Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Balásovits Sándor
1 tétel
2016. augusztus 10.
Csutak Vilmos, az országos vándorzászló és kollégiumi lobogó őrzője
E visszatekintő megírására egy nemrég lezajlott ünnepi esemény és egy közeledő tragikus évforduló késztetett. Egyrészt ez év június 17-én az Amőba Oktatási Központ udvarán a Bereczki Kinga által irányított Székelyföldi Tehetséggondozó Tanács szervezésében Csutak Vilmos, a Székely Mikó Kollégium 1916 és 1936 közötti igazgatója mellszobrának avatására került sor, másrészt száz éve annak, hogy az első világháború idején, 1916. augusztus 28-án törtek be Háromszékre a román csapatok, menekülésre kényszerítve a megye lakosságának nagy hányadát.
A Székely Nép 1940. szeptember 25-i száma felidézi a Székely Mikó Kollégium ereklyeként őrzött két zászlójának (az 1905-ben Budapesten rendezett középiskolák országos tornaversenyén elnyert vándorzászló és az 1908-ban felavatott díszzászló) sorsát az első világégéstől a második bécsi döntést követő bevonulásig.
Csutak Vilmos a román támadás hírére a két zászlót személyesen vitte Kolozsvárra, s apósa házában rejtette el. 1918-ban visszahozta és a kollégiumi lobogó koszorús lányainak ezüstkoszorújával, valamint a díszes zászlófejekkel együtt fehér bársonnyal bélelt zöld ládájukba zárta. Az említett tárgyak képét lásd József Álmos A Székely Mikó Kollégium képes története című könyvében (T3 Kiadó, 2008). Az 1918. december 1. és 1940. augusztusi bécsi döntés közötti román megszállás alatt nem érezve ezek biztonságát a kollégium épületében a sziguránca kopóinak szimatolása miatt, Csutak levitte múzeumőri lakásába, a lakatot esetleges feltűnés miatt levette, a ládát leszegezte, majd a lakás padlásának félreeső részébe helyezte könyvekkel, ládákkal palástolva, megtiltva a padlás azon részének takarítását is. Óvatosságát igazolta, hogy a politikai rendőrség három alkalommal is tartott házkutatást a múzeumi épületekben.
Csutak Vilmos 1936-ban hirtelen bekövetkezett halála után felesége, fiai tudta nélkül, a szemerjai iskola szomszédságában, az időközben elköltözött Balásovits Sándor gyógyszerésztől vásárolt házba vitette a ládát.
A bécsi döntést követően, 1940. szeptember 20-án, tehát a magyar helyőrségi csapatok bevonulása előtti napon Csutakné Benedek Károly kollégiumi testnevelő tanárt kérte fel, hogy juttatná el a lobogót Demeter Béla igazgatóhoz. A kollégium diákjai – élükön igazgatójukkal és Benedek Károllyal – szeptember 21-én a két zászlóval felvonulva köszöntötték az érkező csapatokat vezénylő szotyori Nagy Gyula tábornokot, aki maga is tagja volt az országos vándorzászlót 1905-ben véglegesen elnyert mikós tornacsapatnak.
A második világháborút követő kommunizmus idején a Székely Nemzeti Múzeum raktárában lapultak a zászlók. 1991-ben a mikós diákok második világtalálkozóján (az elsőre 1941-ben került sor) mindkét zászlót bemutatták, a kollégium lobogójáról hű másolat készült, amely ma az iskolai ünnepélyek elmAradhatatlan kelléke.
József Álmos
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
E visszatekintő megírására egy nemrég lezajlott ünnepi esemény és egy közeledő tragikus évforduló késztetett. Egyrészt ez év június 17-én az Amőba Oktatási Központ udvarán a Bereczki Kinga által irányított Székelyföldi Tehetséggondozó Tanács szervezésében Csutak Vilmos, a Székely Mikó Kollégium 1916 és 1936 közötti igazgatója mellszobrának avatására került sor, másrészt száz éve annak, hogy az első világháború idején, 1916. augusztus 28-án törtek be Háromszékre a román csapatok, menekülésre kényszerítve a megye lakosságának nagy hányadát.
A Székely Nép 1940. szeptember 25-i száma felidézi a Székely Mikó Kollégium ereklyeként őrzött két zászlójának (az 1905-ben Budapesten rendezett középiskolák országos tornaversenyén elnyert vándorzászló és az 1908-ban felavatott díszzászló) sorsát az első világégéstől a második bécsi döntést követő bevonulásig.
Csutak Vilmos a román támadás hírére a két zászlót személyesen vitte Kolozsvárra, s apósa házában rejtette el. 1918-ban visszahozta és a kollégiumi lobogó koszorús lányainak ezüstkoszorújával, valamint a díszes zászlófejekkel együtt fehér bársonnyal bélelt zöld ládájukba zárta. Az említett tárgyak képét lásd József Álmos A Székely Mikó Kollégium képes története című könyvében (T3 Kiadó, 2008). Az 1918. december 1. és 1940. augusztusi bécsi döntés közötti román megszállás alatt nem érezve ezek biztonságát a kollégium épületében a sziguránca kopóinak szimatolása miatt, Csutak levitte múzeumőri lakásába, a lakatot esetleges feltűnés miatt levette, a ládát leszegezte, majd a lakás padlásának félreeső részébe helyezte könyvekkel, ládákkal palástolva, megtiltva a padlás azon részének takarítását is. Óvatosságát igazolta, hogy a politikai rendőrség három alkalommal is tartott házkutatást a múzeumi épületekben.
Csutak Vilmos 1936-ban hirtelen bekövetkezett halála után felesége, fiai tudta nélkül, a szemerjai iskola szomszédságában, az időközben elköltözött Balásovits Sándor gyógyszerésztől vásárolt házba vitette a ládát.
A bécsi döntést követően, 1940. szeptember 20-án, tehát a magyar helyőrségi csapatok bevonulása előtti napon Csutakné Benedek Károly kollégiumi testnevelő tanárt kérte fel, hogy juttatná el a lobogót Demeter Béla igazgatóhoz. A kollégium diákjai – élükön igazgatójukkal és Benedek Károllyal – szeptember 21-én a két zászlóval felvonulva köszöntötték az érkező csapatokat vezénylő szotyori Nagy Gyula tábornokot, aki maga is tagja volt az országos vándorzászlót 1905-ben véglegesen elnyert mikós tornacsapatnak.
A második világháborút követő kommunizmus idején a Székely Nemzeti Múzeum raktárában lapultak a zászlók. 1991-ben a mikós diákok második világtalálkozóján (az elsőre 1941-ben került sor) mindkét zászlót bemutatták, a kollégium lobogójáról hű másolat készült, amely ma az iskolai ünnepélyek elmAradhatatlan kelléke.
József Álmos
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)