Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Baládfi Ilona
1 tétel
2015. február 14.
Maros menti falvak egykori leírása
FOLYTATÁS LAPUNK FEBRUÁR 13-I SZÁMÁBÓL
Magyarózd
E falu leírását így vezeti be a szerző: „Az ózdi völgy fejében regényesen fekszik, szögtornyaival zöld fenyvesben épült odú kastélyával Ózd. 171 házban 900 ref. magyar lakót számlál. A hagyomány Ózd nevű magyar hőstől származtatja a község nevét. Hogy nagyon régi a község, azt bizonyítja az, hogy kath. semathismusban 1227-ben »Ambrus nevű lelkészt találunk Ózdon«. A pápai dézsmák lajstromában 1333-ban »Sacer. Martiu Solv 35-den« ami mindenesetre azt mutatja, hogy Nagylak és Csekelaka után 3-ik faluja volt nagyságra a fehérvári esperességnek”.
Legrégibb ismert birtokosai között említve Simon bán fiai: Simon, Mihály, Jakab és János, Balád ( Tamásnak fia) a Kenhidi Simon unokája, kiket 1338-ban a Küküllővármegyei bírók osztóztatnak meg. Ezen családból származik az Ózdot sokáig bírt Baládfi család. 1496-ban Vizaknai Miklósné hagyománya folytán Ózd a fehérvári káptalan birtokába megy át, de úgy látszik, a káptalan eladta, mert nemsokára Thata István a főbirtokos, kiről 1509-ben Csesztvei Barlabás Jánosra és Lenabdra szállott. 1568-ban Kis Ambrus neje, Baládfi Ilona által nyer jószágot Ózdon, melyet sógorától, Baládfi Andrástól váltott meg 500 forinton. 1583-ban Báthori Zsigmond Baládfi Magdolnát és férjét, Szalanczy Györgyöt statuálja Ózdon. Ezután a Tolmács családra megy át a falu, Tolmács Zsófival kapja Radák István. 1625-ben, politikai érdemei jutalmául, Radák István új adományt nyer Bethlen Gábortól. A Radákra szállott Tolmács-rész mellett a Toldalagiak is bírták Ózdot, mert Toldalagi Mihály fejedelmi tanácsos bükkösi Kemény János rokonára bízza fiát s átadja neki és nejének, Kállai Zsuzsának ózdi részjószágát. Radák István Thordódi Gábornak zálogosította el 12 évre, 1695-ben pedig Pekri Lőrincznek adja zálogba 60 évre, hogy a Thordódi Gábornál lévő záloglevelet is visszaváltsa 1269 frt. ellenében, mely jószág csak 1732-ben szállt vissza a Radák család birtokába, úgy, hogy Radák Ádám 1000 frt. kiházasítási díjt fizet a Pekri leányoknak, 1000 frt. és a zálógösszeg 1/5-e nála marad, felesége Pekri Teréz részébe. Ez időtől fogva, a leírás idején is, a Radák kézen volt Ózd.
GYŐRFI DÉNES
Szabadság (Kolozsvár)
FOLYTATÁS LAPUNK FEBRUÁR 13-I SZÁMÁBÓL
Magyarózd
E falu leírását így vezeti be a szerző: „Az ózdi völgy fejében regényesen fekszik, szögtornyaival zöld fenyvesben épült odú kastélyával Ózd. 171 házban 900 ref. magyar lakót számlál. A hagyomány Ózd nevű magyar hőstől származtatja a község nevét. Hogy nagyon régi a község, azt bizonyítja az, hogy kath. semathismusban 1227-ben »Ambrus nevű lelkészt találunk Ózdon«. A pápai dézsmák lajstromában 1333-ban »Sacer. Martiu Solv 35-den« ami mindenesetre azt mutatja, hogy Nagylak és Csekelaka után 3-ik faluja volt nagyságra a fehérvári esperességnek”.
Legrégibb ismert birtokosai között említve Simon bán fiai: Simon, Mihály, Jakab és János, Balád ( Tamásnak fia) a Kenhidi Simon unokája, kiket 1338-ban a Küküllővármegyei bírók osztóztatnak meg. Ezen családból származik az Ózdot sokáig bírt Baládfi család. 1496-ban Vizaknai Miklósné hagyománya folytán Ózd a fehérvári káptalan birtokába megy át, de úgy látszik, a káptalan eladta, mert nemsokára Thata István a főbirtokos, kiről 1509-ben Csesztvei Barlabás Jánosra és Lenabdra szállott. 1568-ban Kis Ambrus neje, Baládfi Ilona által nyer jószágot Ózdon, melyet sógorától, Baládfi Andrástól váltott meg 500 forinton. 1583-ban Báthori Zsigmond Baládfi Magdolnát és férjét, Szalanczy Györgyöt statuálja Ózdon. Ezután a Tolmács családra megy át a falu, Tolmács Zsófival kapja Radák István. 1625-ben, politikai érdemei jutalmául, Radák István új adományt nyer Bethlen Gábortól. A Radákra szállott Tolmács-rész mellett a Toldalagiak is bírták Ózdot, mert Toldalagi Mihály fejedelmi tanácsos bükkösi Kemény János rokonára bízza fiát s átadja neki és nejének, Kállai Zsuzsának ózdi részjószágát. Radák István Thordódi Gábornak zálogosította el 12 évre, 1695-ben pedig Pekri Lőrincznek adja zálogba 60 évre, hogy a Thordódi Gábornál lévő záloglevelet is visszaváltsa 1269 frt. ellenében, mely jószág csak 1732-ben szállt vissza a Radák család birtokába, úgy, hogy Radák Ádám 1000 frt. kiházasítási díjt fizet a Pekri leányoknak, 1000 frt. és a zálógösszeg 1/5-e nála marad, felesége Pekri Teréz részébe. Ez időtől fogva, a leírás idején is, a Radák kézen volt Ózd.
GYŐRFI DÉNES
Szabadság (Kolozsvár)