Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Azamfirei, Ioan
1 tétel
2012. február 3.
Beadvány a kirakatválasztás ellen
Szerdán este tanácskozást tartottak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatói, akik beadvánnyal fordultak a tanügyminiszterhez. Ebben arra hívják fel Daniel Funeriu figyelmét, hogy nem törvényes az intézményben zajló választási folyamat, mivel nem alakult meg a magyar tagozat, s az egyetemnek nincs elfogadott chartája. Ezért a jelenlevők továbbra sem vesznek részt a választáson, s arra kérik a szaktárcát, hogy küldjön egy bizottságot a helyzet kivizsgálására, tisztázására.
Az ülést követően dr. Szabó Béla egyetemi tanárt, az Általános Orvosi Kar dékánhelyettesét kérdeztük az indokokról:
– Felvállaltuk, hogy az oktatási törvény betartását követeljük, ami egyértelműen előírja a magyar főtanszékek, a magyar oktatási vonal létrehozását. Az egyetem azonban az erre vonatkozó törvényes előírásokat nem tartja be, és nincs érvényes chartája. Tegyük hozzá, hogy az oktatásügyi minisztérium olvasatában sincs (amiért több figyelmeztető levelet is intézett az egyetemhez). Mivel az akkreditáció alapfeltételei között az első az, hogy az intézménynek érvényes szervezési és működési szabályzata kell legyen, ennek hiányában nemcsak a választási folyamat, az egyetem törvényessége is megkérdőjelezhető. Lehet, hogy az elmondottak nagy szavaknak tűnnek, de jogilag így értelmezhető.
– Ami korántsem zavarja az egyetem vezetőségét, hisz megalakult a nyolc főtanszék, amelyek élére vezetőt választottak, hárman jelöltetik magukat a rektori tisztségre (dr. Brînzaniuc Klara jelenlegi rektorhelyettes, dr. Bataga Tiberiu és dr. Azamfirei Ioan egyetemi tanárok), megtörténtek a jelölések a kari tanácsokba és a szenátusba, s a választói névjegyzéket is közzétették, ami nem kis meglepetéseket tartalmaz.
– Ha eltekintünk mindattól, ami az egyetemen történik, s csak a választási folyamatot vesszük alapul, szembetűnő, hogy az intézmény honlapjára felületesen vagy szándékosan torzított listát tettek fel a választókról.
A jegyzéken román anyanyelvű kollégák magyarnak vannak feltüntetve és fordítva. Úgy tűnik, hogy a tanítás nyelve alapján osztottak fel. A tavaly júliusban elindítottak egy körlevelet, amire nem mindenki válaszolt, most pedig a megkérdezésünk nélkül állították össze a választói névjegyzéket. Hogy a tanársegédek hovatartozását illetően milyen alapon döntöttek, miközben a gyakorlati órák csak románul zajlanak? A jelek szerint kirakatválasztás folyik jelenleg.
Az oktatási törvény előírása szerint egy tagozat esetében nem mint magyar oktatók veszünk részt az egyetem vezetésében, hanem mint az önálló főtanszékek vezetői. Ha magyar oktatási vonal alakul (ahogy a Babes–Bolyai Egyetemen ugyanazon törvény alapján létrehozták), a vonal képviselői saját választási rendszert dolgoznak ki, ami az egyetemi charta szerves része kell legyen. Amikor Szilágyi Tibor professzor a szenátusban megkérdezte, hogy állítsuk-e össze ezt a szabályzatot, határozott nem volt a válasz. Így tehát a 73 százalék román oktató fogja eldönteni, hogy ki érdemes arra, hogy a nem létező magyar tagozatot képviselje. Tudom, hogy ez egy sebezhető álláspont, s egyesek szerint az egyetemen minden a legnagyobb harmóniában történik. Naponta többször egymás keblére borulunk, s az egyetértés csupán egy-két olyan izgágább elem miatt sántít, akiknek a saját karrierizmusukból kiindulva főnöki aspirációik vannak, s ők mozgatják a tömeget.
– Bár a magyar oktatók többsége távol maradt a választástól, mégis akadt három személy, akiket az ÁOK kari tanácsainak vezetőségébe beválasztottak, s a szenátusba jelölt 28 román oktató mellett hat magyar jelölt is szerepel. Hogyan vélekednek erről?
– Ezek az oktatók (két professzor és négy tanársegéd) megjelentek a jelölőüléseken és egyhangú szavazatot kaptak. Meg kellene nézni, hogy a tanársegédek közül egyesek ismerik-e egyáltalán a magyar nyelvet, továbbá, hogy milyen nyelven végezték tanulmányaikat.
– Az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy fenyegető, lejárató kampány folyik egyes magyar tanárok ellen. Mit szándékoznak tenni?
– Nem az a legény, aki adja, hanem aki állja. Ha már a fenyegetőzés szintjén vagyunk, az azt jelenti, hogy odaát is pánikhangulat lehet. A személyemre és másokra is elhangzottak nevetséges vádak.
Rólam azt állítják, hogy a magyar bábaképzőt miattam nem fogják akkreditálni. A valóság az, hogy amikor arra hivatkoztam, miszerint a törvény alapján mind a román, mind a magyar nyelvű oktatást külön kellene akkreditáltatni, azt mondták, szó sincs arról, hogy különválasszuk. Amíg ezt nem ismerik el, nincs miről tárgyalnunk.
A dékánhelyettes szavaihoz tegyük még hozzá, hogy a három rektorjelöltnek az egyetem honlapján levő menedzseri tervét átolvasva, ketten meg sem említik, hogy az intézményben, amelynek a vezetésére készülnek, egyáltalán létezik magyar oktatás. A kari tanácsokban és a szenátusban pedig a helyek egyharmadát szánják a magyar oktatóknak. Remélhetőleg a szerdán aláírt beadvány nyomán a szakminisztérium tenni fog azért, hogy a törvényességet a MOGYE-n visszaállítsa. Egyébként tovább folytatódik a kirakatválasztás, amelynek során a jövő héten megszavazzák a kari tanácsok és a szenátus tagjait, február végén pedig a rektort, majd márciusban a dékánokat.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)