Máj. 20-24-e között Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Pécsi Ferenc képviselő és Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa részt vett Prágában az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának /FUEV/ 43. kongresszusán. Az elfogadott nyilatkozatban a FUEV felhívta a nemzetközi szervezetek figyelmét, hogy vegyék figyelembe a nemzeti kisebbségek véleményét is mindazon döntéseik során, melyek érinthetik e kisebbségeket és emlékeztet arra, hogy az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa nemcsak a konfliktusok megelőzésével vagy megoldásával kell hogy foglalkozzon, hanem a tagállamok által vállalt különböző kötelezettségek teljesítésének figyelemmel követésével is. A FUEV hangsúlyozta annak a szükségességét is, hogy az Európai Emberi Jogok Egyezményét mielőbb kiegészítsék a kisebbségi jogokról szóló fejezettel. - Az elnökség beszámolójának elfogadása után került sor a tisztújításra, melynek során mind Romedi Arquint elnököt, mind az alelnököket újraválasztották. Így az elkövetkező két évben is a FUEV alelnöke lesz a svájci Komlóssy József, aki az elmúlt időszakban is aktívan részt vett a kisebbségben élő magyar közösségek gondjainak megoldásában. - A munkacsoport keretében Pécsi Ferenc képviselő felszólalásában a kisebbségek szerepéről szólt a határ menti együttműködésben. Példaként a Kárpát Eurorégió sikeres működését említette, és felhívta a figyelmet arra, hogy igen sok lehetőség kínálkozik nyugat-európai támogatások megpályázására a közös programok keretében. A kongresszuson érdekes előadások hangzottak el a kétoldalú alapszerződések szerepéről a nemzeti kisebbségek védelmében, illetve a nemzeti kisebbségek szerepéről a nemzetközi együttműködésben és az integrációban. A rendezvény jó alkalom volt arra, hogy a Takács Csaba vezette RMDSZ-küldöttség találkozzon más magyar közösségek képviselőivel, valamint a kisebbségek védelmével foglalkozó nemzetközi szervezetek vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 26., 1271. sz./

"Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő május végén jelen volt Hollandiában, az Európai Népcsoportok Federációjának (FUEV), 46. kongresszusán. A kongresszus helyszíne, Heerenveen városa és a holland-fríz együttélés lehetne talán követendő példa a Magyarországon kívüli, magyarlakta települések vezetői számára, állapította meg a képviselő. Hollandia északi részén található Frízföld, ahol körülbelül 600 ezer nyugati fríz él. Az 1985-ben megjelent tartományi törvény szabályozza a fríz nyelv használatát. A városi tanácsban két nyelven zajlik az értekezlet: holland és fríz nyelven, a gyűlés jegyzőkönyvét pedig azon a nyelven írják, amelyen az illető felszólalás elhangzik. Az önkormányzat minden téren támogatja a fríz nyelv elsajátítását és nemcsak a hivatalnokok nyelvképzésére ad támogatást, hanem a frízek kulturális rendezvényeire is. Frízföldön regionális televízió és rádió sugároz szinte kizárólag fríz nyelven, ugyanakkor az ország egész területén hetente egyszer kétórás fríz nyelvű műsort sugároznak. Pécsi arról tájékoztatott, hogy a FUEV elnökségének több tagjával folytatott beszélgetés alkalmával szóba került egy, 2003-ban vagy 2004-ben, az RMDSZ szervezésében Kolozsváron megrendezendő kongresszus. Felvetődött egy kisebbségi konferencia szervezése is, amelyen a Kárpát-medencében élő nem anyaországi, azaz romániai, szlovákiai, ukrajnai és jugoszláviai magyar kisebbségek elemeznék az uniós integráció különböző szakaszait, amelyeket ezek az országok elértek és azt is megvizsgálnánk, melyek az ebből eredő jövőbeni stratégiák. Pécsi javasolta, hogy a FUEV kezdeményezze egy olyan összehasonlító tanulmány kidolgozását, amely feltérképezné az európai nemzeti kisebbségek helyzetét. Ez a tanulmány információkat és érveket szolgáltatna a nemzeti kisebbségek szervezeteinek követelésük megfogalmazásakor, ugyanakkor az Európai Unió (EU) és az Európa Tanács (ET), számára is alapul szolgálhatna a kisebbségi kérdés további rendszerezésére. /Pécsi Ferenc a FUEV hollandiai kongresszusán. A holland-fríz együttélés példa lehetne Erdélyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 12./ Pécsi Ferenc elmondta, hogy a FUEV csalódott az Európai Unióban. A FUEV azt várta, hogy az alapvető emberi jogok chartájába beépítik a kisebbségvédelmet is, azonban az EU tagállamai ebben nem jutottak közös nevezőre ebben, sőt az unióban vannak olyan országok, amelyek néhány nemzeti kisebbségnek még a létezését is kétségbe vonják. Egyébként az Európa Tanács parlamentje újra napirendre akarja tűzni egy kiegészítő jegyzőkönyv kidolgozását az emberi jogokról, amelyben megjelennének a kollektív jogok is, ezzel kielégítenék a FUEV több évtizedes követelését. - A FUEV kongresszusán szóba kerültek a csángók is, Luis Maria de Puig, a katalán parlament tagja vetette fel a csángókérdést. Pécsi felszólalásában megköszöntem pozitív hozzáállását. A tisztújítás nem hozott változást, Romedi Arquint maradt a FUEV elnöke, és az alelnökök is a régiek. A vezetőségben Komlóssy József képviseli továbbra is a magyar kisebbséget. /A FUEV fújja, az EU nehezen hallja. Beszélgetés Pécsi Ferenc parlamenti képviselővel a kisebbségvédelemről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./"

Az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) múlt héten lezajlott kongresszusa vajon nem pótcselekvés, az említett unió nyolcvan körüli tagszervezetének a tevékenysége vajon nem csupán szemfényvesztés? Mit kezdenek a különböző országok kormányai a FUEN vezetősége által egy-egy kongresszus után megfogalmazott és elküldött nyilatkozatával? – fogalmazódott meg a kérdés Köllő Katalinban, a lap munkatársában. A kisebbségek gondot okoznak a fejlett társadalmakban is. Franciaország például visszautasítja a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának a ratifikálását, a brit kormány elutasítja az úgynevezett cornwalli kelta népcsoport, valamint anyanyelvük a „Cornish-nyelv” elismerését, Ausztria négy év után sem tartja tiszteletben az Alkotmánybíróság által hozott határozatot, amely elismeri a területén élő szlovének anyanyelvét hivatalos nyelvként, valamint a kétnyelvű helységnévtáblákat. A macedón kisebbség „Home of Macedonian Culture” elnevezésű kulturális szervezetének beiktatási kérését 15 éve nem hajlandó jóváhagyni a mindenkori görög kormány. Romedi Arquint, a FUEN elnöke elmondta, hogy a FUEN ugyan csupán egy nemzetközi civil szervezet, de a hangja elhallatszik oda, ahova kell. A kongresszusaikon megtárgyalt problémák egész Európában ismertté válnak. A különböző kormányok a FUEN szakértő csoportjainak a jelentéseire támaszkodnak többnyire, amikor esetleges megoldást keresnek a kisebbségek körül felvetődő problémákra. – A mostani kongresszuson pozitív kép alakult ki a Romániában élő kisebbségek helyzetéről, ezt a képet erősítették maguk a kisebbségek által delegált képviselők is, akik szinte mind elégedetten nyilatkoztak a helyzetükről. A FUEN elnöksége különnyilatkozata szerint az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet jó alapot képez az ország számára a nemzeti kisebbségek védelmére és támogatására kidolgozandó törvényes kerethez. /Köllő Katalin: Kongresszus utáni gondolatok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Az RMDSZ szervezésében május 5-én kezdődött meg Bukarestben az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) küldötteinek 50. kongresszusa, melyre közel 150, különböző etnikum, nemzetközi civil és emberjogvédő szervezet képviselőjét várták. A FUEN 1949-ben jött létre, ma már 32 országban 76 tagszervezete működik; az európai etnikai csoportokat segíti nemzeti önazonosságuk, anyanyelvük, kultúrájuk megőrzésében, ápolásában. Romedi Arquint, a FUEN svájci elnöke megnyitó beszédében kifejezte örömét, amiért Romániában rendezik meg a háromnapos konferenciát, mert ez – az EU-csatlakozási szerződés aláírása után – “szimbóluma az integrációnak és az együttélésnek”, és így a küldöttek tájékozódhatnak a romániai kisebbségek helyzetéről. Emlékeztetett arra, hogy az 1996-os temesvári FUEN-kongresszuson, például, az itteni magyarságnak még nem volt kidolgozott stratégiája, s Romániában általában véve a nacionalizmus uralkodott, de azóta változott a helyzet. Renate Weber, Traian Basescu román államfő tanácsosa szerint a kisebbségvédelem felfelé ível Romániában, de még mindig feladat a kisebbségellenesség gyökerének kiirtása. Markó Béla RMDSZ-elnök, román miniszterelnök-helyettes a szövetség által kidolgozott, de a kormány által még nem tárgyalt kisebbségi törvény jelentőségét emelte ki beszédében. A romániai német kisebbség képviselője emlékeztetett arra, hogy 60 évvel ezelőtt kezdődött a szászok és svábok, német nevűek deportálás a Szovjetunióba. /Pataky Lehel Zsolt: Jubileumi FUEN-kongresszus A kisebbségvédelem több az emberi jogok védelménél. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./