Április 23-án szülőfalujában, Lengyelfalván ünnepelték a legnagyobb székelynek nevezett író, tudós, polihisztor születésének 177. évfordulóját. A művelődési ház előtti Orbán Balázs-szobornál Bálint Domokos községi tanácsos mondott ünnepi, megemlékező beszédet. /Bágyi Bencze Jakab: 177 éve született a „legnagyobb székely”, Orbán Balázs. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./

Véget ért Szentegyházán a Gyermekfilharmónia Alapítvány által szervezett kilencedik Bútorfestő tábor. A táborban festett munkákból kiállítás nyílt a Múzeum Szállóban. A táborban előadást tartott Kocsi Márta – a Festett bútorok c. könyv szerzője –, valamint Kiss László, aki Magyarországról telepedett Szentegyházára. /Bágyi Bencze Jakab: Bútorfestő tábor Szentegyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./

Május 5-én az Erdélyi Magyar Könyvklub és az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány közös szervezésében Székelyudvarhelyen bemutatták Bencsik János Kiengesztelődés című könyvét. Bencsik János, Tatabánya polgármestere, Fideszes országgyűlési képviselő tavaly gyalog zarándokolt el Tatabányáról Csíksomlyóra az erdélyi magyarság kiengesztelésére. A kiengesztelést a 2004. december 5-ei, magyarországi népszavazás miatt kérte. „A zarándoklat egy önismereti út is, amelyen az ember egyre közelebb kerül önmagához. Ki kell szabadulni a hétköznapi életből, ott kell hagyni a mindennapi megszokott életet, hogy jobban megismerhessük önmagunkat. „Ki kell engesztelnem Nagyboldogasszonyunkat, erdélyi nemzettársaimat, hogy fogadjanak el ismét testvérüknek. Amikor megérkeztem Udvarhelyszékre, innen a fiatalok társaságában folytattam zarándokutamat Csíksomlyóig. Ha olyan magyar nemzettársaim volnának, mint az udvarhelyszéki fiatalok, ha rajtuk múlna a magyarság jövője, akkor nem kellene aggódnunk” – emelte ki előadásában Bencsik János, hozzáfűzve, hogy az a bizonyos december 5-ei népszavazás tulajdonképpen figyelmeztető diagnózis volt, amely a magyar nemzet betegségére mutatott rá, s melyből – a lelketlenségből és a szeretethiányból – ki kell gyógyulni. A könyvbemutató házigazdájaként Lőrincz György és Kósa Géza köszönte meg Bencsik Jánosnak a találkozón elhangzó beszédet és a könyvet, mely jó példát mutat mind az Istenében, mind a nemzetében hívő, hinni akaró embernek. /Bágyi Bencze Jakab: Kiengesztelődés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 8./

„Már több mint egy éve minden kedden órákat veszítek az életemből azzal, hogy a kisebbségi törvény szakmai vitájára elmegyek, ahol tulajdonképpen nem történik semmi érdemleges, ugyanis román képviselőtársaim egy részének távolmaradása miatt sosincs meg a döntéshez szükséges létszám, és eredmény nélkül kell távoznunk az ülésről” – mondta Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. /Bágyi Bencze Jakab: Kisebbségi törvény és tanintézmény-támogatás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 30./

Tóth János Magyarországról, Máriagyüdről indult április 16-án gyalog Csíksomlyóra. A két település közti távolság több mint 800 km. Május 22-én érkezett Szentegyházára. Három éve tervezte ezt a zarándokutat. Zarándokútján a délelőttök általában imával teltek. Családjainkért, nemzetünkért imádkozott. Magyarországon borzalmas rombolás történt a családok körében az utóbbi két évtizedben. Útja során volt, ahol ingyen megjavította a cipész a bakancsát, mondván, hogy ha már ő nem lehet ott Csíksomlyón, akkor legalább a munkáját elviszi oda. /Bágyi Bencze Jakab: A családokért és a nemzetért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 23./

Szitakötéssel régen városi kisiparosok foglalkoztak. Erdély legjelentősebb szitakötőközpontja Székelykeresztúr volt – régi nevén Szitáskeresztúr. A szitakötés hagyományairól írt könyvet a székelykeresztúri Sándor Zsigmond Ibolya, a helyi múzeum munkatársa. A kötetet múlt héten mutatták be. Az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület a könyv kiadásának jogi hátterét vállalta. /Bágyi Bencze Jakab: Könyv a székelykeresztúri szitakészítésről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 25./

A nemrég bejegyzett Magyar Polgári Párt elnökével, Szász Jenővel találkozik Székelyudvarhelyen Tőkés László független európai parlamenti képviselő. Szász Jenő közölte: a találkozó az MPP tervei szerint egy egyeztetősorozat része, a következő időszakban több hasonló találkozót, egyeztetést tartanak. Székelyudvarhely polgármestere szerint az egyeztetés fő célja a pártépítés, a választásokra való készülődés, a partnerkeresés. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint az MPP új szavazókat mozgathat meg, akik eddig közömbösek voltak, vagy nem szavaztak. /Bágyi Bence Jakab: Szásszal egyeztet Tőkés az RMDSZ-ellenzékről. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című költeménye került előtérbe a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház havi rendszerességgel jelentkező legújabb felolvasóestjén, melynek nem titkolt célja, hogy „bevonzza” a fiatalokat a kultúra házába. Az előadások sikerességét példázza, hogy már iskolákba is kaptak meghívást felolvasóestek tartására. Eddigi műsoraikban Tamási- és Shakespeare-drámákból, valamint görög tragédiákból adtak elő. Az előadóestek rendezői Csurulya Csongor és Patkó Éva színházi rendezők. /Bágyi Bence Jakab: Udvarhelyi „kulisszatitkok” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

A bukaresti nettó átlagbér elérte a magyarországi átlagot, Hargita megyében viszont visszaesett a fizetések szintje. A legfrissebb adatok szerint a székelyföldi megyében az országban a legalacsonyabb a nettó átlagbér. Hargita megyében a havi nettó átlagbér 210 euró, kevesebb, mint a bukaresti fele, és az országos átlag hatvanhét százaléka. „Nyitottabbaknak kell lenniük a megye településeinek, be kell kapcsolódniuk a gazdasági körforgásba” – vélte Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. A falun élők számára az ingázás egyre nehezebb, egyre kevesebb és egyre drágább a rendszeres autóbuszjárat a városok felé, így egyre többen maradnak otthon. A fiatalok jó része még mindig külföldön, főleg szezonmunkán dolgozik. /Bágyi Bencze Jakab, Isán István Csongor: Sereghajtó Hargita. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

A fellebbezési idő lejárta után hárman emeltek kifogást a Magyar Polgári Párt bejegyzése ellen: az ügyész, a Demokratikus Szolidaritás Pártja, illetve egy bukaresti magánszemély, jelezte Szász Jenő, az MPP elnöke. Mindhárom óvást március 14-én tárgyalják a bukaresti táblabíróságon. /Bágyi Bencze Jakab: Három vétó az MPP ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

A Demeter András István kulturális államtitkár által kidolgozott új színháztörvény viharokat kavart kihirdetése óta. A nyugati gyakorlathoz hasonló alapvető reform életbelépéséhez most kell véglegesítenie a román kulturális minisztériumnak az új színházi törvény gyakorlatba ültetésének módszertanát. Korábban a szatmárnémeti, sepsiszentgyörgyi, kolozsvári, csíkszeredai színházi szakemberek törvénnyel kapcsolatos véleményét kérdezték: akkor kiderült, a magántársulatok az eddiginél jobb lehetőségeket remélnek az új színháztörvénytől, míg az önkormányzati, illetve minisztériumi fenntartású intézmények vezetői nem látják pozitívnak a változást. Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója szerint előnyös rendelkezés, hogy a nyújtott teljesítmény alapján jobban meg lehet fizetni az értékes embereket. Az új törvény hátránya, hogy nem fogja át a színházi alkotás folyamatát, nem találta meg a jogi kereteket valamennyi alkotói tevékenység számára. „A színészek ugyan idegenkedve fogadják – ha kizárólag az egzisztenciális szempontokat tekintem, talán igazuk is van –, de maga a szakma, úgy egészében, profitálhatna belőle” – értékelte a jogszabályt Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház önkormányzati intézmény, s így nagyrészt a városi költségvetésből számára kiosztott összegből kell gazdálkodnia – jelezte Nagy Pál, a színház igazgatója. Szerinte, ha a törvény életbe lép, az aktuális önkormányzati testületnek el kell eldöntenie a színház sorsát. A megnövekedett bérezési alapot a kisebb önkormányzatok nem fogják tudni felvállalni, és következik a leépítés, karcsúsítás. „Én úgy látom, ha az állam nem áll a színházak mellé második pillérként, mint kiszámítható támogató – mint például Magyarországon –, akkor a magyar önkormányzati színházak sorsa megpecsételődik” – mondta Nagy Pál. Meleg Vilmos, a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti igazgatója szerint a törvény egyrészt megadja a lehetőséget arra, hogy aki játszik és sokat játszik, azt megfizessék, viszont létbizonytalanságot okozhat azoknál, akik nem játszanak. /Bágyi Bencze Jakab, Erdős Zsófia, Király K. László, Pataki Zoltán: Színháznapi törvényörvény. Temesvár, Vásárhely, Udvarhely és Várad sem tartja túl pozitívnak a változásokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Szakmai bizottság ellenőrizte, hogy a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem megfelel-e az akkreditáláshoz szükséges kritériumoknak. „Mint valahány, már akkreditált magánegyetem, a nagyváradi sem felel meg tökéletesen ezeknek a szempontoknak az akkreditálásért történő kopogtatás pillanatában, és csak a politikusok jóhiszeműségén múlik az elfogadása” – fogalmazott Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. Az ellenőrző bizottság jövő héten olyan jelentést tesz a parlamenti oktatásügyi bizottság asztalára, amellyel meggyőzi az ellenzéket is az egyetem akkreditálásáról. „Remélem, két-három hét múlva arról számolhatunk be, hogy mind a bizottság, mint a képviselőház plénuma elfogadta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálását, ami azt jelenti, hogy megszervezheti végzős diákjainak a licencvizsgát, és saját nevével ellátott oklevelet bocsáthat ki” – fejezte ki reményét a képviselőAz ellenzék zöme mindent elkövetett, hogy az első magyar nyelvű magánegyetem akkreditálását megakadályozzák. A kifogásaik közt szerepelt az egyetem neve, a partiumi megnevezés, hogy csak magyar nyelvű oktatás folyik, továbbá: a szakmai tanács azért véleményezte pozitívan a Partiumi Keresztény Egyetem működését, mert az RMDSZ kormányon lévén nyomást gyakorolt rá. /Bágyi Bencze Jakab: Asztalon a Partiumi Egyetem akkreditálása. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Újranyitja kapuit a Hargita megyei Homoródfürdőn létesült diák- és ifjúsági tábor. A kilencvenes években felszámolt országos hírű iskolatábor 44 villájából egyelőre egyetlen, 67 férőhelyes villát sikerült felújítania a Hargita Megyei Ifjúsági Hatóságnak. A villák használati jogával rendelkező megyei önkormányzat gondnoki minőségében igyekszik kihasználni a táborszervezési lehetőségeket. /Bágyi Bencze Jakab: Táborverés Homoródon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Több mint 150 településen állítana jelöltet a Magyar Polgári Párt (MPP) a helyhatósági választásokon – közölte Szász Jenő, az MPP elnöke. Elmondta, hogy Sepsiszentgyörgyön Kovács István unitárius lelkész jelölésére gondolnak az RMDSZ-es Antal Árpád ellenében. Az MPP április 2-án együttműködési egyezséget kötött a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével (RMGE) Székelyudvarhelyen. Az RMGE azonban az RMDSZ társult szervezeteként a következőkben is együtt kíván működni a Markó Béla vezette szövetséggel. „Az RMDSZ-szel és az MPP-vel való együttműködést településenként a gazdák helyi szervezetei döntik el – hangzott el a Székelyudvarhelyen tartott MPP–RMGE közös sajtótájékoztatón, amelyen Szász Jenő pártelnök és Sebestyén Csaba, a gazdaegyesület elnöke számolt be az egyeztetésről. A megegyezés szerint az RMGE részt vállal az MPP programjának megírásában; az együttműködés pontosításáról és hivatalos formában történő rögzítéséről az RMGE elnöksége a napokban fog dönteni. /Cseke Péter Tamás, Bágyi Bencze Jakab: Gazdatámogatás a polgáriaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Térbe zárt pillanat címmel háromdimenziós fényképkiállítás nyílt Székelyudvarhelyen, 1850 és 1918 között készült fotókból. A kiállítás anyagát a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Történeti Fényképtárának és Felvinczi Sándor magángyűjteményének legérdekesebb felvételeiből állította össze az MNM munkatársa, Bognár Katalin. /Bágyi Bencze Jakab: Háromdimenziós múlt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Székelyudvarhelyen tartja országos kampányindító rendezvényét május 2-án a Magyar Polgári Párt – jelentette be Szász Jenő, az MPP elnöke, Székelyudvarhely leköszönő polgármestere – melyet majd Rúzsa Magdi koncertje zár. Az MPP 12 megyében 203 településen 312 megyeitanácsos-jelöltet, 133 polgármester-jelöltet, 2773 helyitanácsos-jelöltet és 4 tanácselnök-jelöltet indít. „Ezúttal nem is a helyhatósági választásokon történő részvételünk, hanem a csapatépítés a fontos” – mondta a pártelnök. Szász sérelmezte, hogy a megyei tanács-elnökségre pályázó vetélytársa, az RMDSZ-es Borboly Csaba, illetve Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármesterjelöltje, Bunta Levente a Hargita Megyenapok rendezvényt kampánycélokra használja fel. /Bágyi Bencze Jakab: Rúzsa Magdival erősít az MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Május 2-án Székelyudvarhelyen tartotta országos kampányindító rendezvényét a Magyar Polgári Párt (MPP). – Erdélyben megérett az idő a változásra, akárcsak Magyarországon – jelentette ki Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke, aki részt vett a rendezvényen. A kampány-nyitón jelen volt még Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke, valamint Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Tőkés László európai parlamenti képviselő levélben üdvözölte a résztvevőket. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke Aradon a szövetség helyi kampány-nyitó rendezvényén kijelentette, hogy az MPP részvétele a helyhatósági választásokon nem érinti jelentősen az RMDSZ-t, hiszen az MPP-re „a magyar választók legfeljebb 11–12 százaléka” fog csak szavazni. Hozzátette, azokon a településeken, ahol az MPP-nek jobb, vagy az RMDSZ-ével szinte megegyező esélyei vannak, „minden egyes szavazatért megdolgoznak” annak érdekében, hogy a mérleg nyelve az RMDSZ javára mozduljon el. /Elkezdődött a választási kampány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ Székelyudvarhelyen tartott nagygyűlést a Magyar Polgári Párt. Győzni fogunk – jelentette ki Szász Jenő MPP-elnök, mert szerinte mindenki megértette, elérkezett az idő az RMDSZ-politika és -elit leváltására. A rendezvényen szót kapott minden fontosabb erdélyi magyar város polgármesterjelöltje, illetve az MPP megyeitanácselnök-jelöltjei. Kovács István Kovászna megyei tanácselnökjelölt az erkölcsi megújulás fontosságát hangsúlyozta, míg Csinta Samu, Sepsiszentgyörgy polgármesterjelöltje szerint vissza kell hozni az önkormányzatok emberi értékeken alapuló hitelét. Csinta jelezte, első dolga lesz helyi népszavazás kiírása az autonómia érdekében. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a kampányt, majd az önkormányzati munkát az autonómia iránti elkötelezettségnek kell jellemeznie. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke kijelentette, az MPP az első párt, amely szövetséget kötött a gazdákkal. /Nagyszabású rendezvénnyel indított az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./ Az MPP országos kampányindító rendezvényére várták Tőkés László EP-képviselőt, de a püspök nem vett részt a kampányindítón, ő ugyanis erre a napra már korábban lelkészértekezletet hívott össze Nagyváradra. /Bágyi Bencze Jakab: Tőkés László nélkül indított az MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Tervezzünk együtt, döntsünk közösen – mondta Bunta Levente, RMDSZ székelyudvarhelyi polgármester-jelöltje kampányindító sajtótájékoztatóján. „A pályázati pénzek lehívásában van tapasztalatom, hiszen megyei tanács-elnökként már bizonyítottam” – jelentette ki. A területi autonómiáról szólva kifejtette, vissza kell szerezni és meg kell őrizni az erdőket, földeket, iskolákat, egyházi ingatlanokat. /Bágyi Bencze Jakab: Békét ígértek Udvarhelynek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Sok program zajlik a Hargita Megyei Napok során. A népi fafaragásból nyújt ízelítőt a szentegyházi Tamási Áron Iskolában nyílt kiállítás, Székelyudvarhelyen az udvarhelyi népiskolások adtak hangulatos koncertet. Róth András történész bemutatta a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadványait. Szemlézték az Örökségünk címmel megjelenő folyóirat eddigi négy számát is. Székelyudvarhelyen megnyílik a fotókiállítás Nagy Béla fotóművész képeiből, majd bemutatják az Udvarhelyszéki olvasókönyv című összeállítást. A „hazatérők” ünnepi estje május 9-én lesz. /Bágyi Bencze Jakab: Megyenapok hazatérőkkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./ Székelyudvarhelyen Hermann Gusztáv Mihály, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója elmondta: az egy évvel és négy hónappal ezelőtt létrehozott Forrásközpontnak még nincs múltja, ez idő alatt azonban szép számú kiadványt sikerült megjelentetniük. A kötetek között van Hermann Gusztáv Mihály: A székely történelem kistükre 1848, illetve P. Buzogány Árpád: A bogáncs kivirágzik című műfordítása. A Forrásközpont vállalta fel az Aeropolisz hetedik tanulmánykötetének kiadását. Ezek mellett egyéb kisebb kiadványok is megjelentek: egy anyák napi kisfüzet, a Kodály év tiszteletére szerkesztett kottás kiadvány, a Hargita megyei tájházakat bemutató képes levelezőlapok is napvilágot láttak. Az Udvarhely Kulturális Egyesület segítségével jelennek meg a kötetek. /Szász Emese: A forrásközpont mint kiadó. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

Az RMDSZ látványos kampányakciót szervezett Székelyudvarhelyen, Korodi Attila Hargita megyei kampányfőnök vezényletével. A miniszter szerint a Hargita megye tanácselnöki székére pályázó Szász Jenő – jelenleg Székelyudvarhely polgármestere – nem tudja, hogy hány közigazgatási központ van abban a megyében, melyet tanácselnökként vezetni szeretne. Korodi átadta a sajtónak azt a szöveget, melyet Szász a Székely TV Aktuális – Választás 2008 című műsorában mondott el /61 közigazgatási központ van Hargita megyében/. Korodi helyesbített: a megyében 9 város és 58 község van, ami 67 közigazgatási központot jelent. A helyesbítést illusztrálta: fehér vászonra a „61” nem egyenlő „67”-tel szöveget írta fel. Egy levélborítékot címezett Szász Jenőnek, s a levélhez mellékelt egy doboz Cavintont is, mely „agyértágító, és feledékenység ellen nagyon jó. ”Szász Jenő közleményben reagált erre: „Viccelni lehet, s néha kell is, de egy megye közigazgatási régióinak száma állandóan változik. Azaz volt olyan év, amikor 61 közigazgatási régiója volt a megyének, jelenleg 67 van, de lesz még több is, ugyanis számos, ma még azonos közigazgatási körzethez tartozó település fog hamarosan külön közigazgatással rendelkező településsé válni. ” Néhány hónap múlva már nekünk kell Cavintont küldeni a vicces kedvű környezetvédelmi miniszternek – áll Szász közleményében. /Bágyi Bencze Jakab, Fleischer Hilda: Cavintont küldtek Szásznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

1983-ban Budapesten jelentős esemény volt az István, a király előadása. – és még utána is, a rendszerváltásig. Nem úgy napjainkban. Május 25-én, vasárnap Székelyudvarhely főterén láthatta a közönség az István, a királyt, a nyíregyházi Mandala Színház előadásában, Varga Miklóssal a főszerepben. /Bágyi Bencze Jakab: Királyi playback. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Az Itthon, Fiatalon mozgalom felkérte az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséget, vizsgálja ki, miként gyarapodott Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökének vagyona két év alatt több mint 3 millió euróval. Grünstein Szabolcs, a szervezet elnöke szerint a Szász család éves jövedelme 64700 euró. „Ebből két év alatt semmiképp sem lehet 3 millió eurót megtakarítani, hacsak nem nyertek a lottón. Ellenkező esetben felmerülhet a törvénytelenség gyanúja” – magyarázta Grünstein, az RMDSZ tanácsos-jelöltje. Grünsteinék lépését Szász Jenő nem kívánta kommentálni, de bejelentette, több ügyben is rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen. Egyet rágalmazásért, a 2008 Székelyudvarhely, polgári kiadvány szerzői ellen, amelyben olyan ingatlanok birtoklását tulajdonítják neki, amelyekről telekkönyvi kivonattal tudja bizonyítani, hogy nincsenek a birtokában. A másik feljelentés szintén ismeretlen tettesek ellen szól, ez a YouTube-ra négy napja feltöltött filmmel kapcsolatos. Ebben az esetben a feljelentés tárgya egy szomszédos ország nemzeti jelképeinek a meggyalázása. A kisfilmben két álarcos alak egy Borboly Csabát, az RMDSZ tanácselnök-jelöltjét jelképező szalmabábut éget, egy magyar és egy árpádsávos zászló társaságában. A harmadik rendőrségi feljelentés okirat-hamisítás miatt született, szintén ismeretlen tettesek ellen. A feljelentés tárgya ezúttal egy hamisított pecséttel és Szász aláírásával ellátott meghívó, amelyet tizenhat szerkesztőség címére küldtek el, és amelyben az áll, hogy a pártelnök, a választások megnyerését követően, egy bécsi fogadásra hívja meg a sajtó képviselőit. /Bágyi Bencze Jakab, Horváth István: Szász vagyonának kivizsgálását kérik. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Bunta Levente székelyudvarhelyi RMDSZ-polgármester-jelölt a vele készült interjúban rámutatott, bízik az udvarhelyiek józan ítélőképességében. Szerinte Szász Jenő rájött: vesztésre áll vele szemben, ezért megpályázta a megyei tanács elnöki székét. /Bágyi Bencze Jakab: Bízik a választó bölcsességében. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

„A napokban nagyon eldurvult a helyhatósági választási kampány. Többen rágalomhadjáratokat indítottak. Én nem követem a példájukat, mivel a pozitív kampány híve vagyok” – mondta Bunta Levente székelyudvarhelyi RMDSZ-es polgármesterjelölt, a Hargita megyei tanács vezetője. /Bágyi Bencze Jakab: Bunta Levente: nem akarok sárt dobálni. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Szász Jenő MPP-elnök, Hargita megyei tanácselnök-jelölt a győzelemben reménykedett, ellenjelöltje, az RMDSZ-es Borboly Csaba pedig váltásról beszélt. Szász Jenő, Székelyudvarhely leköszönő polgármestere optimista volt, mint mondta, pártja „nagyszerű eredményeket” fog elérni a helyhatósági választásokon. Sikerült megvalósítanunk a demokráciát, a választás szabadságát az erdélyi magyarság körében – magyarázta. Borboly Csaba kijelentette: arra szavazott, hogy olyan emberek vezessék a várost, a megyét, akik emberközeli önkormányzatokat tudnak működtetni „Váltásra van szükség, olyan váltásra, amelyben az élet minősége is fontos lesz” – jelentette ki. /Bágyi Bencze Jakab, Horváth István: Szász jósol, Borboly vált. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Kompromisszum körvonalazódik Székelyudvarhelyen a városi tanács megalakítását megelőzően az RMDSZ, az MPP és a Zöld Párt között. Hajdó Csaba zöld párti tanácsos elmondta, az RMDSZ által elkészített 17 pontos cselekvési programot elfogadhatónak találják. Az RMDSZ jelöltjeként polgármesternek megválasztott Bunta Levente elmondta, négy évre elkészített cselekvési program alapján tárgyaltak a két párttal az önkormányzati tanács megalakításáról. A zöldek pozitívan fogadták programot, az MPP-sek még elemzik. /Bágyi Bencze Jakab: Udvarhelyi kompromisszum? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Az RMDSZ és az MPP közötti összefogást szorgalmazza Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Kifejtette, eredményeik jónak mondhatók. „Országosan több mint 500 önkormányzati tanácsosunk van és polgármestereink több megyében. Akadt olyan település, ahol csak néhány százalékon múlott a jelöltünk győzelme. ” Szász eredményként emelte ki, hogy a helyhatósági választásokon részt vevő közel ötven pártból országosan a 8. helyen állnak. Szász Jenő szorgalmazta, hogy az alpolgármesteri és a megyei tanácsi alelnöki tisztséget az MPP jelöltjeinek engedje át az RMDSZ-es többség. „Arra kérem az MPP-s polgármestereket is, hogy lehetőleg RMDSZ-es alpolgármesterrel dolgozzanak együtt” – magyarázta. Szász javasolta Markó Béla szövetségi elnöknek, hogy ne csak a liberálisokkal, hanem az MPP-vel is fogjon össze az RMDSZ, „hiszen az őszi parlamenti választásokon szükség van a kiegyezésre, összefogásra a két magyar párt között”. /Bágyi Bencze Jakab: Szász összefogást szorgalmaz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Gyergyószentmiklóson az MPP jelöltje, Mezei János lett a polgármester. Weil Gyula, az RMDSZ jelöltje elfogadja az eredményt, és gratulál az új polgármesternek. Weil Gyula most újra a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatói munkakörét látja el. A gyergyói medencében MPP-jelölt csak Gyergyóújfaluban győzött, Ditróban, Gyergyóremetén, Gyergyócsomafalván és Gyergyószárhegyen az RMDSZ adja a polgármestert. A helyhatósági választásokon Hargita megyében két városban volt második forduló. Parajdon Bokor Sándor – volt RMDSZ-es polgármester – független jelöltként nyerte el újra a polgármesteri széket, míg Szentegyházán Burus Ella Mária, az RMDSZ jelöltje. Tusnádfürdőn Albert Tibor MPP-s jelölt lett a polgármester, Balánbányán Meres Mihai független, Csíkpálfalván Ferencz Csaba független jelölt kapta a szavazatok többségét. /Barabás Márti, Bágyi Bencze Jakab: Gyergyószentmiklós „polgári” város lett. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Június 17-én megnyílt a két hétig tartó 31. Homoródszentmártoni Képzőművészeti Tábor. A művészek idén a Homoródszentmárton községhez tartozó Lókod faluban létrehozott Lókodi Ifjúsági Alapítvány épületében lesznek elszállásolva. A táborban 15 hazai és magyarországi képzőművész vesz részt. Valamennyi képzőművész három munkát adományoz a tábornak az ott készült alkotásaiból, kettő közülük az állandó képtárat fogja gazdagítani, a harmadikat pedig a tábort támogatóknak ajándékozzák. /Bágyi Bencze Jakab: Homoródi alkotóműhely. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

A Dr. Verestóy Attila Alapítvány alapítója Verestóy Attila üzletember, szenátor. A februárban bejegyzett alapítvány pályázati rendszerének három kiemelt támogatási területe van: az oktatás, az egészségügy, valamint a szociális támogatások. Az oktatási pályázatok által Hargita megyei lakhellyel rendelkező diákokat támogatnak: 20 középiskolás diákot havi 250 lejjel szeptembertől júliusig, és 10 egyetemistát havi 400 lejjel októbertől augusztusig. Erre várják az igénylőket. A támogatások elbírálásánál elsődleges szempontok a tanulmányi eredmények és a szociális helyzet. Egészségügyi vonatkozásban Hargita megyei lakhellyel rendelkező betegek kezelését támogatja az alapítvány, szociális területen az alapítvány hasonló szakterületekkel rendelkező szervezetekkel akar együttműködni, mint például a fogyatékos gyerekeket segítő székelyudvarhelyi Orbán Alapítvány. A kuratóriumi tagok köztiszteletben álló személyek: dr. Lőrincz Csaba, orvos, Hermann Gusztáv történész, Hajdó István nyugalmazott főesperes. Az alapítvány egymillió új lej alaptőkével indul, mely az alapító reményei szerint évente kétszázezer lej plusz jövedelmet is teremt. Amennyiben nem sikerül az alapítványon keresztül ezt az összeget kigazdálkodni, ennek biztosítását az alapító vállalja. /(Bágyi Bencze Jakab): Alapítvány három pilléren. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ Emlékeztető: 2006-ban 53-54 millió dollár volt Verestóy vagyona. /Krónika (Kolozsvár), 2006. nov. 15./