Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Ardelean, Gheorghe
5 tétel
2006. január 23.
A bukaresti Adevarul Ion Mihai Pacepa tábornokkal készített interjúi szerint fegyver, lőszer és kábítószerek exportjával Ceausescu 1978-ig 400 millió dollárt gyűjtött össze. A Román Külkereskedelmi Bankban nyitott, TA jelzésű, titkos számlájába egyedül Victor Nanescu ezredesnek volt betekintése, aki 1990 után váratlanul belügyi államtitkár, az akkor újjászervezett Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) aligazgatója lett, de a 400 millió dollár sorsa azóta is rejtély. Pacepa szerint a posztforradalmi Románia másik legnagyobb mulasztása: tisztázni, hogy 1989 végén, a forradalmi események teljében miért, kinek a parancsára tették el láb alól Constantin Nuta, Mihai Velicu, majd Dumitru Puiu, Nicolae Doicaru, Emil Macri securitate-tábornokokat, valamint Gheorghe Ardelean ezredest, az USLA rohamosztag parancsnokát. Pacepa szerint azért kellett elhallgattatni őket, akárcsak a Ceausescu-házaspárt is, mert túl sokat tudtak a hatalomra kerülő személyiségek múltjáról. Pacepa példaként említette Nicolae Doicaru tábornokot, a DIE (Külföldi Információs Szolgálat) volt parancsnokát, aki ismerte Virgil Magureanu múltját. Pacepa az interjúsorozatban ismertette Virgil Magureanu pályafutását, hogyan lett 1972-ben a Securitate kollaboránsa, majd Mihai Mihaila álnéven aktív tisztje, 1989. december 25-én hogyan került Targovistére, hogy szerepet vállaljon a Ceausescu-házaspár kivégzésében. Ion Iliescu államelnök ilyen érdemek alapján választotta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ élére, ahol bebizonyította szakértelmét a diverzióban: olyan titkos adatokat szolgáltatott ki a sajtónak, de szükség esetén gyártott is, amelyek kompromittálták az Iliescu-rendszer ellenzékének vezéralakjait. (Az RMDSZ legtekintélyesebb politikusai is közöttük voltak). Végül éppen ez a túlbuzgóság lett Magureanu veszte. A SRI 1997. április 21-én sajtónyilatkozatban ítélte el a Washington Times-ot, amiért szóhoz juttatta Ion Mihai Pacepa hazaárulót. Azért, hogy a nyilatkozat ne veszélyeztesse a felfelé ívelő román-amerikai kapcsolatokat, Pacepa telefonon értesítette Adrian Severin külügyminisztert, hogy washingtoni politikai körökben nagy felháborodás fogadta a SRI lépését. Másnap este a sajtó közölte Virgil Magureanu lemondását. 1999. június 7-én pedig Bukarestben megkezdődött Ion Mihai Pacepa rehabilitálásának pere. A kulisszák mögé betekintést nyújt a Ziua 1999. június 12-i száma: leközölte a Washington Times előző nap megjelent cikkét. Ebben Michael Leeden, Ronald Reagen minisztere, Alexander Haig tábornok, NATO-főparancsnok tanácsosa kijelentette: Románia csak abban az esetben lehet NATO-tagország, ha rehabilitálja Pacepa tábornokot, aki döntő mértékben járult hozzá a kommunista rendszer összeomlásához. 1999. június 8-án a Legfelső Törvényszék 21 év után rehabilitálta Ion Mihai Pacepát, aki elnöki rendelettel visszanyerte tábornoki rangját is. /Barabás István: Akiket idegesít a tábornok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
2012. szeptember 10.
Felavatták a templomépítő Nákó Sándor gróf szobrát Nagyszentmiklóson
A Nagyszentmiklósi Városnapok rendezvénysorozat keretében, a helyi római katolikus templom előtti téren szeptember 8-án, szombaton délben felavatták gróf Nákó Sándor szobrát, Aurel Gheorghe Ardelean temesvári szobrászművész alkotását.
Az 1813-ban grófi rangra emelt Nákó Sándor földbirtokos 1814–1824 között építtette fel a monumentális, bécsi barokk stílusú templomot, amely az Aranka-parti város egyik legjelentősebb műemléképülete. A Nákó-szobor leleplezésén részt vett a szoborállítás fő kezdeményezője, Dănuţ Groza nagyszentmiklósi polgármester, Adrian Coman helyi történelemtanár, Hans Haas, a Nákó család történetének szerzője és a szobor megalkotója, Aurel Gheorghe Ardelean szobrászművész.
Kisboldogasszony napján ünnepi szentmisét tartottak a nagyszentmiklósi római katolikus templomban, amelyet Ghinari Johann helyi plébános celebrált. A szentmise után mintegy 100-150 nagyszentmiklósi lakos jelenlétében került a templom előtti téren gróf Nákó Sándor egészalakos bronzszobrának a leleplezésére. Dănuţ Groza polgármester ez alkalommal elmondta: a nagy múltú Nagyszentmiklós viszonylag szegény emlékművekben és szobrokban. Amikor korszerűsítették és átrendezték a katolikus templom előtti teret, a város vezetői úgy döntöttek, hogy szobrot állítanak gróf Nákó Sándornak, a templom építőjének, a nagyszentmiklósi Nákó-dinasztia egyik jeles képviselőjének. A Nákó család emelte a XIX. században város legjelentősebb épületeit: a Nákó-kastélyt, a városi kórházat, az 1-es számú iskolát, az ország első mezőgazdasági iskoláját és a katolikus templomot. A városháza a Németországban élő Hans Haas úrral együttműködve megjelentette a Nákó család történetét és megszerzett néhány fontos dokumentumot, amelyek a Nákó családdal kapcsolatosak. Felújíttatták a templom pincéjében található kriptát is, amelyben Gróf Nákó Sándor van eltemetve, a család több jeles képviselőjével együtt.
„Létre szeretnénk hozni a nagyszentmiklósi kastélyban a Nákó-múzeumot” – mondta a polgármester –, „ehhez először meg kell szereznünk a város számára a Nákó-kastély tulajdonjogát. A kastély egy része magántulajdonban van, a másik részéért pereskedünk egy örökössel. Mórahalom településsel írtunk egy határon átnyúló közös európai pályázatot, amelynek keretében 700 000 eurós összeget hagytak jóvá egyrészt a kastély tulajdonosának kártalanítására, illetve a kastély felújítására. Bízom benne, hogy ez a kastély Nagyszentmiklós város birtokába kerül. Befejezésül azt szeretném elmondani, hogy a Nákó-kastélyba tervezett múzeum számára meg akarjuk szerezni a Nagyszentmiklósi kincs másolatát. Az eredeti kincs egy bécsi múzeumban található, amelyről másolat készítését sem engedélyezték. Létezik viszont egy másolat a szófiai múzeumban és a Banat Múzeum igazgatójával közösen kezdeményezzük egy másolat elkészítését a nagyszentmiklósi kincsről. Befejezésül még azt is hozzátenném, hogy az 1-es iskolában ősztől fakultatív módon bevezetjük Nagyszentmiklós történelmének oktatását.”
A Nákó-szobor ünnepélyes leleplezése után ft.Ghinari Johann plébános szentelte fel a templomépítő gróf szobrát. Gróf Nákó Sándor és a nagyszentmiklósi Nákó család jelentőségéről Adrian Coman, a helyi 1-es iskola történelemtanára beszélt, majd Aurel Gheorghe Ardelean szobrászművész a Nákó-szobor megszületésének körülményeit ismertette a hallgatósággal. „Nagy és megható dolog, hogy valakinek a halála után közel 200 évvel szobrot állítanak. Ha Nákó Sándor most onnan fentről néz bennünket, meggyőződésem, hogy megértően mosolyog és szeretettel néz minket.” – mondta a művész, akinek mintegy 30 köztéri szobra áll Temesváron és az ország nyugati megyéiben. „Közel egy évig szinte csak ennek a szobornak éltem – mondta Gheorghe Ardelean –, a gróf maradandó alkotásának, a bécsi barokk stílusban épült templomnak az arányait, a fő jellemzőit viszontlátják ebben a szoborban.”
A templom előtt szombaton leleplezett míves bronzszobor felirata hat nyelven – angolul, románul, magyarul, németül, szerbül és bolgárul – hirdeti nagyszentmiklósi gróf Nákó Sándor jelentőségét az utókor számára.
Pataki Zoltán
nyugatijelen.com
Kiegészítés: Nákó Sándor (Bécs, 1871. december 23. - Budapest, 1923. május 26.) magyar főnemesi család sarja. Az 1906-os országgyűlési választásokon Nagyszentmiklós képviselője lett az Alkotmánypárt színeiben, de kisvártatva lemondott. 1906. május 24-étől több mint 3 éven át Fiume kormányzói, és a Fiumei Tengerészeti Hatóság elnöki székében is ült. Fenti tisztségein és címein kívül még valóságos belső titkos tanácsos is volt.
2015. szeptember 4.
Bartók Béla-szobrot avatott Semjén Zsolt Nagyszentmiklóson
Bartók Béla szobrát, Aurel Gheorghe Ardeleanu temesvári szobrászművész alkotását avatta fel szülőhelyén, Nagyszentmiklóson Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szeptember 4-én, pénteken.
Semjén Zsolt beszédében kiemelte: Bartók Béla életére tekintve látni kell, hogy lelki, szellemi értelemben egyaránt rendkívüli gazdagság örökösei vagyunk. Munkássága példa az egymás felé fordulás, egymás gondolkodásmódjának közelítésére, elfogadására is. Az egymás felé fordulás különleges eszköze a zene közös nyelve - hangsúlyozta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Kereszténydemokrata Néppárt által az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Semjén Zsolt kiemelte: Bartók Béla tevékenysége minden bizonnyal közelebb hozta egymáshoz a Kárpát-medencében élő embereket. A ma élő ember számára is ez legfőbb üzenete, a közelebb kerülés, a közel maradás lehetőségének megtalálása. A mai világban is az egyik legnagyobb megtartó erő, ha képesek vagyunk egymás felé érdeklődéssel fordulni - fogalmazott.
Bartók Béla élete, munkássága, szellemi, lelki hagyatéka példa az utókor számára, ezért is különösen fontos a Pro Bartók Egyesület tevékenysége, s az az összetartás, ami Nagyszentmiklóson a város nagy szülötte emlékének ápolásában tapasztalható - zárta beszédét a kormányfő helyettese.
A nagy magyar zeneszerző és népdalgyűjtő halála 70. évfordulójának emléket állító műalkotást az erdélyi település önkormányzata és a Pro Bartók Egyesület kezdeményezte. A szobrot a nagyszentmiklósi, egykori Nákó kastély előtt leplezte le a magyar kormányfő helyettese.
maszol.ro
2015. szeptember 9.
Bartók Bélára emlékeztek Nagyszentmiklóson
Szobor és hangversenyt
Hétfői lapszámunkban kis cikkben közöltük, hogy Bartók Béla szobrát avatták fel a múlt héten Nagyszentmiklóson. A világhírű zeneszerzőt ábrázoló alkotás Aurel Gheorghe Ardeleanu temesvári szobrászművész munkája, leleplezésére a Bartók Béla halálának hetvenedik évfordulója alkalmából szervezett eseménysorozat keretében került sor. A Pro Bartók Társaság évek óta népszerűsíti a zeneszerző életművét Nagyszentmiklóson, Bartók Béla szülővárosában, számos hangverseny, esemény, legutóbb pedig a szoborállítás idézi a város nagy szülöttjének emlékét.
Minderről, valamint a szoborállítás előzményeiről Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke mesélt lapunknak részletesen.
– Bartók Béla Nagyszentmiklóson született 1881. március 25-én. Jómagam marosvásárhelyi vagyok, Vásárhelyen jártam a zeneiskolába klasszikus gitár szakra, majd ott végeztem a gyógyszerészeti egyetemet is, ezután kerültem Nagyszentmiklósra. A '89-es változások után mindenki a saját szakmai előrelépésével volt elfoglalva, közöttük én is, két gyógyszertárat nyitottunk. De az évek múlásával észrevettem, hogy egyre kevesebbet foglalkoznak Bartók Béla emlékének ápolásával, életművének népszerűsítésével, ezért 2001-ben megalapítottuk a Pro Bartók Társaságot e céllal. Bartók születésének 120. évfordulóján hangversenyt szerveztünk, a koncert pedig szép hagyománnyá vált Nagyszentmiklóson. Akkor Kocsis Zoltán segítségével a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia tanárai és diákjai léptek fel a temesvári filharmonikusokkal közösen. Később a szegedi és temesvári konzervatóriumok vezetőségét kerestem fel – dr. Kerek Ferenc Liszt- díjas zongoraművész, a szegedi zeneakadémia volt dékánja nagyon sokat segített a további koncertek megszervezésében, olyannyira, hogy 2001-ben elvállalta a Pro Bartók Társaság művészeti vezetői tisztségét. 2006-ban kétnapos rendezvényt szerveztünk, 2011-ben szintén nagyszabású eseménysorozattal jelentkeztünk, és két évvel ezelőtt a Nagyszentmiklósi Polgármesteri Hivatal is elkezdte támogatni a rendezvényeinket, amelyek segítségével kis zenei központtá vált Bartók Béla szülővárosa. Az elmúlt tizenöt év alatt több mint hatvan hangversenyt szerveztünk Nagyszentmiklóson, és idén úgy gondoltuk: még emlékezetesebbé tesszük a rendezvényt, amelynek keretében a helyi Nákó-kastély előtt – a koncertek helyszínén – felállítjuk Bartók Béla egész alakos szobrát. Tervünkkel akadályba nem ütköztünk: a helyi polgármesteri hivatal biztosította a szobor elkészítésének anyagi hátterét, a Pro Bartók Társaság felelt a rendezvénysorozat megszervezéséért és lebonyolításáért, a magyar kulturális minisztérium Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkárának ígérete szerint anyagiakkal ez utóbbit segítette. Igencsak nívós eseményt sikerült szerveznünk: a szobrot Semjén Zsolt, Magyarország nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese avatta fel, Bartók-árnyék címmel ősbemutatóra került sor (Hollós Máté szerzeményét dr. Kerek Ferenc és felesége, Kerek Fekete Éva adta elő), amelyet a Nagyszentmiklósról és a Pro Bartók Társaságról készült kisfilm levetítése követett, majd a magyar kulturális minisztérium által felajánlott koncert keretében Oravecz György zongoraművész játszott Bartók- műveket. A rendezvénysorozatot nagy siker övezte, valóban Bartókról szólt, minden zenekedvelő örömére.
Kaáli Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)
2016. április 4.
Nagyszentmiklósi Bartók-nap – a kerek évfordulók jegyében
A Nemzeti Énekkar mennyei éneke betöltötte a templomot
Április 2-án, szombaton a világhírű zeneszerző, a kiváló zongoraművész, a modern népzenegyűjtés egyik atyja, az etnomuzikológia nemzetközi szaktekintélye, Bartók Béla emléke előtt hajtott fejet születésének 135. évfordulója alkalmából szülővárosa, Nagyszentmiklós. A XV. Nagyszentmiklósi Bartók-nap keretében Bartók-kiállítás nyílt a Nákó-kastélyban, a résztvevők megkoszorúzták mindkét Bartók-emlékművet, majd az év zenei eseményére került sor a helyi római katolikus templomban, ahol a szegedi Mentés Másként Trió és az Aradi Filharmónia zenekarának koncertje mellett a mintegy nyolcvantagú Magyar Nemzeti Énekkar rendkívüli hangversenyét tapsolhatták meg a zenerajongók.
A jubileumi rendezvénysorozat a budapesti Bartók Archívum és Sógor Csaba EP-képviselő által összeállított Bartók-kiállítás megnyitójával kezdődött a Nákó-kastélyban. Dănuț Groza nagyszentmiklósi polgármester ez alkalommal megígérte, hogy a határon átnyúló román–magyar projekt keretében kívülről már megújult Nákó-kastélyt a közeljövőben belülről is felújítják, és a Bartók-múzeum is helyet kap benne. Molnár Zsolt Temes megyei képviselő a Bartók-kiállításról elmondta: a cél az, hogy a nagyszentmiklósi születésű zseniális zeneszerző életét és munkásságát eredeti hanganyagokkal illusztrálva bemutató kiállítás minél több városba eljusson, így Brüsszel, Temesvár és Nagyszentmiklós után a jövő héten a Budapesti Magyarság Házában is bemutatják, a Bánság-rendezvény keretében.
Az ünnepi rendezvény a Nákó-kastély előtt álló Bartók-szobor (Aurel Gheorghe Ardelean alkotása) és a Jecza Péter alkotta Bartók-emlékmű megkoszorúzásával folytatódott, ahol a Magyar Nemzeti Énekkar mesterien énekelte el az Európai Unió, Románia és Magyarország himnuszát.
A jubileumi rendezvény csúcseseményére az Avilai Szent Teréz római katolikus templomban került sor, ahol a fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Pro Bartók Társaság elnöke, Tamás Sándor köszöntötte a közönséget. Az ünnepi hangversenyt a szegedi Mentés Másként Trió népzenei koncertje indította, archaikus hangszereken előadott, eredeti hangzású népzenei interpretációkkal lepték meg a hallgatóságot. Az Aradi Filharmónia kamarazenekara Enescu Balladáját és Bartók Béla Divertimento című művét adta elő, hegedűszólót játszott Lucian Petrilă, vezényelt Cristian George Neagu. Következett a Magyar Nemzeti Énekkar rendkívüli hangversenye, amelyet először vezényelt a kiváló dirigens, Somos János Csaba. A mintegy nyolcvantagú kórus Kodály Zoltán Jézus és a kufárok című műve mellett két Bartók-művet (Válogatás a 27 egynemű karból – női kar és az Est – férfikar) és erdélyi komponisták egy-egy darabját adta elő. Az Erdélyből származó Gyöngyösi Levente Missa Lux et Origo című miséjéből a Gloria-tétel csendült fel, a koncertet Orbán György Cor mundumszerzeményével zárták. A Nemzeti Énekkar csodás, mennyei éneke teljesen betöltötte a templomot, felejthetetlen élményt nyújtva a hallgatóságnak. A nagyszentmiklósi közönség vastapssal jutalmazta a kiváló produkciót.
A Magyar Nemzeti Énekkar a nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság meghívására lépett fel a jubileumi rendezvényen. „Nagyon fontos számunkra, hogy a budapesti vendégek láthatták, hogyan ápoljuk itt, Nagyszentmiklóson Bartók Béla emlékét – nyilatkozta lapunknak Tamás Sándor, a Társaság elnöke. – Első alkalommal látogatott a városunkba egy világhírű kórus, amelyet kicsit szorongva fogadtunk, hiszen nyolcvan embert vendégül látni nem kis feladat, de nagyon felemelő volt a jelenlétük mindenhol. Nekik köszönhetjük azt is, hogy az európai, a román és a magyar himnusz először csendült fel a nagyszentmiklósi Bartók-megemlékezéseken!”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)