"A Szentendrei Régi Művésztelep alapításának hetvenötödik évfordulójára emlékezve Nagybánya évszázada címmel nyílt kiállítás szept. 20-án a település Művészet Malom galériájában. Az egykori Nagybányai Iskola művészei 1928-ban hozták létre a Szentendrei Festők Társaságát, tovább folytatva a sok évtizedes művészeti hagyományokat. Az alapítókra és az azóta eltelt háromnegyed századra emlékeznek Szentendre művészeti intézményei ezzel a kiállítással, melyen az egykori nagybányai mesterek munkái, illetve Nagybánya mai, kortárs alkotóinak művei láthatók. A megnyitón jelen volt Calin Fabian, Románia budapesti nagykövete és Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, valamint a kiállító nagybányai művészek képviseletében hatan a román és ketten a magyar festők közül. A Szentendre-Nagybánya kapcsolatot erősíti a művészcsere program. /Guther M. Ilona: Nagybánya évszázada. Kiállítás Szentendrén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"

"Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke Visegrádon, a Médiahajó fórumán bejelentette, a napokban regisztrálták a 700 ezredik magyarigazolvány-kérést, ami értékelésében azt jelenti, hogy nem csökkent a határon túli magyarok magyarigazolvány iránti igénye. A HTMH elnökének értelmezése szerint ez egyben azt is mutatja, hogy a 700 ezer igénylő biztosan nem kérné, hogy élhessen az esetlegesen kiterjesztésre kerülő magyar állampolgársággal, minthogy a törvény szerint csak azok kérvényezhetnek magyarigazolványt, akik nem szándékoznak magyar állampolgárságért folyamodni. /Magyarigazolvány vagy kettős állampolgárság? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 30./"

"A szórványkérdés megoldásához átfogó koncepció szükséges, s ennek kidolgozásában, érvényesítésében meghatározó szerep vár a történelmi egyházakra, a civil szervezetekre épp úgy, mint a politikai fórumokra. "Ennek azonban igen fontos eszköze a pénz, aminek nagyobbik részét az anyaországtól lehetne remélni" - nyilatkozta nemrég Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A Nyugati Magyarság című folyóirat nemrég folytatásokban közölte Vetési Lászlónak, a Romániai Magyar Szórványtanács társelnökének ide vonatkozó gondolatait. Vetési László tiszteletes a romániai szórványkérdés kiváló ismerője. Szerinte a szórványmagyarság lélekszáma Erdélyben 450 ezer körül mozog. "Néhány tízezer gyermeket azért veszítettünk el nyelvileg tizenkét év alatt, mert ingáztatásukhoz hiányzott az iskolabusz, nem volt bentlakás, ahová elszállásoljuk őket, de ha volt is bentlakás, nem volt miből fizessük a költségeket " - írta. /Nagy Pál: Szórványban magyarnak lenn. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./"

"Észre kell vennünk, hogy mégiscsak csoda történt. A tervek szerint első körben felépül az egyetem főépülete, s a mintegy ezer diákot befogadó épület több mint 7,5 ezer négyzetméter hasznos területen látja el funkcióit. Távlatilag a campus a kiegészítő rendeltetésre megépítendő két épülettel valamint egy sportpályával is bővülni fog... Itt a helyszínen Hollanda Dénes úr és lelkes csapatának munkáját dicséri a kétéves előkészítést koronázó mai ünnepség" - hangzott el okt. 4-én Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének beszédében Marosvásárhely és Koronka határában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának helyet adó épület alapkőletétele alkalmával. Az eseményen részt vettek a Sapientia Alapítványt létrehozó erdélyi magyar egyházak vezetői, illetve azok megbízottai, a magyar kormány képviselői, az RMDSZ tisztségviselői, az egyetem oktatói, diákjai, meghívottak és számos érdeklődő. Este a belvárosi Keresztelő Szent János plébániatemplomban tartották meg a marosvásárhelyi karok évnyitó ünnepségét. A magyar kormány üdvözletét tolmácsolva Bálint-Pataki József kijelentette: "Mindannyian egyetértünk abban, hogy az anyanyelvű felsőoktatás kérdésének megoldása olyan, halasztást nem tűrő feladat, amelyet csak közös munkával, összefogással lehet megvalósítani. Ebben aktív szerepet vállalt a mindenkori magyar kormány. Ezért dolgozott több száz értelmiségi Erdély-szerte immár több mint 12 esztendő óta." A Sapientia Kuratóriumának nevében Kató Béla elnök mondotta el, hogy "bár kénytelenek voltunk Marosvásárhely központjából - ahol egykor iskoláink voltak és vannak -, kiköltözni a város végére új bástyát, új falakat, új várat építeni, mégsem lehetünk szomorúak, mert ezen a helyen minden megadatik majd ahhoz, hogy jó körülmények között fejlődhessen tudományos életünk, és tanuljanak diákjaink." Szilágyi Pál, a Sapientia rektora a négy pilléren nyugvó EMTE fejlődését és szerkezetét bemutatva (18 szakon 1500 körüli a diákok száma, a partiumi testvéregyetemen 2500 hallgató tanul), kiemelte, hogy egy egyetem felépítésének fontos szerepe lehet a szellemi élet fellendítésében, a fogyatkozó magyarság kulturális erejének megsokszorozásában. Tempfli József katolikus, Pap Géza és Tőkés László református püspökök, valamint a többi történelmi egyház vezetőinek megbízottai áldásukat adták az épülő egyetemre. Végül Hollanda Dénes dékán helyezte el a Sapientia EMTE marosvásárhelyi campusának alapkövét. A Magyar Köztársaság mindent megtesz, hogy a ma még gyermekcipőben járó egyetem európai színvonalra emelkedjen - hangzott el az ígéret Szabó Vilmos államtitkár beszédében. Végül felolvasták a Duna Televízió értékes könyvajándékáról szóló adományozó levelet. /(bodolai): Elhelyezték a Sapientia EMTE marosvásárhelyi campusának alapkövét. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./"

"Okt. 3-4-én Szatmárnémetiben 360 erdélyi magyar pedagógus - óvónő, tanító, tanár - jelezte részvételét a Pedagógiai alternatívák az európai csatlakozás küszöbén című konferencián, ezzel szemben 440-en jelentek meg. Az érdeklődés a témának és a neves anyaországi és hazai szakembereknek szólt, akik között volt Vekerdy Tamás és Murvai László is. A sokadalmat látva boldog volt a két főszervező, Bódi Attila (ötletgazda) vállalkozó, illetve Varga Attila parlamenti képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke. Támogatta a konferencia létrejöttét Magyar Bálint oktatásügyi miniszter, Szabó Vilmos államtitkár, Szabados Tamás oktatási államtitkár és Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. /(Sike Lajos): Konferencia az alternatív oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./"

"Okt. 6-án Aradon a tizenhárom vértanú kivégzésének 154. évfordulójáról emlékeztek meg az RMDSZ szervezésében. Az aradi Szabadság-szobor nemcsak a magyar, hanem az egyetemes szabadság szimbóluma - mondta a helyi minorita templom udvarán a műemlék előtt rendezett ünnepségen Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. A templomban mintegy 500-800 hívő ünnepi emlékező szentmisén vett részt. A meghívott szónok Csiszér Albert, brassói római katolikus kanonok volt. A szertartáson jelen volt Lévai Katalin, az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter, Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Komor Levente honvédelmi államtitkár, Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul, valamint az RMDSZ csúcsvezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel. - Az aradi vértanúk emlékétől nem kell félniük a román politika szereplőinek, hiszen az egykor kivégzett tábornokok az oszthatatlan szabadság eszméjéért adták életüket - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Aradon tartott emlékünnepségen. A helyszínen mintegy kétezren gyűltek össze. Markó Béla megállapította: az elmúlt hetekben kiderült, hogy a tizenhárom vértanú tábornoktól még ma is félnek egyesek. "Ki fél ma ezektől a nagyszerű férfiaktól, akik életüket adták a magyar nemzet szabadságáért? A román miniszterelnök? A román államfő? A román politikusok? Úgy tűnik, hogy igen", utalva arra, hogy az elmúlt hetekben román részről éppen azt az érvet lehetett hallani: az aradi Szabadság-szobor felállítása feszültséget kelt, s hogy a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elveszítheti emiatt a választásokat Erdélyben. "Ezek szerint az 1848-as szabadságharc hőseinek még ma is van akkora hatalmuk, hogy meg tudnak buktatni egy román kormánypártot" - mondta ironikus hangon Markó Béla, hozzáfűzve: "Tragikomikus, hogy a huszonegyedik század elején a román hatalmasságok még mindig ennyire rettegnek mártírjainktól." Markó leszögezte: a Szabadság-szobornak állnia kell! "Mi nem örülünk a megbékélési park (román részről felvetett) ötletének, mert a Szabadság-szobor egymagában is kifejezi a megbékélés gondolatát" - fűzte hozzá. "Még nem vagyunk igazán szabadok, nem vagyunk igazán egyenlőek, és távolról sem vagyunk még testvérek" - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Lévai Katalin miniszter beszédében kifejtette: az 1848-as szabadságharc hősei olyan örökséget hagytak ránk, amit ápolni és oltalmazni minden nemzedéknek becsületbeli kötelessége. A szabadság nem lesz kevesebb, ha megosztják, egy nép szabadságát csak erősítheti a többi nép szabadsága. A népeknek szükségük van egymásra, különösen, ha egymás szomszédjai - mondta a szónok. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője felmutatott egy fémcsavart, amely a Szabadság-szobor elemeit tartotta össze több mint száz éven át. Ez a tárgy - mondta - azokat az embereket jelképezi, akik csavarként tartják egybe a szabadság eszméjét. A szeretet és a megértés szavait addig kell ismételni - hangoztatta a magyar honatya -, amíg mindenki meg nem érti azokat. Ha ez így lesz, végül a szobor is a helyére kerül. Románul fordulva az egybegyűltekhez megállapította: a románoknak és a magyaroknak tisztelniük kell egymás mártírjait. Tokay utalva arra, hogy az RMDSZ irányvonalával szembenálló magyar csoportok külön megemlékezést tartottak az előző napon ugyanezen a helyen, hangsúlyozta: "Elegen vagyunk, hogy bízzunk a túlélésünkben, de kevesen ahhoz, hogy hagyjuk magunkat megosztani." /Markó: A Szabadság-szobornak állnia kell! Közel kétezren emlékeztek Aradon a tábornokokra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ A vesztőhely bejáratánál maga Gheorghe Tica aradi rendőrfőkapitány fogadta a hazai, illetve külföldről érkező zarándokokat. A parancsnok ellentmondást nem tűrő hangon szólított fel mindenkit, akinél magyar zászlót látott, hogy tegye táskájába a lobogót, ellenkező esetben nem mehet az obeliszkhez. Kijutott a rendőrkapitányi szigorból a Kecskemétről kerékpáron érkező 16 gimnazistának is, akik szintén csak úgy kerekezhettek be a vesztőhelyre, ha elrejtették zászlóikat. A hatósági intézkedésen leginkább Katona Kálmán MDF-alelnök, korábbi közlekedési miniszter lepődött meg, aki a 16 magyarországi gimnazistával együtt tette meg Aradig a 200 kilométeres távolságot. Már csak azért is oka volt az értetlenkedésre, mivel a vesztőhely bejáratától mindössze húsz méterre két magyarországi férfi senkitől sem zavartatva árulhatta - 150 ezer lej vagy ezer forint ellenében - a magyar zászlót. /A "rettegett" mártírok a román hatalomnak üzentek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./"

"Okt. 10-én Kolozsvárra érkezett Magyar Bálint magyar oktatási miniszter. Ellátogatott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemre (BBTE), ahol Andrei Marga rektorral folytatott megbeszéléseket, majd az RMDSZ Ügyvezető Elnökségét kereste fel. Magyar Bálint megállapította, bővült a magyar oktatók és hallgatók száma az egyetemen, másfelől a magyar karok megjelenése nem valósult meg. A miniszter szerint jelentős lépés a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) létrehozása, de a források nagy része oda koncentrálódik, miközben a hallgatók jelentős része állami egyetemen tanul. Olyan támogatást határoztak el, amelyik differenciáltan átlagosan 10 ezer forintot biztosítana ösztöndíj formájában olyan tanároknak, akik magyarul oktatnak felsőoktatási intézményekben. Természetesen ez nemcsak Erdélyre vonatkozna, hanem a környező országokban magyarul oktatókra is. Ezt 2004 szeptemberétől szeretnék elindítani, s ennek megvalósulásában az itt létrehozandó felsőoktatási tanács segítene. A miniszter szerint célszerű lenne, hogy az EMTE a magyar oktatási tárca koordinálása alá kerüljön, jelenleg ugyanis a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá tartozik. /Papp Annamária: Nem látszanak megoldódni a problémák. Interjú Magyar Bálint magyar oktatási miniszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ A miniszter ezután Marosvásárhelyre utazott, a Sapientia Egyetem helyi karát tekintette meg, majd az Apáczai Közalapítvány támogatásával épült, a marosvásárhelyi állami felsőoktatást támogató Stúdium Alapítvány által működtetett egyetemi oktatói szakkollégium és orvosi szakkönyvtár avatásán vett részt. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet, Kőnig Sándor, az Apáczai Közalapítvány elnöke, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Magyar Bálint találkozott romániai magyar oktatókkal és hallgatókkal, akik a romániai magyar doktori képzés megerősítését és a kutatásfejlesztési programok kiterjesztésének igényét fogalmazták meg. A Marosvásárhely határában felépíteni tervezett diákvárosról szólva Magyar Bálint úgy vélte, hogy az ideális helyszíne lehetne egy oktatásfejlesztéssel foglalkozó, magáncégekből kialakított innovációs parknak. Magyar Bálint okt. 12-én Csíkszeredára látogatott, ahol felkereste a Sapientia Egyetem ottani részét, valamint kerekasztal-beszélgetésen vett részt. /Véget ért Magyar Bálint erdélyi körútja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ "

"Az erdélyi szórványkollégiumok képviselői gyűltek össze október 18-19-én Segesváron. A rendezvény szervezője a tízéves segesvári Gaudeamus Alapítvány (GA). Dr. Murvai László szerint a szórványoktatást a kollégiumok menthetnék meg. Szükség van egy átfogó szórványstratégia kidolgozása. Farkas Miklós, a GA elnöke nyitotta meg a konferenciát. A tervek között szerepel egy Szórványkollégiumok c. kiadvány létrehozása, amelyben a rendezvényen jelen lévő kollégiumok mutatkoznának be. Dr. Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára közölte, hogy a 2004-es magyar költségvetésben százmillió forintot szánnak a szórványvidékeknek. A szórványiskolák a romániai magyar iskolák tizennégy százalékát teszik ki. Az utóbbi két évben tíz iskola szűnt meg. Mindent megtesznek, hogy a felszámolást megakadályozzák. Sok esetben sikerült miniszteri határozattal a létszám alatti iskolákat fenntartani. Dr. Kötő József, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője, az óvodai oktatás építésének fontosságát hangsúlyozta a szórványvidékeken, ahol a romániai magyarság egyharmada él. Ez a réteg gyorsan halad az identitásvesztés felé. Vetési László, a Szórványtanács elnöke örömmel számolt be arról, hogy az utóbbi hetekben több bentlakást és otthont avattak fel az Apáczai Közalapítvány jóvoltából. Kiemelte az árvaházi program, a nagyvárosi oktatás egyik feladatának, a "szilenciumi" otthonok létesítésének fontosságát. Szatmári Ildikó és Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány küldöttei, Hadnagy Miklós, az Illyés Alapítvány irodaigazgatója, az általuk képviselt intézmény szórványprogramját mutatták be. Továbbra is támogatják a kollégiumok építését és működtetését, a pedagógusok bérkiegészítését, folytatják az iskolabusz- és ingázás-programokat. Az IKA anyanyelvi táborok szervezésében működik közre. Az Iskola Alapítványnak, mint ahogy annak ügyvezető elnöke, Somai József kifejtette, nincs külön szórványprogramja, de a szórványkérdés mindig prioritást élvez náluk. Emléktáblát avattak a régi kollégium épületén, amelyet az Illyés Közalapítvány és Iskola Alapítvány támogatásával sikerült megvásárolni. - A segesvári GA a helyben maradásért, az anyanyelv megőrzéséért folytatott küzdelmével az elmúlt tíz évben megbecsülendő és követendő példát mutatott az egész erdélyi magyarság számára - jelentette ki Markó Béla okt. 19-én, vasárnap Segesváron. Az ünnepség zárórendezvényén jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. A GA vezetői elmondták, tízéves tevékenységük során több mint 200 diák számára biztosítottak bentlakást és tanulási lehetőséget. Jelenleg 50 nehéz szociális helyzetű magyar diák lakik a bentlakásban. /Mészely Réka: Összefogás a szórványért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./"

"Nemrégiben restaurált, százéves templomában ünnepelt Újszentes református gyülekezete és a kilencven éve megalapított helyi Keresztény Gazdakör a hét végén. A bánsági telepesfalu négyszáz fősre apadt, magyar ajkú kálvinista közösségét hazai és határon túli elöljárók tisztelték meg a jelenlétükkel. Higyed István lugosi református lelkész rövid történelmi előadása után az újonnan megválasztott presbitérium tagjai letették a fogadalmat. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője az anyaország, illetve a magyar kormány jókívánságait tolmácsolta. Mint ismeretes, a HTMH 1,4 millió forinttal járult hozzá az újszentesi templom felújításához. Kiss Károly a Keresztény Gazdakör elnökeként méltatta a földműveseket tömörítő szakmai szervezet tevékenységét. /Gurzó K. Enikő: Ünnep Újszentesen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./"

"Újszentesen a református gyülekezet október 26-án ünnepelte temploma felszentelésének századik, valamint a helyi Keresztyén Gazdakör létrehozásának kilencvenedik évfordulóját. Az ünnepségre kívül-belül felújították a templomot és a műemlék orgonát, felavatták a Keresztyén Gazdakör zászlaját és a Petőfi Sándor újszentesi táborozásának emléket állító új márványtáblát. A jubileumi ünnepségeken részt vett a templom felújítását jelentős összeggel támogató Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, Bálint-Pataki József, Ludányi-Horváth Attila kolozsvári magyar konzul, Szirbik Imre, Szentes testvérváros polgármestere, Toró T. Tibor parlamenti képviselő és a Temes megyei RMDSZ szervezet vezetői. /(Pataki Zoltán): Kettős jubileum Újszentesen "Aki útra készül, nem újít fel templomot". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ Átadták a szentesi testvérgyülekezet adományát s egy kopjafát. Bálint-Pataki József HTMH-elnök emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta Magyarország valamennyi kormánya fontosságához méltóan kezelte az egyházak ügyét. Szinte minden határon túli magyar egyházi ingatlan megvásárlása, felépítése vagy felújítása a magyar kormány támogatásával történt. - A HTMH és a Magyar Köztársaság kormánya nevében ígérhetem: az anyaország továbbra is kiemelt figyelmet szentel az erdélyi magyar történelmi egyházak közösségépítő szerepének - mondta. Szirbik Imre, Szentes testvérváros polgármestere felidézte azt az időszakot, amikor 112 esztendővel ezelőtt, 133 szentesi család a nyomor és a földnélküliség elől ide menekült. Úgy tűnt, a történelem örökre elszakította egymástól a testvéreket. 1989 után néhány héttel a szentesiek már itt voltak, azóta egyre szorosabbra fűződnek a települések közti kapcsolatok. Felavatták a felújított Petőfi-emlékművet. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke történészként felidézte az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc Újszenteshez kötődő eseményeit. /Pataki Zoltán: Kettős jubileum Újszentesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./"

"Nov. 27-én döntenek az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a Sapientia Egyetemen Tánczos Vilmos rektor-helyettes és Xantus Gábor adjunktus között kirobbant konfliktus ügyében. Tőkés László püspök elképesztőnek és váratlannak nevezte az esetet. Arra a kérdésre, hogy szankcióként a vétkes fél menesztése is felmerülhet, Tőkés kijelentette: "remélem, ettől megkímélnek az érdekelt felek". Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök egészségi állapota miatt nem tud megjelenni a kolozsvári tanácskozáson, de egy etikai bizottság felállítását javasolja, amely dönthet a konfliktus ügyében. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek úgy véli, az ügy nem tartozik a sajtóra. "Ez a Sapientia belügye" - nyilatkozta. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kifejtette, a botrány nem befolyásolja a Sapientiának nyújtandó támogatást, de "mindenképpen rossz fényt vet az intézményre". /Lepedus Péter: Egyházfők döntés előtt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./"

"A RMDSZ előzetes hatástanulmánya szerint határozottan tetten érhető a kitelepedési szándék a kettős állampolgárság biztosításának esetében - közölte dec. 8-án Kolozsváron Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökével folytatott találkozót követő sajtómegbeszélésen. A HTMH elnöke közölte, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) következő ülését várhatóan jövő év elején tartják. A tanácskozás a kettős állampolgárságról szól majd, ezt megelőzően a határon túli magyar szervezeteknek a dec. 17-i szakbizottsági ülésen lehetőségük lesz kifejteni álláspontjukat a kérdéssel kapcsolatban. Takács Csaba közölte, hogy az RMDSZ álláspontja nem változott a kettős állampolgárság ügyében. Az erdélyi magyarság továbbra is igényli ezt a jogot. Bejelentette, hogy a szakemberekből álló kutatócsoport által végzett tanulmány részleges adatai szerint a romániai magyarok 19-24 év közötti korosztályának 10-14 százaléka a kitelepedést megkönnyítő eszköznek tekintené a kettős állampolgárság megadását. A hivatalos találkozón a két politikus egyebek között az elmúlt év megvalósításait, valamint a kedvezménytörvény alkalmazása körüli teendőket tekintette át. Bálint-Pataki örömét fejezte ki, hogy a jogszabály egyik legfontosabb kitétele, az oktatási-nevelési támogatás maradéktalanul megvalósulhat. A magyar kormány a múlt tanévben beérkezett, de az Illyés Közalapítvány körüli jogi hercehurca miatt még ki nem fizetett pályázatokra szeptemberben 4 millió eurót utalt át Erdélybe, az összeg szétosztása folyamatban van. Bálint-Pataki József az elfogadás előtt álló jövő évi magyar költségvetés határon túli magyarokra vonatkozó tételeiről, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) támogatásáról is tájékoztatta a szövetség ügyvezető elnökét. Mint mondta, a HTMH vezetője elégedett a költségvetésben a hivatal számára megállapított összeggel, hiszen ez elegendő az intézmény feladatköreinek ellátására. Takács Csaba az EMTE támogatása kapcsán megjegyezte: fontosnak tartják, hogy az intézmény fennállása óta jövőre kap majd a legtöbbet a magyar költségvetésből. A HTMH-n keresztül évi kétmilliárd forinttal támogatott egyetem költségvetését a jövő évi büdzséből 150 millió forinttal növelték. /Borbély Tamás: Fokozná a kivándorlást a kettős állampolgárság? Előzetes hatástanulmányról számolt be az Ügyvezető Elnökség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ A Magyar Állandó Értekezlet ülésein minden bizonnyal terítékre kerül a magyar állampolgárság kiterjesztése is - nyilatkozta dec. 8-án Kolozsváron Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője. Elmondta, a magyar kormány nem zárkózik el az ezzel kapcsolatos vitától. Az elfogadás előtt álló magyar költségvetési törvényben megszabott pénzügyi keretek elegendőek mindazoknak a feladatoknak az ellátására, amelyekben a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) szerepe van - jelentette ki Bálint-Pataki József. Bejelentette, reményei szerint már a jövő év első hónapjában közzétehetik a mostani tanévre vonatkozó pályázati kiírást, és már az év első felében elkezdődhet a támogatások kifizetése is. A Krónika feltette a kérdést, miért nem tárgyal a magyar kormány az állampolgárság kiterjesztéséről a vajdasági magyarok képviseletein kívül az RMDSZ-szel is, hiszen a szövetség vezetői kifejezték az erre vonatkozó igényüket. Bálint-Pataki József valószínűnek tartotta, hogy a téma napirendre kerül a Máért ülésein. /Gazda Árpád: Felelősen kell kérni. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./ Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke dec. 8-án Kolozsváron megbeszélést folytatott a szövetség vezetőivel. Számba vették az együttműködő, a támogatott és támogató civil szerveződéseket. Bálint-Pataki József szerint a HTMH és az RMDSZ között nagyon jó az együttműködés. Véleménye szerint ideje lenne megvizsgálni, vajon a MÁÉRT ugyanaz a konzultációs fórum-e még, amilyennek elindítói elképzelték, vagy egyre jobban beszűrődik az aktuálpolitika, mely csak árthat a közös munkának. Feltevődött a kérdés: mért nem folyik az erdélyi magyarság képviselőivel is hasonló konzultáció, mint a vajdaságiakkal, a magyar állampolgárság helyzetéről? A HTMH semmilyen konzultáció elől sem zárkózik el. /(Csomafáy Ferenc): Egy sajtóbeszélgetés margójára. Év végi HTMH-RMDSZ konzultációk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./"

"Dec. 17-én a délvidéki magyar pártok vezetői a magyar kormány képviselőinek, Szabó Vilmos kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárnak és Bálint-Pataki Józsefnek, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének átadták a magyar állampolgárság odaítélését támogató ötvenezer aláírást. Ágoston András, a VMDP elnöke úgy vélte: Magyarország uniós csatlakozása előtt vagy közvetlenül utána adottak lesznek a feltételei annak, hogy a magyar állam megadja a kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a vajdasági magyarok jogos igénye alátámasztására gyűjtötték össze az aláírásokat azt kérve, rövid időn belül pozitív döntés szülessen. Ricz György, a Kereszténydemokrata Európa-Mozgalom megbízott vezetője közölte, "a jövőképében erősen megtépázott vajdasági magyarság jó néven veszi, hogy az anyaország sorsközösséget és felelősséget vállal ezáltal a határon túlra szakadt nemzettársai iránt." Szabó Vilmos közölte, a kormány komolyan és szakszerűen megvizsgálja a kérdést, és a lehető leggyorsabban a lehető legjobb döntést fogja meghozni. Az öt délvidéki magyar párt júl. 18-én döntötte el, kérni fogja az ott élő magyarokat, támogassák aláírásukkal kérésüket, hogy a magyar állam adja meg a magyar állampolgárságot azoknak a délvidéki magyaroknak, akik ezt igénylik. Néhány hét leforgása alatt az öt párt több mint ötvenezer támogató aláírást gyűjtött össze, és megállapodott abban, hogy együtt adják át az aláírásokat a magyar kormány képviselőinek. /Átadták a délvidékiek aláírási íveit. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./"

"Hosszú távú együttműködési megállapodást kötött a határon túli magyarság informatikai programjainak támogatására a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH), valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM). Az IHM még az idén 200 millió forinttal támogatja e célok megvalósítását, amit a határon túli magyar célok támogatását szolgáló éves kormányzati pénzügyi keret felett biztosít. Az együttműködés a "Nagyváradi célok" című nyilatkozat nyomán született, amelyet a "Magyarság az Információs Társadalomban" című konferencián fogadtak el idén ősszel Nagyváradon. A nyilatkozat kiemelte: "... az info-kommunikáció eszközei, az elektronikus világban való megjelenítés jelentős mértékben hozzájárulnak a szomszédos államokban és a világ más részein élő magyarság szülőföldön való boldogulásához, fejlődéséhez, az egymással és az anyaországgal való kapcsolatainak fenntartásához és a magyar kulturális örökséghez való kötődéséhez". A dec. 22-én aláírt együttműködési megállapodás értelmében Szabó Vilmos, a MeH politikai államtitkára és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke gondoskodtak arról, hogy a határon túli magyar szervezetekkel kötendő informatikai fejlesztésekre vonatkozó támogatási szerződések még idén decemberben megszülessenek. A támogatások az adott országban meghirdetett pályázat útján nyerhetők el. /Informatikai támogatás a határon túli magyaroknak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./"

Január 5-én az oktatási-nevelési támogatások 2003–2004-es évre szóló romániai folyósításáról írt alá együttműködési megállapodást Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke és Kelemen Hunor, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének képviselője, az Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke Budapesten. Romániában a támogatást az Iskola Alapítvány juttatja el az érintettekhez. Bálint-Pataki József elmondta, hogy az idei büdzsében 1,7 milliárd forintot különítettek el erre a célra. Hozzátette: tavaly Erdélyben körülbelül egymilliárd forintot fordítottak oktatási-nevelési támogatásra ott, ahol legalább két gyermek részesült magyar nyelvű oktatásban, és ezt a szülők igényelték, azonban idéntől a segítségnyújtás minden magyarul tanuló gyermekre kiterjed, így ennek az összegnek várhatóan a duplájára lesz szükség. Kárpátalján összesen mintegy 274 millió forintot, Vajdaságban 181 millió forintot, Szlovéniában 1 millió 839 ezer forintot, Horvátországban 5 millió forintot osztottak szét. A hivatal elnöke január végéig határozza meg az általános és középiskolások esetében a tankönyv- és taneszköz-támogatás összegét, illetve új elemként az egyetemisták, főiskolások esetében a tankönyv- és jegyzettámogatást. Előreláthatólag 2400 forint körül lesz a tankönyv- és taneszköz-támogatás, és 2500–3000 forint az egyetemisták tankönyv- és jegyzettámogatásának összege. Az egy tanulóra jutó támogatás összege húszezer forint. Tavaly 1,2 milliárd állt rendelkezésre tankönyv- és taneszköz-támogatásra, amelyet további mintegy 300 millió forinttal egészítettek ki a beérkezett igények alapján. A keretösszegből több mint 38 ezer fiatal támogatására nyílt lehetőség, akiknek a száma becslések szerint idén várhatóan a 70 ezret is meghaladja. A pályázati űrlapokat a státusirodákban lehet igényelni. /1,7 milliárd forint a magyarul tanuló fiataloknak. Megállapodás az oktatási támogatások romániai folyósításáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke nyilatkozott az oktatási támogatás folyósításának új körülményeiről. Az előző tanévben elhúzódott a kifizetés, valamivel több mint egymilliárd forint értékű volt a tavalyi oktatási-nevelési támogatás. A 2003–2004-es tanévre az Iskola Alapítvány fogja meghirdetni a pályázati lehetőségeket. Újdonság az, hogy az Iskola Alapítvány közvetlenül fogja a HTMH-val együtt intézni a támogatást, nem ékelődik be még külön az Illyés Közalapítvány. Az idei költségvetési törvény 1,7 milliárd forintot irányzott elő valamennyi oktatási-nevelési támogatás kifizetésére. Ez valószínűleg nem lesz elég, viszont amennyiben igény lesz rá, a költségvetési tartalékból pótolható az összeg. Ez tavaly is így volt, akkor 1,2 milliárd volt előirányozva, és végül 1, 5 milliárd forintot fizettek ki. Eddig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bonyolította le az oktatási támogatás továbbítását. A 20 ezer forintos oktatási-nevelési támogatáson kívül taneszköz- és tanszertámogatás a középiskolások esetében kb. 2400 Ft körül lesz, illetve főiskolások, egyetemisták számára jegyzettámogatásra, ennek összegét egészen még nem határozták meg, de vélhetően 2800 forint lesz. A pedagógusok szakkönyvvásárlási támogatása is megmarad. /Takács Éva: Február folyamán lehet pályázni. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

A múlt hibáiból okulni kell, a szembenállás helyett az együttműködés útját kell járni – hangsúlyozta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke január 7-én Madéfalván, ahol megemlékeztek a Madéfalvi veszedelem 240. évfordulójáról. /Megemlékezés Madéfalván. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./ Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke szerint ismét nehéz, sorsdöntő időket élünk, hiszen ma is szembesülnünk kell az elvándorlással. Remélte, hogy az egymás ellen fordulás előbb-utóbb békés együttműködéssé alakul. „Kívánom, hogy a 2004-es esztendő választásai hozzák meg a kívánt eredményt, hogy megmutathassák: a történelem minden vihara ellenére itt vannak, és jogos jussukat követelik békésen, de megalkuvás nélkül. Együtt és nem egymás vagy bárki ellenében. Mi önökkel vagyunk” – mondta. Az ünnepély után a délután folyamán a helyi kultúrotthonban szerveztek szimpóziumot, amelyen részt vett Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Garda Dezső történész, parlamenti képviselő, Szőcs János történész, muzeológus és Kozma Mária írónő. /D. Balázs Ildikó: A múlt hibáiból tanulni kell. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

A Magyarok Világszövetségének Sajtószolgálata közleménye szerint botrányosra sikeredett a Siculicidium 240. évfordulóján, a Madéfalván szervezett megemlékezés. A helybeli polgármester 240 évvel korábbi elődjét Bécs, magát pedig Bukarest képviselőjének nevezte. A magyar kormány hivatalos képviselője, Bálint-Pataki József , a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke előre megírt beszédében történelmi tényeket másított meg. A 200 székely életét kioltó és ezreket hontalanná tevő vérengzésért magukat az ősi jogaikat petíció átadásával megvédeni készülő áldozatokat tette felelőssé. Az előzetes megegyezés ellenére a Magyarok Világszövetségének elnöke nem mondhatta el beszédét. Blága Béni polgármester közölte, hogy a nagy hideg miatt változott a műsor, és a szabadtéren egyetlen beszéd hangzik majd el, a magyar kormány képviselőjének köszöntője. Az MVSZ elnökének beszédére ezt követően, a művelődési házban folytatódó ünnepség keretében kerül sor. Ennek ellenére a polgármester is mondott beszédet, majd Bálint-Pataki József következett, majd további három beszéd hangzott el, és a szabadtéri megemlékezés több mint két órát tartott. A Magyarok Világszövetsége vezetői nem beszélhettek. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke szerint emögött politikai szándékok vannak. /Bizarr megemlékezés Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./

Budapesten a magyarul tanuló fiataloknak szánt 1,7 milliárd forint támogatás romániai folyósításáról megállapodást írt alá Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Kelemen Hunort, a pályázás részleteiről nyilatkozott. Elmondta, hogy a pályázatot meghirdetik, a jelentkezési lapokat begyűjtik, elbírálják, és a pénzeket eljuttatják az arra jogosultaknak – ez mind az Iskola Alapítvány feladata és felelőssége Romániában. A magyarul tanuló diákok száma Romániában az 2002–2003-as évben 144 ezer főt számlált. /Dobre Nóra: Indulhat a 2003–2004-es oktatási pályázat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Január 1-jétől a magyar kormány támogatásának hiányában leállt a státustörvény végrehajtását segítő kárpátaljai irodahálózat működése, írta a Magyar Nemzet. Ezek hiányában azok a kárpátaljaiak, akik eddig nem nyújtották be a magyar igazolvány, az oktatói és diákigazolványok iránti kérelmüket, ezentúl talán már nem is tehetik meg. A helyi, közel 12 státusirodának egészen a jövő év márciusáig szólt a működési szerződése a Határon Túli Magyarok Hivatalával (HTMH), amely azt felbontotta, és csupán a tavalyi év december végéig kötötte meg az illetékesekkel. A státustörvény végrehajtása Kárpátalján tehát leállt. Indokairól és további terveiről a magyar kabinet nevében a HTMH semmilyen formában nem értesítette a státusirodákat, csupán nem hosszabbította meg a szerződéseket, ezért az irodák munkatársai január 1-jétől fizetetlen kényszerszabadságot vettek ki. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) az érintett státusirodák nevében hivatalos úton indoklást kért a HTMH-tól, ám válasz ez idáig nem érkezett – közölte Kovács Miklós, a kulturális szövetség elnöke, aki szerint ezzel a lépéssel a magyar kormányzat durva provokációt követett el a kárpátaljai magyarok és ezen belül a KMKSZ ellen. Bálint-Pataki Józsefet, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökét „nagy meglepetésként” érte, amikor megtudta, hogy a kárpátaljai státusirodák átmenetileg bezártak. Szerinte az irodák kényszerszünetéről „egyoldalú” döntés született. Az elnök egyúttal cáfolta, hogy a kormány a hivatalon keresztül akarja lejáratni a KMKSZ-t. /Bezártak a státusirodák Kárpátalján. = Krónika (Kolozsvár), jan.12./

Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke a vele készült beszélgetésben az elmúlt évet a változások esztendejének nevezte a HTMH életében, hiszen egy korábban is jól működő hivatal alkalmazkodott a megnövekedett feladatokhoz. Ezek egyrészt a kedvezménytörvény módosításából adódtak, másrészt strukturális változásokat hajtottak létre, amelyek jobban megfelelnek a jelenlegi követelményeknek. Megjelentek olyan szerkezeti egységek, mint a Gazdaságfejlesztési és Információs Főosztály, melynek vezetője Winkler Péter vagy az Oktatásfejlesztési, Művelődési és Egyházi Kapcsolatok Főosztálya, melynek vezetője Ulicsák Szilárd. Törvényes kötelezettségükké vált például a támogatások egységes nyilvántartási rendszerének kidolgozása, nyilvántartása. Együttműködési megállapodást írtak alá az Iskola Alapítvány elnökével a 2003-2004-es oktatási- nevelési támogatások eljuttatása érdekében. 2004-ben immár önálló előirányzatként szerepel a költségvetésben az Ady Endre Ösztöndíj odaítélése, és ebben a Hivatalnak lesznek konkrét kötelezettségei. Nagy hiányosság volt, hogy a HTMH-ban eddig nem volt olyan önálló szervezeti egység, amely kifejezetten a civil szférával, illetve az egyházzal foglalkozott volna. /(Guther M. Ilona): Év eleji beszélgetés a Határon Túli Magyarok Hivatala megnövekedett feladatairól, a megoldott és megoldandó kérdésekről, tervekről Bálint-Pataki Józseffel, a HTMH elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ A HTMH minden olyan fórumon jelen van, ahol valamilyen formában a határon túli magyarságért tehet valamit a magyar kormányzat, mutatott rá Bálint-Pataki József. A különböző kormányközi vegyes- bizottságok mindenkori titkárai HTMH munkatársak, a magyar-horvátnak és a magyar-szlovénnak pedig ő a társelnöke. A HTMH jelen van kurátorként a közalapítványokban, egy kollégája az Illyésnél, ő az Apáczainál, meghívják az Új Kézfogás Közalapítvány üléseire, munkatársai pedig ott vannak a különböző egyeztető fórumokban (ösztöndíj tanács, könyvtanács stb.). A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnél a finanszírozót a kezdetektől fogva a HTMH képviseli. Szakmai szinten is közreműködnek az oktatási tárcával, illetve a Magyar Tudományos Akadémiával. Vajdaságban például a hivatalnak jelentős szerepe volt a két tehetséggondozó gimnázium, a szabadkai, illetve a zentai létrejöttében. Szerették volna, ha teljes nemzeti konszenzus övezi a kedvezménytörvény módosítását is, de bizonyos belpolitikai csatározások miatt ez nem így történt. A módosítás révén nemcsak a támogatások nőttek, hanem a kedvezményezettek köre is bővült, „ezért nem igazán értettem és ma sem értem a bírálókat” – mondta Bálint-Pataki József. A romániai végrehajtásról a magyar és a román kormányfő szeptember 23-án kötött megállapodást, és hosszú egyeztetés után végül december 13-án sikerült egyezményt kötni Szlovákiával is, melynek révén lehetővé válik az oktatási-nevelési támogatás eljuttatása a szlovákiai magyar fiatalokhoz is. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnél jelenleg a legjelentősebb beruházás a marosvásárhelyi egyetemi központ építése. Az idei tanévtől a Sapientián jelenleg 1670 diák tanul. – A kedvezménytörvényből adódó oktatási-nevelési támogatásokra az előirányzott 1,2 milliárd helyett 1 542 111 626 Ft-ot fizettek ki, összesen 49 553 pályázatra. Ebben sajnos, nincs benne Szlovákia. Legnagyobb része, 1 077 590 000 Ft (35 451 pályázat) Erdélybe ment, Kárpátaljára 274 478 380 Ft (8500 pályázat), Vajdaságba 182 730 266 Ft (5238 pályázat), Horvátországba 5 473 100 Ft (241 pályázat) és Szlovéniába 1 839.000 Ft (123 pályázat). Az idei költségvetésben 1,7 milliárd forint van elkülönítve erre a célra, de ha pluszigény merül fel, ezt pótolni lehet a költségvetési tartalékból. Ebben az évben az általános és középiskolások számára a tankönyv és taneszköz támogatás összege 2400 Ft lesz, illetve a új forma a főiskolások és egyetemisták számára a tankönyv és jegyzet támogatás, ez pedig 2800 Ft. lesz. A magyar kormány létre kíván hozni egy önálló támogatási keretet a határon túli magyar egyházak számára. Kárpát-medencei szinten eddig 730 ezren igényeltek magyar igazolványt. /Guther M. Ilona: Magyar valóság. Nőttek a támogatások, bővült a kedvezményezettek köre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Művelődési és Idegenforgalmi Intézet egy idő óta évente megrendezi a Dialógusok című régiós konferenciáját, a határon innen és túl élő magyar értelmiségiek közművelődési intézményeknél és a civilszervezetekben tevékenykedő személyek számára. A színhely minden januárban más és más. Most Kazincbarcikán rendezték meg. Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi alelnöke kiemelte, mennyire fontos a szűkebb nemzeti szempontokon való felülemelkedettség. Fölolvasták Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke előadását. A magyarság határokon átívelő szellemi és kulturális egyesülése, egységének megmaradása és további erősítése céljából: „Okos és átgondolt politizálásra van szükségünk határon innen és túl egyaránt"- fejtette ki többek között. /Sike Lajos: Dialógusok 2004 – Kazincbarcika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

Tudományos ülésszakkal és operett-előadással ünnepelték január 23-án Nagyváradon a magyar kultúra napját. A Nagyvárad mint regionális kulturális központ témájú szimpóziumot tartották meg, majd a debreceni Csokonai Színház társulata a Mese az operettről (100 éves a magyar operett) című műsort mutatta be. Átadták a Magyar Kultúráért Díjakat, amelyeket a Bihar megyei RMDSZ ítél oda. Emlékplakettet idén Varadinum Alapítvány-elnök minőségében Biró Rozália alpolgármester, a Kiss Stúdió, valamint Jakabovits Márta képzőművész kapott. Díszoklevéllel a nagyvárad-velencei római katolikus művelődési házat, a micskei Görböc néptánccsoportot és Benedek Árpád néptáncoktatót jutalmazták. Életműdíjat első alkalommal ítéltek oda, ezt Sz. Diósszilágyi Ibolya író és Csák Kálmán biológus, múzeumszervező kapta. Az előadáson részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Cseh Áron, kolozsvári magyar főkonzul is. /P. Z.: Átadták a Magyar Kultúráért Díjakat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /UMDSZ/ irányításával indulnak újra a státusirodák – A HTMH Gajdos Istvánnal, az UMDSZ vezetőjével kötött szerződést. – Bálint-Pataki József elmondta: az UMDSZ jelezte, hogy nagyobb szerepet akar vállalni az irodák működtetésében, s a KMKSZ ezzel a szándékkal nem értett egyet, és közölte, hogy a fent említett szövetséggel a továbbiakban nem kíván együttműködni, a feladatot az UMDSZ kapta meg – A HTMH elnöke furcsának tartja, hogy noha a KMKSZ nem értett egyet a kedvezménytörvény módosításával, mégis ragaszkodik az irodák koordinálási jogához. _ Továbbra is úgy látjuk, hogy a HTMH ezzel a lépésével politikai bosszúhadjáratát folytatja a KMKSZ ellen – jelentette ki Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Megjegyezte: döbbenetes, hogy a státusirodák irányítását egy olyan szervezet vehette át, amelynek egyik képviselője a Magyar Állandó Értekezleten a státusirodák felszámolását kezdeményezte. /Bosszú Kárpátalján? = Magyar Nemzet, jan. 28./

Nem szerepel a 2004. évre tervezett anyaországi költségvetésben az a templomépítési pénzalap, amelynek létrehozását Medgyessy Péter miniszterelnök helyezte kilátásba a nyár közepén. Annak idején Pap Géza erdélyi református püspökkel folytatott budapesti tárgyalása alkalmából a kormányfő megígérte: az általa vezetett kabinet külön alap létrehozásával nyújt majd támogatást a határon túli templomépítésekhez. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke úgy nyilatkozott: azon gondolkoznak, hogy 2004-ben valamilyen tartalék-alapból nyújtsanak ilyen jellegű támogatásokat, majd hozzáfűzte: „azt mindenképpen szeretnénk, ha a 2005-ös költségvetésben már önálló előirányzatként szerepelne ez az alap”. /Ígéret már van... = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./

Nem kap meghívót a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) következő ülésére a jan. 31-én Székelyudvarhelyen megalakult Magyar Polgári Szövetség – tájékoztatta a Népszabadságot Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. A kormány ragaszkodik az eddigi elvhez: csak az országos, illetve tartományi parlamenti választáson legitimációt szerzett magyar pártok és szervezetek vehetnek részt a tanácskozáson. –Bálint-Pataki József szerint a február második felére tervezett MÁÉRT-ülés időpontját még nem jelölték ki, és a napirend sem végleges. (A Népszabadság nyomán) /MÁÉRT állampolgárság nélkül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) nem vizsgálja ki a Tánczos Vilmos és Xantus Gábor egyetemi oktatók között tavaly kirobbant konfliktust, mivel az intézmény magyarországi közigazgatási szerv, és az ilyen ügyek nem tartoznak a hatáskörébe – nyilatkozta Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. A Szabadság kérdésére Bálint-Pataki elmondta: a HTMH csak a pénzfelhasználást és a beruházások megvalósulását ellenőrizheti. Xantus Gábor, a kolozsvári székhelyű fotó-, filmművészet és média szak egyik vezetője azzal vádolta Tánczost, hogy november 18-án, Szilágyi Pál rektor irodájában szakmai megbeszélés során tettlegesen bántalmazta őt. Tánczos cáfolta a vádakat, és közölte: az incidens során egyik fél részéről sem történt testi vagy szóbeli inzultus. Az ügyet az egyetemet alapító erdélyi magyar történelmi egyházak is kivizsgálták, megfosztva Tánczos Vilmost a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen és a Sapientia Alapítvány kuratóriumában betöltött összes tisztségétől. Emellett az alapítók testülete mindkét felet elmarasztalta. A média szak vezetője nem értett egyet a döntéssel, ezért fordult levélben Bálint-Pataki Józsefhez, akitől kérte, hogy az általa vezetett intézmény is vizsgálja ki az ügyet. /B. T.: Nem vizsgálja ki a HTMH a Tánczos-Xantus botrányt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Február 17-én Budapesten, a parlament külügyi bizottságának ülésén a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Illyés Közalapítvány vezetője számolt be szervezetük tevékenységéről. A kettős állampolgárság ügyében előrelépés történt, ezzel kapcsolatban készülnek a hatástanulmányok, a közeljövőben tervezik a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását – mondta Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. Kiemelte: a kormányzati munka, a magyar–magyar kapcsolattartás és az oktatási támogatások területén sikeresnek nevezhető a hivatal 2003. évi munkája. Problémát jelent a határon túli magyarság népességcsökkenése. Horvátországban tíz év alatt 25 százalékkal, Szlovéniában 27 százalékkal csökkent a magyarok száma. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke arra kérte a bizottság tagjait, hogy "pártra való tekintet nélkül támogassák az Illyés Közalapítvány megőrzésére irányuló szándékot". Az elnök kifejtette: még nincsenek pontos információi arról, hogy a "restrikciós politika" milyen mértékben érinti az alapítványt. Hozzáfűzte: a "Draskovics-csomaggal" kapcsolatban hallott már 30, 20 és 5 százalékos forráselvonásról is. Pomogáts Béla megjegyezte, hogy a közalapítvány költségvetése 2001-től változatlanul egymilliárd 21 millió forint, emellett kevesellte a határon túli magyarságra jutó összköltségvetést is. "A 6100 milliárd forintos állami költségvetésből 12 milliárd jut a határon túli magyarok támogatására, ami nem hatékony jele a szolidaritásnak" – fogalmazott Pomogáts Béla. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke kiemelte: a határon túli magyarság részéről bizalomcsökkenés tapasztalható a kormánnyal szemben. Szerinte ez azért következett be, mert a "diplomácia agyonhallgatja az autonómia ügyét". A Magyar Nemzet napilapra hivatkozva Németh Zsolt azt mondta: a "Draskovics-csomag" összevonja a HTMH-t és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt, megszüntet határon túli magyarok segítésével foglalkozó alapítványokat, illetve összevonja az Illyés Közalapítványt és az Apáczai Alapítványt, valamint csökkenti az oktatási-nevelési támogatásokat is. Németh Zsolt úgy vélte: a kormány "nemzetpolitikájának hiányáról lassan lehull a lepel", és pártpolitikai játszmák színhelyévé válik a határon túli magyarság helyzete. Bálint-Pataki József erre reagálva elmondta: a megvonás minden bizonnyal nem érinti a határon túli magyar támogatásokat. "Szándékaink szerint azokat a programokat, amelyek a határon túli magyarsággal kapcsolatosak, nem fogja érinteni a költségvetés kiadásainak csökkentése, de ez természetesen a kormány döntésén múlik" – fogalmazott a HTMH elnöke. /Vita a határon túli magyarok támogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./ Bálint-Pataki József elmondta: a külügyi bizottság nyilatkozatban foglalt állást a határon túlra szánt támogatások csökkentése ellen. Bálint-Pataki József szerint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és a HTMH összevonása mindössze egy ötlet volt, ami a Pénzügyminisztérium zöld számára érkezett. Hárs Gábor, a külügyi bizottság MSZP-s alelnöke hangsúlyozta: a kormány nem hallgatja agyon az autonómiát, ugyanakkor mindenképpen tisztázni kell, hogy milyen helyzetben és milyen autonómiáról lehet szó. „Az autonómia kérdésének felvetése a romániai választások előtt többet árt, mint használ” – szögezte le Hárs Gábor. Bálint-Pataki József elmondta, a bizottsági meghallgatáson kiemelten tárgyaltak a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemről (EMTE), valamint az oktatási-nevelési támogatások kérdéséről. A bizottság tagjai egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a vártnál nagyobb költségvetési hiány miatt bevezetendő megszorító intézkedések miatt ne csökkenjenek a határon túliak támogatására, így az egyetem fenntartására szánt összegek sem. „A külügyi bizottság tagjai felhatalmazták a testület fideszes elnökét, Németh Zsoltot, és Hárs Gábort, az MSZP által delegált alelnököt, hogy fogalmazzanak meg egy, a kormányhoz küldendő beadványt ennek érdekében. A bizottságban teljes egyetértés alakult ki azzal kapcsolatosan is, hogy a határon túli magyarság kérdése ne váljék pártpolitikai eszközzé” – mondta el Bálint-Pataki József. /Balogh Levente: Megtartanák a támogatásokat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

A határon túli magyarság informatikai, technológiai felzárkóztatását az Informatikai és Hírközlési Minisztérium idén 200 millió forinttal támogatja, ebből 97 millió forint jut Erdélynek, közölte Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter. A miniszter ismertette, hogy a támogatás nem titkolt célja az, hogy az adott területen a magyarság legyen a modernizáció motorja. A nagyváradi, 2003-as Magyarság az információs társadalomban nevű rendezvényen született meg a további együttműködés átfogó koncepciója és stratégiája. Kovács Kálmán elmondta, hogy a Közháló programot a határon túlra is kiterjesztik. A program célja, hogy 2006 végére szélessávú internetkapcsolattal lássanak el minden olyan oktatási intézményt, ahol magyar nyelvű oktatás folyik. Ugyanez a program 2007 végére a kulturális intézményeket kívánja szélessávú internet hozzáféréssel ellátni. A RMDSZ-nek jutó 97 millió forint elosztására a pályázatot már meghirdették. Szó esett arról, közszolgálati célokat is felvállaló kereskedelmi televízió a magyar kormány segítségével indulna el, Kovács Kálmán miniszter azonban nem volt hajlandó nyilatkozni a támogatás összegéről. /Vass Enikő, Budapest: Támogatás a határon túli magyaroknak. Informatikai felzárkózás, erdélyi televízió. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ Február 20-án Budapesten tanácskozott Kovács Kálmán informatikai miniszter a határon túli magyar szervezetek képviselőivel. A megbeszélésen kiértékelték a határon túli magyar szervezetekkel folytatott 2003. évi informatikai együttműködés eredményeit, tárgyaltak a pénzügyi támogatásokról, és felvázolták a további terveket a tavaly a Körös-parti városban elfogadott Nagyváradi célok alapján. A tanácskozáson a magyar kormány képviseletében jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke is. Bálint-Pataki József a Krónikának elmondta: a Nagyváradon megrendezett informatikai konferencián lefektetett alapelvek szellemében az IHM a Határon Túli Magyarok Hivatalával közösen tavaly 200 millió forint értékben biztosított informatikai felszerelést a határon túli magyarok – beleértve a nyugati magyarság lépviselőit – számára. E támogatásból sikerült többek között felszerelni a Vajdaságban a szabadkai Kosztolányi Dezső Gimnázium és a zentai Bolyai-gimnázium informatikai laboratóriumát. A HTMH-elnök leszögezte: a találkozón mind Kovács Kálmán, mind ő reményét fejezte ki, hogy a Magyarországon életbe lépő gazdasági megszorítások nem érintik majd a határon túli magyarok informatikai felzárkóztatásának tervét. /Balogh Levente: Készül az eTranszilvánia projekt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karán február 27-én szerveztek oktatáspolitikai fórumot „Felsőfokú képzés a Székelyföldön: tények és trendek” címmel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke rámutatott: magyar nyelven tanuló egyetemi hallgatók száma az 1991–1992-es tanévben regisztrált 500-ról mára tízezerre nőtt. Ez még mindig nem elegendő, hiszen a BBTE-en is létre kell jönnie a két magyar fakultásnak. Verestóy Attila szenátor az egyetemek finanszírozására tért ki előadásában, rámutatva arra, hogy a visszaszerzett közösségi vagyonból az egyetemeket, egyetemistákat, a magyar tudományos életet is lehet támogatni. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke a napokban történt magyar állami költségvetés módosítására, ennek erdélyi kihatására is kitért előadásában, az eredeti tervekkel ellentétben a 1,894 milliárd forintos támogatás 1,531 milliárd forintra csökkent a Sapientia Egyetem esetében, amely 234 milliárd lejt jelent. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai karok dékánja úgy fogalmazott, szeretné, ha nem támogatásnak neveznék a magyar tudományba fektetett összeget, hanem a magyar nemzetért tett kötelességként fognák fel az illetékesek, hiszen ez nem segélynyújtás, hanem szakszerű beruházás. Szilágyi Pál, a Sapientia EMTE rektora kifejtette: a költségvetés módosítása alapjaiban érintette az egyetemet, hiszen nem tudják megvalósítani a tervezett programot. /(Daczó Dénes): A magyar költségvetés csökkentése alapjaiban érinti a Sapientia Egyetemet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./