A műút és a vasút elkerülte, elöregedett, eldugott, gazdag múlttal rendelkező falu Székelypetőfalva. Itt tártak fel közel 250 sírt a XII–XIII. századi köznépi temetőben a sepsiszentgyörgyi régészek néhai Székely Zoltán vezetésével. Az eltemetettek viselete Árpád-kori volt. Az ásatások a magyar határőrség XII. századi keletre való telepítését igazolták. A lakosság zöme hatvan éven felüli, s közel fele magyar anyanyelvű cigány. Székelypetőfalva történelmét még nem írták meg. 168 római katolikus él a faluban, tájékoztatott Vitos Lajos imecsfalvi plébános, ebből 86 magyar, 82 cigány. Székelypetőfalva magyar római katolikus falu.. Bakk Adél Erzsébet tanítónő elmondta, hogy 14 tanulóval működnek, közülük kettő magyar és tizenkettő cigány. Petőfalva központjában két éve, Ádám Attila polgármester közbenjárásával, az egykori országzászló-talapzatot hősi emlékművé alakították. Azon helyezték el az első és a második világháború helyi hőseinek névsorát. A talapzat homlokára nemzeti színű keretbe újrafestették, restaurálták a történelmi Magyarország térképét Így volt és így lesz! felirattal. Ismeretlenek leverték a restaurált feliratos térképet. /Kisgyörgy Zoltán: Múló idők sodrában Székelypetőfalva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./