Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Bagoly Erzsébet
2 tétel
2016. január 18.
Szorgos kezek energiája
Varrótűvel harcolnak hagyományainkért
Kézimunkák a hagyomány nyomában címmel nyílt kiállítás Bagoly Erzsébet és Pászka Éva varrottasaiból szombat délelőtt Kézdivásárhelyen, a Gyűjtemények Házában, Beke Ernő házigazda „telt házat” köszönthetett. A falakon szebbnél szebb darabok képviselték az egyes tájegységeket, legalább huszonkét különböző stílust, technikát vehetünk szemügyre február végéig.
Fülöp Magdolna nőegyesületi elnök bevezetőjéből kiemelendő a gondolat, hogy a nem kevés energiát igénylő darabok elkészítéséhez a családi tűzhely melege, a gyerekek, unokák szeretete is hozzájárult. László Katalin a hímzés eredetét foglalta össze: már az ókorban is művelték Egyiptomban, Mezopotámiában, Kínában, római feljegyzésekben is az ázsiai őshazára utaló elnevezések szerepelnek. Európában a XI–XII. században kezdett terjedni, a népi hímzés csak később, az ipari forradalom után, végül Mária Terézia már a kötelező tárgyak közé sorolta. Legdíszesebbek mindig a menyasszonyi kelengye darabjai számítottak, ám a díszítésen túl gyakorlati haszna is volt a módszernek: a ruhadarabok kopásnak leginkább kitett részeit hímezték ki.
A kiállítók célja gazdag mintakincsünk megőrzése, a két hölgy mondhatni tűvel a kezében harcol a hagyományainkért. A hímzett darabok ma sem veszítettek értékükből, ellenkezőleg, most, amikor minden előre gyártott, „félkész”, külön megbecsülendő a gyönyörű darabokba fektetett rengeteg idő – zárta gondolatait a tárlatvezető.
Az esemény záróakkordjaként Beke Ernő emléklapot nyújtott át a kiállítóknak, Bagoly Anabella, Kertész Andrea, Handra Cintia és Pászka Melinda pedig szavalattal, illetve az alkalomhoz illő gondolatokkal gazdagították a megnyitót.
F. I. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Varrótűvel harcolnak hagyományainkért
Kézimunkák a hagyomány nyomában címmel nyílt kiállítás Bagoly Erzsébet és Pászka Éva varrottasaiból szombat délelőtt Kézdivásárhelyen, a Gyűjtemények Házában, Beke Ernő házigazda „telt házat” köszönthetett. A falakon szebbnél szebb darabok képviselték az egyes tájegységeket, legalább huszonkét különböző stílust, technikát vehetünk szemügyre február végéig.
Fülöp Magdolna nőegyesületi elnök bevezetőjéből kiemelendő a gondolat, hogy a nem kevés energiát igénylő darabok elkészítéséhez a családi tűzhely melege, a gyerekek, unokák szeretete is hozzájárult. László Katalin a hímzés eredetét foglalta össze: már az ókorban is művelték Egyiptomban, Mezopotámiában, Kínában, római feljegyzésekben is az ázsiai őshazára utaló elnevezések szerepelnek. Európában a XI–XII. században kezdett terjedni, a népi hímzés csak később, az ipari forradalom után, végül Mária Terézia már a kötelező tárgyak közé sorolta. Legdíszesebbek mindig a menyasszonyi kelengye darabjai számítottak, ám a díszítésen túl gyakorlati haszna is volt a módszernek: a ruhadarabok kopásnak leginkább kitett részeit hímezték ki.
A kiállítók célja gazdag mintakincsünk megőrzése, a két hölgy mondhatni tűvel a kezében harcol a hagyományainkért. A hímzett darabok ma sem veszítettek értékükből, ellenkezőleg, most, amikor minden előre gyártott, „félkész”, külön megbecsülendő a gyönyörű darabokba fektetett rengeteg idő – zárta gondolatait a tárlatvezető.
Az esemény záróakkordjaként Beke Ernő emléklapot nyújtott át a kiállítóknak, Bagoly Anabella, Kertész Andrea, Handra Cintia és Pászka Melinda pedig szavalattal, illetve az alkalomhoz illő gondolatokkal gazdagították a megnyitót.
F. I. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. március 24.
Tojásfestés a könyvtárban
A Barabás Zsombor Háromszéki Népművészeti Egyesület első alkalommal szervezett családi tojásfestést tegnap délután a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár pincehelyiségében.
Az egyesület tagjai – László Károly, Bagoly Erzsébet, Opra Etelka, Szabó Erzsébet (Bimbi), Pászka Éva, Vajik Tünde – hagyományos és modernebb technikájú tojásfestésre tanították a kisszámú érdeklődőt. Előző nap a Csiszár Dénes Tanműhelyben tartott Opra Etelka tojásíró népművész hagyományos tojásfestést, amelyen negyven felnőtt és tanuló vett részt. Szombat délután a Gyűjtemények Házában Volloncs Mária torjai iparművész tart óvodások és iskolások részére filctollas tojásfestést. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A Barabás Zsombor Háromszéki Népművészeti Egyesület első alkalommal szervezett családi tojásfestést tegnap délután a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár pincehelyiségében.
Az egyesület tagjai – László Károly, Bagoly Erzsébet, Opra Etelka, Szabó Erzsébet (Bimbi), Pászka Éva, Vajik Tünde – hagyományos és modernebb technikájú tojásfestésre tanították a kisszámú érdeklődőt. Előző nap a Csiszár Dénes Tanműhelyben tartott Opra Etelka tojásíró népművész hagyományos tojásfestést, amelyen negyven felnőtt és tanuló vett részt. Szombat délután a Gyűjtemények Házában Volloncs Mária torjai iparművész tart óvodások és iskolások részére filctollas tojásfestést. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)