"Levélben kérték az RMDSZ elnökét a Hargita megyei közbirtokossági uniók, hogy tegyen meg mindent az erdőgazdálkodási törvény módosítása érdekében. A közbirtokossági vezetők szerint a jogszabályt módosító tervezet képviselőházi elakadása a jövő évi kampánypénzekkel is összefüggésben áll. A Garda Dezső képviselő és Verestóy Attila szenátor által benyújtott tervezetet még a tavaszi ülésszakán fogadta el a szenátus, a szöveget azonban április óta még a mezőgazdasági és erdészeti bizottságon sem sikerült keresztülvinni a képviselőházban. Az 1999/141-es erdőgazdálkodási törvény lehetőséget biztosított arra, hogy a magánkézbe került erdők felügyeletére magánerdészetek alakuljanak. Talán az állami monopólium megszűnése zavarta a Szociáldemokrata Pártot, mely nem sokkal hatalomra kerülése után kezdeményezte a törvény módosítását. A törvényhozás 2002 januárjában fogadta el a 75-ös törvényt, mely alaposan átszabta az erdőgazdálkodás kereteit. "Elméletileg ez a jogszabály is lehetővé teszi a magánerdészetek működését, a gyakorlatban azonban olyan feltételeket szab számukra, amelyek szinte teljesíthetetlenek - magyarázta a képviselő. - Ezek a feltételek lehetetlenné teszik a valós versenyhelyzet kialakulását az erdőgazdálkodásban, a magánkézbe került erdőket is az Állami Erdőügynökségnek (Romsilva) kell felügyelnie." Ezeket az intézkedéseket próbálja kiigazítani az a törvénytervezet, amelyet Garda Dezső és Verestóy Attila nyújtott be a parlamentben. Garda Dezső képviselő, Bajcsi István és Tőke István erdőmérnökök, illetve Simon Csaba és Raffain Zoltán, a Hargita megyei közbirtokossági uniók vezetői 2002 szeptemberétől tizennégy alkalommal egyeztettek Ovidiu Ionescu és Adam Craciunescu erdészeti államtitkárokkal és más vezetőkkel. Borbély László az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős alelnöke kijelentette, bízik abban, hogy még az idén sikerül elfogadtatni a képviselőházban is az erdőgazdálkodási törvény módosítását. /Gazda Árpád: Erdőirtásból származó kampánypénzek? = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./"

Székely Fesztivál Budapesten 
Minden idők legnagyobb Székely Fesztiválját szervezzük meg Budapesten, 2015. május 1 – 3 között a Millenárisban.
Elsődleges célunk az anyaországban élők számára bemutatni a mai Székelyföldet, minden értékével együtt. Emellett természetesen igazi székely vendégszeretettel várjuk a nagyvilágban szétszóródott valamennyi honfitársunkat is.
A három nap során látogatóink megcsodálhatják kultúránkat és gasztronómiánkat, énekelhetnek és táncolhatnak velünk, megkóstolhatják kézműves ételeinket és italainkat, de ami talán a legfontosabb, megismerhetik a székely embert virtusával, észjárásával együtt. Megismerhetik annak a földnek lakóját, ahová minden magyarnak életében legalább egyszer el kell jutnia,. Bár vannak olyan erők, amelyek a létezését is tagadják, a Székelyföld még mindig nemzetünk gyöngyszeme, ringató bölcsője.
A három nap során jelen lesz Csíkszék Gyergyóval, Háromszék, Udvarhelyszék és Marosszék a Székely Sóvídékkel, valamint Aranyosszék híres Torockójával.
A rendezvény fővédnöke Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter, védnöke Láng Zsolt, Budapest II. kerületének polgármestere. Támogatónk az Emberi Erőforrás Minisztériuma, Hargita és Kovászna Megye Tanácsa, a Parajdi Sóbánya, több civil szervezet és nagyon sok önkéntes.
Kedves Barátaink, ne feledjék: május 1 – 2 – 3
SZÉKELY MAJÁLIS A MILLENÁRISON!
Mindenkit meghívunk, mindenkit szertettel várunk! Senki sem hiányozhat, mert ezen a három napon ott a helyünk, mindannyiunknak.
A Fesztiválszervezők nevében:
Bajcsi István
Lukács Csaba
Domokos István
Erdély.ma

Nő az igény a segítségre
Huszonöt éves a Máltai Szeretetszolgálat
Egyre több az elesett, rászoruló ember, a Máltai Szeretetszolgálat tevékenységére nagyobb az igény, mint 25 évvel ezelőtt, amikor a szervezetet létrehoztuk – mondta el tegnapi sajtóértekezletén Puskás Bálint. A szervezet romániai alapítóját a múlt héten a külföldieknek adományozható legmagasabb érdemrenddel tüntette ki a magyar köztársasági elnök.
A romániai Máltai Szeretetszolgálatot 1991 augusztusában hozták létre.
– Ebben a rohanó világban nagyon ritka az a szervezet, amely észreveszi, hogy körülötte élnek olyanok, akik segítségre szorulnak – jelentette ki Puskás Bálint.
Biszak József, a Sepsiszentgyörgyi szervezet elnöke elmondta: tevékenységükkel azokon a rászorulókon próbálnak segíteni, akik a társadalom perifériájára szorultak. Ezek leginkább az idősek, egyedülállók, hajléktalanok, árva gyerekek és cigányok közül kerülnek ki. Kiemelt projektjük a hajléktalanszálló, a roma-program, de van elsősegélynyújtó és mozgássérültekkel foglalkozó csapat, és hét ifjúsági csoportot is működtetnek összesen 110 önkéntes bevonásával.
Puskás Mária alelnök azt mondja: ezt a munkát nem lehet Isten segítsége és szeretet nélkül végezni.
– Hiszem azt, hogy Istenbe kapaszkodva, az ő segítségével és kegyelmével tovább tudunk segíteni az embereken – jelentette ki Puskás Mária.
Dávid György, a szolgálat lelki vezetője szerint az alapítók jelmondatát kell mindenkor szem előtt tartani: a hit védelme és a rászorulók megsegítése.
– A Máltai Szeretetszolgálat cselekedetei hitből és szeretetből fakadnak. Ha lehajol az ember a rászorulóhoz, az egy isteni cselekedet, s ezt nagyon fontos hangsúlyozni most, az Irgalmasság évében, amikor az önmegvalósításra koncentráló emberek többsége megfeledkezik kevésbé szerencsés társairól – mondta a Krisztus király templom plébánosa.
Bajcsi István, az elsősegélynyújtó csapat vezetője megvalósításként emelte ki, hogy négy iskolában (a Székely Mikó, Mikes Kelemen, Református és Kós Károly) sikerült a tanárok és a diákok körében állandó csapatot kialakítani, akik egy esetleges baleset vagy katasztrófa esetén, a mentők kiérkezéséig el tudják látni a sérülteket. Ezekben az iskolákban egészségügyi táskát tartanak fent, amelynek fogyóanyagait rendszeresen pótolják.
Péter Kinga ifjúsági felelős célja, hogy az egész kicsi, óvodás gyerekekben is kialakítsák a szociális érzékenységet, ezért öregotthonokba, árvaházakba viszik őket.
Székely Róbert, a Sepsiszentgyörgyi hajléktalanszálló vezetője elmondta: nyáron 20–25, télen 40–50 állandó gondozottjuk van, akiket nem csak ellátnak pillanatnyi szükségletükben, hanem megpróbálnak „talpra állítani”.
– Büszkék vagyunk arra, hogy 23 olyan személy van, aki a mi irányításunkkal kikerült a rendszerből, és saját lábán próbál megélni – fogalmazott Székely Róbert.
A Máltai Szeretetszolgálat „első 25 évéről” szóló könyvet csütörtökön 18 órakor mutatják be a Székely Nemzeti Múzeumban, a hálaadó szentmiséte szombaton 11 órakor kerül sor a Krisztus király templomban.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Gyergyószék a díszvendég Székelyföld és Budapest „randiján”
MTI – Gyergyószék települései a díszvendégei az idei Székely Fesztiválnak, amelyet a hétvégén rendeznek meg a budapesti Millenáris parkban, ahol péntektől vasárnapig kulturális programokkal, székely ételekkel, italokkal, kézműves termékekkel várják a látogatókat.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a fesztivál fővédnöke a rendezvény hétfői budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a kormány mindig is a Kárpát-medencei magyarságban gondolkodott, és felelősséget érzett nemcsak a magyarországi népességért, hanem azokért is, akik határon túl vallják magukat magyarnak. Hangsúlyozta: az első, 2015-ös fesztivál megszervezése jelentette az igazi kihívást. Felidézte, hogy amikor az azóta elhunyt Bajcsi István felkereste a rendezvény ötletével, még bizonytalan volt abban, hogy érdemes-e ebbe belevágni, de meggyőzte őt erről, a siker záloga a szervezők hite, komoly munkája volt. Arról beszélt, hogy az első évi 20 ezres, majd a tavalyi 30 ezres látogatószám után az idén tovább nőhet az érdeklődés, bár lassan a helyszín befogadóképességének határait feszegetik. Ez a rendezvény Székelyföld találkozása Budapesttel” – fogalmazott, hozzátéve: a fesztiválon a budapestiek és az ország más részéről ide érkezők megismerhetik Székelyföldet, hagyományait, termékeit, áruit, kultúráját, idegenforgalmi lehetőségeit és vállalkozóit, akik képesek egyre inkább versenyképes termékeket gyártani. Olyan gazdasági rendszert kell kialakítanunk, amibe természetesen illeszkedik bele egy székelyföldi, egy vajdasági vagy éppen egy kárpátaljai vállalkozó, vállalkozás – mondta Varga Mihály.
Domokos István, a fesztivál szervezője elmondta: a rendezvény gasztrokulturális jellege az idén sem változik, a három nap alatt kulturális, gasztronómiai és kézműves kiállítók jelennek meg, ők mutatják be Székelyföldet minden értékével, szépségével együtt. A kulturális programokról elmondta: minden nap egy-egy megye – Hargita, Kovászna, Maros megye – mutatja be kulturális értékeit, folyamatos programokkal jelentkezve a Millenáris park több helyszínén. Elmondta: több mint száz kézműves termelőt hívtak meg, akik mintegy 1300 terméket hoznak el a fesztiválra és a rendezvényen maguk a termelők állnak a pultok mögött. A fesztivál vendégei megismerkedhetnek a székely gasztronómia kínálatával, meg lehet kóstolni többek között a székely töltelékes káposztát, az ordás palacsintát, sajtokat, kolbászokat és a kürtős kalácsot is. Elviszik Budapestre azokat a pálinkákat is, amelyek ezer méter feletti magasságban termő vadgyümölcsökből, áfonyából, galagonyából, csipkebogyóból készültek. Kiemelte: az idén a turisztikai szempontból fontos székelyföldi helyszíneket is bemutatják a rendezvényen. Láng Zsolt II. kerületi polgármester, a fesztivál védnöke hangsúlyozta: a Millenáris park harmadszorra házigazdája a rendezvénynek, amellyel immár hagyományt teremtettek. „Bízom benne, hogy minden egyes évben még nagyobb, még szebb lesz ez a fesztivál és még szorosabbá teszi azt az együttélést, amire kárhoztatva vagyunk a Kárpát-medencében” – fogalmazott. A rendezvény védnöke még Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke és Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke. A fesztiválról további információ a rendezvény honlapján érhető el. Krónika (Kolozsvár)