A Gyimesekben, Felcsíkon és Gyergyóban járt tegnap az RMDSZ székelyföldi karavánja, élén Frunda György államelnökjelölttel. A vendégek mindenütt lelkes fogadtatásban részesültek. Nov. 14-én Gyimesfelsőlokon csángó népviseletbe öltözött muzsikusok fogadták Frunda György szenátort, az RMDSZ államelnökjelöltjét, Markó Béla szövetségi elnököt, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi minisztert, Zsombori Vilmos megyei tanácselnököt. Markó Béla példaértékűnek nevezte a gyimesiek helytállását, kitartását, Frunda György pedig támogatást ígért az itt élőknek, kijelentve: Ha Románia államelnöke leszek, létrehozom a Csángó Főosztályt. A Vadhajtás együtes fellépése zárta a műsort. A csíkcsicsói fogadtatást a madéfalvi fúvószenekar tette ünnepélyessé. A földtörvény alkalmazásának nehézségeit, a fa mértéktelen kitermelését többen szóvá tették, akárcsak az 1968 előtti közigazgatási egységek visszaállítását, a magyar anyanyelvű rendőrök szükségességét vagy a földgáz bevezetésének problémáit. A kormánykoalícióba lépés Markó Béla szerint csak nagyon kemény feltételekkel történhet meg. Csíkszentdomokos lakossága a község főterén várta a székelyföldi karavánt, a találkozót a helyi hagyományőrző együttes műsora fejezte be. Telt házas találkozókat tartottak Újfaluban, Remetén és Gyergyószentmiklóson is. Gyergyóremetén versekkel köszöntötték a vendégeket. Gyergyószentmiklóson dr. Garda Dezsővel egészült ki a székelyföldi karaván. /Kovács Attila, Bajna György: Sikeres volt az RMDSZ székelyföldi karavánja. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./

Nov. 20-án Csíkszeredában tanácskoztak a gyergyói közbirtokossági vezetők és a megyei erdészeti felügyelőséget vezető szakemberek. A tanácskozásról dr. Garda Dezső parlamenti képviselő tiltakozásul kivonult. Elmondta, hogy olyan dolgokat próbálnak belemagyarázni a törvénybe, ami megrövidítené a közbirtokosságokat és az erdőtulajdonosakat. Sajnos, vannak RMDSZ-politikusok még a megyei vezetésben is, akik hajlanának az egyezkedésre. Garda Dezső beszélt Markó Béla elnökkel, aki megnyugtatta: az RMDSZ nem alkudozik a törvénybe foglalt jogok kapcsán. - Melles Előd, a gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal vezetője a hivatalos, minisztériumi álláspontot ismételgette, felettesei utasítására hivatkozott. Kolumbán Imre, a kilyénfalvi közbirtokosság elnöke is megerősítette Garda aggodalmát. A minisztériumban arra törekednek, hogy lefaragják a közbirtokosság jogait. /Bajna György: Lármafákká válnak az erdők fái? = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós-rendezvénysorozat megnyitásán a Domokos Pál Páter Női Kar lépett fel. Megnyílt Páll Zoltán festményeinek és Angi Antal fából faragott szobrocskáinak kiállítása. Gergely Katalin néprajzkutató Sátorát letettem romló testemnek című könyvének bemutatása után a Figura Stúdió Színház Sütő András Káin és Ábel című drámáját mutatta be. Este táncház volt. /Bajna György: Mikulás-várás Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./

Fodor Sándor, aki december 7-én ünnepelte 73. születésnapját, Csutakfalván és Gyergyóremetén találkozott olvasóival. A házigazdák mind a két helyen verssel köszöntötték a szülőföldjére, Székelyföldre, hazalátogató közkedvelt írót. A találkozó idején villanyáram nélkül maradtak a medence észak-nyugati települései, az író ajánlásait gyertyafényben írhatta be az igénylők könyveibe. Mintha 1989 előtti találkozón lettek volna.. /Bajna György: Gyergyóremetére látogatott Fodor Sándor. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

Megjelent a Találkozások /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című irodalmi szöveg- gyűjtemény, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör antológiája. A huszonkét szerző verseit, rövidprózáit tartalmazó kötetet Bajna György, Gál Éva Emese és Györffi Kálmán szerkesztette. A könyvben Kercsó Attila a gyergyószentmiklósi irodalom-népszerűsítő egyesületek történetét elevenítette fel. 1898-ban hozta létre Görög Joachim örmény katolikus lelkész-tanár az Úri Kört, amelynek célja az irodalom népszerűsítése volt, 1904-től pedig az Iparos Kör folytatta a megkezdett nemes munkát. A gyergyószentmiklósi irodalmi kör 1997-ben tagja lett a Kárpát-medencei irodalmi köröket felölelő Irodalmi Társaságok Szövetségének (a szövetség 1998. évi közgyűlését éppen Gyergyószentmiklóson tartotta a Salamon Ernő Irodalmi Kör meghívására). /Gyergyói irodalmi antológia. = Hargita Népe, (Csíkszereda), 2000. dec. 15./

Gyergyóremete önkormányzata megszavazta egy műemlékház megvételét, amelyik tájmúzeumként fog működni, helyet adva Cseres Tibor író hagyatékának és néprajzi gyűjteményeknek. A tájház megvásárlásának egy részét a község önkormányzata állja költségvetéséből, másik részét a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület nyerte az Illyés Közalapítványhoz benyújtott pályázatával. /Múzeum lesz Remetén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ A tájházban helye lesz Cseres Tibor, Balás Jenő, dr. Balás Gábor emlékének, és megtekinthető lesz Nagy Bulcsú tanár páratlan madárgyűjteménye, melyet a Szárhegyi Alkotóközpontban őriznek. /Bajna György: Falugazdagító döntések Remetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

Gyergyószárhegy ferences kolostorában a 22. Szépteremtő Kalákán 26 pedagógus tanult, hogy majd taníthasson. Át kell menteni a 3. évezredbe a pusztulásra ítélt ismeretanyag, a népi mesterségek egy részét, ezt segíti elő a Szépteremtő Kaláka, amely a technika átadásán túl egy tájegység mintakészletét is megörökíti. Jelenleg Csík, Gyergyó és Árapatak mintegy 500 különböző írott tojását készítették el. - A Szépteremtő Kaláka szervezője, Kis Portik Irén néprajzos hangsúlyozta, hogy a céljuk: kiegészíteni a nemzeti kultúrát az elfelejtett, illetve feledőben lévő kézműves tudásanyaggal. - Jövőre más kézműveságazatok felpártolását tervezik. - Zöld Lajos 1979-ben megalapította a Szépteremtő Kalákát, majd évente újraszervezte két évtizeden át. Dr. Papp Kincses Emese megyei tanácsos 1999-től erkölcsi és anyagi lehetőséget biztosított az alkotó oktatás megvalósításához. A kalákára eljött és előadást tartott Hidán Csaba régész-történész és csapata. A különböző korok viseleteit, fegyvereit és azok használatát bemutató előadás-sorozatok rendhagyó, élménytől dús történelemórák voltak mind a táborozók, mind az előadásra érkezők számára. /Bajna György: Huszonhat pedagógus népi mesterséget tanult. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

"Gyergyószentmiklóson az elmúlt évben, 2000-ben 560 születést jegyeztek be, közülük 157 gyergyószentmiklósi lakhellyel rendelkező szülő gyermeke. A gyergyószentmiklósi újszülöttek közül 131 magyar, 13 román nemzetiségű, 13 pedig más, javarészt roma. A halálozások száma 310 volt, gyergyószentmiklósi illetőségű 183 volt közülük. A 183 főből 176 magyar, 5 román és 2 más nemzetiségű. Házasság 109 köttetett, 95 esetben magyar magyarral, 4 esetben román románnal mondta ki a boldogító igent. 10 esetben vegyes házasságot kötöttek. /Bajna György: Figyelmeztető számok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./"

"Rokaly József, a gyergyószentmiklósi RMDSZ-szervezet nemrég megválasztott elnöke kifejtette, hogy a város magyarságának kettészakadását több tényező okozza. Az RMDSZ felettes szerveinek legalább annyi köze van ehhez, mint a városi RMDSZ választmányának. A kiábrándultság, a függetlenedés, majd a román pártokba történő belépés mind a távolodás mérföldkövei. Úgy mondják, hogy a városban mintegy 5000 ember hagyta ott az RMDSZ-t, jelenleg 2500-as létszámú városi szervezet. Sokan támadják Tőkés Lászlót, Rokaly nem ért egyet a támadókkal. /Bajna György: Támogató ellenzékiségben az RMDSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./"

"A gyimesfelsőloki Tímár Károly tusrajzait és alumínium-domborításait állították ki Gyergyószentmiklóson. A tárlatrendezéseket a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány rendezi, gyakran tehetséges amatőr alkotókat is bemutatnak, így került sor erre a kiállításra. /Bajna György: Tímár Károly tusrajzai. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 6./"

"Márc. 23-án Gyergyóremetén találkoztak a gyergyói települések polgármesterei, hogy közösségeik gondjait megosszák egymással. Jelen volt dr. Garda Dezső képviselő és Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke is. A polgármesterek elhatározták, hogy szövetkezni fognak, mert sokszor kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe. Tiltakozást fogalmaztak meg a márc. 19-én Csíkszeredában tartott újabb faárverések ellen, hangsúlyozva, hogy arról tudomása csak néhány beavatottnak volt. A gazdák jelezték: akár fejszével is, de megvédik erdeiket. /Bajna György: Gyergyói polgármesterek szövetsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./"

"Ápr. 24-én a Gyergyó Területi RMDSZ-szervezet küldött-tanácsa Beder Tibor megyei főtanfelügyelőt hallgatta meg a gyergyói és a szórványmagyar iskolák helyzetéről. A főtanfelügyelő vázolta a helyzetet és kihangsúlyozta, hogy nincs szó a megye északi részén működő magyar nyelvű szórványiskolák megszüntetéséről. A küldöttgyűlésen vázolták a hágótői magyar diákok helyzetét is, akik a rossz útviszonyok miatt 15 kilométert kell gyalogolniuk a tölgyesi központi iskoláig. A helyzet tarthatatlansága mindhiába szerepel évek óta a megye vezetőihez benyújtott panaszok élén. A Ditrót Tölgyessel összekötő cengelléri út javítása még mindig késik, emiatt egy nagy gyergyói település elszigetelése tovább tart. /(Bajna György): Megmaradnak a szórványiskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./"

"Már több mint 700-ra nőtt azon fiatal gazdák száma, akik Németországban és Svájcban ismerkedhettek az ottani gazdavilág szokásaival. A gyulafehérvári Caritasszervezet Gyergyószentmiklóson működő mezőgazdasági alegysége 2002-re újabb gyakorlatot szervez fiatal gazdák számára. /Bajna György: Gazdagyakorlat Svájcban és Németországban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./"

"A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány idén is megszervezte a tehetségesen rajzoló gyermekek hagyományos szárhegyi táboroztatását. A júl.16-án megnyílt tábor az itt készült munkákból válogatott anyag kiállításával zárja kapuit. Tóthfaluból (Délvidék), Budapestről, Érdről, Szigetszentmiklósról, Pusztináról, Gyimesfelsőlokról és a Gyergyói-medencéből érkezett 26 tanuló számára. A gyermekek magyar népmese-illusztrációkkal pályáztak a megyei tanács által is támogatott táborozásra, ami újabb lendületet adhat a tehetséges résztvevők számára. /Bajna György: Gyermekalkotók tábora Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./"

"Gyergyószentmiklóson a tanácsülésen arról döntöttek, hogy folytathatja a Figura a szeptemberre tervezett Kisebbségi Színházak Találkozójának szervezését, megkapják a kért 86 millió lejt. /Bajna György: Tanácsülés Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./"

"Aug. 10-én lovas felvonulással kezdődnek Gyergyószárhegyen a Szárhegyi Napok. A közös szervezésében lesz versmondó-délután, Ki mit tud?, fellép a mátraderecskei tánccsoport és a népszerű énekes, Koós János. Dr. Ambrus Zoltán polgármester arról is tájékoztatott, hogy Dombóvár, Jászszentlászló, Mátraderecske, Nagybajom, Öcsény testvértelepülések küldöttei is bejelentették részvételüket a falunapokon. Aug. 11-én Matei László és Török Ferenc fotókiállítását nyitják meg, a helyi színjátszó csoport is bemutatkozik. Aug. 12-én a fúvószenekar előadásával párhuzamosan, Márk Attila verses-zenés előadására kerül sor a plébániatemplomban. Játszóház, Kiss László fényképkiállítása, bábszínház, íjászbemutató, Oláh Gyárfás és Kristó Róbert ruha- és fotókiállítása, továbbá az Amarillys együttes előadása teszi még színesebbé a rendezvényeket. /Bajna György: Szárhegyi Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 9./"

"Aug. 10-én nagy tömeg gyűlt össze Gyergyószárhegyen, a szülőfalujában fellépő Koós János hírére. A szervezők (Cika Kulturális Alapítvány, polgármesteri hivatal, Bástya Sportegylet) a változatos és színvonalas rendezvényekkel léptek elő. Nagy sikert aratott Oláh Gyárfás és Kristó Róbert ruha-, illetve fényképkiállítása, emellett a Lázár-kastélyban az idei alkotótáborban készült munkákból nyílt kiállítás tekinthető meg. Este Márk Attila verses-zenés műsora maradt emlékezetes élmény. Aug. 15-én a Nagyboldogasszony-napi búcsú után, 16 órától kezdődnek a szárhegyi napok utolsó rendezvényei: Angi István árnyékszínháza a Paraszt-bibliából mutatja be a Ferenczi Attila által színpadra átdolgozott Teremtés-történetet; Kiss László jászszentlászlói fotós a Bugaci-pusztán készül fényképeit állítja ki; nagy érdeklődésre számíthat a művelődési házban a Gyergyó ismeretét faggató műveltségi vetélkedő. /Bajna György: Ma ér véget a rendezvénysorozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./"

"Aug. 30-án kiállításon bemutatták Gyergyószentmiklóson a város építészeti értékeit, melyet Köllő Miklós műépítész kezdeményezésére, a polgármesteri hivatal és az önkormányzat támogatásával egy Anthony Gall műépítész vezette egyetemista csoport készített, többnapos gyergyószentmiklósi tartózkodás alatt. A rajzok egy felmérés részét képezik, ami alapot teremthet a város építészeti értékeinek megóvására. /Bajna György: Komoly értékeken járunk. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./"

"Szept. 1-2-án tartották Gyergyóremetén a falunapokat, amely a fúvószenekar muzsikálásával kezdődött. Voltak szórakoztató sportrendezvények, vetélkedők, rendeztek állatkiállítást is. Estefelé Kovács András Ferenc, Kozma Mária, Markó Béla, valamint Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója találkozott a remetei olvasókkal. A találkozó után az egri Fejér István fényképeiből és a marosvásárhelyi Fekete Pál kisszobraiból nyílt kiállítás. Másnap a Bálint Lajos nyugalmazott érsek által bemutatott szentmise után a kereszténység 2000 esztendeje tiszteletére szenteltek fel emlékművet, utána a hősi halottak emlékműve mellett Lackó Albert Elemér polgármester és Laczkó Szentmiklósi Endre bemutatták a község címerét és zászlóját, átvették a biatorbágyiak ajándékozta millenniumi zászlót. Ezután bemutatták a tájházat. /Bajna György: Remetei Napok. Gazdag program. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./"

"Szabó Tibor, a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ igazgatója emlékeztetett: az első Kisebbségi Színházi Találkozót 1978-ban szervezték Sepsiszentgyörgyön. 1980-ban megismételték, aztán csak 1992-ben kerülhetett sor a mindmáig utolsó találkozóra. A színházi seregszemle újraélesztése Zsehránszky Istvánnak, az Etnikumközti Kapcsolatok Hivatala igazgatójának az ötlete volt. Most Szabó Tibor igazgató szervezi a színházi találkozót. /Bajna György: Kisebbségi Színházak Találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./"

"A Kisebbségi Színházak Kollokviumán, Gyergyószentmiklóson kiosztották a díjakat. A legjobb előadásért járó díjat a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznak ítélték oda Ödön von Horváth Kasimir és Karoline című románcának Bocsárdi László rendezte változatáért. A legjobb rendezésért Bocsárdi Lászlót díjazták. A legjobb férfi szereplőnek felajánlott díjat Váta Lorándnak (Sepsiszentgyörgy-Marosvásárhely) ítélték, a női alakításért Ioana Gajdó (sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu Színház) kapott díjat. Különdíjat adtak a kolozsvári Nemzeti Színháznak és a Csíki Játékszínnek. A kritikusok különdíját a temesvári Csiky Gergely Színháznak ítélték. A közönségdíjat a Figura Stúdió Színház kapta a Petőfi Sándor A helység kalapácsa című vígeposz előadásáért. /Bajna György: Kiosztották a díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./"

"Befejeződött Gyergyószentmiklóson a Kisebbségi Színházak Kollokviuma. Az öt nap alatt mintegy 3000 ember fordult meg az előadásokon, amelyek jó közepes minősítést kaptak a zsűri, jót a közönség részéről. Zsehránszky István kritikus, a zsűri elnöke szerint e kollokviumnak teszt jellege volt. Fel lehet-e kelteni az érdeklődést egy ilyen rendezvénysorozattal? Igen, lehet. Szeretnék, hogy az írók, a képzőművészek, zenészek is eljönnének. Vitát kellene indítani a romániai magyar drámáról és annak színpadi értékesítéséről. Sándor L. István budapesti színikritikusnak az a véleménye, hogy ez a fesztivál izgalmasabb volt, mint a kisvárdai. Ungváry Zrínyi Ildikó egyetemi tanár úgy látja, hogy ezt a fesztivált érdemes tovább szervezni. Örömmel látta, hogy beérett egy új rendezőgeneráció: Barabás Olga, Bocsárdi László, Kövesdy István, s melléjük újak, köztük Béres László sorakoztak fel. Kötő József színháztörténész leszögezte: miközben jelen volt a hagyományos színjátszás, jelen volt az a kísérleti szellem is. Harag György, majd Tompa Gábor után egy új raj jelentkezett, amely megpróbál másképp beszélni és mást is mondani. Szabó Tibor, a Figura Stúdió Színház igazgatója kiemelte, hogy a közönség 90%-ban a Figura által nevelt fiatal közönség volt. /Bajna György: Kisebbségi Színházak Kollokviuma, Gyergyószentmiklós. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./"

"A budapesti Pont Kiadó tulajdonosai, Szávai Géza és Szávai Ilona (a hetvenes években Gyergyószentmiklóson tanárkodó házaspár) szép könyvajándékkal lepte meg a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárat. A pedagógusok által oly keresett Fordulópont című folyóirat összes száma mellett mintegy 25 címet tartalmazó magyar és román nyelvű könyvcsomaggal is kedveskedtek, olyan szerzők műveivel, mint Mészöly Miklós, Polcz Alaine, Kukorelly Endre, Mircea Nedelciu, Babits Mihály vagy Kölcsey Ferenc. Az ajándékok között Szávai Géza műveiből is található négy, köztük a nagy visszhangot kiváltó Székely Jeruzsálem, továbbá a Párizsban élő, világhírű Tóth Imre matematikus és filozófus Zsidónak lenni Auschwitz után című esszékötete. /Bajna György: Ajándék a szülőföldieknek. = Hargita Népe (Csíkszerda), szept. 25./"

"Szept. 16-án dr. Jakubinyi György érsek ünnepi szentmise felszentelte Parajd új római katolikus templomát. /(Bajna György): Templomszentelés Parajdon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./ A falu kincsét, a sókristály választotta formának Szekeres Gerő mérnök is a templom tervének készítésekor. Az előző templomot vizes helyre építették. A sóbánya vezetése gépekkel segített. Jakubinyi György érsek hangsúlyozta, hogy idén már 15 templomot szentelt. /Balla Árpád: Csoda Parajdon. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 30./"

"Tanévet nyitottak Gyergyószentmiklóson, a főiskolán is. A Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának kihelyezett tagozatán az idén már 275 diákkal kezdték a tanévet, közülük 110 elsőéves. Dr. Pándi Gábor, a főiskola igazgatója, Dombay István aligazgató, Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke; Dézsi Zoltán, a megye alprefektusa, végül Pál Árpád polgármester szólt az egybegyűltekhez. - A 110 elsőévesből 82 Hargita megyei, 13 Kovászna megyei, 10 Maros megyei. A tanári karban 7 helyi illetőségű van már, s egy fél esztendeig dr. László Péter, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola adjunktusa is Gyergyószentmiklóson oktat. Négy - az általános osztályzat alapján kiválasztott - másodéves pedig Székesfehérváron tanul egy fél esztendőt, majd nyári gyakorlatát is ott végzi a két intézmény közötti együttműködés jóvoltából. - Okt. 1-jén megkezdődött az oktatás a Babes-Bolyai Tudományegyetem csíkszeredai informatikai főiskoláján. Nem tartottunk ünnepélyes tanévnyitót - közölte dr. Oláh Gál Róbert egyetemi adjunktus, a főiskola igazgatója -, mert nincs rá pénzünk. A megyei, valamint a városi önkormányzattól kapott korábbi ígéretek ellenére sem részesült a főiskola anyagi támogatásban. Leszámítva azt a pár alkalmat, amikor a kolozsvári vendégtanárokat elszállásolták. Jelenleg 102 hallgatójuk van, ebből 30 elsőéves, 40 pedig végzős. Első éven 21 magyar hallgató van, másodéven 25, harmadéven pedig 28. /Bajna György, Sarány István: Főiskolai évnyitó. Már tegnap délután megkezdődött az oktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./"

"Kossuth Lajos egész alakos szobrát leplezték le és avatták fel okt. 14-én Gyergyócsomafalva főterén. A 19. század végén készült emlékmű eredetijét a Trianont követő években román nacionalisták Marosvásárhelyen lerombolták. A csomafalvi Köllő Miklós (1861-1900) alkotásának mását végül a helybéli Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMA) kezdeményezésére Sántha Csaba szovátai képzőművész formázta újra. A "lassú lépések RMDSZ-es politikusai" a kezdeményezés ellen fejtettek ki propagandát. - A szobor újraállítása üzenet lenne a jelenlegi román hatalom felé, hogy nem tárgyi értékeink megsemmisítéséből következik az erdélyi magyarság elpusztítása - fejtette ki a lapnak Borsos Géza, a BMA elnöke. A szobrot Czirják Árpád érseki helynök (aki maga is sokat tett az ügyben) és a község polgármestere, Fülöp László leplezték le, számos egyházi és világi személyiség mondott ünnepi beszédet. "Az újjászületett alkotást a Kárpát-medencei magyarság összefogásával adjuk vissza a magyar nemzetnek, és őrzését bízzuk most Gyergyócsomafalva népére" - szólt az alapítványi elnök. Elekes Botond, az NKÖM főosztályvezetője szülővárosa, Marosvásárhely száz évvel ezelőtti képére emlékeztetett: Az akkori, Széchenyiről elnevezett főtéren nem ortodox katedrális, hanem Köllő Miklós Kossuth-szobra állt. Felavatásakor ünnepelt az ország. 1921-ben szélsőséges nacionalisták megsemmisítették, Sántha Csaba keze munkája azonban bizonyítja, hogy elődeink törekvései máig hatnak bennünk, általunk is. A magyar kormány a közelmúltban határozatot hozott a Kossuth-év megünnepléséről, ez már annak az első méltó momentuma. Kossuth Lajos szobra újra áll, demokratikus eszméi pedig hatnak a térségben. A reggelén lovas huszárok vonultak fel a most már Kossuth Lajos nevét viselő téren, az ünnepség záróakkordjaként himnuszaink csendültek fel. /Kristály Lehel: Székelyek Kossuthért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./ A szoboravató és -szentelő előtt dr. Czirják Árpád érseki helynök több paptársával közösen mutatott be szentmisét. A községközpontot is megszépítő alkotás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyarok Világszövetsége, Hargita Megyei Tanács, Dány, Heves, Ráckeve, Baktalórántháza testvértelepülések önkormányzatai és sok-sok önkéntes adakozó támogatásának köszönhetően készülhetett el. A szoboravatón dr. Fülöp László polgármester és Borsos Géza, a szoborbizottság elnöke mellett Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselője, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke, Kovács Árpád, Szent István Lovagrend nevében, majd Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere méltatta Kossuth Lajost. Felléptek Szabó Tibor és Veress László, a Figura Stúdió Színház művészei, Buzás Ibolya Kossuth-dalokat énekelt. Előzőleg, okt. 13-án megnyílt ifj. Köllő Miklós műépítész fényképkiállítása, délután a Csomafalvi Értelmiségi Fórum Kossuth és a székelyek témájú rendezvényén Egyed Ákos akadémikus, Kis Portik Irén és Rokaly József tanár tartott előadást. /Bajna György: Kossuth-szobor Gyergyócsomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./"

"A Korvin-köz legendás 1956-os hőse, Pongrácz Gergely Gyergyószentmiklósra látogatott. Nov. 8-án a Salamon Ernő Gimnáziumban találkozik a történelem iránt érdeklődőkkel. /Bajna György: Pongrácz Gergely Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./"

"Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós Napok keretében dec. 5-én a Pro Art Galériában ünnepi ülést tartottak, a Domkos Pál Péter Női Kórus fellépése és Pál Árpád polgármester köszöntőbeszéde után Kiss Károly, Kiskunmajsa polgármestere az 1941-ben kötött testvérvárosi szerződés emlékére zászlóval és emléklappal ajándékozta meg Gyergyószentmiklóst. Dr. Garda Dezső képviselő átadta Pál Árpád polgármesternek a két esztendeje készülő Gyergyószentmiklós monográfiája című könyvet. Kiskunmajsa küldöttsége mellett Bácskatopolyáról, Békésről, Egerből, Siófokról, Budapest V. és XVII. kerületéből, valamint Szigetszentmiklósról érkeztek vendégek, együtt tölteni az ünnepet. A Tarisznyás Márton Múzeumban festészeti tárlatot, és gyergyói kötődésű irodalmárok műveiből nyitottak kiállítást és szerzői jelenlétében bemutatták a régen várt településmonográfiát. /Bajna György: Ünnep meglepetésekkel Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./"

"A Gyergyószentmiklósról Gyilkostó felé vezető útról jól látható a Danczurási Emlékmű, mellette régi katonatemető terül el, melynek sírjaiban egykori monarchiabeli hősi halottak, ismeretlen orosz és zsidó katonák, és a Békás szorosban fölszámolt temető halottai nyugszanak, közöttük mindössze egyetlen ismeretlen román katona van, a 80-as években mégis román katonatemetővé nyilvánították a rendszer kommunista elöljárói, s a gyergyószentmikósi rendőralakulat a román hősi halottakra emlékezve azóta is évente hűségesen koszorúz az emlékműnél, minden román nemzeti ünnepen. Bajna György újságíró a Hargita Népe december 3-i számában fölhívta a figyelmet a valóságra. /(gál): Danczurási hősök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./"

"Megjelent Gyergyószentmiklós /Státus Kiadó, Csíkszereda/ monográfiája, Dr. Garda Dezső szerkesztésében. A térség földrajzi jellemzőit Seer Mihály, földtani szerkezetét Dr. Jakab Gyula ismertette. A város történetét a kezdetektől 1940-ig Dr. Garda Dezső foglalta össze, szintén ő írt a város mezőgazdaságáról és iskolái történetéről, az ipartörténeten dr. Márton László vezet végig. A város művelődési életéről és sajtókiadványai történetéről Bléncsay Jenő, Dr. Kercsó Attila és Bajna György jegyeznek tanulmányt. A műemlékvédelemről Köllő Miklós, az egészségügy fejlődéséről Dr. Kercsó Attila, a római katolikus egyházközség történetéről, illetve az örményekről Selyem Norbert, a gyergyói zsidóságról Hermann László, a református egyházközösségről Ősz Előd írt. /Gyergyószentmiklós monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./ "