"Gyergyószentmiklóson véget ért az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-vándorgyűlése. A két nap alatt 42 tudományos dolgozat hangzott el. Garda Dezső kiemelte: "Nem csak az eddigi legnagyobb EME-vándorgyűlésen vagyunk túl, de az előadások minősége is kiemelkedő volt. Sikerült olyan történeti képet kialakítani, ami a székely civilizáció főbb alapelemeit domborította ki, emellett nagyon sok dolgozat a legújabb kutatások eredményeit mutatta be. Örvendetes volt a nagyszámú fiatal kutató jelentkezése és, hogy az összes székely térségből érkeztek kutatók, így Székelyföld tudományossága fel tudott zárkózni az ismert honi kutatók (Egyed Ákos, Magyari András, Péntek János, Kozma Dezső, Kötő József és mások) mellé. Ez annál is fontosabb, mert a tudományos munka megmaradásunk egyik feltétele." /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Véget ért az EME-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./Az Erdélyi Múzeum Egyesület A székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai elnevezésű vándorgyűlése Gyergyószentmiklóson 1990 óta az egyesület legnagyobb rendezvényének számít: két nap alatt összesen 42 történelmi, helytörténeti, néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi dolgozat hangzott el. Sipos Gábor (Sapientia) dolgozata az egyházak együttélését taglalta a XVII.-XVIII. századi Fogarasban. Egyed Ákos akadémikus, az EME-elnöke a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület 1875-ös megalakulásáról és működéséről szólt. Délutántól két helyszínen folytatódtak az előadások, a történelmi szakosztály a Székelyföldet járta körül: Vofkori László (Sapientia) a Székelyföld földrajzi határairól értekezett, Botár István (Csíki Székely Múzeum - CSSZM) Csíkszékről a X.-XIV. században; Tüdős S. Kinga (N. Iorga Intézet, Bukarest) I. Mikes Kelemen erdélyi főúr (a Törökországi levelek írójának nagybátyja) 1685. évi csíksomlyói temetését mutatta be, előkészületeivel, pompájával, korabeli szokásaival. Pál Antal Sándor (Marosvásárhely) Marosszék etnikai összetételének XVII.-XIX. század közötti alakulásáról értekezett: a románság nagy arányú betelepedése a XVII. század elején kezdődik, majd a XVIII. század elején megismétlődik, amikor a kuruc-labanc háború és a pestisjárványok miatt a telkek 31%-a válik lakatlanná, és a földesuraknak munkaerőre van szükségük. Szőcs János (CSSZM) három székely falutörvényt ismertetett: az elpusztult Monyasd, valamint Tusnád és Szépvíz falutörvényeit; Zepeczaner Jenő (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) Vargyas Dánielt és családját ismertette. A művelődési ház másik termében székelyföldi intézményeket, néprajzi és helytörténeti vonatkozásokat taglaló dolgozatok hangzottak el: Lukács Mária (Gyergyószentmiklós) a gyergyói múzeum megalakulásának folyamatáról tartott előadást; Balázs Lajos (Sapientia) a keresztnevek változásairól, Farkas Irén (CSSZM) a csíki népi mesterségekről értekezett; Kémenes Mónika (Gyergyószentmiklós) a Lázár-kastély kályháiról és kályhacsempéiről, Kiss Portik Irén a csángó és székely írott tojások motívumainak pogány üzenetéről, István Anikó (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) István Lajos néprajzosról tartott előadást, Szabó Judit (kézdivásárhelyi múzeum) a gyergyói tulajdonjegyekről. Szombaton a történelmi szakosztályon Magyari András professzor gyergyóiak részvételét követte nyomon a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, Garda Dezső a székely határezredekről, Cserey Zoltán Háromszék részvételéről az 1788-as osztrák-török háborúban, Albert Ernő az utolsó Gábor Áron által öntött ágyúkról, Demeter Lajos (Sepsiszentgyörgy) a határőrségi vagyon visszaszerzéséről tartott előadást; Demeter László (Barót) Horváth Ignácz és Balázs Konrád emlékiratait ismertette az 1848-49-es forradalomról; Roth András Lajos (Székelyudvarhely) Mezőgazdasági ismeretterjesztés a XX. század elején címmel tartott előadást, Bíró Rózsa (Sepsiszentgyörgy) a háromszéki határőrvagyon örökségéről és a Háromszéki Székely Tanalapról, Papucs András (Sepsiszentgyörgy) a székelyföldi erdei kisvasutakról, Tóth Szabolcs (Sepsiszentgyörgy) a szentkereszthelyekről és szerepükről a múzeum történetében, míg Rokaly József (Gyergyószentmiklós) Gyergyócsomafalváról 1937-1946 között, az országos hatalmi változások tükrében. Az irodalmi-néprajzi szakosztályon Péntek János professzor (BBTE) a nyelvi regionalitás értékeiről tartott előadást, Olosz Katalin (Marosvásárhely) az 1849-es orosz intervenció emlékeiről a szájhagyományban, Márton László a vízimalmokról a Székelyföldön, míg Kozma Dezső (BBTE) Hagyomány és megújhodás Aranytól Adyig címmel tartott előadást. Nagy Mihály Zoltán (tudományos kutató, Kolozsvár) Háborús bűnös volt-e Wass Albert? című előadása kapcsán kérdésként fölmerült egy perújrafelvétel lehetősége és kimenetelének esélyei. Kötő József EMKE-elnök Senkálszky Endre színművész visszaemlékezése segítségével ismertette a Kolozsvári Nemzeti Színház történetét 1940-44 között, Boér Hunor (Sepsiszentgyörgy) Bod Péter Magyar Athenasát, az 1767-ben megjelent első magyar irodalomtörténeti lexikont ismertette, amely megjelent újrakiadásban; szintén ő olvasta fel Wolf Tamás budapesti szerkesztő dolgozatát az erdélyi tudományszervezésről a két világháború között. Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy) Benkő József esperes Filius posthumusát ismertette, amely másolatban maradt fenn, és átmenti az erdővidéki egyházmegye elveszett levéltárát. A kutatócsoport az egyházmegye 300. évfordulójára tervezi kiadását. Kocs Irén (Sepsiszentgyörgy) a Székely Nemzeti Múzeum természettudományi tárgyi gyűjteményeinek fejlődéséről tartott előadást és a szervezett kutatóexpedíciókról a két világháború között, Garda Dezső pedig a gyergyói tutajozásról, amelynek kezdetei az 1600-as évek elejére tehetők, egy időben a Portik (parik) név megjelenésével. A vándorgyűlés végén Garda Dezső parlamenti képviselő, a rendezvén főszervezője megköszönte az előadóknak a részvételt. /Gál Éva Emese: Maratoni vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./"

"Az idei érettségi és kisérettségi ismét bebizonyította, hogy a magyar gyermekek hátrányos helyzetben vannak, ami a román nyelv és irodalom ismeretét illeti. Dr. Balázs Lajos, a román tanszék vezetője évek óta szívügyének tekinti a tanárképzést, a román nyelvoktatás megváltoztatását. - Hargita és Kovászna megyében több mint 400 romántanári állás üres, a közeljövőben mintegy háromszázan mennek nyugdíjba. A tanárképzés a székely megyékben politikai ügy volt, és nem történt előrelépés ezen a téren. Egyetlen egyetemnek sem ügye a romántanítás módszertanának aspektusait kutatni, bebizonyítani, hogy a cél nem tévesztendő össze az eszközzel. Komoly előítélet ellen vette fel a harcot Balázs Lajos: a magyar nem tud, nem akar megtanulni románul. /Küzdelem egy előítélet ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./"

"Kultusz, kultúra, identitás témakörben szervez tudományos konferenciát a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Kara Humán tudományok tanszéke. A ma kezdődő rendezvény társszervezői a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete (MTA ITI) és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). - Az egyetem szerepe nem csak az oktatás, hanem a tudományos munka végzése és tudományos fórumok szervezése - mondja dr. Balázs Lajos tanszékvezető. A konferencia szept. 26-án kezdődik. /Sarány István: Sapientia - EMTE. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./"

"Gazdag a 2004-es Hargita Kalendárium, a Hargita Népe című lap kiadványa. Sütő András, Pomogáts Béla, Beke György, Kányádi Sándor mellett olyan csíki, gyergyói, udvarhelyszéki alkotók jelentkeznek, mint - a néprajzosok, kutatók, közgazdászok, helytörténészek közül - dr. Balázs Lajos, Tankó Gyula, Gálfalvi Gábor, Gagyi József, Mirk László, Oláh Sándor, Miklós István, dr. Garda Dezső és Zepeczáner Jenő. A hargitai szépírók közül Ferenczes István, Kozma Mária, György Attila, Ferencz Imre, Zsidó Ferenc, Molnár Vilmos, Gál Éva Emese és Oláh István. /b. d.: Hargita Kalendárium. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./"

Immár a második fényképalbum született meg a Hargita Megyei Kulturális Központ támogatásával. Karda Emese, a központ vezetője elmondta, hogy tíz fotóművészt táboroztattak Borszéken egy héten keresztül. A Művelődési Központ terve, hogy egész Hargita megyét, majd később az egész Székelyföldet lefedjék ilyen albumokkal. Dr. Balázs Lajos néprajzkutató a fotóalbumról kiemelte: a Zsindelyország című albumban korábban Székelyvarság térségét hasonló kiadványban mutatták be. A mostani kötet címe: Barangolás (különben kétnyelvű kiadványról van szó.), Borszéket mutatta be. /(Máthé Éva): Dicséretes kezdeményezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Periplu montan – Barangolás, ez a címe a Hargita Megyei Kulturális Központ kétnyelvű kiadványának. A két előszószerző közül Bucur Nicolae "fényképben elbeszélt mikro- monográfiának" nevezi, Eigel Tibor pedig "Kisbeszterce fényképes könyvének". Ez a munka Borszék és környéke fényképes könyve. A könyv kordokumentum is. /Dr. Balázs Lajos: Barangolás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./

Országos átlagszinten mozog a székelyföldi magyar gyermekek tudása román nyelvből és irodalomból – vélik a székelyföldi tanfelügyelők és tanárok. Kovászna megye magyar tannyelvű iskoláiban a nyolcadik osztályt végzett 1606 diák közül 443-nak nem sikerült az V-VIII. osztályt záró "kisérettségi" vizsgája, 385 diák román nyelv és irodalom tárgyból bukott el. A magyar tannyelvű osztályban végzett diákok 23,97 százaléka bukott meg. Hargita megyében 4573 gyerek végezte a nyolcadik osztályt, 79,92 százalékuk (3655) magyar tagozaton. Összesen 3017 gyereknek sikerült a "kisérettségije", ebből 2309 (76,53 százalék) végzett magyar tagozaton. Balázs Lajos docens, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karának bölcsészeti tanszékvezetője rámutatott: a legnagyobb gond az, hogy évtizedek óta a román nyelv oktatását politikai ügyként kezelték Romániában, nem a didaktika szemszögéből közelítették meg a kérdést. Balázs Lajos elmondta: az RMDSZ parlamenti képviselőinek sikerült elérni, hogy az elemiben külön tanterv alapján és külön tankönyvekből tanítják a románt a nem román tagozaton tanuló gyermekeknek. Ezt a tantárgyat az V-VIII. osztályokban is nem nemzeti, hanem második nyelvként kellene tanítani, az ennek megfelelő módszerekkel – magyarázta a professzor, aki a tanárhiányról elmondta: az idén Hargita megyében 132 román szakos állást hirdettek meg, amire csak huszonegyen jelentkeztek. A magyar szakos tanároknál sokkal jobb a helyzet, hisz a 37 betöltetlen állásra 19 jelentkező van, a 66 angol tanári állásra pedig 22. – Jövőre végez a Sapientián az első évfolyam román-angol szakos nyelvtanár – mondta a tanszékvezető, reményét fejezve ki, hogy ezáltal enyhül a Székelyföldön a román szakos tanárhiány. /Nem politikai kérdés a székelyföldi iskolások román nyelvtudása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

A napokban zajlik a felvételi az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. Az őszi pótfelvételi során a csíkszeredai karok 228 helyre várták a diákok jelentkezését. Szaktanárképzésre vállalkoztunk és nem arra, hogy nyelvet oktassunk – fogalmazta meg észrevételét dr. Balázs Lajos, a román és angol irodalom tanszék vezetője. A román-angol szakos diákok a Bukaresti Egyetemen tehetik le az államvizsga dolgozatukat. A román-angol szakon 39 helyre 30-an jelentkeztek, az agrár-gazdaság szakon 48 helyre 31-en, a könyvelés szakon 19 helyre 23-an, általános közgazdaság szakon 30 helyet hirdettek és 22-en jelentkeztek, környezet gazdaság szakon 45 meghirdetett helyre 17, élelmiszer mérnökire 12-en jelentkeztek a 23 helyre, míg környezetmérnöki szakon 23-an iratkoztak be a felvételire a 24 helyre. /(Daczó Dénes): Megkezdődött az őszi pótfelvételi. Sok hely marad üresen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2004. szept. 17./

Megjelent az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványa, az Erdélyi Múzeum 2004. 3–4. füzete. Az új számban olvasható többek között W. Kovács András A cegei Wass család története (16–20. század) című tanulmánya. Az erdélyi fejedelemség korának jogi nyelvéről Tamásné Szabó Csilla írt. Balázs Lajos Mit ér a népi kultúra a globalizáció korában? címen publikált. A periodika hírt adott egy 2001 októberében tartott freiburgi interdiszciplináris konferenciáról, melyet Milyen történelmi körülmények között kerültek a románok többségbe jelenlegi államuk területén címmel rendeztek. Néhány alcím: A kontinuitás kérdése, napjainkig és a jövőre nézve; Bizonyíték-e a kontinuitás ellenében a románok legősibb keresztény szókincse?; Transzhumálás és hegyi nomadizáció; Románok a Kárpátoktól keletre; Románok a Kárpátokon belül. Az In memoriam rovatban Csetri Elek a 2004-ben elhunyt Faragó József akadémikust, Benkő Samu Jenei Dezsőt, az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya pedig Puskás György professzort búcsúztatta. /(n): Lapról lapra. Erdélyi Múzeum/2004. 3–4. Füzet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Dr. Balázs Lajos tanszékvezető /Csíkszereda/ elmondta, hogy a Sapientia Egyetemen 38 román–angol szakos jelentkezett államvizsgára, közülük 29-en adták be dolgozataikat. Kettőt közülük nem fogadtak el, a 27 vizsgázó közül pedig egy kivételével jól szerepeltek a Bukaresti Egyetem professzorai előtt. A 96,29 százalékos átmenési arány sikernek számít. Öt hallgatót meghívtak a Bukaresti Egyetemre mesterképzésre, két dolgozatot pedig irodalmi, kulturális értékéért a Bukaresti Egyetem szeretne kiadni. A Társadalomtudományi tanszéket Biró Zoltán képviselte, aki elmondta: tízen jelentkeztek államvizsgára. A tíz hallgató közül nyolcan megfeleltek a követelményeknek, egy hallgató írásbelije nem sikerült, egy átmenőjegyet kapott ugyan, de nem érte el a megfelelő osztályzatot. A 30 végzett hallgatóból 24–25-en zárják vizsgával az évet, akik most nem államvizsgáztak, februárban állnak a bizottság elé. A gazdasági szakok dékán-helyettese, Szabó Árpád közölte, hogy 45 közgazdász hallgató februárban fog vizsgázni, szintén Kolozsváron. /Takács Éva: Sikeresen államvizsgáztak a sapientiások. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

A zsögödi Nagy Imre-képtárban június 30-án dr. Balázs Lajos docens tartott előadást a népi kultúrának a nemzeti kultúrában betöltött helyéről, szerepéről. Hangsúlyozta, hogy a népi kultúra védelme nem magyar nemzeti specifikum, s nem tekintendő magyarkodásnak, a népi kultúra védelme egyetemes emberi érdek. /Népi kultúra és globalizáció. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

A Sapientia EMTE idén 26 román – angol szakos tanárt bocsát ki, tájékoztatott dr. Balázs Lajos egyetemi docens, tanszékvezető. A három székelyföldi megyében a betöltetlen román és angol szakos állások száma négyszáz fölött van. A Bolyai Tudományegyetem megszüntetése óta először végeznek magyar anyanyelvű román szakos hallgatók a magyar iskolák számára. A Bukaresti Tudományegyetem Bölcsészkarának bizottsága elismerte a képzés eredményességét, többjüket meghívta Bukarestbe, mesterképzésre, továbbá szakmai partnerséget kínált fel az EMTE tanszékének a kutatás, sajátosan a román–magyar bilingvizmus kutatása, szakmai továbbképzés és kölcsönös tudományos konferenciák szervezése terén. Az EMTE végzősei neveléslélektant, pedagógiát, a két tantárgy oktatásának módszertanát (külön-külön), számítógépes szövegszerkesztést, a számítógép oktatásban való alkalmazását, osztály- és iskolavezetést tanultak, és mindezek tetejébe pedagógia-gyakorlaton vettek. Ezért megdöbbentette őt a megyei főtanfelügyelő asszony kijelentése, hogy ,,tanárképzés nálunk (értsd az országban) egyszerűen nincs”. /Dr. Balázs Lajos egyetemi docens, tanszékvezető: Huszonhat tanár a Székelyföldnek. Gondolatok a Sapientia – EMTE csíkszeredai román–angol szakos hallgatók államvizsgájáról, felvételi vizsga előtt. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

Október 15-16-án Csíkszeredán a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ) megalakulásának 10. évfordulója alkalmából tartották meg a régiók népművészeinek találkozóját. Szatmári Ferenc RMNSZ-elnök felvázolta a szövetség tíz éves tevékenységét, majd a régiók (Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Szatmár, Arad megyék) képviselői mutatkoztak be. A résztvevők megtekintették a Csíki Székely Múzeumban a nyáron megnyitott néprajzi alapkiállítást, majd meghallgatták dr. Balázs Lajos A népi kultúra a globalizáció korában című előadását, Farkas Irén muzeológus a népi mesterségekről értekezett. Felavatták azt a kopjafát (felirata RMNSZ, 1995–2005), melyet a szövetség leendő székházában szándékoznak elhelyezni. Máthé Ferenc vargyasi fafaragót életműdíjjal tüntették ki. /Kristó Tibor: Régiók találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

Elhunyt a 71 éves dr. Kardalus János /Bögöz, 1935. szept. 20. – Csíkszereda, 2006. ápr. 9./ tanár, néprajzkutató. Tanítóból tanár lett, tanárból iskolaigazgató, iskolaigazgatóból a Hargita Megyei Népi Alkotások Háza igazgatója, majd a megyei tanfelügyelőség tanfelügyelője. A népi kultúra meglátójából a népi tárgyi világ, majd a népművészet összefüggéseinek felfedezője, kutatója – a néprajztudományok doktora. Néprajzkutatóként a székely kapukkal, kerítésekkel, a festett bútorokkal, szedettesekkel, népi mesterségekkel foglalkozott. Több saját könyve, általa szerkesztett kötet mellett közel ötven tanulmányt írt. /Dr. Balázs Lajos néprajzkutató: Kardalus János halálára. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

Április 29-én Csíkszeredában, a Sapientia – EMTE aulájában a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség etnográfusai, kutatói, népi alkotói egész napos tudományos tanácskozást tartottak. Körükben üdvözölhették a 80 éves Kallós Zoltán néprajztudóst is. Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke szorgalmazta egy olyan fórum megalakítását, mely felelősséget vállal e nemzeti kincs ápolása érdekében. Dr. Balázs Lajos a kulturális identitás meghatározásának problematikáját boncolta, a népművészet szemszögéből. Dr. Papp Kincses Emese a népi kultúrát fenyegető veszélyekre (identitásvesztés, a kulturális globalizáció veszélye), valamint az értékmentés fontosságára, a giccs kiszűrésére hívta fel a figyelmet. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy szükséges az Erdélyi Népművészeti Tanács megalakítása. /Kristó Tibor: Megalakult a népművészek tanácsa. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

A román nyelv és irodalom tanterv megváltoztatását, a tankönyvek kicserélését és a záróvizsgáknak a jelenlegitől eltérő, a nemzeti kisebbségek számára megkülönböztetett követelményrendszer szerinti megszervezését tartja elengedhetetlennek dr. Balázs Lajos egyetemi professzor, másként minden, a román nyelv megtanulására fordított pénz, energia és szellemi erőfeszítés kárba vész. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kihelyezett tagozatának tanára többek között ezekkel a gondolatokkal indította május 4-én Kovásznán azt a háromnapos szakmai megbeszélést, amelyen tizennégy megye román szakos pedagógusai, szakfelügyelői és az oktatási minisztérium képviselői osztják meg tapasztalataikat a román nyelv és irodalom oktatásának nehézségeiről a kisebbségi iskolákban, illetve tagozatokon. A Kovászna Megyei Tanfelügyelőség és a Romániai Magyar Pedagógusszövetség kezdeményezésére rendezett, őszig tartó, háromrészes szakképzési sorozat első találkozóján dr. Kötő József, a nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős államtitkár is jelen volt. Matekovics Mihály, a szaktárca nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős főigazgatója szerinte a tanácskozáson megfogalmazott következtetéseket az országos tantervi bizottságnak hasznosítania kell.  Használható, modern, korszerű románnyelv-ismeretre van szükségük a magyar diákoknak, ehhez szükséges a tantervek, tankönyvek és a vizsgarendszer megváltoztatása – szögezte le dr. Balázs Lajos.  /Fekete Réka: A román nyelv oktatása kisebbségi iskolákban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

A fogyatékkal élő romániai gyerekek ellátásának kérdése méltán okozott felháborodást nyugati körökben. Tariceanu kormányfő azonnal kivizsgálást rendelt el. Jonathan Scheele egy alkalommal kijelentette: a kisebbségi kérdés rendezése nem tartozik a csatlakozás feltételei közé. Azt Bukarestnek kell megoldania. Annak a román többségnek, melynek értelmisége túlnyomó többségében úgy véli, hogy a székelyföldi gyerekek nyelvi fogyatékosoknak tekintendők. Valójában ezek a gyerekek zömükben ugyanazon okokból nem tanulhatnak meg anyanyelvi szinten románul, mint a színromán települések tanulói angolul. Az utóbbiak ráadásul még kedvezőbb helyzetben is vannak, hiszen őket nem a Londonban élő gyerekek ábécéskönyvéből kezdik angolul tanítani, hanem idegenek számára kidolgozott sajátos módszertan alapján. Az anyanyelvi szintű nyelvismeret erőltetése a nemzeti homogenizáció felújítását jelenti. A megoldás nyilvánvalóan az lenne, ha a román nyelv ismeretének igényét a székelyföldi iskolákban is az ott élők reális igényeihez igazítanák. Ezeket a tényeket, amint azt a múlt hét végén a Balázs Lajos, a Sapientia EMTE román-angol tanszéke vezetőjének kezdeményezésére szervezett szakmai tanácskozás kudarca is jelzi, a román kollégák túlnyomó többsége továbbra sem hajlandó tekintetbe venni. /Bíró Béla: Nyelvi fogyaték. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Dr. Balázs Lajos, a Sapientia – EMTE egyetemi docense, tanszékvezetője /Csíkszereda/ elmondta, hogy a román–angol szakos hallgatók elsőként kapták meg a diplomát, mely az állami egyetemek okleveles végzőseivel egyenlő jogokat biztosít. A törvény szerint ha az államvizsga kétszer sikeresnek bizonyul, az ideiglenes engedéllyel működő egyetem, karok, szakok elindíthatják a végleges akkreditáció kérelmezését. /Dr. Balázs Lajos egyetemi docens, tanszékvezető: Az első sapientiás egyetemi oklevél. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./

Kevés kivétellel szakmájukban, itthon helyezkedtek el a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/ végzősei. A hét végén már a második évfolyam ballagott a Sapientia csíkszeredai karain, ahonnan közel százötven diákot búcsúztattak. Balázs Lajos, a csíkszeredai román tanszék vezetője bemutatta a tavaly végzett diákok diplomáit is, melyeket a Bukaresti Tudományegyetem állított ki, feltüntetve rajtuk, hogy a diák hol végezte tanulmányait. Balázs Lajos szerint ez „az első hivatalos nyugtázása az itt folytatott munkának”. Bakacsi Gyula, a Gazdasági és Humántudományi Kar dékánja szerint „az egyetem eredeti célkitűzése is az volt, hogy az itt végzett diákok itthon találjanak munkát, és ezt a küldetést az egyetem teljesítette”. A diplomázott diákok közül vannak, akik mesterképzéseken vesznek részt, az egyetem hallgatói közül két diák már tanársegédként tevékenykedik. A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán is tavaly végzett az első évfolyam, és a diákok többsége a szakterületén talált munkát, jelezte Hollanda Dénes dékán. „Informatika és pedagógia szakos végzőseink voltak, a jó informatikusok egy neves német számítástechnikai cég kirendeltségénél kaptak állást, a pedagógia szakot végzett diákjaink többsége pedig Maros, Hargita és Kovászna megyében jó eredményt ért el a tanári állásokra kiírt versenyvizsgákon” – mondta a dékán. Egyelőre nem tudnak arról, hogy az első végzettekből valaki elhagyta az országot. Az EMTE idén három helyszínen (Csíkszereda, Marosvásárhely és Kolozsvár) és négy karon összesen 830 tandíjmentes és tandíjas helyre hirdetett felvételit. Az oktatás elindításának évében, 2001-ben még csak egy-egy kar működött Csíkszeredában, illetve Marosvásárhelyen, ahová összesen 374 helyre várták a jelentkezőket. Az egyetem működésének és fejlesztésének finanszírozását a magyar állami költségvetés biztosítja Románia területén. /Daczó Dénes, Mihály László: Piacképesek a Sapientia végzősei? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Pozitív előrejelzői a román–angol szak végleges akkreditációjának a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Humántudományok tanszékének történetében lezajlott második államvizsga eredményei. Dr. Balázs Lajos tanszékvezető /Csíkszereda/ elmondta, hogy a huszonhat végzős közül huszonöten államvizsgáztak sikeresen. A romántanári állások esetén nagy az igény: a három székelyföldi megyében mintegy 400 körüli tanárra lenne szükség. Jövőre benyújtják a végleges akkreditációra a dokumentációt. /Antal Ildikó: Újabb lépés az akkreditáció felé. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./

Egy héten át tartott Jobbágytelkén a Folk Center Alapítvány által szervezett VIII. marosszéki népzene- és néptánctábor. – Amikor az első táborokat szerveztük, akadt a faluban, aki rosszallóan nézte az ide csődülő városiakat, de ma már megszokottá vált, s még a határon túlról is idejönnek vendégek, hogy egy egy kis időre jobbágytelkiek legyenek – mondta Ferenc Zsolt és Puskás Attila, a Folk Center Alapítvány két elnöke, akik a főszervezők. Minden évben közel 200-an látogatják meg Jobbágytelkét. A talpalávalót a péterlaki prímások, a sepsiszentgyörgyi Háromszék együttes, az Öves és a Cinige együttes tagjai szolgáltatják. Sikó András népzenét is oktat, mások Kásler Magda énekóráit látogatják. A gyűjtőutakon rögzített videofelvételeket is megmutatták a táborlakóknak. Néprajzi előadások is elhangzottak: Szabó Éva a nyárádmenti népviseletről, Balázs Lajos a globalizáció és a népi kultúra hatásáról, Balássy Enikő a hiedelmekről értekezett. /Vajda György: Sebes, forgatós, csűrdöngölő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

Sikeres volt a X. Gyimesközéploki Tánctábor, idén többen jöttek el, kétszáznegyvenen vettek részt az egyhetes rendezvénysorozaton. A tábor egyik különlegessége a napközis foglalkoztatás. Sokan érkeztek kisgyerekekkel, apróságokkal Galaci Hajnal tanítónő foglalkozott. A napi, átlagosan ötórás tanfolyamok mellett a táborlakóknak néprajzi és tájismereti jellegű előadásokat tartott Tankó Gyula, Balázs Lajos és Pálfalvi Pál. /Jakab Lőrinc: Tegnap is ma mentek haza. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

November 2-án mutatják be Csíkszeredában, a Sapientia Egyetem nagyaulájában dr. Balázs Lajos Ortutay-díjas néprajzkutató A vágy rítusai... A születés, házasság, halál szokásvilágának lelki hátteréről című könyvét. Szakmai körökben nagy sikert aratott a szerző csíkszentdomokosi szokásmonográfiája, a három kötet, a párválasztás és lakodalom, az elmúlás és temetkezés, illetve a születés szokásvilágát mutatja be. Dr. Balázs Lajos elmondta, hogy az egyetemi szak megszervezése, felívelő pályára állítása igen sok idejét, szellemi és lelki energiáját elvonta. Legújabb kötetében visszatért az emberi élet három nagy sorsfordító eseményének – a születés, házasság, halál – értelmezésére. Népünk műveltségének más-más rétegeiben akart eddig nem tudott értékeket hozott felszínre. Elhatározta el, hogy elkészíti Csíkszentdomokosnak mint karakteres faluközösségnek egy egészen sajátos életrajzát. Olyan életrajz, mely a folyamatban levő, folyton változó életről szól. Úgy érzi, Szentdomokos általa megírt sajátos életrajza a székelység, jórészt a magyarság életrajza is. /Sarány István: Gereblye helyett ásót. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./

November 17-én ül össze Szovátán a Teleki Oktatási Központban negyven tanár és tanító, céljuk a hazai magyar nyelvű oktatást megreformálása. A román nyelv oktatásáról dr. Balázs Lajos, a Sapientia Egyetem előadó tanára évek óta hangoztatja szakértőként és pedagógusként is, hogy nem a magyar, nem a székely gyerekekkel van baj, amiért mindennapi kommunikációjuk fogyatékos. Nem igaz a többségi vád, miszerint a gyenge romántudás mögött szülők, gyermekek és pedagógusok rosszindulata húzódna meg az illető nyelvvel szemben. Hosszú évtizedek óta leseperni az asztalról a kisebbségi szakemberek javaslatait, akik szerint kisebbségi tanulóknak az idegennyelv-oktatás módszereivel kellene tanítani a románt – ez a rosszhiszeműség. A román idegen nyelv? – hördül fel a többségi szakember. Szó se lehet róla... A probléma pedig minden évben újra és újra jelentkezik, gyötri a szülőt, a tanulót, a tanárt és a többségi társadalmat. /Cseke Gábor: Mondani könnyű. Az idegenség száműzése. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./

Bíró Béla egyetemi tanár nyerte el az Év oktatója kitüntetést. A Sapientia Egyetem gazdaság- és humántudományok kara által létrehozott díjat december 19-én immár harmadik alkalommal osztották ki az egyetem kisaulájában. A narratológiát és drámaelméletet oktató Bíró tudományos és oktatói tevékenységéért, valamint a hallgatói véleményezések alapján kapta meg a kitüntetést. A díjat 2004-ben – a csíkszeredai campus kettéválásának évében – hozták létre, amikor András Szilárdot díjazták. Tavaly két személy – dr. Balázs Lajos és Kassay János – részesült az elismerésben. /Kozán István: Év oktatója a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

Megjelent Balázs Lajos néprajzkutató A vágy rítusai – rítusstratégiák. A születés, házasság, halál szokásvilágának lelki hátteréről /Scientia Kiadó, Kolozsvár/ című kötete. Negyedik, Csíkszentdomokosról szóló kötetében a kutató a néprajztudomány alapjaira kérdezett rá. Eddigi három kötete után az elméleti újítás igényével írta a negyediket, csíkszentdomokosi kutatásaira, az emberi élet három fordulójához kapcsolódó szokásokra alapozva. Úgy érzi, szerencsésen választotta 1972-ben Csíkszentdomokost, ezt a nagy székely falut kutatásai helyszínéül. Szentdomokos faluközösségének kollektív memóriája a székelység, de az egész magyarság műveltségéből sok mindent megőrzött. /B. Kovács András: Emberek, sorsfordulók. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

Március 24-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Megnyitó beszédében Egyed Ákos elnök emlékeztetett: tavaly a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) arról határozott, hogy az EME keretében kolozsvári területi bizottságot alakít. Az egyesület évek óta jelentős anyaországi támogatásoktól esik el, olyannyira, hogy az idei második félévben már a működőképessége is veszélybe kerülhet. A hazai és anyaországi pályáztatási politika inkább az évfordulós eseményeket támogatja, mint a működést. Az EME folytatja harcát elkobzott javainak visszaszerzéséért, és az európai integrációs folyamattal párhuzamban nem adhatja fel az erdélyi hagyományokat. Vezetősége társadalmi munkában dolgozik, ezen a jövőben változtatni szeretnének. Hasonlóképpen foglalt állást Bitay Enikő főtitkári jelentése is a 2006-os esztendőről: az újraalakulása óta tartó rendkívül nehéz anyagi feltételek ellenére az EME igyekszik hű maradni küldetéséhez – átmenteni, gyűjteni, megőrizni, kutatni és a legmodernebb eszközökkel feldolgozni, nemzetközileg hozzáférhetővé tenni a magyar nemzeti örökséghez tartozó tudományos és kulturális értékeket. A közgyűlésen köszöntőt mondott Lipták András, az MTA debreceni területi bizottságának elnöke, valamint Görömbei András, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság vezetője: mindketten az összefogást, a VI. Magyar Területi Akadémiai Egyesület létrehozását szorgalmazták. Tarnóczy Mariann bizottsági titkár közölte, májusban véglegesítik a köztestület felépítését. Elhangzott a gazdasági tanácsosi jelentés a 2006-os évről és az előterjesztés a 2007-es költségvetésről (Farkas Mária bejelentette, hogy lemond erről a tisztségéről), az ellenőri bizottság (új összetétele: Somai József, Pásztor Csaba, Imecs Veronka) és Bányai József jogtanácsosi jelentése, bemutatták az idei munkatervet. Módosították az alapszabályokat: a legfontosabb változások az egyesület jogutódlásának és meghatározatlan időre való működésének rögzítése. Vekov Károly kijelentette: amennyiben nem következik be változás az anyagi támogatások terén, az EME a felszámolás felé tart. Állami támogatásokra szorul, mert a tudományosság mindkét ország érdeke. A működési szabályok értelmében a közgyűlésen megújították a választmány egyharmadát. Az új tagok: Pozsony Ferenc (1. szakosztály), Uray Zoltán, Markó Bálint, Kékedy-Nagy László (2. szakosztály), Kerekes László, Jodál Endre (5. szakosztály). Balázs Lajos és Csávossy György személyében tiszteleti tagokat választottak. Kiemelkedő munkásságuk elismeréseként Gróf Mikó Imre emléklappal és plakettel tüntették ki a következőket: Bódizs György osztályvezető főorvos, Kozma Dezső irodalomtörténész, Széman Péter tüdőgyógyász főorvos, Tarnóczy Mariann (osztályvezető, MTA Határon Túli Magyarok Titkársága), Uray Zoltán biológus főkutató. Az újonnan alapított Apáthy István-díjban Egyed Imre részesült. Az elnöki zárszó tükrözte a megalapításának 150. évfordulójához közeledő EME-ben uralkodó hangulatot: 2006-ban a választmányi tagok igyekeztek a maximumot nyújtani, a jövőben pedig mindenki az MTA-val való közös munkát és jubileumi ünneplést tartja követendőnek. „Helyzetünk nehéz, de nem reménytelen” – összegezte Egyed Ákos. /Ördög I. Béla: „Helyzetünk nehéz, de nem reménytelen” Közgyűlést tartott az EME. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./ „Nem hallgathatjuk el az aggasztó jeleket. Ha a támogatási rendszerben nem történnek pozitív változások, és ha a Communitas Alapítvány révén nem tudjuk pótolni a hiányt, az EME tevékenységét radikálisan kell csökkentenünk, sőt a munkánk meg is bénulhat” – vázolta az EME pénzügyi helyzetét Egyed Ákos akadémikus, az egyesület elnöke. Az EME pénzügyeit bemutató Farkas Mária gazdasági tanácsadó közölte, a hét szakosztályt, fiókszervezeteket és kutatóintézetet működtető egyesület pillanatnyilag alig több mint 300 ezer lejjel rendelkezik. /Benkő Levente: Kiürült az EME kasszája. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) saját vagyon nélkül csak nehezen tudja előteremteni a tevékenységhez szükséges pénzt. „Az egyesületi vagyonunk, ingatlanaink és gyűjteményeink tulajdonjogát illetően továbbra is a jogfosztottság állapotában élünk”- hangzott el az EME közgyűlésén. Bitay Enikő főtitkári jelentésében emlékeztetett az államosított vagyonra: természettudományi anyagok (450 ezer darabos gyűjtemény), könyv és levéltári gyűjtés (350 ezer példány), valamint régiségek és régi levelezések. A főtitkár a tavalyi év legjelentősebb megvalósításának az EME kiadójának akkreditációját jelölte meg, még akkor is, ha csak D kategóriába kaptak besorolást. Ez azért sajnálatos, mert hivatalosan a D szintű kiadványokban megjelent tanulmányok nem számítanak publikációnak. Bitay jelezte, folyamatban van a B kategória megszerzése. Az EME eltulajdonított vagyona: Ingatlan: Kolozsváron, a Főtér 11. szám alatti ház, gr. Wass Ottilia adománya. Telek a Majális utca 1., 3. és Jókai utca 25. szám alatt, amelyet kisajátítottak és beépítettek. Természettudományi anyagok: 65 ezer darabos állattani tár, 73 ezer adarbosásványi, földtani gyűjtemény, 350 ezer darabos botanikai gyűjtemény, herbárium. Könyv- és levéltári anyag: 350 ezer kötet könyvtári anyag, régi magyar könyv, 1850-1930 közötti hírlapirodalom, térkép- és metszetgyűjtemény. Régiségtár: 30 ezer feletti római kori, népvándorlás-, honfoglalás- és középkori anyag, több mint 20 ezer darabból álló éremtár (benne az Esterházy-gyűjtemény). Levéltári anyag: középkori és újkori levelezés. Kemény József 350 kötetes kézirat-gyűjteménye, több mint 5000 csomag családi és intézményi anyag, a XVII. századtól arcképcsarnok és képtár. /Stanik Bence: Banikból ügyeskedik az EME. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Már csak a „politikai akaraton”, elsősorban a kisebbségi törvény elfogadásán és a tanügyi törvény módosításán múlik az, hogy a romániai kisebbségekhez tartozó diákok könnyebben sajátíthassák el az ország nyelvét. A célt szolgáló tanterv ugyanis a véglegesítéshez közeledik – közölte Balázs Lajos csíkszeredai egyetemi tanár, Sapientia tanszékvezetője, az új románnyelv-oktatási tantervet kidolgozó bizottság vezetője. „Alapvetően az oktatási stratégiával van a probléma” – figyelmeztetett Balázs Lajos az egyetemi tanár. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke rámutatott: a kisebbségi törvény éppen az oktatási fejezetnél állt meg, amelyet azonban már eredeti formájában elfogadtak a képviselőházi szakbizottságok. A kisebbségi törvény oktatási fejezete kimond bizonyos elveket. Az elfogadott cikkelyek közt olyan is található, amely leszögezi, hogy a kisebbségi iskolákban valamennyi tantárgyat anyanyelven kell tanítani, Románia földrajz és történelme tárgyakat is, ezeket jelenleg románul kell tanítani. Asztalos szerint lehetséges, hogy az új miniszter új államtitkáraival újabb tervezetbe kezd. /Lokodi Imre: Román tanterv van, törvény még nincs. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Tudományos rendezvény volt a Sapientia Egyetemen a Magyarok a román irodalomban – románok a magyar irodalomban című nemzetközi imagológiai konferencia. A konferencia szervezője, dr. Balázs Lajos volt. A konferencia szervezője folytatást ígért Az elhangzott előadások anyagából a csíkszeredai Székelyföld folyóirat közöl következő számaiban, a teljes anyagot kötetben is szeretnék kiadni. Ez a konferencia szervesen illeszkedik a Sapientia – EMTE Humán Tanszékének programjába: a 2003-as Kultusz – kultúra – identitás, valamint a 2004-ben tartott Közösség és idegen című konferenciák után az imagológiai konferencia is a román–magyar viszony, a bilingvizmus kutatását szolgálta. /Takács Éva: Románok és magyarok egymásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

Kettős könyvbemutatót tartottak május 17-én Kolozsváron a Sapientia Tudományegyetemen. Dr. Balázs Lajos, a Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai kara tanszékvezetőjének A vágy rítusai c. könyve és a Keszeg Vilmos által szerkesztett Specialisták. Életpályák és élettörténetek című élettörténet-interjú kötet a Scientia Kiadó immár negyvenedik kiadványaként jelent meg. Dr. Balázs Lajos „trilógiája” (Az én első tisztességes napom, Menj ki én lelkem a testből, Szeretet fogott el a gyermek iránt) az élet fordulópontjainak szokásait kutatja. Új könyve másfajta kihívásból született meg. A szokások mögött mélyen rejlő vágyak sokaságának hoztam felszín a szerző. A Keszeg Vilmos által szerkesztett élettörténet-interjú kötetet Pozsony Ferenc, a Kriza Társaság elnöke és dr. Szabó Árpád Töhötöm méltatta. /Vetési Júlia: Ebben a világban a véletlent is irányítják. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./