Testületileg lemondanak a magyar oktatók
Eredménytelenül végződött Mihnea Costoiu, a felsőoktatásért felelős tárca nélküli miniszter a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) tett látogatása.
A bukaresti tisztségviselő hiába próbált közvetíteni a felek között, csütörtökön délután újból bizonyosságot nyert, hogy az egyetem román többségű vezetősége hallani sem akar az önálló magyar struktúrák megalakításáról. Maga Leonard Azamfirei rektor is azzal érvelt, hogy a 2012 őszén aláírt hétpontos egyezségből a román fél betartott már hatot, ami fontos előrelépést jelent az anyanyelvű oktatás területén.
Az újabb kudarc nyomán Szabó Béla, a magyar tagozat vezetője bejelentette, hogy a közgyűlésen eldöntöttek értelmében a vezető tisztségeket betöltő képviselőik tiltakozásképpen beadják lemondásukat, a vezető testületekbe beválasztott tagok pedig bojkottálni fogják ezek tevékenységét mindaddig, amíg nem állítják helyre a törvényességet. Kérdésünkre, hogy nem éppen ez lehetett az ellenfél célja, Szabó annyit mondott, hogy reméli, nem. Egyébként a miniszterrel folytatott tárgyalásra Szilágyi Tibor prorektor már megírt lemondással érkezett.
A magyar tanárok döntése kapcsán Mihnea Costoiu sajnálkozásának adott hangot, helytelenítve a radikális lépést. „Lehangol ez a lépés, hisz én a párbeszéd híve vagyok. Meggyőződésem, hogy pillanatnyi megrekedésről van szó, és remélem, a közeljövőben sikerül megoldást találni. A döntés joga kizárólag a MOGYE kezében van, a minisztérium csak közvetítői szerepet játszhat” – jelentette ki Mihnea Costoiu. A tárca nélküli miniszter ugyanakkor félszájjal elismerte, hogy a magyar tanárok kérése törvényes, mondván, hogy „legális bármit is kérni, amit csak lehet”.
Szabó Béla azzal indokolta a magyar tanerők döntését, hogy ezúttal még csak ígéretet sem kaptak arra, hogy a szenátus újratárgyalná az önálló magyar struktúrák létrehozásának kérdését.
A tárgyalások kudarca több okból is borítékolható volt. Szinte mindent elárult a miniszter részrehajlásáról az a tény, hogy egy, a négyórás megbeszélést megelőző nyilvános rendezvényen, a Kultúrpalotában a tárcavezető Leo barátomnak nevezte az egyetem rektorát. Ugyanott elhangzott nyilatkozatával, miszerint a politikum nem sértheti meg az egyetem autonómiáját, Costoiu világossá tette, hogy nem a törvényesség betartásának kicsikarásáéért érkezett Marosvásárhelyre. Egyébként a MOGYE-n folytatott megbeszélést megelőzően Szilágyi Tibor rektorhelyettes is legyintve nyilatkozott portálunknak, mondván, hogy ő már semmit nem vár az újabb tárgyalásoktól.
Szucher Ervin. Székelyhon.ro

MOGYE-ügy – Kudarccal zárult a román miniszterrel folyatott tárgyalás, bojkottot hirdettek a magyar oktatók
Kudarccal végződött a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatói és a Mihnea Costoiu megbízott román felsőoktatási miniszter közötti tárgyalás az egyetem önálló magyar főtanszékeinek megalakulásáról – derült ki az érintett felek által tartott csütörtöki sajtótájékoztatón.
Szabó Béla, a MOGYE magyar tagozatának vezetője bejelentette: a vezetőségi funkciót betöltő magyar oktatók lemondanak egyetemi adminisztratív tisztségekről, és a szenátus magyar tagjai bojkottálják a felsőoktatási intézmény legfőbb döntéshozó testületének üléseit.
Hangsúlyozta, hogy a magyar oktatók továbbra is bejárnak tanítani, az oktatást nem akarják akadályozni. A tagozatvezető kifejtette, hogy a román és a magyar oktatók között 2012-ben megkötött megállapodásnak szinte valamennyi pontja teljesült, de az utolsó, amely szerinte lényegi kérdés – hogy önálló magyar főtanszékek jöjjenek létre -, nem teljesült. Közölte, hogy a mai tárgyaláson sem közeledtek egymáshoz az álláspontok, és nem kaptak konkrét ígéretet arra vonatkozóan, hogy az egyetem szenátusa ismét napirendre tűzi a magyar főtanszékek megalapításának kérdését.
Az egyetem hetven százalékos román többségű szenátusa márciusban egy évvel elhalasztotta ennek a kérdésnek a megvitatását arra hivatkozva, hogy a magyar tagozat csak ideiglenes akkreditációt kapott a román felsőoktatási minőségellenőrző hatóságtól. A magyar főtanszékek létrehozását a 2012-es megállapodás a magyar tagozat akkreditálásához kötötte.
Mihnea Costoiu felsőoktatási miniszter csalódottságának adott hangot, és „mélységesen elhibázottnak” nevezte a magyar oktatók döntését. A párbeszéd folytatását szorgalmazta intézményes keretek között. Kifejtette, hogy a 2012-es megállapodásból „minden” pontot megoldottak, azóta folyamatosan támogatta a minisztérium a magyar tagozat kéréseit.
Leszögezte, hogy ezen a ponton az egyetem keretén belül kell megoldást találni, és amennyiben ez nem sikerül, és működési rendellenességek merülnek fel, akkor a minisztérium közbelép, és döntést hoz. A tárcavezető az MTI kérdésére sem akarta részletezni, hogy milyen jellegű intézkedésről lehet szó, és mikor kerülhet erre sor.
A miniszternek a magyar főtanszékek megalapítása elleni fő érve az volt, hogy a magyar tagozat nem rendelkezik elegendő tanerővel ahhoz, hogy teljesítse az akkreditációs feltételeket.
Leonard Azamfirei, az egyetem rektora az MTI kérdésére közölte, hogy Szilágyi Tibornak, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettesnek a lemondása miatt az ő feladatkörét egy másik rektorhelyettesrnek adja át. A magyar tanárok döntése megnehezíti az intézmény működését, de az nem válik működésképtelenné – tette hozzá.
A marosvásárhelyi egyetemen 2011-ben alakult ki a konfliktus a román és a magyar oktatók között annak hatására, hogy hatályba lépett az új román oktatási törvény, amely a multikulturális egyetemek esetében – így a MOGYE esetében is – előírja az önálló magyar főtanszékek megalakítását.
erdon.ro

Cserbenhagyás
Furcsa azt hallani Kelemen Hunortól, hogy Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelő tárca nélküli miniszter nem hagyta cserben a magyarságot, amikor nem tudta meggyőzni a MOGYE román vezetését a törvény betartásának szükségességéről, a magyar főtanszékek létrehozásáról. Costoiu ugyanis egyetlen percig sem keltette azt a benyomást, hogy meg akarta volna győzni a rektort vagy a szenátus elnökét a fentiekről. Lehet, hogy az RMDSZ csúcsvezetése számtalanszor átbeszélte a vásárhelyi egyetem ügyét a szóban forgó miniszterrel, azt is elhisszük, hogy gyakran egyeztetett, alkudozott az elmúlt három év során, sőt, azt is, hogy időnként meg is győzte a tárcavezetőt a törvény betartásának szükségességéről, de eredmény – mert eredményeket vár a közösség, nem végtelenségig tartó tárgyalásokat – az továbbra sincs. Nem sikerült megoldani a MOGYE magyar tagozatának problémáját, kudarcba fulladtak az egyeztetések, ezek után mi a garancia arra, hogy az elkövetkezőkben sikerül előrelépni ez ügyben? A Bukaresti Egyetem volt rektora, Costoiu miniszter erre semmi esetre sem lehet biztosíték, a tárca nélküli miniszter kijelentései egyértelműen erre utalnak.
Már az egyetem román és magyar vezetőivel való tárgyalásokat megelőzően, a Kultúrpalotában, az egyetemi konzorciumi szerződés aláírásakor Costoiu, röviden "Leo"-nak becézve Leonard Azamfirei professzort, megjegyezte, hogy régi barátság fűzi a MOGYE jelenlegi rektorához, majd az egyetemi autonómia elvének fontosságáról szónokolt, mintegy utalva arra, amit a későbbiekben a magyar főtanszékek megalakítása kapcsán is kifejtett: az egyetemi autonómia elvét a MOGYE esetében is feltétlenül tiszteletben kell tartani. Azon a sajtótájékoztatón, amelyen a MOGYE rektora közölte, hogy továbbra sem közeledtek az álláspontok a magyar főtanszékek ügyében, és a magyar tagozat képviselői bejelentették visszavonulásukat a vezetői ill. döntéshozói struktúrákból, a szóban forgó miniszter kimerítő előadást tartott arról, hogy az egyetemi autonómia jegyében a szenátus dönt a magyar főtanszékek megalakulásának a kérdésében, hogy a magyar tagozat akkreditációjával az oktatóhiány miatt komoly gondok vannak, ezért a jóváhagyás ideiglenes jellegű, akárcsak az angol tagozaté, hogy nem lehet magyarországi professzorokkal megoldani a tanítást, mert az orvosképzés nem levelező szakos oktatási forma stb. Hozzátette: ha a magyar főtanszékek meg is alakulnának, az sem biztosítana túl nagy mozgásteret a magyar tagozatnak, hiszen minden kérdésben végül is a szenátus dönt. Újságírói érdeklődésre, hogy kinek származna előnye a magyar főtanszékek létrehozásából, Costoiu azt mondta, a magyar hallgatóknak semmi esetre sem. Válaszával sejtette, hogy a történetben csupán a magyar professzorok személyes érdekei mentén folyik a harc a magyar képzésért.
A szemléletváltás is tetten érhető: míg korábban a MOGYE román vezetői a magyar végzősök hiányos román nyelvtudása, a román betegekkel való kommunikációs nehézségei miatt aggódtak, immár a konfliktus jogi úton történő megoldására összpontosítanak, bírósági döntésekkel támasztva alá vélt igazukat. A perek azonban nem zárultak le, talán korai az egyetem rektorának lelkesedése. Ne feledjük: két fontos ügy is a bukaresti táblabíróság előtt van: egyrészt a felsőoktatás minőségét ellenőrző ARACIS-nak a MOGYE chartájába is belefoglalt rendelkezését, hogy a pácienssel csak román nyelven beszélhetnek a magyar diákok, és ezért nem lehet magyar nyelvű a gyakorlati képzés, a felperesek, az RMOGYKE és az MMDSZ megtámadták, mint ahogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) többségi szavazattal elfogadott, a gyakorlati képzésben a román nyelv kizárólagos használatára vonatkozó határozatát is.
A miniszter marosvásárhelyi látogatása után talán már nem kérdés, hogy ki kit győzött meg a MOGYE-n. Ezért – Kelemen Hunorral ellentétben – úgy érezzük, a miniszter igenis cserbenhagyta a magyarságot, sőt, cserbenhagyta a törvényt, és az egyetemi autonómia ürügyén egy hullámhosszon mozog a magyar nyelvű orvosképzést kiszorítani törekvőkkel.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

Újabb fricska a MOGYE magyar tagozatának
Újabb államilag támogatott helyekkel bővül a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) kínálata – de csak a román nyelven tanulni vágyó diákok számára. Ezzel szemben a magyar fiatalok még fizetéses helyekre sem pályázhatnak.
A szenátus döntése értelmében nyáron román szakon a már néhány éve működő táplálkozástanon, kinetoterápián, testnevelési szakon és orvosi kozmetikán is lehet összesen 30, szakonként 5–10 ingyenes helyre felvételizni.
Kérdésünkre, hogy a magyarul tanulni kívánó hallgatóknak miért nem biztosít államilag támogatott helyeket a magát multikulturálisként meghatározó egyetem, Leonard Azamfirei rektor azt válaszolta, hogy nem mutatkozott igény erre. „Nem is kérte senki, nincs is kapacitás ilyesmire, adminisztratív szempontból pedig nem is rentábilis. Ott van az általános orvosi kar, azt is alig tudjuk lefedni oktatókkal” – magyarázkodott a rektor.
Nyitás a pénzes diákok felé
A MOGYE vezetősége, mely eddig is rendkívül nyitott volt a fizetéses helyekre felvételiző diákok iránt, angol nyelvű tagozat létesítését kezdeményezi a fogorvosi szakon. A külföldi hallgatók eddig csak az általános orvosi karon tanulhattak angolul. Leonard Azamfirei rektor ugyanakkor reméli, hogy a 2015/16-os tanévtől beindulhat a németországi kihelyezett tagozat is. Az intézményvezető azt szeretné, ha mielőbb sikerülne nekilátni a németországi campus és kórház építésének.
Mint ismeretes, eddig az államilag támogatott helyek a már meglévő orvosi, fogászati és gyógyszerészeti szakon fele-fele arányban osztódtak a román és magyar tagozat között.
A diákság etnikai arányát a vezetőség akkor borította fel, amikor létrehozott néhány új szakot, amelyekre csak fizetéses helyeket hirdetett meg románul tanulni kívánók számára. Most szintén csak román vonalon hirdette meg az államilag támogatott helyeket.
„Ez egy újabb fejezet a nyuszika sapkája meséjéből” – jellemezte Leonard Azamfirei rektor kifogásait lapunk megkeresésére Szabó Béla.
A magyar tagozat vezetője emlékeztetett, hogy évekkel ezelőtt, amikor a szenátus a kinetoterápia, táplálkozástan és testnevelési szakok létesítése mellett döntött, azzal utasította el az anyanyelvű oktatás lehetőségét, hogy ráfizetéses lenne. Az új tanügyi törvény megjelenése után már azzal érveltek, hogy a fele-fele egyezség csak az államilag támogatott helyekre vonatkozik.
„Most állami helyekről beszélünk. De a román fél ezúttal is felkészült a kifogásokkal: nincs kapacitás, nem költséghatékony, meg miegymás. Az oktatási minisztérium, amelynek vezetői egyfolytában azt szajkózzák, hogy a magyar tagozatot meg kell erősíteni, pedig szemet huny efölött, és csak a román tagozatot fejleszti” – háborgott Szabó Béla. Krónika (Kolozsvár)

Újabb igazságtalanság érte a MOGYE magyar tagozatát
Újabb, államilag támogatott helyekkel bővül a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) kínálata – de csak a román nyelven tanulni vágyó diákok számára.
Ezzel szemben a magyar fiatalok még fizetéses helyekre sem pályázhatnak. A szenátus döntése értelmében nyáron román szakon a már néhány éve működő táplálkozástanon, kinetoterápián, testnevelési szakon és orvosi kozmetikán is lehet összesen 30, szakonként 5–10 ingyenes helyre felvételizni. Arra a kérdésre, hogy a magyarul tanulni kívánó hallgatóknak miért nem biztosít államilag támogatott helyeket a magát multikulturálisként meghatározó egyetem rektora, Leonard Azamfirei azt válaszolta, hogy nem mutatkozott igény erre.
Háromszék / Krónika. Erdély.ma

Ballagtak a MOGYE végzettjei
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) több mint 800 végzettje ballagott július 4-én, pénteken a Sportcsarnokban, az ünnepélyen az egyetem képviselői mellett jelen volt Răzvan Theodorescu akadémikus, Ciprian Dobre megyei tanácselnök, Vasile Oprea alprefektus és Dorin Florea polgármester.
Amint dr. Szabó Béla professzor, a magyar oktatók képviselője hangsúlyozta, az egyetemi évek pezsgését, a vizsgák záros határidőit a további folyamatos képzés, az orvosi hivatás lelkiismeretes és felelősségteljes gyakorlása váltja fel, a siker pedig eljön, de sok lemondás, áldozatvállalás árán. A ballagási ünnepségen dr. Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora mondott köszöntőbeszédet, gratulált az újabb fiatal orvos-, gyógyszerész- és fogorvosnemzedéknek, illetve a rövidtávú képzések végzettjeinek, e szakmák „nagyköveteinek”, akik, mint mondta, bizonyos benne, hogy megállják helyüket e folyamatosan, dinamikusan változó világban. A multikulturális környezet nyújtotta fejlődési lehetőségeket érintőlegesen említő rektorral szemben Răzvan Theodorescu akadémikus, volt kulturális miniszter több ízben is méltatta az orvostudomány fejlettségét Erdélyben, Bethlen Gábor fejedelemsége idején, a kulturális intézményeknek – többek közt a Teleki könyvtárnak – a szerepét az orvostudomány fejlődésében. „A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem európai színvonalú felsőoktatási intézmény, amelynek végzettjei a legszebb hivatást, az orvosi hivatást gyakorolhatják majd. Romániának és Európának szüksége van ránk” – tette hozzá.
A MOGYE szenátusának elnöke, dr. Constantin Copotoiu kijelentette: a „fehér köpenyes” hivatás a betegek iránti alázatot követeli meg, felelősséggel és sok tanulással jár, az orvosi hivatás nem irigy, és nem hivalkodó. Dr. Szabó Béla professzor a magyar oktatók képviseletében szólalt fel magyar nyelven, hangsúlyozva, az orvosi eskütétel az elmúlt 6 év kemény, áldozatos munkájának zárómomentuma. „A nehézségek azonban nem érnek itt véget, hiszen e fiatalok olyan életpályát választottak, amely rengeteg sikerélménnyel, erőfeszítéssel, de kudarccal is jár. Számvetés ideje van, az egyetemi évek szép emlékei megmaradnak, ugyanakkor az eddigi vizsgák záros határidőit a folyamatos képzés, az orvosi hivatás lelkiismeretes és felelősségteljes gyakorlása váltja fel. A majdani sikerek sok lemondással járnak azok számára, akik életüket annak szentelik, hogy mások szenvedéseit enyhítsék” – hangsúlyozta. A magyar oktatók képviselője elmondta, az egyetem belső vívódásait bizonyára megérezték a hallgatók is, akik számára a MOGYE nem biztosította azt a széles körű oktatási formát, amit a tanügyi törvény lehetővé tesz, a hatóságok pedig semmit nem tettek a törvény betartatása érdekében. „Minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle. A hetven éve folyó magyar nyelvű orvosképzés háttérbe szorult, de igyekszünk a legtöbbet nyújtani hallgatóinknak” – tette hozzá a professzor, kitartásra biztatva az új orvosgenerációt, arra, hogy ne morzsolódjon le, és ne siessen elhagyni szülőhelyét. Az angol évfolyamot dr. Angela Borda professzor angolul köszöntötte, majd felszólalt a Petru Maior Egyetem rektora, dr. Călin Enăchescu, Vasile Oprea alprefektus.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere az orvoselitképzés szükségességét hangsúlyozta, a vegyes – román és magyar – nyelvű orvosképzés megtartását. „Vegyes oktatási nyelvű orvosi egyetemre van szüksége Marosvásárhelynek, ahol az egyetlen mérce a tudás legyen, a cél az elitképzés, nem pedig az elszakadás. Harmóniára van szükség, nem konfliktusra” – zárta túlfűtött beszédét a polgármester. Ciprian Dobre megyei tanácselnök szerint „a MOGYE különbözik a többi romániai egyetemtől, a MOGYE fontos, hiszen egy kormány bukott meg egyesek politikai ambíciói miatt. Több nyelv ismerete gazdagabbá teszi az embereket, ez mindannyiunk közös célja. A megszerzett tudást senki nem veheti el tőlünk” – tette hozzá.
A felszólalók közt voltak az évfolyamelső végzettek is: Cosmina Marian (általános orvosi kar – román tagozat), Kovács Andrea (általános orvosi kar – magyar tagozat), Jonsson Karl Jonny (általános orvosi kar – angol tagozat), Temistocle Despina Luciana (fogorvosi kar), Bíró István-Lóránt (gyógyszerészeti kar), Parfene Alina-Larisa (3-4 éves képzések). Az ünnepség az orvosi eskü letételével zárult.
Antalfi Imola, Népújság (Marosvásárhely)

Folyamatos a magyarok visszaszorítása – Interjú a MOGYE magyar tagozatának vezetőjével
– Újabb államilag támogatott helyekkel bővül a MOGYE kínálata ősztől, de csak a román nyelven tanulni vágyó diákok számára. Ezzel szemben a magyar fiatalok még fizetéses helyekre sem pályázhatnak. Leonard Azamfirei rektor szerint nincs elégséges számú oktató és kereslet sincs a táplálkozástanon, kinetoterápián, testnevelési szakon és orvosi kozmetikán magyar szakokra.
Hogyan vélekedik ön erről?
– Amikor a felsorolt rövid távú képzések elindultak az egyetemen – még az új tanügyi törvény hatályba lépése előtt –, azzal a kéréssel fordultunk a vezetőséghez, hogy ezen szakokon is vezessék be a magyar nyelvű képzést. Erre az volt a válaszuk, hogy rövid távú képzéseken ez nem valósítható meg, csak a hosszú távúakon. Mindemellett volt olyan év, ahol például kinetoterápián a 75 diákból 37-38 magyar hallgató volt. Sőt, olyan tanár is oktatott a román tagozaton, aki be akarta vezetni a terminológia tantárgyat, mert járt az egyetemre olyan magyar diák, aki nem értette meg a román szakkifejezéseket. Mi akkor is hangsúlyoztuk, hogy nem ez a megoldás, az egyetlen járható út a teljeskörű magyar nyelvű oktatás. Akkor ezt nyilván elutasították. Ám amikor megjelent a multikulturalitást szavatoló tanügyi törvény, akkor újra kértük, hogy a rövid távú szakokon is indíthassunk magyar nyelvű oktatást, akkor pedig az volt a kifogás, hogy csak költségtérítéses helyeket terveznek a szóban forgó képzéseken, és magyar szakot beindítani ez esetben gazdaságilag nem kifizetődő. – Mindemellett az egyetem vezetősége idén angol nyelvű fogorvosképzést is szeretne indítani.
– Így van, idén ősszel el is indul a képzés. 2011-ben, a tanügyi törvény megjelenésekor hozzávetőlegesen 40 százalék volt a magyar diákok részaránya a MOGYÉ-n, ám a jelenlegi helyzet tükrében 5-6 év múlva 20 százalék alá fog csökkenni, és amikor tíz százalék alá esik a magyar diákok aránya, akkor majd talán gond nélkül biztosítják a magyar nyelvű oktatást…
– Jelen pillanatban hogyan áll a magyar departamentumok megalakításának helyzete?
– Folyamatos a magyarok visszaszorítása. A tanügyi törvény megjelenésétől mi felemeltük a hangunkat, kértük, követeltük, hogy léptessék életbe a jogszabály által előírt intézkedéseket, de azóta a tanügyminisztérium folyamatosan „nyugalomra int” minket, várakozó álláspontot kíván tőlünk. Arra kérnek, várjunk, amíg erősödik a magyar nyelvű oktatás az egyetemen, de a jelen helyzet szerint csak a román tagozat erősödik – például jóváhagynak államilag finanszírozott helyeket a rövidtávú képzéseken, növelik a fizetéses helyek számát a román diákok számára – tehát egyértelműen csökken a magyar diákok részaránya, s így mi folyamatosan gyengülünk.
– Egyáltalán nem közeledtek az álláspontok a magyar és román oktatók között? – Esély sem volt közeledésre, mert amikor a tanügyminiszter ez év áprilisában „tárgyalni” érkezett a városba, árulkodó módon – és szokás szerint – előtte már a román vezetőséggel magántárgyalásokat folytatott. Utána, amikor mi ültünk vele asztalhoz, akkor – finoman fogalmazva – burkoltan a román fél álláspontját képviselte. Akkor mi kilátásba helyeztük a szenátusból való kilépésünk szándékát, de azt kérte, ne hamarkodjuk el a döntést. Nekünk a reakciónk erre az volt, hogy cserébe ígérjék meg azt, hogy visszavonják a szenátus azon döntését, miszerint még egy évig napolják a magyar tagozat létrehozásának témáját. Ezt ők gondolkodás nélkül visszautasították, erre válaszként a vezetőségi funkciót betöltő magyar oktatók lemondtak egyetemi adminisztratív tisztségeikről. – Egységes a magyar nyelvű oktatók véleménye, ami a magyar szakok elindítását illeti?
– Igen. Nyilván vannak mindenhol különutasok egy csoporton belül, de egységesnek mondható a magyar nyelvű oktatók álláspontja.
– Milyen a hangulat a diákok körében? Lehet-e ellenségeskedést tapasztalni?
– Én leginkább a hatodévesekkel foglalkozom, akik talán picit másképp állnak hozzá a dologhoz, mert hamarosan végeznek, de az általános elégedetlenség különböző formákban jelentkezik náluk is. A diákok közötti ellenségeskedés elszigetelt jelenség, de az olyan oktatók között is, akik – úgy vélem – nem azon a szinten vannak, hogy primitív megnyilvánulásokra ragadtassák el magukat.
– Ön személy szerint kivitelezhetőnek tartja-e egy magyar tannyelvű orvosi – alapítványi, magán stb. – egyetem alapítását? Egyáltalán milyen kiutat lát a zsákutcából?
– Ez természetesen nem egy rajtam álló, vagy egyszemélyes döntés, de szerintem az egyetem vezetőségét kellene valahogyan rábírni arra, hogy a tanügyi törvény rendelkezéseit ültessék életbe, ehhez viszont szükség van a hatóságok segítségére, amit egyelőre abszolút mértékben nélkülözünk. Ami az alternatív megoldásokat illeti: magán– vagy alapítványi egyetemnek vajmi kevés esélye van állami finanszírozásra, én pedig úgy vélem, amíg az állam támogatott magyar helyeket biztosít a magyarul tanulni kívánók számára, addig kár lenne eldobni magunktól ezt a lehetőséget. Az erdélyi magyar lakosok is ugyanolyan adófizetői a román államnak, tehát megilleti őket a térítésmentes orvosképzés. – A tervek szerint jövőben kezdik el működtetni Németországban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kihelyezett tagozatát. Addig egyetemi kampuszt építenek, s saját kórházuk kialakításáig a hallgatók gyakorlati képzésére a német kórházakban kerül majd sor. Milyen előnyei vannak ennek, illetve a magyar diákoknak milyen haszonnal járhat ez? – Ugyanaz a mögöttes szándék sejlik ki e mögül is, mint a magyar tagozat beindításának megakadályozása mögül: minél kisebb legyen a magyar diákok részaránya az egyetemen belül. Bár az ötlet kelet-európai trendet követ, hisz tájainkon az orvosképzés viszonylag olcsó, és azok az EU-s állampolgárok, akik kevesebb költség árán szeretnének tanulni, azok a németországi kirendeltségen sajátíthatják el a szakma alapjait. Nekem viszont aggályaim vannak ezzel kapcsolatosan – ám tudomásom szerint próbálnak rá megoldást találni –, mert bár az első három egyetemi évet el lehet végezni bárhol, a tudásanyag ugyanaz, viszont a következő három évet, ahol betegekkel kell foglalkoznia az orvosnövendéknek, nem mindegy, hogy hol végzi. Elképzelhetetlen, hogy a román állampolgár Németországba költözzön, és ott kezdjen el betegeket gyógyítani és fordítva. Ehhez kollégiumi tagság kell, és az illető ország engedélyei szükségeltetnek stb.
– Milyen új szakokkal várja idén az orvosi egyetem a líceumot végzőket? – Újdonságnak számít a Kozmetológia és dermofarmácia szak, amely a gyógyszerészeti karon belül indul. Pál Piroska
Erdély.ma

Magyar orvos- és gyógyszerészképzés: jelen és jövő a MOGYE-n
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) az egyetlen olyan intézmény, ahol a közel másfél milliós erdélyi magyarság az anyanyelvén képezhetné gyógyítóit.
Az 1945-ös királyi rendelettel való létrehozása – kizárólag a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés érdekében! – után 1962-ig csak magyar nyelven működött, országos és nemzetközi hírnévre tett szert. A román tagozat létrehozását a Román Kommunista Párt 1962-ben telefonon rendelte.
A kétnyelvű oktatás bevezetése ürügyén erőszakos elrománosítás kezdődött, magyar nyelven csak előadásokat lehetett tartani, a gyakorlatok, szemináriumok, megbeszélések, diplomavizsgák kizárólag román nyelven zajlottak. Nagyszámú magyar oktatót nyugdíjaztak és bocsátottak el, egyre kevesebb magyar hallgatót vettek fel. A kommunista diktatúra 1989-es bukásakor az elsőéves magyar hallgatók aránya nem haladta meg a 15 százalékot (korábban fele-fele volt az arány!), az oktatóknál pedig a 33 százalékot. Huszonnégy évvel a fordulat után a magyar oktatók aránya még kisebb, nem éri el a 30 százalékot sem!
Kirakat-multikulti
A multikulturálisként meghatározott MOGYE személyi struktúrájának etnikai térképe ma így fest: a rektor román, 3 prorektor román, 1 prorektor magyar. Mindhárom dékán román, a szenátusi elnök román, a gazdasági igazgató román, a dékánhelyettesek közül 2 román, 3 magyar, az adminisztratív személyzet 9 ügyosztályának valamennyi vezetője román, a dékáni hivatalokban 15 titkárnő közül 14 román, 1 magyar.
A 4800-as diáklétszámból 1750 magyar. ’89 decembere után az egyetem magyar diákjai, tanerői és a magyarság akkori politikai képviselői a paritás elvének tiszteletben tartását követelték, sztrájkoltak is ennek érdekében. Mindhiába: 24 év után így néz ki a „paritás”! A magyar oktatás visszaállítását és fejlődését – a magyar nyelvű gyakorlati oktatás és ezáltal az oktatói utánpótlás kinevelésének akadályoztatásával – eszközökben nem válogatva gátolja az egyetemi szenátus kétharmados román többsége.
A 2011 januárjában elfogadott 1-es számú új román tanügyi törvény által kijelölt három multikulturális egyetemen előírták, hogy a kisebbségek az egyetem keretében létrehozandó önálló tagozatokon, oktatási vonalakon maguk szervezhetik meg a teljes körű anyanyelvi oktatást. A két másik multikulturális egyetem – a kolozsvári Babeş–Bolyai és a marosvásárhelyi művészeti – a tanügyi törvény kisebbségi rendelkezéseit tiszteletben tartva alkotta meg alapszabályzatát, az egyetemi chartát.
A MOGYE-n a kétharmados román többségű szenátus az egyetemi autonómiára hivatkozva elutasította a törvénynek az anyanyelvi oktatás kiterjesztésére vonatkozó rendelkezéseinek az egyetemi chartában történő rögzítését és alkalmazását. Számos tevékenység esetén a román nyelv kizárólagos használatát írták elő. Ennek következtében a korabeli román oktatási minisztérium törvényellenesnek nyilvánította az új chartát, és elutasította annak jóváhagyását.
Miután minden próbálkozás kudarcot vallott, az Ungureanu-kormány a tanügyi törvény által biztosított egyetlen lehetőséggel élt: kormányrendelettel létrehozta a külön magyar kart. Ezt a tanügyi törvény 132. szakaszának 5. bekezdése alapján hozott kormányhatározatot a Victor Ponta és Crin Antonescu által vezetett ellenzék törvényellenesnek nevezte, erre a nem létező törvénytelenségre hivatkozva bizalmatlansági indítványt terjesztett elő, és megbuktatta a kormányt.
Az előző kabinet tanügyminisztériumának megalapozott törvényességi kifogásait semmibe véve a Ponta-kormány jóváhagyta a törvénysértő egyetemi chartát, nem törődve azzal, hogy a magyar nyelvű gyakorlati oktatást és szemináriumokat, a magyar nyelvű diplomavizsgát a tanügyi törvény egyenesen előírja! Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi charta előírásai szerint a tanagyag 30 százalékát magyarul, 70 százalékát pedig románul kell elsajátítani.
Tudomásunk szerint a világon sehol nem alkalmazott megoldás, hogy a magyarul leadott tananyagot a szemináriumok, a gyakorlatok során román nyelven kell visszaadni! Sérül tehát a magyar hallgatók óhaja/joga, akik a tananyag tökéletesebb elsajátítása érdekében választották az anyanyelvi oktatást.
Nagymamáddal is románul
A MOGYE chartája egyáltalán nem tartalmazza a tanügyi törvény 135. szakaszának a kisebbségi nyelven történő oktatást szabályozó rendelkezéseit, amelyek előírják a teljes körű anyanyelvi oktatást és az önálló anyanyelvi – esetünkben a magyar – tagozatok létrehozását. Ennek következtében a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 128. szakaszának rendelkezéseit kellene alkalmazni, miszerint a törvénytelen előírásokat tartalmazó egyetemi charta abszolút semmis. Ezt az „apróságot” azonban a romániai bíróságok egyelőre nem hajlandók kimondani, sőt, azt állapították meg, hogy a charta abszolút törvényes.
Április–május folyamán e témában három törvénysértő ítélet is született. Az első ügyben a Maros megyei törvényszék elutasította a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által kezdeményezett közigazgatási panaszt. A felperes kezdeményezéséhez támogató mellékbeavatkozóként csatlakozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP) és – féléves késéssel – az RMDSZ. A közigazgatási eljárásban a charta törvénysértő, a teljes körű magyar oktatás visszaállítását tiltó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését próbáltuk elérni. A 2011 novemberében indított perbe önállóan beavatkozott a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) is. Az elsőfokú, elutasító ítélet ellen benyújtott megalapozott fellebbezéseket a Maros megyei törvényszék 2014. április 23-án elutasította.
A második pert 2013 novemberében indította az RMOGYKE (elnöke Kincses-Ajtay Mária) és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (elnöke Tubák Nimród). A bukaresti táblabíróságon azt szerettük volna elérni, hogy állapítsák meg: a Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottságnak (ARACIS) kizárólag a marosvásárhelyi használatra megalkotott szabálya érvénytelen. A kifogásolt szabvány – amelyet csak az ARACIS orvosi albizottságának honlapján tettek közzé – kimondta, hogy ha az egészségügyi alapképzés nem románul, hanem más nyelven történik, a diák-páciens viszonylatban csak a román nyelvet lehet használni.
Elrendelték azt is, hogy a klinikai gyakorlatok kizárólag román nyelven folyhatnak. Megjegyzendő, hogy az ARACIS 15 albizottsága közül csak az orvosi albizottság honlapján található egy, a főszabályozást kiegészítő módosító sztenderd. A rendelkezés szó szerint betartása esetén a magyar orvostanhallgató idős, románul gyengén beszélő nagyanyjához a klinikai gyakorlat során nem szólhatna magyarul.
A tiltást a MOGYE szenátusának román kétharmada a klinikai gyakorlatokon kívül kiterjesztette a preklinikai gyakorlatokra – beleértve az anatómiát is, noha a halottak már nem beszélnek –, a szemináriumokra és a diplomavizsgákra is. Ezt jogilag trükkös módon oldották meg: a vonatkozó tevékenységi körök szabályozásakor beszúrták azt a mondatot, hogy a tevékenység az „ARACIS szabályozásnak megfelelően”, vagyis kizárólag románul folytatható.
Az RMOGYKE és a társuló RMDSZ az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult, és kérte annak a ténynek a megállapítását, hogy ez a szabály diszkriminálja a magyar orvos- és gyógyszerészképzést. A CNCD 2013. október 16-ai határozata etnikai szavazással elutasította megalapozott panaszainkat.
A tanács két magyar tagja kitűnően indokolt külön véleménye viszont megállapította, hogy az ARACIS rendelkezése és annak chartába foglalása diszkriminatív, mivel sérti az anyanyelvi oktatáshoz való jogot; a kommunista korszak asszimilációs politikáját folytatva megakadályozza a magyar káderutánpótlás képzését. Álláspontjuk szerint az ARACIS-sztenderdnek a chartába való beemelése az az alibi, amellyel igazolni próbálják a tanügyi törvény vonatkozó rendelkezéseinek semmibe vételét. A bukaresti táblabíróság szeptember 19-én tárgyalja a határozat ellen benyújtott panaszunkat. Megszelídített magyar képviselet
Miután április 23-án megszületett a Maros megyei táblabíróság jogsértő, diszkriminatív egyetemi chartát helybenhagyó jogerős ítélete, fontosnak tartottuk, hogy az április 30-ára a bukaresti táblabíróságra kitűzött, az ARACIS-sztenderd érvényességét elbíráló tárgyaláson a két felperest (RMOGYKE és MMDSZ) támogatandó ebbe az ügybe is avatkozzon be valamennyi magyar politikai erő. Körlevélben kértem fel az RMDSZ, az EMNT, az EMNP és az MPP elnökét, hogy a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés védelmében lépjenek be a perbe. Sajnos csak az EMNT és az EMNP érezte át az ügy fontosságát, az időközben ismét kormányra került RMDSZ és az MPP nem volt hajlandó beavatkozni a közigazgatási eljárásba.
Az RMDSZ-vezetés elutasító döntése szerfelett elgondolkoztató, igazolja Victor Ponta román miniszterelnök érvelését, aki azzal indokolta az RMDSZ újabb kormányba léptetését, hogy ezáltal „megszelídíti” a magyarság képviseletét. Az RMDSZ ugyanakkor azt hangoztatta: többek között azért lépett be a kormánykoalícióba, hogy meg tudja oldani a MOGYE-n a magyar oktatás ügyét.
A szövetség a 2011-ben indított marosvásárhelyi közigazgatási perbe is csak a koalíciós Ungureanu-kormány megbuktatása után vállalta fel a támogató beavatkozást. Ismételten bebizonyosodott: a magyar orvos- és gyógyszerészképzés érdekében csak akkor áll a sarkára az érdekvédelminek mondott szövetség, ha ellenzékben van.
Az RMDSZ passzivitása nehezen védhető, mivel a magyar oktatás visszaállítása ügyében csak jogi úton vagy polgári engedetlenséggel lehetne előrelépni. A Ponta-kormány „születési hibájának” következtében – mint jeleztem, a MOGYE-n a magyar fakultás létrehozását elrendelő kormányhatározat ellen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg az Ungureanu-kormányt – nincs abban a helyzetben, hogy kormányhatározattal törje meg a szenátus ellenállását.
Feledékeny RMDSZ-illetékesek
A magyar oktatók megelégelték, hogy a MOGYE szenátusának román kétharmada nemcsak a tanügyi törvényt, hanem annak politikai nyomásra felpuhított, 2012 szeptemberében megkötött egyezségbe foglalt előírásokat sem hajlandó betartani. Tiltakozásképpen beadták lemondásukat, a vezetőtestületekbe beválasztott tagok pedig bojkottálják ezek tevékenységét mindaddig, míg nem állítják helyre a törvényességet. Szinte érthetetlen, hogy Markó Béla volt RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor jelenlegi elnök és Király András tanügyi államtitkár miért száll szembe a törvény által biztosított jogok alkalmazását kicsikarni akaró magyar tanerők tiltakozó lépéseivel.
Sajnálatos módon az RMDSZ-illetékesek „elfelejtették”, hogy ma már senki sem beszél az önálló kolozsvári Bolyai Egyetem visszaállításáról. Ha a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzésből hiányzó 70 százalékot nem sikerül pótolni, Marosvásárhelyen is beállhat a Bolyai-szindróma, a politikai ellenszélben küzdő magyar oktatók és diákok elfásulnak, beletörődnek a jelenlegi helyzetbe. Az egyetem vezetősége a hangadó magyar professzorokat újabban bűnvádi feljelentésekkel vegzálja. Némi reményre ad okot, hogy MOGYE-ügyben nincs egyetértés a Fidesz-kormány és az RMDSZ-vezetés között – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes például teljes mértékben támogatja a magyar tanerők tiltakozó lépéseit.
Az általunk szorgalmazott jogi megoldás a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék kezében van. Ha a fellebbezési eljárásban kedvező ítélet születik, annak azonnal érvényt lehet szerezni a MOGYE-n. A magyar oktatást korlátozó ARACIS-sztenderd védelmében a MOGYE beavatkozott a bukaresti táblabíróságon az RMOGYKE és a MMDSZ által indított perbe. A bizonyítási eljárás során kiderült, hogy az ominózus, a magyar nyelv kitiltását rögzítő jogszabály valójában nem is létezik.
Elsősorban azért, mert a nevelésügyet szabályozó 2005. évi 75-ös módosított kormányrendelet 17. szakasza kimondja, hogy az ARACIS-sztenderdeket jóvá kell hagynia a tanügyminisztériumnak, és azokat kormányrendeletbe kell foglalnia. Amikor a tárgyaláson felvetettem, hogy kötelezzék az ARACIS-t a minisztériumi jóváhagyás és a vonatkozó kormányrendelet bemutatására, az ARACIS jogi képviselője beismerte: ezt a különálló szabályt nem hagyta jóvá az oktatási minisztérium, és nem foglalták kormányrendeletbe sem. Ráadásul az ominózus szöveget az ARACIS tanácsa 2010. július 22-én fogadta el. Mivel a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 5. szakasza kimondja, hogy valamennyi, a törvénnyel ellentétes rendelkezés hatályát veszti, az elméleti oktatáson kívül a román nyelv kizárólagos használatát előíró ARACIS-szabályt hallgatólagosan is hatályon kívül helyezték.
A bukaresti táblabíróság ennek ellenére elutasította az RMOGYKE és az MMDSZ közigazgatási keresetét, sőt érdemben helybenhagyta a MOGYE magyar oktatásellenes beavatkozását. A Leonard Azamfirei rektor által aláírt beavatkozás tételesen tartalmazza, hogy az elméleti oktatáson kívüli tevékenységek, gyakorlatok, szemináriumok, záróvizsgák nyelve a román, kijelentve azt is, hogy mindez nem diszkriminálja a magyar oktatást. Érvként hozzáfűzi, hogy sok magyar diák olyan előrelátó, hogy eleve a román tagozatra iratkozik be… Ezeket az érveket jellemző módon a táblabíróság ítéletének indoklása is tartalmazza.
Újjáépítés?
Ilyen körülmények között a magyar főtanszékek létrehozása, amelyért ádáz küzdelmet folytatnak a magyar tanerők, nem járna lényeges eredménnyel, ha az elméleten kívüli oktatás továbbra is csak románul folyhatna. Oda jutottunk, hogy ezt az alkotmány- és tanügyi törvényt, nemzetközi egyezményeket sértő álláspontot az elsőfokú ítélet helybenhagyta, miközben egy nem létező jogszabályt alkalmazott.
Ezt a lehetetlen helyzetet a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék előtt sorra kerülő fellebbezési eljárásban mindenképpen meg kell változtatni. Mindehhez elengedhetetlen a nemzetközi figyelemfelkeltés, az összmagyar összefogás. A legfelső ítélőtáblán sorra kerülő sorsdöntő tárgyalás előtt feltétlen tudatosítanunk kell a román vezetésben, milyen rossz fényt vet a román igazságszolgáltatásra egy ilyen ítélet, súlyosan sértve az európai normákat, a román alkotmányt és a tanügyi törvényt.
Bármilyen nehéz, de át kell törni a román média és politikum által felállított hallgatás falát. Jellemző módon a bukaresti ítéletet ismertető sajtótájékoztatóra a magyar média egyetlen képviselője jött el, míg a román sajtót senki sem képviselte.
Ha az őszi bukaresti fellebbezési tárgyalás mégsem hoz változást, be kell látnunk, hogy az 1945–46-ös Romániával szemben a 2014-es év Romániája nem hajlandó biztosítani a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzést. Ez esetben vissza kell térni az 1946-os megoldáshoz, amikor Marosvásárhelyen az orvos- és gyógyszerészképzés magyarországi professzorokkal indult el, akik kinevelték az erdélyi utánpótlást.
A Sapientia egyetem keretében vagy a romániai magyar orvos- és gyógyszerészképzést támogató anyaországi egyetemek kihelyezett tagozataként lehet megoldást találni erre az égető és fájó kérdésre. A fent vázolt megoldásokat a problémáinkat jól ismerő dr. Misetta Attila professzor, a pécsi orvosi fakultás dékánja is helyesli. Igen fontos a négy magyarországi orvosi és gyógyszerészeti egyetem pozitív hozzáállása is: már két évvel korábban úgy döntöttek, hogy szükség esetén tevőlegesen is részt vállalnak a káderhiány megoldásában.
Kincses Előd, Krónika (Kolozsvár)

Tudatos elrománosítás a vásárhelyi orvosin?
Az új tanügyi törvény hatálybalépését követő mosolyszünet óta egészen felgyorsult a magyar oktatás visszaszorítása a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) – véli Szabó Béla, a magyar tagozat vezetője.
A professzor azok után nyilatkozott a Krónikának, hogy hétfői sajtótájékoztatóján Leonard Azamfirei rektor arról beszélt: a román többségű szenátus „bölcsességének és jóindulatának köszönhetően" oszlik meg fele-fele arányban a román és magyar diákok létszáma a felsőoktatási intézmény államilag támogatott helyein.
Az intézményvezető hangsúlyozta: senki nem kötelezte az egyetem vezetőségét arra, hogy ugyanannyi államilag támogatott helyet biztosítson az általános orvosira, a fogorvosira vagy a gyógyszerészeti karra felvételiző magyar diákok, mint a románok számára. „Egyetlen törvény vagy felsőbb utasítás sem kötelezett bennünket erre. Ezt mi, a szenátus tagjai döntöttük el. Íme egy újabb érv azok számára, akiknek szükségük van a bizonyítékokra" – fejtette ki Azamfirei, kidomborítva a román többségű vezetőségi testület „nagylelkűségét".
Átvenné a MOGYE a gimnáziumot is
A Gheorghe Marinescu Egészségügyi Gimnázium átvételére készül a MOGYE. A törvénymódosítás lehetővé tenné az egyetemeknek, hogy saját gimnáziumot működtessenek, amit Leonard Azamfirei szerint meg is kell próbálni.
„Létesíthetnénk mi is egy iskolát, de az csak fizetéses lehetne, így inkább az állami gimnáziumot vennénk át. Szándékunkat jeleztük mind a tanfelügyelőségnek, mind az önkormányzatnak" – mondta el a rektor. Azamfirei hozzáfűzte: az iskola ezentúl is kétnyelvű maradna. Szabó Béla szerint félő, hogy ez csupán kirakatintézményként működne, ahol öt-hat román osztály mellett egy magyar tannyelvűt is megtűrnek.
Mindezt a marosvásárhelyi rektor annak apropóján jegyezte meg, hogy az utóbbi egy-két évben felerősödtek azok a hangok, amelyek kifogásolják azt a néhány évvel ezelőtt bevezetett gyakorlatot, miszerint a két tagozat között egyenlő arányban oszlanak meg az államilag támogatott helyek.
Azamfirei állításával szemben Szabó Béla emlékeztetni kívánt az RMDSZ kezdeményezésére 2003-ban született sürgősségi kormányrendeletre, amely kötelezi az egyetem vezetőségét, hogy az utóbbi öt év eredményeinek megfelelően alakítsa a diáklétszámot. „Mivel az utóbbi öt esztendőben ez az arány fele-fele volt, most sem lehetett másként. De úgy tudom, egyeseknek már ez sem tetszik, és elkezdték piszkálni" – mondta el a magyar oktató. Két évvel ezelőtt feljelentés is érkezett ennek kapcsán az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD), mely azt firtatta, hogy a magyar tagozatra miért lehet kisebb átlaggal bejutni, mint a románra.
A CNCD azonban elvetette a diszkrimináció vádját. Idén viszont a roma diákoknak elkülönített hét hely, valamint a tandíjköteles helyek megoszlása miatt zúgolódtak egyesek. Arra a kérdésre, miszerint jó, vagy sem az előre meghatározott létszám, a rektor hétfőn kitérő, ám mégis egyértelmű választ adott.
„Ha válaszolok erre a kérdésre, gondom származhat belőle. Így inkább azt mondom, hogy az lenne az ideális, ami az én diákkoromban volt, vagyis hogy a legjobbak jussanak be, csakis a jegy és ne egyéb tényező számítson" – fejtette ki Azamfirei, aki a 80-as években, vagyis olyan időszakban jutott be az általános orvosi karra, amikor a magyar nyelvű oktatást szinte teljes egészében kiiktatták az egyetemről.
Egyébként számos magyar professzor úgy véli: újabban azért olyan magasak a román tagozatra jelentkezők jegyei, mert Marosvásárhelyen – az ország más egyetemeivel ellentétben – a biológia és a kémia közül csak egy tantárgyat követelnek a felvételin.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy így egyre több diák részesíti előnyben a vásárhelyi egyetemet. A matematika szerint pedig minél több a jelentkező, annál nagyobb átlaggal lehet bejutni" – fejtette ki véleményét lapunknak egy neve elhallgatását kérő fiatal oktató a MOGYE-n tapasztalható jelenségről, amelyet sokan burkolt „elrománosítási" törekvésnek tartanak.
Mint ismeretes, az orvosi román tagozatára idén 9,77-es átlaggal jutott be az utolsó jelentkező, míg a magyar tagozat esetében az is jól járt, aki 9,44-et írt. Hasonló eltérés észlelhető a másik két karon is, ennek megfelelően a gyengébben teljesítő magyar felvételizőknek egyetlen hely sem jutott a fizetéses helyeken.
„Az egyetem vezetősége megfeledkezik arról, hogy amikor évekkel ezelőtt esztendőről esztendőre a magyar jelentkezők teljesítettek jobban, a tandíjas helyeket is fele-fele arányban osztottuk el. Amióta viszont fordult a kocka, a román vezetők hallani sem akarnak arról, hogy itt is 50-50 százalékban osztódjanak meg a helyek" – kifogásolta Szabó Béla. A paritásos elv három évvel ezelőtt borult fel; akkor az RMDSZ-nek kormányhatározattal sikerült kicsikarnia további húsz fizetéses helyet.
Lapunk arra is kíváncsi volt, miért nem biztosítanak külön helyeket a magyar fiataloknak a különböző rövid távú oktatási rendszerben. A fogtechnikumban, a táplálkozástanon és a balneo-fizikoterápián egyelőre kizárólag román nyelvű oktatás folyik. Kérdésünkre Leonard Azamfirei azzal érvelt, hogy nincs elég magyar oktató, sőt szerinte maholnap az általános orvosi karon sem lesz, aki előadjon.
A professzor azok után nyilatkozott a Krónikának, hogy hétfői sajtótájékoztatóján Leonard Azamfirei rektor arról beszélt: a román többségű szenátus „bölcsességének és jóindulatának köszönhetően" oszlik meg fele-fele arányban a román és magyar diákok létszáma a felsőoktatási intézmény államilag támogatott helyein.
Az intézményvezető hangsúlyozta: senki nem kötelezte az egyetem vezetőségét arra, hogy ugyanannyi államilag támogatott helyet biztosítson az általános orvosira, a fogorvosira vagy a gyógyszerészeti karra felvételiző magyar diákok, mint a románok számára. „Egyetlen törvény vagy felsőbb utasítás sem kötelezett bennünket erre. Ezt mi, a szenátus tagjai döntöttük el. Íme egy újabb érv azok számára, akiknek szükségük van a bizonyítékokra" – fejtette ki Azamfirei, kidomborítva a román többségű vezetőségi testület „nagylelkűségét".
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)

A MOGYE rektorát nem érdekli az egyetemalapító
Bár rendkívül hidegen és elutasítóan viszonyult a román vezetőség dr. Csőgör Lajos, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) alapító rektorának tiszteletére szervezett ünnepélyhez, a kezdeményezők remélik, hogy a szenátus áldását adja a 110 évvel ezelőtt született professzor szobrának felállításához.
„Jó úton halad a szoborállítás ügye, a pénznek szinte a fele már megvan, és a vezetőség elvi beleegyezését is megkaptuk” – közölte Ádám Valérián. A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára leszögezte: a szobor jövőre elkészül, és valahol állni is fog.
Az egyetem vezetősége ellen több perben is érdekelt civil szervezet még tavasszal kezdeményezte a szoborállítást, akkor azonban Leonard Azamfirei rektor még azzal hárította el a Krónika kérdésének megválaszolását, hogy nem tud a kezdeményezésről.
Felvetésünkre kiderült, az intzéményvezető nemcsak az RMOGYKE tervéről, de az általa vezetett egyetem alapítójáról sem hallott. „Ki volt az első rektor? Nem is tudom, hogy hívták, mert én nem ismertem” – zavarodott bele a magyarázkodásba a Csőgör Lajos székében ülő jelenlegi vezető.
Az egyetem román többségű vezetőségével folytatott tárgyalások után Ádám Valérián kijelentette, az RMOGYKE hamarosan meghirdetheti az egész alakos szoborra a pályázatot. Ahhoz azonban, hogy a főépület előtt a magyarság emléket állíthasson az alapító rektornak, a román tanároknak is el kell dönteniük, kinek emelnek szobrot. Kérdésünkre Ádám elismerte, hogy a Csőgör-szobor felállítását a „párban” elképzelt másik alkotás elkészülte késleltetheti.
Egyetemalapító és intézményfejlesztő
A Nagysármáson száztíz esztendővel ezelőtt született, 2003-ban elhunyt Csőgör Lajost a 20. századi erdélyi értelmiségiek egyik kiemelkedő alakjának tartják. Az ismert orvosprofesszor 1945 és 1948 között a kolozsvári Bolyai Egyetem, majd 1948 és 1949, valamint 1964 és 1967 között a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektoraként sokat tett az intézmény fejlesztése érdekében. Csőgör javaslatai alapján a marosvásárhelyi ivóvizet fluorral dúsították, ennek eredményeképpen bizonyíthatóan csökkent a fogszuvasodás a tizenéves fiatalok körében.
„A mi szobrunk mindenképpen elkészül. Ha az egyetem vezetősége húzni fogja az időt az engedélyek megadásában, ideiglenesen a belvárosi római katolikus plébánia udvarán helyezzük el” – nyilatkozta Ádám Valérián.
Nem számít túl biztató előjelnek az, ahogy a MOGYE vezetősége viszonyult a hét eleji Csőgör Lajos-emlékünnepséghez. Hétfőn az egyetem magyar tanárai és diákjai kint a hidegben voltak kénytelenek megemlékezni a száztíz évvel ezelőtt született alapító rektorról.
„Nem tudom, mit lehet kezdeni ezzel a problémával. Nem engedik meg, hogy az épületben emlékezzünk meg az egyetemalapító professzorról, egy eresz alatt gyűltek össze a fiatal fogorvostan-hallgatók. Hangot is adtam azon értetlenkedésemnek, hogy az egyetem vezetősége nem engedi meg, hogy méltó körülmények között megemlékezzenek az egyetemalapító professzorról” – méltatlankodott Bocskay István nyugalmazott professzor.
Csőgör Lajos valamikori kollégája egy héttel a rendezvény előtt tudta meg, hogy kint a hidegben kell megtartania az emlékezőbeszédét. Az ünnepély főszervezője, Dudás Csaba diákszövetségi vezető szerint a megemlékezés megszervezésében a MOGYE vezetősége semmiféle segítséget nem nyújtott, de már azt is eredményként könyvelte el, hogy Azamfireiek „nem akadályoztak a szervezést”
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés László, Marosvásárhely és a román igazságszolgáltatás
A francia forradalom óta mondogatják, hogy a forradalom felfalja saját gyermekeit. Tőkés Lászlót, a romániai forradalom kirobbantóját szerintem az ellenforradalom falta fel. Pedig 1990. január elején, amikor Tőkés László ügyvédjeként mutatkoztam be Ion Iliescu ideiglenes államfőnek, majdnem elájult a gyönyörűségtől… Nem sokkal később viszont a román média szélsőségesei hazugságokra, félrefordításokra alapozva elkezdték azóta is tartó lejárató kampányukat. Ezek hatását nem vettük komolyan, nem indítottunk rágalmazási pereket. Ráadásul már március végén el kellett menekülnöm, s így a továbbiakban nem adhattam meg a szükséges ügyvédi segítséget. Csak öt és fél év után térhettem haza. Az Európai Emberjogi Bíróság nyomására az ügyészség azt közölte, hogy "a meg nem kezdett eljárást megszüntette" ellenem. Miután Alison Mutler, az Associated Press bukaresti tudósítója telekürtölte a világot azzal a rágalommal, hogy Tőkés László a szekuritáté ügynöke volt, azt tanácsoltam régi védencemnek, hogy feltétlen indítsunk el egy rágalmazási és becsületsértési pert, amelyben én láttam el képviseletét. A per során a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Nemzeti Hivatal (CNSAS) igazolta, hogy Tőkés László nem volt a szekuritáté ügynöke vagy besúgója. Mircea Dinescu költő, a CNSAS tagja még azt is kijelentette, hogy csak egy erős istenhittel bíró ember tudhatott ennyire ellenállni a szekusok zsarolásainak! Ezeknek a cáfolhatatlan bizonyítékoknak az alapján az elsőfokú bíróság keresetünket helybenhagyta, és jelentős összegű erkölcsi kártérítés megfizetésére kötelezte Alison Mutlert és az Associated Presst. A pervesztes felek fellebbeztek, és háromszoros bírói tanácscsere után megnyerték a fellebbezést. Ennek az ítéletnek igen bizarr az indokolása. Úgy szól, hogy Alison Mutler azáltal, hogy ezt a rágalmat közhírré tette, lehetőséget adott Tőkés Lászlónak arra, hogy tisztázza magát a koholt vádak alól. Ennek következtében Mutler és az Associated Press tulajdonképpen jót tett, és ezért nem kell erkölcsi kártérítést fizessenek!? Radu Tudort, a szekus kollaboráns, magyarellenes Voiculescu Antena 3 televíziójának szerkesztőjét és az adót azért pereltük, mert azt állították, hogy Tőkés a legnagyobb élő románellenes alak. Megalapozott keresetünket azzal utasították el, hogy annak ellenére, hogy az állítás nem fedi a valóságot, belefér a megengedhető újságírói túlzás fogalmába. Victor Ponta miniszterelnököt azért pereltük, mert azt állította, hogy Monica Macovei volt igazságügy-miniszter, a korrupcióellenes harc elindítója, európai parlamenti képviselő és Tőkés László idegen érdekeket szolgálnak, külföldről pénzelik őket. Első fokon azzal indokolták keresetünk elutasítását, hogy a kijelentés belefér a politikusi szólásszabadság fogalmába. Mostanig egyetlen személyiségi jogok védelmében indított pert sikerült megnyernünk, egy rágalmazó nagyváradi újságíró ellen. Tehát levonhatjuk a következtetést, hogy a román igazságszolgáltatás Tőkés László személységi jogainak, jó hírnevének védelmében nem áll a helyzet magaslatán.
A Románia Csillaga becsületbírósága túltett a román igazságszolgáltatáson is. Nemes egyszerűséggel megtagadta Tőkés Lászlótól az alkotmány, az európai emberjogi egyezmény stb. által biztosított védelemhez való jogot. Semmibe vették a Román Ügyvédi Kamara állásfoglalását is, megakadályoztak abban, hogy Tőkést, a rend lovagját ügyvédként védelmezzem. V. Ponta miniszterelnök az eljárást kezdeményező Corina Cretut pedig európai bizottsági biztosnak jelölte…
Marosvásárhelyről, a frontvárosról azért kell beszéljek, mert a temesvári román–magyar összefogás rendszerváltást előidéző szellemét a fekete március zárta vissza a palackba. Igencsak jellemzőnek tartom a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román diákszervezetének, a Liga Studentilornak 1990. március elején közzétett tiltakozását. A ligának akkor prominens tagja volt Azamfirei Leonard, a jelenlegi rektor, akinek gondolkodásmódja azóta sem fejlődött. A tiltakozás 11. pontja elítéli Tőkés László politikai tevékenységét, az első pontja pedig úgy fogalmaz, hogy a román diákságot "marginalizálni" akarják a magyarok azáltal, hogy külön magyar csoportokat, magyar gyakorlatokat és paritást kérnek. A MOGYE szenátusának román kétharmada 25 év után is ezt fújja, és nem hajlandó eleget tenni az alkotmány és a tanügyi törvény anyanyelvi oktatásra vonatkozó rendelkezéseinek. Levonhatjuk a következtetést, hogy a magyarság jogait Romániában csak akkor fogjuk tudni érvényesíteni, ha Temesvár szelleme ismét életre kel.
Annak kapcsán, hogy a román hatóságok által rendezett megemlékezésre Tőkés Lászlót nem hívták meg, sajnálattal kell megállapítanom, hogy már itt, Temesváron sem él az 1989. decemberi szellem. Ebből a szempontból igencsak kifogásolható, hogy a december 16-i hivatalos megemlékezésen tartott temesvári beszédében Klaus Johannis megválasztott államfő sem ejtette ki Tőkés László nevét, és a román–magyar összefogás megemlítéséről is "megfeledkezett".
A Temesvár 25. megemlékezésen december 18-án elhangzott előadás szerkesztett változata
Kincses Előd
Népújság (Marosvásárhely)

Ősztől megszűnhet a marosvásárhelyi magyar gyógyszerészképzés - FRISSÍTETT
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora szerint ősztől megszűnik a magyar nyelvű gyógyszerészképzés az oktatási intézményben – közölte szerdán internetes oldalán a Krónika című erdélyi magyar napilap.
A rektor a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hatóság (ARACIS) határozatát ismertette, mely szerint a MOGYE nyáron száz helyre hirdethet felvételit a gyógyszerészeti fakultáson a román tagozaton, és nem hirdethet felvételit a magyar gyógyszerészképzésre.
Leonard Azamfirei rektor úgy vélte, a felelősség azokat a magyar oktatókat terheli, akik nem állították össze az akkreditációs iratcsomagot. Szilágyi Tibor, a rektorhelyettesi tisztségéből lemondott magyar oktató viszont éppen a rektort tette felelőssé, aki szerinte diszkriminálni próbálja a magyar gyógyszerészképzést.
Leonard Azamfirei kicsinyességgel és rosszhiszeműséggel vádolta az egyetem magyar illetékeseit és úgy vélte, „politikai okok miatt nem voltak hajlandók összeállítani az akkreditációs dossziét”. Szerinte ezzel a lépéssel magyar kollégái a gyógyszerészpályára kívánkozó magyar középiskolásokat csapták pofon. Azamfirei adminisztratív szankciókat helyezett kilátásba az általa meg nem nevezett felelősök ellen. A Krónika információi szerint a MOGYE vezetősége Sipos Emese leköszönt dékánhelyettes ellen kezdeményezett belső vizsgálatot.
A rektor kijelentette, az egyetem vezetősége minden törvényes lehetőséget megragad annak érdekében, hogy a fővárosi hatóság változtasson az álláspontján. „Mi, román vezetők próbáljuk meg kijárni azt, amit a törvényes határidőn belül a magyar illetékesek nem voltak képesek, vagy nem akartak” – hangoztatta az intézményvezető.
Szilágyi Tibor volt rektorhelyettes szerint szó sincs arról, hogy nem állították volna össze az akkreditációs dossziét. „Csakhogy Sipos Emese, aki korábban lemondott a dékánhelyettesi tisztségéről, teljesen érthető módon nem volt hajlandó aláírni egy, a magyar diákokat diszkrimináló dokumentumot” – mondta el Szilágyi.
Hozzátette, a román és magyar tagozat akkreditációs kérelme azonos, csak a dosszié fedőlapján ír mást. Míg a román nyelvű oktatás esetében végleges akkreditációról van szó, addig a magyar nyelvűben mindössze ideiglenesről. Magyarázata szerint ideiglenes engedélyt az újonnan létesített fakultások kapnak, Marosvásárhelyen pedig 1948 óta zajlik magyar nyelvű gyógyszerészképzés. Szilágyi hozzátette, a magyar oktatók abba is beleegyeztek volna, hogy benyújtják az ideiglenes akkreditációról szóló kérelmet, de akkor azt külön kapják meg, és ne a román tagozat részeként.
Szilágyi Tibor maga is úgy látta: fennáll annak a veszélye, hogy a MOGYE-n ősztől ne induljon magyar nyelvű gyógyszerészképzés, de hozzátette, a helyzet még változhat. Az egyetem szenátusa hétfőn tárgyalja a magyar gyógyszerészképzés kérdését.
A MOGYE kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult meg 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvos- és gyógyszerészképzést. Ma az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működnek Kolozsvár, (MTI)

Király András: nem szűnhet meg 70 év után a magyar gyógyszerészképzés
A MOGYE száz helyre hirdethet felvételit a gyógyszerészeti fakultáson, de csak a román tagozaton.
Mint az MTI híre alapján megírtuk, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora szerint ősztől megszűnik a magyar nyelvű gyógyszerészképzés az oktatási intézményben. A rektor a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hatóság (ARACIS) határozatát ismertette, mely szerint a MOGYE nyáron száz helyre hirdethet felvételit a gyógyszerészeti fakultáson a román tagozaton, és nem hirdethet felvételit a magyar gyógyszerészképzésre.
Leonard Azamfirei rektor úgy vélte, a felelősség azokat a magyar oktatókat terheli, akik nem állították össze az akkreditációs iratcsomagot. Szilágyi Tibor, a rektorhelyettesi tisztségéből lemondott magyar oktató viszont éppen a rektort tette felelőssé, aki szerinte diszkriminálni próbálja a magyar gyógyszerészképzést, és szó sincs arról, hogy nem állították volna össze az akkreditációs dossziét. aradihirek.ro
Erdély.ma

Elkerüli a MOGYE-karaván a magyar „oázisokat”
Majdnem teljesen elkerüli a magyar többségű településeket a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) által szervezett, kizárólag román nyelvű kínálatnépszerűsítő karaván. A potenciális magyar érdeklődők „toborzását”, mint minden évben, ezúttal is a diákszövetség vállalta magára.
Tizenöt erdélyi település harmincnégy középiskolájában népszerűsítették tanintézetük kínálatát a hétvégén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanárai és diákjai.
A pénteken elkezdődött és több hétig tartó MOGYE-karaván 2015 elnevezésű tájékoztató program keretében az egyetem „nagykövetei” olyan, érettségi előtt álló diákok számára próbálják meg vonzóvá tenni a vásárhelyi tanintézetet, akik érdeklődést tanúsítanak az orvosi vagy gyógyszerészeti hivatás iránt.
Az egyetem vezetői azt szeretnék, ha az idei felvételin minél többen választanák Marosvásárhelyt. „Számunkra lényeges, hogy minél nagyobb merítési felülettel rendelkezzünk, hogy minél jobb diákok jussanak be az egyetemünkre” – indokolta meg a szenátus döntését Leonard Azamfirei rektor. Ezért a most felkeresett Brassó, Szeben, Beszterce-Naszód, Fehér és Hargita megyei településeken kívül, a karavánozóknak szándékukban áll további tizennégy megyébe és hetvenhat iskolába ellátogatni.
Az intézményvezető azt is elmondta, hogy a MOGYE nemcsak az erdélyi diákságra pályázik, népszerűsítő körútjuk során az akcióban részt vállaló oktatók és diákok a Kárpátokon túli régiókat is felkeresik. Az első körben a MOGYE szinte teljesen elkerülte a magyarlakta vidékeket, valamint a román többségű nagyvárosok magyar iskoláit. Az illetékesek mindössze egy szovátai és három székelyudvarhelyi magyar tannyelvű középiskolát kerestek fel.
A népszerűsítő körút tervezése valószínűleg nem a véletlen műve: a sajtónak bemutatott, kizárólag román nyelvű tájékoztató kiadványból is kiderül, hogy a MOGYE vezetősége számára lényegében egyetlen tagozat létezik. Az egyik, tizenkét oldalas kiadványban a vezetőség tíz érvet sorakoztat fel amellett, hogy a diákoknak miért kellene Marosvásárhelyt választaniuk, és többek közt a román–magyar vegyes kultúrát is megemlíti. Ezt a főtéri ortodox katedrálisról és a Víkendtelepről készült fotóval illusztrálja.
Ugyanaz a templom jelenik meg egyedüli istenházaként a harminchat oldalas füzetecskében is. „Már ezek a füzetek is árulkodnak arról, hogy milyen összetételű diákságot szeretne az egyetem jelenlegi vezetősége. Ettől függetlenül, akárcsak az eddigi években, mi, a magyar diákszövetség is igyekszünk népszerűsíteni a MOGYE kínálatát” – mondta el Szilágyi Tibor, az egyetem hónapokkal ezelőtt lemondott rektorhelyettese.
Hetven évvel ezelőtt még más volt a cél
A jelenleg Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nevet viselő tanintézet 1945 októberében háromszáz magyar diákkal a kolozsvári – akkor még önálló – Bolyai Egyetem fakultásaként indult. Az egyetemalapítás, melynek dekrétumát Mihály király írta alá, szintén az 1945-ös esztendőhöz kötődik.
A felsőfokú oktatási intézmény létesítésének igénye az év elején fogalmazódott meg. Szinte rekordidő alatt június elsejére Kolozsváron megalakult a magyar tannyelvű kolozsvári tudományegyetem. Mivel egyazon városban nehézkésnek tűnt két – magyar és román – orvosi egyetemet működtetni, az illetékesek további két alternatívában kezdtek gondolkodni. Szóba került Nagyvárad és Marosvásárhely; a földrajzi és demográfiai érvek végül az utóbbi javára döntöttek.
Az egyetemalapítás eseményei felpörögtek: július 16-án megtörtént az orvosi kar tanárainak helyszíni szemléje, majd napvilágot látott az a rendelet, melynek értelmében a védelmi minisztérium átadta az egyetemnek a hadapródiskola épületét, megoldva ezzel a preklinikai diszciplínák elhelyezését.
A magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészképzés történetében újabb fontos állomást jelentett az 1948-az tanügyi reform. Ennek keretében a Bolyai Egyetem orvosi karát kizárólag magyar tannyelvű orvosi és gyógyszerészeti intézetté alakították. Az intézmény magyar jellegének megváltoztatása 1962-ben kezdődött el, amikor pártutasításra a tanügyi tárca elrendelte a román nyelvű oktatás bevezetését. Ezzel egy időben elkezdődött a magyar nyelvű oktatás háttérbe szorítása és fokozatos elsorvasztása. A legutóbbi fejleményről múlt héten számoltunk be: Leonard Azamfirei közölte, jelen állás szerint ősztől felszámolódik a magyar gyógyszerészképzés.
Az Erdélyi Magyar Néppárt egyébként a hétvégén közleményben mutatott rá: az orvosi egyetem vezetősége „a legarcátlanabb módon játszik a magyarul tanulni akaró fiatalok jövőjével, és fosztja meg őket a továbbtanulás lehetőségétől”. A szervezet egy olyan szakmai-politikai testület összehívását javasolja a helyzet orvoslása érdekében, melyben az egyetem magyar oktatói mellett a három magyar politikai szervezet képviselői is helyet kapnak.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Nem döntött a MOGYE szenátusa a magyar gyógyszerészképzésről
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa döntéshozatal nélkül tárgyalta hétfőn a magyar gyógyszerészképzés ügyét – tájékoztatta a közmédiát Szabó Béla professzor, a magyar tagozat választott vezetője.
Az egyetem vezető testületének arra a kérdésre kellett volna választ találnia, hogy felvehetnek-e hallgatókat a 2015-2016-os tanévben magyar tannyelvű gyógyszerészeti szakra. Leonard Azamfirei rektor múlt héten azt közölte, hogy az országos akkreditációs bizottság csak a román nyelvű képzéshez hagyott jóvá beiskolázási keretszámot.
Szabó Béla a szenátus hétfői ülése után elmondta, az egyetem vezetői az akkreditációs bizottság álláspontja alapján két lehetséges megoldást vázoltak fel. Egyik esetben a magyar képzést a román keretében engedélyeznék, a másikban a magyar tagozat külön akkreditációt kaphatna, de – álláspontjuk szerint – ez csak ideiglenes lehet. A magyar tagozat egyik megoldást sem tartja elfogadhatónak.
„Megkérdeztem, hogy a külön akkreditáció mit jelent? Azt mondták, hogy ideiglenes működési engedélyt, mert ez egy új képzési program lenne. Ezt furcsállom, hiszen 1948 óta van magyar gyógyszerészképzés Marosvásárhelyen, miért lenne ez új képzési program? Ráadásul ebben az esetben is közös lenne a gyakorlati képzés a románokkal” – számolt be a történtekről a maszol.ro-nak az oktató.
Szabó Béla elmondta, ha tanácsért folyamodnak a minisztériumhoz vagy az akkreditációs bizottsághoz, mindkét intézménynél támogatásukról biztosítják őket, s közben egymásra mutogatnak. „A minisztérium arra hivatkozik, hogy ők engedélyeznék az önálló magyar képzést, de az akkredtiációs bizottság nem. És fordítva. Azt hangoztatják, hogy a tövény az törvény, és nem lehet teljesíteni azt, amit a magyarok szeretnének. A szenátusi ülésen semmit sem értünk el” – jelentette ki.
Korábban az országos gyógyszerészeti akkreditációs bizottság elnöke a maszol.ro-nak azt nyilatkozta: a magyar nyelvű marosvásárhelyi gyógyszerképzés „két szék közt a pad alatt maradt” a magyar oktatók különválási szándéka miatt. „Nem fogadták el azt, hogy a gond nélkül akkreditálható jelenlegi román oktatási programon belül oktassák a magyar diákokat, a külön képzési programhoz pedig hiányos akkreditációs dossziét nyújtottak be” – mondta Ursula Stănescu.
Nyílt levelet írnak a minisztériumhoz
A hogyan továbbról elmondta: nyílt levelet intéznek az akkreditációs bizottsághoz és a minisztériumhoz, hogy fogalmazzák meg világosan álláspontjukat az ügyben. Panasza szertin a magyar oktatók az elmúlt fél évben több beadványban fordultak ezekhez az intézménykhez, illetve a rektorhoz és az RMDSZ tisztségviselőihez, és mindig csak szóbeli ígéreteket kaptak a helyzet megoldására. "Írásbeli választ soha nem kaptunk, és ez érvényes az elmúlt öt évre is” – mondta a maszol.ro-nak a professzor.
Arra a kérdésünkre, hogy abból a száz helyből, amit a román nyelvű gyógyszerészképzésnek jóváhagytak ősztől, számíthatnak-e valamennyire a magyar oktatás számára is, Szabó Béla úgy fogalmazott, hogy ez a probléma rossz felvetése. „Ha mindig azon alkudozunk, hogy mennyi jut nekünk, holott a törvény előírja a magyar nyelvű oktatást, akkor mi csak azt tudjuk mondani, hogy a hármas szabály alapján minket is megillet 65 hely. Ha a románoknak kijár a 100, nekünk kijár a 65, egyenlő elbírálás mellett” – jelentette ki.
Antal Erika/MTI
maszol.ro

Üres szólamok az ünnepi év kezdetén
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet az egész országban népszerűsítő kampány mellett Leonard Azamfirei rektor az elmúlt héten ismertette a felsőoktatási intézmény fennállásának 70. évfordulójára szervezett eseménysorozatot.
A rektor aláírásával közzétett sajtónyilatkozat szerint az ünnepi év célja előtérbe helyezni a MOGYE sajátos értékeit, mint például az egyetemi hagyományoknak a helyi történelemmel való összefonódása, a kultúrák találkozása, a befogadó nyitottság, a véleménynyílvánítás szabadsága valamint az állampolgári felelősség, amit magáénak érez az egyetem. Szép elképzelések is lehetnének, de aki tudja, hogy a valóságban mi történik az egyetemen, üres szólamoknak érzi csupán, akár gúnyos színezetűeknek is. Gondoljunk csak arra, hogy a decemberben bemutatott képmontázsban az a történelmet meghamisító állítás hangzott el, miszerint az 1945-ben Marosvásárhelyre áthelyezett magyar tannyelvű orvosi kar a Babes-Bolyai Egyetem keretében létesült (amit egyébként 14 évvel később 1958–59-ben erőszakkal hoztak létre a magyar és a román egyetem egyesítésével).
Ami a kultúrák találkozását és a befogadó nyitottságot illeti, az egyetemi szenátus magatartására semmiképpen sem vonatkoztatható, hiszen mindent megtesznek annak érdekében, hogy a törvény által lehetővé tett önálló departamentumok, főintézetek létrehozása helyett ellehetetlenítsék a magyar oktatást, sőt kísérletet tegyenek a gyógyszerészeti kar teljes felszámolására.
Az ünnepi év programja decemberre ígéri egy monográfia bemutatását az egyetem 70 éves történetéről, kíváncsian várjuk, hogy az eddigiek alapján milyen adatokat fog tartalmazni. Egyébként az évfordulós program nagyvonalakban követi az egyetemen folyó eddigi tudományos rendezvények sorát, s szerepel benne a magyar hallgatók tudományos diákköri konferenciája is. Vajon a monográfia tartalmazni fogja-e, hogy évekig nem engedték be az egyetem épületébe a magyar hallgatók rendezvényét?
Beszámoltunk már a The Journal of Critical Care Medicine című folyóiratról, amely a rektor szerint a kritikus helyzetben levő betegről közöl magas tudományos igényű cikkeket.
A MOGYE népszerűsítésére jó alkalmat kínál, hogy az idén ott rendezik meg az iskolások tantárgyversenyét biológiából. Szintén áprilisban szervezik a nyílt napokat, amelyre a megye középiskolásait várják. Ebben a hónapban tartják a MediSim 2015, azaz a szimuláció alapú gyakorlati oktatásról szóló tanácskozást. Ide kapcsolódik, hogy októberben felavatják a fogorvosi kar számára készülő szimulációs központot, ahol bábukon lehet elsajátítani a mesterség alapjait.
Májusban román–jordán közös orvosi és gyógyszerészeti kongresszust tartanak, és megünneplik, hogy másodikként az országban 25 éve indult be a katonaorvosi oktatás Marosvásárhelyen. A kongresszus programjában a katonai felvonulás és a harci technika bemutatása is szerepel.
Novemberben felavatják az ismeretlen páciens szobrát, azok emlékére, akik holttestükkel járultak hozzá az anatómia oktatásához, és akik szervadományozással segítették az életmentést.
Decemberben a Nemzeti Bankkal közösen érmét bocsátanak ki a 70. évforduló tiszteletére.
Márciusban 70 tölgyet ültetnek el az egyetem területén, mint az intézmény hosszú életének jelképeit, s márciusban művészek közreműködésével befestik az egyetem lépcsőit, hogy a nevelés révén való felemelkedést szimbolizálják – emeltünk ki a megszokott szakmai tanácskozásoktól, kongresszusoktól eltérő néhány rendezvényt az ünnepi év programjából.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

Keresztülhúzott diáktervek
Aggasztja az erdélyi és partiumi diákokat, pedagógusokat a hír, miszerint ősztől megszűnhet a magyar nyelvű gyógyszerészképzés a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE).
Bár ez a képzéstípus már korántsem olyan népszerű, mint az előző években, a vásárhelyi felsőoktatási intézmény vezetőinek a bejelentése számos diák terveit áthúzta. Sokan közülük külföldön folytatnák tanulmányaikat, mások kénytelenek a román nyelvű képzést választani.
„Elkeserítő, ami történik, tanácstalanok vagyunk” – fogalmazott Barta Mónika csíkszeredai biológia szakos tanár, akit munkatársunk arról kérdezett, a székelyföldi városban tanuló végzősöket hogyan érintette Leonard Azamfirei rektor múlt heti bejelentése.
A Márton Áron Gimnázium pedagógusa – aki rendszeresen részt vesz a MOGYE-re készülő helyi diákok felkészítésében – azt mondta, Hargita megye legnagyobb tanintézetéből hagyományosan sokan felvételiznek a MOGYE-re, és bár legtöbben az orvosi szakot választják, az idei végzős évfolyamból tudomása szerint 10-12 diák a magyar tannyelvű gyógyszerészeti szakra készül.
„Ezek a végzősök legalább másfél éve készülnek a felvételire. Kiváló képességű, komoly gyermekekről van szó, akik rendszeresen tantárgyversenyeken vesznek részt, és akik előtt most bezárulni látszik a lehetőség, amiért már rég küzdenek” – mutatott rá a pedagógus.
Barta Mónika elmondta, már tájékoztatta az érintett diákokat a vásárhelyi felsőoktatási intézmény terveiről, de még nem beszélték meg a diákokkal, hogy ez miként érinti őket, és mit tehetnének. „Míg nem születik végleges döntés az ügyben, nem is tudunk tanácsot adni a végzősöknek” – tette hozzá. Úgy véli, ez egyébként sem lesz könynyű, hisz ők kémiából készültek, és kevés más lehetőség nyitott előttük, esetleg vegyészmérnöki vagy kémia szakra mehetnének – említette Barta Mónika.
Létfontosságú a magyar gyógyszerészképzés
A Székelyföld számára létfontosságú, hogy Marosvásárhelyen legyen magyar nyelvű gyógyszerészképzés – mondta el megkeresésünkre Szabó Péter. A Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke szerint a székely megyékben élő magyar fiatalok szempontjából is fontos, hogy a térségben működjön egy minőségi oktatást szavatoló egyetem, ahol anyanyelven sajátíthatják el a szakmát.
„Azok a székelyföldi fiatalok, akik a gyógyszerészi hivatást választották, általában Marosvásárhelyre mentek tanulni, alapvető, hogy magyarul sokkal jobban megtanulhatják a mesterséget” – szögezte le Szabó Péter. A gyógyszerészkamara elnöke szerint olyan gyógyszerészekre van szükség, akik ismerik a magyar szaknyelvet, a betegekkel, orvosokkal is meg tudják értetni magukat.
Irány külföld…
„Nagyon rosszul érintenek engem a marosvásárhelyi gyógyszerészeti egyetem akkreditálása körüli gondok, mivel százszázalékosan biztos voltam eddig abban, hogy oda felvételizek” – nyilatkozta érdeklődésünkre Ludróczky Brigitta. A szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium végzőse szerint amint megtudta, hogy problémák lehetnek az általa választott szakkal, úgy döntött, tájékozódik más lehetőségek felől. Mint elmondta, mivel magyar nyelven szeretne továbbtanulni, elsősorban a magyarországi egyetemek által nyújtott képzésekkel ismerkedik.
Csalódottak a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium diákjai is. Van, aki úgy érzi, már nem lenne ideje megtanulni a román szaknyelvet, mások viszont hajlandóak románul is tanulni a cél érdekében. Mátéfi Gréta Tamara két éve döntött a patikusi pálya mellett, és elszomorítónak tartja a hírt, miszerint lehet, ősztől nem kezdheti el az ehhez szükséges képzést.
„Sokat készültünk eddig a felvételire, feladatokat oldottunk meg. Elég nagy baj lenne, ha nem indulna magyarul a szak, mert nem tudom, akkor hová mennék. Ahhoz, hogy a román tagozatra felvételizzek, már nem lenne elég időm, hogy megtanuljam a szakszavakat. Második opcióm az orvosi egyetem” – fogalmazott a végzős.
„Szomorú lennék és csalódott, ha nem indulna magyar nyelvű gyógyszerészeti szak idén – mondta Turós Gréta, aki nyáron döntötte el, hogy gyógyszerész szeretne lenni. – Ha nem lesz más választásom, a román tagozatra felvételiznék, mert eldöntöttem, hogy ezt a pályát választom. Tudom, hogy nehéz lenne, mert tizenkét évig magyarul tanultam, és a felvételire újra kellene tanulnom az anyagot”.
Népszerűbb az orvosi
A székelyudvarhelyi természettudomány szakirányú gimnáziumi osztályok diákjai körében az orvos- és a fogorvosképzés a legnépszerűbb – tudtuk meg a városi tanintézetek vezetőitől. A Tamási Áron Gimnázium igazgatója, Laczkó György munkatársunknak elmondta, korábban készítettek egy felmérést a diákok körében, eszerint jelenleg egyetlen végzősük sem választaná a gyógyszerészeti szakot Marosvásárhelyen.
Hozzátette, ennek ellenére az előző években is bőven volt arra példa, hogy diákjaik közül sokan meggondolták magukat az utolsó száz méteren. Laczkó úgy véli, amennyiben megszűnne a magyar tannyelvű képzés, bizonyára sokakat eltántorítana a beiratkozástól.
A Krónika által megkérdezett kolozsvári magyar diákoknak nem áll szándékukban Marosvásárhelyen tanulni, hiszen orvosi és gyógyszerészeti egyetem van Kolozsváron is, s ha mégis elhagynák a kincses várost, akkor külföldön tanulnának inkább tovább.
Csete Melinda, a János Zsigmond Unitárius Kollégium 11. osztályos diákja lapunknak elmondta, számára kézenfekvőbb a szülővárosi opció. Hozzátette: a hétvégén egy biológia tantárgyversenyen nagyenyedi diákokkal beszélgetett a MOGYE helyzetéről. „Szóba került a jelenlegi helyzet is, a diákok többsége azt mondta: abban az esetben, ha nincs lehetőségük arra, hogy anyanyelvükön tanuljanak tovább, akkor inkább Kolozsvárra jönnek, mert úgy tudják a kolozsvári egyetem amúgy is színvonalasabb” – mondta a 17 éves diáklány.
Amint arról beszámoltunk, jelen állás szerint a MOGYE nyáron száz helyre hirdet felvételit a gyógyszerészeti fakultáson a román tagozaton, és nem hirdethet felvételit a magyar gyógyszerészképzésre.
Az intézményben évek óta konfliktusokat szül a magyar tagozat háttérbe szorítása, működésének akadályozása: jóllehet Vásárhelyen 1948 óta létezik magyar gyógyszerészképzés, csak ideiglenes akkreditációs kérelmet hagynának jóvá, míg a román szaknak végleges engedélyt kért a vezetőség. Szilágyi Tibor volt rektorhelyettes szerint azonban az egyetem román vezetősége és a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség próbálja meg ellehetetleníteni a magyar gyógyszerészképzést. A volt rektorhelyettes elmondása szerint a román és magyar nyelvű képzés akkreditációs kérelme azonos, csak a dosszié fedőlapján ír mást.
A felsőoktatási intézmény szenátusa egyébként hétfőn ülésezett, de megoldás helyett csupán két lehetséges megoldást vázoltak fel. Egyik esetben a magyar képzést a román keretében engedélyeznék, a másikban a magyar tagozat külön akkreditációt kaphatna, de – álláspontjuk szerint – ez kizárólag ideiglenes lehet. A magyar tanárok egyik lehetőséget sem fogadják el, ugyanis ezeket diszkriminatívaknak minősítik a magyar diákokra nézve.
Szabó Béla tagozatvezető elmondta, a közös működési engedély csak egyfajta megtűrt státust szabna meg a magyar képzésnek. Az ideiglenes működési engedélyt pedig azért nem tartják elfogadhatónak, mert az egyetem vezetőségének az álláspontja szerint ez sem biztosítana önállóságot a magyar képzésnek, és a jelenlegi helyzethez képest is visszalépést jelentene.
A szenátusi ülés után a magyar tagozat vezetősége arról határozott, hogy nyílt levélben fejtik ki álláspontjukat a minisztériumnak és az akkreditációs bizottságnak, és hivatalos állásfoglalásra kérik a hatóságokat. Furcsállják továbbá, hogy a MOGYE februári toborzó körútja kevés kivétellel elkerülte az erdélyi magyar középiskolákat, ellenben román és szász vidékeken meglehetősen aktív kampányt folytattak.
Krónika (Kolozsvár)

Gyógyszerészképzés: a magyar kormány közbenjárását kérik
A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) a magyar kormány illetékeseinek közbenjárását kéri a marosvásárhelyi magyar gyógyszerészképzés helyzetének rendezése ügyében – olvasható a köztestület elnökének MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Hankó Zoltán azt írja, a kamara álláspontja szerint a magyar nyelvű gyógyszerészképzés megszűnése miatt Románia magyar anyanyelvű lakosságának alapvető joga sérülhet, ha az egészségügyi, és ezen belül a gyógyszer-ellátást anyanyelvén nem veheti igénybe.
Úgy vélik továbbá, hogy a magyar nyelvű gyógyszerészképzés intézményi feltételeinek megszűnése a nagy hagyományokkal és jelentős tudományos kapacitással rendelkező magyar nyelvű marosvásárhelyi gyógyszerész-tudományi műhely felszámolásához vezethet.
Ezért – írja az elnök – a kamara elnöksége az érdekelt döntéshozók felelősségteljes mérlegelését és a probléma megoldását előtérbe helyező együttműködést kér.
A kamara elnöksége továbbá arra kéri a magyar kormány illetékeseit, különösen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, valamint Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, hogy a két állam közötti együttműködési keretek adta lehetőségeket kihasználva járjanak el a rendezés érdekében.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa február 16-án, hétfőn döntéshozatal nélkül tárgyalta a magyar gyógyszerészképzés ügyét – tájékoztatott Szabó Béla professzor, a magyar tagozat választott vezetője.
Az egyetem vezető testületének arra a kérdésre kellett volna választ találnia, hogy felvehetnek-e hallgatókat a 2015-2016-os tanévben magyar tannyelvű gyógyszerészeti szakra. Leonard Azamfirei rektor múlt héten azt közölte, hogy az országos akkreditációs bizottság csak a román nyelvű képzéshez hagyott jóvá beiskolázási keretszámot.
Szabó Béla a szenátus hétfői ülése után elmondta, az egyetem vezetői az akkreditációs bizottság álláspontja alapján két lehetséges megoldást vázoltak fel. Egyik esetben a magyar képzést a román keretében engedélyeznék, a másikban a magyar tagozat külön akkreditációt kaphatna, de – álláspontjuk szerint – ez csak ideiglenes lehet. A magyar tagozat egyik megoldást sem tartja elfogadhatónak.
A MOGYE kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult meg 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvos- és gyógyszerészképzést. Ma az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működnek. Az oktatási törvény előírásai szerint a felsőoktatási intézményeknek ötévenként új működési engedélyt kell szerezniük valamennyi képzésükre.
Krónika (Kolozsvár)

Egy patthelyzet kockázatai és mellékhatásai
Jelen állás szerint idén nyáron nem hirdethet felvételit magyar nyelvű gyógyszerészképzésre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem. Ennek okairól Cseke Péter Tamás kérdezte az érintett feleket.
Veszélybe került a magyar nyelvű gyógyszerészképzés Romániában, mert az akkreditáció körüli huzavona miatt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE). Ha a helyzet változatlan marad, nem hirdethet nyáron felvételit a magyar diákok számára. Ennek okait eltérően látják a felek: a MOGYE vezetősége és a román akkreditációs hatóság (ARACIS), illetve a magyar oktatók. Mindkét fél a törvényekre hivatkozik, utóbbiak részéről elhangzik a magyarellenesség vádja is, ám ha mélyebbre ásunk, kiderül, a probléma gyökere a magyar oktatók létszámhiánya. A MOGYE szenátusa ugyanis erre, illetve az egyetemi autonómiára hivatkozva nem hajlandó jóváhagyni a 2011-es tanügyi törvény által is előírt, bizonyos szervezeti önállóságot biztosító magyar főtanszékeket, a magyar tagozat működtetéséhez szükséges oktatási struktúrákat, amelyeket más felsőoktatási intézményekben (például a kolozsvári BBTE-n) gond nélkül létrehoztak. Mint korábban már többször, várhatóan most is politikai döntés születhet az ügyben.
„Két szék közt a pad alatt”
Bár akkor még nem kaptak sajtónyilvánosságot, a gondok már tavaly tavasszal jelentkeztek az egyetemen. 2014-ben ugyanis a törvény előírásainak megfelelően a MOGYE-nek ismét kérnie kellett a gyógyszerészképzési programja ötévenként esedékes akkreditációját. Ezért májusban az országos gyógyszerészeti akkreditációs bizottság felkereste a felsőoktatási intézményt. A testület elnöke, Ursula Stănescu szerint ekkor szembesültek azzal, hogy a MOGYE magyar oktatói külön képzési programot akarnak indítani. Tarthatatlannak vélték ugyanis, hogy a magyar képzés a román képzési programon belüli tagozat szintjén történjen. A iasi-i professzor amaszol.ro portálnak elmondta, amikor a magyar fél megtudta, hogy az új képzési program akkreditálásához nulláról kell kezdeni a folyamatot, amelynek első lépéseként ideiglenes működési engedélyhez kell folyamodni, ezt elutasították. Arra hivatkoztak, miért lenne szükség ideiglenes engedélyre, hiszen a magyar gyógyszerészképzés jelenlegi formájában már 25 éve létezik.
Így történhetett meg, hogy a román képzési programot végül akkreditálták a magyar tagozat nélkül, ám külön magyar képzési program nem indulhat. „A magyar fél két szék között a pad alatt maradt. Nem fogadta el azt, hogy a gond nélkül akkreditálható jelenlegi román oktatási programon belül oktassák a magyar diákokat, a külön képzési programhoz azonban nem állították össze az akkreditációs iratcsomagot, mert nem értették meg, hogy az akkreditációt nulláról kell kezdeniük” – vázolta a bizottság elnöke. Stănescu szerint a magyar gyógyszerészképzési program megkapná az ideiglenes működési engedélyt, ha mégis összeállítanák az akkreditációs dossziét, ám a végleges akkreditációra még sokat kellene várniuk. Ehhez ugyanis a képzési programban megfelelő számú oktatónak (professzornak, előadótanárnak) kellene oktatnia.
„A magyar nyelvű gyógyszerészeti képzés valóban színvonalas és hagyománya van Marosvásárhelyen, nagyon jó szakembereik vannak, ismerem őket. De egyszerűen kevesen vannak”
– jegyezte meg az akkreditációs bizottság elnöke, aki azzal vádolta a magyar oktatókat, hogy nem ismerik a törvényeket, és amikor a testület tavaly decemberben a MOGYE-ra látogatott, el sem mentek a találkozóra. A kialakult helyzetért egy sajtótájékoztatón Leonard Azamfirei rektor szintén a magyar oktatókat okolta. Az intézményvezető kicsinyességgel és rosszhiszeműséggel vádolta az egyetem magyar illetékeseit és úgy vélte, „politikai okok miatt nem voltak hajlandók összeállítani az akkreditációs dossziét”. Bejelentette azt is: fegyelmi eljárást indít a mulasztásért felelős magyar oktatók ellen.
„Miért nem vagyunk egyenrangúak?
Valójában egyetlen tanár, Sipos Emese, a gyógyszerészeti kar tavaly lemondott dékánhelyettese ellen indult fegyelmi eljárás. Az oktató az Erdélyi Riport megkeresésére hangsúlyozta: éppen az eljárás miatt „csak magánszemélyként” nyilatkozik az ügyről. Kérdésünkre felidézte: az új tanügyi törvény életbe lépése előtt két évvel, 2009-ben a gyógyszerészeti képzési program egésze kapott akkreditációt MOGYE-n, beleértve a magyar nyelven zajló oktatást is. Az akkori jogszabályok szerint ugyanis még nem kellett külön-külön akkreditálni az idegen nyelven zajló képzési programokat. Ezt a 2011-ben megjelent új tanügyi törvény 310. cikkelye írta elő. Ezért tavaly tavasszal a MOGYE-n külön-külön akkreditációs dosszié készült a román, illetve a magyar képzési programra. Ez történt egyébként más egyetemeken is, például a kolozsvári Babeş-Bolyain, ahol magyar nyelven is zajlik oktatás. „Csakhogy a mi helyzetünk abban tér el például a BBTE-től, hogy a MOGYE-n csak az előadásokat tartják magyarul, a gyakorlati oktatás nyelve a román. Ezért vegyes, román-magyar gyakorlati csoportok vannak az egyetemünkön” – magyarázta. Ez a sajátosság az akkreditációs dosszié összeállításakor gondot okozott, mert a gyakorlati csoportok nem szerepelhettek mind a két iratcsomóban. Ezzel szembesült tavaly májusban a MOGYE-re látogató akkreditációs bizottság is, amely a román képzési program akkreditációs iratcsomóját elfogadta, ám a magyar programét elutasította. „Akkor azt mondták: úgy tekintik, hogy a román nyelvű képzési program a 2009-ben már akkreditált program folytatása, ebbe kerülnek bele a gyakorlati csoportok is, a magyar nyelvű azonban új programnak számít, ezért nulláról kell kezdenie az akkreditációt, és csak ideiglenes működési engedélyt kaphat” – idézte fel a volt dékánhelyettes. Hozzátette, a bizottság álláspontját felkarolta a MOGYE vezetősége is, és tavaly decemberben azzal a kéréssel hívták el Marosvásárhelyre a bizottságot, hogy adjon akkreditációt a román képzési programnak és csak ideiglenes működési engedélyt a magyarnak. Ezt azonban Sipos Emese szerint a magyar oktatók nem tudták elfogadni. Arra hivatkoztak, hogy a magyar nyelvű gyógyszerészképzésnek több évtizedes múltja van Marosvásárhelyen, és nem értették, miért nem lehet a képzési programjukat a románnal egyenrangúnak tekinteni, miért kell az akkreditációs folyamatot nulláról kezdeniük. Ezért kihallgatásokat kértek, illetve petícióval fordultak az ARACIS-hoz és az oktatási minisztériumhoz, tiltakoztak a MOGYE vezetőségénél is. „Ez a három intézmény azonban egymásra mutogatott, nem történt semmilyen előrelépés az ügyünkben” – mondta a volt dékánhelyettes.
„Elsorvaszthatják a magyar oktatást”
Végül tavaly decemberben az ismét Marosvásárhelyre látogató bizottság két megoldást javasolt a magyar oktatóknak. Az egyik az volt, hogy akkreditálják a román képzési programot, és úgy tekintik, hogy ennek része a magyar gyógyszerészképzés is. „Azon kívül, hogy ez törvénytelen, mert a jogszabály szerint az idegen nyelvű képzési programokat külön-külön kell akkreditálni, felmerült egy másik probléma is.
Ha mi elfogadjuk, hogy a marosvásárhelyi gyógyszerészképzést román nyelvűnek tekintik, amely megtűri a magyar oktatást is, két-három év múlva oda juthatunk, hogy a magyar képzés már csak opcionális lesz. Minden jogi akadály elhárult volna a magyar oktatás elsorvasztása elől” – fogalmazott Sipos Emese.
A másik javaslata a bizottságnak továbbra is az volt, hogy a magyar képzési program kapjon ideiglenes működési engedélyt. Ebbe decemberben a volt dékánhelyettes szerint már a magyar oktatók is beleegyeztek volna, egyetlen feltétellel: a szenátus hagyja jóvá a magyar tagozat struktúráit, a főtanszékeket, a magyar oktatói létszámot, a magyar csoportokat. „Számomra azonban már akkor világos volt, hogy ezt a szenátus soha nem fogja jóváhagyni. A tanügyi törvény írja elő, mégsem hajlandóak ezt megtenni” – jegyezte meg az oktató. Sipos Emese határozottan cáfolta Ursula Stănescunak azt az állítását, hogy a magyar tanárok tavaly decemberben nem voltak hajlandóak tárgyalni az akkreditációs bizottság tagjaival. „A professzor asszony összevissza beszél, én már reggel nyolckor ott voltam a találkozón” – jelentette ki. Szerinte az akkreditációs bizottság elnöke mindvégig ellenségesen viszonyult a magyar nyelvű gyógyszerészképzéshez. „Volt már dolgom vele, amikor az ARACIS-nél a magyar nyelvű mesterképzési programot kellett jóváhagyatni. Nem értette, egyáltalán miért van szükség magyar nyelvű képzésre a gyógyszerészetben, és feltörölte velem a padlót” – mondta a iasi-i professzorról.
Valóban gond az oktatói létszám
Mint megtudtuk, a gyógyszerészeti karon jelenleg 42 oktató tanít 273 magyar és 331 román hallgatót az öt évfolyamon. A 42 oktatóból 26 román és 16 magyar, de nagyok az átfedések: a magyar oktatók tanítanak román diákokat is, a román tanárok pedig magyar hallgatókat is. Sipos Emese kérdésünkre elismerte: a magyar professzorok és docensek száma valóban nem felel meg az akkreditációs követelményeknek. „De ha az akkreditációs bizottság ezzel hozakodik elő, akkor megnézhetjük, mi történne a román képzési programmal, ha ebben a magyar oktatók nem vennének részt. Ha mi hirtelen kivonulnánk, akkor a román oktatás sem felelne meg az akkreditációs követelményeknek” – jegyezte meg. Az oktatói utánpótlás tekintetében Sipos optimista. Elmondta, tavaly óta levizsgázott még három magyar oktató, akik azonban az ARACIS-hoz tavaly elküldött iratcsomóban még nem szerepeltek. „Tanszékeinken arra törekszünk, hogy minden professzor és docens mellé legalább egy tanársegédet vagy adjunktust vegyünk fel. Vannak magyar PhD-hallgatók is. Van utánpótlás, az más kérdés, hogy minden egyes személy állásának megszerzéséért kemény harcot kell vívnunk” – mondta a volt dékánhelyettes. A történtek ellenére Sipos Emese meggyőződése, hogy ősztől is lesz magyar nyelvű gyógyszerészképzés a MOGYE-n, mert az ARACIS végül elfogadja a tavaly tavasszal benyújtott akkreditációs kérelmüket. Erre ugyanis van már precedens: 2013-ban sikerült akkreditálni a magyar nyelvű orvosképzési programot is. „A MOGYE vezetősége azóta is azt állítja, hogy ez törvénytelen, politikai döntés volt, de ezt nem kívánom kommentálni” – jegyezte meg.
Azamfirei: érdekünk a magyar képzés
Leonard Azamfirei az Erdélyi Riportnak megerősítette: ha idén nem születik kormányhatározat a MOGYE-n zajló magyar képzési program akkreditációjáról, akkor a törvénynek megfelelően nyáron a magyar helyekre sem lehet felvételit hirdetni. A rektor elmondta, az egyetem vezetői ezért írásban fordultak az ARACIS-hoz és az oktatási minisztériumhoz is, hogy közösen találjanak törvényes megoldást a kialakult patthelyzetre. Tájékoztatása szerint két megoldás körvonalazódik. Az egyik az, hogy a magyar képzési program megkapja az ideiglenes működési engedélyt, csakhogy ennek dossziéját a magyar oktatók még nem állították össze. „Azzal a régebbi kérelmükkel hozakodtak elő, hogy a szenátus hagyja jóvá a magyar képzés struktúráit. Ám ha megmakacsolják magukat, és továbbra sem adják le az ideiglenes engedélyre vonatkozó kérést, nyáron nem lesz felvételi” – jelentette ki. A másik megoldás az lenne, hogy román nyelvű képzési programként akkreditálják a jelenlegi, vegyes tannyelvű képzést. Ez a rektor szerint „elegánsabb” megoldás lenne, ám nem biztos, hogy az ARACIS törvényesnek találja. „Az egyetem vezetőségének azonban feltett szándéka meggyőzni a szakhatóságokat arról, hogy tegye meg ezt a lépést” – tette hozzá.
Arra a felvetésünkre, hogy ha annak idején az orvosi kar esetében meg lehetett oldani külön-külön a román és a magyar képzési program akkreditációt, akkor miért ütközik akadálya az eljárás a gyógyszerészképzésnél, Azamfirei emlékeztetett: az orvosi képzési programok (román, magyar és angol) már az új tanügyi törvény megjelenése előtt külön-külön akkreditálva voltak, így az új akkreditációs dossziék elbírálása az ARACIS számára nem jelentett problémát. Ám a tanügyi törvény előtt a gyógyszerészeti kar egésze kapott akkreditációt, nem külön a román és külön a magyar program. „Ha a magyar gyógyszerészképzési program hat évvel ezelőtt megkapta volna külön az akkreditációt, akkor tavaly nyilván megkapta volna újra. Így azonban új képzési programként az első lépésben csak ideiglenes működési engedélyt kaphat” – magyarázta. Kérdésünkre, hogy miért nem fogadja el a szenátus a magyar fél által évek óta kért magyar oktatási struktúrákat, a rektor kijelentette: ez nem oldotta volna meg a magyar gyógyszerészképzési program akkreditációját, sőt további problémákat vetett volna fel, az oktatói létszámhiány miatt. Közlése szerint minden évben meghirdetik a magyar fél által kért számú oktatói állást, ám ezek a posztok jelentkezők hiányában üresesen maradnak. Így ha meg is alakulnának a magyarok által kért magyar csoportok és főtanszékek, akkor nem lenne megfelelő számú oktató, legalábbis bizonyos tantárgyakból.
„Meg kellene próbálni érzelemmentesen viszonyulni ehhez a kérdéshez. Életképes lenne önállóan a magyar képzési program? A mostani körülmények között biztos, hogy nem. Hosszú távon azonban lehetséges, hogy életképes lesz, de előbb bővülnie kellene az oktatói létszámnak”
– fogalmazott a rektor, hangsúlyozva: az egyetem vezetősége is azt szeretné, hogy ne veszítsék el a magyar nyelvű képzési programot, és minden törvényes lépést megtesznek annak érdekében, hogy ez ne forduljon elő.
Erdélyi Riport (Nagyvárad)

A román és a magyar gyógyszerészképzés közös akkreditációjáról döntöttek
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa múlt héten elektronikus levélben lebonyolított szavazással úgy döntött, hogy nem számolja fel a magyar gyógyszerészképzést, de a román és a magyar szak közös akkreditációját kéri – írta hétfőn internetes oldalán a Krónika című napilap.
Szilágyi Tibor, az egyetem lemondott rektorhelyettese az MTI-nek elmondta, a román szenátusi tagok által megszavazott „egységes oktatási program" voltaképpen a gyógyszerészképzés jelenlegi helyzetének meghosszabbítására tesz kísérletet. Hozzátette, a szenátusi tagsággal rendelkező magyar oktatók nem vettek részt a szavazáson.
A magyar oktatók korábban levélben kérték az egyetem vezetőit, hogy vonják vissza a szavazásra bocsátott javaslatot, és keressenek olyan megoldást, mely összhangban van az oktatási törvénnyel. A levélben idézték a törvény vonatkozó cikkelyét, amely szerint valamennyi oktatási nyelvre, oktatási formára és oktatási helyszínre külön akkreditációt kell kérni.
Király András, az oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára a Krónikának úgy vélekedett, hogy a konfliktus kimozdult a holtpontból, és a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hatóságnak (ARACIS) kell kinyilvánítania a véleményét a MOGYE szenátusa által javasolt megoldásról. Az államtitkár hozzátette, az egyetemen kell megoldani a gyógyszerészoktatással kapcsolatban kialakult román-magyar vitát, ez nem a politikusok, és nem is a minisztérium feladata.
Leonard Azamfirei rektor egy február 11-i sajtótájékoztatón újságírói kérdésre felelve beszélt arról, hogy megszűnhet a magyar gyógyszerészképzés az egyetemen, mert az ARACIS a román tagozatnak száz helyet hagyott jóvá, a magyarnak pedig egyet sem. A rektor szerint ez azért van, mert a magyar oktatók nem készítették el a gyógyszerészképzés újraengedélyezéséhez szükséges dokumentációt. A magyar tagozat képviselői ugyanakkor közölték, hogy elkészítették az akkreditációs dokumentációt, de nem írták alá, mert az egyetem vezetősége diszkriminálta a magyar tagozatot. Míg a románnak végleges, a magyarnak csak ideiglenes működési engedélyt kért.
A MOGYE kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult meg 1945-ben. Az intézményben 1948-tól képeztek magyarul gyógyszerészeket. A kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvos- és gyógyszerészképzést. Ma az egyetem döntéshozó testülete a román oktatók kétharmados többségével működik. A magyar vezetők a magyarokat sújtó belső intézkedések ellen tiltakozván 2014 áprilisában testületileg lemondtak tisztségeikből.
MTI
Erdély.ma

Félmegoldást kínál a MOGYE szenátusa
Nem számolja fel a magyar nyelvű gyógyszerészképzést a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetősége, azonban a román többségű szenátus a magyar tagozat számára kedvezőtlen, ráadásul törvénybe ütköző megoldást talált a kar akkreditáltatására.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa saját magának ellentmondva, egyetlen év leforgása alatt immár a harmadik forgatókönyvet készíti el a magyar gyógyszerészképzés akkreditációjának lebonyolítása érdekében
A MOGYE román többségű vezetőtestülete a múlt héten – elektronikus szavazás útján – a román és a magyar tannyelvű szak közös akkreditációja mellett döntött. Ez azonban nem felel meg a 2011/1-es tanügyi törvénynek a kisebbségi tagozat intézet-alakító jogkörére vonatkozó 135-ös és 138-as cikkelyeinek, mert ez esetben az előírt nyelvenkénti külön engedélyeztetés elmarad
„Ha sehol nem jelenik meg, hogy ez egy külön magyar nyelvű program (program de studiu în limba maghiară), nincs garancia arra vonatkozóan, hogy a beiskolázási számokat miként fogják elosztani, felvesznek-e még magyar tanársegédeket a román nyelvű gyakorlatokhoz, és hogy pár éven belül nem fogják-e teljesen marginalizálni a magyar oktatást” – olvasható a magyar tagozat vezetőtanácsának levelében, melyet az egyetem magyar oktatóinak juttatott el.
Mellőzött háromszéki diákok
A Kovászna megyei tanintézeteket elkerüli a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmény MOGYE-karaván 2015 elnevezésű népszerűsítő karavánja – derül ki a tanintézet közleményéből. Lapunk már korábban is jelezte, hogy majdnem teljesen el fogja kerülni a magyar többségű településeket a MOGYE által szervezett kínálatnépszerűsítő karaván. A potenciális magyar érdeklődők „toborzása”, mint minden évben, ezúttal is a diákszövetségre hárul. Miután február közepén az egyetem tanárai Maros, Szeben, Brassó, Fehér, Beszterce-Naszód és Hargita megyei iskolákat kerestek fel, márciusban Szilágy, Hunyad, Szatmár, Hargita, Suceava, Gorj, Argeş, Neamţ, Botoşani és Vaslui megyei középiskolai végzősökhöz készülnek. Az akció harmadik, és egyben utolsó szakaszában a karavánozók Maros megyei tanintézményekből próbálnak felvételizőket toborozni.
Tiltakozólevelében a tagozatvezetés ezt jelezte a szenátusi tagoknak is. Leonard Azamfirei rektor azonban továbbra is azt tartja, hogy a szenátus korrigálta a magyar nemzetiségű illetékesek hanyagságát és konokságát, amiért valakinek majd fizetnie kell. A február 11-ei sajtótájékoztatóján az intézményvezető még azt nyilatkozta, amennyiben nem sikerül megoldást találni, a nyáron már nem hirdetnek felvételit magyar nyelvű gyógyszerészképzésre.
Király: megmentett felvételi
Az egyetem által kifundált megoldás kapcsán Király András oktatásügyi államtitkár a Krónikának úgy vélekedett, „az lehet jó is, kevésbé jó is, nézőpont kérdése”. „Az ügy megoldása nem a politikum, nem az érdekvédelmi szervezet, de még csak nem is a minisztérium kezében volt, hanem az egyetem feladata. A következő lépést a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökségnek (ARACIS) kell megtennie” – kommentálta a holtpontról kimozdult, ám korántsem ideális helyzetet az RMDSZ minisztériumi tisztségviselője.
Mindemellett Király hangsúlyozni kívánta, hogy döntésével a szenátus „gyakorlatilag megmentette a felvételit”. Arra a kérdésre, hogy a közösködés következtében a magyar diákok hány helyre számíthatnak, az államtitkár nem tudott választ adni. Mint mondta, az ingyenes helyek elosztásáról az ARACIS, a fizetésesekről pedig az egyetemi szenátus dönt. „Merem remélni, hogy az ARACIS nem fog cselezgetni” – tette hozzá a Krónikának nyilatkozó Király András.
Bentről másként látszik
Valóban nézőpont kérdése a román többségű szenátus által javasolt megoldás: az egyetem magyar oktatói korántsem találják olyan fényesnek a helyzetet, mint az oktatási tárca államtitkára. A MOGYE lemondott rektorhelyettese, Szilágyi Tibor, aki lapunktól értesült a szenátus által javasoltakról, ugyan nem lepődött meg a román kollégák döntésén, de csalódottságának adott hangot a magyar tagozatot hátrányosan érintő félmegoldás miatt.
„Miután kis idővel ezelőtt halálra rémisztettek bennünket, szétkürtölve, hogy megszűnik a magyar nyelvű gyógyszerészképzés, most találtak egy olyan megoldást, ami csak egy pár lépéssel tol hátrébb, mint ahol voltunk a 2011-es oktatási törvény megjelenése előtt. Ezért legyünk mi hálásak és boldogok?” – tette fel a költői kérdést Szilágyi.
Tiltakozásként a magyar tanárokat és diákokat ért sorozatos megaláztatás miatt a tavaly lemondott rektorhelyettes szerint a szenátus által kitalált félmegoldás a teljes kiszorítás veszélyét hordozza magába. „Most már tényleg semmilyen garancia nincs arra, hogy a helyeket ezentúl is a bevett szokásnak megfelelően, fele-fele arányban osztják el. Ráadásul mivel a közös akkreditáció román nyelvű gyakorlati oktatást jelent, a magyar tanárok alkalmazása vagy előléptetése is bizonytalanná válik” – vélekedett Szilágyi Tibor.
Néppárti felhívás MOGYE-ügyben
A MOGYE ügyében közös, egységes és határozott álláspont kialakítását kéri az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) vezetőségétől az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Ennek célja a megfelelő politikai szintű megoldás követelése lenne, ugyanis az EMNP hétvégi közleménye szerint a vásárhelyi egyetem ügye elsősorban nem adminisztratív, hanem politikai kérdés, tétje pedig a közösség egyik alapvető jogának, az egészségügyi ellátásban való anyanyelvhasználatnak a biztosítása. „Ebben a képletben az egyetem vezetősége a bukaresti hatalom képviselője, amely hatalom napjainkban is az élet minden területén (lásd nemzeti szimbólumok üldözése, az adminisztrációban való anyanyelvhasználat korlátozása – önkormányzati ülések nyelve, prefektúrák kizárólag román ügyintézése, kétnyelvű helységnévtáblák ügye, és még sorolhatnánk) asszimilációs tendenciákat mutat. Rá kell ébrednünk a politikai képviseletek felelősségére, hiszen az állami adminisztrációban jelen lévő szereplők eddigi próbálkozásai a kérdésnek adminisztratív érvekkel és eszközökkel való megoldására csupán annyit jelentenek, mintha egy rákos beteg esetében az áttét okozta tüneteket fájdalomcsillapítással akarnánk megszűntetni” – áll a Zakariás Zoltán alelnök által aláírt felhívásban.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Oktatásügyi miniszter: folytonosság szükséges a gyógyszerészképzésben
Sorin Mihai Campeanu oktatásügyi miniszter szerint folytonosságra van szükség a marosvásárhelyi román és magyar gyógyszerészképzésben. A tárcavezető ezt azután jelentette ki, hogy részt vett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusának ünnepi ülésén, melyet az intézmény megalakulása 70. évfordulója alkalmából tartottak.
Sorin Mihai Cimpeanu egyben meggyőződését fejezte ki, hogy mind a román, mind pedig a magyar nyelvű gyógyszerészeti szakra tarthatnak nyáron felvételi vizsgát. Úgy vélte, jelenleg az idő szorításában ez csak az egyetem vezetése által javasolt megoldással, a román és a magyar gyógyszerészeti képzés közös akkreditációjával lehetséges. Hozzátette, később be lehet nyújtani egy akkreditációs kérelmet a magyar oktatási programra is. Ennek a dokumentumait azonban az egyetem szenátusának kell elfogadnia.
Korábban az egyetem rektora azt közölte, hogy veszélybe került a magyar gyógyszerészoktatás, hiszen az illetékes szakhatóság csak a román nyelvű képzésre állapított meg beiskolázási számot a következő tanévre.
Leonard Azamfirei rektor az ünnepi ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, a magyar nyelven tanulni vágyó fiatalok érdekeire voltak tekintettel, amikor a gyógyszerészeti szak magyar és román képzésének a közös akkreditációját kérték. Hozzátette, ha a gyógyszerészeti, a fogorvosi és a nővérképző szakon külön akkreditációt kérnének a magyar képzésnek, a magyarul oktatók kis száma miatt az illetékes szakhatóság csak rendkívül alacsony beiskolázási számokat hagyhatna jóvá. A magyar tagozat vezetői beadvánnyal fordultak Sorin Mihai Cimpeanuhoz, melyben a magyar tagozat intézményen belüli hátrányos megkülönböztetéséről tájékoztatták a minisztert, aki december közepe óta vezeti a román oktatásügyi tárcát. Szabó Béla tagozatvezető a szenátusi ülés után a magyar közmédiának elmondta, csütörtökön délelőtt külön is találkoztak a miniszterrel, de csak arra kaptak tőle ígéretet, hogy a beadványukat a minisztérium hivatalosan megválaszolja. Szabó Béla hozzátette, az elmúlt négy évben a magyar oktatók számtalan beadványa közül egyre sem érkezett válasz a minisztériumból.
Szilágyi Tibor, a rektorhelyettesi tisztségből korábban lemondott oktató aggasztónak találta, hogy elvesznek a részletekben, és immár szóba sem kerül, hogy az egyetem négy éve nem alkalmazza az oktatási törvényt, amely átfogó megoldást nyújtana a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzésre. A marosvásárhelyi oktatási intézmény megalakulásának a 70. évfordulóját ünneplő szenátusi ülésén utalás sem történt arra, hogy a MOGYE eredetileg magyar tannyelvű intézményként jött létre.
A MOGYE-n a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvos- és gyógyszerészképzést. Ma az egyetem döntéshozó testülete a román oktatók kétharmados többségével működik. A magyar vezetők a magyarokat sújtó belső intézkedések ellen tiltakozván 2014 áprilisában testületileg lemondtak tisztségeikből.
MTI
Erdély.ma

Marad minden a régiben a gyógyszerészeti karon
A MOGYE-ügyben "szőnyeg alá söprik a problémát"
Sorin Mihai Cîmpeanu oktatásügyi miniszter és Gigel Paraschiv államtitkár jelenlétében mutatta be tegnap Leonard Azamfirei, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora az egyetemi helyzetértékelőt 2014-re. A MOGYE fakultásainak helyzetét külön-külön értékelte, kitért a gazdasági vonatkozású eredményekre is. A beszámoló végén dr. Szabó Béla professzor, a magyar tagozat választott vezetője nyílt levelet adott át a tárcavezetőnek, amelyben kérik a tanügyi törvény betartását a MOGYE-n.
Az egyetem felépítését, az oktatási programokat, a felvételivel, a rezidensvizsgával, az állások betöltöttségével kapcsolatos adatokat, az uniós projekteket ismertette dr. Leonard Azamfirei rektor, aki prezentációja végén sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a román és a magyar egyetemi oktatók között továbbra is feszült a viszony, majd hangsúlyozta, hogy a 88 meghirdetett oktatói állásra benyújtott jelentkezési dosszié közül 20-at nem személyes okok miatt utasítottak el, hanem amiatt, mert nem feleltek meg a vizsgakövetelményeknek. Sorin Mihai Cîmpeanu oktatásügyi miniszter sikeresnek minősítette az ismertetett eredményeket, az egyetem pénzügyi stabilitását, a vezetőségnek a hallgatókkal való jó kapcsolatát kiemelt fontosságúnak nevezte. A román-magyar oktatók közötti feszültségekre utalva ezeket az "aspektusokat" fontosnak nevezte, úgy vélte, megfelelő távolságtartással szemlélve a dolgokat, e problémákra nem olyan nehéz megoldást találni, sokkal nehezebb az infrastruktúra-fejlesztést megvalósítani. Kijelentette, meggyőződése, hogy a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hatóság (ARACIS) a MOGYE fejlődését szem előtt tartó, az egyetem teljes oktatói közösségének akaratát figyelembe vevő döntést hoz majd. Gigel Paraschiv államtitkár szerint a siker kulcsa az egységben és a professzionalizmusban van. A köszöntőbeszédeket követően került sor a MOGYE-emlékplakett átadására, amit Mihai Cîmpeanu oktatásügyi miniszternek a felsőoktatásért tett érdemei elismeréseként adományoztak, majd Leonard Azamfirei rektor a oktatásügyi minisztérium kiválósági oklevelét vette át. A távozó tárcavezetőnek dr. Szabó Béla professzor, a magyar tagozat választott vezetője nyílt levelet adott át.
A sajtónak nyilatkozva dr. Szabó Béla elmondta, a beadványban "a konkrét helyzetre való tekintettel" felkérik a minisztériumot és személyesen az oktatási törvény betartatásáért felelős minisztert, hogy foglaljon állást a gyógyszerészeti kar akkreditációjával kapcsolatosan. "Optimista évi beszámoló hangzott el, ahol úgy jelent meg, hogy a gyógyszerészeti kar akkreditálva van, viszont olyan számokat mutattak be, amelyek alapján nem lehet akkreditálni a kart. Ez nagyon érdekesnek tűnik... Végül volt egy homályos utalás arra, hogy léteznek azok a problémák a magyar oktatásban, amelyeket mindenki ismer. Az elhangzottakat továbbra is úgy tekintjük, mint a problémának a szőnyeg alá söprését. Tegnap délelőtt volt egy rövid tanácskozásunk a miniszter úrral, akinek az álláspontja szerint idén ugyanúgy marad minden, mint eddig, esetleg jövőre majd másképp lesz. Úgy vélem, nem a megoldásra törekednek, hanem ugyanazt a játszmát játsszák, mint az elmúlt négy évben folyamatosan. Pillanatnyilag valami ígéretet kapunk, de semmiféle intézményes garancia nincs ennek betartására, tehát semmiféle konkrétum nincs. A levelünk másik része arról szólt, hogy úgy általában a minisztériumnak legyen egy hivatalos álláspontja az egyetemmel kapcsolatosan a tanügyi törvény betartását illetően, és mellékeltük az összes beadványt, amit az elmúlt négy évben a minisztériumba küldtünk, azonban egyikre sem kaptunk választ. Ma reggel a miniszter szóbeli ígéretet tett arra, hogy írásban fog válaszolni" – jelentette ki a tagozatvezető, aki szerint a szenátusi tagok múlt heti elektronikus szavazásának eredménye alapján a gyógyszerészeti kart illetően a legújabb verzió az, hogy "egyetlen oktatási programot akkreditálnak, ami nyilvánvalóan a román lesz, román és magyar vonalakkal". "Megint kitaláltak egy olyan dolgot, ami nem létezik, hiszen a tanügyi törvény előírja, hogy minden oktatási programot nyelvenként külön kell akkreditálni. Tehát nekünk lesz egy olyan programunk, ami román és magyar is lesz. Már csak azt kellene kérdezzem: a magyarok is tanulnak románul, és a románok is tanulnak magyarul?! A román vonalon volt ellenszavazat még erre a verzióra is, úgyhogy nem elképzelhetetlen, hogy valaki megóvja e határozatot, arra hivatkozva, hogy törvénytelen. Az folyik, ami az elmúlt négy évben: szőnyeg alá söprik a problémát" – tette hozzá dr. Szabó Béla. Ami a gyógyszerészeti karra való felvételi vizsgát illeti, a tagozatvezető szerint "felvételi lesz, csak nem változik semmi". Az évértékelőn elhangzottakra reflektálva dr. Szabó Béla elmondta, hiába van tanügyi törvény, senki nem beszélt arról, hogy a gyógyszerészeti kar esetében be kell tartani. "Sőt, elhangzott egy olyan mondat, ami engem aggaszt: a miniszter úr szerint az ARACIS-szal kell beszélni, hogy úgy kezelje a MOGYE ügyét, hogy az egyetem szükségleteinek megfeleljen. Nem a törvénynek, hanem az egyetem szükségleteinek! Ha azt nézzük, ahogy az egyetem vezetősége viszonyult ehhez a problémához, akkor megint az egyetemi autonómiába elásott patthelyzet lesz évtizedekig" – tette hozzá.
A sajtótájékoztatón részt vevő szaktárcavezető lapunk kérdésire közölte: a minisztérium összességében támogatja a MOGYE problémáinak megoldását, az oktatási programok mindhárom nyelven (románul, magyarul, angolul) kiválóan működnek, de az akkreditáció nem tartozik a szaktárca hatáskörébe. "A gyógyszerészeti kar esetében a felvételi lehetséges lesz, a minisztérium támogatja mind a román, mind a magyar tagozat működését e karon, de a magyar tagozat akkreditációjának feltétele, hogy benyújtsák az akkreditációs dossziét " – tette hozzá.
Dr. Leonard Azamfirei kijelentette, egy új oktatási program akkreditációja hosszadalmas folyamat, a gyógyszerészetin a magyar tagozat esetében pedig be sem nyújthatták az akkreditációs dossziét, mivel azokat bizonyos oktatók nem töltötték ki. Az egyetem vezetése azért továbbította az ARACIS-nak a gyógyszerészeti kar engedélyezési kérelmét, amint az a jelenlegi formájában működik, hogy megszervezhessék a felvételit a gyógyszerészeti karra. Információink szerint egyes oktatók ellen az akkreditációs dosszié nem megfelelő előkészítése miatt fegyelmi eljárás indult, ám eredmény még nincs.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Jelentős tanárhiány van a MOGYE-n
A tanári állások közel egynegyede betöltetlen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyemen. A legnagyobb oktatói hiány az orvosi karon van, ezt követi a fogorvosi, gyógyszerészeti kar és a doktori iskola. Az elmúlt évkben lett egyre fokozottabb a pedagógus-hiány, miután befagyasztották az állásokat az állami intézményekben, vagyis nem lehetett új személyt alkalmazni azok helyébe, akik elmentek az egyetemről.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem folyamatosan szervez versenyvizsgát az üresen maradt helyek betöltésére. A legutóbbi egy hete zárult.
80-an vizsgáztak sikeresen, köztük sok olyan fiatal, aki nemrég fejezte be tanulmányait az egyetemen. Emellett 25 tanársegédet is alkalmaztak meghatározott időre szóló szerződéssel. Leonard Azamfirei rektor elmondta, azt szeretnék, hogy 2016-ig a betöltetlen állások 70 százalékát foglalják el.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

Van remény
A legjobban szervezett diákköri konferencia volt
Az orvos-, fogorvos- és gyógyszerésztudomány fellegvárává vált az elmúlt héten a marosvásárhelyi Kultúrpalota. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség 22. alkalommal szervezte meg a hallgatók Tudományos Diákköri Konferenciáját (TDK), amelyen a leendő orvosok és gyógyszerészek ismertették önálló kutatómunkájuk eredményét. A múlt évi 299-hez képest az idén 320 dolgozatot mutattak be 23 szekcióban, 56 órán át. A rendezvény színvonalát 17 meghívott előadó emelte, s az érdeklődők hét műhelymunka során tekinthettek be egy-egy szakágazatba, ismerhették meg az újdonságokat. A rendezvény ki is nőtte a Kultúrpalota kereteit, s ezért a Continental Szálloda egyik termét is igénybe vették.
A nyitóünnepségen Peti András alpolgármester tartott hasznos ismertetőt az egyetem megalapításáról, az 1945-ben királyi törvényerejű rendelettel Marosvásárhelyre költöztetett orvosi karról és a befogadó épület történetéről. Ő hívta fel a szervezők figyelmét, hogy az első TDK-t 69 évvel ezelőtt, 1946. február 14-én tartották, s jövőben meg lehetne ünnepelni a 70. évfordulót. A nyitóünnepségen felszólaló dr. Leonard Azamfirei rektor az egyetemi hallgatók rendezvényét értékelve elmondta, hogy a tudomány iránt érdeklődő legtehetségesebb fiatal szakembereket szeretné abban a nagyon korszerű kutatóintézetben látni, amely az egyetem udvarán épül. Dr. Szilágyi Tibor egyetemi tanár beszédében elhangzott, hogy a tudományos diákkörök jelentik az utánpótlás képzésének a helyszínét, itt alakul ki a jövőbeli karrier csírája. Ezt bizonyítja a Magyar Tudományos Akadémia tagságát képező kutatók életrajza is, akiknek a kutatás iránti érdeklődése a tudományos diákkörökhöz kötődik. A rendezvény, amelyre 60 magyarországi hallgató jelentkezett dolgozattal, lehetőséget teremt a különbségek felmérésére, az ismerkedésre, a későbbi szakmai együttműködésre. Felhívta ugyanakkor a hallgatók figyelmét, hogy az épülő tudományos központ színvonalas kutatómunkára nyújt majd lehetőséget.
A nagyszámú tudományos dolgozat azt igazolja, hogy a mai fiatalok nem motiválatlanok – emelte ki a szervezők nevében Mihály István ötödéves hallgató.
Három helybeli előadója volt a rendezvénynek, dr. Kovács Judit, dr. Szatmári Szabolcs és dr. Kelemen László, akik tele termet vonzottak, és előadásukat hosszas tapssal értékelték.
Dr. Kovács Judit aneszteziológus, intenzív terápiás főorvos, a MOGYE adjunktusa Van élet a halál után címmel tartott előadását azzal zárta, hogy azok az igazi névtelen hősök, akik a haláluk után is életet mentenek, s másokba átültetett szívükkel, veséjükkel, májukkal, szöveteikkel (részletekben ugyan) de tovább élnek. Kovács főorvosnő áttekintette a szervátültetés történetét, beszélt az élő és a halott donorokról, az agyhalálról és arról a korántsem könnyű munkáról, hogy az agy- vagy szívhalott donort milyen bonyolult eljárásokkal lehet olyan állapotban tartani, hogy az átültetésre alkalmas szervei ne károsodjanak.
Dr. Szatmári Szabolcs neurológos főorvos, egyetemi előadótanár hasonlóan sikeres előadásban (A neurológiáról mindenkinek) az ideggyógyászat (ma neurológia) és az elmegyógyászat (ma pszichiátria) közötti különbséget, a két szakterület jellegzetességeit tisztázta. Beszélt az egyik legjellegzetesebb neurológiai kórképről, amit ma stroke-nak, agyi érkatasztrófának neveznek, az agyvérzés és az agytrombózis közötti különbségről, ami nagyon fontos a kezelés szempontjából, s a neurológus hatáskörébe tartozó Parkinson-kór és az epilepszia kezeléséről. Ez utóbbit, akárcsak az agyvérzést, Pápai Páriz Ferenc Pax corporis című, magyar nyelven írt orvosi könyvében már 325 évvel ezelőtt leírta – emelte ki az előadó.
A gyógyszerészhallgatókat oktató dr. Kelemen László, a marosvásárhelyi Gedeon Richter Rt. marketing- és eladási igazgatója a gyógyszerpiac várható alakulásáról tartott előadást, amelyben eljutott a személyre szabott orvoslás érdekes kérdéséig.
A magyarországi meghívottak jelentős mértékben emelték a rendezvény színvonalát. A legtöbben a Szegedi Egyetemmel megnyert pályázat révén a fogorvoslás területéről jöttek, ahol a legkorszerűbb gyógyítási módszerek terén végzett kutatások ered-ményéről számoltak be az őssejtterápiától (dr. Rakonczay Zoltán egyetemi oktató) a fogászati implantátumok biointegrációjáig (dr. Turzó Kinga egyetemi docens). A carotisszebészettel kapcsolatos kutatásairól tartott előadást dr. Entz László egyetemi tanár, dr. Csanádi Zoltán egyetemi docens a ritmuszavarok katéter-ablációs kezeléséről, dr. Romics Imre professzor a prosztatarák korai felismeréséről. Dr. Tulassay Tivadar akadémikus a krónikus civilizációs betegségek gyermekkori felismeréséről és a megelőzés lehetőségeiről beszélt, dr. Rácz Károly professzor az endokrin tumorszindrómákról, dr. Katona István professzor a kannabisz-kutatásról – említhetünk néhányat az előadók közül.
A 22. Tudományos Diákköri Konferencia záróünnepségén dr. Lőrinczi Zoltán egyetemi előadótanár értékelte a szervezők munkáját, amit a díjakat átadó tanártársainak a többsége is megerősített: az egyik legjobban szervezett diákköri konferencia zárult az elmúlt szombaton, amelynek fő szervezői Varga Ágota V. , Mihály Izabella IV., Virginás-Tar Ágnes II. és Mihály István V. éves általános orvostanhallgatók voltak 130 társukkal együtt, akik gördülékennyé tették a több helyszínen is zajló tanácskozást. Dr. Lőrinczi Zoltán köszönetet mondott a hallgatóknak, akik szabad akaratukból jelentkeztek és vettek részt a kutatómunkában, valamint a tanerőknek, akik fel tudták kelteni az érdeklődést diákjaikban, és átadták tudásukat. Remény van, s ha van remény, jövő is van, hisz a konferencia azt bizonyította, hogy dolgos, szorgalmas, okos egyetemi ifjúságunk van – hangsúlyozta dr. Lőrinczi Zoltán.
Az adatokon túl Tubák Nimród, az MMDSZ elnöke tartott önvizsgálatot és fogalmazta meg, hogy azt az egységes erőt, ami a szervezés során megmutatkozott, miért nem tudják más célokra is kihasználni, arra például, hogy az egyetem ügyében a törvényes előírások alapján előrelépés történjen.
Végül mind a 23 szekcióban kiosztották a legjobbaknak járó díjakat, s míg egyes szakterületeken megjegyezték, hogy nagy különbség volt az anyaországi és a marosvásárhelyi diákok munkája között, másutt azt hangoztatták, hogy nem tapasztaltak színvonalbeli eltérést. A legtöbb dolgozat (40) a kardiológia témakörében hangzott el. Az első helyezést elért diákok többsége az Országos Tudományos Diákköri Konferencián képviseli az egyetemet, s oklevelet kaptak a legjobb magyarországi dolgozatok szerzői is.
A pálmát a marosvásárhelyi hallgatók közül Martonos Attila VI. éves általános orvostanhallgató vitte el, aki a nőgyógyászat szekcióban két dolgozattal jelentkezett, és megnyerte az első és a második díjat is. A díjkiosztó ünnepségen Jakab István, a Clini-lab cég vezetője különdíjat és kutatási lehetőséget ajánlott fel Bereczki Orsolya VI. éves orvostanhallgatónak, a Gedeon Richter gyógyszergyár vezetőségének díját pedig a harmadéves Balázs Dorottya kapta a leginnovatívabb kísérletes kutatómunkáért.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

A jövőnek kívántak üzenni a MOGYE oktatói
Hetven facsemetét ültettek el, és egy időkapszulát helyeztek el a földbe kedden délután a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) udvarán.
A rendhagyó akcióval az intézmény vezetősége a hetven évvel ezelőtti eseménynek kívánt emléket állítani, annak a napnak, amikor 1945-ben megalakult az egyetem.
Mivel a vezetőség úgy hirdette meg az akciót, hogy mindenki azt helyez az időkapszulába, amit oda illőnek talál (és ami el is fér), a magyar tagozat képviselői egy dossziét állítottak össze, amelyben helyet kapott az a hetven évvel ezelőtt napvilágot látott Hivatalos Közlöny, amelyben az egyetemlétesítési rendelet olvasható. A jövőnek szánták a 2011. évi 1-es számú tanügyi törvény anyanyelvű felsőoktatásra vonatkozó előírásait, valamint az elmúlt négy év – levelezésben, átiratokban, kérvényekben, újságcikkekben tükröződő – szélmalomharcát. Miközben Leonard Azamfirei rektor a multikulturalizmus fellegváraként emlegette a vásárhelyi egyetemet, a megbékélésre és összefogásra ösztönözve tanárokat és diákokat egyaránt, Peti András alpolgármester háromnyelvű hűtőmágnesét leszámítva, a Szilágyi Tibor volt rektorhelyettes és társai által elhelyezett csomag volt az egyetlen, amely magyar nyelven is hirdeti a jövő nemzedékeknek, hogy 2015-ben a MOGYE-n, ha részben is, de még zajlott anyanyelvű oktatás. A rektorátus részéről az elmúlt hetven év szépített változata került a földbe. Az egyetem vezetősége a 2045-beli mogyésoknak szánta a terjedelmes időkapszulát, amelybe még egy laptopot is csomagolt.
Mint ismeretes, a Mihály király által 1945. május 28-án aláírt 407-es törvényerejű rendelet értelmében június elsejei hatállyal Kolozsvárott magyar tannyelvű Állami Tudományegyetem létesült négy tudományos karral, és felvette a Bolyai Tudományegyetem nevet. Annak dacára, hogy a királyi rendelet azt is leszögezte, hogy a klinikákon mind a román, mind a magyar kar részére biztosítani kell a gyakorlati tevékenység lehetőségét, ezt a román fél már kezdettől fogva megszegte. Mivel nem engedték be a magyar kart a kolozsvári klinikákra, a fennmaradás érdekében kénytelenek voltak Marosvásárhelyre költözni, ahol az 1948-as tanügyi reform alapján váltak önálló intézetté. Tizenegy évvel később a két kolozsvári egyetem, a magyar oktatók és diákok tiltakozása ellenére, összeolvadt. Az így keletkezett Babeş–Bolyai Tudományegyetemen fokozatosan megszűntek a magyar csoportok. Pártutasításra, 1962-től Marosvásárhelyen az előadásokat magyarul és románul, a gyakorlati órákat csak románul tartották. A hallgatói részarány fokozatosan a román hallgatók javára billent. A ’80-as évek végére a magyarul tanulók aránya 20 százalék alá süllyedt. 2008-ra ez 50 százalékra emelkedett, de a magyar oktatóké nem haladja meg a 30 százalékot.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

A megvalósuló autonómia
Ki mondja azt, hogy nincs autonómia Erdélyben, Székelyföldön? Igenis van, s annak a legfőbb központja, animátora az egykori székely főváros, Marosvásárhely, s fő-fő harcosai Dorin Florea polgármester, Bretfelean rendőrparancsnok és Zamfirafia (Azamfirei) orvosdoktor, a MOGYE rektora. Nem tudom én azt, hogy az ugyancsak orvos képzettségű Floreát honnan, merről, miféle szél fútta Vásárhelyre, a rendőrparancsnokról kiderült, hogy szépreményű, nagy dolgokra hivatott szekustiszt vala, rektorunk neve pedig nagyon beszédes, hiszen csak Moldvában szokás a gyermekeket anyjuk leányneve, ráadásul keresztneve szerint elnevezni.
Ha valamin fennakadunk, akkor nem ez, hanem ahogyan ezek az emberek először bekérezkedtek az addig színmagyar orvosi és gyógyszerészeti intézménybe, aztán megszaporodván mellékvágányra tették a magyarokat, s legújabban teljesen megpróbálják kitúrni őket. A többségre vergődött jövevények azt tesznek, amit csak akarnak, ahogyan akarnak, el egészen odáig, hogy az ígéretét betartó Răzvan Ungureanu miniszterelnököt egyszerűen megbuktatták, kicenzúrázták a hatalomból, mégpedig a híres román parlament, s így ő lett alighanem a legrövidebb életű román kormányfő. S jöhetett helyébe Victor Ponta, minden miniszterelnökök gyöngye.
Ami a MOGYE mostani állapotát illeti, hát bizonyosan forognak-foroghatnak sírjaikban az alapító atyák, Csőgör Lajos, Miskolci Dezső, Mátyás Mátyás, Mülfai professzor, s olyan kiebrudalt kiváló tanársegédek, adjunktusok is, mint a mi Darkó Zsigmond doktorunk, aztán Simó Ferenc idegsebész és ideggyógyász, Bálint Jenő urológus, kik a semmiből teremtettek magyar nyelvű orvosegyetemet, s most nézhetik, hogyan költöztek be a kész fészekbe a kakukkfiókák, a készbe, amely európai rangot, elismertséget vívott ki magának, joggal. S nézheti Kisgyörgy Árpád földink, az ország legjobb agysebésze, s neki ráadásul tovább kellett tűrnie a szégyent. A „szégyent”, hogy azért nem lehet magyar képzés, mert nincsenek előléptetett professzorok, tanársegédek…
Erről ennyit, de Dorin Florea és Bretfelean is önkormányzati autonómiát épít, hiszen az ország törvényeire fittyet hányva tiltják meg a garantált kétnyelvű utcanevek kihelyezését. Hogy tudjuk: Novum Forum Siculorum fórumán már megtűrt nyelvnek számít a magyar.
Na, ugye, hogy van autonómia!? Az övék.
Székely Hírmondó
Erdély.ma

A MOGYE-n felavatták Mihai király domborművét
A magyar oktatók nem vettek részt az ünnepségen
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) előcsarnokában tegnap Mihai román király lánya, Margit trónörökös hercegnő és férje, Radu herceg jelenlétében felavatták Mihai király domborművét. A román uralkodó 70 évvel ezelőtt királyi rendelettel hozta létre a Kolozsvári Magyar Állami Egyetemet, annak keretében az orvosi fakultást. Tegnap A királyság napja című ünnepségen a MOGYE 70 évvel ezelőtti megalapítására emlékezett az egyetem vezetősége. A rendezvényen nem vettek részt a magyar oktatók.
A hercegi párral rektori szobájában folytatott rövid beszélgetést dr. Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora, ezt követően Margit hercegnő és férje, Radu herceg a kiváló tanulmányi eredményeket elért hallgatókkal találkozott, amelyen a sajtó képviselői nem vehettek részt. Ezt könyvbemutató követte, amelyen dr. Maria Sanda Copotoiu professzor asszony méltatta Sandra Gatejeanu Gheorghénak a trónörökös hercegnő élete utóbbi 25 évét bemutató, gazdagon illusztrált könyvét. A Curtea Veche kiadó gondozásában idén megjelent kiadvány dokumentumok, újságcikkek gyűjteménye, amelyek a királyi család életéről adnak hírt. A könyvbemutatón Radu herceg megtisztelőnek és nagy örömnek nevezte, hogy Margit hercegnővel részt vehet a MOGYE ünnepségén, és hangsúlyozta, a román királyok jelentősen hozzájárultak az ország modernizálásához, kiemelt fontosságúnak tartották az oktatás, a kultúra fejlesztését. A rövid rendezvényt a Mihai királyról mintázott dombormű leleplezése követte. Az egyetem előcsarnokában elhelyezett alkotás kizárólag román nyelven adja a jövő generációk tudtára, hogy I. Mihai román király 1945-ben írta alá a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem létrehozásáról szóló törvényerejű rendeletet. Ebből az alkalomból Cornel Sigmirean, a Petru Maior Egyetem szenátusának elnöke tartott rövid történelmi beszámolót a királyi család életéről, Mihai király szerepéről a MOGYE megalapításában, hangsúlyozva, 1931. szeptember 26. után "királyunk szimbolikusan visszatért Marosvásárhelyre". A dombormű leleplezését követően a hercegi pár sietve távozott, sajtónyilatkozatok nem voltak.
Újságírói kérdésre dr. Leonard Azamfirei rektor elmondta, fontosnak tartja a királyi ház képviselőinek látogatását az egyetemen a különleges alkalommal, a tanintézmény létrehozásának 70. évfordulóján. A királyi ház és a MOGYE közötti kapcsolat szoros, 1945-ből ered, amikor Mihai román király rendelete alapján megalakult a MOGYE. Erre emlékeztet Mihai király felavatott domborműve – jelentette ki a rektor. Leonard Azamfirei sajnálatosnak nevezte a magyar oktatók távolmaradását a rendezvényről, hiszen, mint hozzátette, ez nem a románok ünnepe, hanem az egész egyetemé, és különbséget kell tenni az egyetem életében fontos és kevésbé fontos események, pillanatok között.
"Cinizmus, durva történelemhamisítás"
A magyar oktatók testületileg távol maradtak. Dr. Szilágyi Tibor professzor lapunknak elmondta, ő is sajnálja, hogy nem lehettek jelen az ünnepségen,"cinizmusnak, durva történelemhamisításnak" nevezte, hogy az Állami Magyar Egyetem létrehozását 1945-ben Kolozsváron úgy állítja be az egyetem vezetősége, mint a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem megalapítását. "Egy magyarnak indult egyetemen történik jelen pillanatban az, hogy a gyógyszerészeti kar akkreditációját nem akarják jóváhagyni, arra hivatkozva, hogy újonnan indult karról van szó. Ezt a szintű cinizmust nem tudjuk szó nélkül lenyelni. Továbbra is tiltakozni fogunk, királyi protokollhoz méltó módon, valószínűleg sajtónyilatkozat formájában" – tette hozzá a professzor.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Kisajátított ünnep a marosvásárhelyi orvosin
Önmagát ünnepelte a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetősége és román tagozata szerdán az úgynevezett Királyság Napján, melyen a magyar oktatók és diákok nem vettek részt.
A távolmaradást tiltakozásul szánták az ellen a történelemhamisítási kísérlet ellen, mellyel Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora azt próbálta elhitetni a közvéleménnyel, hogy hetven évvel ezelőtt Mihály király a marosvásárhelyi egyetemet hozta volna létre.
Az egyetem vezetősége szerdán vendégül látta Mihály király lányát, Margit hercegnőt és férjét, Radu herceget. Jelenlétükben felavatták a Románia volt uralkodóját ábrázoló domborművet. Ugyanakkor Marosvásárhelyre látogatott Muna jordán hercegnő is, aki egy, szintén a MOGYE által szervezett román–jordániai orvosi kongresszusra jött.
Szabó Béla professzor, az egyetem magyar tagozatának vezetője az MTI-nek elmondta, azt sérelmezik, hogy a hónapokkal ezelőtt elkezdődött évfordulós rendezvényeken szó sem esik arról, hogy az 1945-ös királyi rendelettel magyar tannyelvű egyetemet hoztak létre, és csak 1962-ben vezették be a román nyelvű oktatást is a tanintézetben.
Jelenleg az egyetem döntéshozó testülete a román oktatók kétharmados többségével működik. A MOGYE jelenlegi vezetői a marosvásárhelyi intézményt a román uralkodó által hetven évvel ezelőtt létrehozott magyar egyetem jogutódjának tekintik.
Az uralkodó valójában 1945. május 28-án királyi rendelettel létesített Kolozsváron magyar tannyelvű egyetemet bölcsészeti, jog- és közgazdaság-tudományi, természettudományi és orvosi karral. A magyar oktatási intézmény pár hónappal később a Bolyai Tudományegyetem nevet vette fel.
A királyi rendelet azt is megszabta, hogy a kolozsvári román tannyelvű egyetem a magyar orvostanhallgatókat is befogadja laboratóriumaiba és klinikáiba. Ez a rendelkezés azonban nem teljesült, ezért a magyar orvosi kart Marosvásárhelyre költöztették. A vásárhelyi orvosi egyetem 1948-ban vált ki a Bolyai Tudományegyetemből, és kapott önálló jogi státust.
„Ha a magyar tagozat elsorvasztása miatti tiltakozásunk jeléül nem veszünk részt azokon a szenátusi üléseken, amelyeken elvileg még döntéseket is hoznak, sok értelmét nem látjuk annak, hogy most kiüljünk a kirakatba egy protokolláris eseményen. Felmerült az is, hogy szervezzünk valamilyen tiltakozó akciót, de végül úgy határoztunk, hogy tekintettel leszünk a hercegi párra, és nem zavarjuk meg a látogatásukat" – nyilatkozta korábban Szabó Béla.
Mint ismeretes, a magyar vezetők a magyarokat sújtó belső intézkedések ellen tiltakozva tavaly áprilisban testületileg lemondtak tisztségeikből, kivonultak az egyetem szenátusából.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Magyar napokat tartanak a MOGYE-n
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fennállásának 70. évfordulója tiszteletére december 7. és 11. között kulturális-tudományos rendezvénysorozatot szervez az intézmény, amely úgynevezett Magyar Kulturális Napoknak is helyet ad.
Az egyetem magyar tagozatán nem mindenki fogadta lelkesen a kezdeményezést, volt, aki úgy vélte, „ügyes fogás” a románok részéről, hogy felmutathassák, „íme, megvalósult a multikulturalitás”. A valódi multikulturalitás nem csupán egy rendezvényt jelent, hanem azt, hogy az oktatás több nyelven folyik – mondta portálunknak egy nevét nem vállaló személy. Ennek ellenére szerinte ez jó ötlet, és nem tartja helyesnek, ha elhatárolódnak, és nem kapcsolódnak be a kezdeményezésbe.
Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora a sajtónak úgy fogalmazott: az egyetem multikulturális jellegét szeretnék ezzel is hangsúlyozni, ezért javasolta magyar kollégáinak, illetve a magyar hallgatóknak, hogy kapcsolódjanak be a rendezvénybe, hiszen számos orvos, orvostanhallgató, gyógyszerész van, aki zenél, fest, szobrászkodik. A programban szerepel képzőművészeti kiállítás, hangverseny, ahol bemutatkoznak a művészi tehetségű orvosok, gyógyszerészek, diákok, karácsonyi dalok hangzanak el, klasszikus zeneszerzők darabjai szólalnak meg.
A hétfői és keddi kulturális rendezvényeket a tudományos konferenciák sora követi, doktoranduszok, fiatal sebészek, gyógyszerészek, szív- és érsebészek, altatóorvosok szakmai tanácskozásaira kerül sor. Csütörtökön 14 órakor felavatják a MOGYE új orvosi kutatóközpontját, azt a háromszintes, 9 millió eurós beruházást, amelynek az üzemeltetése az egyetem további feladatai közé tartozik.
Antal Erika
Székelyhon.ro