Gondot jelent a szövegértés
Minden második romániai fiatalnak gondot jelent az olvasott szöveg értelmezése, derül ki egy felmérésből. A funkcionális analfabetizmus terjedése ér újratermelése európai, sőt világjelenség. Uniós viszonylatban Románia évek óta sereghajtó.
Az olvasási képességek mérése tekintetében uniós viszonylatban évek óta sereghajtónak számít Románia, így annak a felmérésnek az eredménye sem meglepő, amely szerint az általános iskolás diákok közül minden második tanuló szövegértési gondokkal küszködik, azaz funkcionális analfabéta.
A szaktárca ezen a szégyenletes eredményen oly módon szeretne javítani, hogy ősztől az I–VIII. osztályban ismét kötelezővé teszi az olvasás órát.
Mit mutat a felmérés?
Felmérések alapján a 15 éves fiatalok között két fiatal közül minden másodiknak gondot okoz az olvasott szöveg értelmezése. Nemcsak az irodalmi szövegek megértése nehézkes a fiatalok számára, de a matematika feladatok értelmezése is problémát okoz, sőt a földrajz vagy a történelem tárgyak esetében is szövegértelmezési nehézségekkel küszködnek.
A szaktárca lépése (ti. az olvasás bevezetése az általános oktatási rendszerben) része az Oktatás 2020 intézkedéscsomagnak. A program céljai között szerepel az iskolaelhagyás 11,3 százalékra való visszaszorítása, illetve az óvodáskorú gyermekek bevonása az oktatási rendszerbe. Romániában jelenleg az óvodáskorú gyerekek 73,4 százaléka jár óvodába.
Mire vezethető vissza?
A funkcionális analfabetizmus terjedése és újratermelése európai, sőt világjelenség. A problémával kapcsolatban Bagosi Ilona, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium magyar szakos tanára elmondta, a középiskolában szerencsére nem elterjedt, de nagyon kevés kivételként találkozott már a jelenséggel, főként a IX. és X. osztályokban. Hozzátette, azok a diákok, akik ezzel a problémával küszködnek, az érettségiig behozzák a lemaradást.
Bagosi Ilona tapasztalata szerint azoknál a diákoknál jelent ez gondot, akik otthon nem kapják meg a szükséges támogatást, több családban már újságot sem olvasnak. Kisebb korban minden szülőnek mesét kellene olvasnia gyermekének, így talán megelőzhető lenne a funkcionális analfabetizmus — fogalmazott a magyartanárnő. A főgimnázium diákjai körében a 2010/2011–es tanév második félévében készítettek is egy erre vonatkozó felmérést, ebből kiderült, hogy elég sok gyermeknek nem olvastak mesét kisebb korban.
Háttér
Az Európai Bizottság minden évben értékeli a tagállamok teljesítményét az oktatás és a felnőttképzés területén is, a Lisszaboni Stratégia célkitűzéseit szem előtt tartva. A jelentés tizenhatféle mutatószámot használ, mérve többek között az iskolai felkészítésben való részvételt, a felsőoktatásban végzettek számát, és az infokommunikációs képességeket. Ezen kívül felügyeli az oktatásra és képzésre szánt források felhasználását. A tagállamoknak egyébként 2010–ig a következő célokat kellett volna teljesíteniük: a 18–24 év közötti diákok maximum 10%–a hagyja félbe iskolai tanulmányai, a rosszul olvasó tanulók aránya legalább 20%–kal csökkenjen, a fiatalok legalább 85%–a befejezett középfokú végzettséggel rendelkezzen, a matematikai, természettudományos vagy műszaki képzést végzettek arányának mintegy 15%–kal növekedjen, a felnőttek 12,5%–a részt vegyen az élethosszig tartó tanulási programokban. erdon.ro