Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2013. február 25.
Asztalos Csaba szembeszállt az ortodox egyházzal
Dörgedelmes közleményben bírálta az ortodox egyház Asztalos Csabát, a diszkriminációellenes tanács elnökét, amiért a múlt héten szóvá tette, hogy alapvető emberi jogok sérülnek Romániában a kötelező iskolai vallásoktatás bevezetésével.
Az egyház hétvégi állásfoglalása (lásd keretes írásunkat) emlékeztet arra, hogy a román törvénykezés és az európai gyakorlat támogatja a vallás tanítását a közoktatásban. A közlemény támadja az „úgynevezett emberjogi szakértőket, akik véleményének semmi köze az európai valósághoz".
„Nem vagyok vallásellenes"
Asztalos Csaba nem érti, miért zavarta az ortodox egyházat a kijelentése. „Nem vagyok vallásellenes, hanem felhívtam a figyelmet egy jogsértésre" – magyarázta a szakember a maszol.ro-nak. A diszkriminációellenes tanács vezetője továbbra is fenntartja, hogy a jelenlegi törvénykezés sérti az alapvető emberi jogokat. Érvei szerint vallás oktatását kötelező biztosítania az államnak, de a tantárgyat nem lehet kötelezővé tenni.
Az ortodox egyház közleménye szerint a román alkotmány 29. cikkelye kimondja, hogy Romániában szavatolt a gondolat és vélemény szabadsága, a vallásos meggyőződés szabadsága nem korlátozható. Továbbá a 32. cikkelyre hivatkoznak: az állam szavatolja, illetve a törvény szerint megszervezi a vallásoktatást az iskolákban valamennyi felekezet számára. Az egyház szerint az európai gyakorlatban két követelménynek kell eleget tennie azon országok törvénykezésének, ahol kötelező a vallásoktatás: a szülőknek jogukban álljon felmentést kérni a gyerekük számára, a kérést pedig ne kelljen megindokolniuk.
„Az európai gyakorlatnak sem tesz eleget a jelenlegi törvény. Az ortodox egyház közleményében az EU emberjogi bíróságának egyik döntését idézték, de nem idézték helyesen, és az ítélet sem idevágó" – magyarázta lapunknak Asztalos, aki azt tartja jogsértőnek, hogy az érvényben lévő tanügyi törvény értelmében nulladik osztálytól tizenkettedikig valamennyi tanuló órarendjében „hivatalból" szerepel heti egy vallásóra.
Ha a szülő nem ért egyet, hogy gyermeke vallásórán vegyen részt, akkor kérvényeznie kell írásban a diák felmentését ebből a tantárgyból. Hasonlóképp írásban kell kérvényeznie a szülőnek azt is, hogy a gyerekének melyik felekezet vallási tanait oktassák az iskolában. Ez az előírás Asztalos Csaba szerint szintén jogokat sért.
A diszkriminációellenes tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy az adatvédelmi törvény tételesen tiltja a felekezeti hovatartozásról szóló adatok begyűjtését. „Senki sem köteles a vallása felől nyilatkozni sem iskolában, sem más intézményben: ez sérti az alapvető emberi jogokat. A vallás, a hit személyes meggyőződés kérdése, és mint személyes információt, védi a törvény" – érvelt Asztalos.
A szakember szerint meg kellene fordítani a kérvényezést: ne azt kelljen igényelnie a szülőnek vagy a gyermeknek, hogy ne járjon vallásórára, hanem azt, hogy járhasson, ha akar. „Vagyis választási lehetőséget kell biztosítani, és nem azt, hogy egy hivatalból jogtalanul eldöntött helyzetet megváltoztassunk. Az állam hivatalból az összes gyereket beíratja, ami szerintem alkotmányellenes is. Miért kell nekem kérvényeznem, hogy ne járjon olyan órákra a gyerekem, amire nem iratkozott be?" – magyarázta a jogász.
Előbb-utóbb per lesz
Asztalostól megtudtuk, a diszkriminációellenes tanács jelenleg nem vizsgálódik ebben az ügyben, jómaga szülői magánvéleményének adott hangot a múlt heti kijelentésével. Korábban azonban civil szervezetek kikérték a testület álláspontját a vallásoktatás kérdésében, és a válaszuk az volt, hogy biztosítani kéne a szülőnek és a gyermeknek a szabad döntés jogát.
„Több mint valószínű, hogy előbb utóbb per lesz belőle. Biztosan akad majd egy szülő, aki nem fogja elfogadni, hogy hivatalból beíratják a gyerekét vallásórára, és bírósághoz fordul" – fejtette ki a szakember, aki nem érti az ortodox egyház reakcióját: „Attól félnek, hogy nem íratják be a szülők a gyerekeket vallásórára?"
Így jut állás teológusoknak?
Mircea Miclea volt oktatási miniszter szerint egyezség született a román politikum és az egyház között a vallásoktatás kötelezővé tételéről, így törvény által biztosított álláshoz jutnak az ortodox teológia végzettjei. Miclea emlékeztetett arra, hogy a romániai felsőoktatás évente 11 és fél ezer teológus hallgatót termel.
Okfejtése szerint nem létezik annyi parókia, lelkészi hivatal az országban, hogy ezeknek a végzősöknek mind állást biztosítson, munkát kellett adni ezeknek a fiataloknak, így bevezették a vallásoktatást a közoktatásba. Asztalos nem kívánta kommentálni Miclea kijelentéseit.
Maszol.ro,
Dörgedelmes közleményben bírálta az ortodox egyház Asztalos Csabát, a diszkriminációellenes tanács elnökét, amiért a múlt héten szóvá tette, hogy alapvető emberi jogok sérülnek Romániában a kötelező iskolai vallásoktatás bevezetésével.
Az egyház hétvégi állásfoglalása (lásd keretes írásunkat) emlékeztet arra, hogy a román törvénykezés és az európai gyakorlat támogatja a vallás tanítását a közoktatásban. A közlemény támadja az „úgynevezett emberjogi szakértőket, akik véleményének semmi köze az európai valósághoz".
„Nem vagyok vallásellenes"
Asztalos Csaba nem érti, miért zavarta az ortodox egyházat a kijelentése. „Nem vagyok vallásellenes, hanem felhívtam a figyelmet egy jogsértésre" – magyarázta a szakember a maszol.ro-nak. A diszkriminációellenes tanács vezetője továbbra is fenntartja, hogy a jelenlegi törvénykezés sérti az alapvető emberi jogokat. Érvei szerint vallás oktatását kötelező biztosítania az államnak, de a tantárgyat nem lehet kötelezővé tenni.
Az ortodox egyház közleménye szerint a román alkotmány 29. cikkelye kimondja, hogy Romániában szavatolt a gondolat és vélemény szabadsága, a vallásos meggyőződés szabadsága nem korlátozható. Továbbá a 32. cikkelyre hivatkoznak: az állam szavatolja, illetve a törvény szerint megszervezi a vallásoktatást az iskolákban valamennyi felekezet számára. Az egyház szerint az európai gyakorlatban két követelménynek kell eleget tennie azon országok törvénykezésének, ahol kötelező a vallásoktatás: a szülőknek jogukban álljon felmentést kérni a gyerekük számára, a kérést pedig ne kelljen megindokolniuk.
„Az európai gyakorlatnak sem tesz eleget a jelenlegi törvény. Az ortodox egyház közleményében az EU emberjogi bíróságának egyik döntését idézték, de nem idézték helyesen, és az ítélet sem idevágó" – magyarázta lapunknak Asztalos, aki azt tartja jogsértőnek, hogy az érvényben lévő tanügyi törvény értelmében nulladik osztálytól tizenkettedikig valamennyi tanuló órarendjében „hivatalból" szerepel heti egy vallásóra.
Ha a szülő nem ért egyet, hogy gyermeke vallásórán vegyen részt, akkor kérvényeznie kell írásban a diák felmentését ebből a tantárgyból. Hasonlóképp írásban kell kérvényeznie a szülőnek azt is, hogy a gyerekének melyik felekezet vallási tanait oktassák az iskolában. Ez az előírás Asztalos Csaba szerint szintén jogokat sért.
A diszkriminációellenes tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy az adatvédelmi törvény tételesen tiltja a felekezeti hovatartozásról szóló adatok begyűjtését. „Senki sem köteles a vallása felől nyilatkozni sem iskolában, sem más intézményben: ez sérti az alapvető emberi jogokat. A vallás, a hit személyes meggyőződés kérdése, és mint személyes információt, védi a törvény" – érvelt Asztalos.
A szakember szerint meg kellene fordítani a kérvényezést: ne azt kelljen igényelnie a szülőnek vagy a gyermeknek, hogy ne járjon vallásórára, hanem azt, hogy járhasson, ha akar. „Vagyis választási lehetőséget kell biztosítani, és nem azt, hogy egy hivatalból jogtalanul eldöntött helyzetet megváltoztassunk. Az állam hivatalból az összes gyereket beíratja, ami szerintem alkotmányellenes is. Miért kell nekem kérvényeznem, hogy ne járjon olyan órákra a gyerekem, amire nem iratkozott be?" – magyarázta a jogász.
Előbb-utóbb per lesz
Asztalostól megtudtuk, a diszkriminációellenes tanács jelenleg nem vizsgálódik ebben az ügyben, jómaga szülői magánvéleményének adott hangot a múlt heti kijelentésével. Korábban azonban civil szervezetek kikérték a testület álláspontját a vallásoktatás kérdésében, és a válaszuk az volt, hogy biztosítani kéne a szülőnek és a gyermeknek a szabad döntés jogát.
„Több mint valószínű, hogy előbb utóbb per lesz belőle. Biztosan akad majd egy szülő, aki nem fogja elfogadni, hogy hivatalból beíratják a gyerekét vallásórára, és bírósághoz fordul" – fejtette ki a szakember, aki nem érti az ortodox egyház reakcióját: „Attól félnek, hogy nem íratják be a szülők a gyerekeket vallásórára?"
Így jut állás teológusoknak?
Mircea Miclea volt oktatási miniszter szerint egyezség született a román politikum és az egyház között a vallásoktatás kötelezővé tételéről, így törvény által biztosított álláshoz jutnak az ortodox teológia végzettjei. Miclea emlékeztetett arra, hogy a romániai felsőoktatás évente 11 és fél ezer teológus hallgatót termel.
Okfejtése szerint nem létezik annyi parókia, lelkészi hivatal az országban, hogy ezeknek a végzősöknek mind állást biztosítson, munkát kellett adni ezeknek a fiataloknak, így bevezették a vallásoktatást a közoktatásba. Asztalos nem kívánta kommentálni Miclea kijelentéseit.
Maszol.ro,
2013. február 27.
Zászlóháborúra nyelvvita
Zászlóháború után nyelvháború robbant ki Székelyföldön a magyar önkormányzati vezetők és a román hatóságok képviselői között. Mircea Duşa védelmi miniszter tegnap „példátlan arcátlanságnak”, „Hitlert idéző gondolatnak” nevezte Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester kijelentését, miszerint a magyar nyelv használata kötelező a hargitai megyeszékhelyen. Az RMDSZ elöljárója egy hétfő esti rendezvény keretében beszélt a magyar nyelvhasználatról, amikor a negyvenezer lakosú, 80 százalékban magyarok lakta város főterén ünnepélyesen felvonták a székely zászlót. Mondandója apropóját az adta, hogy – mint arról beszámoltunk – az Országos Diszkriminációellenes Tanács aznap bejelentette: 600 lejes pénzbírsággal sújtotta Rádulyt amiatt, hogy a magyar nyelv ismeretét is feltételül szabta a városi főépítészi állás betöltésére kiírt versenyvizsgán. Különben ugyanilyen büntetést kapott az álláshirdetést jóváhagyó közalkalmazottak országos ügynöksége is.
„Legyen világos: Csíkszeredában a magyar nyelv ismerete nem diszkriminatív, hanem kötelező. A prefektustól a román rádiók és televíziók tudósítóiig mindenkinek ismernie kell anyanyelvünket, aki a székelyek adójából él” – jelentette ki a székely zászló felvonása alkalmából rendezett csíkszeredai ünnepségen Ráduly Róbert.
A Hargita megyei románok parlamenti képviseletét is ellátó Mircea Duşa tegnap a románok és magyarok egymásra ugrasztását célzó „gyalázkodásnak” nevezte az elöljáró kijelentését, amely szerinte Hitler korát idézi. A védelmi miniszter egyúttal a diszkriminációellenes tanács (CNCD) kemény fellépését sürgette. A szociáldemokrata politikus közölte, a napokban Csíkszeredába utazik, hogy ellenőrizze, megszólalhat-e még románul, és kell-e útlevelet felmutatnia.
A csíkszeredai polgármester szavaira Adrian Jean Andrei, Hargita megye prefektusa is reagált. A kormánymegbízott az intézmény tegnapi ülésén magyarul is megszólalt, közölve: mind írásban, mind szóban használja a Hargita megyei többség anyanyelvét. Közben Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a téma kapcsán elmondta, jó lenne, ha az alkotmányban, vagy egy sarkalatos törvényben regionális státust kapna a magyar nyelv, és az RMDSZ kidolgoz majd konkrét javaslatot ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor Crin Antonescu, a szenátus elnöke szerint abszurd lenne, ha köteleznék a román állampolgárokat arra, hogy megtanuljanak egy olyan nyelvet, amely nem hivatalos nyelve a román államnak. A liberális politikus egy tegnapi sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: Romániában az egyedüli hivatalos nyelv a román, ezért ezt a nyelvet kell kötelezően ismernie mindenkinek. Antonescu szerint sok román tud jól vagy kevésbé jól magyarul, de ez természetes folyamat, nem lehet erre kötelezni senkit. Katalóniát említette példaként, ahol – mint mondta – hivatalos nyelv ugyan a katalán, de azt nem kell kötelező módon ismernie minden állampolgárnak. A szenátus elnöke szerint a hétköznapokban sokkal egyszerűbbek a dolgok, Romániában mindenki ismeri a román nyelvet legalább olyan szinten, hogy hivatalos helyen boldoguljon. „Emellett nagyon helyes, hogy minden magyar ismeri az anyanyelvét, de a románok közül is sokan jól vagy kevésbé jól tudnak magyarul. Szép, ha a románok ismerik a magyar nyelvet” – jelentette ki Crin Antonescu.
Különben a diszkriminációellenes tanács a Hargita és Kovászna megyei Román Civil Szervezetek Fórumának feljelentése nyomán vizsgálta ki a csíkszeredai álláshirdetés ügyét. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke emlékeztetett, a jogszabályok garantálják az anyanyelvhasználat jogát a kisebbségek számára azokon a településeken, ahol az adott kisebbség teszi ki a lakosság legalább egyötödét. Az viszont a munkaköri leírás függvénye, hogy diszkriminációnak minősül-e egy a romántól eltérő nyelv megkövetelése egy álláshirdetésben, ugyanis ez csak abban az esetben indokolt, ha az illető alkalmazottnak munkaköri feladata az adott nyelven való kommunikáció. Asztalos rámutatott: volt olyan ügyük, amelyben indokoltnak minősítettek egy magyar nyelvtudást követelő kitételt az egyik erdélyi polgármesteri hivatal álláshirdetésében, de a döntéssel elégedetlen panaszos fellebbezett a közigazgatási bíróságon, amely neki adott igazat, és mind a polgármestert, mind a diszkriminációellenes tanács vezetőjét kártérítésre kötelezte. Lapunk is beszámolt róla, hogy a kolozsvári táblabíróság a hónap közepén érvénytelenítette az 57 százalékban magyarok lakta Szilágyperecsen község jegyzői állása betöltésére szervezett versenyvizsgát, mert azon a magyar nyelvtudást is megkövetelték. Később elmarasztalta a CNCD a baróti önkormányzatot is, mert a városgondnoki tisztség betöltésére kiírt versenyvizsgáról szóló egyik határozatában követelményként szerepelt a magyar nyelv ismerete.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),
Zászlóháború után nyelvháború robbant ki Székelyföldön a magyar önkormányzati vezetők és a román hatóságok képviselői között. Mircea Duşa védelmi miniszter tegnap „példátlan arcátlanságnak”, „Hitlert idéző gondolatnak” nevezte Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester kijelentését, miszerint a magyar nyelv használata kötelező a hargitai megyeszékhelyen. Az RMDSZ elöljárója egy hétfő esti rendezvény keretében beszélt a magyar nyelvhasználatról, amikor a negyvenezer lakosú, 80 százalékban magyarok lakta város főterén ünnepélyesen felvonták a székely zászlót. Mondandója apropóját az adta, hogy – mint arról beszámoltunk – az Országos Diszkriminációellenes Tanács aznap bejelentette: 600 lejes pénzbírsággal sújtotta Rádulyt amiatt, hogy a magyar nyelv ismeretét is feltételül szabta a városi főépítészi állás betöltésére kiírt versenyvizsgán. Különben ugyanilyen büntetést kapott az álláshirdetést jóváhagyó közalkalmazottak országos ügynöksége is.
„Legyen világos: Csíkszeredában a magyar nyelv ismerete nem diszkriminatív, hanem kötelező. A prefektustól a román rádiók és televíziók tudósítóiig mindenkinek ismernie kell anyanyelvünket, aki a székelyek adójából él” – jelentette ki a székely zászló felvonása alkalmából rendezett csíkszeredai ünnepségen Ráduly Róbert.
A Hargita megyei románok parlamenti képviseletét is ellátó Mircea Duşa tegnap a románok és magyarok egymásra ugrasztását célzó „gyalázkodásnak” nevezte az elöljáró kijelentését, amely szerinte Hitler korát idézi. A védelmi miniszter egyúttal a diszkriminációellenes tanács (CNCD) kemény fellépését sürgette. A szociáldemokrata politikus közölte, a napokban Csíkszeredába utazik, hogy ellenőrizze, megszólalhat-e még románul, és kell-e útlevelet felmutatnia.
A csíkszeredai polgármester szavaira Adrian Jean Andrei, Hargita megye prefektusa is reagált. A kormánymegbízott az intézmény tegnapi ülésén magyarul is megszólalt, közölve: mind írásban, mind szóban használja a Hargita megyei többség anyanyelvét. Közben Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a téma kapcsán elmondta, jó lenne, ha az alkotmányban, vagy egy sarkalatos törvényben regionális státust kapna a magyar nyelv, és az RMDSZ kidolgoz majd konkrét javaslatot ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor Crin Antonescu, a szenátus elnöke szerint abszurd lenne, ha köteleznék a román állampolgárokat arra, hogy megtanuljanak egy olyan nyelvet, amely nem hivatalos nyelve a román államnak. A liberális politikus egy tegnapi sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: Romániában az egyedüli hivatalos nyelv a román, ezért ezt a nyelvet kell kötelezően ismernie mindenkinek. Antonescu szerint sok román tud jól vagy kevésbé jól magyarul, de ez természetes folyamat, nem lehet erre kötelezni senkit. Katalóniát említette példaként, ahol – mint mondta – hivatalos nyelv ugyan a katalán, de azt nem kell kötelező módon ismernie minden állampolgárnak. A szenátus elnöke szerint a hétköznapokban sokkal egyszerűbbek a dolgok, Romániában mindenki ismeri a román nyelvet legalább olyan szinten, hogy hivatalos helyen boldoguljon. „Emellett nagyon helyes, hogy minden magyar ismeri az anyanyelvét, de a románok közül is sokan jól vagy kevésbé jól tudnak magyarul. Szép, ha a románok ismerik a magyar nyelvet” – jelentette ki Crin Antonescu.
Különben a diszkriminációellenes tanács a Hargita és Kovászna megyei Román Civil Szervezetek Fórumának feljelentése nyomán vizsgálta ki a csíkszeredai álláshirdetés ügyét. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke emlékeztetett, a jogszabályok garantálják az anyanyelvhasználat jogát a kisebbségek számára azokon a településeken, ahol az adott kisebbség teszi ki a lakosság legalább egyötödét. Az viszont a munkaköri leírás függvénye, hogy diszkriminációnak minősül-e egy a romántól eltérő nyelv megkövetelése egy álláshirdetésben, ugyanis ez csak abban az esetben indokolt, ha az illető alkalmazottnak munkaköri feladata az adott nyelven való kommunikáció. Asztalos rámutatott: volt olyan ügyük, amelyben indokoltnak minősítettek egy magyar nyelvtudást követelő kitételt az egyik erdélyi polgármesteri hivatal álláshirdetésében, de a döntéssel elégedetlen panaszos fellebbezett a közigazgatási bíróságon, amely neki adott igazat, és mind a polgármestert, mind a diszkriminációellenes tanács vezetőjét kártérítésre kötelezte. Lapunk is beszámolt róla, hogy a kolozsvári táblabíróság a hónap közepén érvénytelenítette az 57 százalékban magyarok lakta Szilágyperecsen község jegyzői állása betöltésére szervezett versenyvizsgát, mert azon a magyar nyelvtudást is megkövetelték. Később elmarasztalta a CNCD a baróti önkormányzatot is, mert a városgondnoki tisztség betöltésére kiírt versenyvizsgáról szóló egyik határozatában követelményként szerepelt a magyar nyelv ismerete.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),
2013. március 7.
Magyar beosztott etnikai zaklatásáért bírságolt a CNCD
Etnikai zaklatásért bírságolta meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a határrendőrség egyik főfelügyelőjét, aki nemzetisége miatt sértegette, fenyegette, méltóságában megalázta egyik magyar beosztottját – közölte tegnap Asztalos Csaba, a CNCD elnöke az MTI-vel.
Sand Aurel, a marosvásárhelyi repülőtér határrendőrségének vezetője ellen a Maros megyei Lege si onoare rendőrszakszervezet emelt panaszt a diszkriminációellenes hatóságnál. A szakszervezet szerint a főfelügyelő mások jelenlétében rendszeresen „magyarnak” „székelynek” és „bozgornak” szólította egyik beosztottját, Somodi Zoltánt és állítólag többször hallották, amint azt mondta neki: „hé, te magyar, tönkreteszlek.”
Asztalos Csaba rámutatott, pozitív gesztusnak tartja, hogy a szakszervezet megvédte a magyarságáért meghurcolt beosztottat, noha a romániai fegyveres testületeknél lakossági számarányuknál jóval kisebb arányban találni valamely kisebbséghez tartozó személyeket és munkahelyi konfliktusoknál a többi alkalmazott többnyire fél tanúvallomást tenni a főnök ellen. A CNCD ezerlejes bírságot szabott ki a főfelügyelőre.
Szabadság (Kolozsvár),
Etnikai zaklatásért bírságolta meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a határrendőrség egyik főfelügyelőjét, aki nemzetisége miatt sértegette, fenyegette, méltóságában megalázta egyik magyar beosztottját – közölte tegnap Asztalos Csaba, a CNCD elnöke az MTI-vel.
Sand Aurel, a marosvásárhelyi repülőtér határrendőrségének vezetője ellen a Maros megyei Lege si onoare rendőrszakszervezet emelt panaszt a diszkriminációellenes hatóságnál. A szakszervezet szerint a főfelügyelő mások jelenlétében rendszeresen „magyarnak” „székelynek” és „bozgornak” szólította egyik beosztottját, Somodi Zoltánt és állítólag többször hallották, amint azt mondta neki: „hé, te magyar, tönkreteszlek.”
Asztalos Csaba rámutatott, pozitív gesztusnak tartja, hogy a szakszervezet megvédte a magyarságáért meghurcolt beosztottat, noha a romániai fegyveres testületeknél lakossági számarányuknál jóval kisebb arányban találni valamely kisebbséghez tartozó személyeket és munkahelyi konfliktusoknál a többi alkalmazott többnyire fél tanúvallomást tenni a főnök ellen. A CNCD ezerlejes bírságot szabott ki a főfelügyelőre.
Szabadság (Kolozsvár),
2013. március 20.
Többszörösére emelik a diszkriminációért kiszabható bírságokat
Szigorítják a hátrányos megkülönböztetés meghatározását és többszörösére emelik a kiszabható bírságokat Romániában – közölte kedden az MTI-vel Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke.
A tisztségviselő szerint Románia az uniós kötelezettségszegési eljárás során megállapított hiányosságokat orvosolja.
"Emiatt már korábban bevezettük a romániai jogrendben a fordított bizonyítási eljárást a diszkriminációs ügyekben. Például nem a női panaszosnak kell bizonyítania, hogy nemi megkülönböztetés miatt nem emelték a bérét, hanem a munkáltatónak kell alátámasztania, ha tudja, hogy jobb teljesítményük miatt részesítette előnyben a béremelésnél a férfiakat. Most a kivételeket töröljük a törvényből, és az elévülés idejét növeljük" – magyarázta Asztalos Csaba.
A CNCD közzétette honlapján annak a sürgősségi kormányrendeletnek a tervezetét, amely megtízszerezné a faji, etnikai, nemi, vallási, szociális és más természetű diszkrimináció esetén kiróható bírságokat: az egyének kárára történt hátrányos megkülönböztetést 30 ezer lejig terjedő bírsággal lehet majd büntetni, csoportok diszkriminációja esetében pedig a büntetés 100 ezer lejig terjedhet.
"A médiahatóság és a munkafelügyelőségek is bírságolhatnak diszkrimináció miatt: náluk sokkal nagyobbak a bírságok, ehhez igazítjuk a mi bírságainkat is" – mondta Asztalos Csaba.
Hozzátette: a CNCD tavaly 600 ügyet vizsgált, ebből 114 esetben állapított meg hátrányos megkülönböztetést. Határozataik ellen sokan emelnek óvást, de a bíróság az esetek 90 százalékában megerősítette a döntésüket. Kifejtette: a tanácsnál a legérzékenyebb területek közé tartozik a gyűlöletbeszéd, az etnikai diszkrimináció szankcionálása.
"Ezek precedens értékű ügyek, mert törvényt értelmeznek. Mi vagyunk az egyedüli intézmény, amely szankciókat szabott meg például az anyanyelvhasználat korlátozása esetén. A szabályozásban hiába szerepel, hogy a polgármesternek, a megyei tanácsnak és a prefektusi hivatalnak kell érvényt szereznie a kétnyelvű feliratozásnak, az anyanyelvhasználatnak. Nem tudok arról, hogy akár egyetlen esetben is bírságoltak volna emiatt, sőt, sokszor maguk sem tartják be a törvényt" – mondta az MTI-nek a romániai diszkriminációellenes hatóság elnöke.
Népújság (Marosvásárhely),
Szigorítják a hátrányos megkülönböztetés meghatározását és többszörösére emelik a kiszabható bírságokat Romániában – közölte kedden az MTI-vel Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke.
A tisztségviselő szerint Románia az uniós kötelezettségszegési eljárás során megállapított hiányosságokat orvosolja.
"Emiatt már korábban bevezettük a romániai jogrendben a fordított bizonyítási eljárást a diszkriminációs ügyekben. Például nem a női panaszosnak kell bizonyítania, hogy nemi megkülönböztetés miatt nem emelték a bérét, hanem a munkáltatónak kell alátámasztania, ha tudja, hogy jobb teljesítményük miatt részesítette előnyben a béremelésnél a férfiakat. Most a kivételeket töröljük a törvényből, és az elévülés idejét növeljük" – magyarázta Asztalos Csaba.
A CNCD közzétette honlapján annak a sürgősségi kormányrendeletnek a tervezetét, amely megtízszerezné a faji, etnikai, nemi, vallási, szociális és más természetű diszkrimináció esetén kiróható bírságokat: az egyének kárára történt hátrányos megkülönböztetést 30 ezer lejig terjedő bírsággal lehet majd büntetni, csoportok diszkriminációja esetében pedig a büntetés 100 ezer lejig terjedhet.
"A médiahatóság és a munkafelügyelőségek is bírságolhatnak diszkrimináció miatt: náluk sokkal nagyobbak a bírságok, ehhez igazítjuk a mi bírságainkat is" – mondta Asztalos Csaba.
Hozzátette: a CNCD tavaly 600 ügyet vizsgált, ebből 114 esetben állapított meg hátrányos megkülönböztetést. Határozataik ellen sokan emelnek óvást, de a bíróság az esetek 90 százalékában megerősítette a döntésüket. Kifejtette: a tanácsnál a legérzékenyebb területek közé tartozik a gyűlöletbeszéd, az etnikai diszkrimináció szankcionálása.
"Ezek precedens értékű ügyek, mert törvényt értelmeznek. Mi vagyunk az egyedüli intézmény, amely szankciókat szabott meg például az anyanyelvhasználat korlátozása esetén. A szabályozásban hiába szerepel, hogy a polgármesternek, a megyei tanácsnak és a prefektusi hivatalnak kell érvényt szereznie a kétnyelvű feliratozásnak, az anyanyelvhasználatnak. Nem tudok arról, hogy akár egyetlen esetben is bírságoltak volna emiatt, sőt, sokszor maguk sem tartják be a törvényt" – mondta az MTI-nek a romániai diszkriminációellenes hatóság elnöke.
Népújság (Marosvásárhely),
2013. március 20.
Magyarzászló-égetés Kolozsváron: még nem tudják, kinek kell eljárnia
Akár a székely zászló körüli „felhajtás”, akár a közelgő magyar–román labdarúgó-világbajnoki selejtező a kiváltó ok, de egyre feltűnőbbek a sporteseményeken elszaporodó magyarellenes megnyilvánulások. Hétfő este, a Kolozsvári CFR–Rapid bajnoki futballmérkőzésen a bukaresti csapat szurkolótábora minden eddiginél messzebbre merészkedett: miközben a találkozó alatt a fanatikusok többet szidalmazták a magyarokat, mint amennyit a saját csapatukat buzdították, egy magyar zászlót és egy CFR-sálat is elégettek a lelátón.
„Ki a magyarokkal az országból!”, „Levizeljük Magyarországotokat!” – skandálta már jóval a kezdés előtt a mintegy 600 fős vendégtábor, anélkül, hogy a rendezők akár egyszer is figyelmeztették volna őket. A zászlóégetéssel egyébként honlapjukon, a Rapidfans.ro-n is büszkélkednek, a meccsről készült fényképalbumban több fotón is megörökítették tettüket. Rigmusaik főként azért lepték meg a kolozsvári szurkolókat, mert a két vasutasklub drukkereinek viszonya az elmúlt években kimondottan korrekt volt. A magyarokat eddig leginkább a Steaua, a Dinamo vagy a városi rivális U kemény magja gyalázta a CFR találkozóin, bár két héttel korábban a Galaci Oţelul drukkerei is többet „romániáztak”, mintsem sajátjaiknak szurkoltak.
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács vezetője lapunkkal közölte, tud a zászlóégetésről, egyelőre azonban nem világos, kinek a hatásköre kivizsgálni az ügyet. Hozzáfűzte: munkatársai tegnapi megkeresésünkkor még a büntető törvénykönyvet és a sporteseményeket szabályozó jogszabályokat nézték át, hogy megállapítsák, a diszkriminációellenes tanács hatáskörébe tartozik-e a vizsgálat, vagy büntetőjogi kategória.
Anda Pop főtörzsőrmester, a kolozsvári csendőrség sajtófelelőse ugyanakkor a zászlóégetést firtató kérdésünkre elmondta: nem állt hatáskörükben beavatkozni, nekik csak akkor kell közbelépniük, ha a nézők testi épsége kerül veszélybe, ez a helyzet pedig nem állt fent. Hozzáfűzte, az előírások értelmében a tűzoltóságnak és a mérkőzést biztosító őrzővédő cégnek kellett beavatkoznia, amit meg is tettek – eloltották a tüzet.
A magyar jelképgyalázás ügyében Magdó Jánost, Magyarország kolozsvári főkonzulját is megkerestük, aki arról tájékoztatott, hogy az esetleges diplomáciai lépések ügyében Füzes Oszkár nyilatkozhat. A bukaresti magyar nagykövet a Krónikának annyit mondott, hogy minden ilyen és hasonló esetben részletesen tájékozódnak, és ennek függvényében járnak el.
Az alacsony színvonalú, a CFR mezőnyfölénye ellenére egyetlen igazi gólhelyzetet sem hozó meccs amúgy gól nélküli döntetlennel zárult, így a kolozsvári csapat továbbra is nyeretlen 2013-ban. Pászkány Árpád tulajdonos keményen bírálta is ezért játékosait, állítása szerint többen az utolsó esélyüket játszották el. „Ez volt a leggyengébb meccsünk. Akik a sérültek helyett bizonyíthattak volna, nem tették. A szezon végén nagy változások lesznek a keretben” – nyilatkozta a kolozsvári üzletember, hozzátéve, Paulo Sergio edzőt nem hibáztatja a gyenge szereplésért.
Kiss Előd-Gergely, Boros Miklós
Krónika (Kolozsvár),
Akár a székely zászló körüli „felhajtás”, akár a közelgő magyar–román labdarúgó-világbajnoki selejtező a kiváltó ok, de egyre feltűnőbbek a sporteseményeken elszaporodó magyarellenes megnyilvánulások. Hétfő este, a Kolozsvári CFR–Rapid bajnoki futballmérkőzésen a bukaresti csapat szurkolótábora minden eddiginél messzebbre merészkedett: miközben a találkozó alatt a fanatikusok többet szidalmazták a magyarokat, mint amennyit a saját csapatukat buzdították, egy magyar zászlót és egy CFR-sálat is elégettek a lelátón.
„Ki a magyarokkal az országból!”, „Levizeljük Magyarországotokat!” – skandálta már jóval a kezdés előtt a mintegy 600 fős vendégtábor, anélkül, hogy a rendezők akár egyszer is figyelmeztették volna őket. A zászlóégetéssel egyébként honlapjukon, a Rapidfans.ro-n is büszkélkednek, a meccsről készült fényképalbumban több fotón is megörökítették tettüket. Rigmusaik főként azért lepték meg a kolozsvári szurkolókat, mert a két vasutasklub drukkereinek viszonya az elmúlt években kimondottan korrekt volt. A magyarokat eddig leginkább a Steaua, a Dinamo vagy a városi rivális U kemény magja gyalázta a CFR találkozóin, bár két héttel korábban a Galaci Oţelul drukkerei is többet „romániáztak”, mintsem sajátjaiknak szurkoltak.
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács vezetője lapunkkal közölte, tud a zászlóégetésről, egyelőre azonban nem világos, kinek a hatásköre kivizsgálni az ügyet. Hozzáfűzte: munkatársai tegnapi megkeresésünkkor még a büntető törvénykönyvet és a sporteseményeket szabályozó jogszabályokat nézték át, hogy megállapítsák, a diszkriminációellenes tanács hatáskörébe tartozik-e a vizsgálat, vagy büntetőjogi kategória.
Anda Pop főtörzsőrmester, a kolozsvári csendőrség sajtófelelőse ugyanakkor a zászlóégetést firtató kérdésünkre elmondta: nem állt hatáskörükben beavatkozni, nekik csak akkor kell közbelépniük, ha a nézők testi épsége kerül veszélybe, ez a helyzet pedig nem állt fent. Hozzáfűzte, az előírások értelmében a tűzoltóságnak és a mérkőzést biztosító őrzővédő cégnek kellett beavatkoznia, amit meg is tettek – eloltották a tüzet.
A magyar jelképgyalázás ügyében Magdó Jánost, Magyarország kolozsvári főkonzulját is megkerestük, aki arról tájékoztatott, hogy az esetleges diplomáciai lépések ügyében Füzes Oszkár nyilatkozhat. A bukaresti magyar nagykövet a Krónikának annyit mondott, hogy minden ilyen és hasonló esetben részletesen tájékozódnak, és ennek függvényében járnak el.
Az alacsony színvonalú, a CFR mezőnyfölénye ellenére egyetlen igazi gólhelyzetet sem hozó meccs amúgy gól nélküli döntetlennel zárult, így a kolozsvári csapat továbbra is nyeretlen 2013-ban. Pászkány Árpád tulajdonos keményen bírálta is ezért játékosait, állítása szerint többen az utolsó esélyüket játszották el. „Ez volt a leggyengébb meccsünk. Akik a sérültek helyett bizonyíthattak volna, nem tették. A szezon végén nagy változások lesznek a keretben” – nyilatkozta a kolozsvári üzletember, hozzátéve, Paulo Sergio edzőt nem hibáztatja a gyenge szereplésért.
Kiss Előd-Gergely, Boros Miklós
Krónika (Kolozsvár),
2013. április 4.
Antiszemita propagandát terjeszt a református lelkész?
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) készül bepanaszolni Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró Ferenczy Miklós református lelkészt, miután a volt kolozsvári esperes facebookos üzenőfalán egy youtube-on hozzáférhető propagandafilmet tett közzé, melynek címe Izrael népe – felsőbbrendű zsidóság.
Ferenczy Miklós a filmhez a következő kommentárt fűzte: „A felvételek önmagukért beszélnek! Nézzétek és tanuljatok belőlük! Hihetetlen, de sajnos valóság! Felsőbbrendűség? Inkább alávalóság!!”
A manna.ro portálon közzétett tiltakozásában Parászka úgy fogalmaz: a film véleménye szerint antiszemita, gyűlöletkeltésre és uszításra alkalmas. Ferenczy Miklós eljárását az újságíró azért tartja elítélendőnek, mert az erdélyi magyar közélet ismert, tekintélyes szereplője, aki református lelkészként egyházát képviseli. Ugyanakkor emlékeztet arra, hogy egy korábbi bírósági ítélet értelmében az internetes közösségi oldalak a nyilvános szférához tartoznak.
„Az antiszemitizmus, a nacionalizmus, a diszkrimináció ellen való fellépés az erdélyi magyar közösség számára elodázhatatlan létkérdés” – szögezi le tiltakozásában Parászka Boróka, aki állásfoglalást vár ebben az ügyben az Erdélyi Református Egyházkerület püspökétől, Kató Bélától.
Ferenczy: nem vagyok antiszemita
„Távol áll tőlem az antiszemitizmus. Ha antiszemita lennék, nem mennék fel a szószékre” – jelentette ki a maszol.ro-nak Ferenczy Miklós. A köztiszteletben álló református lelkész elmondta, a kolozsváriak tudják róla, hogy nem idegengyűlölő, soha nem vonakodott például román nyelven megtartani a szertartásokat.
Tájékoztatása szerint e-mail-jei között bukkant rá „több tucat más film között” a filmecskére, és a hozzáfűzött bejegyzésében nem a zsidóságot ítélte el, hanem azokat a cselekedeteket, amelyeket a felvételen látott. „Talán nem is fűztem volna semmit hozzá a filmhez, ha nem láttam volna azt a jelenetet, amelyben egy játékmajom által megjelenítetett, nácinak titulált Jézust keresztre feszítenek és a fejét szétverik egy kalapáccsal. Ez engem húsvét vasárnapján felháborított” – mondta a lelkész.
Ferenczy elmondta, hogy Kató Béla püspök is megkereste már ebben az ügyben. „A püspök úrnak is elmondtam: ugyanúgy állást foglaltam volna, ha a filmen mondjuk magyarok vernek cigányokat. Én mindig az igazságtalanság ellen, a gyengék mellett fogom felemelni a szavam” – jelentette ki. Arra a kérdésünkre, sikerült-e meggyőznie Kató Bélát, a lelkész közölte: „a püspök azt mondta, még gondolkozik az ügyön”.
Arra a felvetésünkre, hogy általa posztolt propagandafilmet zsidóellenes hangulatkeltés céljából antiszemita körök terjesztik, és a filmhez fűzött bejegyzése a film üzenetével történő azonosulásként értelmezhető, a volt esperes azt válaszolta: „ha ez így van, valóban nagyon szerencsétlenül jött össze a dolog”.
Asztalos egyelőre nem kommentál
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba a maszol.ro-nak nem kívánta kommentálni Ferenczy Miklós esetét, miután megtudta, hogy az ügyben panasz is készül a református lelkész ellen. Arra hivatkozott, nem akar olyan ügyről véleményt nyilvánítani, amelyről később CNCD állást foglal. „Nem szeretném megelőlegezni a tanács álláspontját” – jelentette ki.
Kérdésünkre elmondta, a CNCD-hez már érkeztek panaszok olyan személyek ellen, akik antiszemita propagandaanyagot terjesztettek a közösségi oldalakon, és a testület ezeket a panaszokat tárgyalni fogja. Ugyanakkor megerősítette: a diszkriminációellenes tanács korábban már az emberi méltóságot sértő nacionalista propagandáért megbírságolta a Maros megyei prefektúra volt kabinetigazgatóját amiatt, hogy azt „üzente” a közösségi oldalon az államfő ellen tüntetőknek: „Arbeit macht frei – hogy értsék a tiltakozók is”.
Maszol.ro,
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) készül bepanaszolni Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró Ferenczy Miklós református lelkészt, miután a volt kolozsvári esperes facebookos üzenőfalán egy youtube-on hozzáférhető propagandafilmet tett közzé, melynek címe Izrael népe – felsőbbrendű zsidóság.
Ferenczy Miklós a filmhez a következő kommentárt fűzte: „A felvételek önmagukért beszélnek! Nézzétek és tanuljatok belőlük! Hihetetlen, de sajnos valóság! Felsőbbrendűség? Inkább alávalóság!!”
A manna.ro portálon közzétett tiltakozásában Parászka úgy fogalmaz: a film véleménye szerint antiszemita, gyűlöletkeltésre és uszításra alkalmas. Ferenczy Miklós eljárását az újságíró azért tartja elítélendőnek, mert az erdélyi magyar közélet ismert, tekintélyes szereplője, aki református lelkészként egyházát képviseli. Ugyanakkor emlékeztet arra, hogy egy korábbi bírósági ítélet értelmében az internetes közösségi oldalak a nyilvános szférához tartoznak.
„Az antiszemitizmus, a nacionalizmus, a diszkrimináció ellen való fellépés az erdélyi magyar közösség számára elodázhatatlan létkérdés” – szögezi le tiltakozásában Parászka Boróka, aki állásfoglalást vár ebben az ügyben az Erdélyi Református Egyházkerület püspökétől, Kató Bélától.
Ferenczy: nem vagyok antiszemita
„Távol áll tőlem az antiszemitizmus. Ha antiszemita lennék, nem mennék fel a szószékre” – jelentette ki a maszol.ro-nak Ferenczy Miklós. A köztiszteletben álló református lelkész elmondta, a kolozsváriak tudják róla, hogy nem idegengyűlölő, soha nem vonakodott például román nyelven megtartani a szertartásokat.
Tájékoztatása szerint e-mail-jei között bukkant rá „több tucat más film között” a filmecskére, és a hozzáfűzött bejegyzésében nem a zsidóságot ítélte el, hanem azokat a cselekedeteket, amelyeket a felvételen látott. „Talán nem is fűztem volna semmit hozzá a filmhez, ha nem láttam volna azt a jelenetet, amelyben egy játékmajom által megjelenítetett, nácinak titulált Jézust keresztre feszítenek és a fejét szétverik egy kalapáccsal. Ez engem húsvét vasárnapján felháborított” – mondta a lelkész.
Ferenczy elmondta, hogy Kató Béla püspök is megkereste már ebben az ügyben. „A püspök úrnak is elmondtam: ugyanúgy állást foglaltam volna, ha a filmen mondjuk magyarok vernek cigányokat. Én mindig az igazságtalanság ellen, a gyengék mellett fogom felemelni a szavam” – jelentette ki. Arra a kérdésünkre, sikerült-e meggyőznie Kató Bélát, a lelkész közölte: „a püspök azt mondta, még gondolkozik az ügyön”.
Arra a felvetésünkre, hogy általa posztolt propagandafilmet zsidóellenes hangulatkeltés céljából antiszemita körök terjesztik, és a filmhez fűzött bejegyzése a film üzenetével történő azonosulásként értelmezhető, a volt esperes azt válaszolta: „ha ez így van, valóban nagyon szerencsétlenül jött össze a dolog”.
Asztalos egyelőre nem kommentál
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba a maszol.ro-nak nem kívánta kommentálni Ferenczy Miklós esetét, miután megtudta, hogy az ügyben panasz is készül a református lelkész ellen. Arra hivatkozott, nem akar olyan ügyről véleményt nyilvánítani, amelyről később CNCD állást foglal. „Nem szeretném megelőlegezni a tanács álláspontját” – jelentette ki.
Kérdésünkre elmondta, a CNCD-hez már érkeztek panaszok olyan személyek ellen, akik antiszemita propagandaanyagot terjesztettek a közösségi oldalakon, és a testület ezeket a panaszokat tárgyalni fogja. Ugyanakkor megerősítette: a diszkriminációellenes tanács korábban már az emberi méltóságot sértő nacionalista propagandáért megbírságolta a Maros megyei prefektúra volt kabinetigazgatóját amiatt, hogy azt „üzente” a közösségi oldalon az államfő ellen tüntetőknek: „Arbeit macht frei – hogy értsék a tiltakozók is”.
Maszol.ro,
2013. május 11.
A magyar nyelvhasználat ellen ítélt a Kolozs Megyei Táblabíróság
A Kolozs Megyei Táblabíróság megsemmisítette az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) határozatát, amelyben az a magyar feliratok hiányáért marasztalta el a tordaszentlászlói rendőrséget – közölte pénteken Asztalos Csaba, a tanács elnöke.
A magyar többségű község rendőrsége ellen a hollandiai székhelyű Európai Magyar Emberjogi Alapítvány tett panaszt 2010-ben a magyar közösség nyelvi jogainak megsértése miatt.
A szakhatóság diszkriminációnak minősítette azt, hogy a községi rendőrség a közérdekű információkat kizárólag román nyelven tüntette fel hirdetményein, és az épületen is csak románul szerepel a „rendőrség” felirat. A CNCD 2011-es határozata figyelmeztetésben részesítette a tordaszentlászlói rendőrséget, és felszólította a kétnyelvű feliratok pótlására.
A Kolozs Megyei Rendőrség a közigazgatási bíróságon támadta meg a határozatot; ebben az ügyben született első fokon ítélet, amelynek indoklását még nem tették közzé – magyarázta a CNCD elnöke, annak ismeretében dönt majd a hatóság arról, hogy fellebbez-e az ítélet ellen. nyugatijelen.com
Erdély.ma
A Kolozs Megyei Táblabíróság megsemmisítette az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) határozatát, amelyben az a magyar feliratok hiányáért marasztalta el a tordaszentlászlói rendőrséget – közölte pénteken Asztalos Csaba, a tanács elnöke.
A magyar többségű község rendőrsége ellen a hollandiai székhelyű Európai Magyar Emberjogi Alapítvány tett panaszt 2010-ben a magyar közösség nyelvi jogainak megsértése miatt.
A szakhatóság diszkriminációnak minősítette azt, hogy a községi rendőrség a közérdekű információkat kizárólag román nyelven tüntette fel hirdetményein, és az épületen is csak románul szerepel a „rendőrség” felirat. A CNCD 2011-es határozata figyelmeztetésben részesítette a tordaszentlászlói rendőrséget, és felszólította a kétnyelvű feliratok pótlására.
A Kolozs Megyei Rendőrség a közigazgatási bíróságon támadta meg a határozatot; ebben az ügyben született első fokon ítélet, amelynek indoklását még nem tették közzé – magyarázta a CNCD elnöke, annak ismeretében dönt majd a hatóság arról, hogy fellebbez-e az ítélet ellen. nyugatijelen.com
Erdély.ma
2013. június 7.
Az RMDSZ is megszavazta, hogy a család „egy férfi és egy nő házassága”
A parlamenti alkotmánymódosító bizottságban az RMDSZ-t képviselő Márton Árpád is megszavazta azt az – ortodox egyház részéről érkező – indítványt, hogy az alaptörvény explicit módon tiltsa meg az azonos neműek házasságát.
Mint megírtuk, a testület szerdai ülésén beépítette az alaptörvény szövegtervezetébe azt a megállapítást, hogy a család "egy férfi és egy nő házassága". A jelenlegi alkotmány házaspárok önkéntes elhatározásával alapított családról beszél.
Márton Árpád a maszol.ro kérdésére csütörtökön elmondta: az erdélyi történelmi egyházak álláspontját képviselve szavazta meg a szóban forgó alkotmánymódosítást. A politikus szerint ez nem ellenkezik azzal a már elfogadott módosító javaslattal, amely tiltja a szexuális orientáció szerinti hátrányos megkülönböztetést Romániában. „Teljesen más dolog az, hogy család alatt egy férfi és egy nő házasságát értjük” – jelentette ki.
A háromszéki honatya nem ért egyet az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökének, Asztalos Csabának azzal a kijelentésével, hogy a módosítás visszalépést jelent a jelenlegi alkotmányhoz képest. Azt azonban elismerte, hogy Európában lassan teret hódít az azonos neműek házasságának engedélyezése, ezt a lehetőséget pedig a módosított román alkotmány kizárná.
A képviselő szerint a családról szóló jelenlegi alkotmánycikkellyel az a fő gond, hogy figyelmen kívül hagyja a monoparentális családokat. "Nem a házasságról mondja ki ez a szöveg, hogy egy férfi és egy nő szabad akaratnyilvánításából létrejött közössége, hanem a családról mondja ki azt, hogy házasságon alapul. A család azonban lehet monoparentális is. Egy egyedülálló nőnek akár több gyereke is lehet. Ez is egy család, és ezt is kell óvni" – hívta fel a figyelmet a politikus.
Márton Árpád elmondta, ezt az álláspontját kifejtette az alkotmánymódosítás bizottsági vitájában is. "Megpróbálok erre a problémára visszatérni a bizottsági vitában a jövő héten" – tette hozzá.
Maszol.ro
A parlamenti alkotmánymódosító bizottságban az RMDSZ-t képviselő Márton Árpád is megszavazta azt az – ortodox egyház részéről érkező – indítványt, hogy az alaptörvény explicit módon tiltsa meg az azonos neműek házasságát.
Mint megírtuk, a testület szerdai ülésén beépítette az alaptörvény szövegtervezetébe azt a megállapítást, hogy a család "egy férfi és egy nő házassága". A jelenlegi alkotmány házaspárok önkéntes elhatározásával alapított családról beszél.
Márton Árpád a maszol.ro kérdésére csütörtökön elmondta: az erdélyi történelmi egyházak álláspontját képviselve szavazta meg a szóban forgó alkotmánymódosítást. A politikus szerint ez nem ellenkezik azzal a már elfogadott módosító javaslattal, amely tiltja a szexuális orientáció szerinti hátrányos megkülönböztetést Romániában. „Teljesen más dolog az, hogy család alatt egy férfi és egy nő házasságát értjük” – jelentette ki.
A háromszéki honatya nem ért egyet az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökének, Asztalos Csabának azzal a kijelentésével, hogy a módosítás visszalépést jelent a jelenlegi alkotmányhoz képest. Azt azonban elismerte, hogy Európában lassan teret hódít az azonos neműek házasságának engedélyezése, ezt a lehetőséget pedig a módosított román alkotmány kizárná.
A képviselő szerint a családról szóló jelenlegi alkotmánycikkellyel az a fő gond, hogy figyelmen kívül hagyja a monoparentális családokat. "Nem a házasságról mondja ki ez a szöveg, hogy egy férfi és egy nő szabad akaratnyilvánításából létrejött közössége, hanem a családról mondja ki azt, hogy házasságon alapul. A család azonban lehet monoparentális is. Egy egyedülálló nőnek akár több gyereke is lehet. Ez is egy család, és ezt is kell óvni" – hívta fel a figyelmet a politikus.
Márton Árpád elmondta, ezt az álláspontját kifejtette az alkotmánymódosítás bizottsági vitájában is. "Megpróbálok erre a problémára visszatérni a bizottsági vitában a jövő héten" – tette hozzá.
Maszol.ro
2013. június 12.
Magyar ügyekben büntetett a romániai diszkriminációellenes hatóság
Három magyar vonatkozású ügyben döntött, kettőben pénzbírságot rótt ki szerdai ülésén a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) – tájékoztatta az MTI-t Asztalos Csaba, a testület elnöke.
A tanács 600 lejes pénzbírságot rótt ki Dan Gavrilescu szatmárnémeti labdarúgóra, amiért egy közösségi portálon a magyarok elgázosításával fenyegetőzött.
Ugyancsak 600 lejes pénzbírságot szabott ki a hatóság a marosvásárhelyi Liviu Rebreanu Általános Iskolára, mivel a román és magyar tagozattal működő tanintézményben a korábbi felszólítás ellenére sem pótolták a hiányzó magyar feliratokat.
A CNCD diszkriminációnak minősítette Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester azon kijelentését, hogy „Csíkszeredában a magyar nyelv ismerete nem diszkrimináció, hanem kötelező”, és figyelmeztetésben részesítette a városvezetőt.
(MTI)
Nyugati Jelen (Arad)
Három magyar vonatkozású ügyben döntött, kettőben pénzbírságot rótt ki szerdai ülésén a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) – tájékoztatta az MTI-t Asztalos Csaba, a testület elnöke.
A tanács 600 lejes pénzbírságot rótt ki Dan Gavrilescu szatmárnémeti labdarúgóra, amiért egy közösségi portálon a magyarok elgázosításával fenyegetőzött.
Ugyancsak 600 lejes pénzbírságot szabott ki a hatóság a marosvásárhelyi Liviu Rebreanu Általános Iskolára, mivel a román és magyar tagozattal működő tanintézményben a korábbi felszólítás ellenére sem pótolták a hiányzó magyar feliratokat.
A CNCD diszkriminációnak minősítette Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester azon kijelentését, hogy „Csíkszeredában a magyar nyelv ismerete nem diszkrimináció, hanem kötelező”, és figyelmeztetésben részesítette a városvezetőt.
(MTI)
Nyugati Jelen (Arad)
2013. június 12.
Figyelmeztetésben részesítette Rádulyt a CNCD
Három magyar vonatkozású ügyben döntött, kettőben pénzbírságot rótt ki szerdai ülésén az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD).
Asztalos Csaba, a testület elnöke az MTI-nek elmondta, a tanács 600 lejes pénzbírságot rótt ki Dan Gavrilescu szatmárnémeti labdarúgóra, amiért egy közösségi portálon a magyarok elgázosításával fenyegetőzött. Ugyancsak 600 lejes pénzbírságot szabott ki a hatóság a marosvásárhelyi Liviu Rebreanu általános iskolára, mivel a román és magyar tagozattal működő tanintézményben a korábbi felszólítás ellenére sem pótolták a hiányzó magyar feliratokat. A CNCD ugyanakkor diszkriminációnak minősítette Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester azon kijelentését, hogy „Csíkszeredában a magyar nyelv ismerete nem diszkrimináció, hanem kötelező”, és figyelmeztetésben részesítette a városvezetőt.
Szekelyhon.ro
Három magyar vonatkozású ügyben döntött, kettőben pénzbírságot rótt ki szerdai ülésén az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD).
Asztalos Csaba, a testület elnöke az MTI-nek elmondta, a tanács 600 lejes pénzbírságot rótt ki Dan Gavrilescu szatmárnémeti labdarúgóra, amiért egy közösségi portálon a magyarok elgázosításával fenyegetőzött. Ugyancsak 600 lejes pénzbírságot szabott ki a hatóság a marosvásárhelyi Liviu Rebreanu általános iskolára, mivel a román és magyar tagozattal működő tanintézményben a korábbi felszólítás ellenére sem pótolták a hiányzó magyar feliratokat. A CNCD ugyanakkor diszkriminációnak minősítette Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester azon kijelentését, hogy „Csíkszeredában a magyar nyelv ismerete nem diszkrimináció, hanem kötelező”, és figyelmeztetésben részesítette a városvezetőt.
Szekelyhon.ro
2013. június 13.
Megbírságolták a marosvásárhelyi Liviu Rebreanu iskolát a magyar nyelv mellőzése miatt
600 lejes pénzbírságot rótt ki szerdai ülésén az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a marosvásárhelyi Liviu Rebreanu általános iskolára, mivel a román és magyar tagozattal működő tanintézményben a korábbi felszólítás ellenére sem pótolták a hiányzó magyar feliratokat – tájékoztatta az MTI-t Asztalos Csaba, a testület elnöke.
A nyelvi jogok érvényesítését szorgalmazó Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) azt kifogásolta, hogy a magyar feliratok kiszorulása a nyilvános térből a magyar tanulókban kisebbrendűségi, a románokban pedig felsőbbrendűségi tudatot alakít ki.
A diszkriminációellenes hatóság emiatt 2011-ben figyelmeztetésben részesített négy marosvásárhelyi kétnyelvű tanintézményt, a mostani bírságot pedig azért rótta ki, mert a Liviu Rebreanu iskola továbbra sem gondoskodott a feliratok pótlásáról.
Előzmények: Marosvásárhelyi szülők hosszú évek óta küzdenek azért, hogy gyerekeik iskolája – a Liviu Rebreana Általános iskola – a diszkriminatív egynyelvűség helyett válassza a kölcsönös tisztelet jegyét tükröző iskolai kétnyelvűséget. A szülők először 2010-ben fordultak a tanintézmény vezetőségéhez és kérelmeikben többszörösen kérték a kétnyelvű feliratok kihelyezését. Bedványaikra minden alkalommal elutasító válasz érkezett. Ezt követően a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) a szülők kérésére feljelentette az iskolát (három más tanintézménnyel együtt) az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD), amely a 2011/172-es határozatával diszkrimináció miatt elmarasztalta az iskolát. A határozat, és igazgatócsere után a három épületből álló épületegyüttesbe kikerült 4 darab magyar felirat (tanári szoba, könyvtár, igazgató helyettes, titkárság), de minden más közérdekű információt továbbra is kizárólag román nyelven jelenített meg az intézmény.
A 2012-2013-as tanévben a szülők javaslatára, az iskola egyik tanítónője kétnyelvű osztálycimkéket rendelt a magyar tagozat számára, ezeket az illető osztályok tanítói, vagy osztályfőnökei fizettek és helyeztek az osztálytermek ajtóira. (ugyanakkor az igazgató asszony utasítására előzetesen kihelyett egynyelvű, sok esetben a tanító nevét helytelenül megjelenítő feliratokat nem lehetett eltávolítani ezek kifejezetten furcsán hatnak a kétnyelvű és igényesen elkészített feliratok mellett).
2012 októberében több mint 350 magyar szülő újból benyújtott egy petíciót a Liviu Rebreanu Általános Iskola igazgatóságára, amelyben kérték, hogy a tanintézmény tartsa tiszteletben a magyar gyerekek és szüleik törvények által biztosított nyelvi jogait. A beadványt iktatták a Maros Megyei Tanfelügyelőségen és a Polgármesteri Hivatal iskolákkal foglalkozó osztályán is.
Annak ellenére, hogy a Tanfelügyelőség biztosította a szülőket arról, hogy felhívta az intézmény figyelmét lehetséges konfliktusok elkerülésére, és kilátásba helyezte, hogy követni fogja az eseményeket, ezt nem tette meg, talán ennek a magatartásnak is köszönhető, hogy a Liviu Rebreanu Általános Iskola vezetősége megtehette azt, hogy több mint két és fél hónapon keresztül megtagadta a hivatalos válaszadási kötelezettségét és nem válaszolt a több száz szülő beadványára. A kezdeményező szülők 2013. januárjában egy újabb levelet fogalmaztak meg az iskola vezetőjének, amelyhez csatolták az általuk javasolt 40 felirattípus kétnyelvű mintáját, arra kérvén az iskola vezetőségét, hogy járuljon hozzá az ingyen, adományként felajánlott feliratok kihelyezéséhez. Az iskola válasza februárban érkezett: az intézmény vezetőségi tanácsa február 11-én szóban és írásban közölte a magyar szülők képviselőivel,hogy a magyar szülők valós kétnyelvűség megvalósításával kapcsolatos kérései indokolatlanok, következésképp, az iskola vezetősége nem hajlandó kitenni az iskola folyosóira, belső tereibe a szülők által ingyen felajánlott kétnyelvű táblácskákat. A kétnyelvű információk közlését azzal hárítja el az intézmény vezetősége, hogy minden információt a Tanfelügyelőségtől kap, és nincs lehetősége azokat lefordítani. Az iskola vezetősége a válaszában tulajdonképpen azt üzente, hogy tovább folytatja a nyelvi jogi diszkriminációt a magyar gyermekek és szüleik irányába, nem hajlandó semmiképpen engedni a szülők jogos követelésének és mindemellett a törvényes előírásokat sem akarja betartani. Beszédes példája annak, hogy mennyire tiszteli Adina Chirilă igazgató asszony a magyar gyerekeket az is, hogy az igazgatói iroda „director" táblácska alatt nem jelenhet meg magyarul az „igazgató" felirat, noha jelképes üzenetére a szülők erre több ízben felhívták a figyelmét.
A szülők, a CEMO támogatásával, további civil lépéseket terveznek a gyerekeik nyelvi jogainak érvényesítéséért, mindaddig ameddig az iskola vezetősége hajlandó megszüntetni a diszkriminatív helyzetet.
A Civil Elkötelezettség Mozgalom a szülők kérésére újabb panasszal fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, amelyben kérték a 2011/172-es határozat érvényre juttatását és az iskolára a maximális büntetés kiszabását.
A szülők a mai napig 5 alkalommal tartottak villámcsődületet a felszerelésre váró kétnyelvű táblákkal, amellyel a közvélemény figyelmét akarták felhívni a hátrányos megkülönböztetésre.
mti / CEMO
Erdély.ma
600 lejes pénzbírságot rótt ki szerdai ülésén az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a marosvásárhelyi Liviu Rebreanu általános iskolára, mivel a román és magyar tagozattal működő tanintézményben a korábbi felszólítás ellenére sem pótolták a hiányzó magyar feliratokat – tájékoztatta az MTI-t Asztalos Csaba, a testület elnöke.
A nyelvi jogok érvényesítését szorgalmazó Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) azt kifogásolta, hogy a magyar feliratok kiszorulása a nyilvános térből a magyar tanulókban kisebbrendűségi, a románokban pedig felsőbbrendűségi tudatot alakít ki.
A diszkriminációellenes hatóság emiatt 2011-ben figyelmeztetésben részesített négy marosvásárhelyi kétnyelvű tanintézményt, a mostani bírságot pedig azért rótta ki, mert a Liviu Rebreanu iskola továbbra sem gondoskodott a feliratok pótlásáról.
Előzmények: Marosvásárhelyi szülők hosszú évek óta küzdenek azért, hogy gyerekeik iskolája – a Liviu Rebreana Általános iskola – a diszkriminatív egynyelvűség helyett válassza a kölcsönös tisztelet jegyét tükröző iskolai kétnyelvűséget. A szülők először 2010-ben fordultak a tanintézmény vezetőségéhez és kérelmeikben többszörösen kérték a kétnyelvű feliratok kihelyezését. Bedványaikra minden alkalommal elutasító válasz érkezett. Ezt követően a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) a szülők kérésére feljelentette az iskolát (három más tanintézménnyel együtt) az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD), amely a 2011/172-es határozatával diszkrimináció miatt elmarasztalta az iskolát. A határozat, és igazgatócsere után a három épületből álló épületegyüttesbe kikerült 4 darab magyar felirat (tanári szoba, könyvtár, igazgató helyettes, titkárság), de minden más közérdekű információt továbbra is kizárólag román nyelven jelenített meg az intézmény.
A 2012-2013-as tanévben a szülők javaslatára, az iskola egyik tanítónője kétnyelvű osztálycimkéket rendelt a magyar tagozat számára, ezeket az illető osztályok tanítói, vagy osztályfőnökei fizettek és helyeztek az osztálytermek ajtóira. (ugyanakkor az igazgató asszony utasítására előzetesen kihelyett egynyelvű, sok esetben a tanító nevét helytelenül megjelenítő feliratokat nem lehetett eltávolítani ezek kifejezetten furcsán hatnak a kétnyelvű és igényesen elkészített feliratok mellett).
2012 októberében több mint 350 magyar szülő újból benyújtott egy petíciót a Liviu Rebreanu Általános Iskola igazgatóságára, amelyben kérték, hogy a tanintézmény tartsa tiszteletben a magyar gyerekek és szüleik törvények által biztosított nyelvi jogait. A beadványt iktatták a Maros Megyei Tanfelügyelőségen és a Polgármesteri Hivatal iskolákkal foglalkozó osztályán is.
Annak ellenére, hogy a Tanfelügyelőség biztosította a szülőket arról, hogy felhívta az intézmény figyelmét lehetséges konfliktusok elkerülésére, és kilátásba helyezte, hogy követni fogja az eseményeket, ezt nem tette meg, talán ennek a magatartásnak is köszönhető, hogy a Liviu Rebreanu Általános Iskola vezetősége megtehette azt, hogy több mint két és fél hónapon keresztül megtagadta a hivatalos válaszadási kötelezettségét és nem válaszolt a több száz szülő beadványára. A kezdeményező szülők 2013. januárjában egy újabb levelet fogalmaztak meg az iskola vezetőjének, amelyhez csatolták az általuk javasolt 40 felirattípus kétnyelvű mintáját, arra kérvén az iskola vezetőségét, hogy járuljon hozzá az ingyen, adományként felajánlott feliratok kihelyezéséhez. Az iskola válasza februárban érkezett: az intézmény vezetőségi tanácsa február 11-én szóban és írásban közölte a magyar szülők képviselőivel,hogy a magyar szülők valós kétnyelvűség megvalósításával kapcsolatos kérései indokolatlanok, következésképp, az iskola vezetősége nem hajlandó kitenni az iskola folyosóira, belső tereibe a szülők által ingyen felajánlott kétnyelvű táblácskákat. A kétnyelvű információk közlését azzal hárítja el az intézmény vezetősége, hogy minden információt a Tanfelügyelőségtől kap, és nincs lehetősége azokat lefordítani. Az iskola vezetősége a válaszában tulajdonképpen azt üzente, hogy tovább folytatja a nyelvi jogi diszkriminációt a magyar gyermekek és szüleik irányába, nem hajlandó semmiképpen engedni a szülők jogos követelésének és mindemellett a törvényes előírásokat sem akarja betartani. Beszédes példája annak, hogy mennyire tiszteli Adina Chirilă igazgató asszony a magyar gyerekeket az is, hogy az igazgatói iroda „director" táblácska alatt nem jelenhet meg magyarul az „igazgató" felirat, noha jelképes üzenetére a szülők erre több ízben felhívták a figyelmét.
A szülők, a CEMO támogatásával, további civil lépéseket terveznek a gyerekeik nyelvi jogainak érvényesítéséért, mindaddig ameddig az iskola vezetősége hajlandó megszüntetni a diszkriminatív helyzetet.
A Civil Elkötelezettség Mozgalom a szülők kérésére újabb panasszal fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, amelyben kérték a 2011/172-es határozat érvényre juttatását és az iskolára a maximális büntetés kiszabását.
A szülők a mai napig 5 alkalommal tartottak villámcsődületet a felszerelésre váró kétnyelvű táblákkal, amellyel a közvélemény figyelmét akarták felhívni a hátrányos megkülönböztetésre.
mti / CEMO
Erdély.ma
2013. június 13.
CNCD: nem kötelező a magyar nyelv ismerete Csíkszeredában
Három magyar vonatkozású ügyben döntött, kettőben pénzbírságot rótt ki szerdai ülésén az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) - tájékoztatta az MTI-t Asztalos Csaba, a testület elnöke.
A tanács 600 lejes pénzbírságot rótt ki Dan Gavrilescu szatmárnémeti labdarúgóra, amiért egy közösségi portálon a magyarok elgázosításával fenyegetőzött. Április elején Gavrilescu a magyarokat gyalázó kommenteket írt be Dorel Coica szatmárnémeti polgármester Facebook-oldalára, egyebek közt azt, hogy "mindannyiatokat elgázosítanálak, és lágerbe küldenélek!" A harmadosztályú Olimpia FC futballistáját Kereskényi Gábor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője panaszolta be.
Ugyancsak 600 lejes pénzbírságot szabott ki a hatóság a marosvásárhelyi Liviu Rebreanu általános iskolára, mivel a román és magyar tagozattal működő tanintézményben a korábbi felszólítás ellenére sem pótolták a hiányzó magyar feliratokat. A nyelvi jogok érvényesítését szorgalmazó Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) azt kifogásolta, hogy a magyar feliratok kiszorulása a nyilvános térből a magyar tanulókban kisebbrendűségi, a románokban pedig felsőbbrendűségi tudatot alakít ki.
A diszkriminációellenes hatóság emiatt 2011-ben figyelmeztetésben részesített négy marosvásárhelyi kétnyelvű tanintézményt, a mostani bírságot pedig azért rótta ki, mert a Liviu Rebreanu iskola továbbra sem gondoskodott a feliratok pótlásáról.
A CNCD diszkriminációnak minősítette Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester azon kijelentését, hogy "Csíkszeredában a magyar nyelv ismerete nem diszkrimináció, hanem kötelező", és figyelmeztetésben részesítette a városvezetőt. Ráduly Róbert a város főterén felvont nagyméretű székely zászló februári avatási ünnepségén fejtette ki álláspontját a magyar nyelvhasználatról.
Asztalos Csaba beszámolt arról, hogy ez utóbbi - véleménye szerint etnikai alapon meghozott - döntését a tanács 7-2-es szavazataránnyal fogadta el, és a testület elnökeként kisebbségben maradt felmentő álláspontjával.
A bírságok összegét firtató kérdésre a CNCD elnöke elmondta: a 600 lej a korábbi minimális bírság volt. Áprilistól már a legkisebb pénzbüntetés is ennek az ötszöröse, a felső határ, az egyének kárára történt hátrányos megkülönböztetésnél, 30 ezer lej, a csoportok diszkriminációjánál pedig 100 ezer lej. Ezeket az ügyeket azonban még a bírságok megemelése előtt kezdték vizsgálni - magyarázta Asztalos Csaba.
Maszol.ro
Három magyar vonatkozású ügyben döntött, kettőben pénzbírságot rótt ki szerdai ülésén az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) - tájékoztatta az MTI-t Asztalos Csaba, a testület elnöke.
A tanács 600 lejes pénzbírságot rótt ki Dan Gavrilescu szatmárnémeti labdarúgóra, amiért egy közösségi portálon a magyarok elgázosításával fenyegetőzött. Április elején Gavrilescu a magyarokat gyalázó kommenteket írt be Dorel Coica szatmárnémeti polgármester Facebook-oldalára, egyebek közt azt, hogy "mindannyiatokat elgázosítanálak, és lágerbe küldenélek!" A harmadosztályú Olimpia FC futballistáját Kereskényi Gábor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője panaszolta be.
Ugyancsak 600 lejes pénzbírságot szabott ki a hatóság a marosvásárhelyi Liviu Rebreanu általános iskolára, mivel a román és magyar tagozattal működő tanintézményben a korábbi felszólítás ellenére sem pótolták a hiányzó magyar feliratokat. A nyelvi jogok érvényesítését szorgalmazó Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) azt kifogásolta, hogy a magyar feliratok kiszorulása a nyilvános térből a magyar tanulókban kisebbrendűségi, a románokban pedig felsőbbrendűségi tudatot alakít ki.
A diszkriminációellenes hatóság emiatt 2011-ben figyelmeztetésben részesített négy marosvásárhelyi kétnyelvű tanintézményt, a mostani bírságot pedig azért rótta ki, mert a Liviu Rebreanu iskola továbbra sem gondoskodott a feliratok pótlásáról.
A CNCD diszkriminációnak minősítette Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester azon kijelentését, hogy "Csíkszeredában a magyar nyelv ismerete nem diszkrimináció, hanem kötelező", és figyelmeztetésben részesítette a városvezetőt. Ráduly Róbert a város főterén felvont nagyméretű székely zászló februári avatási ünnepségén fejtette ki álláspontját a magyar nyelvhasználatról.
Asztalos Csaba beszámolt arról, hogy ez utóbbi - véleménye szerint etnikai alapon meghozott - döntését a tanács 7-2-es szavazataránnyal fogadta el, és a testület elnökeként kisebbségben maradt felmentő álláspontjával.
A bírságok összegét firtató kérdésre a CNCD elnöke elmondta: a 600 lej a korábbi minimális bírság volt. Áprilistól már a legkisebb pénzbüntetés is ennek az ötszöröse, a felső határ, az egyének kárára történt hátrányos megkülönböztetésnél, 30 ezer lej, a csoportok diszkriminációjánál pedig 100 ezer lej. Ezeket az ügyeket azonban még a bírságok megemelése előtt kezdték vizsgálni - magyarázta Asztalos Csaba.
Maszol.ro
2013. július 9.
MOGYE-ügy – Vizsgálatot indított a CNCD a magyar orvosképzés ügyében
A felek meghallgatásával kezdődött hétfőn a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vizsgálata a magyar tannyelvű orvosképzés ügyében: a panaszosok azt kifogásolták, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) tanuló magyar hallgatóknak csak románul szabad kommunikálniuk a páciensekkel.
„A zajt csapok, tehát létezem című szappanopera újabb részének voltam ma a tanúja. Az egyik oldalon az egyetem áll, a másikon olyanok, akiknek semmi közük az egyetemhez, de szeretnék felhívni magukra a figyelmet" – mondta az MTI-nek Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora a meghallgatás után.
A diszkriminációellenes hatóságnál a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) tett panaszt, amelyhez múlt héten a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is csatlakozott.
A bukaresti székhelyű hatóság elé beidézett rektor kifejtette: Marosvásárhelyen létezik és továbbra is létezni fog magyar tannyelvű orvosképzés, a román tannyelvű gyakorlatok pedig azért szükségesek, hogy a magyar hallgatók is megtanulják a szakterminológiát az állam hivatalos nyelvén. Kincses Előd, a RMOGYKE ügyvédje rámutatott: nem igaz, hogy a magyar tagozat előadásain nem tanítanák a román szakterminológiát. Szerinte a MOGYE román többségű szenátusa a magyar orvosképzés elsorvasztása érdekében gátolja a magyar gyakorlati oktatás újraindítását és a magyar tagozat intézményen belüli önállósulását, amit egyébként az oktatási törvény is előír. „Ha nincs magyar gyakorlat, akkor nincs elegendő magyar tanársegéd, és nem lesz elegendő professzor sem" – magyarázta az MTI-nek az ügyvéd. Hozzátette: mind a politikai, mind a jogi eszközök hatástalannak bizonyultak a MOGYE-ügyben. Az ügyvéd azt reméli, a CNCD legalább erkölcsi téren igazságot szolgáltat és kimondja: diszkrimináció megtiltani a magyar orvostanhallgatóknak, hogy anyanyelvükön szóljanak a magyar betegekhez. Múlt héten az RMDSZ is panaszt emelt a MOGYE és a – romániai egyetemeket akkreditáló – Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) ellen, amiért előírták az orvostanhallgatóknak, hogy a páciensekkel románul kommunikáljanak. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke az MTI-nek elmondta: az ARACIS egy Európai Uniós irányelvre hivatkozott, amely szerint a befogadó ország nyelvét kell ismerni, ha valaki egy szakmát akar gyakorolni valamely uniós tagállamban. A hatóság vezetője úgy vélekedett: a CNCD augusztus második felében hozza meg döntését a magyar orvosképzéssel kapcsolatos panaszok ügyében.
MTI
Erdély.ma
A felek meghallgatásával kezdődött hétfőn a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vizsgálata a magyar tannyelvű orvosképzés ügyében: a panaszosok azt kifogásolták, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) tanuló magyar hallgatóknak csak románul szabad kommunikálniuk a páciensekkel.
„A zajt csapok, tehát létezem című szappanopera újabb részének voltam ma a tanúja. Az egyik oldalon az egyetem áll, a másikon olyanok, akiknek semmi közük az egyetemhez, de szeretnék felhívni magukra a figyelmet" – mondta az MTI-nek Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora a meghallgatás után.
A diszkriminációellenes hatóságnál a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) tett panaszt, amelyhez múlt héten a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is csatlakozott.
A bukaresti székhelyű hatóság elé beidézett rektor kifejtette: Marosvásárhelyen létezik és továbbra is létezni fog magyar tannyelvű orvosképzés, a román tannyelvű gyakorlatok pedig azért szükségesek, hogy a magyar hallgatók is megtanulják a szakterminológiát az állam hivatalos nyelvén. Kincses Előd, a RMOGYKE ügyvédje rámutatott: nem igaz, hogy a magyar tagozat előadásain nem tanítanák a román szakterminológiát. Szerinte a MOGYE román többségű szenátusa a magyar orvosképzés elsorvasztása érdekében gátolja a magyar gyakorlati oktatás újraindítását és a magyar tagozat intézményen belüli önállósulását, amit egyébként az oktatási törvény is előír. „Ha nincs magyar gyakorlat, akkor nincs elegendő magyar tanársegéd, és nem lesz elegendő professzor sem" – magyarázta az MTI-nek az ügyvéd. Hozzátette: mind a politikai, mind a jogi eszközök hatástalannak bizonyultak a MOGYE-ügyben. Az ügyvéd azt reméli, a CNCD legalább erkölcsi téren igazságot szolgáltat és kimondja: diszkrimináció megtiltani a magyar orvostanhallgatóknak, hogy anyanyelvükön szóljanak a magyar betegekhez. Múlt héten az RMDSZ is panaszt emelt a MOGYE és a – romániai egyetemeket akkreditáló – Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) ellen, amiért előírták az orvostanhallgatóknak, hogy a páciensekkel románul kommunikáljanak. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke az MTI-nek elmondta: az ARACIS egy Európai Uniós irányelvre hivatkozott, amely szerint a befogadó ország nyelvét kell ismerni, ha valaki egy szakmát akar gyakorolni valamely uniós tagállamban. A hatóság vezetője úgy vélekedett: a CNCD augusztus második felében hozza meg döntését a magyar orvosképzéssel kapcsolatos panaszok ügyében.
MTI
Erdély.ma
2013. július 9.
Tagadja a diszkriminációt a MOGYE rektora
Akkor diszkriminálnák a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar diákokat, ha lehetővé tennék az anyanyelvű gyakorlati oktatást – jelentette ki hétfőn Bukarestben Leonard Azamfirei.
A rektor az Országos Diszkrimációellenes Tanács (CNCD) tagjai előtt azzal érvelt, hogy ily módon a magyar végzősök csak Hargita és Kovászna megyében vagy az anyaországban tudnának elhelyezkedni, ami óriási hátrányt jelentene számukra.
Amikor az anyanyelvű gyakorlati oktatás ellen szólt, a rektor egy példát is felhozott. Mint mondta, az ő ötödéves magyar diákjai közül egyesek még mindig nem beszélik jól az állam nyelvét. Azamfireit (pénteken) a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) valamint az RMDSZ feljelentése kapcsán hallgatta meg a CNCD. A tavasszal a civil szervezet, a hétvégén az érdekvédelmi szövetség panaszolta be az egyetemeket akkreditáló Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóságot (ARACIS), mivel az – a vásárhelyi egyetem vezetőinek kérésére – írásban rögzítette, hogy a kórházakban az orvostanhallgatók csakis románul kommunikálhatnak a páciensekkel.
Noha Leonard Azamfirei elmondta, hogy semmi ellenvetése az ellen, hogy a magyar diákok magyarul beszéljenek a magyar betegekkel, mind az ARACIS, mind a MOGYE képviselője a beadvány elutasítását kérte. A minőségbiztosítási hatóság egy uniós irányelvre hivatkozott, amely szerint a befogadó ország nyelvét ismerni kell, ha valaki egy szakmát akar gyakorolni valamely EU-tagállamban.
Azamfirei szerint az újabb összecsapás „a zajt csapok, tehát létezem" címet viselő szappanopera újabb része volt, melyben az egyik oldalon az egyetem áll, a másikon meg olyanok, akiknek semmi közük az egyetemhez, de szeretnék felhívni magukra a figyelmet. Azontúl, hogy a marosvásárhelyi egyetem rektora megkérdőjelezte az RMOGYKE perképességét, és azt állította, hogy a panaszosok kifutottak az egyéves határidőből, leszögezte, hogy ő a magyar diákok érdekeit képviseli, amikor a román nyelvű gyakorlati oktatáshoz ragaszkodik.
Ezzel szemben az államnyelv kizárólagossá tételét a panaszosok a magyarsággal szembeni diszkriminációnak tekintik. Ugyanakkor úgy vélik, az ARACIS határozata nemcsak a magyar nyelvű orvosi képzést lehetetleníti el, de a magyar betegek helyzetét is nehezíti, illetve jogaikat csorbítja. Az anyanyelvű képzésért küzdő marosvásárhelyi egyesület jogi képviselője, Kincses Előd elmondta, az a 14 ezer romániai orvos, aki az utóbbi években elhagyta az országot és a világ különböző tájain érvényesül, és elismerésnek örvend, nem az egyetemen tanulta meg a befogadó országának a nyelvét. Viszont, ha anyanyelvén elsajátította a tananyagot, utólag sokkal könnyebben megtanulhatta az adott nyelv szakterminológiáját.
Az RMOGYKE ügyvédje hozzátette: nem igaz, hogy a magyar tagozat előadásain nem tanítanák a román szakterminológiát. Szerinte az egyetem román többségű szenátusa a magyar orvosképzés elsorvasztása érdekében gátolja a magyar gyakorlati oktatás újraindítását és a magyar tagozat intézményen belüli önállósulását, amit egyébként az oktatási törvény is előír. „Ha nincs magyar gyakorlat, akkor nincs elegendő magyar tanársegéd, és nem lesz elegendő professzor sem. Ha meg nincs elegendő magyar professzor, egy idő után a teljes magyar tagozat eltűnik" – magyarázta Kincses.
A marosvásárhelyi ügyvéd szerint eddig mind a politikai, mind a jogi eszközök hatástalannak bizonyultak a MOGYE-ügyben. Most már csak azt lehet remélni, hogy a CNCD legalább erkölcsi téren igazságot szolgáltat, és kimondja: diszkrimináció megtiltani a magyar orvostanhallgatóknak, hogy anyanyelvükön szóljanak a magyar betegekhez.
A másfél órás meghallgatást követően Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimációellenes Tanács elnöke a Krónikának elmondta, hogy az ügy bonyolultságára való tekintettel a CNCD döntése csak augusztus második felére várható. Asztalos azt szeretné, ha a testület mind a kilenc tagja visszatérne szabadságáról, és a jelentés alapos áttanulmányozása után szavazna.
Amint arról tegnap beszámoltunk, az RMDSZ pénteken közleményben tudatta, hogy lakossági panasz nyomán a szövetség is feljelentést tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál szintén amiatt, hogy az orvostanhallgatóknak csak románul szabad kommunikálniuk a páciensekkel.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
Akkor diszkriminálnák a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar diákokat, ha lehetővé tennék az anyanyelvű gyakorlati oktatást – jelentette ki hétfőn Bukarestben Leonard Azamfirei.
A rektor az Országos Diszkrimációellenes Tanács (CNCD) tagjai előtt azzal érvelt, hogy ily módon a magyar végzősök csak Hargita és Kovászna megyében vagy az anyaországban tudnának elhelyezkedni, ami óriási hátrányt jelentene számukra.
Amikor az anyanyelvű gyakorlati oktatás ellen szólt, a rektor egy példát is felhozott. Mint mondta, az ő ötödéves magyar diákjai közül egyesek még mindig nem beszélik jól az állam nyelvét. Azamfireit (pénteken) a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) valamint az RMDSZ feljelentése kapcsán hallgatta meg a CNCD. A tavasszal a civil szervezet, a hétvégén az érdekvédelmi szövetség panaszolta be az egyetemeket akkreditáló Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóságot (ARACIS), mivel az – a vásárhelyi egyetem vezetőinek kérésére – írásban rögzítette, hogy a kórházakban az orvostanhallgatók csakis románul kommunikálhatnak a páciensekkel.
Noha Leonard Azamfirei elmondta, hogy semmi ellenvetése az ellen, hogy a magyar diákok magyarul beszéljenek a magyar betegekkel, mind az ARACIS, mind a MOGYE képviselője a beadvány elutasítását kérte. A minőségbiztosítási hatóság egy uniós irányelvre hivatkozott, amely szerint a befogadó ország nyelvét ismerni kell, ha valaki egy szakmát akar gyakorolni valamely EU-tagállamban.
Azamfirei szerint az újabb összecsapás „a zajt csapok, tehát létezem" címet viselő szappanopera újabb része volt, melyben az egyik oldalon az egyetem áll, a másikon meg olyanok, akiknek semmi közük az egyetemhez, de szeretnék felhívni magukra a figyelmet. Azontúl, hogy a marosvásárhelyi egyetem rektora megkérdőjelezte az RMOGYKE perképességét, és azt állította, hogy a panaszosok kifutottak az egyéves határidőből, leszögezte, hogy ő a magyar diákok érdekeit képviseli, amikor a román nyelvű gyakorlati oktatáshoz ragaszkodik.
Ezzel szemben az államnyelv kizárólagossá tételét a panaszosok a magyarsággal szembeni diszkriminációnak tekintik. Ugyanakkor úgy vélik, az ARACIS határozata nemcsak a magyar nyelvű orvosi képzést lehetetleníti el, de a magyar betegek helyzetét is nehezíti, illetve jogaikat csorbítja. Az anyanyelvű képzésért küzdő marosvásárhelyi egyesület jogi képviselője, Kincses Előd elmondta, az a 14 ezer romániai orvos, aki az utóbbi években elhagyta az országot és a világ különböző tájain érvényesül, és elismerésnek örvend, nem az egyetemen tanulta meg a befogadó országának a nyelvét. Viszont, ha anyanyelvén elsajátította a tananyagot, utólag sokkal könnyebben megtanulhatta az adott nyelv szakterminológiáját.
Az RMOGYKE ügyvédje hozzátette: nem igaz, hogy a magyar tagozat előadásain nem tanítanák a román szakterminológiát. Szerinte az egyetem román többségű szenátusa a magyar orvosképzés elsorvasztása érdekében gátolja a magyar gyakorlati oktatás újraindítását és a magyar tagozat intézményen belüli önállósulását, amit egyébként az oktatási törvény is előír. „Ha nincs magyar gyakorlat, akkor nincs elegendő magyar tanársegéd, és nem lesz elegendő professzor sem. Ha meg nincs elegendő magyar professzor, egy idő után a teljes magyar tagozat eltűnik" – magyarázta Kincses.
A marosvásárhelyi ügyvéd szerint eddig mind a politikai, mind a jogi eszközök hatástalannak bizonyultak a MOGYE-ügyben. Most már csak azt lehet remélni, hogy a CNCD legalább erkölcsi téren igazságot szolgáltat, és kimondja: diszkrimináció megtiltani a magyar orvostanhallgatóknak, hogy anyanyelvükön szóljanak a magyar betegekhez.
A másfél órás meghallgatást követően Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimációellenes Tanács elnöke a Krónikának elmondta, hogy az ügy bonyolultságára való tekintettel a CNCD döntése csak augusztus második felére várható. Asztalos azt szeretné, ha a testület mind a kilenc tagja visszatérne szabadságáról, és a jelentés alapos áttanulmányozása után szavazna.
Amint arról tegnap beszámoltunk, az RMDSZ pénteken közleményben tudatta, hogy lakossági panasz nyomán a szövetség is feljelentést tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál szintén amiatt, hogy az orvostanhallgatóknak csak románul szabad kommunikálniuk a páciensekkel.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
2013. július 11.
Fontos az átirat megsemmisítése
Három témáról tartott sajtótájékoztatót tegnap dr. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd.
Beszámolt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál tartott meghallgatásról, amelyen a MOGYE rektorával, dr. Leonard Azamfirei professzorral együtt a klinikai gyakorlatban kötelezővé tett egynyelvűségről fejtették ki a véleményüket. A marosvásárhelyi szabadidőközpontban történt incidens kapcsán kéréssel fordult a helyi tanácshoz és a szóban forgó rádió vezetőségéhez: határozatban rögzítsék, hogy a román nyelvű vakációs rádióban a segélykérést a vészhelyzetben levő személy nyelvén is be lehessen mondani. A harmadik témát a magyarországi kitüntetés átvételére elutazott egyetemi tanárok ellen indított eljárás jogosságának a megkérdőjelezése képezte.
– Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál érdemben tárgyalták az ügyet, amelyben a Romániai Magyar Orvosképzésért Egyesület (RMOGYKE) és az RMDSZ azt kérte, hogy a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Romániai Hatóság (ARACIS) átiratát, amelyik arról szól, hogy a betegágy mellett csak a román nyelvet lehet használni, tehát az orvosok gyakorlati oktatása csak román nyelven folyhat, nyilvánítsák diszkriminatívnak. Sérti ugyanis a betegjogi törvényt, amely pontosan meghatározza, hogy ahhoz a beteghez, aki nem ismeri a román nyelvet, anyanyelvén kell szólni, továbbá más alkotmányos rendelkezéseket is sért. Ezenkívül kértük, hogy nyilvánítsák diszkriminatívnak a MOGYE szenátusának az április 30-i döntését, amellyel elutasította a magyar oktatóknak a magyar oktatási vonal külön akkreditációjára vonatkozó kérését. Kérésünket arra alapoztuk, hogy a tanügyi törvény biztosítja ezt a lehetőséget, s a diszkriminációellenes jogszabály szerint ha megszorítva alkalmaznak egy törvényt, az hátrányos megkülönböztetésnek számít, és büntetéseket von maga után. A harmadik kérés az egyetemi charta azon diszkriminatív kitételeire vonatkozott, amely szerint a gyakorlati oktatás kizárólag román nyelvű lehet, miközben az egyetem vezetősége folyton megfeledkezik arról, hogy az angol nyelven tanulók gyakorlati oktatása angol nyelven történik, amit a rektor a meghallgatáson is próbált elhallgatni.
A tárgyalás két órát tartott. Miután ismertettem a panaszunkat, a rektor válaszolt, majd megcáfoltam az érveit, s ő is próbált cáfolni, de gyenge munícióval. Végül az ODET elnöke, Asztalos Csaba közölte velünk: mivel annyira komplex az ügy, azt szeretné, hogy a tanácsnak mind a kilenc tagja szavazzon, ezért augusztus 15-e után hoznak döntést. Nagyon fontos lenne az ARACIS átiratának a megsemmisítése, mert emögé bújnak, hogy valamilyen törvényes alapja legyen a tanügyi törvényt sértő chartabeli rendelkezésnek. Amennyiben az ODET megállapítja, hogy az ARACIS határozata diszkriminatív, kötelesek lesznek visszavonni, s a szenátus nem hivatkozhat erre az álláspontra.
A víkendtelepi incidens kapcsán tisztázni kell, hogy ki tiltotta meg az SBS Románia szolgálatában álló rádiós cég magyar nemzetiségű alkalmazottjának, Nagy István Csabának, hogy magyar nyelvű segélykérést közvetítsen a rádióban. Elképesztőnek tartom, hogy egy gyermeket ne lehessen azon a nyelven keresni, amelyet ismer, s ami az unokám esetében a magyar és a német. Ezt az embertelen gyakorlatot meg kell szüntetni, ezért a polgármesteri hivatalhoz és a vásárhelyi tanácshoz fordultam, azzal a javaslattal, hogy a következő szerződéseket a Radio vacantaval úgy kössék meg, hogy kötelezzék a műsorszórót arra, hogy a segélykérés a segítségre szoruló nyelvén is elhangozhasson. A Diszkriminációellenes Tanács június 5-én iktatta az erre vonatkozó beadványt, s remélem, rövidesen kitűzik a tárgyalást. Várom továbbá a polgármester válaszát is.
Rossz fényt vet az egyetemre, hogy amikor dr. Szabó Béla professzort a magyar államfő kitüntette, feltételezhetően a MOGYE egyik vezetője álnéven tett panaszt, olyan dokumentumokat csatolva a feljelentéshez, amihez csak egy magas beosztású vezető juthatott hozzá. A feljelentést a Korrupcióellenes Ügyészséghez és a Bírósági Ügyészséghez is benyújtotta. A DNA 300 lej pénzbírsággal sújtotta a magyar tanerőket, amit megtámadtunk, arra hivatkozva, hogy nem volt illetékességük ebben az ügyben vizsgálódni. Álláspontunkat alátámasztja, hogy az ügyészség megállapította, a feljelentő, dr. Popa Alexandru nem létező személy, tehát nem létezik a bűncselekmény, és megszüntette az eljárást – tájékoztatott Kincses Előd.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely
Három témáról tartott sajtótájékoztatót tegnap dr. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd.
Beszámolt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál tartott meghallgatásról, amelyen a MOGYE rektorával, dr. Leonard Azamfirei professzorral együtt a klinikai gyakorlatban kötelezővé tett egynyelvűségről fejtették ki a véleményüket. A marosvásárhelyi szabadidőközpontban történt incidens kapcsán kéréssel fordult a helyi tanácshoz és a szóban forgó rádió vezetőségéhez: határozatban rögzítsék, hogy a román nyelvű vakációs rádióban a segélykérést a vészhelyzetben levő személy nyelvén is be lehessen mondani. A harmadik témát a magyarországi kitüntetés átvételére elutazott egyetemi tanárok ellen indított eljárás jogosságának a megkérdőjelezése képezte.
– Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál érdemben tárgyalták az ügyet, amelyben a Romániai Magyar Orvosképzésért Egyesület (RMOGYKE) és az RMDSZ azt kérte, hogy a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Romániai Hatóság (ARACIS) átiratát, amelyik arról szól, hogy a betegágy mellett csak a román nyelvet lehet használni, tehát az orvosok gyakorlati oktatása csak román nyelven folyhat, nyilvánítsák diszkriminatívnak. Sérti ugyanis a betegjogi törvényt, amely pontosan meghatározza, hogy ahhoz a beteghez, aki nem ismeri a román nyelvet, anyanyelvén kell szólni, továbbá más alkotmányos rendelkezéseket is sért. Ezenkívül kértük, hogy nyilvánítsák diszkriminatívnak a MOGYE szenátusának az április 30-i döntését, amellyel elutasította a magyar oktatóknak a magyar oktatási vonal külön akkreditációjára vonatkozó kérését. Kérésünket arra alapoztuk, hogy a tanügyi törvény biztosítja ezt a lehetőséget, s a diszkriminációellenes jogszabály szerint ha megszorítva alkalmaznak egy törvényt, az hátrányos megkülönböztetésnek számít, és büntetéseket von maga után. A harmadik kérés az egyetemi charta azon diszkriminatív kitételeire vonatkozott, amely szerint a gyakorlati oktatás kizárólag román nyelvű lehet, miközben az egyetem vezetősége folyton megfeledkezik arról, hogy az angol nyelven tanulók gyakorlati oktatása angol nyelven történik, amit a rektor a meghallgatáson is próbált elhallgatni.
A tárgyalás két órát tartott. Miután ismertettem a panaszunkat, a rektor válaszolt, majd megcáfoltam az érveit, s ő is próbált cáfolni, de gyenge munícióval. Végül az ODET elnöke, Asztalos Csaba közölte velünk: mivel annyira komplex az ügy, azt szeretné, hogy a tanácsnak mind a kilenc tagja szavazzon, ezért augusztus 15-e után hoznak döntést. Nagyon fontos lenne az ARACIS átiratának a megsemmisítése, mert emögé bújnak, hogy valamilyen törvényes alapja legyen a tanügyi törvényt sértő chartabeli rendelkezésnek. Amennyiben az ODET megállapítja, hogy az ARACIS határozata diszkriminatív, kötelesek lesznek visszavonni, s a szenátus nem hivatkozhat erre az álláspontra.
A víkendtelepi incidens kapcsán tisztázni kell, hogy ki tiltotta meg az SBS Románia szolgálatában álló rádiós cég magyar nemzetiségű alkalmazottjának, Nagy István Csabának, hogy magyar nyelvű segélykérést közvetítsen a rádióban. Elképesztőnek tartom, hogy egy gyermeket ne lehessen azon a nyelven keresni, amelyet ismer, s ami az unokám esetében a magyar és a német. Ezt az embertelen gyakorlatot meg kell szüntetni, ezért a polgármesteri hivatalhoz és a vásárhelyi tanácshoz fordultam, azzal a javaslattal, hogy a következő szerződéseket a Radio vacantaval úgy kössék meg, hogy kötelezzék a műsorszórót arra, hogy a segélykérés a segítségre szoruló nyelvén is elhangozhasson. A Diszkriminációellenes Tanács június 5-én iktatta az erre vonatkozó beadványt, s remélem, rövidesen kitűzik a tárgyalást. Várom továbbá a polgármester válaszát is.
Rossz fényt vet az egyetemre, hogy amikor dr. Szabó Béla professzort a magyar államfő kitüntette, feltételezhetően a MOGYE egyik vezetője álnéven tett panaszt, olyan dokumentumokat csatolva a feljelentéshez, amihez csak egy magas beosztású vezető juthatott hozzá. A feljelentést a Korrupcióellenes Ügyészséghez és a Bírósági Ügyészséghez is benyújtotta. A DNA 300 lej pénzbírsággal sújtotta a magyar tanerőket, amit megtámadtunk, arra hivatkozva, hogy nem volt illetékességük ebben az ügyben vizsgálódni. Álláspontunkat alátámasztja, hogy az ügyészség megállapította, a feljelentő, dr. Popa Alexandru nem létező személy, tehát nem létezik a bűncselekmény, és megszüntette az eljárást – tájékoztatott Kincses Előd.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely
2013. július 12.
Kincses: az anarchiát választja a MOGYE a magyar megkülönböztetésével
Autonómia helyett anarchia jellemezné a magyar nyelvet hátrányosan megkülönböztető marosvásárhelyi egyetem működését, ha a jövőben sem tartaná be a diszkrimi- nációellenes törvényeket – mondta a romániai magyar orvosképzésért egyesület jogi képviselője. Az orvostan- hallgatók klinikai gyakorlatának nyelve ügyében folytatott vitában nyár végén újabb fejlemény várható. Panasszal fordult a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület és az RMDSZ a bukaresti diszkriminációellenes tanácshoz, az ottani egyenlő bánásmód hatósághoz. Mindkét szervezet tiltakozik a felsőoktatási akkreditációs hatóság előírása ellen, mely szerint az orvostanhallgatók klinikai gyakorlatuk során kizárólag románul beszélhetnek a páciensekkel.
A diszkriminációellenes tanács hétfőn meghallgatta a feleket, döntés augusztus második felében várható. A panaszos egyesület jogi képviselője, Kincses Előd a Határok nélkül csütörtöki adásában azt mondta, az, hogy a betegágy mellett csak a románt lehet használni – tehát a gyakorlati oktatás is csak román nyelven folyhat –, amellett, hogy diszkriminatív és több alkotmányos rendelkezéssel is ellentétes, sérti a betegjogi törvényt is. A jogszabály ugyanis kimondja, hogyha egy paciens nem tud románul, akkor az anyanyelvén kell hozzáfordulni.
Az egyesület azt is kérte, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusának április 30-ai döntéséről is állapítsák meg, hogy diszkriminatív, miután a testület elutasította a magyar oktatási rész külön akkreditációjára vonatkozó oktatói kérést. Kincses Előd szerint panaszuk alapja, hogy a tanügyi törvény biztosítja az igényelt akkreditáció lehetőségét. Hozzátette: a diszkriminációellenes törvény úgy szól, hogy ha restriktíven, vagyis megszorítva alkalmaznak egy jogszabályt, akkor az már diszkriminációnak számít, és szankciókat von maga után.
A harmadik kérés, hogy a marosvásárhelyi egyetem chartájának, vagyis alapszabályának diszkriminatív kitételeire vonatkozott. Az egyesület elsősorban annak a megállapítását kérte, hogy a magyar diákok számára a gyakorlatok kizárólag román nyelven történő megtartása szintén megkülönböztetés. Kincses Előd hozzátette, a magyar nyelv elleni diszkriminációt jelzi az is, hogy az egyetemen az angol nyelven tanulók gyakorlatát angol nyelven tartják.
Az RMDSZ panasza kizárólag az akkreditációs tanács átiratával foglalkozik, a párt beadványának ügyét a diszkriminációellenes tanács összevonta a magyar orvosképzésért egyesületével, és együtt vizsgálja őket. A tanács elnöke, Asztalos Csaba – Kincses Előd beszámolója szerint – közölte, hogy a felvetett kérdés annyira komplikált, hogy azt szeretné, a testület minden tagja szavazzon róla, ezért születik majd csak augusztus 15-e után döntés.
Amennyiben a kormányhivatal akkreditációs tanács vitatott határozatáról megállapítják, hogy diszkriminatív, akkor a bepanaszolt testület köteles azt visszavonni. Ebben az esetben a marosvásárhelyi egyetem szenátusa nem hivatkozhat arra a kormányhivatali álláspontra, hogy az orvostanhallgatók klinikai gyakorlatuk során kizárólag románul beszélhetnek a páciensekkel – mondta Kincses Előd. A jogász szerint ez azonban még mindig kevés, mert az egyetemi autonómia azt jelenti, hogy az illetékes minisztérium által jóváhagyott egyetemi alapszabályt csak a felsőoktatási intézmény szenátusa módosíthatja. „Tehát továbbra is az ő térfelükön pattog a labda” – fogalmazott a szakember.
Kincses Előd ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a tanügyi jogszabály azt is kimondja, hogy az egyetemi autonómia a törvények szigorú betartásával kell, hogy működjön. „Mert ha a törvényt nem tartod be, az nem autonómia, hanem anarchia” – összegezte véleményét a Kossuth Rádió műsorában a Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület jogi képviselője.
Kossuth Rádió, Határok nélkül
Erdély.ma
Autonómia helyett anarchia jellemezné a magyar nyelvet hátrányosan megkülönböztető marosvásárhelyi egyetem működését, ha a jövőben sem tartaná be a diszkrimi- nációellenes törvényeket – mondta a romániai magyar orvosképzésért egyesület jogi képviselője. Az orvostan- hallgatók klinikai gyakorlatának nyelve ügyében folytatott vitában nyár végén újabb fejlemény várható. Panasszal fordult a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület és az RMDSZ a bukaresti diszkriminációellenes tanácshoz, az ottani egyenlő bánásmód hatósághoz. Mindkét szervezet tiltakozik a felsőoktatási akkreditációs hatóság előírása ellen, mely szerint az orvostanhallgatók klinikai gyakorlatuk során kizárólag románul beszélhetnek a páciensekkel.
A diszkriminációellenes tanács hétfőn meghallgatta a feleket, döntés augusztus második felében várható. A panaszos egyesület jogi képviselője, Kincses Előd a Határok nélkül csütörtöki adásában azt mondta, az, hogy a betegágy mellett csak a románt lehet használni – tehát a gyakorlati oktatás is csak román nyelven folyhat –, amellett, hogy diszkriminatív és több alkotmányos rendelkezéssel is ellentétes, sérti a betegjogi törvényt is. A jogszabály ugyanis kimondja, hogyha egy paciens nem tud románul, akkor az anyanyelvén kell hozzáfordulni.
Az egyesület azt is kérte, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusának április 30-ai döntéséről is állapítsák meg, hogy diszkriminatív, miután a testület elutasította a magyar oktatási rész külön akkreditációjára vonatkozó oktatói kérést. Kincses Előd szerint panaszuk alapja, hogy a tanügyi törvény biztosítja az igényelt akkreditáció lehetőségét. Hozzátette: a diszkriminációellenes törvény úgy szól, hogy ha restriktíven, vagyis megszorítva alkalmaznak egy jogszabályt, akkor az már diszkriminációnak számít, és szankciókat von maga után.
A harmadik kérés, hogy a marosvásárhelyi egyetem chartájának, vagyis alapszabályának diszkriminatív kitételeire vonatkozott. Az egyesület elsősorban annak a megállapítását kérte, hogy a magyar diákok számára a gyakorlatok kizárólag román nyelven történő megtartása szintén megkülönböztetés. Kincses Előd hozzátette, a magyar nyelv elleni diszkriminációt jelzi az is, hogy az egyetemen az angol nyelven tanulók gyakorlatát angol nyelven tartják.
Az RMDSZ panasza kizárólag az akkreditációs tanács átiratával foglalkozik, a párt beadványának ügyét a diszkriminációellenes tanács összevonta a magyar orvosképzésért egyesületével, és együtt vizsgálja őket. A tanács elnöke, Asztalos Csaba – Kincses Előd beszámolója szerint – közölte, hogy a felvetett kérdés annyira komplikált, hogy azt szeretné, a testület minden tagja szavazzon róla, ezért születik majd csak augusztus 15-e után döntés.
Amennyiben a kormányhivatal akkreditációs tanács vitatott határozatáról megállapítják, hogy diszkriminatív, akkor a bepanaszolt testület köteles azt visszavonni. Ebben az esetben a marosvásárhelyi egyetem szenátusa nem hivatkozhat arra a kormányhivatali álláspontra, hogy az orvostanhallgatók klinikai gyakorlatuk során kizárólag románul beszélhetnek a páciensekkel – mondta Kincses Előd. A jogász szerint ez azonban még mindig kevés, mert az egyetemi autonómia azt jelenti, hogy az illetékes minisztérium által jóváhagyott egyetemi alapszabályt csak a felsőoktatási intézmény szenátusa módosíthatja. „Tehát továbbra is az ő térfelükön pattog a labda” – fogalmazott a szakember.
Kincses Előd ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a tanügyi jogszabály azt is kimondja, hogy az egyetemi autonómia a törvények szigorú betartásával kell, hogy működjön. „Mert ha a törvényt nem tartod be, az nem autonómia, hanem anarchia” – összegezte véleményét a Kossuth Rádió műsorában a Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület jogi képviselője.
Kossuth Rádió, Határok nélkül
Erdély.ma
2013. augusztus 5.
Tudományos magyarságfóbia
Megvált egyik munkatársától az akadémia háttérintézménye, az Etnikai Kérdések Európai Tanulmányi Központja, miután a kutató bepanaszolta az intézményt a diszkriminációellenes tanácsnál. A háttérben etnikai ügy áll, ugyanis Cristian Gojinescu a felettese szakmai irányítása alatt megjelentett, magyarokat sértő tanulmányait kifogásolta. A történteknek Cseke Péter Tamás járt utána.
Félrevezető fotó látható a mai napig is a Román Tudományos Akadémia égisze alatt működő Etnikai Kérdések Európai Tanulmányi Központja (CESPE) honlapján (www.cespe.ro). A fényképen heten ülnek körül egy asztalt, láthatóan jó kollegiális hangulatban, mert mindannyian nevetnek vagy mosolyognak. Ők szociológusok, történészek, a tanulmányi központ kutatói. A fotó azért félrevezető, mert az intézményben távolról sem olyan jó hangulat, mint ahogy a felvétel érzékelteti. Ráadásul a fényképen szereplő egyik férfi már áprilistól nem is a CESPE munkatársa: kirúgták, mert bepanaszolta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) a – szavai szerint – „gyűlölködő” felettesét, Radu Baltasiu igazgatót, akinek a szakmai irányítása alatt a központ a magyarokat sértő állításokat tartalmazó tanulmányokat jelentetett meg. A CNCD július 10-án hozott határozatában megállapította: Cristian Gojinescunak igaza van.
Asztalos: sértő volt több állítás A kutató panasza nyomán a testület figyelmeztetésben részesítette a Román Tudományos Akadémiát két tanulmány miatt. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke az Erdélyi Riportnak elmondta: a tanács öt szavazattal egy ellenében döntött úgy, hogy a tanulmányok diszkriminatív és sértő megállapításokat tartalmaznak a magyarságról. Az egyik tanulmány a 2011-ben hatályba lépett román oktatási törvényt elemzi, a másik a Hargita és Kovászna megyei románok helyzetével foglalkozik. A 2010-ben, illetve 2012-ben az akadémia logójával közétett tanulmányoknak Radu Baltasiu, a központ igazgatója volt a szakmai irányítója.
A testület elnöke lapunknak elmondta, Cristian Gojinescu kutató fordult a diszkriminációellenes tanácshoz, mert szerinte a tanulmányokban használt terminológia nem felel meg a tudományos ismérveknek, és sérti a nemzeti kisebbségek jogait, például az anyanyelv használatához való jogot. A CNCD kifogásolta egyebek közt azon megállapításokat, amelyek szerint „a romániai magyar elitek megpróbálják befolyásolni és megszervezni a demográfiai folyamatokat a magyar etnikumúak reprodukciója érdekében”, illetve „a vegyes házasságokban élő magyar nők román gyereket szülnek, akik kiemelt figyelemben részesülnek”. „Ezek a megállapítások hátrányos megkülönböztetésnek minősülnek. A tanács ezért azt ajánlotta az intézetnek, hogy tanulmányaiban ne használjon olyan megállapításokat, amelyek sértik a magyarok méltóságát” – magyarázta Asztalos.
Aki „eladta magát” a magyaroknak Cristian Gojinescu szerint kirúgása egyértelműen összefügg azzal, hogy megkereste panaszával a diszkriminációellenes tanácsot. „A főnököm bosszújának az áldozata vagyok. Nemcsak kirúgott, de azt terjeszti rólam, hogy eladtam magam a magyaroknak” – nyilatkozta az Erdélyi Riportnak.
A kutató elmondta, már múlt év tavaszán jelezte az akadémiának, hogy a CESPE a magyarságot sértő tanulmányokat közölt. Azért érezte szükségét ennek, mert szerinte „a tudományossággal összeférhetetlen” a tudományosnak szánt két munkában használt terminológia. „Úgy éreztem, szégyent hoznak a kutatócsoportunkra ezekez a tanulmányok” – magyarázta. Előbb megpróbálta házon belül intézni az ügyet. „Közvetíteni szerettem volna az akadémia és Radu Baltasiu igazgató között. Többször kihallgatást kértem az akadémia elnökénél is, ám ők elhárítottak, megpróbálták szőnyeg alá söpörni az ügyet” – fogalmazott a kutató.
Az igazgató bosszúintézkedései már tavaly októberben elkezdődtek Gojinescu szerint. Baltasiu eltüntette az intézmény jelenléti naplóját, s utóbb azzal vádolta meg a beosztottját, hogy nem jár rendesen dolgozni. Utána lecserélte a zárat az irodáján, így be sem jutott az íróasztalához, majd megszüntette hozzáférését a hivatali elektronikus postaládájához. „November elején kaptam tőle egy levelet, amelyben figyelmeztet, hogy az utóbbi két évben nem jelentettem meg egyetlen írást sem a CESPE online folyóiratában, az Etnosferában, ezért a központ belső szabályzata és a munkatörvény előírásainak értelében munkajogi szankciókra számíthatok. Hát persze, hogy nem jelentettem meg cikkeket, hiszen az igazgató volt az, aki nem volt hajlandó publikálni az írásaimat” – mondta a kutató, akinek végül Baltasiu a fizetését is levágta: tavaly december óta egy lej bért sem kapott a CESPE-től. Minderről Gojinescu az akadémia vezetőségét is tájékoztatta beadványaiban, minden eredmény nélkül.
„Ezek után januárban eldöntöttem, a diszkriminációellenes tanácshoz fordulok panasszal. Meg akartam tudni, valóban nekem van-e igazam” – idézte fel a történteket. Ekkor már eldurvult a viszonya az igazgatóval: Gojinescu szavai szerint Radu Baltasiu azzal fenyegette meg, hogy kirúgja állásából, ha nem vonja vissza panaszát. A kutató ezek után sem hagyta annyiban, újabb kihallgatást kért az akadémia elnökétől és alelnökétől is. Ezúttal fogadták az intézmény vezetői, meghallgatták panaszát arról, hogy a központ igazgatója már fizetést sem folyósít számára, ám nem történt semmi. „Olyasmiket mondtak, hogy meglátjuk, megnézzük, mit tehetünk. Arra hivatkoztak, hogy most éppen húsvét van, vagy más kifogásokat kerestek. Nem akartak szembesülni a történtekkel” – mesélte lapunknak.
Júniusban Gojinescu a Bukaresti Területi Munkaügyi Felügyelőséghez fordult tisztázni munkajogi helyzetét. Az intézmény azonban tudomására hozta, hogy kirúgták az állásából: Radu Baltasiu április 24-én értesítette a felügyelőséget arról, hogy április elsejei hatállyal a kutató már nem a központ munkatársa. Gojinescu ekkor eldöntötte, hogy a bíróságon keresi igazát. Azt állítja, bizonyítani tudja, hogy igazságtalanul – bosszúból – rúgták ki állásából. „Bizonyítékaim vannak arra, hogy az igazgató lecserélte a zárat az irodámban és eltüntette a jelenléti naplót. Hogyan tudjam igazolni, hogy bejárok dolgozni, ha egyszer nincs napló? Fültanúim vannak emellett arra is, hogy Baltasiu április 8-án megfenyegetett, kirúg az állásomból” – mondta Gojinescu.
A kutató szerint felettesének nem lehetett panasza a szakmai tevékenységére. Több írása is megjelent múlt évben az akadémia által kiadott, a romániai kommunista rendszert elemző tanulmánykötetben, emellett európai folyóiratokban közöl rendszeresen. „Tudta, hogy szakmai alapon nem tud rajtam fogást találni, ezért folyamodott olyan cselszövésekhez, mint a jelenléti napló eltüntetése” – tette hozzá. Mint mondta, ha pert nyer, az akadémia is kínos helyzetbe kerül, amiért hónapokig igyekezett eltitkolni a CESPE-nél történteket.
Mit mond az akadémia elnöke? A diszkriminációellenes hatóság elmarasztaló döntése után Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke vizsgálatot ígért az ügyben. „Tudom, hogy Cristian Gojinescu és Radu Baltasiu jó ideje konfliktusban állnak egymással. Az igazgató azt állítja, hogy a kutató nem jár be dolgozni, nem írja alá a jelenléti naplót. Ezért vizsgálatot rendeltem el. Az igazság valahol középen van, de elképzelhető, hogy bírósági ügy lesz a konfliktusból” – nyilatkozta Haiduc az Adevărul napilapnak. Azt maga az akadémia elnöke is elgondolkoztatónak tartja, hogy Baltasiu nem értesítette az akadémiát Gojinescu elbocsátásáról. A CNCD elmarasztaló döntésével kapcsolatban ugyanakkor leszögezte: a tanulmányi központok írásai nem tartoznak az akadémia hivatalos dokumentumai közé, az akadémiához tartozó valamennyi intézet maga felel azért, amit közöl.
Kiss Tamásékat is belekeverte Baltasiu A kutatót eltávolító igazgatót nem sikerül megszólaltatnia az Erdélyi Riportnak. Válaszok helyett elküldte lapunknak azt a közleményét, amelyet román lapoknak küldött, és amelyeket – állítása szerint – a címzettek nem voltak hajlandóak leközölni. Állásfoglalásában Baltasiu leszögezi: Cristian Gojinescu elbocsátásának semmi köze az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatához. „A munkatörvénykönyv előírásainak megfelelően váltunk meg tőle, mert sorozatosan hiányzott a munkahelyéről. Ha úgy érzi, igazságtalanság érte, forduljon bírósághoz” – közölte Baltasiu.
Az igazgató tájékoztatása szerint az intézmény megfellebbezi a CNCD elmarasztaló határozatát. Arra hivatkozik, hogy a két tanulmányban kifogásolt passzusok tulajdonképpen magyar szerzőktől származnak, mert Csata István és Kiss Tamás Hargita megye demográfiai perspektívái című munkájából vett idézetek. „A CNCD minket szankcionált, holott két magyar kutatót kellett volna büntetnie: Csata Istvánt és Kiss Tamást” – fogalmaz Baltasiu.
Az igazgató által hivatkozott tanulmány letölthető Hargita Megye Tanácsának honlapjáról. Fedőlapján ez szerepel: „Ez kézirat. Ebben a formájában nem idézhető!” Lapunk megkereste Kiss Tamást is az ügyben. A kolozsvári kisebbségkutató intézet munkatársa elmondta, a tanulmányt korábban Hargita megyei önkormányzat megrendelésére írták. „Valóban használtuk a munkánkban az etnikai reprodukció kifejezést, de hát ez bevett fogalom a szakmában. Másfelől a CESPE tanulmányai a kontextusból kiragadva, ferdítően közöltek részleteket tőlünk” – mondta a szociológus.
Baltasiu paramilitáris kiképzőtáborokat vizionál
Cristian Gojinescu felhívta a figyelmünket arra, hogy Radu Baltasiu különböző weboldalakon és blogokon korábban is közölt olyan állításokat, amelyek szerinte bizonyítják, hogy egykori felettesének „van valamilyen baja a magyarokkal. Ezekből idézünk néhányat: „Milyen történészek a Kommunizmus Bűneit Kutató Intézet munkatársai, ha nem képesek összekapcsolni a magyar fasizmust a revizionizmussal és az irredentizmussal, és nem húzzák meg a vészharangot egy Romániával szomszédos EU-tagállam, Magyarország politikusainak kijelentése hallatán?”; „A magyar fiatalok agymosáson mennek keresztül: azt sulykolják beléjük, hogy a magyar egy felsőbbrendű nemzet”; „Az úgynevezett Székelyföld a román államtól idegen államstruktúrákat őriz a Kárpátok szívében, amely hungarista geopolitikai logika szerint alakult ki”; „A magyar elit jelentős része a román államot közvetlen módon destabilizáló technikákat alkalmaz: jó néhány éve magyar paramilitáris kiképző táborokat szerveznek Románia területén magyarországi segítséggel”; „A magyarok azzal vesztegetik az idejüket, hogy olyan térségekre terjesztik ki az identitásukat, amely soha nem volt az övék. Így Európa szívében agresszív, követelőző emberek születnek. Furcsa egy kultúra”.
CESPE: magyar témákról, magyar kutatók nélkül
Honlapja szerint az Etnikai Kérdések Európai Tanulmányi Központja (CESPE) a Román Tudományos Akadémia kutatóintézete, amelyet 1991-ben hoztak létre kormányhatározattal. Az intézet elsősorban a romániai etnikumközi kapcsolatok dinamikáját vizsgálja, s megpróbálja feltérképezni a romániai nemzet kisebbségek, illetve a határon túli románok legfontosabb problémáit. A honlap szerint a CESPE célja aktívan segíteni a Romániában élő etnikai közösségeket kulturális identitásuk megőrzésében. „Szociológiai, antropológiai, demográfiai és etnográfiai vizsgálataink az etnikai közösségeknek az európai átalakulások kontextusában bekövetkezett identitásválságait is nyomon követik” – fogalmaznak a CESPE alapítói. Ahhoz képest, hogy 22 éve tevékenykedő intézményről van szó, a honlapon csak kis számú tanulmány érhető el. A legfrissebb a CNCD által is elmarasztalt jelentés az új oktatási törvényről. Akad néhány sokat ígérő cím: „A romániai nemzeti kisebbségek jogai”; „A magyar kérdés Romániában”; „A román geopolitika és a magyar revizionizmus”; „Az erdélyi magyar kérdés szintézise”; „A románok lakta székelyföldi települések listája”; „A moldovai római katolikusok”. A CESPE felsorolja honlapját azokat a szakembereket, kutatókat, akikkel rendszeresen együttműködnek: nincs közöttük egyetlen magyar sem.
Erdélyi Riport (Nagyvárad)
Megvált egyik munkatársától az akadémia háttérintézménye, az Etnikai Kérdések Európai Tanulmányi Központja, miután a kutató bepanaszolta az intézményt a diszkriminációellenes tanácsnál. A háttérben etnikai ügy áll, ugyanis Cristian Gojinescu a felettese szakmai irányítása alatt megjelentett, magyarokat sértő tanulmányait kifogásolta. A történteknek Cseke Péter Tamás járt utána.
Félrevezető fotó látható a mai napig is a Román Tudományos Akadémia égisze alatt működő Etnikai Kérdések Európai Tanulmányi Központja (CESPE) honlapján (www.cespe.ro). A fényképen heten ülnek körül egy asztalt, láthatóan jó kollegiális hangulatban, mert mindannyian nevetnek vagy mosolyognak. Ők szociológusok, történészek, a tanulmányi központ kutatói. A fotó azért félrevezető, mert az intézményben távolról sem olyan jó hangulat, mint ahogy a felvétel érzékelteti. Ráadásul a fényképen szereplő egyik férfi már áprilistól nem is a CESPE munkatársa: kirúgták, mert bepanaszolta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) a – szavai szerint – „gyűlölködő” felettesét, Radu Baltasiu igazgatót, akinek a szakmai irányítása alatt a központ a magyarokat sértő állításokat tartalmazó tanulmányokat jelentetett meg. A CNCD július 10-án hozott határozatában megállapította: Cristian Gojinescunak igaza van.
Asztalos: sértő volt több állítás A kutató panasza nyomán a testület figyelmeztetésben részesítette a Román Tudományos Akadémiát két tanulmány miatt. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke az Erdélyi Riportnak elmondta: a tanács öt szavazattal egy ellenében döntött úgy, hogy a tanulmányok diszkriminatív és sértő megállapításokat tartalmaznak a magyarságról. Az egyik tanulmány a 2011-ben hatályba lépett román oktatási törvényt elemzi, a másik a Hargita és Kovászna megyei románok helyzetével foglalkozik. A 2010-ben, illetve 2012-ben az akadémia logójával közétett tanulmányoknak Radu Baltasiu, a központ igazgatója volt a szakmai irányítója.
A testület elnöke lapunknak elmondta, Cristian Gojinescu kutató fordult a diszkriminációellenes tanácshoz, mert szerinte a tanulmányokban használt terminológia nem felel meg a tudományos ismérveknek, és sérti a nemzeti kisebbségek jogait, például az anyanyelv használatához való jogot. A CNCD kifogásolta egyebek közt azon megállapításokat, amelyek szerint „a romániai magyar elitek megpróbálják befolyásolni és megszervezni a demográfiai folyamatokat a magyar etnikumúak reprodukciója érdekében”, illetve „a vegyes házasságokban élő magyar nők román gyereket szülnek, akik kiemelt figyelemben részesülnek”. „Ezek a megállapítások hátrányos megkülönböztetésnek minősülnek. A tanács ezért azt ajánlotta az intézetnek, hogy tanulmányaiban ne használjon olyan megállapításokat, amelyek sértik a magyarok méltóságát” – magyarázta Asztalos.
Aki „eladta magát” a magyaroknak Cristian Gojinescu szerint kirúgása egyértelműen összefügg azzal, hogy megkereste panaszával a diszkriminációellenes tanácsot. „A főnököm bosszújának az áldozata vagyok. Nemcsak kirúgott, de azt terjeszti rólam, hogy eladtam magam a magyaroknak” – nyilatkozta az Erdélyi Riportnak.
A kutató elmondta, már múlt év tavaszán jelezte az akadémiának, hogy a CESPE a magyarságot sértő tanulmányokat közölt. Azért érezte szükségét ennek, mert szerinte „a tudományossággal összeférhetetlen” a tudományosnak szánt két munkában használt terminológia. „Úgy éreztem, szégyent hoznak a kutatócsoportunkra ezekez a tanulmányok” – magyarázta. Előbb megpróbálta házon belül intézni az ügyet. „Közvetíteni szerettem volna az akadémia és Radu Baltasiu igazgató között. Többször kihallgatást kértem az akadémia elnökénél is, ám ők elhárítottak, megpróbálták szőnyeg alá söpörni az ügyet” – fogalmazott a kutató.
Az igazgató bosszúintézkedései már tavaly októberben elkezdődtek Gojinescu szerint. Baltasiu eltüntette az intézmény jelenléti naplóját, s utóbb azzal vádolta meg a beosztottját, hogy nem jár rendesen dolgozni. Utána lecserélte a zárat az irodáján, így be sem jutott az íróasztalához, majd megszüntette hozzáférését a hivatali elektronikus postaládájához. „November elején kaptam tőle egy levelet, amelyben figyelmeztet, hogy az utóbbi két évben nem jelentettem meg egyetlen írást sem a CESPE online folyóiratában, az Etnosferában, ezért a központ belső szabályzata és a munkatörvény előírásainak értelében munkajogi szankciókra számíthatok. Hát persze, hogy nem jelentettem meg cikkeket, hiszen az igazgató volt az, aki nem volt hajlandó publikálni az írásaimat” – mondta a kutató, akinek végül Baltasiu a fizetését is levágta: tavaly december óta egy lej bért sem kapott a CESPE-től. Minderről Gojinescu az akadémia vezetőségét is tájékoztatta beadványaiban, minden eredmény nélkül.
„Ezek után januárban eldöntöttem, a diszkriminációellenes tanácshoz fordulok panasszal. Meg akartam tudni, valóban nekem van-e igazam” – idézte fel a történteket. Ekkor már eldurvult a viszonya az igazgatóval: Gojinescu szavai szerint Radu Baltasiu azzal fenyegette meg, hogy kirúgja állásából, ha nem vonja vissza panaszát. A kutató ezek után sem hagyta annyiban, újabb kihallgatást kért az akadémia elnökétől és alelnökétől is. Ezúttal fogadták az intézmény vezetői, meghallgatták panaszát arról, hogy a központ igazgatója már fizetést sem folyósít számára, ám nem történt semmi. „Olyasmiket mondtak, hogy meglátjuk, megnézzük, mit tehetünk. Arra hivatkoztak, hogy most éppen húsvét van, vagy más kifogásokat kerestek. Nem akartak szembesülni a történtekkel” – mesélte lapunknak.
Júniusban Gojinescu a Bukaresti Területi Munkaügyi Felügyelőséghez fordult tisztázni munkajogi helyzetét. Az intézmény azonban tudomására hozta, hogy kirúgták az állásából: Radu Baltasiu április 24-én értesítette a felügyelőséget arról, hogy április elsejei hatállyal a kutató már nem a központ munkatársa. Gojinescu ekkor eldöntötte, hogy a bíróságon keresi igazát. Azt állítja, bizonyítani tudja, hogy igazságtalanul – bosszúból – rúgták ki állásából. „Bizonyítékaim vannak arra, hogy az igazgató lecserélte a zárat az irodámban és eltüntette a jelenléti naplót. Hogyan tudjam igazolni, hogy bejárok dolgozni, ha egyszer nincs napló? Fültanúim vannak emellett arra is, hogy Baltasiu április 8-án megfenyegetett, kirúg az állásomból” – mondta Gojinescu.
A kutató szerint felettesének nem lehetett panasza a szakmai tevékenységére. Több írása is megjelent múlt évben az akadémia által kiadott, a romániai kommunista rendszert elemző tanulmánykötetben, emellett európai folyóiratokban közöl rendszeresen. „Tudta, hogy szakmai alapon nem tud rajtam fogást találni, ezért folyamodott olyan cselszövésekhez, mint a jelenléti napló eltüntetése” – tette hozzá. Mint mondta, ha pert nyer, az akadémia is kínos helyzetbe kerül, amiért hónapokig igyekezett eltitkolni a CESPE-nél történteket.
Mit mond az akadémia elnöke? A diszkriminációellenes hatóság elmarasztaló döntése után Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke vizsgálatot ígért az ügyben. „Tudom, hogy Cristian Gojinescu és Radu Baltasiu jó ideje konfliktusban állnak egymással. Az igazgató azt állítja, hogy a kutató nem jár be dolgozni, nem írja alá a jelenléti naplót. Ezért vizsgálatot rendeltem el. Az igazság valahol középen van, de elképzelhető, hogy bírósági ügy lesz a konfliktusból” – nyilatkozta Haiduc az Adevărul napilapnak. Azt maga az akadémia elnöke is elgondolkoztatónak tartja, hogy Baltasiu nem értesítette az akadémiát Gojinescu elbocsátásáról. A CNCD elmarasztaló döntésével kapcsolatban ugyanakkor leszögezte: a tanulmányi központok írásai nem tartoznak az akadémia hivatalos dokumentumai közé, az akadémiához tartozó valamennyi intézet maga felel azért, amit közöl.
Kiss Tamásékat is belekeverte Baltasiu A kutatót eltávolító igazgatót nem sikerül megszólaltatnia az Erdélyi Riportnak. Válaszok helyett elküldte lapunknak azt a közleményét, amelyet román lapoknak küldött, és amelyeket – állítása szerint – a címzettek nem voltak hajlandóak leközölni. Állásfoglalásában Baltasiu leszögezi: Cristian Gojinescu elbocsátásának semmi köze az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatához. „A munkatörvénykönyv előírásainak megfelelően váltunk meg tőle, mert sorozatosan hiányzott a munkahelyéről. Ha úgy érzi, igazságtalanság érte, forduljon bírósághoz” – közölte Baltasiu.
Az igazgató tájékoztatása szerint az intézmény megfellebbezi a CNCD elmarasztaló határozatát. Arra hivatkozik, hogy a két tanulmányban kifogásolt passzusok tulajdonképpen magyar szerzőktől származnak, mert Csata István és Kiss Tamás Hargita megye demográfiai perspektívái című munkájából vett idézetek. „A CNCD minket szankcionált, holott két magyar kutatót kellett volna büntetnie: Csata Istvánt és Kiss Tamást” – fogalmaz Baltasiu.
Az igazgató által hivatkozott tanulmány letölthető Hargita Megye Tanácsának honlapjáról. Fedőlapján ez szerepel: „Ez kézirat. Ebben a formájában nem idézhető!” Lapunk megkereste Kiss Tamást is az ügyben. A kolozsvári kisebbségkutató intézet munkatársa elmondta, a tanulmányt korábban Hargita megyei önkormányzat megrendelésére írták. „Valóban használtuk a munkánkban az etnikai reprodukció kifejezést, de hát ez bevett fogalom a szakmában. Másfelől a CESPE tanulmányai a kontextusból kiragadva, ferdítően közöltek részleteket tőlünk” – mondta a szociológus.
Baltasiu paramilitáris kiképzőtáborokat vizionál
Cristian Gojinescu felhívta a figyelmünket arra, hogy Radu Baltasiu különböző weboldalakon és blogokon korábban is közölt olyan állításokat, amelyek szerinte bizonyítják, hogy egykori felettesének „van valamilyen baja a magyarokkal. Ezekből idézünk néhányat: „Milyen történészek a Kommunizmus Bűneit Kutató Intézet munkatársai, ha nem képesek összekapcsolni a magyar fasizmust a revizionizmussal és az irredentizmussal, és nem húzzák meg a vészharangot egy Romániával szomszédos EU-tagállam, Magyarország politikusainak kijelentése hallatán?”; „A magyar fiatalok agymosáson mennek keresztül: azt sulykolják beléjük, hogy a magyar egy felsőbbrendű nemzet”; „Az úgynevezett Székelyföld a román államtól idegen államstruktúrákat őriz a Kárpátok szívében, amely hungarista geopolitikai logika szerint alakult ki”; „A magyar elit jelentős része a román államot közvetlen módon destabilizáló technikákat alkalmaz: jó néhány éve magyar paramilitáris kiképző táborokat szerveznek Románia területén magyarországi segítséggel”; „A magyarok azzal vesztegetik az idejüket, hogy olyan térségekre terjesztik ki az identitásukat, amely soha nem volt az övék. Így Európa szívében agresszív, követelőző emberek születnek. Furcsa egy kultúra”.
CESPE: magyar témákról, magyar kutatók nélkül
Honlapja szerint az Etnikai Kérdések Európai Tanulmányi Központja (CESPE) a Román Tudományos Akadémia kutatóintézete, amelyet 1991-ben hoztak létre kormányhatározattal. Az intézet elsősorban a romániai etnikumközi kapcsolatok dinamikáját vizsgálja, s megpróbálja feltérképezni a romániai nemzet kisebbségek, illetve a határon túli románok legfontosabb problémáit. A honlap szerint a CESPE célja aktívan segíteni a Romániában élő etnikai közösségeket kulturális identitásuk megőrzésében. „Szociológiai, antropológiai, demográfiai és etnográfiai vizsgálataink az etnikai közösségeknek az európai átalakulások kontextusában bekövetkezett identitásválságait is nyomon követik” – fogalmaznak a CESPE alapítói. Ahhoz képest, hogy 22 éve tevékenykedő intézményről van szó, a honlapon csak kis számú tanulmány érhető el. A legfrissebb a CNCD által is elmarasztalt jelentés az új oktatási törvényről. Akad néhány sokat ígérő cím: „A romániai nemzeti kisebbségek jogai”; „A magyar kérdés Romániában”; „A román geopolitika és a magyar revizionizmus”; „Az erdélyi magyar kérdés szintézise”; „A románok lakta székelyföldi települések listája”; „A moldovai római katolikusok”. A CESPE felsorolja honlapját azokat a szakembereket, kutatókat, akikkel rendszeresen együttműködnek: nincs közöttük egyetlen magyar sem.
Erdélyi Riport (Nagyvárad)
2013. augusztus 9.
Mi szükség volt erre?
Asztalos Csaba terjedelmes írásban fejtette ki nemrég véleményét a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborról és az EU-ellenes Orbán-rezsimről a Contributors nevű véleményportálon.
Román nyelven megírt cikkében az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke az Orbán Viktor lejáratására alkalmazott balliberális eszköztárt használja. Írását végigkíséri az „Orbán-rezsim" kifejezés, miközben Orbán Viktor nacionalizmusáról, a magyar demokráciadeficitről, a magyar történelem diktatórikus és szélsőséges nézetű személyeinek rehabilitációjáról, a piacgazdaság elveitől való eltávolodásról, valamint a multikra, bankokra és az Európai Unióra terelt magyar népharagról értekezik.
A cikk végén mintegy ráadásként felhívja a figyelmet az Orbán-doktrína aggasztó erdélyi terjedésére. Szerinte az eredetileg magyar–román párbeszéd céljából létrehozott bálványosi (1997-től tusnádfürdői) rendezvény mára az Orbán Viktor és Tőkés László képviselte csoportok monológjává vált, és ezt a magyar miniszterelnök saját politikai céljaira használja. Ezért kapott a rendezvény túlzott figyelmet a közszolgálati médiában, ami kifejezi a FIDESZ-kommunikáció offenzív stratégiáját, és megmutatja, milyen hatalommal rendelkezik a kormánypárt a közmédia felett.
Végigolvastam a cikket és nem értettem: mi szükség volt erre? Miért érez egy bukaresti magyar ellenállhatatlan vonzódást aziránt, hogy üres lózungokkal támadja Magyarország miniszterelnökét? Kórustaggá válni hiába – nem az értelmes emberekre jellemző vonás. A politikai karrier szempontjából Asztalos cikke kétségtelenül hozhat némi babérokat a konyhára. Nem csak azért, mert – egyik kommentelője fogalmazásával élve – „a román nacionalisták megtapsolják" érte, hanem mert a nemzetközi trendőrök is megdicsérhetik, mivel befolyásos köreikben divatossá vált Orbán Viktorral riogatni. Tartalmát tekintve a cikk egy értelmiségi mázba bújtatott okfejtés, melynek nyomán értelemszerűen felmerül a kérdés: vajon a nagyváradi találkának köszönheti-e a létrejöttét?
Orbán Viktor és a szekuláris trendőrség
Alapértékek tekintetében Orbán Viktor példaértékű politikát folytat Európában. Élve a kétharmad adta történelmi lehetőséggel, megmentette Magyarországot a csődtől, és az új alkotmány bevezetésével végrehajtotta az 1989. óta halogatott rendszerváltást. Ezzel viszont elkerülhetetlenül belenyúlt az opportunizmus darázsfészkébe, amit sajnos Brüsszelben ma nem díjaznak. A balliberális támadások egyik oka az elvesztett privilégiumok mindenáron való visszaszerzése, és a megújulásra való képtelenségük.
Egy másik ok a szekuláris intolerancia – egy elitista attitűd, mely lenézi a népet mint a tudatlanság és a maradi vallásosság primitív megtestesítőjét. Ha egy erdélyi elolvassa azokat a „konkrétumokat", melyekkel ez a szekuláris szemléletű baloldali tábor igazolni véli a magyar kormányt elítélő riogatásait, meghívhatja őket egy kis összehasonlító-terápiára a hétköznapi Romániába (ami ugye, nem az irodák Romániája). A hipochondria ugyanis csak zárt egyének esetében gyógyíthatatlan.
„A politikailag korrekt erkölcs és erény védelmezőit zavarja, hogy Budapesten egy nemzeti kormány van hatalmon" – mondja Reinhardt Olt a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Hasonló véleményen van Marion Smith, aki a tekintélyes National Review-ben egyenesen liberális keresztes háborúról ír. Rupert Scholtz német alkotmányjogász, egykori szövetségi miniszter szerint pedig „aki a magyar Alkotmányból Európa-ellenes nacionalizmust akar kiolvasni, az vagy nem olvasta a szöveget, vagy szándékosan félreértelmezi". A jogászprofesszor képtelenségnek nevezte azokat a vádakat, miszerint Orbán Viktor önkényuralmi államot hozna létre vagy a szélsőjobb irányába tartana. „Ha Orbán diktatórikusan akarna kormányozni, soha nem hozott volna ilyen Alkotmányt" – mondta. Tegyük hozzá Klaus von Dohnanyi német szociáldemokrata politikus véleményét is, aki „tiszta hülyeség"-nek nevezte azt, hogy Magyarországon sérült volna a demokrácia.
Az ügyvéd lelkiismerete
Helyhiány miatt a piacgazdaság elveitől való eltérés témájával most nem foglalkozom. Megjegyzem, ítélkező nyilatkozatok előtt meg kellene érteni ezeket az elveket. Multikra, bankokra és Európai Unióra terelt népharag? A magyar kormányfő tusványosi előadásában részletesen kifejtette gazdaságpolitikai stratégiájának fő vonalait. Elmondta és megindokolta azt, amiért nem hajtott térdet egyes monopolhelyzetbe került energiaszolgáltatók és pozícióikkal mohón visszaélő bankok előtt. És ott vannak a multicégekkel évek óta folyamatosan kötött stratégiai megállapodások is, melyeket a miniszterelnök kezdeményezett, e vállalatok igényei szerint alakítva az oktatást, és méltatva azok teljesítményét s hozzájárulását a magyar gazdasághoz.
Miként egyeztethető össze ez a hozzáállás a „rájuk irányított népharag"-gal? Ami pedig a bankokat illeti, a százezreket sújtó devizahitelek mibenlétét megismerve lehetetlen az azokban részt vevő bankokat úgy védeni, hogy közben az ügyvéd lelkiismerete is ébren maradjon.
Európában sokan egyetértenek a klasszikus európai értékekért kiálló Orbán Viktor kritikájával, mellyel a hatáskörüket túllépő EU-bürokratákat illeti. Ám ez a kritika konstruktív és valóságfelfedő, nem haragcélpont jellegű. Jellemző, hogy a szekuláris trendőrök nem értik a különbséget. Az pedig, hogy arroganciájuk nem tűri a kritikát, nem a miniszterelnök hibája. Számukra az EU szent és sérthetetlen, mindenek fölött álló intézmény. Ezért aki alapvető félrecsúszásait kritizálni merészeli, szemükben ellenséges érzületet szít ellene.
Tusványos 24.
Hogy Asztalos Csaba járt-e Tusványoson vagy sem, nem tudom. Ő maga nem tesz említést erről, részemről meg csak annyit mondhatok, hogy ott voltam, de nem láttam őt. A 24. rendezvényen 23 nagysátorban zajlottak az igen sokszínű előadások. A találkozóra eljöttek Londonból, Helsinkiből, Rómából, Barcelonából és Budapestről, az erdélyi helységekről nem is beszélve.
Hogy Viorel Hrebenciuc, Mihai Răzvan Ungureanu és az UDMR (az RMDSZ bukaresti elöljárói) miért nem fogadták el a meghívást, nem tudom. Talán mert nem az UDMR szervezte, és Bukarest távolabb van Tusványostól, mint London vagy Helsinki. Az RMDSZ egyes képviselői viszont megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt. Jómagam is érdeklődve hallgattam Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnökének okfejtését, és sajnálom, hogy nem volt időm Horváth Anna kolozsvári alpolgármester előadására elmenni. A szombati beszédnél pedig jelen volt Antal Árpád sepsiszentgyörgyi, Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester és Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke is, akik – túllépve a pártpolitikai törpeségeken – meghallgatták a miniszterelnök világos előadását a magyar helyzetről, annak okairól és nemzetpolitikájának lényegéről.
A magyarországi és erdélyi kezdeményezők következetességének köszönhetően Tusványos szépen kinőtte magát. Olyan gondolatserkentő rendezvénnyé vált, melyre szükség és igény van a Kárpát-medencében. A magyarságproblémák közös megbeszélését és a magyar–román–európai párbeszédet szolgáló szabadegyetemtől azonban a magyar baloldal távol tartotta magát. Nem akarván „komplikálódni" a külhoniakkal, inkább pezsgőt bontott 2002 december elsején (Kempinski Szálló, Medgyessy Péter, Adrian Năstase, Göncz Árpád, Kovács László, Verestóy Attila, Kelemen Atilla), és agresszív kampányt folytatott a kettős állampolgárságról szóló 2004. december 5-ei népszavazás előtt az erdélyi magyarság ellen. A magyar állampolgárság megadását követően viszont kénytelen volt „komplikálódni". Így jött létre Mesterházy Attila szimbolikus bocsánatkérése Kolozsváron, és a bocsánatkérést mellőző Bajnai–Kelemen-találka Nagyváradon. És akkor jöhet a kérdés: melyik politikai oldal szűkíti pártpolitikai keretek közé a magyar nemzetpolitikát?
A homokóra kiürült
24 év... Ideje, hogy a „mi majd..." feliratú internacionalista felhőben utazgató UDMR visszatérjen a földre és visszaváltozzon RMDSZ-szé. De ez csak Erdélyben lehetséges, a magyar nemzet iránti szeretetben és az Úr előtti alázatban, a képviseletek közti konstruktív párbeszéd által. Mert a felhő útja illúzió, az örök csalódások sugárútja. Nekünk pedig erre se szükségünk, se időnk. A bizalom homokórája 24 év alatt kiürült, és már csak annyit mutat, hogy Erdély itt van, Bukarest meg ott.
Lőrinczi Loránd
Krónika (Kolozsvár)
Asztalos Csaba terjedelmes írásban fejtette ki nemrég véleményét a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborról és az EU-ellenes Orbán-rezsimről a Contributors nevű véleményportálon.
Román nyelven megírt cikkében az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke az Orbán Viktor lejáratására alkalmazott balliberális eszköztárt használja. Írását végigkíséri az „Orbán-rezsim" kifejezés, miközben Orbán Viktor nacionalizmusáról, a magyar demokráciadeficitről, a magyar történelem diktatórikus és szélsőséges nézetű személyeinek rehabilitációjáról, a piacgazdaság elveitől való eltávolodásról, valamint a multikra, bankokra és az Európai Unióra terelt magyar népharagról értekezik.
A cikk végén mintegy ráadásként felhívja a figyelmet az Orbán-doktrína aggasztó erdélyi terjedésére. Szerinte az eredetileg magyar–román párbeszéd céljából létrehozott bálványosi (1997-től tusnádfürdői) rendezvény mára az Orbán Viktor és Tőkés László képviselte csoportok monológjává vált, és ezt a magyar miniszterelnök saját politikai céljaira használja. Ezért kapott a rendezvény túlzott figyelmet a közszolgálati médiában, ami kifejezi a FIDESZ-kommunikáció offenzív stratégiáját, és megmutatja, milyen hatalommal rendelkezik a kormánypárt a közmédia felett.
Végigolvastam a cikket és nem értettem: mi szükség volt erre? Miért érez egy bukaresti magyar ellenállhatatlan vonzódást aziránt, hogy üres lózungokkal támadja Magyarország miniszterelnökét? Kórustaggá válni hiába – nem az értelmes emberekre jellemző vonás. A politikai karrier szempontjából Asztalos cikke kétségtelenül hozhat némi babérokat a konyhára. Nem csak azért, mert – egyik kommentelője fogalmazásával élve – „a román nacionalisták megtapsolják" érte, hanem mert a nemzetközi trendőrök is megdicsérhetik, mivel befolyásos köreikben divatossá vált Orbán Viktorral riogatni. Tartalmát tekintve a cikk egy értelmiségi mázba bújtatott okfejtés, melynek nyomán értelemszerűen felmerül a kérdés: vajon a nagyváradi találkának köszönheti-e a létrejöttét?
Orbán Viktor és a szekuláris trendőrség
Alapértékek tekintetében Orbán Viktor példaértékű politikát folytat Európában. Élve a kétharmad adta történelmi lehetőséggel, megmentette Magyarországot a csődtől, és az új alkotmány bevezetésével végrehajtotta az 1989. óta halogatott rendszerváltást. Ezzel viszont elkerülhetetlenül belenyúlt az opportunizmus darázsfészkébe, amit sajnos Brüsszelben ma nem díjaznak. A balliberális támadások egyik oka az elvesztett privilégiumok mindenáron való visszaszerzése, és a megújulásra való képtelenségük.
Egy másik ok a szekuláris intolerancia – egy elitista attitűd, mely lenézi a népet mint a tudatlanság és a maradi vallásosság primitív megtestesítőjét. Ha egy erdélyi elolvassa azokat a „konkrétumokat", melyekkel ez a szekuláris szemléletű baloldali tábor igazolni véli a magyar kormányt elítélő riogatásait, meghívhatja őket egy kis összehasonlító-terápiára a hétköznapi Romániába (ami ugye, nem az irodák Romániája). A hipochondria ugyanis csak zárt egyének esetében gyógyíthatatlan.
„A politikailag korrekt erkölcs és erény védelmezőit zavarja, hogy Budapesten egy nemzeti kormány van hatalmon" – mondja Reinhardt Olt a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Hasonló véleményen van Marion Smith, aki a tekintélyes National Review-ben egyenesen liberális keresztes háborúról ír. Rupert Scholtz német alkotmányjogász, egykori szövetségi miniszter szerint pedig „aki a magyar Alkotmányból Európa-ellenes nacionalizmust akar kiolvasni, az vagy nem olvasta a szöveget, vagy szándékosan félreértelmezi". A jogászprofesszor képtelenségnek nevezte azokat a vádakat, miszerint Orbán Viktor önkényuralmi államot hozna létre vagy a szélsőjobb irányába tartana. „Ha Orbán diktatórikusan akarna kormányozni, soha nem hozott volna ilyen Alkotmányt" – mondta. Tegyük hozzá Klaus von Dohnanyi német szociáldemokrata politikus véleményét is, aki „tiszta hülyeség"-nek nevezte azt, hogy Magyarországon sérült volna a demokrácia.
Az ügyvéd lelkiismerete
Helyhiány miatt a piacgazdaság elveitől való eltérés témájával most nem foglalkozom. Megjegyzem, ítélkező nyilatkozatok előtt meg kellene érteni ezeket az elveket. Multikra, bankokra és Európai Unióra terelt népharag? A magyar kormányfő tusványosi előadásában részletesen kifejtette gazdaságpolitikai stratégiájának fő vonalait. Elmondta és megindokolta azt, amiért nem hajtott térdet egyes monopolhelyzetbe került energiaszolgáltatók és pozícióikkal mohón visszaélő bankok előtt. És ott vannak a multicégekkel évek óta folyamatosan kötött stratégiai megállapodások is, melyeket a miniszterelnök kezdeményezett, e vállalatok igényei szerint alakítva az oktatást, és méltatva azok teljesítményét s hozzájárulását a magyar gazdasághoz.
Miként egyeztethető össze ez a hozzáállás a „rájuk irányított népharag"-gal? Ami pedig a bankokat illeti, a százezreket sújtó devizahitelek mibenlétét megismerve lehetetlen az azokban részt vevő bankokat úgy védeni, hogy közben az ügyvéd lelkiismerete is ébren maradjon.
Európában sokan egyetértenek a klasszikus európai értékekért kiálló Orbán Viktor kritikájával, mellyel a hatáskörüket túllépő EU-bürokratákat illeti. Ám ez a kritika konstruktív és valóságfelfedő, nem haragcélpont jellegű. Jellemző, hogy a szekuláris trendőrök nem értik a különbséget. Az pedig, hogy arroganciájuk nem tűri a kritikát, nem a miniszterelnök hibája. Számukra az EU szent és sérthetetlen, mindenek fölött álló intézmény. Ezért aki alapvető félrecsúszásait kritizálni merészeli, szemükben ellenséges érzületet szít ellene.
Tusványos 24.
Hogy Asztalos Csaba járt-e Tusványoson vagy sem, nem tudom. Ő maga nem tesz említést erről, részemről meg csak annyit mondhatok, hogy ott voltam, de nem láttam őt. A 24. rendezvényen 23 nagysátorban zajlottak az igen sokszínű előadások. A találkozóra eljöttek Londonból, Helsinkiből, Rómából, Barcelonából és Budapestről, az erdélyi helységekről nem is beszélve.
Hogy Viorel Hrebenciuc, Mihai Răzvan Ungureanu és az UDMR (az RMDSZ bukaresti elöljárói) miért nem fogadták el a meghívást, nem tudom. Talán mert nem az UDMR szervezte, és Bukarest távolabb van Tusványostól, mint London vagy Helsinki. Az RMDSZ egyes képviselői viszont megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt. Jómagam is érdeklődve hallgattam Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnökének okfejtését, és sajnálom, hogy nem volt időm Horváth Anna kolozsvári alpolgármester előadására elmenni. A szombati beszédnél pedig jelen volt Antal Árpád sepsiszentgyörgyi, Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester és Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke is, akik – túllépve a pártpolitikai törpeségeken – meghallgatták a miniszterelnök világos előadását a magyar helyzetről, annak okairól és nemzetpolitikájának lényegéről.
A magyarországi és erdélyi kezdeményezők következetességének köszönhetően Tusványos szépen kinőtte magát. Olyan gondolatserkentő rendezvénnyé vált, melyre szükség és igény van a Kárpát-medencében. A magyarságproblémák közös megbeszélését és a magyar–román–európai párbeszédet szolgáló szabadegyetemtől azonban a magyar baloldal távol tartotta magát. Nem akarván „komplikálódni" a külhoniakkal, inkább pezsgőt bontott 2002 december elsején (Kempinski Szálló, Medgyessy Péter, Adrian Năstase, Göncz Árpád, Kovács László, Verestóy Attila, Kelemen Atilla), és agresszív kampányt folytatott a kettős állampolgárságról szóló 2004. december 5-ei népszavazás előtt az erdélyi magyarság ellen. A magyar állampolgárság megadását követően viszont kénytelen volt „komplikálódni". Így jött létre Mesterházy Attila szimbolikus bocsánatkérése Kolozsváron, és a bocsánatkérést mellőző Bajnai–Kelemen-találka Nagyváradon. És akkor jöhet a kérdés: melyik politikai oldal szűkíti pártpolitikai keretek közé a magyar nemzetpolitikát?
A homokóra kiürült
24 év... Ideje, hogy a „mi majd..." feliratú internacionalista felhőben utazgató UDMR visszatérjen a földre és visszaváltozzon RMDSZ-szé. De ez csak Erdélyben lehetséges, a magyar nemzet iránti szeretetben és az Úr előtti alázatban, a képviseletek közti konstruktív párbeszéd által. Mert a felhő útja illúzió, az örök csalódások sugárútja. Nekünk pedig erre se szükségünk, se időnk. A bizalom homokórája 24 év alatt kiürült, és már csak annyit mutat, hogy Erdély itt van, Bukarest meg ott.
Lőrinczi Loránd
Krónika (Kolozsvár)
2013. augusztus 20.
Árus Zsolt: diszkriminál a diszkriminációellenes tanács
Árus Zsolt a nyílt levelében részletezi, hogy korábban két olyan eset miatt fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökéhez, amelyek során úgy érezte, állami tisztségviselők és intézmények hátrányos megkülönböztetésben részesítették. A két beadványára egy közös válasz érkezett, amelyben: „egyrészt kioktatnak, hogy az anyanyelvemet csak a helyi hatóságokkal folytatott kommunikációban használhatom, másrészt felszólítanak, hogy a beadványokat nyújtsam be újra, román nyelven”.
Az augusztus 19-én keltezett nyílt levél szerint a keltezés napján választ küldött a tanácsnak, de fontosnak tartja álláspontját a nyilvánossággal is megosztani. „Az alkotmány 128. cikkelye világosan kimondja, hogy az igazságszolgáltatásban is használhatom az anyanyelvemet. Az ön által vezetett tanács nyilvánvaló módon igazságszolgáltatási feladatokat lát el, hisz egy jogszabály betartását ellenőrzi, ezzel kapcsolatosan kivizsgálásokat végez és a jogszabályt megsértőkre büntetéseket ró ki. Az alkotmány 73. cikkelye értelmében a parlamentnek kötelessége lenne sarkalatos törvény formájában elfogadni a nemzeti kisebbségek statútumát. Ebben a statútumban kellene szabályozni többek közt a nyelvhasználat kérdését is, legalább olyan szinten, ahogy az a szocializmus éveiben elfogadott, majd 1989 után hatályon kívül helyett statútumban szerepelt. Sajnálatos, hogy erről a kötelezettségről az elmúlt tíz évben senki nem beszélt, de legalább olyan sajnálatos az, hogy az ön által vezetett intézmény munkatársai látszólag nem is tudnak erről a kötelezettségről, és nem tesznek lépéseket azért, hogy a parlament mihamarabb pótolja ezt a mulasztást” – írja Árus. A szerző nehezményezi, hogy a diszkriminációellenes tanács nem veszi figyelembe, hogy Romániában tilos bármiféle hátrányos megkülönböztetés, többek közt az anyanyelv alapján, és garantált az állampolgárok egyenlő elbírálása a bíróságok és minden más igazságszolgáltató szerv előtt.
„Felháborító, hogy ezeket az előírásokat pontosan az az intézmény sérti meg, amely azok betartásáért felel. Amikor engem arra szólítanak fel, hogy a panaszomat román nyelven fogalmazzam meg, akkor gyakorlatilag az történik, hogy a diszkriminációellenes tanács diszkriminál. Ilyesmi egy jogállamban elképzelhetetlen” – fogalmaz a nyílt levél írója, hozzátéve: „számomra különleges jelentőséggel bír az az, hogy a demokráciadeficit palástolásában egy magyar ember játszik kulcsszerepet. Véleményem szerint ez az egész magyar nemzetre nézve sértő, s mint ilyen elfogadhatatlan, főleg ha azt is szem előtt tartjuk, hogy ezen jogsértő állapotnak a szenvedő alanyai elsősorban a hazai kisebbségek, köztük magyar emberek. Úgy gondolom, hogy önnek két választása van: vagy gondoskodik arról, hogy az ön által vezetett intézmény szigorúan tartsa be a 2000/137-es kormányrendelet előírásait és azonnal hagyjon fel mindenféle diszkriminációval, vagy ha erre nem képes, akkor lemond”.
Válasz Asztalos Csabától
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke megkeresésünkre közölte, hozzá nem jutott el Árus levele, ezért azt a lapunk bocsátotta rendelkezésére. Asztalos Árus Zsolthoz címzett válaszban kijelenti: „sajnálattal vettem észre, hogy közszereplőként nem ismeri a törvényeket és felelőtlenül nyilatkozik. Politikusként nem várom el, hogy ismerje a törvényt, de azt igen, hogy mielőtt nyilatkozik, legalább tanácsosai elemzéseit elolvassa (ha van ilyen)”.
Asztalos cáfolja, hogy a tanács az igazságszolgáltatás része lenne. „Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem az igazságszolgáltatási hatalom része, hanem egy központi közigazgatási intézmény – autonóm közigazgatási hatóság. Félelmetes, hogy közszereplőként nem ismeri azt a tényt, hogy Romániában (és általában egy demokráciában) az igazságszolgáltatás a Legfelsőbb Semmítő és Ítélőszéken és a törvény által meghatározott bírói hatóságon keresztül valósul meg” – áll a válaszlevélben, az anyanyelvhasználat kérdésére pedig részletezi: “Központi autonóm közigazgatási hatóságként nem áll rendelkezésünkre törvényes keret az anyanyelvhasználat biztosítása terén, ezért kértük meg, hogy az állam hivatalos nyelvén is terjessze be panaszleveleit”.
Továbbá kiderül, Asztalos többször tett lépéseket a kisebbségek statútumának elfogadása érdekében a parlament szakbizottsági üléseink, nemzetközi szakértőkkel és külföldi diplomatával folytatott megbeszélésen, mint írja, a tanács éves jelentéseiben is külön kitérnek a kisebbségi anyanyelvhasználat kérdésére, hiányosságaira. „Bár az anyanyelvhasználat biztosítása nem tartozik nyilvánvalóan a tanács hatáskörébe, az általam vezetett intézmény volt az egyetlen, amely ezen a területen a romániai magyarok anyanyelvhasználata esetében hátrányos megkülönböztetést állapított meg és bírságot szabott ki, ezeket a határozatokat a Legfelsőbb Semmítő és Ítélőszék is helyben hagyta. A tanács aktívan jelen volt a magyar kisebbséget érintő sérelmek orvoslásában, ezt mindenki tudja, precedens értékű döntéseink voltak. Végezetül, alázattal javaslom, hogy mielőtt nyílt leveleket ír, olvasson. Nem elég magyarnak lenni közösségünk megmaradása és fejlődése végett, legalább annyira fontos a versenyképességünk és felelős magatartásunk” – zárja válaszát a tanács elnöke.
Balázs Katalin
Szekelyhon.ro
Árus Zsolt a nyílt levelében részletezi, hogy korábban két olyan eset miatt fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökéhez, amelyek során úgy érezte, állami tisztségviselők és intézmények hátrányos megkülönböztetésben részesítették. A két beadványára egy közös válasz érkezett, amelyben: „egyrészt kioktatnak, hogy az anyanyelvemet csak a helyi hatóságokkal folytatott kommunikációban használhatom, másrészt felszólítanak, hogy a beadványokat nyújtsam be újra, román nyelven”.
Az augusztus 19-én keltezett nyílt levél szerint a keltezés napján választ küldött a tanácsnak, de fontosnak tartja álláspontját a nyilvánossággal is megosztani. „Az alkotmány 128. cikkelye világosan kimondja, hogy az igazságszolgáltatásban is használhatom az anyanyelvemet. Az ön által vezetett tanács nyilvánvaló módon igazságszolgáltatási feladatokat lát el, hisz egy jogszabály betartását ellenőrzi, ezzel kapcsolatosan kivizsgálásokat végez és a jogszabályt megsértőkre büntetéseket ró ki. Az alkotmány 73. cikkelye értelmében a parlamentnek kötelessége lenne sarkalatos törvény formájában elfogadni a nemzeti kisebbségek statútumát. Ebben a statútumban kellene szabályozni többek közt a nyelvhasználat kérdését is, legalább olyan szinten, ahogy az a szocializmus éveiben elfogadott, majd 1989 után hatályon kívül helyett statútumban szerepelt. Sajnálatos, hogy erről a kötelezettségről az elmúlt tíz évben senki nem beszélt, de legalább olyan sajnálatos az, hogy az ön által vezetett intézmény munkatársai látszólag nem is tudnak erről a kötelezettségről, és nem tesznek lépéseket azért, hogy a parlament mihamarabb pótolja ezt a mulasztást” – írja Árus. A szerző nehezményezi, hogy a diszkriminációellenes tanács nem veszi figyelembe, hogy Romániában tilos bármiféle hátrányos megkülönböztetés, többek közt az anyanyelv alapján, és garantált az állampolgárok egyenlő elbírálása a bíróságok és minden más igazságszolgáltató szerv előtt.
„Felháborító, hogy ezeket az előírásokat pontosan az az intézmény sérti meg, amely azok betartásáért felel. Amikor engem arra szólítanak fel, hogy a panaszomat román nyelven fogalmazzam meg, akkor gyakorlatilag az történik, hogy a diszkriminációellenes tanács diszkriminál. Ilyesmi egy jogállamban elképzelhetetlen” – fogalmaz a nyílt levél írója, hozzátéve: „számomra különleges jelentőséggel bír az az, hogy a demokráciadeficit palástolásában egy magyar ember játszik kulcsszerepet. Véleményem szerint ez az egész magyar nemzetre nézve sértő, s mint ilyen elfogadhatatlan, főleg ha azt is szem előtt tartjuk, hogy ezen jogsértő állapotnak a szenvedő alanyai elsősorban a hazai kisebbségek, köztük magyar emberek. Úgy gondolom, hogy önnek két választása van: vagy gondoskodik arról, hogy az ön által vezetett intézmény szigorúan tartsa be a 2000/137-es kormányrendelet előírásait és azonnal hagyjon fel mindenféle diszkriminációval, vagy ha erre nem képes, akkor lemond”.
Válasz Asztalos Csabától
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke megkeresésünkre közölte, hozzá nem jutott el Árus levele, ezért azt a lapunk bocsátotta rendelkezésére. Asztalos Árus Zsolthoz címzett válaszban kijelenti: „sajnálattal vettem észre, hogy közszereplőként nem ismeri a törvényeket és felelőtlenül nyilatkozik. Politikusként nem várom el, hogy ismerje a törvényt, de azt igen, hogy mielőtt nyilatkozik, legalább tanácsosai elemzéseit elolvassa (ha van ilyen)”.
Asztalos cáfolja, hogy a tanács az igazságszolgáltatás része lenne. „Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem az igazságszolgáltatási hatalom része, hanem egy központi közigazgatási intézmény – autonóm közigazgatási hatóság. Félelmetes, hogy közszereplőként nem ismeri azt a tényt, hogy Romániában (és általában egy demokráciában) az igazságszolgáltatás a Legfelsőbb Semmítő és Ítélőszéken és a törvény által meghatározott bírói hatóságon keresztül valósul meg” – áll a válaszlevélben, az anyanyelvhasználat kérdésére pedig részletezi: “Központi autonóm közigazgatási hatóságként nem áll rendelkezésünkre törvényes keret az anyanyelvhasználat biztosítása terén, ezért kértük meg, hogy az állam hivatalos nyelvén is terjessze be panaszleveleit”.
Továbbá kiderül, Asztalos többször tett lépéseket a kisebbségek statútumának elfogadása érdekében a parlament szakbizottsági üléseink, nemzetközi szakértőkkel és külföldi diplomatával folytatott megbeszélésen, mint írja, a tanács éves jelentéseiben is külön kitérnek a kisebbségi anyanyelvhasználat kérdésére, hiányosságaira. „Bár az anyanyelvhasználat biztosítása nem tartozik nyilvánvalóan a tanács hatáskörébe, az általam vezetett intézmény volt az egyetlen, amely ezen a területen a romániai magyarok anyanyelvhasználata esetében hátrányos megkülönböztetést állapított meg és bírságot szabott ki, ezeket a határozatokat a Legfelsőbb Semmítő és Ítélőszék is helyben hagyta. A tanács aktívan jelen volt a magyar kisebbséget érintő sérelmek orvoslásában, ezt mindenki tudja, precedens értékű döntéseink voltak. Végezetül, alázattal javaslom, hogy mielőtt nyílt leveleket ír, olvasson. Nem elég magyarnak lenni közösségünk megmaradása és fejlődése végett, legalább annyira fontos a versenyképességünk és felelős magatartásunk” – zárja válaszát a tanács elnöke.
Balázs Katalin
Szekelyhon.ro
2013. szeptember 13.
Kilépett az RMDSZ-ből Asztalos Csaba, a CNCD elnöke
Nem tagja már az RMDSZ-nek az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke. Ezt Asztalos Csaba csütörtök este a Facebook-oldalán közölte.
Indoklása szerint azért tette meg ezt a lépést, hogy többé ne legyen alapjuk a pártatlanságát kifogásoló támadásoknak. „Azért, hogy formálisan is megfeleljek a függetlenség és a pártatlanság követelményének, ma (csütörtökön – szerk. megj.) kiléptem az RMDSZ-ből. Tartalmilag már akkor megfeleltem ezeknek a követelményeknek, amikor a CNCD tagja lettem” – fogalmaz Asztalos Csaba.
Mint írta, sokat tanult az RMDSZ-ben tevékenykedő értékes emberektől. „Segítségük nélkül sem én, sem a CNCD nem tudott volna helytállni (ott és ahol, szerényen, de helytállni tudott)” – magyarázta.
Asztalos szerint azért is sokan támadták, mert magyar. „Sajnálattal közlöm, de ezen nem tudok változtatni. Magyar nemzetiségű román állampolgár maradok, ebbe születtem bele” – üzente a CNCD elnöke.
Maszol.ro
Nem tagja már az RMDSZ-nek az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke. Ezt Asztalos Csaba csütörtök este a Facebook-oldalán közölte.
Indoklása szerint azért tette meg ezt a lépést, hogy többé ne legyen alapjuk a pártatlanságát kifogásoló támadásoknak. „Azért, hogy formálisan is megfeleljek a függetlenség és a pártatlanság követelményének, ma (csütörtökön – szerk. megj.) kiléptem az RMDSZ-ből. Tartalmilag már akkor megfeleltem ezeknek a követelményeknek, amikor a CNCD tagja lettem” – fogalmaz Asztalos Csaba.
Mint írta, sokat tanult az RMDSZ-ben tevékenykedő értékes emberektől. „Segítségük nélkül sem én, sem a CNCD nem tudott volna helytállni (ott és ahol, szerényen, de helytállni tudott)” – magyarázta.
Asztalos szerint azért is sokan támadták, mert magyar. „Sajnálattal közlöm, de ezen nem tudok változtatni. Magyar nemzetiségű román állampolgár maradok, ebbe születtem bele” – üzente a CNCD elnöke.
Maszol.ro
2013. szeptember 19.
Levélben utasította volna ki a magyarokat: megbüntették
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) szerdán 2000 lejes bírsággal sújtott egy román nemzetiségű személyt, aki egy internetes levelezőlistára a magyarokat sértő szöveget küldött.
A megbírságolt személy a magyarok Romániából történő kiutasítását javasolta. "Én legszívesebben a határig kísérném a magyarokat, egy menetjeggyel a zsebükben, és megtiltanám nekik, hogy betegyék a lábukat Romániába" – írta B. V. a levelezőlistára.
Az illetőt egy magyar nemzetiségű személy panaszolta be, akit kizártak a listáról azt követően, hogy sérelmezte a magyargyalázást.
Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke elmondta, hogy a CNCD nyilvánvalóan képtelen követni az interneten fellelhető, magyarokat sértő szövegeket, ám hivatalos panasz esetén valamennyi ügyben eljár.
"Eljárunk akkor is, ha a tanács valamelyik tagja kirívóan diszkrimináló szövegre bukkan a világhálón" – magyarázta. Asztalos Csaba hozzátette, hogy nem ez az első eset, amikor a CNCD magánszemélyt büntet, amiért az interneten gyalázta a magyarokat. Emlékeztetett arra, hogy a tanács pénzbírságot rótt ki Dan Gavrilescu szatmárnémeti labdarúgóra, amiért egy közösségi portálon a magyarok elgázosításával fenyegetőzött.
A diszkriminációellenes tanács egy Fehér megyei lap, az Unirea kiadójára is 2000 lejes bírságot rótt ki szerdán egy magyarellenes cikkért. A szerző arról írt, hogy nem lenne szabad magyarországi zenekarokat meghívni egy gyulafehérvári kulturális rendezvényre, mert a történelem során az erdélyi magyarok "több ezer románt mészároltak le barbár módon".
A CNCD szerdai ülésén a székelyföldi Gyergyóalfalu polgármesterét, Gáll Szabolcsot is megbírságolta mert a község internetes oldala kizárólag magyarul böngészhető.
Mti
Maszol.ro
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) szerdán 2000 lejes bírsággal sújtott egy román nemzetiségű személyt, aki egy internetes levelezőlistára a magyarokat sértő szöveget küldött.
A megbírságolt személy a magyarok Romániából történő kiutasítását javasolta. "Én legszívesebben a határig kísérném a magyarokat, egy menetjeggyel a zsebükben, és megtiltanám nekik, hogy betegyék a lábukat Romániába" – írta B. V. a levelezőlistára.
Az illetőt egy magyar nemzetiségű személy panaszolta be, akit kizártak a listáról azt követően, hogy sérelmezte a magyargyalázást.
Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke elmondta, hogy a CNCD nyilvánvalóan képtelen követni az interneten fellelhető, magyarokat sértő szövegeket, ám hivatalos panasz esetén valamennyi ügyben eljár.
"Eljárunk akkor is, ha a tanács valamelyik tagja kirívóan diszkrimináló szövegre bukkan a világhálón" – magyarázta. Asztalos Csaba hozzátette, hogy nem ez az első eset, amikor a CNCD magánszemélyt büntet, amiért az interneten gyalázta a magyarokat. Emlékeztetett arra, hogy a tanács pénzbírságot rótt ki Dan Gavrilescu szatmárnémeti labdarúgóra, amiért egy közösségi portálon a magyarok elgázosításával fenyegetőzött.
A diszkriminációellenes tanács egy Fehér megyei lap, az Unirea kiadójára is 2000 lejes bírságot rótt ki szerdán egy magyarellenes cikkért. A szerző arról írt, hogy nem lenne szabad magyarországi zenekarokat meghívni egy gyulafehérvári kulturális rendezvényre, mert a történelem során az erdélyi magyarok "több ezer románt mészároltak le barbár módon".
A CNCD szerdai ülésén a székelyföldi Gyergyóalfalu polgármesterét, Gáll Szabolcsot is megbírságolta mert a község internetes oldala kizárólag magyarul böngészhető.
Mti
Maszol.ro
2013. október 3.
Büntetésbe torkollott a kétnyelvűsítési akció
Ezerötszáz lejes büntetést róttak ki csütörtök délelőtt Lakó Péterfi Tündére, aki társaival immár másodjára osztogatott kétnyelvű ártáblákat Marosvásárhelyen a volt November 7. lakótelep piacán. A helyi rendőrség parancsnoka szerint uszítás a célja a kétnyelvűsítésnek, és amúgy „sem szabad engedély nélkül szórólapozni”.
Lakó Péterfi Tünde néhány marosvásárhelyi lakossal együtt olyan táblákat készített, amelyeken román és magyar nyelven szerepelt a termékek neve, és ezeket osztogatta szombaton a volt November 7. lakótelep piacán. A napokban mi is ellátogattunk a szóban forgó piacra, és megkérdeztük a termelőket, mit szólnak a táblákhoz. Mindannyian örültek a kezdeményezésnek, többen igényeltek újabb táblákat. Az aktivisták ezeket akarták pótolni csütörtökön, ám ottjártukkor a szombati táblák hűlt helyét találták. A termelők sajnálkozva vonogatták a vállukat, s mondták, hogy a piacigazgatóság levétette velük azokat.
A táblák hiánya mellett a rendőrség is „meglepte” Lakó Péterfi Tündét, 1500 lejes büntetést szabott ki rá, amiért nem volt engedélye „szórólapok” osztogatására. A hölgy nem írta alá a rendőrségi jegyzőkönyvet, és nem áll szándékában kifizetni a büntetést. Jelen pillanatban azon gondolkodik, hogy ügyvédet fogad, és úgy viszi, ha kell, egyre magasabb és magasabb szintre az ügyet. „Nem az én személyen a lényeg itt, hanem az ügy. Én ismerős árusoknak, akiktől nap mint nap vásárolok, adtam ajándékot, amelyet ők szívesen elfogadtak, a rendőrség meg szórólapozásként értékeli ezt az egészet, és pénzbüntetéssel sújt” – mondta felháborodottan az akció kezdeményezője, aki nem hiszi, hogy bárkinek is ártott volna a kétnyelvű terméktáblákkal.
A Székelyhon.ro megkeresésére a helyi rendőrség vezetője, Valentin Bretfelean először úgy nyilatkozott: a büntetésnek nincs etnikai indítéka, részéről lehetnének akár oroszul is azok a táblák. Később azonban idegesebbé vált a hangja, s úgy értékelt: azzal, hogy a magyar volt a két nyelv egyike, etnikai feszültséget gerjesztett az aktivista. „Tudta nagyon jól, hogy engedélyre van szüksége ahhoz, hogy szórólapokat és egyéb reklámanyagokat osztogasson. Ha a hölgy megpróbál nemzetek közötti problémákat előidézni Vásárhelyen, semmi esélye, mert a marosvásárhelyi románok és magyarok értelmes emberek” – mondta kurtán a rendőrfőkapitány, majd elköszönt és letette a telefont.
Az ügyben a Magyar Nemzet újságírója, Szőke László már feljelentést is tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, ugyanis a Magyarországon dolgozó újságíró szerint is jogtalanul tiltották be Marosvásárhelyen a kétnyelvű táblákat, ugyanakkor mondvacsinált okokra hivatkozva meg is büntették a kezdeményezőket.
A Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba megkeresünkre elmondta, a regionális nyelvek chartája alapján (amelyet Románia is ratifikált, azaz jóváhagyott és beépített saját törvénykezésébe) a piaci árusnak, magáneladónak kötelessége, hogy termékeit több nyelven (az ország hivatalos nyelvén és az adott régióban használatos nyelveken) feliratozza, a romániai közigazgatási törvény szerint azonban – amely kimondja, hogy minden olyan településen, ahol egy adott kisebbség számaránya eléri a 20%-ot, az adott kisebbség nyelvén is közzé kell tenni a közérdekű információkat – nem, mivel a piaci árulásra nem vonatkozik. „A 137-es törvény értelmében senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés amiatt, hogy esélyegyenlőséget kér. Senkit nem lehet megbírságolni azért, mert jogait kérte. Márpedig a jogok betartásának bárminemű követelése beletartozik a szólásszabadságba, és mint ilyen, a kétnyelvű táblák kihelyezése is a jogok gyakorlatba ültetésére, ez esetben a kétnyelvű feliratok szükségességére hívta fel a figyelmet” – mondta Asztalos Csaba.
Becze Dalma
Székelyhon.ro
Ezerötszáz lejes büntetést róttak ki csütörtök délelőtt Lakó Péterfi Tündére, aki társaival immár másodjára osztogatott kétnyelvű ártáblákat Marosvásárhelyen a volt November 7. lakótelep piacán. A helyi rendőrség parancsnoka szerint uszítás a célja a kétnyelvűsítésnek, és amúgy „sem szabad engedély nélkül szórólapozni”.
Lakó Péterfi Tünde néhány marosvásárhelyi lakossal együtt olyan táblákat készített, amelyeken román és magyar nyelven szerepelt a termékek neve, és ezeket osztogatta szombaton a volt November 7. lakótelep piacán. A napokban mi is ellátogattunk a szóban forgó piacra, és megkérdeztük a termelőket, mit szólnak a táblákhoz. Mindannyian örültek a kezdeményezésnek, többen igényeltek újabb táblákat. Az aktivisták ezeket akarták pótolni csütörtökön, ám ottjártukkor a szombati táblák hűlt helyét találták. A termelők sajnálkozva vonogatták a vállukat, s mondták, hogy a piacigazgatóság levétette velük azokat.
A táblák hiánya mellett a rendőrség is „meglepte” Lakó Péterfi Tündét, 1500 lejes büntetést szabott ki rá, amiért nem volt engedélye „szórólapok” osztogatására. A hölgy nem írta alá a rendőrségi jegyzőkönyvet, és nem áll szándékában kifizetni a büntetést. Jelen pillanatban azon gondolkodik, hogy ügyvédet fogad, és úgy viszi, ha kell, egyre magasabb és magasabb szintre az ügyet. „Nem az én személyen a lényeg itt, hanem az ügy. Én ismerős árusoknak, akiktől nap mint nap vásárolok, adtam ajándékot, amelyet ők szívesen elfogadtak, a rendőrség meg szórólapozásként értékeli ezt az egészet, és pénzbüntetéssel sújt” – mondta felháborodottan az akció kezdeményezője, aki nem hiszi, hogy bárkinek is ártott volna a kétnyelvű terméktáblákkal.
A Székelyhon.ro megkeresésére a helyi rendőrség vezetője, Valentin Bretfelean először úgy nyilatkozott: a büntetésnek nincs etnikai indítéka, részéről lehetnének akár oroszul is azok a táblák. Később azonban idegesebbé vált a hangja, s úgy értékelt: azzal, hogy a magyar volt a két nyelv egyike, etnikai feszültséget gerjesztett az aktivista. „Tudta nagyon jól, hogy engedélyre van szüksége ahhoz, hogy szórólapokat és egyéb reklámanyagokat osztogasson. Ha a hölgy megpróbál nemzetek közötti problémákat előidézni Vásárhelyen, semmi esélye, mert a marosvásárhelyi románok és magyarok értelmes emberek” – mondta kurtán a rendőrfőkapitány, majd elköszönt és letette a telefont.
Az ügyben a Magyar Nemzet újságírója, Szőke László már feljelentést is tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, ugyanis a Magyarországon dolgozó újságíró szerint is jogtalanul tiltották be Marosvásárhelyen a kétnyelvű táblákat, ugyanakkor mondvacsinált okokra hivatkozva meg is büntették a kezdeményezőket.
A Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba megkeresünkre elmondta, a regionális nyelvek chartája alapján (amelyet Románia is ratifikált, azaz jóváhagyott és beépített saját törvénykezésébe) a piaci árusnak, magáneladónak kötelessége, hogy termékeit több nyelven (az ország hivatalos nyelvén és az adott régióban használatos nyelveken) feliratozza, a romániai közigazgatási törvény szerint azonban – amely kimondja, hogy minden olyan településen, ahol egy adott kisebbség számaránya eléri a 20%-ot, az adott kisebbség nyelvén is közzé kell tenni a közérdekű információkat – nem, mivel a piaci árulásra nem vonatkozik. „A 137-es törvény értelmében senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés amiatt, hogy esélyegyenlőséget kér. Senkit nem lehet megbírságolni azért, mert jogait kérte. Márpedig a jogok betartásának bárminemű követelése beletartozik a szólásszabadságba, és mint ilyen, a kétnyelvű táblák kihelyezése is a jogok gyakorlatba ültetésére, ez esetben a kétnyelvű feliratok szükségességére hívta fel a figyelmet” – mondta Asztalos Csaba.
Becze Dalma
Székelyhon.ro
2013. október 17.
MOGYE-ügy: nem diszkriminatív, hogy román nyelven tanulnak a magyar diákok is
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) nem találta diszkriminatívnak, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar tagozaton tanuló diákok gyakorlati oktatása román nyelven zajlik.
A tanács szerdai közleménye szerint a MOGYE ügyében többségi szavazással döntöttek, a testület két tagja különvéleményt fogalmazott meg.
Asztalos Csaba CNCD-elnök - a különvélemény megfogalmazója - az MTI-nek elmondta, kollégái elfogadták a rektor érvelését, amely szerint a román nyelvű gyakorlati oktatással lehet elérni, hogy az egyetem magyar tagozatának a végzősei ismerjék a román szaknyelvet.
Asztalos közölte, hogy érvelésében ő is elismerte a román szaknyelv ismeretének fontosságát. Úgy vélte azonban, hogy nem a román nyelvű gyakorlati oktatással kell elérni ezt a célt.
A CNCD elnöke szerint az egyetem rektora azzal is érvelt a román nyelvű gyakorlati oktatás mellett, hogy nincsen elég magyar oktató, és az állások megpályáztatásakor diszkriminatív lenne a magyar nyelvtudás megkövetelése. Asztalos Csaba tévesnek tartotta ezt az érvelést. Kijelentette, hogy a nyelvtudás a munkaköri leírás részét képezheti, azt pedig semmiképp nem lehet diszkriminatívnak tekinteni.
Asztalos az általános romániai közhangulatnak tulajdonította, hogy a tanács többsége nem fogadta el az érveit. Kijelentette: az utóbbi években Romániában egyre gyakrabban értelmezik beszűkítő módon az anyanyelvhasználatra vonatkozó szabályokat.
A diszkriminációellenes hatóságnál a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) tett panaszt amiatt, hogy a magyar tagozaton tanuló diákok számára is román nyelven zajlik a gyakorlati oktatás. Kincses Előd, a RMOGYKE ügyvédje korábban azt állította, hogy az egyetem román többségű vezetői a magyar orvosképzés elsorvasztása céljával gátolják a magyar gyakorlati oktatás újraindítását. A gyakorlati oktatáson keresztül kerülhetnének be ugyanis a rendszerbe azok a magyar tanársegédek, akik később magasabb tanári fokozatokba léphetnének elő. (MTI)
Transindex.ro
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) nem találta diszkriminatívnak, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar tagozaton tanuló diákok gyakorlati oktatása román nyelven zajlik.
A tanács szerdai közleménye szerint a MOGYE ügyében többségi szavazással döntöttek, a testület két tagja különvéleményt fogalmazott meg.
Asztalos Csaba CNCD-elnök - a különvélemény megfogalmazója - az MTI-nek elmondta, kollégái elfogadták a rektor érvelését, amely szerint a román nyelvű gyakorlati oktatással lehet elérni, hogy az egyetem magyar tagozatának a végzősei ismerjék a román szaknyelvet.
Asztalos közölte, hogy érvelésében ő is elismerte a román szaknyelv ismeretének fontosságát. Úgy vélte azonban, hogy nem a román nyelvű gyakorlati oktatással kell elérni ezt a célt.
A CNCD elnöke szerint az egyetem rektora azzal is érvelt a román nyelvű gyakorlati oktatás mellett, hogy nincsen elég magyar oktató, és az állások megpályáztatásakor diszkriminatív lenne a magyar nyelvtudás megkövetelése. Asztalos Csaba tévesnek tartotta ezt az érvelést. Kijelentette, hogy a nyelvtudás a munkaköri leírás részét képezheti, azt pedig semmiképp nem lehet diszkriminatívnak tekinteni.
Asztalos az általános romániai közhangulatnak tulajdonította, hogy a tanács többsége nem fogadta el az érveit. Kijelentette: az utóbbi években Romániában egyre gyakrabban értelmezik beszűkítő módon az anyanyelvhasználatra vonatkozó szabályokat.
A diszkriminációellenes hatóságnál a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) tett panaszt amiatt, hogy a magyar tagozaton tanuló diákok számára is román nyelven zajlik a gyakorlati oktatás. Kincses Előd, a RMOGYKE ügyvédje korábban azt állította, hogy az egyetem román többségű vezetői a magyar orvosképzés elsorvasztása céljával gátolják a magyar gyakorlati oktatás újraindítását. A gyakorlati oktatáson keresztül kerülhetnének be ugyanis a rendszerbe azok a magyar tanársegédek, akik később magasabb tanári fokozatokba léphetnének elő. (MTI)
Transindex.ro
2013. október 18.
Újabb pofon az orvosinak
Nem értenek egyet a diszkriminációellenes tanács döntésével a MOGYE magyar oktatói.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) döntése ellenére továbbra is jogfosztónak és hátrányosan megkülönböztetőnek tartják a marosvásárhelyi magyar professzorok az orvosi egyetem kikötését, miszerint a gyakorlati oktatás kizárólag az állam nyelvén folyhat. Amint arról beszámoltuk, a CNCD nem találta diszkriminatívnak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatán tanulókat sújtó korlátozást. A diszkriminációellenes testület közleménye szerint a vásárhelyi egyetem ügyében többségi szavazással döntöttek, a testület két tagja különvéleményt fogalmazott meg.
Mint ismeretes, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) az év első felében tett panaszt amiatt, hogy a magyar tagozaton tanuló diákok számára is román nyelven zajlik a gyakorlati oktatás. Kincses Előd, az egyesület ügyvédje korábban azt állította, hogy az egyetem román többségű vezetői a magyar orvosképzés elsorvasztása céljából gátolják a magyar gyakorlati oktatás újraindítását. Különvéleményen a CNCD elnöke
Asztalos Csaba testületi elnök lapunknak elmondta, Leonard Azamfirei rektor azzal az érvvel győzte meg testületbeli kollégáit, miszerint csak a román nyelvű gyakorlati oktatással lehet elérni, hogy az egyetem magyar tagozatának a végzősei ismerjék a román szaknyelvet. A felsőoktatási intézmény vezetője szerint ha a magyar hallgatók a gyakorlatot is anyanyelvükön végeznék, csak Hargita és Kovászna megyében, illetve Magyarországon tudnának elhelyezkedni, ami óriási hátrányt jelentene számukra. Amikor az anyanyelvű gyakorlati oktatás ellen szólt, a rektor egy példát is felhozott. Mint mondta, az ötödéves magyar hallgatók közül egyesek még mindig nem beszélik jól az állam nyelvét.
Asztalos Csaba egyetértett a román szaknyelv ismeretének fontosságával, azonban úgy vélekedett, ezt nem a román nyelvű gyakorlati oktatással kell elérni. Meghallgatásakor hasonló álláspontot fogalmazott meg a panaszos egyesület ügyvédje, Kincses Előd is. Asztalos továbbá az MTI-nek elmondta: a MOGYE rektora érvként hozta fel, hogy Marosvásárhelyen nincs elég magyar oktató, és az állások megpályáztatásakor diszkriminatív lenne a magyar nyelvtudás megkövetelése. Ám a CNCD elnöke tévesnek tartotta az érvelést. Kijelentette, hogy a nyelvtudás a munkaköri leírás részét képezheti, nem lehet diszkriminatívnak tekinteni. Asztalos Csaba az általános romániai közhangulatnak tulajdonította, hogy a tanács többsége nem fogadta el érveit. Ugyanakkor elmondta: az utóbbi időben Romániában egyre gyakrabban értelmezik beszűkítő módon az anyanyelvhasználatra vonatkozó szabályokat.
Kincses Ajtay Mária, a panasztevő RMOGYKE elnöke a bukaresti testület döntése ellenére továbbra is diszkriminatívnak tartja az anyanyelv használatát korlátozó jogot. „A CNCD két fontos szempontot is figyelmen kívül hagyott. A betegellátás célja az, hogy minél jobb körülményeket teremtsen a páciens számára, amihez az anyanyelven való kommunikációs jog is hozzátartozik. Tudhat az orvos-pedagógus és a diák tökéletesen románul, ha a beteg esetleg nem tudja jól kifejezni magát egy számára idegen nyelven! Másrészt az alkotmány, a tanügyi törvény a diákoknak is garantálja a teljes körű anyanyelvű oktatáshoz való jogot. Egyébként kinek a jogai sérülnének azzal, ha a kórházi gyakorlaton a magyar diák a magyar beteggel magyarul, a románnal pedig románul beszél?” – kérdezett vissza a diszkriminációellenes tanács döntése kapcsán a civil szervezet vezetője. Kincses Ajtay Mária emlékeztetett, hogy világszerte nem véletlenül működik tizenegynéhány olyan orvosi egyetem, ahol valamelyik kisebbséghez tartozó diákok anyanyelvükön tanulhatnak. A nyugalmazott oktató megítélésében az anyanyelv használatának korlátozása a romániai magyar nyelvű oktatás elsorvasztásához vezet. A gyakorlati oktatás révén kerülhetnének be ugyanis a rendszerbe azok a fiatal magyar tanársegédek, akik később magasabb tanári fokozatokba léphetnének elő.
„Mit is kellene mondanom egy ilyen döntés kapcsán? Legfeljebb azt, hogy no comment” – reagált Szabó Béla tagozatvezető az Országos Diszkriminációellenes Tanács érveire. A MOGYE professzora értetlenül állt a döntés előtt, annál is inkább, mivel az egészségügyi törvény világosan kimondja, hogy a beteggel anyanyelvén kell beszélni. Szilágyi Tibor rektorhelyettes szerint a fővárosi testület álláspontja egy újabb pofon az amúgy hátrányos megkülönböztetésben működő magyar tagozat számára. „Sajnos Romániában a kisebbségi jogok alkalmazásának gyakorlatba ültetése körül még nagyon sok a tennivaló” – fűzte hozzá a magyar nyelvű oktatásért felelős rektor-helyettes. Az oktatás jövője forog kockán
A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) álláspontja szerint immár nemcsak az egyetem vezetősége, de a diszkriminációellenes testület is figyelmen kívül hagyja a magyar hallgatók aláírásokkal alátámasztott követelését, miszerint állítsák vissza a kétnyelvű gyakorlatot. „Jól tudjuk, hogy emberi alapjog anyanyelven tanulni, anyanyelven szólni a beteghez. Azért is lenne szükség az önálló főtanszékek megalakítására, hogy külön lehessen meghirdetni a magyar tagozatot illető tanársegédi állásokat. Ha nincs utánpótlás, jövője sem lesz a marosvásárhelyi magyar orvos- és gyógyszerészképzésnek” – szögezte le lapunknak Tubák Nimród, a diákszövetség elnöke.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
Nem értenek egyet a diszkriminációellenes tanács döntésével a MOGYE magyar oktatói.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) döntése ellenére továbbra is jogfosztónak és hátrányosan megkülönböztetőnek tartják a marosvásárhelyi magyar professzorok az orvosi egyetem kikötését, miszerint a gyakorlati oktatás kizárólag az állam nyelvén folyhat. Amint arról beszámoltuk, a CNCD nem találta diszkriminatívnak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatán tanulókat sújtó korlátozást. A diszkriminációellenes testület közleménye szerint a vásárhelyi egyetem ügyében többségi szavazással döntöttek, a testület két tagja különvéleményt fogalmazott meg.
Mint ismeretes, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) az év első felében tett panaszt amiatt, hogy a magyar tagozaton tanuló diákok számára is román nyelven zajlik a gyakorlati oktatás. Kincses Előd, az egyesület ügyvédje korábban azt állította, hogy az egyetem román többségű vezetői a magyar orvosképzés elsorvasztása céljából gátolják a magyar gyakorlati oktatás újraindítását. Különvéleményen a CNCD elnöke
Asztalos Csaba testületi elnök lapunknak elmondta, Leonard Azamfirei rektor azzal az érvvel győzte meg testületbeli kollégáit, miszerint csak a román nyelvű gyakorlati oktatással lehet elérni, hogy az egyetem magyar tagozatának a végzősei ismerjék a román szaknyelvet. A felsőoktatási intézmény vezetője szerint ha a magyar hallgatók a gyakorlatot is anyanyelvükön végeznék, csak Hargita és Kovászna megyében, illetve Magyarországon tudnának elhelyezkedni, ami óriási hátrányt jelentene számukra. Amikor az anyanyelvű gyakorlati oktatás ellen szólt, a rektor egy példát is felhozott. Mint mondta, az ötödéves magyar hallgatók közül egyesek még mindig nem beszélik jól az állam nyelvét.
Asztalos Csaba egyetértett a román szaknyelv ismeretének fontosságával, azonban úgy vélekedett, ezt nem a román nyelvű gyakorlati oktatással kell elérni. Meghallgatásakor hasonló álláspontot fogalmazott meg a panaszos egyesület ügyvédje, Kincses Előd is. Asztalos továbbá az MTI-nek elmondta: a MOGYE rektora érvként hozta fel, hogy Marosvásárhelyen nincs elég magyar oktató, és az állások megpályáztatásakor diszkriminatív lenne a magyar nyelvtudás megkövetelése. Ám a CNCD elnöke tévesnek tartotta az érvelést. Kijelentette, hogy a nyelvtudás a munkaköri leírás részét képezheti, nem lehet diszkriminatívnak tekinteni. Asztalos Csaba az általános romániai közhangulatnak tulajdonította, hogy a tanács többsége nem fogadta el érveit. Ugyanakkor elmondta: az utóbbi időben Romániában egyre gyakrabban értelmezik beszűkítő módon az anyanyelvhasználatra vonatkozó szabályokat.
Kincses Ajtay Mária, a panasztevő RMOGYKE elnöke a bukaresti testület döntése ellenére továbbra is diszkriminatívnak tartja az anyanyelv használatát korlátozó jogot. „A CNCD két fontos szempontot is figyelmen kívül hagyott. A betegellátás célja az, hogy minél jobb körülményeket teremtsen a páciens számára, amihez az anyanyelven való kommunikációs jog is hozzátartozik. Tudhat az orvos-pedagógus és a diák tökéletesen románul, ha a beteg esetleg nem tudja jól kifejezni magát egy számára idegen nyelven! Másrészt az alkotmány, a tanügyi törvény a diákoknak is garantálja a teljes körű anyanyelvű oktatáshoz való jogot. Egyébként kinek a jogai sérülnének azzal, ha a kórházi gyakorlaton a magyar diák a magyar beteggel magyarul, a románnal pedig románul beszél?” – kérdezett vissza a diszkriminációellenes tanács döntése kapcsán a civil szervezet vezetője. Kincses Ajtay Mária emlékeztetett, hogy világszerte nem véletlenül működik tizenegynéhány olyan orvosi egyetem, ahol valamelyik kisebbséghez tartozó diákok anyanyelvükön tanulhatnak. A nyugalmazott oktató megítélésében az anyanyelv használatának korlátozása a romániai magyar nyelvű oktatás elsorvasztásához vezet. A gyakorlati oktatás révén kerülhetnének be ugyanis a rendszerbe azok a fiatal magyar tanársegédek, akik később magasabb tanári fokozatokba léphetnének elő.
„Mit is kellene mondanom egy ilyen döntés kapcsán? Legfeljebb azt, hogy no comment” – reagált Szabó Béla tagozatvezető az Országos Diszkriminációellenes Tanács érveire. A MOGYE professzora értetlenül állt a döntés előtt, annál is inkább, mivel az egészségügyi törvény világosan kimondja, hogy a beteggel anyanyelvén kell beszélni. Szilágyi Tibor rektorhelyettes szerint a fővárosi testület álláspontja egy újabb pofon az amúgy hátrányos megkülönböztetésben működő magyar tagozat számára. „Sajnos Romániában a kisebbségi jogok alkalmazásának gyakorlatba ültetése körül még nagyon sok a tennivaló” – fűzte hozzá a magyar nyelvű oktatásért felelős rektor-helyettes. Az oktatás jövője forog kockán
A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) álláspontja szerint immár nemcsak az egyetem vezetősége, de a diszkriminációellenes testület is figyelmen kívül hagyja a magyar hallgatók aláírásokkal alátámasztott követelését, miszerint állítsák vissza a kétnyelvű gyakorlatot. „Jól tudjuk, hogy emberi alapjog anyanyelven tanulni, anyanyelven szólni a beteghez. Azért is lenne szükség az önálló főtanszékek megalakítására, hogy külön lehessen meghirdetni a magyar tagozatot illető tanársegédi állásokat. Ha nincs utánpótlás, jövője sem lesz a marosvásárhelyi magyar orvos- és gyógyszerészképzésnek” – szögezte le lapunknak Tubák Nimród, a diákszövetség elnöke.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
2013. november 7.
Diszkriminált magyarok
Óriási felháborodást keltett a szatmári magyarok körében egy álláshirdetés, amelynek feladója kijelentette: nem fogad ékszerüzletébe magyar nemzetiségű jelentkezőket elárusítónak.
Óriási felháborodást keltett a szatmári magyarok körében egy álláshirdetés, amelynek feladója kijelentette: nem fogad ékszerüzletébe magyar nemzetiségű jelentkezőket elárusítónak.
Az ügyben hivatalból eljárást indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD). Az álláshirdetés a Szatmár megyei román nyelvű Informația Zilei nevű napilapban jelent meg kedden. A helyi magyarság felháborodását mi sem jelzik jobban, mint hogy a botrány kirobbanása után egymást biztatva folyamatosan SMS-ekkel és telefonhívásokkal bombázták a hirdetés feladóját, aki egy idő után kikapcsolta a telefonját.
„Egyszer sem volt ilyen jellegű ügyünk, ha voltak is álláshirdetések kapcsán kikötések a jelentkezők nemzetiségét illetően, mindig a romák kárára ment a dolog, a magyarokat e téren mindeddig nem diszkriminálták” – jelentette ki portálunknak Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke, akitől megtudtuk, sajtóértesülések alapján, hivatalból indítottak eljárást a hirdetést megjelentető lap és a hirdető ellen egyaránt. Ugyanakkor az RMDSZ szatmári szervezete is jelezte csütörtökön, hogy feljelentést fontolgatnak.
„Felhívtuk a hirdetést közlő lap figyelmét a leközölt hirdetés szövegével kapcsolatos fenntartásainkra, és hivatalosan kikértük a hirdetés feladójának adatait, jelezve, hogy feljelentést teszünk az illető személy ellen” – áll a közleményükben. Információink szerint magát az újságot nem kívánják feljelenteni, mivel úgy vélik, „a hirdetés feladója és nem az azt leközlő sajtóorgánum vállalja a hasonló ügyekben a felelősséget a leközölt szövegért”. Asztalos Csaba viszont azt mondja, a lap is hibás, hisz nem lett volna köteles közzétenni a hirdetést. Szerinte, ha úgy döntenek, hogy diszkrimináció történt, 3 ezertől 100 ezer lejig terjedő bírságot szabhatnak ki.
Babos Krisztina
Székelyhon.ro
Óriási felháborodást keltett a szatmári magyarok körében egy álláshirdetés, amelynek feladója kijelentette: nem fogad ékszerüzletébe magyar nemzetiségű jelentkezőket elárusítónak.
Óriási felháborodást keltett a szatmári magyarok körében egy álláshirdetés, amelynek feladója kijelentette: nem fogad ékszerüzletébe magyar nemzetiségű jelentkezőket elárusítónak.
Az ügyben hivatalból eljárást indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD). Az álláshirdetés a Szatmár megyei román nyelvű Informația Zilei nevű napilapban jelent meg kedden. A helyi magyarság felháborodását mi sem jelzik jobban, mint hogy a botrány kirobbanása után egymást biztatva folyamatosan SMS-ekkel és telefonhívásokkal bombázták a hirdetés feladóját, aki egy idő után kikapcsolta a telefonját.
„Egyszer sem volt ilyen jellegű ügyünk, ha voltak is álláshirdetések kapcsán kikötések a jelentkezők nemzetiségét illetően, mindig a romák kárára ment a dolog, a magyarokat e téren mindeddig nem diszkriminálták” – jelentette ki portálunknak Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke, akitől megtudtuk, sajtóértesülések alapján, hivatalból indítottak eljárást a hirdetést megjelentető lap és a hirdető ellen egyaránt. Ugyanakkor az RMDSZ szatmári szervezete is jelezte csütörtökön, hogy feljelentést fontolgatnak.
„Felhívtuk a hirdetést közlő lap figyelmét a leközölt hirdetés szövegével kapcsolatos fenntartásainkra, és hivatalosan kikértük a hirdetés feladójának adatait, jelezve, hogy feljelentést teszünk az illető személy ellen” – áll a közleményükben. Információink szerint magát az újságot nem kívánják feljelenteni, mivel úgy vélik, „a hirdetés feladója és nem az azt leközlő sajtóorgánum vállalja a hasonló ügyekben a felelősséget a leközölt szövegért”. Asztalos Csaba viszont azt mondja, a lap is hibás, hisz nem lett volna köteles közzétenni a hirdetést. Szerinte, ha úgy döntenek, hogy diszkrimináció történt, 3 ezertől 100 ezer lejig terjedő bírságot szabhatnak ki.
Babos Krisztina
Székelyhon.ro
2013. december 5.
Bíróságához fordul a RMOGYKE a diszkriminációellenes tanács döntése miatt
A közigazgatási bírósághoz fordult a Romániai Magyar Orvosképzésért Egyesület (RMOGYKE) annak érdekében, hogy a hatóság érvénytelenítse az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) döntését, amely szerint nem diszkriminatív a magyar orvosis diákokkal szemben, hogy a klinikai gyakorlatot kizárólag csak az állam nyelvén végezhetik.
A civil szervezet jogi képviselője, Kincses Előd egyúttal a Román Felsőfokú Oktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) határozata és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) chartája ellen is kifogást emelt, remélve, hogy a testület hatályon kívül helyezi azokat.
Amint arról beszámoltunk, a diszkriminációellenes tanács október 16-án hozott döntését a testület hat tagja írta alá, az elnök, Asztalos Csaba és kollégája, Haller István különvéleményt fogalmaztak meg. A CNCD vezetője akkor az általános romániai közhangulatnak tulajdonította, hogy a tanács többsége nem fogadta el az érveit, miszerint a román szaknyelv ismeretét nem a gyakorlati oktatással kell elérni.
Asztalos ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az utóbbi időben Romániában egyre gyakrabban értelmezik beszűkítő módon az anyanyelvhasználatra vonatkozó szabályokat. Rámutatott: Romániában, ahol az állam elméletileg az óvodától az egyetemig szavatolja az anyanyelvű oktatást, a diplomamunkát ugyan el lehet készíteni magyarul, de megvédeni csak az állam nyelvén lehetséges.
„A marosvásárhelyi orvosi egyetemen az elmélet a teljes oktatási folyamat mintegy 30 százalékát teszi ki. E szerint félrevezető az állítás, miszerint a magyar oktatás jól áll és csak apró lépéseket kell tenni a továbbiakban” – vélekedett Kincses Előd. Szerinte a korlátozó rendelkezés kiötlői és a CNCD többségi tagjai figyelmen kívül hagyták a betegek jogait, akik így nem kommunikálhatnak anyanyelvükön az ágyuk köré gyűlt oktatókkal és egyetemi hallgatókkal.
Az ügyvéd szerint egyébként a Román Felsőfokú Oktatás Minőségét Biztosító Ügynökség orvosi bizottsága nem hivatott a tanügyi törvényt fölülíró rendelkezéseket hozni. Kincses úgy véli, innen is látszik, hogy az ARACIS orvosi testülete kizárólag a marosvásárhelyi egyetem kérésére hozta meg a vitatott határozatot.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
A közigazgatási bírósághoz fordult a Romániai Magyar Orvosképzésért Egyesület (RMOGYKE) annak érdekében, hogy a hatóság érvénytelenítse az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) döntését, amely szerint nem diszkriminatív a magyar orvosis diákokkal szemben, hogy a klinikai gyakorlatot kizárólag csak az állam nyelvén végezhetik.
A civil szervezet jogi képviselője, Kincses Előd egyúttal a Román Felsőfokú Oktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) határozata és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) chartája ellen is kifogást emelt, remélve, hogy a testület hatályon kívül helyezi azokat.
Amint arról beszámoltunk, a diszkriminációellenes tanács október 16-án hozott döntését a testület hat tagja írta alá, az elnök, Asztalos Csaba és kollégája, Haller István különvéleményt fogalmaztak meg. A CNCD vezetője akkor az általános romániai közhangulatnak tulajdonította, hogy a tanács többsége nem fogadta el az érveit, miszerint a román szaknyelv ismeretét nem a gyakorlati oktatással kell elérni.
Asztalos ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az utóbbi időben Romániában egyre gyakrabban értelmezik beszűkítő módon az anyanyelvhasználatra vonatkozó szabályokat. Rámutatott: Romániában, ahol az állam elméletileg az óvodától az egyetemig szavatolja az anyanyelvű oktatást, a diplomamunkát ugyan el lehet készíteni magyarul, de megvédeni csak az állam nyelvén lehetséges.
„A marosvásárhelyi orvosi egyetemen az elmélet a teljes oktatási folyamat mintegy 30 százalékát teszi ki. E szerint félrevezető az állítás, miszerint a magyar oktatás jól áll és csak apró lépéseket kell tenni a továbbiakban” – vélekedett Kincses Előd. Szerinte a korlátozó rendelkezés kiötlői és a CNCD többségi tagjai figyelmen kívül hagyták a betegek jogait, akik így nem kommunikálhatnak anyanyelvükön az ágyuk köré gyűlt oktatókkal és egyetemi hallgatókkal.
Az ügyvéd szerint egyébként a Román Felsőfokú Oktatás Minőségét Biztosító Ügynökség orvosi bizottsága nem hivatott a tanügyi törvényt fölülíró rendelkezéseket hozni. Kincses úgy véli, innen is látszik, hogy az ARACIS orvosi testülete kizárólag a marosvásárhelyi egyetem kérésére hozta meg a vitatott határozatot.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
2013. december 11.
Asztalos: nem változott a magyarok kirekesztettsége Romániában
Nem változott a magyarok kirekesztettsége Romániában az elmúlt évekhez képest – nyilatkozta szerdán a maszol.ro-nak Asztalos Csaba.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnökét a kedden Bukarestben bemutatott felmérésről kérdeztük, amelynek eredményeiről kerekasztal-beszélgetést szerveztek a szenátusban politikusok, civil szervezetek képviselőinek részvételével.
Az IRES által végzett közvélemény-kutatásból többek között az derült ki, hogy továbbra is alacsony a magyarok elfogadottsága Romániában. A felmérés szerint a romániaiak háromnegyede például nem lenne hajlandó magyar jelöltre szavazni a választásokon.
Asztalos elmondta, a kutatás eredményeit még elemzik, de a kerekasztal-beszélgetésen is elhangzott: valós gondok vannak az esélyegyenlőség terén Romániában. A felmérésből kiderült, hogy új társadalmi kategóriák jelentek meg az országban, amelyeket a többség hátrányos megkülönböztetésben részesít: az alacsony jövedelműek és az idősek.
A megkérdezettek szerint az oktatás hiánya az egyik legfontosabb tényezője a romániai társadalomban megjelenő toleranciahiánynak – emelte ki a felmérésből Asztalos. Hozzáette, a válaszadók háromnegyede látja úgy, hogy a politikusok követik el a diszkriminációt, és rajtuk kérhetők számon a társadalomban megjelenő diszkriminációhullámok.
Pásztor Krisztina
maszol.ro
Nem változott a magyarok kirekesztettsége Romániában az elmúlt évekhez képest – nyilatkozta szerdán a maszol.ro-nak Asztalos Csaba.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnökét a kedden Bukarestben bemutatott felmérésről kérdeztük, amelynek eredményeiről kerekasztal-beszélgetést szerveztek a szenátusban politikusok, civil szervezetek képviselőinek részvételével.
Az IRES által végzett közvélemény-kutatásból többek között az derült ki, hogy továbbra is alacsony a magyarok elfogadottsága Romániában. A felmérés szerint a romániaiak háromnegyede például nem lenne hajlandó magyar jelöltre szavazni a választásokon.
Asztalos elmondta, a kutatás eredményeit még elemzik, de a kerekasztal-beszélgetésen is elhangzott: valós gondok vannak az esélyegyenlőség terén Romániában. A felmérésből kiderült, hogy új társadalmi kategóriák jelentek meg az országban, amelyeket a többség hátrányos megkülönböztetésben részesít: az alacsony jövedelműek és az idősek.
A megkérdezettek szerint az oktatás hiánya az egyik legfontosabb tényezője a romániai társadalomban megjelenő toleranciahiánynak – emelte ki a felmérésből Asztalos. Hozzáette, a válaszadók háromnegyede látja úgy, hogy a politikusok követik el a diszkriminációt, és rajtuk kérhetők számon a társadalomban megjelenő diszkriminációhullámok.
Pásztor Krisztina
maszol.ro
2013. december 11.
Diszkriminálta a Forgatagot Florea
Kétezer lejre bírságolta Marosvásárhely polgármesterét az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) azért, mert augusztusban nem engedélyezte, hogy a város főterén szervezzék meg a Vásárhelyi Forgatagot. Ez a büntetés nem az első, s úgy néz ki nem is az utolsó – tudtuk meg a CNCD elnökétől, Asztalos Csabától.
Dorin Floreát közvetlenül az említett rendezvény után, szeptember 6-án jelentette fel az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi elnöke, Jakab István, aki diszkriminációnak értékelte, hogy Marosvásárhelyen nem engednek megszervezni egy magyar rendezvényt. A panaszt szerdán vizsgálta az Országos Diszkriminációellenes Tanács, és egyhangúan döntött arról, hogy az eset diszkrimináció – tudtuk meg a CNCD elnökétől. „Úgy találtuk, hogy hátrányos megkülönböztetés az, hogy a polgármester és a polgármesteri hivatal nem engedélyezte a Vásárhelyi Forgatag elnevezésű rendezvény megszervezését a főtéren. Nem fogadtuk el sem azt az indokot, hogy más rendezvény volt akkor Marosvásárhely főterén, mert a Forgatag kérését hamarabb iktatták, sem azt az érvet, hogy nem lehet Marosvásárhelyen exkluzív magyar rendezvényt szervezni. Akkor diszkrimináltak volna a Forgatag szervezői, ha a más nemzetiségűeket nem engedték volna be a főtérre, de erről szó sem volt” – magyarázta Asztalos. Hozzátette: a döntés következményeként kétezer lejes bírsággal sújtják Floreát.
A feljelentést megtevő Jakab István, aki a Forgatag egyik szervezője is volt, örül a döntésnek, bár jobban örülne, „ha méltó polgármestere lenne a városnak”. „A Forgatag mindannyiunké, nem csak a magyarok, de az egész város magáénak kell érezze. Ha valaminek örvendek az, hogy meg tudtuk mutatni, nem kell félni, és igazunk van” – nyilatkozta a Székelyhon.ronak Jakab.
A városvezetőt amúgy nem először ítélte el a Diszkriminációellenes Tanács, és Asztalos szerint nem is utoljára, ugyanis jelenleg is vizsgálják a hétfőn tett romaellenes nyilatkozatait. A CNCD amúgy idén májusban is romaellenes nyilatkozataiért bírságolta meg Dorin Floreát, tavaly januárban pedig száz eurót kellett fizetnie, mert a CNCD többszöri felszólítása ellenére sem kerültek fel a város hivatalos honlapjára egyes magyar nyelvű információk.
Szász Cs. Emese
Székelyhon.ro
Kétezer lejre bírságolta Marosvásárhely polgármesterét az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) azért, mert augusztusban nem engedélyezte, hogy a város főterén szervezzék meg a Vásárhelyi Forgatagot. Ez a büntetés nem az első, s úgy néz ki nem is az utolsó – tudtuk meg a CNCD elnökétől, Asztalos Csabától.
Dorin Floreát közvetlenül az említett rendezvény után, szeptember 6-án jelentette fel az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi elnöke, Jakab István, aki diszkriminációnak értékelte, hogy Marosvásárhelyen nem engednek megszervezni egy magyar rendezvényt. A panaszt szerdán vizsgálta az Országos Diszkriminációellenes Tanács, és egyhangúan döntött arról, hogy az eset diszkrimináció – tudtuk meg a CNCD elnökétől. „Úgy találtuk, hogy hátrányos megkülönböztetés az, hogy a polgármester és a polgármesteri hivatal nem engedélyezte a Vásárhelyi Forgatag elnevezésű rendezvény megszervezését a főtéren. Nem fogadtuk el sem azt az indokot, hogy más rendezvény volt akkor Marosvásárhely főterén, mert a Forgatag kérését hamarabb iktatták, sem azt az érvet, hogy nem lehet Marosvásárhelyen exkluzív magyar rendezvényt szervezni. Akkor diszkrimináltak volna a Forgatag szervezői, ha a más nemzetiségűeket nem engedték volna be a főtérre, de erről szó sem volt” – magyarázta Asztalos. Hozzátette: a döntés következményeként kétezer lejes bírsággal sújtják Floreát.
A feljelentést megtevő Jakab István, aki a Forgatag egyik szervezője is volt, örül a döntésnek, bár jobban örülne, „ha méltó polgármestere lenne a városnak”. „A Forgatag mindannyiunké, nem csak a magyarok, de az egész város magáénak kell érezze. Ha valaminek örvendek az, hogy meg tudtuk mutatni, nem kell félni, és igazunk van” – nyilatkozta a Székelyhon.ronak Jakab.
A városvezetőt amúgy nem először ítélte el a Diszkriminációellenes Tanács, és Asztalos szerint nem is utoljára, ugyanis jelenleg is vizsgálják a hétfőn tett romaellenes nyilatkozatait. A CNCD amúgy idén májusban is romaellenes nyilatkozataiért bírságolta meg Dorin Floreát, tavaly januárban pedig száz eurót kellett fizetnie, mert a CNCD többszöri felszólítása ellenére sem kerültek fel a város hivatalos honlapjára egyes magyar nyelvű információk.
Szász Cs. Emese
Székelyhon.ro
2013. december 16.
Megbírságolták Romániában a magyarokat diszkrimináló újsághirdetés feladóját és közlőjét
– Megbírságolta a román Diszkrimináció-ellenes Tanács azt a szatmárnémeti román újságot, amely egy magyarokkal szemben diszkriminatív hirdetést tett közzé, és hasonlóan szankcionálta a hirdetés feladóját – közölte hétfőn az MTI-vel Asztalos Csaba, a tanács elnöke.
A diszkrimináció-ellenes tanács döntése értelmében 2 ezer lej (135 ezer forint) bírságot kell fizetnie a lapnak. A hirdetés feladójára, egy magánszemélyre, 3 ezer lej (203 ezer forint) bírságot róttak ki. Asztalos szerint a magánszemélyt azonosították, és meg is hallgatták az eljárás során.
A szatmári újságban novemberben jelent meg a szóban forgó álláshirdetés, amelynek szövegében szerepelt, hogy magyar személyek ne jelentkezzenek. Asztalos Csaba közlése szerint a tanács megállapította, hogy az etnikai hátrányos megkülönböztetés mellett kor miatt is diszkrimináló a hirdetés, hiszen a szövegben kikötötték, hogy fiatal, kellemes megjelenésű személy jelentkezését várják.
Asztalos Csaba elmondta: tizenegy éves tapasztalata szerint első alkalommal került a tanács napirendjére ilyen eset, amikor egy hirdetésben magyarokat részesítettek hátrányos megkülönböztetésben. Hozzátette: eddig a roma nemzetiséget hátrányosan megkülönböztető újsághirdetések szerepeltek a testület napirendjén.
(MTI)
– Megbírságolta a román Diszkrimináció-ellenes Tanács azt a szatmárnémeti román újságot, amely egy magyarokkal szemben diszkriminatív hirdetést tett közzé, és hasonlóan szankcionálta a hirdetés feladóját – közölte hétfőn az MTI-vel Asztalos Csaba, a tanács elnöke.
A diszkrimináció-ellenes tanács döntése értelmében 2 ezer lej (135 ezer forint) bírságot kell fizetnie a lapnak. A hirdetés feladójára, egy magánszemélyre, 3 ezer lej (203 ezer forint) bírságot róttak ki. Asztalos szerint a magánszemélyt azonosították, és meg is hallgatták az eljárás során.
A szatmári újságban novemberben jelent meg a szóban forgó álláshirdetés, amelynek szövegében szerepelt, hogy magyar személyek ne jelentkezzenek. Asztalos Csaba közlése szerint a tanács megállapította, hogy az etnikai hátrányos megkülönböztetés mellett kor miatt is diszkrimináló a hirdetés, hiszen a szövegben kikötötték, hogy fiatal, kellemes megjelenésű személy jelentkezését várják.
Asztalos Csaba elmondta: tizenegy éves tapasztalata szerint első alkalommal került a tanács napirendjére ilyen eset, amikor egy hirdetésben magyarokat részesítettek hátrányos megkülönböztetésben. Hozzátette: eddig a roma nemzetiséget hátrányosan megkülönböztető újsághirdetések szerepeltek a testület napirendjén.
(MTI)
2014. január 17.
Az EU, az RMDSZ és a magyar érdek
„Az alapvető kérdés nem az, hogy milyen módon értem meg a világot, hanem az, hogy milyen mélyen értem meg.” (Hermann Keyserling)
A 2013-as év a kérdőjelek, a változások és a jövőelképzelések éve volt. A szövetségkötések és a regionális gazdaságpolitikák szerepe megnőtt, s vele együtt térségünk geostratégiai jelentősége is. Amerika, Oroszország, Kína és Európa egyaránt szerepet játszik ma térségünkben, s ha ehhez hozzátesszük az országonként különbözőképpen jelentkező gazdasági válságot, igen színes képet kapunk.
Ami 2014-et illeti, az erdélyi magyarság három veszélynek van kitéve. Ezek: a szélsőbal és a szélsőjobb térnyerése, valamint a maradiságba rejtőzés. Perspektíva tekintetében mindhárom zsákutca. Közös vonásuk a közösségsorvasztás, az önkritikára való képtelenség és a pszeudoismeretekbe való zárkózás. Politikusaink és vezetőink olykor nehezen viselik, hogy mérlegre álljanak. Isten segítse őket, hogy az új esztendőben ezt megtegyék. És adjon bölcsességet az erdélyi magyarságnak, hogy ne üljön fel többé az ismerethiányát kihasználó látszatoknak.
Az EU problémája
2008 után a szabad és közös Európa szépreményű álma szétporladt. „Csalódást hozott az ideál, melybe annyi nép fektette bizalmát, s ezt az európai politika felelőseinek nincs bátorságuk bevallani” – mondta Ivan Krastev bolgár politológus. Ennek nyomán felerősödött az euroszkepticizmus, melyet a lényegi kérdéseket kerülő elitek és a velük összhangban menetelő véleményipar mesterkélt alternatívákkal igyekszik ellensúlyozni.
A mértékadó orgánumok szerint Európa bajaira a politikai unió az egyetlen megoldás. Ez a következtetésük viszont elfogultságra utal többek közt azért, mert nem veszik komolyan az alternatívákat, és a betegség okairól nem vagy legfennebb felületesen értekeznek. Osztjuk a „gyógypirulát”, de nem tudjuk, mitől szenved az entitás. Ez nonszensz, sőt veszélyes attitűd. Mégis ez a fajta mentalitás uralta 2013-ban az európai diskurzust.
A diagnózist nem pótolhatja végzettség, státus, bankszámla vagy hatalmi befolyás. Embereket meg lehet győzni velük, de betegséget aligha. Hiába ígéretes a csomagolás, helytálló diagnosztika nélkül csak erősödni fog a dekadencia. A kérdés inkább az, hogy miért nem értik ezt a trendlovagok? Nem hinném, hogy intelligenciahányadosuk akadályozza őket ebben. Lehet, hogy a karrierjüket féltik, vagy olyan érdekekhez ragaszkodnak, amely gyógyulás helyett uralkodni akar.
Murphy szerint mindenki addig kapaszkodik fel a ranglétrán, amíg eljut egy pozícióba, amelyhez már nem ért, és ott megmarad. Nos az EU fejlődése kétségtelenül elérte ezt a szintet. Ezt támasztja alá, hogy a felelősséget a brüsszeli bürokraták elutasítják. Olyankor sem hajlandók felelni a tetteikért, amikor súlyos dolgokról van szó. Magatartásukra jellemző Neelie Kroes digitális területért felelős biztos asszony viselkedése, aki egy koncepciós perre emlékeztető eljárásban meg akarta publikusan alázni Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest. Tette csak úgy házisárkány módra.
Minősíthetetlen magatartása felett az Európai Bizottság (EB) – szokott módon – szemet hunyt. Wilfried Martens, az Európai Néppárt volt elnöke azonban lemondásra szólította fel, de a hatalomittas Kroes elnézést sem kért, nemhogy lemondjon. Egy másik példa Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztosé, aki éveken át „nem látta” a pénzügyi tornádók közeledtét vészjelző adatsorokat, összevissza prognosztizált, és rossz gazdaságpolitikájával tetemes károk kialakulásához járult hozzá. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke lemondásra szólította fel Rehnt, aki szokásos módon válaszolt: nem mond le, hanem továbbra is „függetlenül” végzi feladatát.
Vagy ott van a közismerten kettős mércével operáló Viviane Reding igazságügyi biztos, aki a zárt ajtós Bilderberg-tanácskozáson elmondta – utólag kiszűrődött – tervét, miszerint ha a 2014-es magyarországi választásokon a jelenlegi kormánypártok nyernek, akkor választási csalással fogják őket vádolni. De ne feledkezzünk meg Herman Van Rompuyról, az Európai Tanács elnökéről sem, aki globális fanatizmusától hajtva periodikusan félrebeszél, például hogy az euró stabilitást hozott. És a sor folytatható. Lemondás? Senki.
Brüsszel gordiuszi csomóját az önkényes bürokrata vezetés és a radikalizálódó baloldal jelenti. Ezért aki gyümölcsöző Európában érdekelt, annak a tagállamokra való mutogatás előtt a fejnél kellene kezdenie a takarítást. „Mi a pokolt gondolnak, kik maguk?” – kérdezte tőlük Nigel Farage brit EP-képviselő, aki szerint a bürokraták abbéli kétségbeesésükben, hogy megőrizzék álmukat, el akarják távolítani a demokrácia még meglévő nyomát is a rendszerből. Tegyük hozzá, hogy a rendszer ezt megengedi nekik. És ezt a betegséget ők úgy hívják, hogy demokrácia.
Dávid vagy Góliát Európája?
Ha egy esztelen hitelspirálba került vállalat éveken át félrevezető trükkökkel takargatja veszteségtermelő mechanizmusait, a kitudódás után a vezetésnek mennie kell. A befektetőket hidegen hagyná a régi vezetés perspektívákról és közös erőfeszítésekről szóló további hablatyolása. A 2013-as EU-t a kivizsgálatlan okok, új mesék és régi vezetés jellemzi. Ebben a felállásban a „még több Európát”, „a régiók Európáját”, „politikai uniót”, „Európai Egyesült Államokat” szlogengyűjtemény nem más, mint a „még több kontroll” megannyi formája, mely előremenekülést jelent egy álszent és érinthetetlen EB égisze alatt.
Pedig a felelősségvállalás minden időtálló konstrukció előfeltétele. Az EB felelősségének nyilvános megvitatása a gyógyulást szolgálná. Ahol viszont a hatalom megtartása és a kontroll kibővítése a fő cél, ott ez nem számít. Ilyen helyzetben csak emberidegen konstrukcióról beszélhetünk.
Dávid Európája viszont az élet Európája, mely idegen a szellemi részegségtől. A becsület és egyenesség Európája, mely a hitben megélt valóságról szól. Vele szemben áll a látszat bűvöletébe kapaszkodó önteltség Európája. Ez Góliáté, a struccpolitika hőséé, mely az öncélú hatalomnak ad még több erőt. Eszerint a fej büdösödhet, reformra csak a tagországok szorulnak. És bár a tagállamokban nem ritka, hogy a brüsszeli hibák töredékéért menesztik a minisztereket, a balliberális trendőrök által vezetett véleményiparnak eszébe sem jut az EU-bürokraták helyzetét megkérdőjelezni.
Inkább jobboldali szélsőségesekkel riogatnak, és a nemzetállamokat használják bűnbaknak. Emlékszünk, milyen vehemensen követelte ez a sajtó a plágiumváddal illetett német hadügyminiszter és Schmitt Pál magyar köztársasági elnök lemondását? És milyen halk szavú volt a nagyságrenddel többet plagizáló Victor Ponta román kormányfő esetében? A brüsszeli trend uralkodni akar, és kettős mércével operál. Nem érti, hogy a hatalomcentrált attitűd nem vezet jóra. Mert Góliát napjai meg vannak számlálva. Az agyoncsodált lúzer (vesztes) az idők mérlegén halott. Pihesúlyú senki volt, maradt és lesz. Aki rá fogad, az halottban reménykedik.
Magyar–román békés együttélés
És akkor most nézzünk szét egy kicsit a házunk tájékán. Kezdjük a hozzánk is begyűrűzött nemzetállam-problémával. Ez valójában álprobléma, és a diagnózispótló szlogenvilág részét képezi. Mi szüksége beteg kontinensünknek még több demagógiára? A nemzetállam elavultságáról papoló állítások tudományosan fenntarthatatlanok, a néppárti vonal lejáratásán fáradozó balliberális manipulációk megnyilvánulásai.
Ebben utaznak egyes RMDSZ-es politikusok is, tevékenyen részt vállalva a „mindegy milyen” hatalmi trend meghonosításában. Azt nem tudom, hogy a naivitás vagy a demagógia hitelesebbé tétele az oka, amiért egyenlőségjelet tesznek például a román sovinizmus és a nemzetállam közé. De az köztudott, hogy a korrektség a mesét meseként tünteti fel, nem valóságként. Akik nem ismerősek a kérdésben, a román valóság tapasztalatával a tarsolyukban könnyen elhiszik, hogy itt valami szélsőségesről, rosszról van szó.
Nem így van. A nemzetállam egy természetes keret, mely önmagában se nem rossz, se nem jó. Nem a keret a hibás a román sovinizmusért (1), hanem az abban utazó románok. Na persze a felelősségnek a rendszerre történő áthárítása pillanatnyilag kényelmes megoldást jelent az érintettek számára, de a struccpolitika ártalmas. Mert ha lemegy a nap, a strucc feneke megfázik. Pozitív példát jelent az a nép, mely ezt a természetes keretet a másság és az esélyegyenlőség tiszteletével (pl. az önrendelkezés elfogadása) tölti be. Ezt a közös célt szolgálná, ha százévnyi félretájékoztatás után román etnikumú polgártársaink korrekt információkhoz juthatnának a magyar kérdésben, elősegítendő a két nép békés, értékteremtő együttélését.
RMDSZ-problémák
Murphy szerint nem nagy dolog levinni a lovat a folyóhoz, de arra rávenni, hogy háton ússzék, már valami. Az RMDSZ kis lépések politkája erről szól: „mi majd rávesszük a lovat, hogy háton ússzék”. 24 év alatt ez a politika nem jött be. „Talán holnap…” Szerintem ehhez kevés a jószándék. Kellenek hozzá kötelek meg autósdaru is. És még mindig nem biztos, hogy a ló boldog lesz. Ezért hasznosabb lenne az energiákat praktikusabb stratégiába fektetni.
Fennállása óta az RMDSZ következetesen legitimizálta a román kisebbségpolitika korrektségét a nemzetközi porondon. Ugyanakkor alig tett valamit a médiateret domináló magyargyűlölet ellensúlyozása érdekében. A kerekasztal-beszélgetéseket sugárzó tévéműsorok tele voltak román politikusokkal, ám magyarba legfennebb teliholdkor ütköztünk. Arról nem is beszélve, hogy a 6,5 százalékot képező adófizető magyaroknak továbbra is 1,5 százaléknyi műsoridő (az is hétköznap délután) jut a román köztévében. Egy elszigetelt véleménytől eltekintve nem tudok olyanról, hogy a „minden a hatalom” filozófiájú (2) RMDSZ ezt a diszkriminációt valaha is felvetette volna.
A sajtóban hasonló a kép. Ezért volt feltűnő, hogy Orbán Viktor lejáratására ebben a vérszegény felállásban is került energia. Asztalos Csaba és Magyari L. Nándor ugyanis román nyelven írtak terjedelmes cikkeket a magyar miniszterelnök ellen (3) a budapesti balliberálisok eszköztárával operálva. Üres lózungokkal támadni Magyarország miniszterelnökét a „minden a hatalom” vonatkozásában, ez érthető.
Elvégre a gyűlöletkeltéssel, hamis videók gyártásával és a spekulatív szuperprofitot büdzsésegélyben részesítő balliberális Gyurcsány–Bajnai–Mesterházy-vonal is a Góliát-istenítő érdekcsaládhoz tartozik. Madarat tolláról, embert barátjáról. Akár Bukarestből, akár Brüsszelből füttyent Góliát, a bukaresti RMDSZ demokratikus haptákban ereszkedik fél térdre. Nem csoda, hogy a magyar nemzetért kiálló Dávidot az arrogáns nagyság csicskásai lenézik. „Aki nincs velünk, az nem számít.” Emlékszünk, mikor az RMDSZ főtitkára azt nyilatkozta a májusi kongresszuson, hogy azon mindenki részt vett, aki számít? Kontextus: a kongresszusra a többi erdélyi magyar párt nem kapott meghívót.
Mit kíván a magyar érdek?
Egy bölcs párt meghallja az idők változásra hívó szavát. Tisztában van vele, hogy a rövid távú veszteségeken túl csak nyerhet azáltal, ha önkritikát gyakorol, és az öndicsőítő Góliát magaslatairól szerényen az érvek talajára ereszkedik.
Ideje felébredni. Az erdélyi magyar szavazók létszámának folyamatos csökkenése mély kiábrándulást tükröz és ébredésért kiált. A bukaresti arrogancia nem érti az üzenetet, de az RMDSZ pozitív oldalát alkotó képviselők igen. Mert – elvileg legalábbis – a magyarok nem a morzsaosztogató Góliát kegyeit keresik, hanem Dávid testvéreiként szeretnének élni.
2013 végén az RMDSZ kapitális hibát vétett: a „fekete keddként” elhíresült parlamenti ülésen a frakció együtt szavazott az USL-lel a büntető törvényköny módosítása, a maffiarendszer támogatása mellett (4). Ezzel a parlamenti képviselők történelmi tettet hajtottak végre, rátéve a pontot az i-re. Bekerültek a negatív Ponta-spirálba, és elérték, hogy rájuk is úgy tekintsenek Brüsszelben, mint hiteltelen ágyasokra.
Milyen érdekérvényesítő koefficienssel rendelkezhet ezután egy ilyen vezetés? Hogyan érhetnek el valós eredményeket azok, akik önmagukat lejáratták, zsarolhatók, rossz stratégiát követnek, és a nemzetmegvető balliberális szemléletet promoválják?! Csak a nyaka véres – tartja a mondás. 24 év alatt az RMDSZ minden határt átlépett, mely a dâmboviţai mentalitástól elválasztotta. Személy szerint csak remélni tudom, hogy az erdélyi magyaroknak nem lesz több idejük holtvágány-filozófiákban reménykedni, és önsorvasztó hiábavalóságokat szolgálni. Élni akarunk, vagy Góliát morzsáiért könyörögni? Ez itt a kérdés (2014-ben), válasszatok!
Lőrinczi Lóránd
Jegyzetek:
1 Egy példa: Román világháború (Krónika, 2013. szept. 13.)
2 Részletek: Markó Béla, az EU és az igazság (Krónika, 2013. szept. 6.).
3 Részletek: Mi szükség volt erre? (Krónika, 2013. augusztus 9.)
4 A lépést az EU, az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia és Hollandia is kőkeményen elítélte.
Krónika (Kolozsvár),
„Az alapvető kérdés nem az, hogy milyen módon értem meg a világot, hanem az, hogy milyen mélyen értem meg.” (Hermann Keyserling)
A 2013-as év a kérdőjelek, a változások és a jövőelképzelések éve volt. A szövetségkötések és a regionális gazdaságpolitikák szerepe megnőtt, s vele együtt térségünk geostratégiai jelentősége is. Amerika, Oroszország, Kína és Európa egyaránt szerepet játszik ma térségünkben, s ha ehhez hozzátesszük az országonként különbözőképpen jelentkező gazdasági válságot, igen színes képet kapunk.
Ami 2014-et illeti, az erdélyi magyarság három veszélynek van kitéve. Ezek: a szélsőbal és a szélsőjobb térnyerése, valamint a maradiságba rejtőzés. Perspektíva tekintetében mindhárom zsákutca. Közös vonásuk a közösségsorvasztás, az önkritikára való képtelenség és a pszeudoismeretekbe való zárkózás. Politikusaink és vezetőink olykor nehezen viselik, hogy mérlegre álljanak. Isten segítse őket, hogy az új esztendőben ezt megtegyék. És adjon bölcsességet az erdélyi magyarságnak, hogy ne üljön fel többé az ismerethiányát kihasználó látszatoknak.
Az EU problémája
2008 után a szabad és közös Európa szépreményű álma szétporladt. „Csalódást hozott az ideál, melybe annyi nép fektette bizalmát, s ezt az európai politika felelőseinek nincs bátorságuk bevallani” – mondta Ivan Krastev bolgár politológus. Ennek nyomán felerősödött az euroszkepticizmus, melyet a lényegi kérdéseket kerülő elitek és a velük összhangban menetelő véleményipar mesterkélt alternatívákkal igyekszik ellensúlyozni.
A mértékadó orgánumok szerint Európa bajaira a politikai unió az egyetlen megoldás. Ez a következtetésük viszont elfogultságra utal többek közt azért, mert nem veszik komolyan az alternatívákat, és a betegség okairól nem vagy legfennebb felületesen értekeznek. Osztjuk a „gyógypirulát”, de nem tudjuk, mitől szenved az entitás. Ez nonszensz, sőt veszélyes attitűd. Mégis ez a fajta mentalitás uralta 2013-ban az európai diskurzust.
A diagnózist nem pótolhatja végzettség, státus, bankszámla vagy hatalmi befolyás. Embereket meg lehet győzni velük, de betegséget aligha. Hiába ígéretes a csomagolás, helytálló diagnosztika nélkül csak erősödni fog a dekadencia. A kérdés inkább az, hogy miért nem értik ezt a trendlovagok? Nem hinném, hogy intelligenciahányadosuk akadályozza őket ebben. Lehet, hogy a karrierjüket féltik, vagy olyan érdekekhez ragaszkodnak, amely gyógyulás helyett uralkodni akar.
Murphy szerint mindenki addig kapaszkodik fel a ranglétrán, amíg eljut egy pozícióba, amelyhez már nem ért, és ott megmarad. Nos az EU fejlődése kétségtelenül elérte ezt a szintet. Ezt támasztja alá, hogy a felelősséget a brüsszeli bürokraták elutasítják. Olyankor sem hajlandók felelni a tetteikért, amikor súlyos dolgokról van szó. Magatartásukra jellemző Neelie Kroes digitális területért felelős biztos asszony viselkedése, aki egy koncepciós perre emlékeztető eljárásban meg akarta publikusan alázni Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest. Tette csak úgy házisárkány módra.
Minősíthetetlen magatartása felett az Európai Bizottság (EB) – szokott módon – szemet hunyt. Wilfried Martens, az Európai Néppárt volt elnöke azonban lemondásra szólította fel, de a hatalomittas Kroes elnézést sem kért, nemhogy lemondjon. Egy másik példa Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztosé, aki éveken át „nem látta” a pénzügyi tornádók közeledtét vészjelző adatsorokat, összevissza prognosztizált, és rossz gazdaságpolitikájával tetemes károk kialakulásához járult hozzá. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke lemondásra szólította fel Rehnt, aki szokásos módon válaszolt: nem mond le, hanem továbbra is „függetlenül” végzi feladatát.
Vagy ott van a közismerten kettős mércével operáló Viviane Reding igazságügyi biztos, aki a zárt ajtós Bilderberg-tanácskozáson elmondta – utólag kiszűrődött – tervét, miszerint ha a 2014-es magyarországi választásokon a jelenlegi kormánypártok nyernek, akkor választási csalással fogják őket vádolni. De ne feledkezzünk meg Herman Van Rompuyról, az Európai Tanács elnökéről sem, aki globális fanatizmusától hajtva periodikusan félrebeszél, például hogy az euró stabilitást hozott. És a sor folytatható. Lemondás? Senki.
Brüsszel gordiuszi csomóját az önkényes bürokrata vezetés és a radikalizálódó baloldal jelenti. Ezért aki gyümölcsöző Európában érdekelt, annak a tagállamokra való mutogatás előtt a fejnél kellene kezdenie a takarítást. „Mi a pokolt gondolnak, kik maguk?” – kérdezte tőlük Nigel Farage brit EP-képviselő, aki szerint a bürokraták abbéli kétségbeesésükben, hogy megőrizzék álmukat, el akarják távolítani a demokrácia még meglévő nyomát is a rendszerből. Tegyük hozzá, hogy a rendszer ezt megengedi nekik. És ezt a betegséget ők úgy hívják, hogy demokrácia.
Dávid vagy Góliát Európája?
Ha egy esztelen hitelspirálba került vállalat éveken át félrevezető trükkökkel takargatja veszteségtermelő mechanizmusait, a kitudódás után a vezetésnek mennie kell. A befektetőket hidegen hagyná a régi vezetés perspektívákról és közös erőfeszítésekről szóló további hablatyolása. A 2013-as EU-t a kivizsgálatlan okok, új mesék és régi vezetés jellemzi. Ebben a felállásban a „még több Európát”, „a régiók Európáját”, „politikai uniót”, „Európai Egyesült Államokat” szlogengyűjtemény nem más, mint a „még több kontroll” megannyi formája, mely előremenekülést jelent egy álszent és érinthetetlen EB égisze alatt.
Pedig a felelősségvállalás minden időtálló konstrukció előfeltétele. Az EB felelősségének nyilvános megvitatása a gyógyulást szolgálná. Ahol viszont a hatalom megtartása és a kontroll kibővítése a fő cél, ott ez nem számít. Ilyen helyzetben csak emberidegen konstrukcióról beszélhetünk.
Dávid Európája viszont az élet Európája, mely idegen a szellemi részegségtől. A becsület és egyenesség Európája, mely a hitben megélt valóságról szól. Vele szemben áll a látszat bűvöletébe kapaszkodó önteltség Európája. Ez Góliáté, a struccpolitika hőséé, mely az öncélú hatalomnak ad még több erőt. Eszerint a fej büdösödhet, reformra csak a tagországok szorulnak. És bár a tagállamokban nem ritka, hogy a brüsszeli hibák töredékéért menesztik a minisztereket, a balliberális trendőrök által vezetett véleményiparnak eszébe sem jut az EU-bürokraták helyzetét megkérdőjelezni.
Inkább jobboldali szélsőségesekkel riogatnak, és a nemzetállamokat használják bűnbaknak. Emlékszünk, milyen vehemensen követelte ez a sajtó a plágiumváddal illetett német hadügyminiszter és Schmitt Pál magyar köztársasági elnök lemondását? És milyen halk szavú volt a nagyságrenddel többet plagizáló Victor Ponta román kormányfő esetében? A brüsszeli trend uralkodni akar, és kettős mércével operál. Nem érti, hogy a hatalomcentrált attitűd nem vezet jóra. Mert Góliát napjai meg vannak számlálva. Az agyoncsodált lúzer (vesztes) az idők mérlegén halott. Pihesúlyú senki volt, maradt és lesz. Aki rá fogad, az halottban reménykedik.
Magyar–román békés együttélés
És akkor most nézzünk szét egy kicsit a házunk tájékán. Kezdjük a hozzánk is begyűrűzött nemzetállam-problémával. Ez valójában álprobléma, és a diagnózispótló szlogenvilág részét képezi. Mi szüksége beteg kontinensünknek még több demagógiára? A nemzetállam elavultságáról papoló állítások tudományosan fenntarthatatlanok, a néppárti vonal lejáratásán fáradozó balliberális manipulációk megnyilvánulásai.
Ebben utaznak egyes RMDSZ-es politikusok is, tevékenyen részt vállalva a „mindegy milyen” hatalmi trend meghonosításában. Azt nem tudom, hogy a naivitás vagy a demagógia hitelesebbé tétele az oka, amiért egyenlőségjelet tesznek például a román sovinizmus és a nemzetállam közé. De az köztudott, hogy a korrektség a mesét meseként tünteti fel, nem valóságként. Akik nem ismerősek a kérdésben, a román valóság tapasztalatával a tarsolyukban könnyen elhiszik, hogy itt valami szélsőségesről, rosszról van szó.
Nem így van. A nemzetállam egy természetes keret, mely önmagában se nem rossz, se nem jó. Nem a keret a hibás a román sovinizmusért (1), hanem az abban utazó románok. Na persze a felelősségnek a rendszerre történő áthárítása pillanatnyilag kényelmes megoldást jelent az érintettek számára, de a struccpolitika ártalmas. Mert ha lemegy a nap, a strucc feneke megfázik. Pozitív példát jelent az a nép, mely ezt a természetes keretet a másság és az esélyegyenlőség tiszteletével (pl. az önrendelkezés elfogadása) tölti be. Ezt a közös célt szolgálná, ha százévnyi félretájékoztatás után román etnikumú polgártársaink korrekt információkhoz juthatnának a magyar kérdésben, elősegítendő a két nép békés, értékteremtő együttélését.
RMDSZ-problémák
Murphy szerint nem nagy dolog levinni a lovat a folyóhoz, de arra rávenni, hogy háton ússzék, már valami. Az RMDSZ kis lépések politkája erről szól: „mi majd rávesszük a lovat, hogy háton ússzék”. 24 év alatt ez a politika nem jött be. „Talán holnap…” Szerintem ehhez kevés a jószándék. Kellenek hozzá kötelek meg autósdaru is. És még mindig nem biztos, hogy a ló boldog lesz. Ezért hasznosabb lenne az energiákat praktikusabb stratégiába fektetni.
Fennállása óta az RMDSZ következetesen legitimizálta a román kisebbségpolitika korrektségét a nemzetközi porondon. Ugyanakkor alig tett valamit a médiateret domináló magyargyűlölet ellensúlyozása érdekében. A kerekasztal-beszélgetéseket sugárzó tévéműsorok tele voltak román politikusokkal, ám magyarba legfennebb teliholdkor ütköztünk. Arról nem is beszélve, hogy a 6,5 százalékot képező adófizető magyaroknak továbbra is 1,5 százaléknyi műsoridő (az is hétköznap délután) jut a román köztévében. Egy elszigetelt véleménytől eltekintve nem tudok olyanról, hogy a „minden a hatalom” filozófiájú (2) RMDSZ ezt a diszkriminációt valaha is felvetette volna.
A sajtóban hasonló a kép. Ezért volt feltűnő, hogy Orbán Viktor lejáratására ebben a vérszegény felállásban is került energia. Asztalos Csaba és Magyari L. Nándor ugyanis román nyelven írtak terjedelmes cikkeket a magyar miniszterelnök ellen (3) a budapesti balliberálisok eszköztárával operálva. Üres lózungokkal támadni Magyarország miniszterelnökét a „minden a hatalom” vonatkozásában, ez érthető.
Elvégre a gyűlöletkeltéssel, hamis videók gyártásával és a spekulatív szuperprofitot büdzsésegélyben részesítő balliberális Gyurcsány–Bajnai–Mesterházy-vonal is a Góliát-istenítő érdekcsaládhoz tartozik. Madarat tolláról, embert barátjáról. Akár Bukarestből, akár Brüsszelből füttyent Góliát, a bukaresti RMDSZ demokratikus haptákban ereszkedik fél térdre. Nem csoda, hogy a magyar nemzetért kiálló Dávidot az arrogáns nagyság csicskásai lenézik. „Aki nincs velünk, az nem számít.” Emlékszünk, mikor az RMDSZ főtitkára azt nyilatkozta a májusi kongresszuson, hogy azon mindenki részt vett, aki számít? Kontextus: a kongresszusra a többi erdélyi magyar párt nem kapott meghívót.
Mit kíván a magyar érdek?
Egy bölcs párt meghallja az idők változásra hívó szavát. Tisztában van vele, hogy a rövid távú veszteségeken túl csak nyerhet azáltal, ha önkritikát gyakorol, és az öndicsőítő Góliát magaslatairól szerényen az érvek talajára ereszkedik.
Ideje felébredni. Az erdélyi magyar szavazók létszámának folyamatos csökkenése mély kiábrándulást tükröz és ébredésért kiált. A bukaresti arrogancia nem érti az üzenetet, de az RMDSZ pozitív oldalát alkotó képviselők igen. Mert – elvileg legalábbis – a magyarok nem a morzsaosztogató Góliát kegyeit keresik, hanem Dávid testvéreiként szeretnének élni.
2013 végén az RMDSZ kapitális hibát vétett: a „fekete keddként” elhíresült parlamenti ülésen a frakció együtt szavazott az USL-lel a büntető törvényköny módosítása, a maffiarendszer támogatása mellett (4). Ezzel a parlamenti képviselők történelmi tettet hajtottak végre, rátéve a pontot az i-re. Bekerültek a negatív Ponta-spirálba, és elérték, hogy rájuk is úgy tekintsenek Brüsszelben, mint hiteltelen ágyasokra.
Milyen érdekérvényesítő koefficienssel rendelkezhet ezután egy ilyen vezetés? Hogyan érhetnek el valós eredményeket azok, akik önmagukat lejáratták, zsarolhatók, rossz stratégiát követnek, és a nemzetmegvető balliberális szemléletet promoválják?! Csak a nyaka véres – tartja a mondás. 24 év alatt az RMDSZ minden határt átlépett, mely a dâmboviţai mentalitástól elválasztotta. Személy szerint csak remélni tudom, hogy az erdélyi magyaroknak nem lesz több idejük holtvágány-filozófiákban reménykedni, és önsorvasztó hiábavalóságokat szolgálni. Élni akarunk, vagy Góliát morzsáiért könyörögni? Ez itt a kérdés (2014-ben), válasszatok!
Lőrinczi Lóránd
Jegyzetek:
1 Egy példa: Román világháború (Krónika, 2013. szept. 13.)
2 Részletek: Markó Béla, az EU és az igazság (Krónika, 2013. szept. 6.).
3 Részletek: Mi szükség volt erre? (Krónika, 2013. augusztus 9.)
4 A lépést az EU, az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia és Hollandia is kőkeményen elítélte.
Krónika (Kolozsvár),