A múlt hibáiból okulni kell, a szembenállás helyett az együttműködés útját kell járni – hangsúlyozta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke január 7-én Madéfalván, ahol megemlékeztek a Madéfalvi veszedelem 240. évfordulójáról. /Megemlékezés Madéfalván. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./ Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke szerint ismét nehéz, sorsdöntő időket élünk, hiszen ma is szembesülnünk kell az elvándorlással. Remélte, hogy az egymás ellen fordulás előbb-utóbb békés együttműködéssé alakul. „Kívánom, hogy a 2004-es esztendő választásai hozzák meg a kívánt eredményt, hogy megmutathassák: a történelem minden vihara ellenére itt vannak, és jogos jussukat követelik békésen, de megalkuvás nélkül. Együtt és nem egymás vagy bárki ellenében. Mi önökkel vagyunk” – mondta. Az ünnepély után a délután folyamán a helyi kultúrotthonban szerveztek szimpóziumot, amelyen részt vett Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Garda Dezső történész, parlamenti képviselő, Szőcs János történész, muzeológus és Kozma Mária írónő. /D. Balázs Ildikó: A múlt hibáiból tanulni kell. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

Erdélyben a hetvenes években indult útjára a táncházmozgalom. A diktatúra utolsó éveiben azonban a legtöbb településen ideiglenesen szüneteltették tevékenységüket a táncházak, amelyek aztán a kilencvenes években rendre újjáéledtek. A Krónika összeállításában bemutatta, hogy néhány olyan erdélyi városban, amelyben jelentős magyar közösség él, jelenleg milyen helyzetben vannak a táncházak. Kolozsváron a Tranzit Házban a gyermekek meglepő ügyességgel ropják a táncot. – Nagyon büszkék vagyunk a gyerektáncházunkra – mondja Könczei Csongor, a rendezvényt szervező Zurboló táncegyüttes vezetője –, átlag 50-60 gyerek jár ide. 2002 októberétől együttműködnek Palocsay Katával, ő vezeti a táncház keretében működő játszóházat. A felnőtt-táncházba októbertől decemberig sokan járnak (átlag 80–100 fő), január-március között az egyetemi vizsgaidőszak, a vakáció miatt szinte senki, aztán tavasszal újra megtelik a Tranzit Ház. Újraindul a táncház Kézdivásárhelyen is, ahol tavaly júliusig működött a táncház, de akkor pénzhiány miatt le kellett állniuk. Idén havi két alkalommal lesz táncház, az oktató továbbra is Jánosi Róbert lesz. Csíkszeredán közel tíz év hagyománya van megszűnőben: kimaradtak ugyanis a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes által heti rendszerességgel szervezett táncházak. Azonban havonta egy-két alkalommal felcsendül a muzsika a Városi Művelődési Házban. Marosvásárhelyen főleg az egyetemisták járnak táncházba, illetve a fiatal felnőttek, újságolta Ferencz Zsolt, a Folk Center Alapítvány tagja, a táncházak egyik szervezője. A muzsikát Moldován István és zenekara, illetve az Öves zenekar biztosítja, népdalokra Kásler Magda tanítja a jelentkezőket. Nagyváradon a várad-réti református templom mellett működő Csillagocska óvodában tartanak táncházat heti rendszerességgel. A talpalávalót a Komló zenekar húzza. A felnőttek számára a Partiumi Keresztény Egyetemen szerveznek táncházat. Gyergyószentmiklóson a 70-es évektől van táncház. Jelenleg a Városi Művelődési Központ szervez kéthetente táncházat. Sepsiszentgyörgyön a nyolcvanas években élte fénykorát a táncház, de kilencven után is működött – kisebb-nagyobb szünetekkel, különböző helyszíneken. Legújabb feléledése 2001 őszére datálható, azóta folyamatosan működik táncház a Háromszék Táncegyüttes és a városi művelődési ház közös szervezésében. /Antal Erika, Bartos Lóránt, Botházi Mária, D. Balázs Ildikó, Farkas Réka, Gergely Edit, Pengő Zoltán: Biztosított a hazai magyar táncházmozgalom utánpótlása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

A csíkszeredai önkormányzat két tagja, Szabó Soós Klára és Szikszay László február 17-én bejelentette: lemond RMDSZ-tagságáról. Döntésüket mindketten azzal indokolták, hogy a helyi szervezet részéről nem kapták meg a kellő támogatást tevékenységük során. Szabó Sóos Klára egyébként a Magyar Polgári Szövetség csíki elnöke, míg tanácsostársa a szövetség tagja. /D. Balázs Ildikó: Lemondott két csíki tanácsos. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

Nem lehet autonómiát létrehozni, amíg Kovászna és Hargita megye a román állam támogatásából él. A két székely megye eltartottá vált, az elmúlt három évben jóval többet kapott a központtól, mint amennyit befizetett – jelentette ki Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke. Tulit Attila, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki vezetője ezzel szemben az RMDSZ színeiben megválasztott vezetőket teszi felelőssé a régió erőteljes gazdasági romlásáért, és hangsúlyozta, el kell számolniuk eddigi munkájukkal. 2001-ben a Birtalan Ákos parlamenti képviselő által összeállított statisztikák még arról szóltak, hogy Erdélyből és a Székelyföldről sokkal több pénz megy Bukarestbe, mint amennyit visszakap a régió. Kovászna megye ugyan már akkor sem járt élen, ám a befizetések néhány százalékkal meghaladták a visszajuttatott összegeket. Az adatok kizárólag a költségvetési pénzekre vonatkoznak (nincsenek benne a különleges alapokból útjavításra és más beruházásokra folyósított összegek). A statisztikai adatok szerint Háromszéken a legkisebbek a fizetések Romániában, így a személyi jövedelemadóból összegyűlő összeg is alacsony, nagyon rosszak az ipari termelés mutatói, az ebből származó profitadóból és a hozzáadottérték-adóból (TVA) ugyancsak kevés gyűl össze, így tulajdonképpen nem lehet csodálkozni azon, hogy a megye nem járul hozzá túl nagy összeggel az országos költségvetéshez. Az elmúlt három évben a megyét elkerülték a külföldi befektetők is: míg 1996–2000 között több mint kétezer munkahelyet teremtettek a befektetők a megyeszékhelyen, 2000–2004 között alig száz új munkahely jött létre Sepsiszentgyörgyön. Háromszéken csak Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely önfenntartó, a községek túlnyomó többsége saját bevételéből csak költségvetése 20– 30 százalékát képes előteremteni. Hargita megyében csupán Csíkszeredának és Székelyudvarhelynek jobb a helyzete, valamint néhány községnek, Farkaslakának, Korondnak, Zetelakának, Csíkszentkirálynak – ezek ugyanis saját jövedelmükből is boldogulni tudnának. Az RMDSZ vezetői egyelőre csak a rossz hírt jelentették be, egyúttal pedig ezzel próbálták meg igazolni az autonómiatörekvések rossz időzítését. Demeter János szerint létre kell hozni a Székelyföldi Fejlesztési Régiót, megerősíteni a térség gazdaságát, és azt követően lesz értelme az autonómia kiharcolásának. „A tervek megvalósításához azonban hatalmon kell maradnia az RMDSZ-nek” – hangsúlyozta a tanácselnök. /D. Balázs Ildikó, Farkas Réka: Bukarest tartja el a Székelyföldet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

A csíkszeredaiak zöme nem látja szükségesnek a politikai változást, Csedő Csaba és Ráduly Róbert körülbelül egyforma eséllyel száll majd versenybe a polgármesteri székért – derült ki a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa által bemutatott közvélemény-kutatás eredményeiből. /D. Balázs Ildikó: Csedő és Ráduly az esélyes. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

A Sapientia Alapítvány Csíkszeredában tartott kuratóriumi ülésén leváltották tisztségéből dr. Lányi Szabolcsot, a Sapientia EMTE csíkszeredai karának dékánját, hivatali hatáskörének túllépése miatt. Egy szépvízi szennyvíztisztító komplexumra benyújtott SAPARD pályázatban Lányi Szabolcs az egyetem nevében 90 ezer eurós önrészt vállalt, ebből egy monitorizáló és kutató-laboratóriumot építenének ki. A kuratórium szerint ezzel a vállalással Lányi túllépte hatáskörét, a volt dékán viszont azt vallja, egy társfinanszírozási megállapodásra feletteseitől elvi jóváhagyást kapott. Lányi Szabolcs helyére dr. Györfi Jenőt nevezték ki dékánnak, helyettesei Gagyi József és Szabó Árpád lettek. Dr. Lányi Szabolcs leváltásáról a romániai magyar történelmi egyházak elöljáróinak március 11-i testületi ülésén elfogadott határozatban döntöttek. Az egyházi elöljárók megdöbbenésüket fejezték ki a magyarországi pénzügyi megszorító intézkedések miatt. Megkereséssel fordulnak a magyar kormányhoz annak érdekében, hogy más forrásból pótolják az egyetem idei költségvetési hiányát, és a jövő évi költségvetésben az eredeti, két milliárd forintos támogatást biztosítsák. A testület másfelől elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar költségvetés új beruházásokra ("például az ún. erdélyi televízió") nyújtson tetemes támogatást, "ezzel szemben ugyanakkor már jól működő, nemzetstratégiai fontosságú ügyektől – ez esetben az erdélyi magyar egyetemtől – vonjon el nagy összegeket". A határozat értelmében módosító törvénytervezetet terjesztenek a román parlament elé a felekezeti oktatás jogának az elkövetkező tanévvel kezdődő biztosítása céljából, a beterjesztést az RMDSZ parlamenti képviselői vállalják. /Leváltották a Sapientia egyetem csíki dékánját. Hatásköri visszaéléssel vádolták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Lányi Szabolcs professzor tanszékvezetőként tevékenykedik továbbra is a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. /Dékáncsere a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./ Ideiglenesen két rektor-helyettest is kineveztek Bakacsi Gyula, a közgazdasági tanszék vezetője, magyarországi vendégtanár, valamint Dávid László, a marosvásárhelyi egyetem tanszékvezető professzora személyében. /D. Balázs Ildikó: Félreállítás vagy elvhűség? = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

Ápr. 3-án megnyílt Soó Emma kiállítása a marosvásárhelyi Református Diakóniai Otthonban. Festényei optimizmust sugároznak. Naturalista és absztrakt képeket fest olajjal. /Balázs Ildikó: A festészet öröme. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

Bemutatták Csáky Zoltán Hagymakupolás honfoglalás című kötetét Csíkszeredában. A románok kétezer éves történelmére hivatkozva Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke elítélte Csáky Zoltán Hagymakupolás honfoglalás című kötetét, és a magyarság minden hasonló jellegű megnyilvánulását irredentizmus- és revizionizmuskeltőnek tekinti. Szerinte szó sem lehet az ortodoxizmus honfoglalásáról, így „megszálló egyházról” sem lehet beszélni, hiszen ők csupán azon a földön élnek és építkeznek, ahová Isten teremtette őket, és ahol már két évezrede ellenállnak a hol nyugatról, hol keletről érkező betolakodóknak. /Bálint B. Eszter, D. Balázs Ildikó: Az ortodox püspök tiltakozik. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

Mintegy kétszáz résztvevőt várnak Csíkszeredába a hétvégére, az Országos Katolikus Egyetemisták Találkozójára. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karai mellett működő Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség szervezi a találkozót, melynek témája az evangelizáció. /D. Balázs Ildikó: Katolikus egyetemisták találkozója. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Csíkszereda Zsögöd felőli kijáratánál hatalmas reklámtábla hirdeti, hogy 75 éves a csíki hoki. A kétnapos ünnepi program a Csíki Székely Múzeumban kezdődött, a csíki hoki múltjáról és jelenéről szóló kiállítással. Az évforduló tiszteletére készült könyvet, fotóalbumot és filmrészleteket máj. 1-jén mutatták be a nagyközönségnek. Becze Zoltán készítette a 75 év kék-fehérben című filmet. Székedi Ferenc újságíró irányításával készült a Hoki a Hargita alján című könyv, amelynek több szerzője a csíki jégkorong egy-egy időszakát elevenítette fel. A Vákár Lajos Műjégpálya előcsarnokában Sárpátki Zoltán képzőművész által készített Vákár Lajos-domborművet lepleztek le, majd a jégpályán a múlt, a jelen és a jövő jégkorongozói vonultak fel. /D. Balázs Ildikó: Hetvenöt év hőseit ünnepelték. Film, fotóalbum és könyv készült a csíki hokiról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Papp Előd szerint az RMDSZ-nek sincs Hargita megyei szervezete, így nem indíthat jelölteket a székely megyében – jelezte Papp Előd, aki óvást nyújtott be a csíkszeredai bíróságon. Az RMDSZ-nek ugyanis – állítja – csupán gyergyószéki, udvarhelyszéki és csíkszéki szervezetei vannak. Dézsi Zoltán, a gyergyószéki RMDSZ elnöke szerint mindig is volt Hargita megyei szervezet. Ha elfogadják az óvást, és a Német Demokrata Fórumot is kizárják a versenyből, Hargita megyében csak a román pártok indíthatnak jelölteket. A Hargita Megyei Törvényszéken máj. 10-én tárgyalták a Német Demokrata Fórum vezetősége által benyújtott óvást, amelyben az NDF nevében leadott MPSZ-es /Magyar Polgári Szövetség/ megyei tanácsosi jelöltlista semmissé nyilvánítását kérték. Sükös József, az NDF helyi szervezetének a védőügyvédje felmutatott az NDF Erdélyi Regionális szervezete elnökének kézjegyével ellátott dokumentumot, amelyben Paul-Jürgen Porr beleegyezését adja, hogy a székelyudvarhelyi tagszervezet választási listát állítson. Az ülésen jelen lévő ügyész az NDF által benyújtott óvás visszautasítását javasolta, tehát a máj. 11-i ítélethirdetéssel mégis indulhatnak a fórum listáin az MPSZ jelöltjei. /D. Balázs Ildikó, Erdei Róbert, Gergely Edit: Román tanács lesz Csíkban? = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

A Hargita megyei nyolcadikos diákok 74,84 százaléka vizsgázott sikerrel az elmúlt héten a kisérettségin, azaz a megjelent 4031 diák közül 3017-en értek el átmenő osztályzatot. A megyei tanfelügyelőség adatai szerint a legtöbben az idén is román nyelvből buktak meg. Hargita megyében, főleg vidéken, évek óta hiányzanak a szakképzett romántanárok. A legtöbb iskolában helyettesítő tanerők oktatják a román nyelvet és irodalmat. Az idei tanévben a 132 meghirdetett betöltetlen helyre csupán 22 szakképzett tanár pályázott. Maros megyében a kisérettségizők nyolcvan százaléka zárta sikerrel a vizsgát: a 6196 beiratkozott diák közül 6081-en jelentek meg, akik közül 4887-en vizsgáztak sikerrel. /D. Balázs Ildikó: A vizsgán elért eredmények alapján választhatnak iskolát a diákok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Jún. 30-án felavatták a Hargita megyében elesett rendőrök tiszteletére állított emlékművet Csíkszeredában, a rendőrség megyei székháza előtt. Az ünnepségen részt vett Marian Saniuta, közigazgatási és belügyminiszter és Dumitru Sorescu országos rendőrparancsnok is. Az emlékműre hét rendőr neve került fel: Cheuchisan Liviu-Teofil, Ferencz Emeric, Caprioara Marian, Danaila Gabi, Magyari Carol, Székely Gavril-Attila és Botas Ioan, közülük négyen 1989-ben haltak meg. Az emlékmű Kató Vladimír és Albert Márton alkotása. Az ünnepségen Marian Saniuta miniszter hangsúlyozta: az emlékmű felállításával a románok és a magyarok megmutatják az egész országnak, hogy a Hargita megyei közösség számára, a törvényesség, a közrend és a közbiztonság közös érték. /(Daczó Dénes): Emlékmű a rendőröknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ A rendőrség telkén felállított emlékmű annak a csíkszeredai Kató Vladimír grafikusnak a munkája, aki a nemrégiben letartóztatott Csibi István által működtetett helyi hetilap újságírója volt. Az emlékművet eredetileg csak az 1989-es forradalom idején meglincselt egyenruhásoknak szánták a kollégák, felállításához azonban nem járult hozzá a csíkszeredai városi tanács. A rendőrség a bíróságon kereste igazát, és megnyerte az önkormányzat elleni pert. A város végül azzal a módosítással egyezett bele az emlékmű felállításába, hogy az a szolgálat közben elesett Hargita megyei rendőröknek állítson emléket. A forradalom idején megölt székelyföldi rendőrök esete még az elmúlt években is élesen megosztotta a közvéleményt. 1992 februárjában Ion Iliescu elnök valamennyi Hargita megyei rendőráldozat számára a „Forradalom mártírhőse” címet adományozta, Pataki Imre, Hargita megye akkori prefektusa azonban visszaküldte az okleveleket és az érmeket az államfőnek. A lincselésekben részt vevők ellen viszont még 1990-ben bűnvádi eljárás indult, többen közülük Magyarországon kerestek és kaptak menedéket. Az itthon maradtak közül a Legfelsőbb Bíróság a zetelaki Ilyést Istvánt 20, Boldizsár Ferencet és Karsai Lászlót 19 év börtönbüntetésre, az oroszhegyi Nagy Imrét és Vass-Kis Elődöt 18, Ambrus Pált és Nagy Istvánt 15 évre ítélte. 1994. március 24-én azonban az államfő az RMDSZ és a nemzetközi emberjogi szervezetek közbenjárására közkegyelemben részesítette őket. Nem sokkal a szabadulás után ketten is önkezükkel vetettek véget életüknek. – Nem a Hargita Megyei Rendőrkapitányság az egyedüli, amelynek udvarán az 1989-es eseményeket is felidéző emlékmű áll. A Temes megyei rendőrség bejáratánál egy helyi forradalmárszervezet azoknak állított 1990-ben emléktáblát, akiket a forradalom idején ott tartottak fogva és kínoztak meg. Az emléktáblát 1993-ban a rendőrség megpróbálta eltávolítani, de a forradalmárok tiltakozása nyomán kénytelen volt visszaállítani a helyére. /D. Balázs Ildikó, Gazda Árpád: Megbékélés? Feledékenység? = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./ A környezetüket évtizedeken keresztül terrorizáló rendőrök emlékének „kifehérítésére” irányuló törekvések bizonyítják, hogy a bukaresti hatalom továbbra sem hajlik a ’89-es események megbékélést segítő megítélésére. Szemében továbbra is rendőráldozatokra és fékevesztett gyilkosokra oszlik a tizenöt évvel ezelőtti szereposztás. Az egyik oldalon rendőrsírok sorakoznak, post mortem kitüntetések és előléptetések, a túloldalon pedig meghurcolt, elítélt, állandó menekülésre és beteges félelemre kárhoztatott élő áldozatok. /Csinta Samu: Visszajáró lelkek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

A gyulafehérvári érsekség Balánbányára vezényelte Nagyenyed eddigi plébánosát, Bálint Emil atyát, aki öt éve szolgál a Fehér megyei településen. A hívek attól tartanak, hogy papjuk távozásával megszakad az a folyamat, amelynek eredményeként megteltek a nagyenyedi templom padsorai. A hívek büntetésnek érzik népszerű papjuk elhelyezését, ezt Jakubinyi György érseknek címzett nyílt levelükben is megfogalmazták. Öt évvel ezelőtt hasonlóan drámai periódust élt át a ma több mint háromszáz lelket számláló nagyenyedi katolikus hitközösség. Akkor Papp László plébános elmenetelét fájlalták, akit igazi építő embernek tartottak. Az ő idejében indult el a Mustármag mozgalom, az ő nevéhez fűződik a Történelmi Családok Castellum Alapítványa is, amelynek keretében rendszeresen működtek az időseknek, házasulandóknak és fiataloknak szánt lelkigyakorlatok. Amikor 1999-ben Papp Lászlót Marosvásárhelyre helyezték, ötszáz aláírással megerősített kérvényben folyamodtak az érsekhez, Papp László maradását kérve. Ilyen körülmények között érkezett Nagyenyedre a fiatal Bálint Emil, akit azután hamar megszerettek. Amíg Papp Lászlót templomépítőnek nevezték, Bálint Emilre közösségépítőként gondolnak az enyediek. A nagyenyediek küldöttséget menesztettek Gyulafehérvárra – eredménytelenül. Bálint Emil plébános fegyelmezetten vette tudomásul az érsekség döntését, de fájlalja, hogy el kell válnia híveitől. /Lukács János: Emil atya távozását fájlalja Nagyenyed. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./ „Túldramatizálják a helyzetet a nagyenyedi hívek” – nyilatkozta Potyó Ferenc általános érseki helynök. Bár az áthelyezésekről minden esetben Jakubinyi György érsek dönt, az ilyen értelmű javaslatokat Potyó Ferenc teszi meg. Indoklása szerint a döntést két szempont szerint hozták meg. Az egyik az volt, hogy idén szokatlanul sok, 17 újmisés végzett a teológián, akiket káplánként el kellett helyezni, másrészt pedig Szabó Dénes maga kérte, hogy szeretne szülőfalujához, a Nagyenyed melletti Türhöz közelebb kerülni. Potyó Ferenc emlékeztetett, öt évvel ezelőtt éppen Bálint Emil odahelyezése ellen ugyanígy tiltakoztak. /D. Balázs Ildikó: Potyó Ferenc: nem történt tragédia. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

A Sapientia EMTE Csíkszeredai Karainak épületében tiltakozik több olyan diák, aki bár elérte az átmenőjegyet, nem jutott be a kiválasztott szakra, mivel ezeken a tavalyhoz képest csökkentették a bejutó helyek számát. Az egyetem gazdasági dékán-helyettese szerint a helyek számának csökkentéséről még áprilisban döntöttek. A jelöltek nehezményezik, hogy 52 felvételiző helyhiány miatt nem jutott be az alkalmazott szociológia és társadalmi kommunikáció szakra. Az alkalmazott szociológia szakon az 50 helyet 25-re, a társadalmi kommunikáció szakon pedig a szintén 50 helyet 40-re csökkentették, a többi szakon pedig változatlanul megmaradt az 50 bejutó hely. A fiatalok júl. 28-án a Sapientia épületében gyűlnek össze, és mindaddig nem távoznak, amíg számukra megfelelő döntés nem születik. A tiltakozók újraértékelést kérnek, de azt is megoldásnak látják, hogy átcsoportosítanak helyeket azon szakokról, amelyek a felvételi után is üresen maradtak. Szabó Árpád, az egyetem gazdasági dékán-helyettese szerint elképzelhetetlen a helyek átcsoportosítása. Hozzátette, hogy sok a gyengén felkészült jelölt. – A pedagógusi állásokra hirdetett versenyvizsgán a pályázók fele sem ért el szabad helyválasztást biztosító 7-es osztályzatot. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) országos elnöke szerint a vizsgáztatási rendszerrel van baj, azért magas az elbukók aránya. A versenyvizsgákon olyan kérdésekkel szembesülnek a pályázók, amilyeneket az egyetemeken vagy főiskolákon nem is tanultak. A vizsgán elbukók zöme igen jó oktató lehetne – állapította meg Lászlófy Pál. Nagy Gábor, a Tanügyi Szabad Szakszervezet Kovászna megyei elnöke hozzátette: felfoghatatlan, hogyan lehet a versenyvizsgán gyakorlati módszertanból vizsgáztatni azt a frissen végzett fiatalt, aki a néhány órányi egyetemi gyakorlatot leszámítva egyetlen órát sem tanított még. Miklós György kolozsvári római katolikus vallástanár szóvá tette, hogy hiányos bibliográfiát kaptak. Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője elismerte: a frissen végzettek pedagógusi gyakorlat nélkül fennakadhatnak az ilyen természetű kérdéseken. – Országos viszonylatban 46 158 tanár pályázott. A 7-esen felüli jeggyel sikeresen vizsgázó aránya 40 százalék volt. Az üresen maradt állások betöltésére, azok is jelentkezhetnek, akik nem kaptak átmenőjegyet. Háromszéken a legtöbb üres állás továbbra is román nyelv és irodalomból maradt. /D. Balázs Ildikó: Felkészületlenek vagy áldozatok? = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

Györfi Jenő, a Sapientia–EMTE csíkszeredai karainak dékánja fogadta azokat a felvételizőket, akik amiatt elégedetlenkednek, hogy az egyetem alkalmazott szociológia és a társadalmi kommunikáció szakán a tavalyhoz viszonyítva csökkentették a helyek számát, és emiatt nem jutottak be az egyetemre. Györfi Jenő arra kérte őket, nyújtsák be írásban panaszukat, amelyet 48 órán belül megválaszolnak. A Sapientia Alapítvány Kuratóriuma a tavalyi 50 helyről 25-re csökkentette a bejutási helyek számát az alkalmazott szociológia szakon, és szintén 50-ről 40-re a társadalmi kommunikáció szakon. Ez utóbbi esetében, az egyetem által kiadott felvételi tájékoztatóban még mindig ötven hely szerepel. /D. Balázs Ildikó: Írásban válaszol az egyetem vezetősége. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./

A Magyar Polgári Szövetség hivatalos álláspontja ellenére versenybe száll egy RMDSZ-képviselői mandátumért Szondy Zoltán, az MPSZ csíkszéki elnöke. „Nem szeretnénk, ha később azzal vádolnának, hogy nem vesszük komolyan a tárgyalásokat” – mondta. Szondy meglepődve értesült arról, hogy őt is megnevezik, és feltüntetik a jelöltek listáján, ez szerinte a további tárgyalásokon nem segít. Pécsi Ferenc szatmári képviselő, megyei MPSZ-elnök neve is felmerült lehetséges RMDSZ-jelöltként. Pécsi kijelentette, az RMDSZ előválasztásain csak abban az esetben lett volna hajlandó megmérkőzni, ha közvetlen, urnás módszerrel szavaztak volna. /D. Balázs Ildikó: Szondy Zoltán az RMDSZ-listán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

Szondy Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség csíki szervezetének leköszönt elnöke, részt vesz az RMDSZ október 10-i előválasztásán. Szondy Zoltán veszélyesnek minősítette az önálló erdélyi magyar politizálásról való lemondást. „Az, hogy Szondy Zoltán részt vesz az RMDSZ előválasztáson, nem jelenti azt, hogy közös RMDSZ– MPSZ előválasztásokat szerveznénk” – hangsúlyozta Tulit Attila, az MPSZ alelnöke. Tulit sajnálatosnak nevezte a Szondy jelölése által kialakult helyzetet. Szondy Zoltán 2000-ben RMDSZ-esként jutott mandátumhoz Csíkszereda helyi tanácsában. A csíkszeredai újságíró idén tavasszal a helyhatósági választásokon MPSZ-esként próbált szerencsét, akkor listavezető volt a szervezet csíkszeredai tanácsosi listáján. /D. Balázs Ildikó: Szondy Zoltán MPSZ-tagként indul az előválasztáson. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Országos gond az egyetemisták elhelyezése a felsőoktatási tanévkezdés előtt. Több mint 600 ezer fiatal lép be október elsején az állami egyetemek kapuján, azonban alig százezernek képesek bentlakási helyet biztosítani a felsőoktatási intézmények. Kolozsváron a szerencsések elfoglalhatták bentlakási helyeiket. A helyek kiosztása és iktatása hosszadalmas folyamat volt. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a most kezdődő egyetemi évre a több mint 40 ezer diákja számára csupán 5015 helyet tud biztosítani bentlakásaiban. A BBTE bentlakó diákjai közül a legtöbben a Hasdeu egyetemi negyedben kapnak helyet. A kétágyas szobákért több mint egymillió lejt kell kifizetni havonta személyenként. A többágyas szobákban már olcsóbbak a helyek /általában 650 ezer lej/. A kolozsvári albérletek: garzon nem található 80 eurónál alacsonyabb áron, a kétszobás lakásért havonta fizetett 100 eurós ár pedig az átlagosnál alacsonyabbnak nevezhető. A diákok által leggyakrabban használt módszer a közös lakásbérlés: a két- vagy háromszobás lakásokat többen bérlik ki, így oszlik minden költség. A kollégiumi helyek ugyanakkor évek óta üzlet tárgyát képezik: egy helyért bentlakástól függően 100-200 eurót elkérnek a tulajdonosok, akik ezért a tettükért vállalják a kizárás veszélyét is. Marosvásárhelyen nem ennyire nagy a bentlakás-hiány. A városban egy kétszobás tömbházlakás bére száz euró körül mozog, de az orvosi és a műszaki egyetem környékén ennek akár a másfélszeresére is megugorhat. Vásárhely legnagyobb felsőfokú intézménye, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem körülbelül 1300 bentlakási hellyel rendelkezik, melynek elosztásában betartották a diákok etnikai arányát. A csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem bentlakásaiban mind a 380 hely betelt, de néhányan hely nélkül maradtak. Nagyváradon az állami egyetem infrastruktúrája szegényes. Az intézmény 18 fakultásán több mint 35 ezer hallgató tanul, akiknek mindösszesen 1244 helyet tudnak ajánlani. /D. Balázs Ildikó, Lepedus Péter, Pengő Zoltán, Szucher Ervin: Üzérkedőknek kedvez a bentlakásnyomor. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is kulturális rendezvénysorozat főszereplője volt a csángó kultúra a hét végén. Sepsiszentgyörgyön idén először a XVI. Népzene- és Néptánctalálkozó szerves részeként tartották a Csángó Napot. A XVI. Népzene- és Néptánctalálkozó a csángó vendégekkel a már megszokott jelentős érdeklődés mellett zajlott. /Farkas Réka, D. Balázs Ildikó: Nincs szükség frázisokra, csak szeretetre. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./ Ünnepélyes keretek között szentelték fel nov. 21-én, vasárnap Pusztinán Szent István szobrát. Erőss József kezdeményezésére, a Lakatos Demeter Egyesület és a Magyar Kollégium jóvoltából a magyarországi Csoma Gergely szobrász- és fotóművész faragta a szobrot és Erőss József magánterületére, a falu templomának közelében állították fel. A szobrot a helybéli káplán, Iosif Irinel szentelte meg. A fedeles kereszthez hasonló, fából készült emlékművön a román felirat mellett magyar nyelven is olvasható: Szent István könyörögj érettünk! Valamint a készítők nevei: Segített Bartos Marcel – Pusztinai Szent István Egyesület – Bácsi Zoli; az oszlop másik oldalán: Ezen fát faragta Gergely a Pózás – Állította Lakatos Demeter Egyesület – Magyar Kollégium és Erőss József gazda családjával.

Hargita megyében országos viszonylatban is egyedülálló otthoni beteggondozói hálózatot épített ki a gyulafehérvári Caritas, a megyei és a helyi tanácsokkal együttműködve. Hargita megyében a Caritas Otthoni Beteggondozói Szolgálat szakképzett ápolónői közel 1700 idős beteghez látogatnak el havi rendszerességgel. Csíkszéken a szolgálatnak több mint negyven szakképzett munkatársa – egészségügyi asszisztensek és segédápolók – van, akik folyamatosan továbbképzéseken vesznek részt. A betegeket a kezelések mellett szükség esetén gyógyászati alapeszközökkel is ellátják, az otthoni kezelésért szimbolikus összeget kell fizetniük. /D. Balázs Ildikó: Otthon gondoz a Caritas. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

A magyar kormány támogatásával oktatási-képzési és konferencia-központ készül Tusnádfürdőn. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 800 millió forintot ígért a projektre – számolt be magyarországi látogatásáról hazatérve Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Az oktatás- és képzésszervező centrum nagy segítség lesz az európai uniós csatlakozási folyamatban, a konferencia-központ nem csupán Hargita megye, hanem az egész Székelyföld számára fontos lesz. A központ kivitelezéséhez a Hargita megyei tanács tízszázalékos önrésszel járul hozzá. /D. Balázs Ildikó: Gyurcsány 800 millióval támogatja a tusnádi projektet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

A magyar kultúra ápolásához, megmaradásához hozzájáruló pedagógusok és tanítványaik vehették át január 23-án a Németh Géza-emlékdíjat Csíkszeredában. Az erdélyi magyarság megmaradásáért küzdő, 1995-ben elhunyt református lelkész nevével fémjelzett egyesület a magyar kultúra napja tiszteletére osztotta ki, immár harmadik alkalommal, a díjakat. A pénzbeli adományokat Sógor Csaba szenátor ajánlotta fel. A budapesti Németh Géza református lelkész elsőként karolta fel az erdélyi magyarságot, majd 1992-ben létrehozta Budapesten a Reménység Szigetét, ahol a Székelyföldről elszakadtak reménységet, erőt kaphattak a továbblépéshez. A díjat idén a csíkmadarasi Tankó Molnár Mária és csíkszeredai tanítványa, Császár Előd, valamint a korondi Szőcs Lajos és Magyarországon élő tanítványa, Szász József vehette át. Tankó Molnár Mária népviseleti babaruhák készítésével és néprajzi kutatásaival érdemelte ki a Németh Géza-díjat, a csíkmadarasi népviseletet örökítette meg az 1900-as évektől napjainkig, és szándékában áll a felcsíki népviselet miniatűr darabjait is elkészíteni. Reméli, népviseletbe öltöztetett babái múzeumban kapnak majd helyet. A néprajzi kutatásokat végző 47 éves korondi Szőcs Lajos sokrétű tanítói tevékenységét Beder Tibor méltatta. Szász József, az Üsztürü Együttes alapító tagja, a hagyományos magyar kultúra népszerűsítésében kifejtett munkájáért érdemelte ki az elismerést. /D. Balázs Ildikó: Népviseleti babaruhák és hagyományok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Gyarmati Zsolt közel másfél éve a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A fiatal történész elmondta, kihívást jelent számára a múzeum irányítása. Tavaly összesen tizenhárom kiállítást fogadtak, megnyitották a közönségsikernek örvendő fegyvertárlatukat. Eredményesen dolgoztak együtt a Hargita Megyei Kulturális Központtal, a Csíki Játékszínnel, a Hargita Együttessel, és kitűnő kapcsolatot ápolnak a székelyföldi múzeumokkal. A szakmai partnerség jegyében többek közt Egerből, Zalaegerszegről, Debrecenből, Budapestről érkezett kiállítás, illetve folyamatban van két testvérmúzeumi együttműködés kiépülése is. A Zala Megyei Múzeummal már aláírták a megállapodást, a debreceni Déri Múzeummal tavasszal kerül sor erre. Több kiadványuk látott napvilágot és létrehozták a múzeumot segítő Mikó Ferenc Egyesületet. A közeljövőben megjelentetik kétkötetes múzeumi évkönyvüket. A Magyar Nemzeti Múzeumban 2006 tavaszán lesz a székelyföldi múzeumok budapesti bemutatkozására, amelyre eddig nem volt példa. /D. Balázs Ildikó: Látogatóbarát intézményt szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

Február 5-én Csíkszentsimonban tizenharmadik alkalommal szervezték meg a hagyományos farsangbúcsúztatót, Hargita megye több száz maskarása összesen tizenhárom településről érkezett. A falubeliek a házak elé az asztalokat tettek, az út mellett üstökben főtt a krumpli, készült a farsangi fánk és csöröge, gőzölgött az asztalon a forralt bor és a forró tea. A maskarások a nap folyamán énekszóval járták be a falut. Délután az iskola udvarán együtt égették el Illést, az alsósófalvi farsangi bábut. A télbúcsúztató után folytatódott a mulatozás. /D. Balázs Ildikó: Megyei farsangbúcsú Csíkszentsimonban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Radu Moldovan, a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség parancsnoka felháborodott amiatt, hogy a rendőrség által elfogott veszélyes bűnözőket a Hargita Megyei Törvényszék bírái ritkán helyezik előzetes letartóztatásba. A rendőrség nyomást gyakorol az igazságszolgáltató szervekre, nyilatkozta Ioan Cristian Uta, érintett bíró, aki a rendőrparancsnok felháborodását kiváltó, az utóbbi hetekben történt két ügyben ítélkezett. A rendőrség néhány nappal ezelőtt Csekefalván emberölési kísérlet miatt tartóztatott le egy férfit, de Uta bíró elvetette az előzetes letartóztatásra vonatkozó javaslatot. Ugyanez a bíró két héttel ezelőtt két, illegális pénzbehajtáson ért személy ellen rendelte el a szabadlábon való kivizsgálást, a visszaeső bűnözőkként nyilvántartott gyanúsítottaknak azóta nyomuk veszett. /D. Balázs Ildikó: Befolyásol a rendőrség? = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./

Nem született még alapfokú ítélet a Gyimesek völgyében Suba Jánosként ismert Ioan Barsan elleni perben. Az üzletembert azt követően helyezték vizsgálati fogságba, hogy a Krónika tényfeltáró riportot közölt a tarhavaspataki Suba-klán garázdálkodásáról. Utolsó áldozatuk, Szentes Szilárd, a középloki diszkó lemezlovasa a riport megjelenése után belehalt sérüléseibe. /D. Balázs Ildikó: Ítélethez közeledik a Suba-per. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

Jogosnak tartja a gépkocsivezetők felháborodását, mégis politikai lépésként értékeli Borbély László közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) által Hargita és Kovászna megyében szervezett autós tüntetést az utak rossz állapota miatt. „Bárkinek joga van tüntetni, ám a párbeszéd, a tanácskozás sokkal hasznosabb. Tudjuk, hogy mi a helyzet, fölösleges felhívni a figyelmünket egy tüntetéssel arra, hogy rosszak az utak” – nyilatkozta Csíkszeredában a miniszter. Borbély Hargita megye gondjainak feltérképezésére érkezett a megyébe. Az elöljárók felvázolták, hogy százmilliárd lejre lenne szükség, hogy a megyei, valamint a községi utakon betömjék a gödröket. A miniszter kifejtette: az útjavításokra fordítandó keret nagyon szűkös. Borbély tudatta, hogy idén mintegy ötezer ifjúsági lakást szeretnének átadni országszerte, a sporttermek ügyében pedig ésszerűbb programot dolgoztak ki. /Péter Attila: Borbély: politikai autós tüntetés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./ Több száz elégedetlen autóst vár Brassóba április 13-án a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a székelyföldi utak rossz állapota miatt kezdeményezett tüntetésre – nyilatkozta Szász Jenő, az MPSZ elnöke. /D. Balázs Ildikó: Több száz tüntető autóst vár az MPSZ Brassóba. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Pénzbírsággal sújtotta Ferenczy Károly székelyudvarhelyi vállalkozót a Hargita megyei rendőrség, miután a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) április 13-án megszervezett autós tüntetésekor a bukaresti National Tv Hargita megyei tudósítóinak tolatott gépkocsijával. A vállalkozó kis híján elütötte a tüntetőket filmező tévéseket – Daniela Mezey riportert és Ferencz Hunor operatőrt. Az incidenst követően Ferenczy azonnal továbbhajtott. „Három ember életét veszélyeztette, tettéért vállalnia kell a felelősséget” – fakadt ki a riporternő. A helyi rendőrök csak Ioan Craciunas helyi parancsnok jelenlétében voltak hajlandók beiktatni a panaszt. /D. Balázs Ildikó: Nekiktolatott, majd elhajtott. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

A Csíki Székely Múzeum megjelentette első saját kiadású, kétkötetes évkönyvét. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója elmondta, az erdélyi magyar múzeumok között jelenleg a csíkszeredai intézmény az egyedüli, amely önálló évkönyvvel jelentkezik. A 2004-es év könyve mintegy fél évszázaddal a múzeum munkatársai által szerkesztett első tudományos kiadvány megjelenése után lát napvilágot. 1956-ban jelent meg ugyanis „A Csíki Múzeum Közleményei” című periodika, az évi kétszeri megjelenésre tervezett kiadvány csupán három kiadást ért meg. A Humán- és társadalomtudományok, valamint a Természettudományok című kötetben egyaránt olvashatók csíkszeredai és budapesti szerzők, neves tudósok és pályakezdő fiatalok munkái. /D. Balázs Ildikó: Műfajában egyedülálló kiadvány Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./