Razvan Popescu államtitkár, a kormány információs hivatalának vezetője bejelentette, hogy a határon túli románokkal foglalkozó főosztály új államtitkára Viorel Badea lesz, aki a magyarellenességéről híres Mugur Vasiliu helyét veszi át. Vasiliu elsősorban a romániai magyarok sorsával volt elfoglalva, aki mindent megtett a román-magyar viszony megmérgezése érdekében. Vasiliu a fővárosi román lapoknak adott nyilatkozatában azzal vádolja a magyarországi Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH), hogy a román állam integritása elleni tevékenységet folytat. A parlament jóváhagyott tízmilliárd lejt a határon túli románokkal foglalkozó főosztály projektjeire, ebből 4,3 milliárdot a határon túli román sajtó támogatására fordítanak. Popescu arról is beszámolt, hogy a kormány 1 milliárd lejes támogatást szándékszik nyújtani, a magukat fenntartani képtelen Hargita és Kovászna megyei román nyelvű lapoknak és folyóiratoknak. /Leváltották a határon túli románok vezetőjét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

"A Romániai Magyar Szó munkatársa interjút készített Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével. Szabó Tibor a Felvidéken született 1959-ben. A középiskola elvégzése után ösztöndíjjal érkezett Magyarországra, az ELTE földtudományi szakán végzett. Diplomája megszerzése után visszament Csehszlovákiába, ahol szakmai területen helyezkedett el. A 80-as évek közepén telepedett át családjával Magyarországra. A HTMH-nál 1992 óta dolgozik, kinevezése előtt a II. Területi Főosztályt vezette, amelyhez Felvidék tartozik. Elmondta, hogy nem egyszerűen közigazgatási feladatnak tekinti a határon túli magyarság ügyeinek kezelését, "hanem olyan nemzeti feladatnak, amely egyfajta hazaépítés." Kifejtette, hogy élő kapcsolat van a Külügyminisztérium és a HTMH területi és funkcionális főosztályai között, a HTMH képviselői jelen vannak minden olyan külügyminisztériumi értekezleten, amely érintheti a határon túli magyarságot. Folyamatban van a hivatal számítógépes bekapcsolása is a Külügyminisztérium információs rendszerébe. - A HTMH-n belül gazdasági ügyekkel foglalkozó, új elnökhelyettesi tisztség létesült. Hatáskörébe a határon átnyúló, a határon túli magyarságot érintő gazdasági ügyek tartoznak. Feladatkörébe tartozik például a magyarországi és a határon túli magyarok által lakott régiók vállalkozói társadalmának összekapcsolása, a közreműködési lehetőségek felkutatása, szorgalmazása, bővítése. A magyar tőke bevonása a környező országok privatizációs folyamataiba, vegyes vállalatok alakítása. Olyan formák megtalálása, amelyek segítségével a határon túli magyar vállalkozók hozzáférhetnek Európa Uniós, Phare vagy egyéb forrásokhoz. A jelzett gazdasági törekvések érdekében napi kapcsolatban vannak a határon túli magyar szervezetek gazdasági szakértőivel. Ilyen irányban szervezték át az Új Kézfogás Közalapítványt is. Másik vonal az önkormányzati kapcsolatok, főleg ott, ahol ezek magyar többségűek, illetve ahol magyarok is jelen vannak az önkormányzatokban. Lényeges elem az államközi kapcsolatok, a szaktárcák közötti együttműködés. - A közalapítványok támogatási stratégiája jelenleg olyan infrastrukturális háttér, intézményrendszer kiépítésére, illetve működtetésére összpontosul, amely a határon túli magyarság számára, mint közösségek számára távlatilag is biztosítja a fennmaradást. Ilyen céllal történtek a különféle központok létrehozását szolgáló ingatlanvásárlások, beruházások. Oktatási és kulturális területen az Illyés Közalapítvány révén valósul meg a támogatás, kiegészülve a kimondottan oktatási célokat szolgáló Apáczai Közalapítvány tevékenységével. Ez utóbbi a tavaly jött létre, támogatási körébe tartozik például a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola, a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémia, a Kárpátaljai Magyar Tanítóképző Főiskola. Gazdasági téren az Új Kézfogás Közalapítvány segíti a határon túli magyarságot. - Más forrásokból is nyílik támogatási lehetőség a határon túli magyarok számára. Ilyen a szociális és karitatív célokat szolgáló Mocsáry Lajos Alapítvány, az egészségügyi ellátásra szakosodott Segítő Jobb Alapítvány, a határon túli magyarok könyvellátására specializálódott Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány. Megalakult nov. 27-én a Magyar Ifjúsági Konferencia, és egyidejűleg született döntés arról az Ifjúsági- és Sportminisztériumban, hogy 2000-ben a tárca költségvetésétől függően anyagi alapot hoznak létre a határon túli ifjúsági programok finanszírozására. - A román-magyar kormányközi vegyes bizottság Kisebbségügyi Együttműködési Szakbizottságának társelnöke magyar részről a HTMH elnöke. Román részről a társelnök jelenleg, idén nyártól Viorel Badea, a bukaresti kormány határon túli románokkal foglalkozó ügyosztályának vezetője (Departamentul pentru Relatiile cu Romanii de peste Hotare). Ez a bizottság 1998. decemberében alakult meg. Sikerült egy ajánláscsomagot megfogalmazni. A magyar kormány ezeket az ajánlásokat kormányhatározat formájában a kötelezővé tette, tehát végrehajtásuk elkezdődött. A román fél részéről ez nem történt meg, a román kormány nem erősítette meg, hogy a vegyes bizottsági ajánláscsomagot elfogadja. Az egyik legfontosabb feladat a magyar állampolgárok és a határon túli magyar nemzetiségű közösségek tagjainak egymáshoz való viszonyának rendezése. Ezt mondják az utóbbi időben státustörvénynek. - Szabó Tibor kitért a MÁÉRT hat szakértői bizottságában folyó munkára is. Az EU-Integrációs Szakértői Bizottság a következő kérdésköröket vizsgálja: a közép- kelet-európai régió integrációs folyamatának általános helyzete, különös tekintettel az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásokra, illetve mindezek hatása a határon túli magyarságra; a határon túli magyarok Magyarországon történő munkavállalásának kérdései. Az Állampolgársági és Önkormányzati Szakértői Bizottság elkezdte a "határon túli magyar" jogi fogalmának körvonalazását. Vita volt, egyesek kívánatosnak tartották a magyar állampolgárság biztosítását a határon túli magyarok számára. Más álláspontok szerint a többes állampolgárság ügyét nem kell összekapcsolni a határon túli magyarok jogállásának kérdéskörével. A Gazdasági Szakértői Bizottság ajánlásokat dolgozott ki. A határon túl élő magyarok zömét magukba foglaló országokkal való gazdasági kapcsolatfejlesztés természetes és kiemelt célja a magyar kormány stratégiájának. E kapcsolatok fejlesztését erősítheti a magyar vállalkozók működő-tőke kivitelének fokozása. Az Oktatási Szakértői Bizottság javaslatokat tett a határon túli magyar oktatásügy fejlesztéséhez kapcsolódó feladatokra vonatkozóan. Egyetértés van a következő ajánlásokban: a határon túli magyar oktatást (tudományosságot) támogató magyarországi háttérintézmények, szervezetek működési hatékonyságának megvizsgálása, a határon túli magyar tudományos és oktatási intézményrendszer kataszter jellegű feltérképezése, kutatási program indítása az emberi erőforrások helyzetének összehasonlító vizsgálatára a határon túli magyarság körében. A Kulturális Szakértői Bizottság átfogó - a határon túli irodalomra, művészetekre, közgyűjteményekre, közművelődésre, a műkedvelő mozgalmakra stb. kiterjedő - elemzések elkészítését tűzte ki célul. Ugyancsak elhatározták egy intézményi kataszter felállítását. A Szociális és Egészségügyi Szakértői Bizottság a határon túli magyarokat érintő munkajogi, foglakoztatás-politikai, egészségügyi mechanizmusok alapos előkészítését tartja szükségesnek. Az egyik legidőszerűbb kérdés a határon túli magyarok magyarországi gyógykezelésének megoldása. Számolni kell a költségvetés teherbíró képességével, a magyar társadalom toleranciájának jelenlegi szintjével. /Guther M. Ilona: MAGYAR-MAGYAR INTEGRÁCIÓ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./"

"Ápr. 14-én Orbán Viktor népes magyar hivatalos küldöttség és jelentős magyar üzletembercsoport élén egynapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Kíséretében volt Harrach Péter szociális és munkaügyi, Matolcsy György gazdasági, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor HTMH-elnök, Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet és a magyar kormány több tisztségviselője. Konkrét eredmény nélkül zárult Bukarestben Orbán Viktor és Mugur Isarescu román miniszterelnök hivatalos megbeszélése. Csíkszeredában nem nyílik meg idén a korábbi megállapodás értelmében a magyar főkonzulátus, a ciánszennyezés kérdéséről pedig a politikusok végképp lemondtak, és megoldását a jogászokra bízták. A sajtóértekezleten Mugur Isarescu kifejtette: Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a szomszédos országok közül. Szerinte a szennyezési károk megállapítását a bíróságok hivatottak elvégezni. Hozzátette: a megtörtént szerencsétlenségek közül egyesek meghaladják a román költségvetés lehetőségeit. A környezetvédelmi beruházások rendkívül költségesek. Az Európai Unió és a Világbank segítségét kérték ez ügyben. A Budapest-Bukarest autópálya nyomvonala: Nagylak-Arad-Bukarest-Konstanca, szögezte le. A konzulátusi hálózat bővítését a romániai választási év miatt elhalasztották. Orbán Viktor elmondta: Magyarország kész arra, hogy a szabad kereskedelmet, a határátkelők és a két országban működő konzulátusok számát növelje. Orbán úgy vélte: a két félnek az alapszerződésen kívüli eszközökkel is meg kell próbálni a létező problémák megoldását. A magyar kormányfő kifejtette: sürgették a román felet, hogy a létező környezetvédelmi megállapodást a román parlament is ratifikálja. Ugyanakkor új, komplex, átfogó egyezmény kidolgozását javasolta e téren, olyant, amilyent Magyarország más szomszédos országokkal is szeretne megkötni, és amely a veszélyforrások követésének mechanizmusát is tartalmazza. Konzulátus megnyitásához két fél kell, az egyik már megvan - mondta. A két kormányfő bejelentette: három új határátkelőt nyitnak a két ország között, és nemsokára aláírják azt a szerződést, amelynek értelmében nyolcezer szezonáris munkavállaló és hétszáz gyakornok dolgozhat Romániában, illetve Magyarországon. Orbán Viktor bukaresti hivatalában kereste fel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A találkozót követően Markó a következőket nyilatkozta: fontos időben kerül sor a magyar miniszterelnök látogatására, hiszen választási évben van Románia, és nem mindegy, hogy a román kormány és a kormánykoalíció hogyan építi a következő hónapokban kapcsolatát Magyarországgal. Tennivaló bőven van, például a gazdaság terén. Markó Béla rámutatott: elégedetlen azzal, ahogy a román kormány reagált néhány kérdésre. Példaként Markó a csíkszeredai főkonzulátust említette, amelynek kérdésében a korábbi elvi egyetértés ellenére sem sikerült megállapodásra jutni. Markó elmondta: az egyetemről is tárgyaltak Orbán Viktorral. Lényeges támogatásnak tartja az erdélyi alapítványi egyetemre a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot. Orbán Viktor Emil Constantinescu államelnöknél tett látogatást, este pedig a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott az erdélyi magyar egyházak püspökeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Orbán Viktor bukaresti látogatása Nem hoztak sok eredményt a kétoldalú megbeszélések. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Ápr. 14-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kísérete ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. miniszterelnököt és a kíséretében lévő hivatalos személyeket Markó Béla szövetségi elnök fogadta. A találkozón magyar részről jelen volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium(KÜM) politikai államtitkára, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Lőrincz Csaba, a KÜM főosztályvezetője, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás főosztályvezető-helyettes (KÜM), Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet (KÜM). A találkozón jelen volt Ion Caramitru művelődésügyi miniszter, a magyar kormányküldöttség állandó kísérője. Markó Béla szövetségi elnök méltatta a magyar üzletemberek küldöttségének egyidejű bukaresti látogatását és tárgyalásait. A szövetségi elnök szólt a választások közeledtéről. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a NATO-taggá vált és az EU-ba is elsők között integrálódó Magyarország vélekedése nagyobb súllyal esik latba. Végezetül a szövetségi elnök fontosnak ítélte a MÁÉRT működését, és ennek kapcsán a magyar kormány támogatását az erdélyi magyar alapítványi egyetem létrehozásához. Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a mostani látogatás a választási évben nem mentes kockázatoktól, hiszen kevéssel a választások előtt a hivatalban levő kormány sokkal óvatosabb, ezért látványos sikerekre nem lehetett számítani a tárgyalások során. Markó Béla válaszában fontosnak nevezte az új határátkelőhelyek megnyitását a térség lakossága számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a romániai magyarság szempontjából a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar befektetők részvétele a privatizációban, hiszen ez érinti a Székelyföldet, egész Erdélyt. A szövetség elnöke ugyanakkor szorosabb együttműködést szorgalmazott az RMDSZ államtitkárai és kormányzati tisztségviselői, illetve a magyar kormány miniszterei között. /Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség találkozója az RMDSZ vezető tisztségviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14. - 1702. sz./ A magyar kormányfőt fogadta Emil Constantinescu államfő is. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy Emil Constantinescu hivatali ideje alatt jelentősen javultak a magyar-román kapcsolatok. A legnagyobb fejlődést a román államfő közvetlen felelőssége alá tartozó területen, a katonai együttműködésben érte el a két ország. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután RMDSZ-székházban félórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, megállapította: Nagyon fontos időpontban került sor a magyar miniszterelnök bukaresti látogatására, hiszen a romániai választási évben nem mindegy, hogy a román kormány és a jelenlegi román kormánykoalíció hogyan építi kapcsolatait a következő hónapokban Magyarországgal. - Orbán Viktor látogatást tett a román képviselőház elnökénél, Ion Diaconescunál is, majd a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott a romániai magyar történelmi egyházak vezetőivel. "A találkozón a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott mostani tárgyalásai eredményeiről, illetve, ahogy ő fogalmazott eredménytelenségéről" - nyilatkozta a találkozó után Tőkés László nagyváradi református püspök. - Összességében eredményes, minősítette bukaresti hivatalos látogatását Orbán Viktor a magyar sajtó előtt. Utalt arra, a román fél megígérte az 1997-ben aláírt környezetvédelmi egyezmény parlamenti ratifikálását. Ez a ciánszennyezés körüli ügyek fényében különösen fontos Magyarország számára. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyalásokon szóba hozta az egyházi javak ügyét: "a magyar félnek két igénye van: szülessen olyan átfogó rendezés, amely európai alapokon áll, a meghozott konkrét döntéseket pedig a gyakorlatban is érvényesítse a román kormány" - szögezte le Orbán Viktor. A magyar kormányfő kíséretében levő miniszterek, államtitkárok is megbeszéléseket tartottak. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára és Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa megbeszélést folytatott Tomescu román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel. Rockenbauer Zoltán miniszter /Nemzeti kulturális Örökség Minisztériuma/ első ízben tárgyalt román kollégájával, Ion Caramitru művelődési miniszterrel.. Értékesnek minősítette a tavaly megkötött kétoldalú műemlékvédelmi megállapodást. Megerősítették azon szándékukat, hogy az erdélyi magyar vonatkozású műemlékeket a két ország szakemberei közösen kutassák, katalogizálják és állítsák helyre. Rockenbauer Zoltán üdvözölte, hogy a román kulturális tárca megőrizte saját felügyeletében a Marosvásárhelyi Magyar Színházat, a kolozsvári Magyar Állami Színházat és a Magyar Állami Operát. Caramitru miniszter megígérte, hogy ez a jövőben sem fog változni. - Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megbeszéléseket folytatott Smaranda Dobrescu román munkaügyi és szociális miniszterrel, véglegesítették azt a két magyar-román foglalkoztatási egyezményt, amelyet a jövő hónapban fognak aláírni Budapesten. Az egyik évi 8000-8000 szezonális munkavállaló kölcsönös, legfeljebb hat-hat hónapos foglalkoztatásáról, a másik évi 700-700 gyakornok egyéves, de másfél évre meghosszabbítható cseréjéről, szakmai gyakorlatáról, illetőleg kulturális és nyelvi ismeretszerzéséről szól. - Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: román kollegájának, Mihai-Razvan Ungureanunak felvetette a kétoldalú diplomáciai ingatlanok évtizedek óta elhanyagolt sorsának és rendezésének ügyét. - Szabó Tibor, a HTMH elnöke Viorel Badeával, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetőjével, a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével tárgyalt s megegyeztek abban, hogy két héten belül a magyar fél kap egy tájékoztatást a román kormánytól arról, hogy az 1998-ban megfogalmazott ajánlásokat miként hajtották végre, s ezt követően két hónapon belül összeül a vegyes bizottság, hogy közösen megvizsgálják az ajánlások megvalósulását és újabb ajánlásokat fogalmazzanak meg. /Orbán Viktor első hivatalos romániai útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./"

Badea a magyarországi kisebbségi törvényről
A magyarországi kisebbségi törvény módosításának újratárgyalását szándékszik a magyar–román kormányközi bizottság napirendjére felvétetni Viorel Badea demokrata-liberális párti (PDL) szenátor, a külpolitikai bizottság elnöke.
Állhatatos módon kérni fogjuk a kisebbségi törvény megváltoztatását, hogy ne alakulhassanak ki olyan mesterséges jellegű önkormányzatok, amelyek nem képviselik megfelelően a magyarországi román kisebbséget – jelentette ki a politikus. Badea a magyarországi román közösségek képviselőivel való találkozóját követően értesült az etno-business nevezetű jelenségről, amelynek kiemelkedő példájaként a más etnikumok által irányított, budapesti román önkormányzatot említette.
Badea javasolta a PD-L szenátori csoportjának, hogy a határmenti települések honatyái legalább kéthavonta találkozzanak a magyarországi román közösségek képviselőivel. Mindemellett a politikus tiszteletbeli tanácsost nevezne ki a parlamentben, aki a magyarországi román kisebbség által kijelölt személy lenne, s heti rendszerességgel beszámolhatna közösségének problémáiról.
Totka László. Szabadság (Kolozsvár)

Vétó
Bár a horvát európai uniós csatlakozás Szlovénia általi késleltetése után nem lenne precedens értékű, mindenképpen komoly jelzés lenne az EU vezetői és többi tagállama felé, ha Magyarország valóban megvétózná Szerbia tagjelölti státusát a kárpótlási törvény magyarellenes cikkelyei miatt.
A belgrádi parlament által elfogadott restitúciós jogszabály ugyanis minden alapvető emberjogi egyezménnyel ellentétes, hiszen a kollektív bűnösség elve alapján zárja ki a kárpótlásból a magyarokat és a németeket azon az alapon, hogy a második világháború idején együttműködtek „a fasiszta megszállókkal”. Ezért egyetlen, a demokratikus alapelveket és az emberi jogokat tisztelő uniós kormány sem találhat kivetnivalót abban, hogy a közösség egyik tagja ilyen radikális lépés kíséretében emeli föl a szavát ellene. Pláne úgy, hogy a szerbiai kisebbségekkel szembeni visszaélések ügyében váratlan szövetséges is akadt Románia képében, hiszen a kormánypárti PDL egyik szenátora, Viorel Badea épp a héten jelentette ki, hogy a Szerbiában élő románokkal szemben a népszámlálás alkalmával elkövetett visszaélések román vétót is maguk után vonhatnak.
A vétó meglebegtetése arra is jó alkalom, hogy Budapest nyomatékosan felhívja a figyelmet a Magyarországtól elszakított területeken élő magyar közösségek létére és problémáira – ez vélhetően sokkal hatékonyabb lenne, mint a kézzel fogható eredménnyel nem vagy alig járó EP-viták, hiszen az EU-tagállamok egy része saját kisebbségi problémái miatt rendszerint inkább szőnyeg alá söpörné a kérdést. Ha a budapesti kormány megvétózná a szerb tagjelöltséget, azzal keményebb kiállásról tenne tanúbizonyságot a határon túli magyarok mellett, mint az előző kabinetek – emlékezzünk csak a szlovákiai nyelvtörvény ügyében tanúsított tehetetlenségre, bár tény, hogy Pozsonnyal szemben kevesebb eszköz állt rendelkezésre, lévén, hogy szintén EU-tagállam. A határozottabb fellépés ugyanakkor elvárható lett volna. Igaz, előfordulhat, hogy amit a jelenlegi kormány elődein számon kért, azt „bepótolhatja:” a Radicova-kormány bukása után fennáll a veszélye, hogy jövőre ismét a kisebbségpolitikájában gyakran fasisztoid intézkedéseket alkalmazó Robert Fico alakítson kormányt. Az EU-n, sőt az eurózónán belüli Szlovákián pedig jóval nehezebb lesz fogást találni, mint a kapuk előtt kuncsorgó Szerbián.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Bukarest, a kisebbségvédő
Miközben mind külföldről, mind belföldről bírálják a román kormányt, amiért Bukarest csupán feltételekkel hajlandó támogatni Szerbia európai uniós tagjelöltté nyilvánítását, a román külügyminisztérium jelezte: azt várja Belgrádtól, hogy egyezményt írjon alá Bukaresttel a szerbiai kisebbségek védelméről.
Mint arról beszámoltunk, az EU-tagállamok külügyminisztereiből álló általános ügyek tanácsának kedden kellett döntenie arról, hogy támogatja-e a balkáni ország tagjelöltté nyilvánítását.
Románia ugyanakkor már korábban jelezte, hogy a Timok-völgyi vlachok elleni jogtiprások miatt vétót emelhet. A külügyminiszterek végül hosszasan elhúzódó ülés után javasolták a tagjelöltté nyilvánítást, de Bukarest ellenkezése miatt hivatalos álláspontot nem fogalmaztak meg.
Cristian Diaconescu román külügyminiszter közölte: Románia nem akadályozza meg a szerb EU-tagjelölti státus elfogadását, de elvárja, hogy Szerbiát is ugyanolyan szigorú megfigyelés alá vessék a kisebbségi jogok betartása terén, mint korábban Romániát. A román külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki, amelyben tudatta: konkrét és gyors előrelépést tart szükségesnek a szerbiai kisebbségek jogállását rögzítő kétoldalú dokumentum aláírása terén.
Egyúttal szükségesnek nevezte, hogy az Európai Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főmegbízottja is megfigyelje, hogyan tarja be Szerbia az Európai Unió kisebbségvédelmi előírásait. A szerb uniós tagjelöltségről egyébként az uniós állam- és kormányfők hétvégi ülésén születik döntés.
Az uniós partnerek közül volt aki elégedetlenségének adott hangot a román álláspont miatt: Guido Westerwelle német külügyminiszter szerint az „beárnyékolta az amúgy sem könnyű tárgyalásokat”. A bukaresti döntést európai uniós körökben annak tudják be, hogy Románia így akarja jelezni elégedetlenségét, amiért egyetlen uniós tagállam – Hollandia – ellenkezése miatt halasztódik az ország schengeni csatlakozása.
Román feltételek
Leonard Orban román Európa-ügyi miniszter ugyanakkor tegnap kijelentette: jelentős problémák vannak a szerbiai nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásával, ezért kívánta Románia az Európai Tanácsban napirendre tűzni a témát. „Nem akadályozásról van szó. Erről a témáról az Európai Tanács szintjén tárgyalunk. Románia rendkívül fontos dolgot kér, azt, hogy Szerbia tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait” – jelentette ki Orban.
Eugen Tomac, a határon túli románokért felelős államtitkárság vezetője a szerbiai románok küldöttségével folytatott tegnapi találkozót követően leszögezte: Románia nagyon jól tudja, milyen a szerbiai román kisebbség valós helyzete, az általa küldött jelzés pedig világos és egyértelmű: valós garanciákat akar e kisebbség védelmében. „Nem akarjuk, hogy a román kisebbség vlachokra és románokra oszoljon. Nincs vlach nemzeti kisebbség, nem tudjuk szabványosítani a román nyelvjárásokat. A román állam álláspontja szilárd: a román nyelv hivatalos az EU-ban, ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy ahol román kisebbségek élnek, tartsák tiszteletben nemzettársaink jogait” – jelentette ki Tomac. Hozzátette: a román állam nem akar sokat, csupán anyanyelvű oktatást, a szerbiai román ortodox egyház elismerését, valamint román nyelvű televíziós és rádióműsorokat.
Viorel Badea demokrata-liberális párti szenátor, a felsőház határon túli román ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke rámutatott: a vita 15 éve folyik Románia és Szerbia között. Leszögezte: elfogadhatatlan, hogy valakik új nyelvet találjanak ki, majd új identitást azok számára, akik magukat kelet-szerbiai románoknak tartják. A szenátor reményét fejezte ki, hogy a Bukarest által követelt kisebbségi egyezményt még a napokban alá lehet majd írni.
Megismételte: a román parlament megvétózhatja a szerb EU-csatlakozást, ha Szerbia nem írja alá az egyezményt. Bojan Alekszandrovics szerbiai román püspök szerint nem helyénvaló, hogy a szerbiai hatóságok román és vlach közösségre akarják felosztani a szerbiai románokat. Rámutatott: a román hatóságok segítségét kérik, hogy alapvető jogaikat – az anyanyelvű oktatást és a templomi szertartást – biztosítsa számukra Szerbia. Zavişa Jurj, az Ariadnae Filum román–vlach kulturális egyesület elnöke kifejtette: a Timok-völgyi románok lojálisak Szerbiához, és támogatják annak EU-csatlakozását, azzal a feltétellel, hogy tartsák tiszteletben a jogaikat.
Tadics: nem hagyjuk zsarolni magunkat!
Nem mindenki tartja azonban megalapozottnak a román álláspontot. Borisz Tadics szerb elnök szerint országa nem fogadja el, hogy Románia „teljesíthetetlen” feltételeket szabjon, és úgy vélte, a szerbiai vlachok nem tartják románnak magukat. Leszögezte: Szerbia nem hagyja zsarolni magát. Belföldi bírálói is vannak a román álláspontnak: Victor Ponta, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint nem helyes, hogy Románia akadályozza a szerb uniós csatlakozást, Bukarestnek inkább támogatnia kellene a szomszédos országot. Szerinte Szerbiának valóban tiszteletben kell tartania a kisebbségi jogokat, azonban megjegyezte: ettől függetlenül helytelen, hogy Románia egyedüliként akadályozza a csatlakozást.
„Mit gondolunk Hollandiáról, amely az egyedüli ország, amely a schengeni csatlakozásunkat gátolja. Most pedig ugyanezt tesszük egy olyan országgal, amely rendszerint a barátunk volt” – mutatott rá. „Mit tettünk volna, ha Magyarország élt volna a vétójogával a mi EU-csatlakozásunkkor? Jogosnak találtuk volna?” – tette föl a kérdést. Azonban nem minden párttársa gondolja így: Titus Corlăţean, a szenátus külügyi bizottságának szocialista elnöke szerint Románia támogatja ugyan Szerbia uniós csatlakozását, ám a csatlakozás érdekében Belgrádnak tiszteletben kell tartania a kisebbségi jogokat. Rámutatott: a szerbiai románok jogairól szóló vita húsz éve húzódik a két ország között, eredménytelenül.
Szerbiai vlachok szerint nem éri jogtiprás őket
Nem éri jogtiprás a szerbiai vlach nemzeti közösséget – erről biztosította Radisa Dragojevic, a (szerbiai vlachok kulturális autonómiáját képviselő) Vlach Nemzeti Tanács elnöke (VNT) az újvidéki Magyar Szó című napilapot. A Magyar Szó szerdán honlapján idézte Dragojevicet, aki szerint Románia vádja alaptalan. A Vlach Nemzeti Tanács (VNT) nevében senki sem kereste fel a román szerveket, hogy jogtiprás történne, és senki sem támaszthat a nevünkben feltételeket, ultimátumokat, mint azt Románia tette Szerbiával – mondta Dragojevic. Szerbiában két közelálló nemzeti közösség van, a vlach és a román. Mindkét nemzeti közösségnek saját nemzeti tanácsa van, de míg a román nemzeti közösség Romániát tekinti anyaországának, addig a vlachok Szerbiát.
Ezért Romániának nem áll jogában, hogy a nevünkben bárkitől valamit is kérhessen – hangoztatta. Dragojevic megjegyezte, bár vannak olyan nyílt kérdések, amelyeket jelenleg a közösségen belül megvitatnak, ez közösségen belüli probléma és senki sem erőltette rájuk. A VNT például a minap alkotta meg a vlach ábécét, s készülőfélben van egy vlach értelmező szótár is. A VNT vezetője szerint azok, akik Romániában panaszkodnak, tagjai voltak az előző összetételű nemzeti tanácsnak, és a mandátumuk alatt semmit sem tettek ez ügyben. Hozzátette: az ő anyanyelvük a vlach, és aki románnak akarta vallani magát a népszámláláson, szabadon megtehette.
A 2002-es népszámlás szerint Szerbiában 40 054 polgár vallotta magát vlachnak, a tavalyi népszámlálás nem hivatalos adatai szerint ma 50 százalékkal többen, megközelítőleg 64 ezer szerbiai polgár van. Míg a vlachok többsége Kelet-Szerbiában él, a románok legnagyobb része a Vajdaságban, a Bánátban – magyarázta Dragojevic.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)