Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2017. szeptember 7.
Elnapolt bírósági döntés (Kós Károly szakközépiskola)
Érdemi meghallgatások nélkül kezdődött kedden a Kós Károly-iskola ügyében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által kezdeményezett per sepsiszentgyörgyi tárgyalása. Az EMNP azt kérte a bíróságtól, kötelezze a sepsiszentgyörgyi tanácsot, vonja vissza az iskola önállóságát megsemmisítő határozatát, ám párhuzamosan Brassóban a táblabíróságon is zajlik egy per (a határozat felfüggesztéséről szóló érdemi döntésig), így arra hivatkozva, hogy a szükséges dokumentumok ott vannak, a sepsiszentgyörgyi bíró elnapolta az ülést. Kedden a sepsiszentgyörgyi bíróságnak a tanúkat kellett volna meghallgatnia, akik jelen is voltak a szaktanfelügyelő kivételével – mondta el Bálint József helyi pártelnök. A szakoktatásért felelős tanfelügyelő is ott akart lenni, de főnökei terepre küldték – ismertette. Megkéstek a perek, főleg a brassói, hisz csak a tanév megkezdése után, leghamarabb szeptember 21-én születhet ítélet – derült ki a tegnapi sajtótájékoztatón. Ugyanakkor kérdésünkre hozzáfűzte, az iskola, a diákok, tanárok életét nem befolyásolja a döntés, a befogadó Puskás Tivadar Szakközépiskolában úgy alakították ki az egybeolvasztás utáni felépítést, hogy könnyű legyen a válás, ha a Kós Károly-iskola visszanyeri önálló jogi státusát. Eddigi iskolaépületükre nem tartanak igényt, az osztályok maradnak ott, ahol hétfőtől működnek – hangsúlyozta Bálint József. Megismételte korábbi álláspontját: egy magyar többségű önkormányzatnak egyetlen tanintézmény felszámolását sem szabadna jóváhagynia, „ma nincs rá szükség, de jövőben lehet”, hisz jól láthatjuk, miként próbál a román többség magyar iskolákat ellehetetleníteni. „Meg kell védenünk iskoláinkat minden esetben” – hangsúlyozta Bálint József. A sepsiszentgyörgyi tanács januárban döntött arról, hogy egybeolvasztja a Kós Károly-iskolát a Puskás Tivadar Szakiskolával, és így az előbbi elveszíti önálló jogi státusát. A Kós munkaközössége, diákjai az épületről hajlandóak lemondani, de önállóságukat megőriznék. Hasonlóan vélekedik az EMNP helyi szervezete, mely áprilisban fordult bírósághoz, a vonatkozó két önkormányzati határozat megsemmisítését, illetve azok alkalmazásának a per ideje alatti felfüggesztését kérték.
Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Érdemi meghallgatások nélkül kezdődött kedden a Kós Károly-iskola ügyében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által kezdeményezett per sepsiszentgyörgyi tárgyalása. Az EMNP azt kérte a bíróságtól, kötelezze a sepsiszentgyörgyi tanácsot, vonja vissza az iskola önállóságát megsemmisítő határozatát, ám párhuzamosan Brassóban a táblabíróságon is zajlik egy per (a határozat felfüggesztéséről szóló érdemi döntésig), így arra hivatkozva, hogy a szükséges dokumentumok ott vannak, a sepsiszentgyörgyi bíró elnapolta az ülést. Kedden a sepsiszentgyörgyi bíróságnak a tanúkat kellett volna meghallgatnia, akik jelen is voltak a szaktanfelügyelő kivételével – mondta el Bálint József helyi pártelnök. A szakoktatásért felelős tanfelügyelő is ott akart lenni, de főnökei terepre küldték – ismertette. Megkéstek a perek, főleg a brassói, hisz csak a tanév megkezdése után, leghamarabb szeptember 21-én születhet ítélet – derült ki a tegnapi sajtótájékoztatón. Ugyanakkor kérdésünkre hozzáfűzte, az iskola, a diákok, tanárok életét nem befolyásolja a döntés, a befogadó Puskás Tivadar Szakközépiskolában úgy alakították ki az egybeolvasztás utáni felépítést, hogy könnyű legyen a válás, ha a Kós Károly-iskola visszanyeri önálló jogi státusát. Eddigi iskolaépületükre nem tartanak igényt, az osztályok maradnak ott, ahol hétfőtől működnek – hangsúlyozta Bálint József. Megismételte korábbi álláspontját: egy magyar többségű önkormányzatnak egyetlen tanintézmény felszámolását sem szabadna jóváhagynia, „ma nincs rá szükség, de jövőben lehet”, hisz jól láthatjuk, miként próbál a román többség magyar iskolákat ellehetetleníteni. „Meg kell védenünk iskoláinkat minden esetben” – hangsúlyozta Bálint József. A sepsiszentgyörgyi tanács januárban döntött arról, hogy egybeolvasztja a Kós Károly-iskolát a Puskás Tivadar Szakiskolával, és így az előbbi elveszíti önálló jogi státusát. A Kós munkaközössége, diákjai az épületről hajlandóak lemondani, de önállóságukat megőriznék. Hasonlóan vélekedik az EMNP helyi szervezete, mely áprilisban fordult bírósághoz, a vonatkozó két önkormányzati határozat megsemmisítését, illetve azok alkalmazásának a per ideje alatti felfüggesztését kérték.
Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. szeptember 7.
Október 20-án folytatódik az iskolaper
A tanfelügyelőség is belép
A Kovászna megyei törvényszéken elkezdődött a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola ügyének alapfokú tárgyalása, számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei elnöke.
Bálint József elmondta, a szeptember 5-i tárgyaláson a tanúk meghallgatása lett volna soron, és egy kivételével mindenki megjelent, de végül nem került rá sor, mert a per iratai nem kerültek vissza a sepsiszentgyörgyi bíróságra a brassói táblabíróságtól. Az EMNP megyei elnöke azt is közölte, hogy időközben a megyei tanfelügyelőség is kérte a perbe való belépését a helyi tanács oldalán, és ezt a bíróság el is fogadta. Az ügy tárgyalása október 20-án folytatódik.
– Bármint nézzük is, az RMDSZ-vezette sepsiszentgyörgyi tanács éppen bezárt egy magyar iskolát – ismételte meg Bálint, aki felelevenítette, hogy bíróságon próbálták megakadályozni „ezt a gazságot”, de nem sikerült, az első tárgyalást szeptember 5-én már meg is volt. Külön eljárásban próbálták elérni azt, hogy a per lezárásáig függesszék fel a vonatkozó határozatot. Alapfokon vesztettek, a brassói fellebbezésükben szeptember 21-re tűztek ki tárgyalási fordulót.
– A brassói táblabíróság, még Romániában is szokatlan módon, arról fog dönteni szeptember 21-én, hogy miként kellett volna kezdeni az iskolát szeptember 1-jén – részletezte Bálint József. Ugyanakkor értetlenségét fejezte ki annak kapcsán, hogy a Kovászna megyei tanfelügyelőség is belépett a perbe a városi tanács oldalán, mert – mint mondta – Kiss Imre jelenlegi főtanfelügyelő érdemei közé sorolható, hogy amíg a Kós Károly Iskolaközpont igazgatója volt, megpróbált tenni az intézményért, átszervezte, új osztályokat indított. Igaz, „erősen mérsékelt sikerrel”, hisz igazgatása alatt több mint 40 százalékkal csökkent a beiskolázott gyerekek száma, olyan körülmények között, hogy a vállalkozók „kapva kapnak” minden szakemberen, aki ott végzett. Bálint szerint abból is látszik, hogy „ki melyik oldalon áll”, hogy ki milyen tanúkat hívott. Míg az EMNP-nek az iskola volt tanárai, diákjai, szülői bizottsági tagjai a tanúik, akik „belülről ismerik” a helyzetet, a városi tanács az iskolahálózat „főhóhérát”, Keresztély Irma volt főtanfelügyelőt kérte be tanúnak, „aki 30 ezer lejt kaszált azzal a statisztikával, amely tanulmány néven az átszervezés alapjául szolgált” és Kiss Imrét, aki „büszkén lépdel elődje nyomában”.
Ott vagyunk, mint a középkorban, ahol lefejezték a rossz hírt hozó hírnököt – reagált megkeresésünkre Keresztély Irma.
– Mi, két egyetemi tanárral, elvégeztünk egy tanulmányt, amelyben feltártuk a fogyó gyereklétszám következményeit. Nem tehettünk hozzá egy-két nullást csak azért, hogy némely politikusnak tessék. Megfogalmaztunk négy javaslatot, ebből egyiket elfogadta a tanács – összegezte Keresztély Irma.
Kiss Imre főtanfelügyelő leszögezte: fontos, hogy megjelenjen a tanfelügyelőség álláspontja, hisz az intézménynek semmilyen hatásköre nincs arra, hogy meghatározza, hogy hol milyen iskola legyen, ez a városi tanács kizárólagos jogköre. A tanfelügyelőségnek az a kötelessége, hogy beiskolázást adjon azokra az intézményekre, amelyekről döntést hozott a helyi tanács. A főtanfelügyelő felhívta a figyelmet arra, hogy a Kós Károly-iskola osztályai, szakjai tovább élnek a Puskás Tivadar Líceumban.
Kiss Edit, Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
A tanfelügyelőség is belép
A Kovászna megyei törvényszéken elkezdődött a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola ügyének alapfokú tárgyalása, számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei elnöke.
Bálint József elmondta, a szeptember 5-i tárgyaláson a tanúk meghallgatása lett volna soron, és egy kivételével mindenki megjelent, de végül nem került rá sor, mert a per iratai nem kerültek vissza a sepsiszentgyörgyi bíróságra a brassói táblabíróságtól. Az EMNP megyei elnöke azt is közölte, hogy időközben a megyei tanfelügyelőség is kérte a perbe való belépését a helyi tanács oldalán, és ezt a bíróság el is fogadta. Az ügy tárgyalása október 20-án folytatódik.
– Bármint nézzük is, az RMDSZ-vezette sepsiszentgyörgyi tanács éppen bezárt egy magyar iskolát – ismételte meg Bálint, aki felelevenítette, hogy bíróságon próbálták megakadályozni „ezt a gazságot”, de nem sikerült, az első tárgyalást szeptember 5-én már meg is volt. Külön eljárásban próbálták elérni azt, hogy a per lezárásáig függesszék fel a vonatkozó határozatot. Alapfokon vesztettek, a brassói fellebbezésükben szeptember 21-re tűztek ki tárgyalási fordulót.
– A brassói táblabíróság, még Romániában is szokatlan módon, arról fog dönteni szeptember 21-én, hogy miként kellett volna kezdeni az iskolát szeptember 1-jén – részletezte Bálint József. Ugyanakkor értetlenségét fejezte ki annak kapcsán, hogy a Kovászna megyei tanfelügyelőség is belépett a perbe a városi tanács oldalán, mert – mint mondta – Kiss Imre jelenlegi főtanfelügyelő érdemei közé sorolható, hogy amíg a Kós Károly Iskolaközpont igazgatója volt, megpróbált tenni az intézményért, átszervezte, új osztályokat indított. Igaz, „erősen mérsékelt sikerrel”, hisz igazgatása alatt több mint 40 százalékkal csökkent a beiskolázott gyerekek száma, olyan körülmények között, hogy a vállalkozók „kapva kapnak” minden szakemberen, aki ott végzett. Bálint szerint abból is látszik, hogy „ki melyik oldalon áll”, hogy ki milyen tanúkat hívott. Míg az EMNP-nek az iskola volt tanárai, diákjai, szülői bizottsági tagjai a tanúik, akik „belülről ismerik” a helyzetet, a városi tanács az iskolahálózat „főhóhérát”, Keresztély Irma volt főtanfelügyelőt kérte be tanúnak, „aki 30 ezer lejt kaszált azzal a statisztikával, amely tanulmány néven az átszervezés alapjául szolgált” és Kiss Imrét, aki „büszkén lépdel elődje nyomában”.
Ott vagyunk, mint a középkorban, ahol lefejezték a rossz hírt hozó hírnököt – reagált megkeresésünkre Keresztély Irma.
– Mi, két egyetemi tanárral, elvégeztünk egy tanulmányt, amelyben feltártuk a fogyó gyereklétszám következményeit. Nem tehettünk hozzá egy-két nullást csak azért, hogy némely politikusnak tessék. Megfogalmaztunk négy javaslatot, ebből egyiket elfogadta a tanács – összegezte Keresztély Irma.
Kiss Imre főtanfelügyelő leszögezte: fontos, hogy megjelenjen a tanfelügyelőség álláspontja, hisz az intézménynek semmilyen hatásköre nincs arra, hogy meghatározza, hogy hol milyen iskola legyen, ez a városi tanács kizárólagos jogköre. A tanfelügyelőségnek az a kötelessége, hogy beiskolázást adjon azokra az intézményekre, amelyekről döntést hozott a helyi tanács. A főtanfelügyelő felhívta a figyelmet arra, hogy a Kós Károly-iskola osztályai, szakjai tovább élnek a Puskás Tivadar Líceumban.
Kiss Edit, Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. szeptember 21.
Sajtótájékoztatót tartottak az EMNP székelyföldi vezetői
„Ami a katalánoknak a függetlenség, az nekünk az autonómia”
Ami a katalánoknak a függetlenség, az nekünk az autonómia – hangzott el az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) keddi sajtótájékoztatóján, amelyen Bálint József, a Néppárt Önkormányzati Tanácsának elnöke, a párt Kovászna megyei elnöke, Zakariás Zoltán, az EMNP Hargita megyei és László György, a szervezet Maros megyei elnöke bejelentette, hogy az EMNP is csatlakozik az Európai Szabad Szövetség (EFA) kezdeményezéséhez, mellyel kiállnak a katalán kisebbség mellett.
Zakariás Zoltán elmondta, hogy szeptember 7-én a katalán parlament döntése alapján kiírták a katalán közösség Spanyolországtól való elszakadását szorgalmazó függetlenségi népszavazást.
Ezt azonban egy nappal később a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette, és 70 magas beosztású katalán tisztségviselőt, valamint 947 katalán polgármestert akar kötelezni a népszavazás megakadályozására.
Ennek nyomán az EFA vezetősége arra kérte a szervezet tagpártjait, hogy vállaljanak szolidaritást a katalán közösséggel.
„Kiállunk a katalán közösség mellett, és valljuk: ami számukra a függetlenséget jelenti, az nekünk – erdélyi magyaroknak – az autonómiát. Katalán barátaink éveken át velünk voltak a székely szabadság napján, és úgy gondoljuk, a szolidaritás kölcsönös kell legyen – különösen akkor, ha önrendelkezési törekvéseinkről van szó” – hangsúlyozta Zakariás Zoltán.
„A demokráciát nem fékezni, segíteni kell”
Bálint József kijelentette: „A demokráciát nem fékezni, hanem segíteni kell. Nem a hatalmi erőszak, hanem a tárgyalás, az érvek és érdekek egyeztetése vezethet csak el a kölcsönös megértéshez és szüntetheti meg a különböző nemzetek közötti konfliktusokat. A katalán célok messze állnak a székelyföldi autonómiatörekvésektől, de mi is az önkormányzatiság magasabb fokát kívánjuk elérni. Emiatt is terveztük meg a Székelyföld autonómiájáról szóló referendumot, és hoztuk létre több mint 50 településen az autonómia-népszavazásról szóló határozattervezetet, amelyet a prefektusok minden bíróságon elgáncsoltak”.
A politikusok bejelentették: a párt elnöksége, a választmányi tagok, valamint az összes néppárti önkormányzati képviselő ellátja kézjegyével az EFA által megfogalmazott levelet.
László György az EMNP új Maros megyei elnöke
A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei szervezete szeptember 18-án tartotta tisztújító küldöttgyűlését, amelyen László Györgyöt választották a megyei szervezet élére. Alelnök: Tőkés András, elnökségi tagok: Pálosi Csaba, Portik Dénes, Gagyi József, Ambrus Pál, Varga Loránd, Balázs Ákos és Szász Szabolcs.
A Maros megyei vezetők kijelentették: elsődleges fontosságúnak tartják a politikai pluralizmus biztosítását, és célul tűzték ki, hogy „Maros megye minden településén, ahol magyarok élnek, jelen legyen a néppárt”. A következő időszak prioritásának a magyarországi választásokat megelőző regisztrációt és mozgósítást tekintik.
Mózes Edith / Népújság (Marosvásárhely)
„Ami a katalánoknak a függetlenség, az nekünk az autonómia”
Ami a katalánoknak a függetlenség, az nekünk az autonómia – hangzott el az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) keddi sajtótájékoztatóján, amelyen Bálint József, a Néppárt Önkormányzati Tanácsának elnöke, a párt Kovászna megyei elnöke, Zakariás Zoltán, az EMNP Hargita megyei és László György, a szervezet Maros megyei elnöke bejelentette, hogy az EMNP is csatlakozik az Európai Szabad Szövetség (EFA) kezdeményezéséhez, mellyel kiállnak a katalán kisebbség mellett.
Zakariás Zoltán elmondta, hogy szeptember 7-én a katalán parlament döntése alapján kiírták a katalán közösség Spanyolországtól való elszakadását szorgalmazó függetlenségi népszavazást.
Ezt azonban egy nappal később a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette, és 70 magas beosztású katalán tisztségviselőt, valamint 947 katalán polgármestert akar kötelezni a népszavazás megakadályozására.
Ennek nyomán az EFA vezetősége arra kérte a szervezet tagpártjait, hogy vállaljanak szolidaritást a katalán közösséggel.
„Kiállunk a katalán közösség mellett, és valljuk: ami számukra a függetlenséget jelenti, az nekünk – erdélyi magyaroknak – az autonómiát. Katalán barátaink éveken át velünk voltak a székely szabadság napján, és úgy gondoljuk, a szolidaritás kölcsönös kell legyen – különösen akkor, ha önrendelkezési törekvéseinkről van szó” – hangsúlyozta Zakariás Zoltán.
„A demokráciát nem fékezni, segíteni kell”
Bálint József kijelentette: „A demokráciát nem fékezni, hanem segíteni kell. Nem a hatalmi erőszak, hanem a tárgyalás, az érvek és érdekek egyeztetése vezethet csak el a kölcsönös megértéshez és szüntetheti meg a különböző nemzetek közötti konfliktusokat. A katalán célok messze állnak a székelyföldi autonómiatörekvésektől, de mi is az önkormányzatiság magasabb fokát kívánjuk elérni. Emiatt is terveztük meg a Székelyföld autonómiájáról szóló referendumot, és hoztuk létre több mint 50 településen az autonómia-népszavazásról szóló határozattervezetet, amelyet a prefektusok minden bíróságon elgáncsoltak”.
A politikusok bejelentették: a párt elnöksége, a választmányi tagok, valamint az összes néppárti önkormányzati képviselő ellátja kézjegyével az EFA által megfogalmazott levelet.
László György az EMNP új Maros megyei elnöke
A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei szervezete szeptember 18-án tartotta tisztújító küldöttgyűlését, amelyen László Györgyöt választották a megyei szervezet élére. Alelnök: Tőkés András, elnökségi tagok: Pálosi Csaba, Portik Dénes, Gagyi József, Ambrus Pál, Varga Loránd, Balázs Ákos és Szász Szabolcs.
A Maros megyei vezetők kijelentették: elsődleges fontosságúnak tartják a politikai pluralizmus biztosítását, és célul tűzték ki, hogy „Maros megye minden településén, ahol magyarok élnek, jelen legyen a néppárt”. A következő időszak prioritásának a magyarországi választásokat megelőző regisztrációt és mozgósítást tekintik.
Mózes Edith / Népújság (Marosvásárhely)
2017. október 6.
Végéhez közeledik az egyik iskolaper
Jövő héten ítélet
Rövid, de érdemi tárgyalásra került sor tegnap a Brassói Ítélőtáblán az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által a Kós Károly Líceum ügyében indított perben. A testület meghallgatta a feleket, ítéletet október 12-én hirdet.
Ezúttal „kegyeskedtek” megjelenni az alperes ügyvédei is (legutóbb azért halasztottak, mert a perbe belépő tanfelügyelőség nem küldött képviselőt a tárgyalásra) – mondta el Bálint József. – Ügyvédünk fenntartotta álláspontunkat, hogy nem indokolt bezárni az iskolát, hisz ebben az évben is több mint 300 diákja van, hogy ezeket bezsúfolták egy másik iskolába, ahol friss levegőt Facebookon kapnak, hogy a megoldás rossz és törvénytelen. Törvénytelen, hisz a jogszabályok szerint ki kellett volna kérni az érdekelt gazdasági szféra és a szülők véleményét (ezután még mindig azt tehettek volna, amit akarnak, de formailag meg kellett volna őket kérdezni), és hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A tanfelügyelőség és a helyi tanács ügyvédei elmondták, kevés a gyerek, és ez így van a legjobban, minden szépen meg van oldva, nem kell változtatni semmit – részletezte az EMNP megyei elnöke.
Bálint abban bízik, hogy az ítélőtábla belátja, itt a tanács visszaélt a hatalmával, és elrendeli, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot.
Amint ismeretes, miután nem tudta megakadályozni, hogy a tanács összevonja a Kós Károly Líceumot a Puskás Tivadar Líceummal, az EMNP bíróságon támadta meg a tanácshatározatot, ezt alapfokon Sepsiszentgyörgyön tárgyalják. Ezen kívül egy per a Brassói Táblabíróságon is folyik, amiben az EMNP azt kérte, hogy amíg alapfokon nem döntenek, függeszszék fel a tanács határozatát. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Jövő héten ítélet
Rövid, de érdemi tárgyalásra került sor tegnap a Brassói Ítélőtáblán az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által a Kós Károly Líceum ügyében indított perben. A testület meghallgatta a feleket, ítéletet október 12-én hirdet.
Ezúttal „kegyeskedtek” megjelenni az alperes ügyvédei is (legutóbb azért halasztottak, mert a perbe belépő tanfelügyelőség nem küldött képviselőt a tárgyalásra) – mondta el Bálint József. – Ügyvédünk fenntartotta álláspontunkat, hogy nem indokolt bezárni az iskolát, hisz ebben az évben is több mint 300 diákja van, hogy ezeket bezsúfolták egy másik iskolába, ahol friss levegőt Facebookon kapnak, hogy a megoldás rossz és törvénytelen. Törvénytelen, hisz a jogszabályok szerint ki kellett volna kérni az érdekelt gazdasági szféra és a szülők véleményét (ezután még mindig azt tehettek volna, amit akarnak, de formailag meg kellett volna őket kérdezni), és hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A tanfelügyelőség és a helyi tanács ügyvédei elmondták, kevés a gyerek, és ez így van a legjobban, minden szépen meg van oldva, nem kell változtatni semmit – részletezte az EMNP megyei elnöke.
Bálint abban bízik, hogy az ítélőtábla belátja, itt a tanács visszaélt a hatalmával, és elrendeli, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot.
Amint ismeretes, miután nem tudta megakadályozni, hogy a tanács összevonja a Kós Károly Líceumot a Puskás Tivadar Líceummal, az EMNP bíróságon támadta meg a tanácshatározatot, ezt alapfokon Sepsiszentgyörgyön tárgyalják. Ezen kívül egy per a Brassói Táblabíróságon is folyik, amiben az EMNP azt kérte, hogy amíg alapfokon nem döntenek, függeszszék fel a tanács határozatát. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. október 13.
Nem függesztik fel a határozatot
Döntött a táblabíróság
A brassói táblabíróság úgy döntött tegnap, nem függeszti fel a sepsiszentgyörgyi helyi tanács azon határozatát, amely a Kós Károly és a Puskás Tivadar szakközépiskolák összevonásáról rendelkezik. Az ítélőtábla ezzel elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vonatkozó keresetét.
Az EMNP azért kérte a tanácshatározat felfüggesztését, mert ugyanebben az ügyben a sepsiszentgyörgyi bíróságon is folyik egy alapfokú per. Ha ebben az EMNP-nek adnak igazat, akkor vissza kell majd az iskolákat az eredeti formájukba szervezni. Az EMNP meglátása szerint szerencsésebb lett volna, ha minden marad a régiben, s csak azután „rúgják fel az iskolarendszert”, hogy ennek jogosságát a bíróság is megállapítja.
– A brassói bíróság ítéletét elfogadjuk, mást nem tehetünk. Továbbra sem világos, hogy miért nem lehetett ezt a döntést a tanév kezdete előtt meghozni, mert most már szinte nem is dönthettek volna másképp – mondta el megkeresésünkre Bálint József.
Az EMNP Kovászna megyei elnöke szerint „van esély”, hogy alapfokon nyernek, hisz a két iskolát összevonó tanácshatározat „sebtében összedobott” döntés volt, amely a törvény által előírt procedúrának több pontját figyelmen kívül hagyta. Az alapfokú tárgyalásra október 20-án kerül sor, miután az ügy aktáit hazaszállítják Brassóból. Mint ismeretes, miután nem tudta megakadályozni, hogy a tanács összevonja a Kós Károly Líceumot a Puskás Tivadar Líceummal, az EMNP bíróságon támadta meg a tanácshatározatot, ezt alapfokon Sepsiszentgyörgyön tárgyalják. Ezen kívül egy per a Brassói Táblabíróságon is folyt, amiben az EMNP azt kérte, hogy amíg alapfokon nem döntenek, függesszék fel a tanács határozatát. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Döntött a táblabíróság
A brassói táblabíróság úgy döntött tegnap, nem függeszti fel a sepsiszentgyörgyi helyi tanács azon határozatát, amely a Kós Károly és a Puskás Tivadar szakközépiskolák összevonásáról rendelkezik. Az ítélőtábla ezzel elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vonatkozó keresetét.
Az EMNP azért kérte a tanácshatározat felfüggesztését, mert ugyanebben az ügyben a sepsiszentgyörgyi bíróságon is folyik egy alapfokú per. Ha ebben az EMNP-nek adnak igazat, akkor vissza kell majd az iskolákat az eredeti formájukba szervezni. Az EMNP meglátása szerint szerencsésebb lett volna, ha minden marad a régiben, s csak azután „rúgják fel az iskolarendszert”, hogy ennek jogosságát a bíróság is megállapítja.
– A brassói bíróság ítéletét elfogadjuk, mást nem tehetünk. Továbbra sem világos, hogy miért nem lehetett ezt a döntést a tanév kezdete előtt meghozni, mert most már szinte nem is dönthettek volna másképp – mondta el megkeresésünkre Bálint József.
Az EMNP Kovászna megyei elnöke szerint „van esély”, hogy alapfokon nyernek, hisz a két iskolát összevonó tanácshatározat „sebtében összedobott” döntés volt, amely a törvény által előírt procedúrának több pontját figyelmen kívül hagyta. Az alapfokú tárgyalásra október 20-án kerül sor, miután az ügy aktáit hazaszállítják Brassóból. Mint ismeretes, miután nem tudta megakadályozni, hogy a tanács összevonja a Kós Károly Líceumot a Puskás Tivadar Líceummal, az EMNP bíróságon támadta meg a tanácshatározatot, ezt alapfokon Sepsiszentgyörgyön tárgyalják. Ezen kívül egy per a Brassói Táblabíróságon is folyt, amiben az EMNP azt kérte, hogy amíg alapfokon nem döntenek, függesszék fel a tanács határozatát. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. november 29.
Tízéves az erdélyi magyar többpártrendszer – lakossági fórumot tartanak Tőkés Lászlóval Sepsiszentgyörgyön
Az erdélyi magyar többpártrendszer kialakulása annak a lakossági fórumnak a témája, amelyet szombaton Tőkés László EP- képviselő jelenlétében szerveznek Sepsiszentgyörgyön.
Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt Kovászna megyei elnöke keddi sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy november 25-én volt tíz éve, hogy Tőkés László független jelöltként indult az Európa Parlamenti választásokon, és megszerezte a romániai magyarok szavazatának 40 százalékát.
„Tíz éve vált nagykorúvá az erdélyi magyarság, a rendszerváltás után 18 év kellett elteljen, hogy számunkra is valósággá váljon a választás szabadsága, a magyarság kiszabaduljon saját egypártrendszere béklyójából – fogalmazott Bálint József. A politikus rámutatott, sok egyeztetés, mérlegelés után döntötték el, hogy Tőkés László független jelöltként megméretkezik, mert az „egységbontó szerepét” mindenki nehezen vállalta.
A szombaton 17 órakor a Székely Nemzeti Múzeumban sorra kerülő lakossági fórumon Tőkés László jelenlétében veszik számba, hogy a tíz évvel ezelőtti elvárásokhoz képest mit sikerült megvalósítani és mit miért nem. Azért is Sepsiszentgyörgyön tartják a rendezvényt, mert tíz évvel ezelőtt a város lakói kivették a részüket a kampányból, a szervezésből, és nagy számban támogatták Tőkést, aki első EP-képviselői irodáját is Sepsiszentgyörgyön nyitotta meg.
Szintén szombaton lesz az Erdélyi Magyar Néppárt választmányi ülése, ugyanakkor néppártos önkormányzati képviselőknek szerveznek képzést. Bíró Blanka / Székelyhon.ro
Az erdélyi magyar többpártrendszer kialakulása annak a lakossági fórumnak a témája, amelyet szombaton Tőkés László EP- képviselő jelenlétében szerveznek Sepsiszentgyörgyön.
Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt Kovászna megyei elnöke keddi sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy november 25-én volt tíz éve, hogy Tőkés László független jelöltként indult az Európa Parlamenti választásokon, és megszerezte a romániai magyarok szavazatának 40 százalékát.
„Tíz éve vált nagykorúvá az erdélyi magyarság, a rendszerváltás után 18 év kellett elteljen, hogy számunkra is valósággá váljon a választás szabadsága, a magyarság kiszabaduljon saját egypártrendszere béklyójából – fogalmazott Bálint József. A politikus rámutatott, sok egyeztetés, mérlegelés után döntötték el, hogy Tőkés László független jelöltként megméretkezik, mert az „egységbontó szerepét” mindenki nehezen vállalta.
A szombaton 17 órakor a Székely Nemzeti Múzeumban sorra kerülő lakossági fórumon Tőkés László jelenlétében veszik számba, hogy a tíz évvel ezelőtti elvárásokhoz képest mit sikerült megvalósítani és mit miért nem. Azért is Sepsiszentgyörgyön tartják a rendezvényt, mert tíz évvel ezelőtt a város lakói kivették a részüket a kampányból, a szervezésből, és nagy számban támogatták Tőkést, aki első EP-képviselői irodáját is Sepsiszentgyörgyön nyitotta meg.
Szintén szombaton lesz az Erdélyi Magyar Néppárt választmányi ülése, ugyanakkor néppártos önkormányzati képviselőknek szerveznek képzést. Bíró Blanka / Székelyhon.ro
2017. december 4.
Tíz év sikerei és kudarcai (Közéleti Fórum Tőkés Lászlóval)
A tíz évvel ezelőtti történéseket, az odáig vezető utat idézték fel szombaton az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közéleti fórumának vendégei, az akkori események főszereplői, az egybecsengő pozitív értékelés mellett néhányan szót ejtettek a későbbi hibákról, tévedésekről is.
A házigazda, az esemény kitalálója és életre hívója, Bálint József a 2007-et megelőző időszakról szólt, amikor sokan érezték úgy, az erdélyi magyar demokrácia nem teljesedhet ki az egypártrendszer miatt, az RMDSZ csak egyesek érdekeit képviseli, eltávolodott a megalakításakor kitűzött céloktól. Tíz esztendővel ezelőtt egyre többen vélték, hogy elérkezett a cselekvés ideje, és hat szervezet (EMNT, SZNT, Magyar Polgári Szövetség, Magyar Polgári Egyesület, Magyar Ifjúsági Tanács és Erdélyi Magyar Ifjak) jutott a felismerésre: egy közös, jó jelölttel van kitörési lehetőség az egypártrendszerből, és komoly kampány, erős verseny, példátlan választási részvétel után sikerült elérniük, hogy a függetlenként megméretkező Tőkés László képviselői mandátumot nyerjen az Európai Parlamentbe. Sándor Krisztina, aki 2007-ben a Tőkést támogató egyik szervezet, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke volt, az események kronológiájára emlékeztetett, az év eleji huzavonára, amikor nyílt levelek, felkérések dacára sem volt hajlandó a Markó Béla vezette RMDSZ befutó helyet biztosítani Tőkésnek, így a hat szervezet elkezdte az aláírásgyűjtést, és március 13-ára összesítettek 138 ezer támogató kézjegyet. Az ezt követő tárgyalások sem vezettek eredményre, így szeptemberre megszületett a döntés: Tőkés függetlenként indul. Sándor Krisztina elemezte az akkor elindult folyamat pozitív és negatív hozadékait egyaránt. Eredményként értékelte, hogy sok, akkor feltűnt ifjúsági vezető később a nemzeti oldalon vállalt politikai szerepet, hogy mára van egy szervezett hálózatuk, intézményrendszerük (Demokrácia Központok), hogy sikerült befolyásolniuk a magyar nemzetpolitikát, nagyon sok javaslatuk, elképzelésük beépült abba. A negatívumok között említette a lemorzsolódás folyamatát, hogy sok értékes közéleti embert elveszítettek ez alatt a tíz év alatt, de ide sorolta a nemzeti oldalt szétforgácsoló belső vitákat, megbocsáthatatlan bűnnek nevezte, hogy nem sikerült kompromisszumot találni az MPP-ben, és ez annak széteséséhez, új párt létrehozásához vezetett. A negatívumok közé sorolta a megnövekedett közömbösséget, az illúzióvesztést: erdélyi magyar rendszerváltást akartak, az eredmény nem kielégítő – mondotta.
Tőke Ervin 2007-ben egyetemistaként kapcsolódott be a Tőkést támogató mozgalomba, akkor siker született, meg kell próbálniuk továbbra is abból építkezni – fogalmazta meg. Gazda Zoltán, aki aktív résztvevője volt a háromszéki aláírásgyűjtésnek, kampánynak, az SZNT nevében is szólt. Mint mondotta, visszaemlékezvén két szélsőség csap össze benne: a sikertörténet öröme, illetve az elkeseredettség, a düh. A 2007-es választás kiemelkedő eredményét követte a 2008-as önkormányzati választáson aratott győzelem, ám az akkor keletkezett jelentős felhajtóerő megszakadt, mert az MPP képtelen volt profi módon politizálni, a lejtmenet pedig folytatódott, amikor Tőkés 2009-ben vállalta, hogy RMDSZ-listán indul a következő EP-választáson. Véleménye szerint ez nagy hiba volt, amely beindította a lavinát, és jelentősen gyengítette a nemzetben gondolkodó politizálást. „Legyünk bölcsek, tanuljunk a múltból, s akkor talán lesz újabb lehetőség” – kívánta felszólalása végén. Szilágyi Zsolt – 2007-ben Tőkés kampányfőnöke volt, ma az EMNP elnöke – felszólalásában kiemelte a Tőkés körül létrejött példamutató összefogást, kifejtette, az általuk képviselt helyzetteremtő politizálás szembenállása a helyzetbe simuló politizálással ma is létezik. „Senki nem akar háborúskodást a többségi román nemzettel, békében akarunk velük élni, de ha harcolnunk kell jogainkért és az autonómiáért, akkor ezt a harcot meg kell vívni” – mondotta. Toró T. Tibor elmondta, 2007-ben első alkalommal kínáltak országosan alternatívát az erdélyi magyarságnak, nagyon szép győzelmet értek el, amelyet azonban számos hiba követett, de az a csoport, amely akkor Tőkés mellett volt, ma is mellette áll, a hat szervezet képviselőinek többsége jelenleg az EMNP-ben politizál. 2007-ben jó döntést hoztak, 2008-ban történelmi sikert értek el, az utána elkövetett hibákért kinek-kinek vállalnia kell a felelősséget. Méltatta Tőkés szerepét, mint fogalmazott: az ilyen személyiségek viszik előre a történelem kerekét.
Tőkés László felszólalásában Háromszék szerepét emelte ki a tíz évvel ezelőtti történésekben, mint fogalmazott: „itt volt az ellenzéki politizálás fellegvára és legerősebb bástyája”. Meglátása szerint a tíz esztendővel ezelőtti győzelem az autonómia, az önrendelkezés, a választás szabadsága miatt volt fontos. Tőkés számba vette az RMDSZ-ben lezajlott változásokat, amelyek a 2007-es történésekhez vezettek, a brassói kongresszustól, a neptuni áruláson át a Markó–Frunda-éráig, mindazt, amely megérlelte bennük, hogy az erdélyi magyar politikában és közéletben rendszerváltásra van szükség. Minden párt – RMDSZ, MPP, EMNP – létrehozásában szerepet vállalt, de ha egy autó rossz irányba tart vagy meghibásodik, és sem az irányváltását, sem a megjavítását nem lehet elérni, akkor le kell cserélni, nem szabad folytatni vele az utat a szakadék felé – magyarázta. Kitért a többször hibaként emlegetett 2009-es RMDSZ-listán indulására is, mint mondotta, nem volt a szövetség alárendeltje, nem tagadta meg elveit, a korábbi értékeket képviselte abban a helyzetben is. A jelenről szólva kifejtette: sajnos, ma is mindenre rátelepszik az egypártrendszer, ez például a pénzek elosztásában is tetten érhető, az RMDSZ a román állam által a magyarság számra kiutalt 5 millió eurót pártépítésre és a mellette állók támogatására használja. Pozitívnak nevezte, hogy a szövetség ma már nemcsak Bukarest felé irányul, hanem nyitott Budapest felé is, reméli, ez nem politikai opportunizmus csupán. Tőkés László pozitívan értékeli tíz évvel ezelőtti indulását és az azóta eltelt időszak eredményeit is, az MPP szerepéről lehet vitatkozni, ő sem látja rózsaszínben vagy fekete-fehérben a helyzetet, vannak érvei, ám az idő hiánya miatt ez a fórum nem alkalmas erre a vitára – vélekedett.
A teremből többen hozzászóltak, volt, aki a tíz évvel ezelőtti nagy pillanatot idézte fel, volt, aki Tőkést méltatta. Kovács István unitárius lelkész fogalmazta meg: van okunk ünnepelni, de tanulni kell a múlt hibáiból. Hangsúlyozta: ő hisz benne, ha kicsit késéssel is, ha vargabetűkkel, de vonatunk célt érhet, ehhez csak kitartás kell. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A tíz évvel ezelőtti történéseket, az odáig vezető utat idézték fel szombaton az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közéleti fórumának vendégei, az akkori események főszereplői, az egybecsengő pozitív értékelés mellett néhányan szót ejtettek a későbbi hibákról, tévedésekről is.
A házigazda, az esemény kitalálója és életre hívója, Bálint József a 2007-et megelőző időszakról szólt, amikor sokan érezték úgy, az erdélyi magyar demokrácia nem teljesedhet ki az egypártrendszer miatt, az RMDSZ csak egyesek érdekeit képviseli, eltávolodott a megalakításakor kitűzött céloktól. Tíz esztendővel ezelőtt egyre többen vélték, hogy elérkezett a cselekvés ideje, és hat szervezet (EMNT, SZNT, Magyar Polgári Szövetség, Magyar Polgári Egyesület, Magyar Ifjúsági Tanács és Erdélyi Magyar Ifjak) jutott a felismerésre: egy közös, jó jelölttel van kitörési lehetőség az egypártrendszerből, és komoly kampány, erős verseny, példátlan választási részvétel után sikerült elérniük, hogy a függetlenként megméretkező Tőkés László képviselői mandátumot nyerjen az Európai Parlamentbe. Sándor Krisztina, aki 2007-ben a Tőkést támogató egyik szervezet, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke volt, az események kronológiájára emlékeztetett, az év eleji huzavonára, amikor nyílt levelek, felkérések dacára sem volt hajlandó a Markó Béla vezette RMDSZ befutó helyet biztosítani Tőkésnek, így a hat szervezet elkezdte az aláírásgyűjtést, és március 13-ára összesítettek 138 ezer támogató kézjegyet. Az ezt követő tárgyalások sem vezettek eredményre, így szeptemberre megszületett a döntés: Tőkés függetlenként indul. Sándor Krisztina elemezte az akkor elindult folyamat pozitív és negatív hozadékait egyaránt. Eredményként értékelte, hogy sok, akkor feltűnt ifjúsági vezető később a nemzeti oldalon vállalt politikai szerepet, hogy mára van egy szervezett hálózatuk, intézményrendszerük (Demokrácia Központok), hogy sikerült befolyásolniuk a magyar nemzetpolitikát, nagyon sok javaslatuk, elképzelésük beépült abba. A negatívumok között említette a lemorzsolódás folyamatát, hogy sok értékes közéleti embert elveszítettek ez alatt a tíz év alatt, de ide sorolta a nemzeti oldalt szétforgácsoló belső vitákat, megbocsáthatatlan bűnnek nevezte, hogy nem sikerült kompromisszumot találni az MPP-ben, és ez annak széteséséhez, új párt létrehozásához vezetett. A negatívumok közé sorolta a megnövekedett közömbösséget, az illúzióvesztést: erdélyi magyar rendszerváltást akartak, az eredmény nem kielégítő – mondotta.
Tőke Ervin 2007-ben egyetemistaként kapcsolódott be a Tőkést támogató mozgalomba, akkor siker született, meg kell próbálniuk továbbra is abból építkezni – fogalmazta meg. Gazda Zoltán, aki aktív résztvevője volt a háromszéki aláírásgyűjtésnek, kampánynak, az SZNT nevében is szólt. Mint mondotta, visszaemlékezvén két szélsőség csap össze benne: a sikertörténet öröme, illetve az elkeseredettség, a düh. A 2007-es választás kiemelkedő eredményét követte a 2008-as önkormányzati választáson aratott győzelem, ám az akkor keletkezett jelentős felhajtóerő megszakadt, mert az MPP képtelen volt profi módon politizálni, a lejtmenet pedig folytatódott, amikor Tőkés 2009-ben vállalta, hogy RMDSZ-listán indul a következő EP-választáson. Véleménye szerint ez nagy hiba volt, amely beindította a lavinát, és jelentősen gyengítette a nemzetben gondolkodó politizálást. „Legyünk bölcsek, tanuljunk a múltból, s akkor talán lesz újabb lehetőség” – kívánta felszólalása végén. Szilágyi Zsolt – 2007-ben Tőkés kampányfőnöke volt, ma az EMNP elnöke – felszólalásában kiemelte a Tőkés körül létrejött példamutató összefogást, kifejtette, az általuk képviselt helyzetteremtő politizálás szembenállása a helyzetbe simuló politizálással ma is létezik. „Senki nem akar háborúskodást a többségi román nemzettel, békében akarunk velük élni, de ha harcolnunk kell jogainkért és az autonómiáért, akkor ezt a harcot meg kell vívni” – mondotta. Toró T. Tibor elmondta, 2007-ben első alkalommal kínáltak országosan alternatívát az erdélyi magyarságnak, nagyon szép győzelmet értek el, amelyet azonban számos hiba követett, de az a csoport, amely akkor Tőkés mellett volt, ma is mellette áll, a hat szervezet képviselőinek többsége jelenleg az EMNP-ben politizál. 2007-ben jó döntést hoztak, 2008-ban történelmi sikert értek el, az utána elkövetett hibákért kinek-kinek vállalnia kell a felelősséget. Méltatta Tőkés szerepét, mint fogalmazott: az ilyen személyiségek viszik előre a történelem kerekét.
Tőkés László felszólalásában Háromszék szerepét emelte ki a tíz évvel ezelőtti történésekben, mint fogalmazott: „itt volt az ellenzéki politizálás fellegvára és legerősebb bástyája”. Meglátása szerint a tíz esztendővel ezelőtti győzelem az autonómia, az önrendelkezés, a választás szabadsága miatt volt fontos. Tőkés számba vette az RMDSZ-ben lezajlott változásokat, amelyek a 2007-es történésekhez vezettek, a brassói kongresszustól, a neptuni áruláson át a Markó–Frunda-éráig, mindazt, amely megérlelte bennük, hogy az erdélyi magyar politikában és közéletben rendszerváltásra van szükség. Minden párt – RMDSZ, MPP, EMNP – létrehozásában szerepet vállalt, de ha egy autó rossz irányba tart vagy meghibásodik, és sem az irányváltását, sem a megjavítását nem lehet elérni, akkor le kell cserélni, nem szabad folytatni vele az utat a szakadék felé – magyarázta. Kitért a többször hibaként emlegetett 2009-es RMDSZ-listán indulására is, mint mondotta, nem volt a szövetség alárendeltje, nem tagadta meg elveit, a korábbi értékeket képviselte abban a helyzetben is. A jelenről szólva kifejtette: sajnos, ma is mindenre rátelepszik az egypártrendszer, ez például a pénzek elosztásában is tetten érhető, az RMDSZ a román állam által a magyarság számra kiutalt 5 millió eurót pártépítésre és a mellette állók támogatására használja. Pozitívnak nevezte, hogy a szövetség ma már nemcsak Bukarest felé irányul, hanem nyitott Budapest felé is, reméli, ez nem politikai opportunizmus csupán. Tőkés László pozitívan értékeli tíz évvel ezelőtti indulását és az azóta eltelt időszak eredményeit is, az MPP szerepéről lehet vitatkozni, ő sem látja rózsaszínben vagy fekete-fehérben a helyzetet, vannak érvei, ám az idő hiánya miatt ez a fórum nem alkalmas erre a vitára – vélekedett.
A teremből többen hozzászóltak, volt, aki a tíz évvel ezelőtti nagy pillanatot idézte fel, volt, aki Tőkést méltatta. Kovács István unitárius lelkész fogalmazta meg: van okunk ünnepelni, de tanulni kell a múlt hibáiból. Hangsúlyozta: ő hisz benne, ha kicsit késéssel is, ha vargabetűkkel, de vonatunk célt érhet, ehhez csak kitartás kell. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. december 4.
„Le kell térni a markói útról” – fórum az erdélyi magyar politikai pluralizmusról
Figyelemmel kell követni a székelyföldi autonómiatervezet sorsát, hogy lássuk „meddig terjed a politikai jó szándék” – fogalmazott Tőkés László azon a fórumon, amelyet az erdélyi magyar politikai pluralizmus tízéves évfordulója alkalmából tartottak Sepsiszentgyörgyön.
„Ha valóban sikerül idén benyújtani a székelyföldi autonómiatervezetet, ebben pedig az RMDSZ is partner lesz, akkor a kompromisszumok útján már sikerült elérnünk valami” – fogalmazott Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szombaton, azon a Sepsiszentgyörgyön tartott közéleti fórumon, amelyen az erdélyi magyar politikai pluralizmus megvalósulására emlékeztek.
A Székely Nemzeti Múzeumban tartott rendezvényt Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke kezdeményezte annak apropóján, hogy tíz évvel ezelőtt, 2007. november 25-én Tőkés László független jelöltként mandátumot szerzett az Európa Parlamentben.
Tőkés emlékeztetett: a közelmúltban a Magyar Polgári Párt (MPP) két parlamenti képviselője is ígéretet tett arra, hogy még idén benyújtják a román parlamentbe az autonómiastatútumot, ezt azonban a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) budapesti ülésén nem erősítették meg. „Zavarban vagyunk, figyelemmel követjük, meddig terjed a politikai jó szándék” – fogalmazott az EP-képviselő.
Kulcsár Terza József MPP-s parlamenti képviselő november első felében beszélt arról, hogy még ebben az évben a honatyák elé terjesztik az autonómiatervezetet akkor is, ha ebben az RMDSZ nem lesz partner. Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)
Figyelemmel kell követni a székelyföldi autonómiatervezet sorsát, hogy lássuk „meddig terjed a politikai jó szándék” – fogalmazott Tőkés László azon a fórumon, amelyet az erdélyi magyar politikai pluralizmus tízéves évfordulója alkalmából tartottak Sepsiszentgyörgyön.
„Ha valóban sikerül idén benyújtani a székelyföldi autonómiatervezetet, ebben pedig az RMDSZ is partner lesz, akkor a kompromisszumok útján már sikerült elérnünk valami” – fogalmazott Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szombaton, azon a Sepsiszentgyörgyön tartott közéleti fórumon, amelyen az erdélyi magyar politikai pluralizmus megvalósulására emlékeztek.
A Székely Nemzeti Múzeumban tartott rendezvényt Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke kezdeményezte annak apropóján, hogy tíz évvel ezelőtt, 2007. november 25-én Tőkés László független jelöltként mandátumot szerzett az Európa Parlamentben.
Tőkés emlékeztetett: a közelmúltban a Magyar Polgári Párt (MPP) két parlamenti képviselője is ígéretet tett arra, hogy még idén benyújtják a román parlamentbe az autonómiastatútumot, ezt azonban a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) budapesti ülésén nem erősítették meg. „Zavarban vagyunk, figyelemmel követjük, meddig terjed a politikai jó szándék” – fogalmazott az EP-képviselő.
Kulcsár Terza József MPP-s parlamenti képviselő november első felében beszélt arról, hogy még ebben az évben a honatyák elé terjesztik az autonómiatervezetet akkor is, ha ebben az RMDSZ nem lesz partner. Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)
2017. december 6.
Húsz önálló oktatási intézmény
Kós Károly nélkül
Sepsiszentgyörgy tanácsa rendkívüli ülésén hagyta jóvá a megyeszékhely iskolahálózati tervét a 2018–2019-es tanévre. A testület magyar ellenzéki pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői tartózkodtak a szavazásnál.
Az EMNP nem akarta elutasítani a tervezetet, mert „nagyjából jó”, de elfogadni sem tudta, mert az a jelenlegi állapotot konzerválja, amelyben a Kós Károly Iskolaközpont nem önálló intézmény. – Ha mi a bíróságon azért perelünk, hogy ismét önálló intézmény legyen a Kós Károly Iskolaközpont, akkor nem támogathattunk egy olyan tervezetet, amelyben ez továbbra is a Puskás Tivadar Líceum alárendeltségébe tartozik – magyarázta Bálint József. Az EMNP megyei elnöke változatlanul abban bízik, hogy a bíróság megsemmisíti a helyi tanács határozatát, amellyel – „a törvényes procedúra áthágásával” – 2017. szeptember 1-jétől megszüntette a Kós Károly Iskolaközpontot.
Az elfogadott iskolahálózat húsz jogi személyiséggel rendelkező tanintézményt jelent. Ebből négy óvoda: Benedek Elek, Csipike, Gulliver, Hófehérke; öt gimnázium: Ady Endre, Gödri Ferenc, Néri Szent Fülöp, Nicolae Colan és Váradi József; nyolc líceum: Plugor Sándor, Református Kollégium, Mikes Kelemen, Székely Mikó, Mihai Viteazul, Puskás Tivadar, Berde Áron és Constantin Brâncuşi. Önálló intézményként működik még a sportiskola, a Gyerekek Palotája és a Tehetséggondozó Központ. Két bölcsőde, tíz óvoda és három iskola ezen intézmények alárendeltségébe tartozik. A kormány vonatkozó rendeletének megfelelően a helyi tanácsoknak december 12-ig kell jóváhagyniuk az iskolahálózatokat, amelyekre a tanfelügyelőség dolgozza ki a beiskolázási tervet. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Kós Károly nélkül
Sepsiszentgyörgy tanácsa rendkívüli ülésén hagyta jóvá a megyeszékhely iskolahálózati tervét a 2018–2019-es tanévre. A testület magyar ellenzéki pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői tartózkodtak a szavazásnál.
Az EMNP nem akarta elutasítani a tervezetet, mert „nagyjából jó”, de elfogadni sem tudta, mert az a jelenlegi állapotot konzerválja, amelyben a Kós Károly Iskolaközpont nem önálló intézmény. – Ha mi a bíróságon azért perelünk, hogy ismét önálló intézmény legyen a Kós Károly Iskolaközpont, akkor nem támogathattunk egy olyan tervezetet, amelyben ez továbbra is a Puskás Tivadar Líceum alárendeltségébe tartozik – magyarázta Bálint József. Az EMNP megyei elnöke változatlanul abban bízik, hogy a bíróság megsemmisíti a helyi tanács határozatát, amellyel – „a törvényes procedúra áthágásával” – 2017. szeptember 1-jétől megszüntette a Kós Károly Iskolaközpontot.
Az elfogadott iskolahálózat húsz jogi személyiséggel rendelkező tanintézményt jelent. Ebből négy óvoda: Benedek Elek, Csipike, Gulliver, Hófehérke; öt gimnázium: Ady Endre, Gödri Ferenc, Néri Szent Fülöp, Nicolae Colan és Váradi József; nyolc líceum: Plugor Sándor, Református Kollégium, Mikes Kelemen, Székely Mikó, Mihai Viteazul, Puskás Tivadar, Berde Áron és Constantin Brâncuşi. Önálló intézményként működik még a sportiskola, a Gyerekek Palotája és a Tehetséggondozó Központ. Két bölcsőde, tíz óvoda és három iskola ezen intézmények alárendeltségébe tartozik. A kormány vonatkozó rendeletének megfelelően a helyi tanácsoknak december 12-ig kell jóváhagyniuk az iskolahálózatokat, amelyekre a tanfelügyelőség dolgozza ki a beiskolázási tervet. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)