Kevesebben iratkoztak be, de többen olvasnak
Bár a beiratkozott személyek száma csökkent az elmúlt két évben, gyarapodott az aktív olvasók tábora a székelyudvarhelyi városi könyvtárnál. A tavalyi adatok összesítései arra utalnak: az e-bookok elterjedésével korántsem csökkent a hagyományos könyvek iránti kereslet.
Legtöbben és legtöbbet Stephenie Meyer Alkonyat sikersorozatát olvasták tavaly, de a szerző két másik, a Burok, illetve a Pokoli báléjszakák című kötete is népszerű volt, tudtuk meg Szabó Károly könyvtárigazgatótól. A klasszikus irodalom sem ment ki divatból, az udvarhelyi olvasók újra felfedezték Jane Austen, Charles Dickens, Thomas Mann és Alexandre Dumas műveit. A magyar szerzők közül tavaly a legnépszerűbbek sorába került Nyírő József, de az udvarhelyi szerző művei mellett Wass Albert, Márai Sándor és Passuth László könyveit is sokan kölcsönözték ki.
Választani szerencsére van miből, a különböző szakkönyvek és klasszikusok mellett a városi téka polcain számos kortárs szerző kiadványai is megtalálhatók. 2010-hez képest jelentősen bővült az intézmény könyvállománya, jelenleg több mint 130 ezer kötet áll az olvasni vágyók rendelkezésére. A könyvállomány bővítését főként pályázati úton sikerült megvalósítani: tavaly összesen 640 új kötet került a polcokra.
Míg két évvel ezelőtt 19 061 személy volt beiratkozva a könyvtárba, tavaly már 14 507-en voltak, az aktív könyvtárlátogatók száma viszont közel ezerrel nőtt, a városi téka munkatársainak becslése szerint pedig naponta átlagban kétszázan térnek be a könyvtárba. „Tavaly összesen 56 753 kötetet kölcsönöztek ki, olvasóink nagy többsége pedig 14–25 év közötti, főként nők” – tette hozzá Szabó Károly.
Egyébként a városi téka a héten újabb könyvcsomaggal gazdagodott: a Nemzeti Kulturális Alap Márai-programja révén megérkezett a még tavaly novemberre várt közel 338 könyv, mintegy 800 ezer forint értékben. A Márai-programban tény- és szépirodalmi könyvekre pályázhatnak anyaországi és határon túli könyvtárak. „Zárt listáról lehet kiválogatni a kívánt könyveket, és mivel már tavalyelőtt is részt vettünk a programban, a kötetek egy része már megvolt nekünk. Így ezúttal főként tényirodalmi kiadványokat választottunk, de számos szépirodalmi mű is belekerült a kosárba” – magyarázta a könyvtárigazgató. Mellesleg a Márai-programra csak annak indulásakor kellett pályáznia a városi könyvtárnak, ezért idén újabb könyvcsomagra számíthatnak.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

„Adott esetben csontig vág, és egy kis sót is szór a sebre”
Jane Austen levelei magyarul, Vallasek Júlia fordításában
– Néha úgy éreztem, nem biztos, hogy szeretnék Jane-nel teázni. A húszéves lánnyal, aki első leveleinek megírásakor nagyon szerelmes, és úgy viselkedik, mint egyik-másik fuzsitusabb hősnője, még bizonyára igen; később azonban már annyira vesékbe látó, időnként maróan cinikus, hogy nem mindig lenne hozzá kedvem – magyarázta Vallasek Júlia irodalomtörténész, műfordító csütörtökön délután, a Koinónia Kiadó gondozásában megjelent Jane Austen levelei című kötet bemutatóján. Ennek ellenére nagyon megszerette az angol regényírót, miközben a leveleit fordította, s életének, gondolkodásmódjának egészen izgalmas részleteivel is volt alkalma szembesülni. Ezekről is mesélt a Koffer könyves kávézóban egybegyűlteknek, napra pontosan 202 évvel azután, hogy napvilágot látott Jane Austen második, Büszkeség és balítélet című nagy sikerű regénye; ezt pedig onnan tudhatja az utókor – amint azt Zágoni Balázs, a Koinónia igazgatója megjegyezte –, hogy 1813. január 29-én írta meg azt a levelét, amelyben beszámol erről nővérének, Cassandrának.
Ki ez a nő, aki a leveleket írja: az érzékeny „gentle” Jane-e, aki nagyon jól érti és ismeri a fiatal lányok lelki- és ábrándvilágát, vagy pedig a másik, akinek kisebb a rajongói köre, hiszen metsző gúnnyal, maró szarkazmussal ír a társadalmi külsőségekről, a konvenciók merevségéről, a világ nyelvi megformáltságáról, kérdezte Vincze Hanna Orsolya az est folyamán. Vallasek Júlia kifejtette: főként „a második” Jane Austen szólal meg a levelekben, „aki adott esetben csontig vág, és még egy kis sót is szór a sebre”. „De megteheti”, egyszerű a magyarázat: a levelek többségét a nővérének írta, akivel egész életében közeli kapcsolatban állt, „ebbe pedig belefért, hogy egy-egy félmondatban odavessen valamilyen gúnyos megjegyzést, hiszen pontosan tudta, hogy a másik ember azt hogyan fogja értelmezni”. Arról is beszélt a fordító, hogy testvére halála után Cassandra cenzúrázta a leveleket, és el is égetett közülük néhányat, nagy valószínűséggel azokat, amelyek tartalma nem éppen tartozik a nagyközönségre.
Szabadság (Kolozsvár)

Az év olvasmányára szavaztak
Lezárult a Kájoni János Megyei Könyvtár által májusban meghirdetett, Az év olvasmánya Hargita megyében című kétnyelvű program. Ennek keretében arra kérték az olvasókat, hogy szavazzanak a kedvenc magyar, illetve román és világirodalmi művükre, szerzőkre.
Először hirdetett tematikus évet 2015-ben a megyei könyvtár, melynek célja, hogy az olvasásra irányítsák a figyelmet. Több eseményt is szerveztek e téma köré az év során, és minden korosztályt próbáltak megszólítani az olvasásfejlesztés, olvasásnépszerűsítést megcélzó programjaikkal. „Nem azzal a céllal indítottuk el, hogy egy reprezentatív felmérés legyen, hanem hogy játékra hívjuk a Hargita megyei olvasókat. Többféleképpen lehetett szavazni és próbáltuk a települések könyvtárait is bevonni, hogy minél több helyről szavazzanak” – magyarázta Kelemen Katalin könyvtáros.
A megyéből 48 településről összesen 484-en szavaztak, ebből 441 magyar nyelvű szavazat volt, a többi román olvasók szavazatai. „Év könyve nem született, egy sem kapott sokkal több szavazatot, mint a többi. A szavazatok alapján felállított rangsor szerint a világirodalom kategóriában Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés, Emily Bronte Üvöltő szelek című műve van az élen, ezt követi Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című könyve. Meglepett ez az eredmény, mert mostanában nem ezeket kölcsönzik”– mutatott rá Péter Katalin könyvtáros. Tapasztalatai alapján inkább kortárs szerzők műveit olvassák manapság a könyvtárlátogatók. A világirodalom kategóriában a rangsor így folytatódik: Jane Austen Büszkeség és balítélet, J.K. Rowling Harry Potter, Mihail Bulgakov Mester és Margarita, Margaret Mazzantini Újjászületés és José Saramago Vakság.
A magyar irodalom kategóriában Jókai Mór Az arany ember című műve került a ranglista élére, ezt követi Veress Albert Életszilánkok, Szabó Magda Az ajtó, Dragomán György A fehér király, Gárdonyi Géza Egri csillagok című műve. A román irodalom kategóriában az első három helyen Ion Creangă Amintiri din copilărie, Irina Binder Fluturi, Ioan Slavici Moara cu noroc című műve áll.
„Az egyik fontos tapasztalatom, hogy világirodalmat olvasnak inkább és főleg kortársat. Azt láttam, inkább olyasmire szavaztak, amit felvállalhatónak tartottak. Mert jó, hogy Dosztojevszkij jött ki elsőnek és Bronte másodiknak, és bizonyára nagy kedvenceik, de valószínű, hogy nem mostanában olvasták. Ha összevetem a végeredményt a könyvtár kölcsönzési statisztikájával, Dosztojevszkij a kölcsönzések alapján a 82-ik helyen van 72 kölcsönzéssel” – hangsúlyozta Péter Katalin. A két könyvtáros hangsúlyozta, nem igaz, hogy nem olvasnak manapság az emberek, a tapasztalataik azt mutatják, hogy igenis igény van a könyvekre, a szépirodalomra.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban egyébként ebben az évben közel 90 ezer kölcsönzés volt. A következő évben az intézmény főként a honismeret tematika köré szervezi az eseményeit.
Péter Beáta
Székelyhon.ro