December 15-én tartották a marosvásárhelyi Serafim Duicu Gimnázium által szervezett anyanyelvi vetélkedő körzeti szakaszát, Babos Ibolya tanítónő volt a játékszervező. A verseny győztesei részt vesznek a január 26-án sorra kerülő városi szakaszon, amelyet március 25-én Maros megyei szintű megmérettetés követ. Az országos szakaszon csak olyan gyerekek versenyezhetnek, akik rendszeresen beküldték a Napsugár Szólj szám című rovatában szereplő nyelvi fejtörők megfejtéseit. A vetélkedő lényegét Babos Ibolya tanárnő így foglalta össze: A minden évben sorra kerülő megmérettetés legfőbb célkitűzése a gyerekek önazonosságtudatának erősítése a globalizáció világában. Ezért is választottak mottóul Illyés Gyula idézetét: ,,Nyújtsuk magasra örökségünk szép darabjait, s aztán ne szégyelljük. ” /Nagy Székely Ildikó: ,,Nyújtsuk magasra, s aztán ne szégyelljük” = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./

A Székely Mezőség ünnepe: Szabéd iskolája fölvette Szabédi László (1907–1959) költő, nyelvész, egyetemi tanár nevét. Az első szabédi tanítóról 1691-ből tudunk, mutatta jegyzékét Nagy Ernő ny. tanár, a falu monográfusa. Eredete után Bölöni Gergelynek hívták. 1880-ban 80 gyermek született Szabédon. Manapság 60 körüli az óvodások száma, a jövő biztató. Szabédi László: hazaérkezett, hangzott el a mostani ünnepségen. Dr. Egyed Péter író, filozófus, egyetemi tanár arról beszélt, hogy a tudományos gondolat képviselőjeként Szabédi Székely László remekművet alkotott, benne a romániai, az erdélyi magyarság egyik jeles gondolkodóját is tisztelhetjük. Kilyén Ilka színművész drámai emelkedettséggel adta elő A szabédi zsoltárt. Felsorakoztak a gyermekek is: ennyi Szabédi-vers egész évben nem hangzik el az egész magyar nyelvterületen, mint ilyenkor Szabédon. A méltató beszédek után népünnepély következett a kultúrházban. (Babos Ibolya: Repcsen, búza bőven legyen), és a néptáncparádé, végül szeretetvendégség. /Bölöni Domokos: Hazaváró Szabéd. Tisztelgés a falu fogadott fia előtt. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./