Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Balázsi-Pál Előd
3 tétel
2006. június 26.
A romániai magyar sajtónak távolságtartással kell szemlélnie a magyarországi politikai eseményeket, megfigyelőként, nem pedig politikai cselekvőként kell viszonyulnia ezekhez – olvasható abban az állásfoglalásban, amelyet a romániai magyar újságírók egy csoportja hozott vasárnap nyilvánosságra. Az aláírók (Balázsi Pál Előd, Borbély Tamás, Cseke Péter Tamás, Debreczeni Hajnal, Parászka Boróka, Kelemen Attila Ármin, Rostás-Péter István, Salamon Márton László, Simon Judit, Stanik István, Szőcs Levente) a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) vezetőinek minapi – a magyar állam- és kormányfőhöz intézett – nyílt levelére reagáltak, amelyben a romániai újságíró társadalom nevében tiltakoztak „a romániai magyarság információs ellátásának, társadalmi közérzetének felelőseiként” a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) megszüntetése ellen. Az állásfoglalás aláírói indokolatlannak tartják, hogy egy szakmai szervezet nem szakmai jellegű kérdésben foglal állást. /Állásfoglalás a MÚRE nyílt levelére. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Az aláírók elsősorban az Új Magyar Szó munkatársai.
2010. július 5.
Médiamágusok Marosfőn – Nyári szakmai gyakorlatra várja az ÚMSZ az újságírói szakos diákokat
„Felszínen tartani gazdasági válság idején egy erdélyi magyar médiavállalkozást – ehhez valóban természetfeletti képességekre van szükség” – hangozott el a marosfői EU-tábor hétvégi beszélgetésén, amelyen „médiamágusok” értekeztek az erdélyi magyar sajtó jövőjéről. A beszélgetésen részt vett Salamon Márton László, lapunk főszerkesztője, Kelemen Attila Ármin, az Erdély FM rádió igazgatója, Balázsi Pál Előd, a transindex.ro újságírója és Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja.
A beszélgetés résztvevői arra a kérdésre is próbáltak választ adni, hogy hogyan lehet valaki sajtós, milyen képességekre van szüksége egy fiatalnak, aki sajtós szeretne lenni. Kelemen Attila szerint ahhoz, hogy valaki újságíró legyen, elég, ha őszinte, motivált és meggyőző. „A legtöbben véletlenül lesznek újságírók, ilyenkor az eredmény nem a legjobb. Aki véletlenül lesz újságíró, nem biztos, hogy kitart, és nem biztos, hogy eléggé motivált” – tette hozzá Salamon Márton László.
Balázsi-Pál Előd a csapatmunka fontosságát hangsúlyozva a csapatvezetők szerepét emelte ki, hiszen az ő feladatuk megtalálni, hogy bizonyos területeken kik a jók, és ezt kihasználják, majd olyan témákkal foglalkoztassák az újságírókat, amihez tényleg értenek.
Szász Attila elmondta, minden újságírónak nagyon szigorú etikai kódexet kellene betartania, elsősorban önmaga számára. „Ha nincs alapvető erkölcsi tartásod, normád, amit be akarsz tartani, akkor valószínűleg nem lesz belőled jó újságíró” – hangsúlyozta az Országos Audiovizuális Tanács tagja.
Arra a kérdésre, hogy mitől jó egy újságíró Kelemen Attila, az Erdély FM igazgatója kiemelte: „elsősorban kíváncsi, és meggyőződése, hogy az a téma, ami őt foglalkoztatja, az foglalkoztat mást is.”
A beszélgetés végén lapunk főszerkesztője kiemelte: az az újságíró, aki nem szereti, amit csinál, nem is igazán újságíró. Salamon szerint a legnagyobb veszély, ami fenyegeti a média képviselőit a rutin, az érdeklődés elvesztése, a mókuskerékben való felőrlődés. Ugyanakkor meghívta az EU Táborban jelenlévő, illetve valamennyi érdeklődő média-, kommunikáció- és újságíró szakos diákot nyári szakmai gyakorlatra, az Új Magyar Szó bukaresti szerkesztőségébe. Új Magyar Szó (Bukarest)
„Felszínen tartani gazdasági válság idején egy erdélyi magyar médiavállalkozást – ehhez valóban természetfeletti képességekre van szükség” – hangozott el a marosfői EU-tábor hétvégi beszélgetésén, amelyen „médiamágusok” értekeztek az erdélyi magyar sajtó jövőjéről. A beszélgetésen részt vett Salamon Márton László, lapunk főszerkesztője, Kelemen Attila Ármin, az Erdély FM rádió igazgatója, Balázsi Pál Előd, a transindex.ro újságírója és Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja.
A beszélgetés résztvevői arra a kérdésre is próbáltak választ adni, hogy hogyan lehet valaki sajtós, milyen képességekre van szüksége egy fiatalnak, aki sajtós szeretne lenni. Kelemen Attila szerint ahhoz, hogy valaki újságíró legyen, elég, ha őszinte, motivált és meggyőző. „A legtöbben véletlenül lesznek újságírók, ilyenkor az eredmény nem a legjobb. Aki véletlenül lesz újságíró, nem biztos, hogy kitart, és nem biztos, hogy eléggé motivált” – tette hozzá Salamon Márton László.
Balázsi-Pál Előd a csapatmunka fontosságát hangsúlyozva a csapatvezetők szerepét emelte ki, hiszen az ő feladatuk megtalálni, hogy bizonyos területeken kik a jók, és ezt kihasználják, majd olyan témákkal foglalkoztassák az újságírókat, amihez tényleg értenek.
Szász Attila elmondta, minden újságírónak nagyon szigorú etikai kódexet kellene betartania, elsősorban önmaga számára. „Ha nincs alapvető erkölcsi tartásod, normád, amit be akarsz tartani, akkor valószínűleg nem lesz belőled jó újságíró” – hangsúlyozta az Országos Audiovizuális Tanács tagja.
Arra a kérdésre, hogy mitől jó egy újságíró Kelemen Attila, az Erdély FM igazgatója kiemelte: „elsősorban kíváncsi, és meggyőződése, hogy az a téma, ami őt foglalkoztatja, az foglalkoztat mást is.”
A beszélgetés végén lapunk főszerkesztője kiemelte: az az újságíró, aki nem szereti, amit csinál, nem is igazán újságíró. Salamon szerint a legnagyobb veszély, ami fenyegeti a média képviselőit a rutin, az érdeklődés elvesztése, a mókuskerékben való felőrlődés. Ugyanakkor meghívta az EU Táborban jelenlévő, illetve valamennyi érdeklődő média-, kommunikáció- és újságíró szakos diákot nyári szakmai gyakorlatra, az Új Magyar Szó bukaresti szerkesztőségébe. Új Magyar Szó (Bukarest)
2013. augusztus 20.
Böjte Csaba és Kányádi Sándor a két legnépszerűbb erdélyi magyar
Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője, és Kányádi Sándor költő nyerte holtversenyben a Transindex portál által szervezett Box populi – arcok harca című versenyt, amely az olvasók bevonásával kereste a választ arra a kérdésre, ki a legnépszerűbb erdélyi magyar.
Balázsi Pál Előd, a Transindex főszerkesztője az MTI-nek elmondta, a versennyel tulajdonképpen ahhoz az erdélyi sajtóban gyakran felvetett kérdéshez szerettek volna kapcsolódni, hogy léteznek-e erdélyi magyar sztárok. Magyarázatként hozzátette, a „sztárcsinálás” elsősorban a kereskedelmi televíziók terepe, az erdélyi magyarság pedig nem rendelkezik ilyen televízióval. „A verseny során megpróbáltunk megmutatni olyan romániai magyar személyiségeket, akikre büszkék lehetünk, akiket a magyar közösség egy bizonyos szegmense sztárként kezel” – magyarázta a főszerkesztő.
A Transindex július elején egy 65 nevet tartalmazó listával indította el a versenyt, a lista azonban az olvasók javaslatai alapján 93-asra bővült. A selejtezőkör után 16 személyiség maradt versenyben. Őket a kapott lájkok száma alapján párosították össze a sportból ismert szabályok szerint. A főszerkesztő szerint a jelöltek a verseny ideje alatt több mint 25 ezer lájkot kaptak.
A legnépszerűbb nyolc sztár között még ott volt Dancs Annamari popénekes, az X faktor vetélkedőben ismertté vált Antal Timi és Baricz Gergő, valamint a számos filmszerepet is alakító Bogdán Zsolt színművész. A legnépszerűbb négy személyiség közt a nyertesek mellett ott találjuk Barabási Albert László matematikust és Kádár Annamária pszichológust.
Szabadság (Kolozsvár)
Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője, és Kányádi Sándor költő nyerte holtversenyben a Transindex portál által szervezett Box populi – arcok harca című versenyt, amely az olvasók bevonásával kereste a választ arra a kérdésre, ki a legnépszerűbb erdélyi magyar.
Balázsi Pál Előd, a Transindex főszerkesztője az MTI-nek elmondta, a versennyel tulajdonképpen ahhoz az erdélyi sajtóban gyakran felvetett kérdéshez szerettek volna kapcsolódni, hogy léteznek-e erdélyi magyar sztárok. Magyarázatként hozzátette, a „sztárcsinálás” elsősorban a kereskedelmi televíziók terepe, az erdélyi magyarság pedig nem rendelkezik ilyen televízióval. „A verseny során megpróbáltunk megmutatni olyan romániai magyar személyiségeket, akikre büszkék lehetünk, akiket a magyar közösség egy bizonyos szegmense sztárként kezel” – magyarázta a főszerkesztő.
A Transindex július elején egy 65 nevet tartalmazó listával indította el a versenyt, a lista azonban az olvasók javaslatai alapján 93-asra bővült. A selejtezőkör után 16 személyiség maradt versenyben. Őket a kapott lájkok száma alapján párosították össze a sportból ismert szabályok szerint. A főszerkesztő szerint a jelöltek a verseny ideje alatt több mint 25 ezer lájkot kaptak.
A legnépszerűbb nyolc sztár között még ott volt Dancs Annamari popénekes, az X faktor vetélkedőben ismertté vált Antal Timi és Baricz Gergő, valamint a számos filmszerepet is alakító Bogdán Zsolt színművész. A legnépszerűbb négy személyiség közt a nyertesek mellett ott találjuk Barabási Albert László matematikust és Kádár Annamária pszichológust.
Szabadság (Kolozsvár)