Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Bálint Margit
4 tétel
2015. október 31.
Az Európai Néppárt Nőszervezetének alelnökévé választották Biró Rozáliát
Az Európai Néppárt Nőszervezete alelnökévé választotta pénteki, müncheni tisztújító kongresszusán Biró Rozáliát, az RMDSZ Nőszervezetének elnökét – közölte szombati hírlevelében az RMDSZ.
„Az RMDSZ sokévi, az Európai Néppárton belül kifejtett tevékenységének, a Nőszervezetünk eredményes munkájának, valamint az európai parlamenti képviselőink elismerésének fontos szerepe volt abban a nyitottságban, amellyel jelölésemet fogadták, és bizalmat szavaztak számomra e tisztségben. Célom, hogy a romániai magyar nők érdekeit képviselve, a szülőföldön való érvényesülés és a nők hangsúlyosabb szerepvállalási lehetőségeiért, továbbá a nemek közötti egyenlőség megvalósításáért munkálkodjak a hároméves mandátumom során” – fejtette ki Biró Rozália.
A Nőszervezet kongresszusa állást foglalt a nők és az európai digitális menetrend témakörben, ezáltal is szorgalmazva a nők hangsúlyosabb részvételét az információs és kommunikációs technológia ágazatában. Bálint Margit külügyi titkár kezdeményezésére az RMDSZ Nőszervezete javaslatokat tett az állásfoglalás szövegének módosítására, amelyeket elfogadott a kongresszus. E módosítások értelmében a tagállamoknak és a helyi önkormányzatoknak támogatniuk kell az alulról építkező kezdeményezéseket, mint például saját nyelven történő képzés, társulások, illetve inkubátorházak létrehozása, a helyi oktatási és üzleti szférával partnerségben bátorítva a nők részvételét ebben a legdinamikusabban fejlődő ágazatban.
Az Európai Néppárt Nőszervezete mintegy harminc államból több mint ötven nőszervezetet tömörít és a néppárti család politikai ideológiája mentén biztosít keretet a nők érdekképviseleti tevékenységének.
maszol.ro
Az Európai Néppárt Nőszervezete alelnökévé választotta pénteki, müncheni tisztújító kongresszusán Biró Rozáliát, az RMDSZ Nőszervezetének elnökét – közölte szombati hírlevelében az RMDSZ.
„Az RMDSZ sokévi, az Európai Néppárton belül kifejtett tevékenységének, a Nőszervezetünk eredményes munkájának, valamint az európai parlamenti képviselőink elismerésének fontos szerepe volt abban a nyitottságban, amellyel jelölésemet fogadták, és bizalmat szavaztak számomra e tisztségben. Célom, hogy a romániai magyar nők érdekeit képviselve, a szülőföldön való érvényesülés és a nők hangsúlyosabb szerepvállalási lehetőségeiért, továbbá a nemek közötti egyenlőség megvalósításáért munkálkodjak a hároméves mandátumom során” – fejtette ki Biró Rozália.
A Nőszervezet kongresszusa állást foglalt a nők és az európai digitális menetrend témakörben, ezáltal is szorgalmazva a nők hangsúlyosabb részvételét az információs és kommunikációs technológia ágazatában. Bálint Margit külügyi titkár kezdeményezésére az RMDSZ Nőszervezete javaslatokat tett az állásfoglalás szövegének módosítására, amelyeket elfogadott a kongresszus. E módosítások értelmében a tagállamoknak és a helyi önkormányzatoknak támogatniuk kell az alulról építkező kezdeményezéseket, mint például saját nyelven történő képzés, társulások, illetve inkubátorházak létrehozása, a helyi oktatási és üzleti szférával partnerségben bátorítva a nők részvételét ebben a legdinamikusabban fejlődő ágazatban.
Az Európai Néppárt Nőszervezete mintegy harminc államból több mint ötven nőszervezetet tömörít és a néppárti család politikai ideológiája mentén biztosít keretet a nők érdekképviseleti tevékenységének.
maszol.ro
2015. december 23.
Megérte kirakodni
Töltött káposzta és kürtőskalács illata lengi be hatodik napja Sepsiszentgyörgy új főterét, és miközben őstermelők, kézművesek kínálják portékáikat, gyermekek veszik birtokukba a rögtönzött korcsolyapályát és karácsonyi dalokra róják a köröket.
Fekete Réka » Megérte eljönni, majdnem mindent eladtunk, még pótolni is kellett, jövőre is itt leszünk – mondták a sajt- és húskészítmények, házi szappanok, szörpök, lekvárok, pékáruk vásárosai. Bálint Margit Firtosváraljáról érkezett száz üveg szörppel és százötven lekvárral, két nap után haza kellett mennie feltölteni a készletet. Büszke arra, hogy kizárólag üvegedényben forgalmazza termékeiket, számára a minőség, és nem a mennyiség a fontos. A szörpöket főként fia készíti, ő a lekvárok mestere, a menye a címkékkel, a csomagolással foglalkozik. Saját feketeribizli-ültetvényük van, néhány bokor piros ribizli is, a málnát vegyesen főzik, kertit és vadon termőt, gyűjtenek kökényt, fenyőrügyet és -tobozt, bodzavirágot, gyermekláncfüvet, akácot, hecsedlit, készítenek szörpöt kék iringóból, ecetet vadalmából. A lekvárok is sokfélék, van cseresznyés, kétféle bodzabogyós, citromos és fahéjas, körtés, a hagymalekvár és a csípős két különlegesség, mindkettő hamar fogy. Zakuszka, torma, murok-, cékla- és almalé is van a polcokon, „ez csak természetes”. Elmondta: „Nagy a befektetés, hisz sokféle követelménynek kell megfelelni, a feldolgozónál minden egészségügyi szabványt be kell tartani, kell emésztő, kétféle öltöző, mosdó, zuhanyozó, kézi raktár, helyiségek a gyümölcs bevitelének, kihozatalának. De megéri, járunk vásárokba Bukarestbe, Székelyudvarhelyre, Medgyesre, Nagyszebenbe, Szinajára, Kolozsvárra, Brassóba, Csíkszeredába, Kézdivásárhelyre, Kovásznára, Sepsiszentgyörgyre, ahová, reméljük, jövőben is visszajövünk.” Ugyanígy vélekedik Fábián Mihály korondi sajtkészítő is. Nála is minden termék kelendő, nagyon jónak tartja a szentgyörgyi vásárt, száz-százötven kilogramm áruval jött, a forgalom láttán biztos abban, semmit nem kell hazavinnie. Ők is sokfelé vásároznak, Magyarországról is van megrendelésük. A Fábián család igazi sajtdinasztia, apáról fiúra szállt a mesterség, ami termékeiken is látszik, sokfélék és ízletesek. Saját állatállományukban háromszázötven anyajuhot és huszonhét tehenet nevelnek, így kéznél van a nyersanyag, „csak csinálni kell” – mondja a sajtmester, aki beleszületett a sajtkészítésbe. A köménymagos túró, mozzarella, telemea, vaj, füstölt parenyicák – fokhagymás, paprikás, lila hagymás és csilis – sátránál szinte állandóan van vásárló, jól jár, aki kinyitja pénztárcáját.
Az illatok nem csak a vásári főzőcskésektől terjednek, a házi szappanok, testápolók közelében is kellemes a visszafogott illat, mert itt is minden természetes, nem dúsítják adalékokkal. A csíkszeredai Pál Andrea, bár a termékeket nem ő készíti, jól ismeri azokat, kedvesen kínálja a levendulás, kamillás, csokis-mentás, kecsketejes, mézes, kókuszos, parajdi sós, banános-csokis, kénes, sörös és még ki tudja, hányféle szappant, valamint a sheavajas, szőlőmagos, kakaóvajas testápolókat. Elégedett az eladással, holnapig még marad, azt mondja, megéri.
A rövid vásármustra csupán ízelítő a város karácsonyi hangulatából, a templomokban, előadótermekben még a napokban folytatódik az ünnepi együttlét, a vásár ellenben holnap délben bezár.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Töltött káposzta és kürtőskalács illata lengi be hatodik napja Sepsiszentgyörgy új főterét, és miközben őstermelők, kézművesek kínálják portékáikat, gyermekek veszik birtokukba a rögtönzött korcsolyapályát és karácsonyi dalokra róják a köröket.
Fekete Réka » Megérte eljönni, majdnem mindent eladtunk, még pótolni is kellett, jövőre is itt leszünk – mondták a sajt- és húskészítmények, házi szappanok, szörpök, lekvárok, pékáruk vásárosai. Bálint Margit Firtosváraljáról érkezett száz üveg szörppel és százötven lekvárral, két nap után haza kellett mennie feltölteni a készletet. Büszke arra, hogy kizárólag üvegedényben forgalmazza termékeiket, számára a minőség, és nem a mennyiség a fontos. A szörpöket főként fia készíti, ő a lekvárok mestere, a menye a címkékkel, a csomagolással foglalkozik. Saját feketeribizli-ültetvényük van, néhány bokor piros ribizli is, a málnát vegyesen főzik, kertit és vadon termőt, gyűjtenek kökényt, fenyőrügyet és -tobozt, bodzavirágot, gyermekláncfüvet, akácot, hecsedlit, készítenek szörpöt kék iringóból, ecetet vadalmából. A lekvárok is sokfélék, van cseresznyés, kétféle bodzabogyós, citromos és fahéjas, körtés, a hagymalekvár és a csípős két különlegesség, mindkettő hamar fogy. Zakuszka, torma, murok-, cékla- és almalé is van a polcokon, „ez csak természetes”. Elmondta: „Nagy a befektetés, hisz sokféle követelménynek kell megfelelni, a feldolgozónál minden egészségügyi szabványt be kell tartani, kell emésztő, kétféle öltöző, mosdó, zuhanyozó, kézi raktár, helyiségek a gyümölcs bevitelének, kihozatalának. De megéri, járunk vásárokba Bukarestbe, Székelyudvarhelyre, Medgyesre, Nagyszebenbe, Szinajára, Kolozsvárra, Brassóba, Csíkszeredába, Kézdivásárhelyre, Kovásznára, Sepsiszentgyörgyre, ahová, reméljük, jövőben is visszajövünk.” Ugyanígy vélekedik Fábián Mihály korondi sajtkészítő is. Nála is minden termék kelendő, nagyon jónak tartja a szentgyörgyi vásárt, száz-százötven kilogramm áruval jött, a forgalom láttán biztos abban, semmit nem kell hazavinnie. Ők is sokfelé vásároznak, Magyarországról is van megrendelésük. A Fábián család igazi sajtdinasztia, apáról fiúra szállt a mesterség, ami termékeiken is látszik, sokfélék és ízletesek. Saját állatállományukban háromszázötven anyajuhot és huszonhét tehenet nevelnek, így kéznél van a nyersanyag, „csak csinálni kell” – mondja a sajtmester, aki beleszületett a sajtkészítésbe. A köménymagos túró, mozzarella, telemea, vaj, füstölt parenyicák – fokhagymás, paprikás, lila hagymás és csilis – sátránál szinte állandóan van vásárló, jól jár, aki kinyitja pénztárcáját.
Az illatok nem csak a vásári főzőcskésektől terjednek, a házi szappanok, testápolók közelében is kellemes a visszafogott illat, mert itt is minden természetes, nem dúsítják adalékokkal. A csíkszeredai Pál Andrea, bár a termékeket nem ő készíti, jól ismeri azokat, kedvesen kínálja a levendulás, kamillás, csokis-mentás, kecsketejes, mézes, kókuszos, parajdi sós, banános-csokis, kénes, sörös és még ki tudja, hányféle szappant, valamint a sheavajas, szőlőmagos, kakaóvajas testápolókat. Elégedett az eladással, holnapig még marad, azt mondja, megéri.
A rövid vásármustra csupán ízelítő a város karácsonyi hangulatából, a templomokban, előadótermekben még a napokban folytatódik az ünnepi együttlét, a vásár ellenben holnap délben bezár.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. július 14.
VII. Kézműves Tábor Majláthfalván
Fafaragást, fazekasságot, bútorfestést, népdalt és néptáncot tanultak
Majláthfalván az elmúlt héten VII. alkalommal szervezték meg a hagyományos képzőművészeti kézművestábort. Az iskola területén zajlott ötnapos tevékenységen 45 helybeli gyermek vett részt. Az egész napos, ebéddel járó foglalkozásokon fafaragást, fazekasságot, bútorfestést, illetve népdalt és néptáncot tanultak. Sándor Attila a fafaragást, Sándor Erika a bútorfestést, Vízi Jenő a fazekasságot, míg Fülöp Csaba a népdalt és a néptáncot gyakorolta a gyermekekkel. Az oktatók az idei évben új feladat elé állították a gyerekeket, egy már ismert népdal szövegét kellett átírniuk, belefoglalva a tábori eseményeket; a másik újító program a futballbajnokság volt, amelyre Jenő bácsi egy barátságkupát is készített.
Záróünnepség
A hét folyamán készült faragásokat, festéseket, cserépedényeket a sportteremben hosszú asztalokon lehetett megtekinteni a pénteken 17 órakor kezdődött táborzáró ünnepség előtt és alatt. A kiállításon és záróünnepségen Bányai Eliza iskolaigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, akiknek a figyelmébe ajánlotta a heti foglalkozásokon készült alkotásokat és megköszönte a támogatók, a Vingai Polgármesteri Hivatal, a Pro Majlát Egyesület, az RMDSZ helybeli szervezete, az Asoc Egyesület, a pécskai Tóth Csaba, a Majláthfalvi Jövő Mezőgazdasági Társulás, Negrei Ioan Sorin polgármester, Andresz József, Sipos György, Kordovan Etelka, a szülők és a pedagógusok közössége, a majláthfalvi gazdák hozzájárulását.
Az ünnepi műsorban előbb kisdiákok, utánuk a nagyobbak bemutatták a hét folyamán Fülöp Csabától tanult tánclépéseket, népdalokat. A végén a csapatok előadták az általuk újragondolt népdalokat, amelyek mosolyt csaltak az egybegyűltek ajkára. Előadás után a Bálint Margit irányításával sütött lekváros, illetve cukros fánkkal, valamint a Lippai ás Tóth család jóvoltából fagyival és üdítővel kínálták a résztvevőket.
Az oktatók, szülők, gyerekek abban a reményben köszöntek el egymástól, hogy jövőre ugyanilyen tartalmas tábor résztvevői lehetnek.
Moiş Gyöngyi tudósítása
Nyugati Jelen (Arad)
Fafaragást, fazekasságot, bútorfestést, népdalt és néptáncot tanultak
Majláthfalván az elmúlt héten VII. alkalommal szervezték meg a hagyományos képzőművészeti kézművestábort. Az iskola területén zajlott ötnapos tevékenységen 45 helybeli gyermek vett részt. Az egész napos, ebéddel járó foglalkozásokon fafaragást, fazekasságot, bútorfestést, illetve népdalt és néptáncot tanultak. Sándor Attila a fafaragást, Sándor Erika a bútorfestést, Vízi Jenő a fazekasságot, míg Fülöp Csaba a népdalt és a néptáncot gyakorolta a gyermekekkel. Az oktatók az idei évben új feladat elé állították a gyerekeket, egy már ismert népdal szövegét kellett átírniuk, belefoglalva a tábori eseményeket; a másik újító program a futballbajnokság volt, amelyre Jenő bácsi egy barátságkupát is készített.
Záróünnepség
A hét folyamán készült faragásokat, festéseket, cserépedényeket a sportteremben hosszú asztalokon lehetett megtekinteni a pénteken 17 órakor kezdődött táborzáró ünnepség előtt és alatt. A kiállításon és záróünnepségen Bányai Eliza iskolaigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, akiknek a figyelmébe ajánlotta a heti foglalkozásokon készült alkotásokat és megköszönte a támogatók, a Vingai Polgármesteri Hivatal, a Pro Majlát Egyesület, az RMDSZ helybeli szervezete, az Asoc Egyesület, a pécskai Tóth Csaba, a Majláthfalvi Jövő Mezőgazdasági Társulás, Negrei Ioan Sorin polgármester, Andresz József, Sipos György, Kordovan Etelka, a szülők és a pedagógusok közössége, a majláthfalvi gazdák hozzájárulását.
Az ünnepi műsorban előbb kisdiákok, utánuk a nagyobbak bemutatták a hét folyamán Fülöp Csabától tanult tánclépéseket, népdalokat. A végén a csapatok előadták az általuk újragondolt népdalokat, amelyek mosolyt csaltak az egybegyűltek ajkára. Előadás után a Bálint Margit irányításával sütött lekváros, illetve cukros fánkkal, valamint a Lippai ás Tóth család jóvoltából fagyival és üdítővel kínálták a résztvevőket.
Az oktatók, szülők, gyerekek abban a reményben köszöntek el egymástól, hogy jövőre ugyanilyen tartalmas tábor résztvevői lehetnek.
Moiş Gyöngyi tudósítása
Nyugati Jelen (Arad)
2017. november 27.
Kelemen Hunor: kerüljenek a törvényhozásba a gyulafehérvári ígéretek!
A 2018-as év nem kíméli meg a romániai magyarokat a nacionalista, magyarellenes kirohanásoktól – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a szövetség nőszervezetének szombati küldöttgyűlésén.
A marosvásárhelyi rendezvényen elhangzott felszólalásában a politikus elmondta: a centenáriumról sosem a sértés és a bántás szándékával beszélt, de nem félt feltenni azokat a fontos kérdéseket, miszerint mi változott száz év után, mi javult és romlott a magyar közösség szempontjából. Kelemen szerint a marosvásárhelyi római katolikus iskola helyzete, a különböző kétnyelvű feliratokra vonatkozó bírósági döntések azt mutatják, ma vissza lehet lépni a történelemben, „nemcsak előre, hanem rossz irányba is lehet haladni”. „Nekünk világosan és érthetően kell elmondani: a centenárium évétől elvárjuk, hogy a többség felajánlja és elfogadja, amit kérünk, részt vegyen egy olyan párbeszédben, amelynek végén egy újfajta többség-kisebbségi keretet is kialakíthatunk.
A gyulafehérvári ígéretek betartását akarjuk, azt, hogy ezek mai jogi nyelvezetre lefordítva kerüljenek a törvényhozásba” – idézte a szövetség hírlevele az RMDSZ vezetőjét. A politikus úgy folytatta: 2018 el fog múlni, és nem szabad „sündisznóállásban” végigvárni, hogy elteljen, a magyaroknak fel kell mutatniuk, hogy értékteremtő közösséget alkotnak, továbbra is értékteremtő közösségként akarnak élni Romániában. Szerinte egy erős, magabiztos többségnek nem szabad félnie kisebbségeitől, sosem szabad azt gondolnia, hogy a kisebbségi törekvések ellene irányulnak, szegényebbé akarják őt tenni. „Mi elmondjuk, hogy mitől félünk, de a románoknak is el kell mondaniuk, hogy mitől tartanak, miért gondolnak ránk megbízhatatlan közösségként, nemzetbiztonsági kockázatként” – jelentette ki Kelemen. A Minority SafePack európai polgári kezdeményezésre kitérve az RMDSZ elnöke azt állította: a szövetség közel áll az általa kitűzött 250 ezer aláírás összegyűjtéséhez.
„Mi csak azt akarjuk, ami kijár nekünk: az EU rendezze az őshonos kisebbségek védelmét, de ehhez az is kell, hogy most egymillió aláírást összegyűjtsünk Európából. Képzeljük el: ha az 50 millió, bármely őshonos kisebbséghez tartozó polgár összeállna egy országgá, az EU egyik legnagyobb tagállamát alkotná. Ezeknek a polgároknak is biztonságban kell érezniük magukat, az EU jövője, stabilitása, prosperitása tőlünk, kisebbségektől is függ” – összegzett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ nőszervezetének küldöttgyűlése további két évre újra Biró Rozália elnöknek szavazott bizalmat, Hegedüs Csilla lett a szervezet ügyvezető elnöke. A rendezvényt megelőzően az RMDSZ nőszervezetének vezetősége együttműködési megállapodást írt alá a romániai történelmi magyar egyházak nőszövetségeinek képviselőivel, amelyben a felek rögzítik, hogy az elkövetkező időszakban minél több helyi szintű, önkormányzati, egyházi, civil együttműködés létrejöttét szorgalmazzák. Mindezt a romániai magyar közösség megmaradását, szellemi, lelki és kulturális gyarapodását, gazdasági önállóságát szolgáló tevékenységek, a magyar családok megerősödését, a család szerepének és társadalmi elismertségének növelését, a nők elleni és családon belüli erőszak felszámolását szolgáló programok, valamint a fiatalok gyermekvállalási szándékát és felelősségét erősítő kezdeményezések által kívánják elérni.
A marosvásárhelyi tisztújító küldöttgyűlés döntött a tizenegy tagú elnökség tagjairól: Biró Rozália elnök és Hegedüs Csilla ügyvezető elnök mellett Lőrincz Helga Közép-Erdélyért felelős alelnök, Major Melinda Partiumért felelős alelnök, Tudor Veronka Kárpátokon kívüli területekért felelős alelnök, Horváth Anna önkormányzatokért felelős alelnök, Bálint Margit európai ügyekért felelős alelnök, Kovács Irénke pedagógusokért felelős alelnök, Csép Éva Andrea szociális és családügyekért felelős alelnök, Bogya Anna ifjúságért felelős alelnök lett. Krónika (Kolozsvár)
A 2018-as év nem kíméli meg a romániai magyarokat a nacionalista, magyarellenes kirohanásoktól – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a szövetség nőszervezetének szombati küldöttgyűlésén.
A marosvásárhelyi rendezvényen elhangzott felszólalásában a politikus elmondta: a centenáriumról sosem a sértés és a bántás szándékával beszélt, de nem félt feltenni azokat a fontos kérdéseket, miszerint mi változott száz év után, mi javult és romlott a magyar közösség szempontjából. Kelemen szerint a marosvásárhelyi római katolikus iskola helyzete, a különböző kétnyelvű feliratokra vonatkozó bírósági döntések azt mutatják, ma vissza lehet lépni a történelemben, „nemcsak előre, hanem rossz irányba is lehet haladni”. „Nekünk világosan és érthetően kell elmondani: a centenárium évétől elvárjuk, hogy a többség felajánlja és elfogadja, amit kérünk, részt vegyen egy olyan párbeszédben, amelynek végén egy újfajta többség-kisebbségi keretet is kialakíthatunk.
A gyulafehérvári ígéretek betartását akarjuk, azt, hogy ezek mai jogi nyelvezetre lefordítva kerüljenek a törvényhozásba” – idézte a szövetség hírlevele az RMDSZ vezetőjét. A politikus úgy folytatta: 2018 el fog múlni, és nem szabad „sündisznóállásban” végigvárni, hogy elteljen, a magyaroknak fel kell mutatniuk, hogy értékteremtő közösséget alkotnak, továbbra is értékteremtő közösségként akarnak élni Romániában. Szerinte egy erős, magabiztos többségnek nem szabad félnie kisebbségeitől, sosem szabad azt gondolnia, hogy a kisebbségi törekvések ellene irányulnak, szegényebbé akarják őt tenni. „Mi elmondjuk, hogy mitől félünk, de a románoknak is el kell mondaniuk, hogy mitől tartanak, miért gondolnak ránk megbízhatatlan közösségként, nemzetbiztonsági kockázatként” – jelentette ki Kelemen. A Minority SafePack európai polgári kezdeményezésre kitérve az RMDSZ elnöke azt állította: a szövetség közel áll az általa kitűzött 250 ezer aláírás összegyűjtéséhez.
„Mi csak azt akarjuk, ami kijár nekünk: az EU rendezze az őshonos kisebbségek védelmét, de ehhez az is kell, hogy most egymillió aláírást összegyűjtsünk Európából. Képzeljük el: ha az 50 millió, bármely őshonos kisebbséghez tartozó polgár összeállna egy országgá, az EU egyik legnagyobb tagállamát alkotná. Ezeknek a polgároknak is biztonságban kell érezniük magukat, az EU jövője, stabilitása, prosperitása tőlünk, kisebbségektől is függ” – összegzett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ nőszervezetének küldöttgyűlése további két évre újra Biró Rozália elnöknek szavazott bizalmat, Hegedüs Csilla lett a szervezet ügyvezető elnöke. A rendezvényt megelőzően az RMDSZ nőszervezetének vezetősége együttműködési megállapodást írt alá a romániai történelmi magyar egyházak nőszövetségeinek képviselőivel, amelyben a felek rögzítik, hogy az elkövetkező időszakban minél több helyi szintű, önkormányzati, egyházi, civil együttműködés létrejöttét szorgalmazzák. Mindezt a romániai magyar közösség megmaradását, szellemi, lelki és kulturális gyarapodását, gazdasági önállóságát szolgáló tevékenységek, a magyar családok megerősödését, a család szerepének és társadalmi elismertségének növelését, a nők elleni és családon belüli erőszak felszámolását szolgáló programok, valamint a fiatalok gyermekvállalási szándékát és felelősségét erősítő kezdeményezések által kívánják elérni.
A marosvásárhelyi tisztújító küldöttgyűlés döntött a tizenegy tagú elnökség tagjairól: Biró Rozália elnök és Hegedüs Csilla ügyvezető elnök mellett Lőrincz Helga Közép-Erdélyért felelős alelnök, Major Melinda Partiumért felelős alelnök, Tudor Veronka Kárpátokon kívüli területekért felelős alelnök, Horváth Anna önkormányzatokért felelős alelnök, Bálint Margit európai ügyekért felelős alelnök, Kovács Irénke pedagógusokért felelős alelnök, Csép Éva Andrea szociális és családügyekért felelős alelnök, Bogya Anna ifjúságért felelős alelnök lett. Krónika (Kolozsvár)