Szept. 26-án, vasárnap ünnepelték Szovátán a református templom fennállásának hatvanadik évfordulóját. Az ünnepségre a magyarországi Mezőtúr-testvérgyülekezet, a nagyvárad-olaszi gyülekezet, valamint volt szovátai lelkészek is hivatalosak voltak. A templomépíttetőkre emlékezve kopjafát állítottak és emléktáblát lepleznek le. Baczoni Szilárda, lelkésznő a templomnak dr. Dávid László, segesvári lelkipásztor leírása alapján összeállított művészettörténeti jellegét és értékeit ismertette. Ezt követően, a templomkertben a Király Csaba által faragott kopjafa illetve az emléktábla előtt tisztelgett a gyülekezet. /Járay Fekete Katalin: 60 éves a szovátai református templom. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

"Nemzetközi kisebbségügyi tanácskozást tartanak Párbeszéd vagy ütközés címen szeptember 16-18. között a szovátai Teleki Oktatási Központban, a Református Világszövetség rendezésében. A megbeszélések végkövetkeztetéseit záródokumentumban foglalják össze a résztvevők. /Párbeszéd vagy ütközés? Nemzetközi kisebbségügyi tanácskozás Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./ A tanácskozás fő témái: a különböző kisebbségi egyházak tapasztalatai, az egyház és állam viszonya, továbbá a nyelvtörvények. Szovátán jelen volt többek között Tőkés László püspök, Csete-Szemesi István jugoszláviai református püspök, valamint az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, bolgár, skót, osztrák, holland, litvániai, német, svéd, olasz református egyházak képviselői. Tőkés László előadásában kifejtette: a mai legfontosabb dilemma a politizálási stílus - vállalni a konfrontációt, vagy békességről, megbékélésről beszélni, miközben a történelmi egyházakat a hatalom háttérbe szorítja, nem szolgáltatja vissza vagyonukat. Kifejtette, hogy a diszkriminációt nem szabad elhallgatni. /Párbeszéd vagy ütközés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ A tanácskozáson Krister Andersson, a Református Világszövetség Európai Osztályának elnöke kiemelte: "Boldogok vagyunk, hogy olyan emberekkel dolgozhatunk, mint Tőkés és Csete püspökök és Baczoni Szilárd Kata református lelkész." /Szucher Ervin: Párbeszéd konfrontáció helyett. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./"

A Kárpát-medencei imanapot előkészítő konferenciát tartottak Marosvásárhelyen. Baczoni Szilárdka Kata, a szováta-szakadáti gyülekezet lelkésznője, az Erdélyi Református Egyházkerület nőszövetségi titkára elmondta, az imanap gondolata 2005-ben született, amikor Debrecenben összegyűltek a Kárpát-medencei magyar református nőszövetségek vezetői is. „A 2004. december 5-i népszavazás, illetve annak tudatában, hogy a Kárpát-medencében élő, hat országba szakadt magyarság nem ismeri saját történelmét, alig tud valamit egymásról, egymás kultúrájáról, hagyományairól. A világimanap mintájára szervezzük meg tíz éven át a Kárpát-medencei imanapot is, ahol a tíz református egyháztest mutatkozik be december első vasárnapján. Ennek a szervezését vállalták a nőszövetségek” – mondta a lelkésznő. Első alkalommal, tavaly a Dunántúl kezdte a bemutatkozást, az idén az Erdélyi Református Egyházkerületen a sor, hogy bemutassa értékeit, népművészetét, hagyományait. A rendezvényen bemutatták a decemberi imanapra előkészített ismertető anyagot, amelyben a jelenlevők Erdély tájegységeivel és kisrégióival, kulturális hagyományaival, konyhájával, étkezési szokásaival ismerkedtek meg. A CD-hez mindenki több példányban juthatott hozzá, hogy hazatérve saját egyházkerületében is bemutathassa és továbbadhassa. December első vasárnapján a Kárpát-medencei imanap keretében Erdélyért, Erdély népéért fognak imádkozni az egybegyűltek. /Antal Erika: Kárpát-medencei imanap a magyarságért. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

Protestáns vendégek Háromszéken
Protestáns vendégek érkeztek az elmúlt napokban Háromszékre. Veress-Kovács Attila, a Nagyvárad-olaszi egyházközség református lelkipásztora az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) erdélyi köre vezetőségének nevében a Sepsiszentgyörgyi vártemplomban köszöntötte az egybegyűlteket.
Veress-Kovács Attila elmondta, az 1956-os események után Nyugatra szakadt-vándorolt értelmiségiek hozták létre az egyesületet, gondolván, hogy abban meg tudják őrizni magyarságukat, kultúrájukat és vallási identitásukat. Évente más-más helyre vándorolva konferenciákon igyekeznek kifejteni az egyesület céljait, ahová összehívják Európa protestáns magyar értelmiségijét. 1989 előtt, amikor háttérbe szorult a magyar könyvkiadás a Kárpát-medencei utódállamokban, az EPMSZ felvállalta a tiltólistán levő kiadványok megjelentetését, amelyek nélkülözhetetlenek voltak a magyar szellemtörténet fejlődése szempontjából. A Bázel központtal működő szervezet ezzel értékes örökséget hagyott hátra.
A kelet-európai rendszerváltás utáni években mifelénk is létrejöttek az EPMSZ utódszervezetei, így annak erdélyi köre is. „Célunk az – mondta a lelkész –, hogy a mi honunkban úgy lássuk feladatunkat-céljainkat, önazonosságunk felismerésének lehetőségeit, hogy konferenciáinkon ezeket erősíteni tudjuk.” A lepergett 16 esztendő alatt már bejárták Erdélyországot Nagybányától egészen a Barcaságig, a Partiumtól Erdély keleti végéig. Háromszékre, a honhatárra most jutottak el. „Honhatár ez a hely, de nem a vég, mert az itt eltöltött napok alatt tágult látómezőnk, számba vehettük magyar értékeinket” – mondta Veress-Kovács Attila ügyvezető elnök, aki az EPMSZ elnökségének (Varga Gábor ny. vegyészmérnök, Kántor Lajos irodalomtörténész, Demeter József lelkész, Baczoni Szilárdka Kata szovátai lelkipásztor) nevében megköszönte a Háromszéki vendégfogadást. Körútjukon a Rétyi Tavirózsa Motelben Deák Botond református lelkész köszöntötte, dr. Dimény Attila, a Kézdivásárhelyi Incze László Múzeum igazgatója bemutatta Háromszék magyar örökségét, Bartha Zsolt geológus pedig Székelyföld geológiai ritkaságait. Szombaton a Sepsiszentgyörgyi evangélikus templomban tartott áhítat után ellátogattak Dózsa György és Bod Péter szülőfalujába, a céhes városba, a gelencei felső Szent Imre örökség-templomba, Csomakőrösre és Zágonba. Vasárnap a vártemplomi istentisztelettel zárult a konferencia, ahol igét hirdetett Baczoni Szilárdka Kata lelkipásztor, az EPMSZ erdélyi körének titkára. Igehirdetésében Máté evangéliumának (15, 21-28) alapján a megkülönböztető hallgatásról, a hívatlanok eszméiről, az emberi önérzet összezúzásának átkairól és a kegyelem morzsáiról szólt.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)