s ebből 18.222 személy más országokba telepedett le. Hargita megyében 1989-ben a művi abortuszok száma 1751 volt, 1990-ben pedig 8067, ami hétszer nagyobb az előzőnél. 2001-ben az abortuszok száma 3384, a szülések száma pedig 3448 volt. 1984 és 2001 között 86.782 magzatelhajtást végeztek, ami azt jelenti, hogy két Székelyudvarhely nagyságú város népességével lett szegényebb az erdélyi magyarság. A nők tíz százaléka a művi beavatkozás után sterillé válik. /Fülöp D. Dénes: Megdöbbentő demográfiai adatok. Megyénkben 86.782 magzatot hajtottak el. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 7./"

"Márc. 29-én a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta rendes évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke levélben üdvözölte a közgyűlést. Elnöki beszámolójában dr. Egyed Ákos az EME 2002-ben elindított reformfolyamatát elevenítette fel: nőtt a tagság bizalma és érdeklődése, 429 rendes és 30 állandó taggal gazdagodtak, erősödött a belső rendtartás és munkafegyelem, elkezdődött a regionális kutatás és a korszerű informatikai adatbázis kialakítása. A tavalyi esztendő egyik legfontosabb eredménye az MTA-val megkötött együttműködési megállapodás volt. Ősszel hagyományteremtő szándékkal indult be az erdélyi Magyar Tudomány Napja. A közgyűlés meghallgatta és elfogadta Sipos Gábor főtitkári jelentését, Soó Tamás gazdasági tanácsosi beszámolóját, valamint Kerekes Jenő ellenőri jelentését. A közgyűlésen számos hozzászólás, javaslat hangzott el. Sipos Emese (Marosvásárhely) az Orvostudományi Értesítő című kiadvány várható beindításáról számolt be. Egyed Emese (Kolozsvár) nagyra értékelte az EMÉ-nek az irodalomtudományi kiadványok támogatásában vállalt szerepét. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület választmányának új tagjai: Antal Árpád, Tánczos Vilmos, Péntek János, Jakó Zsigmond (1. szakosztály); Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Molnár Géza (3. szakosztály); Vincze Mária, Vallasek Magdolna (4. szakosztály). /Ördög I. Béla: EME-reformtörekvések tudományos életünkben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ Kolozsvár) Az EME taglétszáma 4963, 2039 rendes tag (ebből 1707 aktív. 332 nyugdíjas) 90 pártoló tag, 2739 egyetemi hallgató. /(Csomafáy Ferenc): Lezajlott az Erdélyi Múzeum Egyesület rendes évi közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./"

"Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya harmadszor tartja évi találkozóját Sepsiszentgyörgyön. (Hetven évvel ezelőtt a VI. orvostudományi és gyógyszerészeti ülésszak, 1996-ban az 1990-es újrakezdéstől számított IV. vándorgyűlés zajlott itt.) A tizenharmadik ülésszak máj. 29-i megnyitóján dr. Kovács Dezső szakosztály-elnök gróf Mikó Imre (az EME alapítója) szellemiségére emlékeztetett. A hazai magyar orvos- és gyógyszerésztársadalom legnagyobb (kilencszáz tagú) és legrangosabb civil szervezete évente tartott vándorgyűlések keretében veszi számba a közös gondokat, sikereket, kutatási eredményeket. Péter Mihály professzor, az EME alelnöke tolmácsolta dr. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnökének a konferenciához intézett jókívánságait. Gazdag a múlt, szerény a jelen - jellemezte az egészségügy mostani állapotát dr. Albert István, a szakosztály alelnöke.A megnyitón tájékoztattak a székelyudvarhelyi Pápai Páriz Ferenc Alapítvány idei díjazottjairól, elhangzott a Bocskai István nyugalmazott professzorról, Sándor István tudományos kutatóról és Balla Árpád gyermekgyógyászról szóló laudáció, előadást tartott a Háromszék Táncegyüttes. Máj. 29-30-án tizennyolc szakosztályban százhetven dolgozatot mutatnak be hazai és magyarországi előadók, lesz termék- és könyvbemutató is. /(fekete): Az anyanyelvű tudományosság számbavétele (XIII. EME-ülésszak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./"

"Szejkefürdő múltja, jelene és jövője címmel jún. 18-án vitafórumot szerveztek Székelyudvarhelyen. A jelen lévő orvosok, építészek, muzeulógusok, valamint a városi tanács képviselői egyetértettek Szejkefürdő (korábban bemutatott) fejlesztési tervével. Dr. Balla Árpád a fürdő gyógyhatású vizeiről, valamint az egykori mofetta fontosságáról szólt. Zepeczáner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója hangsúlyozta: sürgősen újjá kell éleszteni a Szejkefürdőt, mivel kiemelt pontja a városnak, turisztikai szempontból azonban kihasználatlan. Dudás Antal építész elmondása szerint kettős kihívást jelent a kivitelezőnek az épület tervezése, térelrendezése, hiszen a Kárpát-medencében nem igazán akad példa arra, hogy múzeum és borvízforrás együttesen épült volna fel. /Szász Emese: Fórum Szejkefürdőről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./"

"Kolozsváron az egyetemistákat várja az unitárius ODFIE-, a református FIKE és a római katolikus KEL. Az ODFIE /Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet/ az unitárius egyház keretén belül működő szervezet, amelynek székhelye Kolozsváron van. Minden évben szerveznek színjátszó találkozót, szórványban élő gyermekeknek táborokat, szavaló- és népdalversenyeket.Az egyetemistákat várják szeretettel minden csütörtökön este a belvárosi unitárius templom tanácstermébe egyetemista körre, és havonta egyszer a Brassai Sámuel Líceumban egyetemista istentiszteletre. A református FIKE /Főiskolások Ifjúsági Keresztyén Egyesülete/ számtalan rendezvényt szervez. Vasárnaponként este a Farkas utcai református templomban ifjúsági istentiszteletet tartanak. Csütörtökönként az érdeklődők bibliaórán vehetnek részt, péntekenként pedig dicsőítő istentiszteletre mehetnek, szintén a Farkas utcába. A FIKE lehetőséget nyújt idegen nyelv tanulására és gyakorlására is. A mintegy 250-300 taggal rendelkező Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) idén is számos programmal rukkol elő, a már ismert csoportok is heti rendszerességgel működnek. A Peda, Színi és Bábos körhöz lehet csatlakozni, vagy részt venni a Gólyák baráti körének és az idős személyeket látogató Parázs ökumenikus és önismereti csoportnak a tevékenységében. A KEL idén tavasszal ünnepli fennállásának 10 éves évfordulóját - tájékoztatott Balla Árpád egyetemi lelkész, aki immár két éve szervezi a kolozsvári katolikus egyetemistákat. /Évkezdéskor az egyházi ifjúsági szervezetek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

"A régiókutatás elméletének és módszerének kérdésköréről szóló kétnapos konferenciát szervez az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsváron. A nov. 21-én kezdődött rendezvény a Magyar Tudomány Napjához kötődik. Egyed Ákos, az EME elnöke elmondta: az erdélyi magyar tudományos társaság elnöksége elhatározta, hogy ezentúl a szervezet alapítónapja körül minden évben megszervezi a most második alkalommal megrendezett konferenciát. A tavalyi rendezvényhez viszonyítva változást jelent, hogy a konferenciát ezúttal kétnaposra tervezték. A tudományos ülésszak fővédnöke Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.A konferencián átadták az MTA által alapított Arany János-díjat is, amelyet a határon túli magyar kutatóknak ítélnek oda. Idén tudományos munkásságáért dr. Uray Zoltán kolozsvári biológust, rákkutatót tüntették ki az elismeréssel. Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke a tudomány európai vonatkozású távlatait vázolta. Egyed Ákos Erdély történeti régióinak kutatásáról, Horváth Gyula, az MTA-Regionális Kutatások Központjának főigazgatója a magyarországi regionális tudományról értekezett. Benedek József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense a regionális kutatási paradigmákról és régiósításról, Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa a régiókutatás módszeréről, Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központ igazgatója a térinformatikáról mint a régiófejlesztés nélkülözhetetlen eszközéről, Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke a népi kultúra táji tagoltságának kutatásáról Erdélyben és Moldovában, Balla Árpád főorvos az 1970-2002 közötti Hargita megye népmozgalmi adatairól, Csávossy György pedig az erdélyi borok tájiságáról értekezett. /Borbély Tamás: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben. Konferencia a régiókutatás időszerűségéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./ "

"A régiókutatást választotta idén központi témául A Magyar Tudomány Napja Erdélyben című konferencia megszervezésében, nov. 22-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron. Az általánosabb jellegű előadások meghallgatása után az EME öt szakosztályának ülésein hangzottak el előadások. A fórumon harminckilenc intézmény képviselői jelentek meg, Magyarországról is érkeztek előadók. Meskó Attila, a MTA főtitkárhelyettese szerint az eddig divatos fenntartható fejlődés kifejezést egyszerűen fenntarthatóságra kell módosítani, hiszen zárt rendszerről van szó, melyben a fejlődés nem csupán anyagi gyarapodást jelent. Egyed Ákos Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és Erdély történeti régióinak kutatása, Horváth Gyula, az MTA - Regionális Kutatások Központjának pécsi főigazgatója A regionális tudomány Magyarországon címmel tartott előadást. Regionális kutatási paradigmákról Benedek József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense értekezett. Pozsony Ferenc kronologikus sorrendben ismertette a népi kultúra kutatásának táji tagolódását Erdélyben és Moldvában, Balla Árpád székelyudvarhelyi gyermekgyógyász főorvos Hargita megye népmozgalmi adatait szemléltette. /Rostás-Péter Emese: A Magyar Tudomány napja Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./"

Balla Árpád gyermekgyógyász főorvos elmondta, hogy 2000 áprilisában ment nyugdíjba, de már korábban is foglalkozott tudományszervezéssel – ülésszakokat szervezett, létrehozta a Pápai Páriz Alapítványt. A Pápai Páriz Alapítvány segítségével évente családorvosi továbbképzőt szervez, az előadók zömükben külföldiek, Budapestről, Szegedről, Debrecenből érkeznek. A továbbképzőkre 150–270-en jelentkeznek. A Pápai Páriz Alapítványt szintén 2000-ben intézményesítette, de már 1998-ban elindította az EME kereteiben. Az alapítvány a jótékonykodásba is bekapcsolódott. Emellett Balla Árpád tíz évig a Magyar Egészségügyi Társaság alelnöke volt. Négyévente szoktak világtalálkozót szervezni, illetve évente egyszer az anyaországban, egyszer pedig valamelyik Kárpát-medencei államban szakmai találkozót. Az első (1994-ben) Székelyudvarhelyen volt, itt találkozott először a Kárpát-medencei magyar orvostársadalom. Balla Árpád 1970-től követi Hargita megye népmozgalmi adatait. 1992–2003 között több mint harminckétezren vándoroltak ki. A természetes szaporulat negatív lett, ma már Hargita megyében is mínusz 1,32 ezrelék körül mozog. 1989 után az abortusztörvény teljes liberalizálása után megnyolcszorozódtak a terhesség-megszakítások. /Oláh István: Orvosok a Kárpát-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Székelyudvarhelyen az Erdélyi Múzeum-Egyesület orvos- és gyógyszertudományi szakosztálya, a megyei orvosi kollégium és a székelyudvarhelyi Pápai Páriz Ferenc Alapítvány szervezésében lezajlott az idei családorvosi továbbképző konferencia. A kétnapos rendezvényen az egyik főszervező, illetve az ötletgazda, dr. Balla Árpád főorvos szerint Hargita, Maros, Kovászna és Szilágy megyéből több mint kétszáz szakorvos vett részt. Hazai és magyarországi szakemberek vállalták az előadásokat. /Több mint kétszázan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos- és Gyógyszertudományi Szakosztálya az 1990-es újraindítása óta aktív szakcsoportokat tudhat köreiben, amelyek rangos rendezvényeket szerveznek, – hangoztatta dr. Kovács Dezső, a szakosztály elnöke a XV. Tudományos Ülésszak ünnepélyes megnyitóján Marosvásárhelyen, amelyen jelen voltak Balla Árpád, dr. Klara Branzaniuc és dr. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektor-helyettesei és dr. Péter Mihály, a szakosztály alelnöke is. A tudományos orvosi ülésszaknak Marosvásárhely harmadik alkalommal ad otthont, a MOGYE idén ünnepli fennállásának hatvanadik évét. Az április 14-16. között zajló konferenciára közel hatszáz egyetemi tanár, orvos, gyógyszerész és egyetemi hallgató jelentkezett. Dr. Kovács Dezső beszámolt az általa vezetett szakosztály tevékenységéről. A szakosztály által működtetett orvosi szaklapot akkreditálták, negyedévenként jelenik meg. Idén két díjat is létrehoztak. Az egyiket Lencsés Györgyről nevezték el, aki a Teleki Tékában őrzött Ars Medica című kódexével az első magyar nyelvű, átfogó orvostudományi könyvet alkotta meg. A díjat évente adják át azon orvosoknak, gyógyszerészeknek, akik a magyar és egyetemes tudomány számára kimagasló eredményt mutatnak fel.. A szakosztály által létrehozott másik díjat dr. Csőgör Lajosról, az orvosi egyetem első rektoráról nevezték el. A konferencia második napján dr. Feszt György egyetemi tanár a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés hatvan évére tekintett vissza. /Mészely Réka: XV. EME Tudományos Ülésszak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

Március 11-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Az erdélyi magyar tudományos élet legrangosabb egyesületi eseményén Egyed Ákos elnök vázolta az elmúlt négy esztendő munkájának legjelentősebb eredményeit. Az EME helyzete stabilizálódott. Nem mondott le elsődleges feladatairól: az anyanyelven történő tudományművelésről, az erdélyi tudományos ismeretek hagyományának ápolásáról. Önállósodott a Matematikai és Informatikai Szakosztály, megalakult az Agrártudományi Szakosztály. Állandó fórummá nőtte ki magát a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat, az EME-t együttműködési megállapodás köti a Magyar Tudományos Akadémiához. A munkatervben helyet kapott a szervezet könyvtári anyagának elektronikus feldolgozása, az EME 150 éves fennállása megünneplésének előkészítése, az 1956-os magyarországi forradalom romániai eseményeit feltáró bizottság munkába állása stb. A hozzászólásokban volt, aki a Rhédey-házbeli központi könyvtár állományának bővülésére hívta fel a figyelmet (Újvári Mária főkönyvtáros), és volt, aki nagyobb gazdasági hatékonyságot, minél kevesebb meddő gyűlést sürgetett (Gyenge Csaba alelnök). Kovács Dezső, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerésztudományi Szakosztály vezetője, több gazdasági önállóságot követelt az egyes szakosztályok számára, és azt, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszerzése érdekében kérjenek politikai támogatást. Az elnöki válaszból kiderült: Ha minden szakosztály autonómiát kapna, széthullna az EME. Garda Dezső hangsúlyozta, hogy Székelyföldön a román állam az erdők visszaszolgáltatásának elodázásával valóságos genocídiumot hajt végre, mert az ottani lakosság középosztályának megélhetése került ezáltal veszélybe. A közgyűlés elfogadta a létrejövő Kutatóintézet szervezeti szabályzatát. Elfogadott felhívásuk értelmében összehangolt eljárást indítanak az EME államosított gyűjteményeinek visszaigénylésére. Ezek az ingó javak jelenleg a Központi Egyetemi Könyvtár, az Állami Levéltár, a Történelmi Múzeum, a Művészeti Múzeum és a Babes–Bolyai Tudományegyetem tulajdonában találhatók. Az EME vissza akarja szerezni a tulajdon- és felügyeleti jogot ezen tudományos kutatási értékek fölött, ehhez kérik az RMDSZ és a hazai közvélemény támogatását, szükség esetén a nyugati világ segítségét is igénybe fogják venni. Tiszteleti tagokat választottak /Antal Árpád irodalomtörténész, Benkő Samu művelődéstörténész, Gazda Klára néprajzkutató, Péter Mihály orvosprofesszor/. A Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke, Monok István (főigazgató, Országos Széchenyi Könyvtár) életműdíjként nyújtotta át Jakó Zsigmond professzornak az újonnan létrehozott Teleki József–díjat, amelyet ötévente adományoznak az erdélyi, partiumi, máramarosi és bánsági magyarság történetét, néprajzát, szociológiai értékeit legigényesebben feltáró munkák szerzőinek. A közgyűlés második alkalommal osztott ki Mikó Imre–emlékplaketteket. Ezúttal Vizi E. Szilveszternek /a MTA elnökének/, Czirják Árpádnak, Murádin Lászlónak, Soó Tamásnak és Várhelyi Csabának. A tisztújítás eredményeként az új elnökség: Egyed Ákos elnök, Brassai Zoltán, Péntek János, Sipos Gábor, Gyenge Csaba alelnökök, Bitay Enikő főtitkár, Farkas Mária gazdasági tanácsos, Bányai József jogtanácsos, Somai József ellenőr. A választmány, a szokásos évi egyharmados megújítása során, a következő tagokkal cserélődött: Gaal György, Fejér Tamás, Kovács András, Csomortáni Magdolna, Jakó Zsigmond, Balla Árpád, Bocskay István, Feszt György, Bódizs György, Feyné Vincze Mária, Vallasek Magdolna, Kolumbán József és Farkas Zoltán. /Ördög I. Béla: Az EME tisztújító közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Genersich-díjat kapott a székelyudvarhelyi dr. Balla Árpád nyugalmazott osztályvezető és gyermekgyógyász főorvos, a Magyar Tudományos Akadémia testületi tagja. „Dr. Genersich az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának elnöke volt, én pedig alelnöke és választmányi tagja, illetve mindkettőnknek számos publikációnk jelent meg a szakosztály lapjában, ezért is nagy öröm számomra ez a díj” – közölte a díjazott. /Máthé László Ferenc: Életműdíj dr. Balla Árpádnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 11./

Maroshévízen a reformátusok kétszeres hátrányban vannak: etnikai és vallási kisebbségben élnek. Számuk alig haladja meg a hatszázat. Az itteni magyar reformátusok nagy részét a hatvanas évek iparosítási szele fújta ide. Balla Árpád lelkész elmondta, hogy hívei a szegények közül kerülnek ki. Maroshévíz a székelyföldi román ortodoxia egyik központjának számít. A település már a hetvenes években a magyarellenesség egyik fészkének számított. A helyzet most sem idillikus, de sokat változott. A református parókián szegénykonyha működik, ahol nemzetiségi és felekezeti megkülönböztetés nélkül minden rászorulót segítenek Az önkormányzat egyetlen fillérrel sem támogatja a szociális tevékenységet. /Szucher Ervin: Gyülekezeti ház épül. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./

A székelyudvarhelyi Művelődési Házban november 8-án díjátadással zárult a tudomány napja tiszteletére immár második alkalommal szervezett rendezvény, amelynek szervezői idén is a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és az Areopolisz Egyesület munkaközösségei voltak. Lukács István történelem szakos tanár, a Benedek Elek Líceum igazgatója ismertette és méltatta az Areopolisz Egyesület és a Csíki Székely Múzeum 2008-as évkönyvét. Az ünnepségen átadták az Udvarhelyszék Tudományáért díjat. Idén a rangos megtiszteltetést a Székelyudvarhelyen élő és ma is aktívan dolgozó dr. Balla Árpád nyugalmazott gyermekgyógyász, gyermekkardiológus szakorvosnak ítélték oda. Dr. Balla nevéhez százötvennél több tudományos írás, több mint háromszáz tudományos előadás, kutatómunka és az általa alapított Pápai Páriz Ferenc Alapítvány tevékenysége kötődik. /Lázár Emese: Kitüntetés Balla Árpádnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./

Tisztújító közgyűlés az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél
Sipos Gábor, az új elnök, bízik a kollektív munkában
Szombaton a hagyományoknak megfelelően a Protestáns Teológiai Intézet patinás dísztermében tartották meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) rendes évi közgyűlését, amelyen kiértékelték a 2009-es esztendő munkáját, vázolták az idei tennivalókat, és – az alapszabályzat értelmében – új elnökséget választottak, ugyanakkor lecserélték a választmány egyharmadát. A fennállásának százötvenedik évfordulóját tavaly megünnepelt intézmény a romániai magyar tudományos élet meghatározója kíván maradni, és ennek érdekében akar több hangsúlyt fektetni munkájában a fiatalok bevonására, a műszaki haladás elmélyítésére. A hazai és magyarországi felszólalók szerint folytatni kell a kiváló kutatási és képzési eredményeket, amelyben fontos szerepet játszanak a Magyar Tudományos Akadémiához fűződő kapcsolatok, de nem szabad elhanyagolni a román és a nemzetközi tudományossággal való együttműködést sem.
Köszöntőbeszédében Görömbei András, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke aktuális feladatnak nevezte a határtalanítás jegyében zajló tudományos együttműködést a nemzetrészek között, mivel az Európai Unió nem oldotta meg a magyarság közös gondjait. Görömbei szerint az EME bámulatos eredményeket produkált, és az erdélyi magyar tudományosságban megvan a folytonosságra való törekvés.
Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkár a nemzeti célt, a Kárpát-medencei magyarság határmódosítás nélküli egyesítését említette, valamint azt, hogy az EU-n belül sem felhőtlen a viszony minden szomszéddal (pl. a szlovák kormány magyarellenes kampánya). Szilágyi Mátyás magyar főkonzul szerint az erdélyi magyarság jogos igénye folytatni gróf Mikó Imre szellemi hagyatékát, és ezért az EME a legjelentősebb mértékben rászolgál a magyarországi támogatásra.
Megnyitójában Egyed Ákos EME-elnök kiemelte a tavaly Budapesten és Kolozsváron lezajlott jubileumi emlékünnepséget, amikor az EME értékmentő, értékteremtő, és a jövőbe is tekintő munkáját vették számba. Az elnök szerint a választott vezetőség teljesítette feladatát. Beindult az elektronikus adattároló, célul tűzték ki a szélesebb közönség megszólítását, felismerték, hogy elengedhetetlen a kommunikáció a tudományos műhelyek és ágazatok között.
Bitay Enikő főtitkári jelentéséből kitűnt, hogy eredményei alapján az EME-t a nemzetközi kutatóintézetek 282-es mezőnyében a 130. helyre rangsorolták. A közgyűlés elfogadta a költségvetési, ellenőri és jogtanácsosi beszámolókat, a 2010-es munkatervet, valamint az alapszabály két paragrafusának módosítását: az EME kutatóintézetet tart fenn; a kutatóintézet vezetője elnökségi tag. A hozzászólások során Garda Dezső, a gyergyószentmiklósi fiókegyesület vezetője a vidéki egyesületrészek mozgásterének megnövelését siettette.
A közgyűlés tiszteletbeli taggá választotta dr. Balla Árpád székelyudvarhelyi főorvost (laudációt mondott Péter Mihály), és alapító tagjává fogadta dr. Széman Pétert, a szilágysomlyói fiókegyesület elnökét. Még a 150 jubileum jegyében gróf Mikó Imre emlékérmet adományoztak az EME-vel együttműködött több tucat személynek (köztük az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár szerkesztőgárdájának és a Szabadság tudósítójának is). Monoki István, a Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója két Mikó Imre-díjat adott át: Fehér Jánosnak a Teleki Mihály udvartartási naplója című munkájáért, és Dáné Veronkának a Torda vármegye jegyzőkönyvei forráskiadvány megjelentetéséért.
Ezután következett a mandátumát letöltött elnökség helyébe lépő új testület megválasztása. Az eredmény: elnök – Sipos Gábor, főtitkár – Bitay Enikő, alelnökök – Gyenge Csaba, Gyéresi Árpád, Kovács András, Péntek János, ellenőr – Somai József, jogtanácsos – Bányai József. És kicserélődött a választmány egyharmada.
Sipos Gábor, az új elnök, Jakó Zsigmond, Benkő Samu és Egyed Ákos utódjaként, zárszavában azt hangsúlyozta, hogy nincs szükség gyökeres programváltozásra. Ő az EME-ben a következő négy évre kollektív munkát képzel el, nem múltba fordulással, hanem a jövőre szóló hangolódással. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Tőkés: „Itt az ideje, hogy felszántsuk a magyar ugart!”
Ebben az évben is megemlékeztek a nagyváradiak és máshonnan érkezettek egy zarándoklat keretében az Érmellékről indult költőóriásról, Ady Endréről és halhatatlan életművéről szülőfalujában, Érmindszenten, világra jöttének évfordulóján.
Az Ady korában még majd ezer főt számláló színmagyar, mostanra már közel százötven fős kicsiny településen mintegy ötven-hatvan magyar lakik csak, fiatal alig akad közöttük. A szombati ünnepségre azonban százan, kétszázan is eljöhettek. A gyéren lakott település temploma színültig megtelt, sokan állva tekintették végig az istentiszteletet, amelynek során Forró László, a KREK közigazgatási előadó-tanácsosa, megválasztott főjegyzője hirdette az igét. Ezek után Balla Árpád, a helyi gyülekezet lelkipásztora, majd pedig Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója köszöntötte a megjelenteket, s tartott előadást. Meleg Vilmos színművész elszavalta Ady A magyar ugaron című versét.
A Himnusz eléneklése után a gyülekezet átvonult Ady Endre szülőházához, az ünnepség a kúria és zsúpfedeles szülőház közötti udvaron álló Ady-szobornál folytatódott. Elsőként Barabás János, a Magyar Köztársaság kolozsvári konzulja tartott beszédet. „A magyar nyelv logikailag és esztétikailag a világ egyik legszebb nyelve. Összetartozásunk kapcsa és egyik legnagyobb jelképe kell hogy legyen” – hívta fel a figyelmet a magyarok közötti összefogásra. „Sokan mondják azt, hogy ha Ady nem magyarul ír, akkor világhírű költő lehetett volna. Azonban maga a tény, hogy magyar lehetett és magyarul írhatott, tette őt igazán naggyá”– folytatta. Cs. Tóth János, a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója is szóhoz jutott: „Több mint kilencven éve sír az Ady háza előtt magasló nyírfa. Sír a költő halála óta, s még jobban Trianon óta.” Majd a költő életére, munkásságára is kitért, verselemzést is hallhattunk tőle, továbbá a nemzeti összetartozást, illetve a trianoni sebek begyógyításának a fontosságát emelte ki, több ízben is. Beszédet mondott még Papcsák Ferenc zuglói polgármester, volt elszámoltatásért felelős kormánybiztos, valamint Vasy Géza irodalomtörténésznek, a Magyar Írószövetség személyesen meg nem érkezett elnökének az üzenete is elhangzott. Időközben szavalatokat hallhattunk, többek között Meleg Vilmos a költőóriástól olyan verseket adott elő, mint Az Értől az Óceánig vagy A tűz csiholója. Rákóczi Lajos köbölkúti magyartanár, volt parlamenti képviselő is előadta Ady Endre Hazamegyek a falumba című versét.
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke vezérszónokként hosszan beszélt a még mindig felszántatlan magyar ugarról, és azokról, akik ezért felelőssé tehetők. „Mi minden különbözőségek ellenére egy helyre tartozunk, de az árulóknak nincs helye közöttünk”– hangoztatta a volt püspök, aki Ady szellemében és nyíltságában beszélt, majd hozzátette, hogy ezért az újszerű, egyenes látásmódért a költőt sokan nem kedvelték. Kitért az elmúlt két évtized értékmegőrző hagyományára, az érmindszenti megemlékezésekre, melyekkel valahányszor a költő emlékének adóztak, és amelyet egyesek igyekeznek maguknak kisajátítani, majd öncélúan felhasználni: „Nem szabad kisajátítani az Ady-ünnepet. Szép dolog, hogy Tasnádon is megemlékeznek a költőről. De olyan ez, mintha Jézus születését nem Betlehemben, hanem mondjuk Jeruzsálemben vagy Katarban ünnepelnék”. A magyarok közötti összefogásra, nemzetünk, értékeink mellett való kiállásra és harcolásra buzdította a jelenlévőket, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy „végre valahára fel kell fedni a hazugságokat, a csalásokat. Itt az ideje, hogy felszántsuk a magyar ugart”. Továbbá kitért az Érmindszent felé vezető rossz útra, amelyért a magyarokat képviselő politikai elit semmit sem tett az elmúlt húsz évben. Hogy végre civilizáltan, méltó módon lehessen adózni a 133 éve született költő emlékének. Valamint arról a projektről is beszélt, amelyet Érmindszent még az előző Orbán-kormány idején nyert meg, és amelyet azt felváltó balliberális kormányzat valahogy sikeresen átjátszott Nagyváradra Medgyessyék és Gyurcsányék ottani barátainak. „Ady nem egy rekvizitum, nem is egy muzeális érték. Nem lehet őt így kezelni” – utalt azokra az álszentekre, akik egyszer egy évben eljönnek, képmutatóan koszorút helyeznek el a költő szobránál, fejet hajtanak, majd a látszólag nemes tetteiket álságos, önérdekű céljaikra használják fel.
A beszédek után partiumi református gimnazistáktól, valamint debreceni diákoktól hallhattak a jelenlévők szavalatokat, énekeket, majd következett a koszorúzás, amelynek során egyházi, politikai és civil szervezetek, iskolák képviselői, de magánszemélyek is elhelyezték virágaikat a szobornál. A rendezvény a Szózat eléneklésével zárult.
Balla Sándor, Reggeli Újság (Nagyvárad)